Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-28 / 177. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek, SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA 1959. június 28. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 177. szám Több vagy kevesebb? A parasztembert a régi élet isko­lája, a máról holnapra élés sok mindenre megtanította. Máról hol­napra élés? Hát régen nem tervez getett a föld művelője? Ezt nem állíthatnánk, azt azonban meg­mondhatjuk, hogy tervét általá­ban keresztül húzták a gabona és az állattenyésztési termékek árá­nak ingadozásai, hiszen az állam, a gabonatársaságok a legtöbb eset­ben kénytik-kedvük szerint — il­letve a világpiaci árakhoz igazodva — csupán a termésbetakarítás után állapították meg a gabona­árakat. Bizony, ősszel még a pa­rasztember nem tudhatta, érdemes volt-e dolgoznia, kap-e annyit a búzáért, hogy legalább a termelési költségeket fedezze. Az ilyen bizonytalan élet vezette rá aztán a falu népét arra is, hogy terményeivel spekuláljon, s ha a városi piacra vitte a termékeit, a városi emberben akár béréből élő dolgozó volt az illető, akár nem, kizsákmányolóját látta. Ilyen ese­tekben aztán, ahogy csak tudta, „jól megfejte" gondolván: „Van ezeknek a városi uraknak elég pén­zük". S mindezt tekintetbe véve most már elmondhatjuk, hogy az áruja általában a véletlenre volt bízva, és a kereslet-kínálat tör­vényszerűségei értelmében többet, vagy kevesebbet kapott termékei­ért. Az efféle élet nem volt köny­nyű, s bizony a termés betakarí­tása után sok-sok gondot okozott a parasztembernek, mire fordítsa a termésért kapott pénzt, melynek száz helye lett volna . t i Az új, a közös élet sok gondtól szabadította meg a föld művelőjét. Értsük ezt úgy, hogy a gond is közös, nem pedig úgy, hogy talán a közösben olyan sej-haj dínom­dánom az élet. S mivel gondja ma is van elég a parasztembernek — csak más gondok ezek, mint a régiek — most is, a Központi Bi­zottság határozatának az elolva- | sása után is kézbe vették a ceru­zát, papirost és számolgatnak, va­jon mit hoz nekik az új begyűjtési rendszer. A gyűlések eddigi ta­pasztalatai, s a szerkesztőségbe ér­kezett levelek azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagok megelégedés­sel veszik a párt intézkedéseit, sőt néhány levélben már azt is megírták, hogy kiszámították: ha már az idén az egységes árakon értékesíthetnék terményeiket, ak­kor mennyivel növekednék a mun­kaegységek értéke. Helyes, ha a szövetkezeti tagok számolgatnak, tervezgetnek, csak egyről sohasem szabad megfeledkezniök: ma már más világot élünk, a parasztság a munkásosztály áldozatos segítsé­gével építi a közös holnapot, tehát nem csupán azt kell nézni, hogy az új begyűjtési rendszerrel meny­nyivel lesz több az „én" kerese­tem, hanem azt és legelsősorban azt, miként tudunk minél olcsób­ban és többet termelni, többet ad­ni az országnak. Félreértés ne essék, pártunk és kormányunk fő célja mindig az volt és az ma is, hogy felemelje az elmaradott falu népét, a szövetke­zeti tagokat jómódúvá tegye. Per­sze itt meg kell mondanunk azt is, hogy ennek arányban kell len­nie azzal, hogy a szövetkezetek mint közösségek mennyiben járul­nak hozzá a közös javak előterem­téséhez. Mert a munkás-paraszt szövetségnek éppen az az alapja, hogy mindkét fél egyenlő részt vállal, mind a munkában, mind a javak élvezésében. S majd a mun­ka, a közösségnek juttatott érté­kek megteremtése arányában be­szélhetünk arról, mennyivel növek­szik a munkaegység értéke, s hogy egy-egy szövetkezeti tag többre vagy kevesebbre