Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-04 / 153. szám, csütörtök

I BERLINI TUDÓSÍTÁSUNK Nyugat-Berlin — kémtanya BERLINBEN a keddi nemzetközi sajtó­értekezleten Berlin mindkét részében akkreditált Újságíróknak bemutatták az amerikai-angol-jrancia és nyugatnémet kémszolgálat NDK-ba menekült volt munkatársait. Számos példával bizonyí­tották, hogy mennyire igyekeznek a nyu­gati nagyhatalmak és Nyugat-Németor­szág Nyugat-Berlint támaszponttá kiépí­teni, hogy innen kémeket és felforgató elemeket küldhessenek a Német Demok­ratikus Köztársaságba és a szocialista tábor többi országaiba. Erwin Zeske, az amerikai kémszer­vezet volt ügynöke az NDK ellen kifej­tett katonai kémtevékenységen kívül fel­forgató tevékenységet szervezett. Az NDK­ból elmenekült, vagy innen Nyugat-Né­metországba látogató személyeket vett ra kémtevékenységre. Utasításait az ameri­kainktól kapta. Majna-Frankfurtból, műkö­dési helyéről havonta kétszer amerikai katonai repülőgépek szállították Nyugat­Berlinbe. Nyugat-Berlinben kikutatta Ber­lin demokratikus szektorában élő olyan személyek kapcsolatait, akik gyakran el­látogattak Nyugat-Berlinbe, elsősorban üzérkedőket. Zcskc beszélt arról a támo­gatásról is, amelyet a kémszervezetek a nyugatnémet szenátustól, elsősorban a rendiségtől kapnak. Hellmann, a francia hír szer zöszolgálal volt ügynöke a francia kémszervezet nagy apparátusáról beszélt. Nyugat-Berlin fran­cia övezetében korlátlanul uralkodik a rendőrség fölött, ellenőrzi a politikai pár­tok és szervezetek tevékenységét. Nyu­Az iraki kormány felmondta az amerikai-iraki egyezményeket Bagdad (ČTK) - A keddi bagdadi lapok nyilvánosságra hozták az Iraki Köztársaság külügyminisztériumi szó­vivőjének nyilatkozatát, mely szerint az iraki kormány elhatározta, hogy felbontja annak a három szerződés­nek érvényességét, melyeket a volt iraki kormány az USA kormányával kötött. A nyilatkozat szerint a szó­ban forgó szerződések „ellentmonda­nak annak a politikának, melyet az Iraki Köztársaság múlt év július 14­óta folytat: a pozitiv semlegesség és a tömböktől való távolmaradás poli­tikájának". gat-Berlinbe csalja és kémfeladatokkal bízza meg az NDK állampolgárait. Willy Scheibe, az angol hír szer zöszol­gálat volt ügynöke számos példát emlí­tett arra vonatkozóan, hogyan csalják kü­lönféle ürüggyel a szakembereket az NDK-ból Nyugat-Németországba és ho­gyan hallgatják ki őket számos európai kémirodában az angol tisztek. A Gehlen­féle nyugatnémet kémszervezet volt mun­katársa elmondta, milyen nagyszabású tevékenységet fejt ki ez a szervezet azok ellen, akik elégedetlenek Adenauer po­litikájával. K. Blecha, az NDK miniszterelnöke sajtóhivatalának vezetője az értekezleten kijelentette: A legjobb út, mely előse­gítené a számtalan berlini kémszervezet tevékenységének berekesztését, Nyugat ­Berlin demilitarizált szabad város meg­teremtés2 lenne. Az NDK népi kamarájának ülése Berlin (ČTK) - Az NDK népi ka­marája szerdán összeült, hogy ha­todik ülésszakán megtárgyalja a népi kamara küldöttségének áprilisban és májusban tett öthetes ázsiai útjárói szóló jeletését, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló törvény­javaslat második változatát, jóvá­hagyja a javaslatot és megválassza a legfelsőbb bíróság bíráit. A népi kamara küldöttsége útjának eseményeiről Hermann Matern, a népi kamara első alelnöke tartott beszá­molót. AZ INDIAI TÁJÉKOZTATÓ szolgálat je­lentése szerint Nehru, India miniszterelnöke a laoszi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság újra összehívását kérte. Kérését a Laoszban uralkodó komoly helyzettel i indokolta. (ČTK) Hruscsov és Malinovszkij elvtársak Albániában Tirana (ČTK) — Nyikita Hruscsov, ! bán Munkapárt III. kongresszusa" az SZKP KB első titkára és a minisz- | nevü állami gazdaságot. A szovjet tertanács elnöke és R. J. Malinovszkij 1 vendégeket