Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-28 / 177. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek, SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA 1959. június 28. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 177. szám Több vagy kevesebb? A parasztembert a régi élet iskolája, a máról holnapra élés sok mindenre megtanította. Máról holnapra élés? Hát régen nem tervez getett a föld művelője? Ezt nem állíthatnánk, azt azonban megmondhatjuk, hogy tervét általában keresztül húzták a gabona és az állattenyésztési termékek árának ingadozásai, hiszen az állam, a gabonatársaságok a legtöbb esetben kénytik-kedvük szerint — illetve a világpiaci árakhoz igazodva — csupán a termésbetakarítás után állapították meg a gabonaárakat. Bizony, ősszel még a parasztember nem tudhatta, érdemes volt-e dolgoznia, kap-e annyit a búzáért, hogy legalább a termelési költségeket fedezze. Az ilyen bizonytalan élet vezette rá aztán a falu népét arra is, hogy terményeivel spekuláljon, s ha a városi piacra vitte a termékeit, a városi emberben akár béréből élő dolgozó volt az illető, akár nem, kizsákmányolóját látta. Ilyen esetekben aztán, ahogy csak tudta, „jól megfejte" gondolván: „Van ezeknek a városi uraknak elég pénzük". S mindezt tekintetbe véve most már elmondhatjuk, hogy az áruja általában a véletlenre volt bízva, és a kereslet-kínálat törvényszerűségei értelmében többet, vagy kevesebbet kapott termékeiért. Az efféle élet nem volt könynyű, s bizony a termés betakarítása után sok-sok gondot okozott a parasztembernek, mire fordítsa a termésért kapott pénzt, melynek száz helye lett volna . t i Az új, a közös élet sok gondtól szabadította meg a föld művelőjét. Értsük ezt úgy, hogy a gond is közös, nem pedig úgy, hogy talán a közösben olyan sej-haj dínomdánom az élet. S mivel gondja ma is van elég a parasztembernek — csak más gondok ezek, mint a régiek — most is, a Központi Bizottság határozatának az elolva- | sása után is kézbe vették a ceruzát, papirost és számolgatnak, vajon mit hoz nekik az új begyűjtési rendszer. A gyűlések eddigi tapasztalatai, s a szerkesztőségbe érkezett levelek azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagok megelégedéssel veszik a párt intézkedéseit, sőt néhány levélben már azt is megírták, hogy kiszámították: ha már az idén az egységes árakon értékesíthetnék terményeiket, akkor mennyivel növekednék a munkaegységek értéke. Helyes, ha a szövetkezeti tagok számolgatnak, tervezgetnek, csak egyről sohasem szabad megfeledkezniök: ma már más világot élünk, a parasztság a munkásosztály áldozatos segítségével építi a közös holnapot, tehát nem csupán azt kell nézni, hogy az új begyűjtési rendszerrel menynyivel lesz több az „én" keresetem, hanem azt és legelsősorban azt, miként tudunk minél olcsóbban és többet termelni, többet adni az országnak. Félreértés ne essék, pártunk és kormányunk fő célja mindig az volt és az ma is, hogy felemelje az elmaradott falu népét, a szövetkezeti tagokat jómódúvá tegye. Persze itt meg kell mondanunk azt is, hogy ennek arányban kell lennie azzal, hogy a szövetkezetek mint közösségek mennyiben járulnak hozzá a közös javak előteremtéséhez. Mert a munkás-paraszt szövetségnek éppen az az alapja, hogy mindkét fél egyenlő részt vállal, mind a munkában, mind a javak élvezésében. S majd a munka, a közösségnek juttatott értékek megteremtése arányában beszélhetünk arról, mennyivel növekszik a munkaegység értéke, s hogy egy-egy szövetkezeti tag többre vagy kevesebbre