tarhat-e igényt. j Ne felejtsük tehát, az új begyűj­tési rendszer elsősorban is a közös ügyet, a mezőgazdasági fejlődés gyors ütemű fellendítését van hi­vatva szolgálni. Másszóval elejét veszi azoknak az aránytalanságok­nak, amelyek annak következtében fordultak elő, hogy a termelés nem növekedett oly mértékben, mint a szövetkezetek és a tagok jövedel­me, ami azt jelenti, hogy a jövő­ben az új rendszer bevezetése nél­kül az állam, az életszínvonal ro­hamos emelkedését nem tudhatná másképpen, mint a munkásosztály rovására biztosítani. Ez' viszont igazságtalan volna s úgy véljük, alig akad ma már olyan becsüle­tes dolgozó paraszt, aki így tekin­tene szövetségesére megfeledkez­ve arról, hogy a kezdeti nehézsé­gekben mily nagy segítségre lelt a munkásosztályban, mily áldoza­tos anyagi-erkölcsi támogatásban részesítette a város a falut azért, hogy a szövetkezeti dolgozó is könnyebben művelhesse a földet, hozzáférhető árakon mosógépet, rá­diót, porszívógépet, új bútort vá­sárolhasson, s nem túlzás, ha azt mondjuk,' hogy villákat építhes­sen ..: S ha mégis akadnak emberek, szövetkezetesek, akik nem egye­nes, tisztességtelen úton (nem oly könnyű a régi világ csökevényeit leküzdeni, az emberek egy részé­ben hamarább, más részében ké­sőbb érik meg az újhoz való viszony) akarnak mások kárára spe­kulációval gazdagodni, az új be­gyűjtési rendszer ennek a lehető­ségét is kizárja. Mert mi tagadás, egynéhány szövetkezetben eszten­dőről esztendőre emigyen gondol­kodtak: Valamilyen úton-módon (a kerület, vagy a járás közbenjárá­sával) csökkenteni a kötelező be­adást, s minél több terméket el­adni előnyösebb áron. Az meg is­meretes, hogy a szabad felvásár­lásra adott gabona és hús ára elég magas, s még akkor is kifi­zetődő az értékesítése, ha az illető szövetkezet az országos átlag­nál magasabb önköltséggel termel­te a búza mázsáját, a hús kilo­grammját. Így aztán azok a szö­vetkezetek, amelyek jól álltak a lá­bukon, több esetben érdemtelenül nagyobb jövedelemre tettek szert, mint az átlagos gazdasági eredmé­nyeket elért közösségek. Ez végső soron azt eredményezte, hogy az átlagjövedelmek aránytalanul nö­vekedtek a piaci termeléshez vi­szonyítva. A bratislavai kerületben például az 1954—1957-es években a kötelező beadás csak 12,3 száza­lékkal, míg az állami felvásárlás 270 százalékkal növekedett. A józan ész tehát azt diktálja: ha ceruzával a kézben számolunk, s az új begyűjtési rendszer elő­nyeit nézzük, mindig gondoljunk elsősorban a közösségre, s arra, hogy a párt- és kormány mindig ott állt és áll a jövőben is az új úton járó parasztság mellett. S gondoljunk a mai biztonságos életre, ami régen nem volt, s arra, hogy az állam hosszú időszakra szerződésben biztosítja a mezőgaz­dasági termékek szilárd árát. Mit adnának a kapitalista világban élő parasztok, ha az állam éves vagy többéves szerződéssel kötelezné magát, hogy változatlan áron min­den mezőgazdasági terméket meg­vásárol? Nálunk nem kell félni a jövőtől, persze vésse szívébe min­den dolgozó paraszt azt, hogy eb­ben az országban csakis becsüle­tes, tisztességes úton szerzett jö­vedelem a jogos. Azt pedig, hogy az egyénnek több vagy kevesebb lesz a jövedelme az szabja meg, hogy munkájával mennyiben járult a közösség érdekeinek kielégítésé­hez. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány felhívása a fiivak é$ városok dolgozóihoz 1 A CSKP Központi Bizottsága márciusi és júniusi ülésén a mezőgazdasági termelés döntő fordulata eléréséről hozott határozata a szövetkezeti tagokat, a többi parasztokat, az állami gazdaságok, valamint a traktorállomások dolgozóit lelkes erőfeszítésekre és áldozatkész munkára serkentette. A mezőgazdasági dol­gozók kezdeményezésének kibontakoződásával, a véd­nökséget gyakorló üzemek, valamint az egész lakosság aktív segítségével lényegesen rövidebb idő alatt végez­ték el hazánkban a tavaszi munkákat, mint az előző években. E törekvések eredménye a földjeinken beérő gazdag termés. Az aratási munkák a növénytermesztés — egész mezőgazdaságunk fejlesztésének alapja — lényeges nö­velésének egyik döntő fontosságú láncszemét képezik. Sikeres elvégzésükkel fontos feltételeket hozunk létre a jövő évi mezőgazdasági termelés növelésére és arra, hogy jó! kezdjük meg a harmadik ötéves terv megva­lósítását. A dolgozók kezdeményezésének kibontako­zódására hatalmas ösztönző erővel hatnak pártunknak és kormányunknak a begyűjtésben s az új begyűjtési árak bevezetése terén foganatosított intézkedései. Az idei aratást olyan feltételek között végezzük, amikor a mezőgazdasági földterület több mint 80 szá­zaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Az EFSZ­ek és az állami gazdaságok ez idén negyedmillió hek­tárral nagyobb területről aratnak majd gabonaféléket, mint a múlt évben. Az előttünk álló feladatok elvégzé­sében jelentős segítséget nyújtanak a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek további ezrei, melyeket az állam ad a szocialista mezőgazdaságnak. Falvainkon fontos változásra került sor azzal, hogy a szövetkezeteket saját gépekkel látták el. Az EFSZ-ek túlnyomó része ez idén saját gépeivel végzi el az aratást. Ezzel létrejöttek annak a feltételei, hogy az idei aratási munkákat rövidebb idö alatt és a leg­kisebb veszteséggel végezhessük el. Most pedig arról van szó, hogy a pártszervezetek, a nemzeti bizottsá­gok és az egész Nemzeti Front magasabb színvonalra emelje a politikai tömegmunkát, a szervezési munkát, és az idei aratást mind a városi, mind a falusi dol­gozók nemzeti ügyévé nyilvánítsa. Az idei aratás fő feladata, hogy az egyes mezőgazda­sági üzemek a gabona Iearatását legkésőbb 14—18 nap alatt Végezzék el úgy, hogy az egész termést idejében és veszteség nélkül takarítsák be. Ennek az elvnek kell alárendelni a munkaerők, a gépek szükségletét, felhasználását, széthelyezését és a munkaszervezést is. Szövetkezeti tagok, parasztok, az állami gazdaságok és a GXÁ-k dolgozói! Ellenőrizzétek és szövetkezeteitek, községeitek, va­lamint a többi üzemek munkafeltételeivel összhang­ban tegyétek pontosabbá az aratási terveket. Határoz­zátok meg azon napok számát, melyek leforgása alatt be kell fejezni az aratást, a behordást és a cséplést mindennap ellenőrizzétek e feladatok teljesítését. Már legelejétől kezdve biztosítsátok az aratásban való tömeges részvételt, és operatívan tegyétek meg a fo­lyamatos elvégzésre irányuló intézkedéseket. Juttas­sátok érvényre a következő elvet: nappal aratni és behordani, éjjel a tarlóhántást elvégezni. Gondoskod­jatok arról, hogy a kombájnok után a szalmát idejében eltakarítsák. Teljes mértékben használjátok fel a szö­vetkezet valamennyi mezőgazdasági gépét. A gabonafélék és a repce betakarítása során for­dítsatok fokozott gondosságot minden kombájn teljes mérvű kihasználására, s így biztosítsátok a munkák elvégzésének meggyorsítását és a veszteségek csök­kentését. Szervezzétek meg a cséplőgépekhez, az asz­tagokhoz és a csűrökbe való minél gyorsabb szállítást. A gabonát nappali és éjjeli műszakokban csépeljé­tek ki. Beadási kötelességeiteket teljesítsétek idejében „az első gabonát az államnak" elv értemlében, hogy minden mezőgazdasági üzem minél előbb teljesítse a gabo­nabegyűjtés tervét. A begyűjtési tervben előirányzott mennyiség csökkentését használjátok fel a vetőmag­és takarmányalap teljes mérvű biztosítására, és léte­sítsetek kellő tartalékokat is. A takarmányozási ter­veket dolgozzátok ki úgy, hogy minden szövetkezet és állami gazdaság gabonamennyisége elegendő legyen a jövő évi aratásig. Az aratás alatt is gondoljatok a takarmányalap biz­tosítására. Gyorsan és a lehető legnagyobb mennyi­ségben vessetek tarlókeverékeket. Idejében takarítsá­tok be a takarmányféléket, a szántóföldekről a sarjút és a lóherefélék, különösen a lucerna magvait. Bontakoztassátok ki a szocialista munkaversenyt az aratási munkák sikeres elvégzésének és a gabonabe­adás terve teljesítésének érdekében. Szervezzétek meg a munkaversenyt az egyének, a munkacsoportok, az EFSZ-ek, a GTÁ-k, az állami gazdaságok, a községek, a járások s a kerületek között. Kis- és középparasztok! Lépjetek az aratás ideje alatt az EFSZ-ekbe és járuljatok még hatékonyabban hozzá szocialista hazánk felvirágoztatásához. A GTÁ-k, a mezőgazdasági javítóműhelyek és a me­zőgazdasági gépeket gyártó üzemek dolgozói! Használ­játok fel teljes mértékben a GTÁ-k gépeit, különösen kombájnjait a szövetkezetek munkái elvégzésének meg gyorsítására. Gondoskodjatok sokoldalú segítségről a GTÁ-k gépeinek javításánál és nyújtsatok nekik rendszeres segítséget a technikai eszközök helyes kihasználása érdekében. Gondoskodjatok elegendő pót­alkatrészről. A nemzeti bizottságok tagjai és dolgozói! Vizsgáljá­tok felül a helyszínen a termés állását, és hasonlít­sátok össze rendszeresen a hektárhozamokat. Ellen­őrizzétek minden mezőgazdasági üzemben az aratásra való felkészültséget. Segédkezzetek közvetlenül a szö­vetkezetekben az aratás megszervezésében. Rendsze­resen kövessétek figyelemmel a betakarítási munkákat és nyújtsatok operatív segítséget mindenütt, ahol ve­szély fenyegeti gyors és folyamatos elvégzésüket. Összpontosítsátok legnagyobb erőfeszítéseiteket a döntő fontosságú feladatokra, különösen a betaka­rítás idejében való megkezdésére, biztosítsátok min­den gép, különösen a kombájnok, a cséplőgépek, a szál­lítóberendezések és a szállítási eszközök teljesmérvű felhasználását. Fejtsetek ki jó politikai és szervező munkát, hogy az aratás az egész falusi lakosság ügyévé váljék. Szervezzetek szocialista munkaversenyeket, általá­nosítsátok és terjesszétek az élenjáró dolgozók mun­kaeredményeit és módszereit. Az idei év döntő jelentőségű a szövetkezetesítés befejezése szempontjából. Nyerjetek meg ezért további kis- és középparasztokat úgy, hogy túlnyomó részük még az idei aratás alatt a közös gazdálkodás mellett döntsön. Városi és falusi dolgozók! Segédkezzetek a lehető leghathatósabban az aratási munkákban. Egész népünk közös ügyéről, az élelem biztosításáról van szó! Fiúk és lányok — a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség tagjai! Szervezzetek önálló ifjúsági arató-csoportokat. Mu­tassatok példát a kezdeményezésben és az áldozat­készségben! Csehszlovákiai nők — a nőbizottságok tagjai! Ugyanúgy, mint a cukorrépa egyelése idején, most, aratáskor is álljatok az első sorokba a sikeres aratás biztosítására törekedve! A Nemzeti Front szervezetei, védnökséget gyakorló üzemek! Szervezzétek meg az aratási munkákban szükséges hathatós segítséget. Nyújtsatok segítséget munkaerőkkel és szállító eszkö­zökkel a gabona gyors behordása s cséplése, a takar­mányfélék és a komló betakarítása érdekében! A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köz­társaság kormánya meg van győződve róla, hogy a szövetkezeti tagok, a többi parasztok, az állami gazdaságok, a GTÁ-k dolgozói és hazánk egész lakos­sága megtesz mindent a sikeres aratás biztosítása érdekében. E feladat teljesítése jelentős mértékben hozzájárul a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés további fejlesztéséhez, egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA: PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. Kilencvenöt kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért (ČTK) !—: A prešovi kerületben az ipari és mezőgazdasági üzemek 95 legjobb kollektívája versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeré­séért. A legtöbb, mégpedig 19 ver­senyző kollektíva a Távösszekötte­tési Alkalmazottak Szövetségének üzemeiben, 17 az építészetben és 8 a mezőgazdaságban dolgozik. E büsz­ke cím első viselője a bystréi ce­mentgyár égetőinek 35-tagú mun­kaegyüttese. A sninal Vihorlát gyár villanysze­relőinek példás 18 tagú kollektívá­ja a verseny keretében valamennyi kötelezettségvállalását teljesítette és a cím elismerését kéri. Andrej Za­jac mester büszke munkatársaira, akik mindannyian példásan dolgoz­nak, szorgalmasan tanulnak és ren­Épül hazánk legnagyobb hídja (ČTK) - Zdákovice mellet az orlí­ki duzzasztógát építkezésének közelé­ben építik köztársaságunk legnagyobb hídját, amelynek konstrukciója egye­dülálló a hídépítés történetében. Az építkezésen a szerelók 105 méter ma­gasságban jognak dolgozni a völgy felett. A híd hossza 540 méter lesz. des családi életet élnek. Ä verseny­ző kollektíva a fiatal üdülők örö­mére a járási pionír központban ha­táridő előtt bevezette a villanyt és Dlhé községből a pionírtáborba ma­gasfeszültségű vonalat épített. Ezen kötelezettségvállalás teljesítése csak­nem 130.000 korona értéket képvisel. A munkaegyüttes 4 újítási javaslatot is beadott, amelyek feltételezett évi megtakarítása csaknem 200.000 koro­nára rúg. A villanyszerelők egyúttal jó gazdák is. A megtakarított anyag­ból megjavítottak egy villanymoz­donyt és ezáltal megjavították a szállítást az üzemben. A kollektíva minden tagja az üze­mi munkaiskolában fokozza szak­képzettségét. Mindegyikük a techni­kai irodalmat tanulmányozza. A sokoSovoi bányakörzet teljesítette a félévi tervet (ČTK) — Á sokolovo! barnaszén­| bánya és brikettgyár dolgozói jú­jnius 27-én teljesítették a szén­( termelés félévi tervét. A bányászok a termelési fel­Padatok egyenletes túlszárnyalása J mellett következetesen törődnek l a fejtett szén minőségének ja ^vitásával és az önköltségek csök­kentésével. Az új munkaformák } főképpen a Lunin-módszer, a fo­lyamatos szénszállítás széleskörű F érvényesítésével hozzájárultak ah­'hoz, hogy az első öt hónapban [minden egyes tonnát 61 fillérrel i olcsóbban termeltek, mint aho­ígyan azt a terv előírta. f Elkészült a 100000-ik Spartak __ JS Mladá Boleslav-i Autógyárban e héten a népszerű Spartak gép­kocsik sorozatában el­készült a 100.000-ik Škoda Octávia autő. A Spartak gépkocsikat 1955 óta a világ 61 országába szállítják. E gépkocsik kiváló tel­jesítményükkel nagy mértékben hozzájárul­nak a csehszlovák au­tók hírnevének öreg­bítéséhez. A Mladá Boleslav-i Autógyár dolgozói a gyártott autók 60 szá­zalékát külföldre szál­lították, ahol a Škoda autók iránt egyre fo­kozódik az érdeklőd dés. A legutóbbi idő­ben legnagyobb meg­rendelőink a Német Demokratikus Köztár­saság, ahová a múlt év elejétől csaknem 7000 személyautót szállí­tottunk,; ,V. H.

Next

/
Thumbnails
Contents