az albán párt- és kor­mány vezetői kalauzolták. szovjet honvédelmi miniszter kedden meglátogatta Szaranda város közelé­ben, a Vurgu-síkságon fekvő „az Al­Szudánban kihirdették a rendkívüli állapotot Chartum (CTK) Mohammed Talaad Farid, szudáni tájékoztatásügyi miniszter a jú-l nius 2-i sajtóértekezleten közölte, hogy a kormány Chartumban kihirdette a rend­kívüli állapotot. Ez az intézkedés köz­vetlenül összefügg Abdunachim Chejr Ser­man dandár-tábornoknak, a helyi közigaz­gatás miniszterének és Mohieddin Ahmad­tábornoknak, a helyi közigazgatás mi­niszterének a távösszeköttetésügyi' mi­niszternek letartóztatásával, akiket a kormány elleni összeesküvés címén vettek őrizetbe. A két miniszteren kívül még 16 magasrangú katonatisztet és 22 polgári személyt tartóztattak le, akiket az össze­esküvésben való részvétellel vádolnak, j A rendkívüli állapot a per lefolytatásáig ér­' vényben marad. Harc a nicaraguai reakciós rendszer ellen Managua (ČTK) - Amint a nyugati sajtóügynökségek és a világsajtó rá­mutat, Nicaraguában erősödik a So­moza elnök, reakciós diktátor rend­szere elleni mozgalom. Az utóbbi időben, főleg azonban a kubai diktátorrendszer megdöntése és a kubai forradalom győzelme után Nicaraguában erősödött a sztrájk­mozgalom, növekedett a tüntetések és zavargások száma. Nicaragua la­kossága egyre sürgetőbben követeli zálását, valamint azt, hogy szüntes­sék be a politikai üldözést az ország­ban és hogy Nicaraguában vala'rnefthyi politikai pártnak egyenlő politikai jo­gokat adjanak. Somoza diktátor reakciós apparátu­sa segítségével igyekezett ezt a népi mozgalmat durva intézkedésekkel el­fojtani. A sztrájkolok ellen rendőrsé­gi alakulatokat vetett be, börtönbe vetette diktátor-rendszere ellenzői­nek százait és több száz hazafit ki­az államapparátus teljes demokrati- i űzött az országból. A Vurgu síkság nagy ciprusültet­vényeiről nevezetes. Itt 2300 hektár földet tettek termővé és 450 hektár minőségét javították meg. Befejezés előtt áll egy csatorna, mely 6300 hek­tár föld öntözését látja el. Hruscsov elvtárs megtekintette az ültetvényeket, elbeszélgetett t. gaz­daság dolgozóival, érdeklődött terveik iránt és sok jótanáccsal látta el őket. Ezután kíséretének tagjaival együtt megtekintette Butrintoban a régésze­ti ásatásokat. Malinovszkij elvtárs Bekir Baluka albán honvédelmi miniszter és más vezetők kíséretében délben Diro­kasztra városba utazott, ahol egy A külügyminiszterek genfi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) javaslatokban szó van, a négy hata­lomnak joga van e városban bármi­lyen számú csapatokat tartaniok, amelyek a megszállók minden kivált­ságával rendelkeznének. A szovjet küldöttség vezetője to­vábbá megállapította, hogy ugyaneb­ben a szellemben hangzanak a nyuga­ti hatalmak tervének további cikke­lyei is és kijelentette: szemeink előtt tehát részletes, aprólékosan kidolgo­zott program áll Nyugat-Berlin kül­földi megszállásának tartós meghosz­szabbítására és a megszállási rend­szernek Kelet-Berlinre való kiter­jesztésére. A. A. Gromiko rámutatott, hogy a szovjet kormány őszintén törekszik Nyugat-Berlin kérdésének megoldását szolgáló megegyezésre és hogy a ber­lini kérdés megoldása csak akkor le­het igazságos és tartós, ha tisztelet­ben fogja tartani a Német Demokra­tikus Köztársaság törvényes jogait. Rámutatott annak az állításnak in­dokolatlanságára, miszerint az NDK­nak „nincs más mandátuma, csupán az, amelyet a Szovjetunió adott neki." A Szovjetunió megegyezést javasol a berlini kérdésnek olyan alapon való megoldására, hogy az megfeleljen valamennyi fél érdekeinek és hogy ezzel ne szenvedjen kárt egy állam biztonsága vagy tekintélye sem. Tekintettel az USA, Anglia és Fran­ciaország kormányainak a három ha­talom Nyugat-Berlinből való kivoná­sára tett javaslatával szemben emelt kifogásaira, A. A. Gromiko rámutatott, hogy a szovjet