tarhat-e igényt. j Ne felejtsük tehát, az új begyűjtési rendszer elsősorban is a közös ügyet, a mezőgazdasági fejlődés gyors ütemű fellendítését van hivatva szolgálni. Másszóval elejét veszi azoknak az aránytalanságoknak, amelyek annak következtében fordultak elő, hogy a termelés nem növekedett oly mértékben, mint a szövetkezetek és a tagok jövedelme, ami azt jelenti, hogy a jövőben az új rendszer bevezetése nélkül az állam, az életszínvonal rohamos emelkedését nem tudhatná másképpen, mint a munkásosztály rovására biztosítani. Ez' viszont igazságtalan volna s úgy véljük, alig akad ma már olyan becsületes dolgozó paraszt, aki így tekintene szövetségesére megfeledkezve arról, hogy a kezdeti nehézségekben mily nagy segítségre lelt a munkásosztályban, mily áldozatos anyagi-erkölcsi támogatásban részesítette a város a falut azért, hogy a szövetkezeti dolgozó is könnyebben művelhesse a földet, hozzáférhető árakon mosógépet, rádiót, porszívógépet, új bútort vásárolhasson, s nem túlzás, ha azt mondjuk,' hogy villákat építhessen ..: S ha mégis akadnak emberek, szövetkezetesek, akik nem egyenes, tisztességtelen úton (nem oly könnyű a régi világ csökevényeit leküzdeni, az emberek egy részében hamarább, más részében később érik meg az újhoz való viszony) akarnak mások kárára spekulációval gazdagodni, az új begyűjtési rendszer ennek a lehetőségét is kizárja. Mert mi tagadás, egynéhány szövetkezetben esztendőről esztendőre emigyen gondolkodtak: Valamilyen úton-módon (a kerület, vagy a járás közbenjárásával) csökkenteni a kötelező beadást, s minél több terméket eladni előnyösebb áron. Az meg ismeretes, hogy a szabad felvásárlásra adott gabona és hús ára elég magas, s még akkor is kifizetődő az értékesítése, ha az illető szövetkezet az országos átlagnál magasabb önköltséggel termelte a búza mázsáját, a hús kilogrammját. Így aztán azok a szövetkezetek, amelyek jól álltak a lábukon, több esetben érdemtelenül nagyobb jövedelemre tettek szert, mint az átlagos gazdasági eredményeket elért közösségek. Ez végső soron azt eredményezte, hogy az átlagjövedelmek aránytalanul növekedtek a piaci termeléshez viszonyítva. A bratislavai kerületben például az 1954—1957-es években a kötelező beadás csak 12,3 százalékkal, míg az állami felvásárlás 270 százalékkal növekedett. A józan ész tehát azt diktálja: ha ceruzával a kézben számolunk, s az új begyűjtési rendszer előnyeit nézzük, mindig gondoljunk elsősorban a közösségre, s arra, hogy a párt- és kormány mindig ott állt és áll a jövőben is az új úton járó parasztság mellett. S gondoljunk a mai biztonságos életre, ami régen nem volt, s arra, hogy az állam hosszú időszakra szerződésben biztosítja a mezőgazdasági termékek szilárd árát. Mit adnának a kapitalista világban élő parasztok, ha az állam éves vagy többéves szerződéssel kötelezné magát, hogy változatlan áron minden mezőgazdasági terméket megvásárol? Nálunk nem kell félni a jövőtől, persze vésse szívébe minden dolgozó paraszt azt, hogy ebben az országban csakis becsületes, tisztességes úton szerzett jövedelem a jogos. Azt pedig, hogy az egyénnek több vagy kevesebb lesz a jövedelme az szabja meg, hogy munkájával mennyiben járult a közösség érdekeinek kielégítéséhez. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány felhívása a fiivak é$ városok dolgozóihoz 1 A CSKP Központi Bizottsága márciusi és júniusi ülésén a mezőgazdasági termelés döntő fordulata eléréséről hozott határozata a szövetkezeti tagokat, a többi parasztokat, az állami gazdaságok, valamint a traktorállomások dolgozóit lelkes erőfeszítésekre és áldozatkész munkára serkentette. A mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének kibontakoződásával, a védnökséget gyakorló üzemek, valamint az egész lakosság aktív segítségével lényegesen rövidebb idő alatt végezték el hazánkban a tavaszi munkákat, mint az előző években. E törekvések eredménye a földjeinken beérő gazdag termés. Az aratási munkák a növénytermesztés — egész mezőgazdaságunk fejlesztésének alapja — lényeges növelésének egyik döntő fontosságú láncszemét képezik. Sikeres elvégzésükkel fontos feltételeket hozunk létre a jövő évi mezőgazdasági termelés növelésére és arra, hogy jó! kezdjük meg a harmadik ötéves terv megvalósítását. A dolgozók kezdeményezésének kibontakozódására hatalmas ösztönző erővel hatnak pártunknak és kormányunknak a begyűjtésben s az új begyűjtési árak bevezetése terén foganatosított intézkedései. Az idei aratást olyan feltételek között végezzük, amikor a mezőgazdasági földterület több mint 80 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Az EFSZek és az állami gazdaságok ez idén negyedmillió hektárral nagyobb területről aratnak majd gabonaféléket, mint a múlt évben. Az előttünk álló feladatok elvégzésében jelentős segítséget nyújtanak a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek további ezrei, melyeket az állam ad a szocialista mezőgazdaságnak. Falvainkon fontos változásra került sor azzal, hogy a szövetkezeteket saját gépekkel látták el. Az EFSZ-ek túlnyomó része ez idén saját gépeivel végzi el az aratást. Ezzel létrejöttek annak a feltételei, hogy az idei aratási munkákat rövidebb idö alatt és a legkisebb veszteséggel végezhessük el. Most pedig arról van szó, hogy a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok és az egész Nemzeti Front magasabb színvonalra emelje a politikai tömegmunkát, a szervezési munkát, és az idei aratást mind a városi, mind a falusi dolgozók nemzeti ügyévé nyilvánítsa. Az idei aratás fő feladata, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek a gabona Iearatását legkésőbb 14—18 nap alatt Végezzék el úgy, hogy az egész termést idejében és veszteség nélkül takarítsák be. Ennek az elvnek kell alárendelni a munkaerők, a gépek szükségletét, felhasználását, széthelyezését és a munkaszervezést is. Szövetkezeti tagok, parasztok, az állami gazdaságok és a GXÁ-k dolgozói! Ellenőrizzétek és szövetkezeteitek, községeitek, valamint a többi üzemek munkafeltételeivel összhangban tegyétek pontosabbá az aratási terveket. Határozzátok meg azon napok számát, melyek leforgása alatt be kell fejezni az aratást, a behordást és a cséplést mindennap ellenőrizzétek e feladatok teljesítését. Már legelejétől kezdve biztosítsátok az aratásban való tömeges részvételt, és operatívan tegyétek meg a folyamatos elvégzésre irányuló intézkedéseket. Juttassátok érvényre a következő elvet: nappal aratni és behordani, éjjel a tarlóhántást elvégezni. Gondoskodjatok arról, hogy a kombájnok után a szalmát idejében eltakarítsák. Teljes mértékben használjátok fel a szövetkezet valamennyi mezőgazdasági gépét. A gabonafélék és a repce betakarítása során fordítsatok fokozott gondosságot minden kombájn teljes mérvű kihasználására, s így biztosítsátok a munkák elvégzésének meggyorsítását és a veszteségek csökkentését. Szervezzétek meg a cséplőgépekhez, az asztagokhoz és a csűrökbe való minél gyorsabb szállítást. A gabonát nappali és éjjeli műszakokban csépeljétek ki. Beadási kötelességeiteket teljesítsétek idejében „az első gabonát az államnak" elv értemlében, hogy minden mezőgazdasági üzem minél előbb teljesítse a gabonabegyűjtés tervét. A begyűjtési tervben előirányzott mennyiség csökkentését használjátok fel a vetőmagés takarmányalap teljes mérvű biztosítására, és létesítsetek kellő tartalékokat is. A takarmányozási terveket dolgozzátok ki úgy, hogy minden szövetkezet és állami gazdaság gabonamennyisége elegendő legyen a jövő évi aratásig. Az aratás alatt is gondoljatok a takarmányalap biztosítására. Gyorsan és a lehető legnagyobb mennyiségben vessetek tarlókeverékeket. Idejében takarítsátok be a takarmányféléket, a szántóföldekről a sarjút és a lóherefélék, különösen a lucerna magvait. Bontakoztassátok ki a szocialista munkaversenyt az aratási munkák sikeres elvégzésének és a gabonabeadás terve teljesítésének érdekében. Szervezzétek meg a munkaversenyt az egyének, a munkacsoportok, az EFSZ-ek, a GTÁ-k, az állami gazdaságok, a községek, a járások s a kerületek között. Kis- és középparasztok! Lépjetek az aratás ideje alatt az EFSZ-ekbe és járuljatok még hatékonyabban hozzá szocialista hazánk felvirágoztatásához. A GTÁ-k, a mezőgazdasági javítóműhelyek és a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek dolgozói! Használjátok fel teljes mértékben a GTÁ-k gépeit, különösen kombájnjait a szövetkezetek munkái elvégzésének meg gyorsítására. Gondoskodjatok sokoldalú segítségről a GTÁ-k gépeinek javításánál és nyújtsatok nekik rendszeres segítséget a technikai eszközök helyes kihasználása érdekében. Gondoskodjatok elegendő pótalkatrészről. A nemzeti bizottságok tagjai és dolgozói! Vizsgáljátok felül a helyszínen a termés állását, és hasonlítsátok össze rendszeresen a hektárhozamokat. Ellenőrizzétek minden mezőgazdasági üzemben az aratásra való felkészültséget. Segédkezzetek közvetlenül a szövetkezetekben az aratás megszervezésében. Rendszeresen kövessétek figyelemmel a betakarítási munkákat és nyújtsatok operatív segítséget mindenütt, ahol veszély fenyegeti gyors és folyamatos elvégzésüket. Összpontosítsátok legnagyobb erőfeszítéseiteket a döntő fontosságú feladatokra, különösen a betakarítás idejében való megkezdésére, biztosítsátok minden gép, különösen a kombájnok, a cséplőgépek, a szállítóberendezések és a szállítási eszközök teljesmérvű felhasználását. Fejtsetek ki jó politikai és szervező munkát, hogy az aratás az egész falusi lakosság ügyévé váljék. Szervezzetek szocialista munkaversenyeket, általánosítsátok és terjesszétek az élenjáró dolgozók munkaeredményeit és módszereit. Az idei év döntő jelentőségű a szövetkezetesítés befejezése szempontjából. Nyerjetek meg ezért további kis- és középparasztokat úgy, hogy túlnyomó részük még az idei aratás alatt a közös gazdálkodás mellett döntsön. Városi és falusi dolgozók! Segédkezzetek a lehető leghathatósabban az aratási munkákban. Egész népünk közös ügyéről, az élelem biztosításáról van szó! Fiúk és lányok — a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai! Szervezzetek önálló ifjúsági arató-csoportokat. Mutassatok példát a kezdeményezésben és az áldozatkészségben! Csehszlovákiai nők — a nőbizottságok tagjai! Ugyanúgy, mint a cukorrépa egyelése idején, most, aratáskor is álljatok az első sorokba a sikeres aratás biztosítására törekedve! A Nemzeti Front szervezetei, védnökséget gyakorló üzemek! Szervezzétek meg az aratási munkákban szükséges hathatós segítséget. Nyújtsatok segítséget munkaerőkkel és szállító eszközökkel a gabona gyors behordása s cséplése, a takarmányfélék és a komló betakarítása érdekében! A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya meg van győződve róla, hogy a szövetkezeti tagok, a többi parasztok, az állami gazdaságok, a GTÁ-k dolgozói és hazánk egész lakossága megtesz mindent a sikeres aratás biztosítása érdekében. E feladat teljesítése jelentős mértékben hozzájárul a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez, egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA: PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. Kilencvenöt kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért (ČTK) !—: A prešovi kerületben az ipari és mezőgazdasági üzemek 95 legjobb kollektívája versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A legtöbb, mégpedig 19 versenyző kollektíva a Távösszeköttetési Alkalmazottak Szövetségének üzemeiben, 17 az építészetben és 8 a mezőgazdaságban dolgozik. E büszke cím első viselője a bystréi cementgyár égetőinek 35-tagú munkaegyüttese. A sninal Vihorlát gyár villanyszerelőinek példás 18 tagú kollektívája a verseny keretében valamennyi kötelezettségvállalását teljesítette és a cím elismerését kéri. Andrej Zajac mester büszke munkatársaira, akik mindannyian példásan dolgoznak, szorgalmasan tanulnak és renÉpül hazánk legnagyobb hídja (ČTK) - Zdákovice mellet az orlíki duzzasztógát építkezésének közelében építik köztársaságunk legnagyobb hídját, amelynek konstrukciója egyedülálló a hídépítés történetében. Az építkezésen a szerelók 105 méter magasságban jognak dolgozni a völgy felett. A híd hossza 540 méter lesz. des családi életet élnek. Ä versenyző kollektíva a fiatal üdülők örömére a járási pionír központban határidő előtt bevezette a villanyt és Dlhé községből a pionírtáborba magasfeszültségű vonalat épített. Ezen kötelezettségvállalás teljesítése csaknem 130.000 korona értéket képvisel. A munkaegyüttes 4 újítási javaslatot is beadott, amelyek feltételezett évi megtakarítása csaknem 200.000 koronára rúg. A villanyszerelők egyúttal jó gazdák is. A megtakarított anyagból megjavítottak egy villanymozdonyt és ezáltal megjavították a szállítást az üzemben. A kollektíva minden tagja az üzemi munkaiskolában fokozza szakképzettségét. Mindegyikük a technikai irodalmat tanulmányozza. A sokoSovoi bányakörzet teljesítette a félévi tervet (ČTK) — Á sokolovo! barnaszén| bánya és brikettgyár dolgozói jújnius 27-én teljesítették a szén( termelés félévi tervét. A bányászok a termelési felPadatok egyenletes túlszárnyalása J mellett következetesen törődnek l

a fejtett szén minőségének ja ^vitásával és az önköltségek csökkentésével. Az új munkaformák } főképpen a Lunin-módszer, a folyamatos szénszállítás széleskörű F érvényesítésével hozzájárultak ah'hoz, hogy az első öt hónapban [minden egyes tonnát 61 fillérrel i olcsóbban termeltek, mint ahoígyan azt a terv előírta. f Elkészült a 100000-ik Spartak __ JS Mladá Boleslav-i Autógyárban e héten a népszerű Spartak gépkocsik sorozatában elkészült a 100.000-ik Škoda Octávia autő. A Spartak gépkocsikat 1955 óta a világ 61 országába szállítják. E gépkocsik kiváló teljesítményükkel nagy mértékben hozzájárulnak a csehszlovák autók hírnevének öregbítéséhez. A Mladá Boleslav-i Autógyár dolgozói a gyártott autók 60 százalékát külföldre szállították, ahol a Škoda autók iránt egyre fokozódik az érdeklőd dés. A legutóbbi időben legnagyobb megrendelőink a Német Demokratikus Köztársaság, ahová a múlt év elejétől csaknem 7000 személyautót szállítottunk,; ,V. H.