kormány a berlini kérdéssel kapcsolatban a kölcsönö­sen elfogadható egyezmény elérése érdekében két potjavaslatot terjesz­tett elő arra vonatkozóan, hogyan oldják meg a külföldi csapatok kér­dését Berlinben. Megegyezhetnénk abban — mondotta — hogy Nyugat­Berlinben jelképesen pontosan meg­határoznánk az USA, Nagy-Britannia, •SSSSJWXRSSSSSSS/RJWSS/MWRSAŔSSSS^^^ J ruljon ť á Az NKP küldöttsége tagjainak beszélgetése a Rudé právo genfi tudósítójával A nyugatnémet munkásság az egyetértés politikáját követeli Franciaország és a Szovjetunió csa­patainak létszámát. Mivel az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányai a külföldi csapatok jelenlé­tének Nyugat-Berlinben oly nagy fontosságot tulajdonítanak, nem vol­na szabad, hogy kifogásokat emelje­nek a kérdés ilyen megoldása ellen. Ez olyan kompromisszumos javaslat, amely eleget tehetne valamennyi fél­nek, ha valóban megvan a jóakarat a megegyezésre. E kérdés megoldá­sának másik esetleges változata ab­ban állhat, hogy az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország Nyugat-Ber­linben Irvő csapatait semleges álla­mok katonaságának bizonyos korláto­zott kontingense helyettesítené. Emellett természetesen abból indu­lunk ki, hogy a négy nagyhatalom vagy a semleges országok csapatainak jelenlétét Nyugat-Berlin szabad város területén nem szabad semmiképpen sem e terület megszállásának minő­síteni és hogy a külföldi csapatok nem fognak beavatkozni Nyugat-Ber­lin belső ügyeibe. A szovjet küldöttség ' vezetője hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány esetleg hajlandó volna hatékonyan megoldani a biztosítékok kérdését Nyugat-Berlin szabad város számára az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányaival együtt, a Német Demokratikus Köztársasággal való megegyezés alapján. A. A. Gromiko beszéde végén fel­hívta a figyelmet arra, hogy az a nyilatkozat, amelyet előzőleg Grewe, az NSZK képviselője tett, világosan mutatja, hogy az NSZK kormányának politikája olyan akadály, amely gá­tolja a genfi értekezlet résztvevőit az előrehaladásban. dr. Bolz felszólalása Dr. L. Bolz, az NDK külügyminisz­tere a genfi értekezlet keddi ülésén az NDK kormánya nevében támogat­ta a Szovjetuniónak Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város létesíté­sére tett javaslatát. A kormány ne­vében készségét nyilvánította arra, hogy biztosítja a demilitarizált sza­bad város statútumát és Nyugat-Ber­lin szabad kapcsolatát más országok­kal. Bblz minisiter • rámutatott arra, hogy Nyügat-B-'rlin az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió ellen irá­nyuló provokációk, kémtevékenység és büntevékenység központja lett. Csupán a demokratikus Berlin szervei megfontolt magatartásának köszönhető, hogy számos nyugat-berlini provokáció nem vált na­gyobb bonyodalommá. Bolz miniszter végül hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Nyugat-Berlin szabad' város számára adandó biztosítékokon kívül hajlandó to­vábbi kötelezettségeket is vállalni. Hang­súlyozta az NDK kormányának készségét arra, hogy kereskedelmi alapon hozzájá­fc ruljon Nyugat-Berlin szabad városnak ^ élelmiszerrel, vízzel, villannyal és tű­kéi népünk nemzeti érdekei ellen cselek- $ hanyaggal való ellátásához és hogy szenek. Idegen területek követelése és a $ megrendeleseket tegyen a nyugat-berlini revansizmus már kétszer sodorta sze- $ 'P 3™ 3'- A Nemet Demokratikus Köztár­rencsétlenséqbe a német népet. A bonni $ t as á9 7 „ bar nem t a3j a a z Egyesült militaristák új háború előkészítésével S Nemzetek Szervezetének - hajlandó nyi­iqyekeznek meghódítani más európai álla- S [atkozatot tenni az ENSZ titkárságán a mokat. Aki azonban másokat akar meg- 5: Nyugat-Berlin szabad város számára hódítani, aki meg akarja változtatni a $ adandó biztositékokrol. nagygyűlésen beszédet mondott. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® Amikor a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet a nemzetközi feszültség enyhítésé­| nek kérdéseiről tár­' gyal, Franz Joseph Strauss nyugatnémet külügyminiszter USÄ­tól vasárolt atomra­kétákkal szereli fel a Bundesívehrt. j STRAUSS: — AZ ÄL­: DÓJÁT! HÁT MÁR SENKI SEM MONDJA, HOGY „SZABAD"?! (A. Junge Welt karikatúrája) Németország Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­sága küldöttségének tag­jai, akik Genfbe érkeztek, hogy a német kérdéssel kapcsolatban okmányt nyújtsanak át a külügy­miniszteri értekezlet részvevőinek, nyilatkoz­tak a Rudé právo genfi tu­dósítójának. Az alábbiak­ban közöljük a kérdéseket és válaszokat: Kérdés: Hogyan értékelik Németország nemzeti érdekei és újraegyesítése- szempontjából az értekezleten előterjesztett javas­latokat? Válasz: A legfontosabbaknak a Szovjetunió és az NDK küldöttségei álta! előterjesztett javaslatokat tart­juk. Ezek a javaslatok a béT<ét szol­gálják és megfelelnek a német nép érdekeinek. A német békeszerződés szovjet tervezete Nyugat-Németor­szágban elhallgattatná a militaristá­kat és a német nép érdekeihek meg­felelően új utat nyitna ott js. Ez Né­metország szomszédai. elsősorban Csehszlovákia és Lengyelország biz­tonságát is garantálná. Véleményünk szerint a kérdések békés megoldása érdekében fontos, hogy Csehszlová­kia és LengyeloAzág egyenjogú tár­gyalófelekként vegyenek részt a né­met békeszerződés megkötéséről folyó tárgyalásokon, mivel az emlí­tett országok elsőkként estek áldo­zatul a német militaristák agresz­sziőjának és a legsúlyosabb áldoza­tokat hozták. Kérdés: Miként vélekednek a két német küldöttségnek az ér­tekezleten tanúsított magatartásá­ról? Válasz: Meg kell állapítanunk, hogy a két német küldöttség közű! csak az egyik, az NDK küldöttsége tolmácsolja a német nép nemzeti ér­dekeit és védelmezi £ béke ügyét. Kitűnik, hogy az Adenauer-kormány képviselőinek csak egy érdekük van: a Bundcswehr atomfelfegyverzésének folytatása és a nemzetközi feszültség mindennemű enyhítésének megaka­dályozása. Adenauer és Brentano programja a NATO programja, célja pedig a militarizmus és revansizmus korlátozásának megakadályozása s Németország békés egyesítésének lehetetlenné tétele. Ezzel szemben az NDK megnemtá­madási egyezmény megkötését java­solta a két német állam között. Né­metország Kommunista Pártja a né­met lakosság legszélesebb rétegeinek helyeslésével üdvözli az NDK kez­deményezését, mert lehetővé tenné a háború veszélyének elhárítását né­met területen. Az a mende-monda, hogy Bonn hajlandó lenne valamilyen békés megállapodásra, nem hiteles kezlethez fordult és nyíltan konst- . ... . ... . , . . . . . ... ... Ausztriaban is a bonni kormány kezde ruktív .lavaslatokat terjesztett elo. ményezésére é s E javaslatok megfelelnek a nyu- vansista gatnémet lakosság békevágyának, zony Mindenekelőtt a nyugatnémet mun- rópai kásosztály követe! határozott politi­kai fordulatot, ellenzi a rakéta- és atomfegyverkezést, követeli a hábo­rús fegyverkezési kiadások beszün­tetését és a „frontváros" politikájá­nak felhagyását Nyugat-Berlinben. A nyugatnémet munkásság a meg­értés politikáját követeli Németor­szágban. A szociáldemokrata párt „német tervében" tartalmazott szá­mos javaslat megfelel a munkásság követelményeinek és közeledik azok­hoz a javaslatokhoz, melyet az NKP KB küldöttsége itt a hat tárgyaló küldöttségnek átnyújtott. E .javaslatok átnyújtásakor megnyilvá­nult a képviselt kormányok állásfoglalá­sa. Az NDK és a Szovjetunió küldöttsége fogadta legmelegebben javaslatainkat. Grewe beszéde felelően cselekedni. A nyugatnémet miii- > megtárgyalt kérdések megoldásához. Az tarizmus és imperializmus háborús poli- § NDK elleni hidegháború szelleme ha­tiká.ja a szocialista világ és a békeszerető ^ totta át s nem járult hozzá az érte­erők fölényét tekintve ma kilátástalanabb, $ kezlet jó légköréhez, mint valaha. !; . . . w. , . fc Egyes nyugati küldöttek előző felszó­K e r d e s : Mi a velemenyuk az S lalásaival összhangban lekicsinyle.ni igv«­NKP nyugat-nemetországi törvényes b kezett azt a veszélyt, amely a megszálló jogai visszanyerésének lehetőségeiről? ^ csapato k nyugat-berlini tartózkodásából Válasz: Mi kommunisták azok olda- ^ és abból származik, hogy a városnak ez Ián állunk, akik a demokratikus jogokért, ^ a része a NATO támaszpontjává vált szabadságért és békéért küzdenek. A bon- i a szocialista országok ellen. Sót azt állí­ni militaristák éppen azért tiltották be $ totta, hogy Nyugat-Berlinnek a NATO pártunkat, hogy könnyebben megvalósít- i csapatok által való megszállása nem hassák az ú.jrafelfegyverzést. A nép szé- ^ „stratégiai" jelentőségű. Berlin kérdésé­les tömegei azonban ma érzik, hogy a i vei, vagyis azzal kapcsolatban, hogy párt betiltása nemcsak a kommunisták- $ Berlin az NDK fővárosa, Grewe termá­nak, hanem a népnek alkotmányban le- i szetesen habozás nélkül a bonni kor­fektetett jogai ellen intézett támadás ^ mányt tüntette fel, „mint az egyedüli volt. Ma, amikor egészen világos, hogy i német kormányt, amelynek .joga "an a Adenauer hidegháborús politikája csődöt nemzetközi ügyekben az egész német nép fogadta legmelegebben ,iavaslatainkat. mo ndott és egyre többen keresik Nyu- !; nevében fellépni" Mindkét , kormányküldöttség kijelentette, gat-Németország új útját, a lakossáp is ^ hogy készek figyelembe venni azokat a fokozottabban követeli' pártunk törvé-ÍA kiiliinvmitlic7torob r.nnfl nyességének visszaadását. E nyomás ha-^ tvuiuy^iimuaíieieK yen.ll javaslatokat, amelyeket az NKP KB a „ u a- c nyugatnémet lakosság, különösen a mun- tása alatt méq az NSZK kormánykörei-§ értekezlrtpnpk Syprrlai kásság érdekében -előterjesztett. A bonni.* ben is az a nézet terjed, hogy az NKP $ «teKeíieienCK SZeiCiai betiltása sokáig már nem maradhat ér- i Ülése vényben. ^ A nyugatnémet munkásosztálynak és § Szerdán, június 3-án Genfben ľ küldöttség azonban hallani sem akart ja­vaslatainkról. Ügy látszik, német szót sem akar hallani Genfben, .a német állás­pontot s^m akarja ismerni. Fél a német kószahírnek" bizonyult, mivel Bonn munkásosztály hangjától. elutasítja a megnemtámadási egyez­mény megkötését a Német Demokra­tikus Köztársasággal, melynek hatá­rain a bonni militaristák atom- és rakétatámaszpontokat építenek. Kérdés : Hogyan vélekednek genfi küldetésükről? Válasz: Az NKP az egyetlen nyugatnémet párt, moly az érte­Kérdés : Milyen szerepet játszik legális szervezeteinek • számos akciójában > délutáni órákban nem hivatalos ülést es elhatározásában visszatükröződik ille- í . . s galitásban dolgozó pártunk növekvő be- S tarto ttak, amelyen reszt vett a Szov­a bonni kormánynak Csehszlovákiával folyása, tagjainak és funkcionáriusainak § jetunió, az USA, Anglia és Francia­és Lengyelországgal szemben folyta­tott revansista politikája? Válasz: Az NKP KB XI. ülésének okmányában, melyben pártunk a nyugat­német lakossághoz fordult, ez olvasható: „A német imperialisták Lengyelország­gal, Csehszlovákiával és más országokkal szemben támasztott területi követeléseik­aktivitása, illegális sajtójának, röpiratai- S ország külügyminisztere Általában nak és üzemi lapjainak meqqyőző ereje, s -i ­A legalitásukért küzdő német kommunis- S z. a ^'emeny alakult ki. hogy to­ták üdvözlik Csehszlovákia dolgozóit és ^ váb b folytassák a vitát a berlini kér­párt.jukat, mely a szocialista építésben § désről. A nyugati miniszterek a tár­aratott nagy sikereivel, fáradhatatlan i „,*.i.i_ ••• . békeharcával a mi harcunkat is támogatja | f' 3'? e l°" ^'""összejövetelt tar­népeink közös ellensége: a német mili- fc totta k az amerikai küldöttség szék­tarizmus ellen. helyén. C7Ö 3 * 1959. iúniui #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents