Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-18 / 167. szám, csütörtök

Ä szovjet népgazdaság büszke szemléje ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS nyílt meg a szovjetország szívében, Moszkvában. A főváros északkeleti ré­szében, festői környezetben sorakoznak a népgazdaság vívmányai kiállításának csarnokai. A kiállítás egész város: 211 hektáron terül el. Több mint 300 épületből, köztük 71 kiállítási csar­nokból áll. A kiállítási csarnokok között nagy érdeklődésnek örvend a rádióelektro­nika vívmányait szemléltető pavilon. .Bemutatja, hogyan érvényesül az elektronika a technológiai folyama­tokban, repülőgépek és hajók irányí­tásában stb. E csarnok érdekessége lesz az Ekvodin nevű zenegép. Szin­tén elektronrendszerű különös gépe­zet: 12 hangszer játékát adja vissza egyszerre és egy zenekari hangver­seny benyomását kelti. A zongorafor­májú zenegépet szerkesztői sztereo­fonikus, térhatású hangközvetítőnek nevezik. A kiállítás érdekessége a szovjet tudósok szerkesztette színes televí­ziós készülék. A rádiótechnika büsz­kesége az FTA-P fototáviró, melynek segítségével tetszés szerinti távol­ságból másolhatnak le eredeti okmá­nyokat. Kábel- vagy rádiórendszer alapján működik. Különösen beválik a gépipari üzemekben az egyes rész­legek közötti tervrajz-másolásban. A most megnyílt kiállítás főbb csarnokai a Szovjetunió kohászatá­nak, villamosításának, gépgyártásá­nak. építészetének és többi fő ter­melési ágainak eddig elért nagy sike­réit és grandiózus jövő távlatait is­A SZOVJET NÉPGAZDASÁG VÍVMÁ­NYAINAK KIÁLLÍTÁSA. AZ OSZSZSZK KIÁLLÍTÁSI CSARNOKAI. (V. Pasztuhov rajza) mertetik. Nem utolsó sorban említés­re méltó a szovjet űrhajózási kuta­tások eredményeit szemléltető rész­leg. A kiállítás bejáratánál a világ­űrből visszaérkezett rakéta egyik füstös lépcsőzetét állították fel. Sok bel- és külföldi vendéget vár­nak az érdekes kiállításra, mely is­mét a szovjetország növekvő erejét bizonyítja. (1) * S A szovjet népgazdaság vívmányainak kiállítása 211 hektáron terül el, tehát na­gyobb a tavalyi brüsszeli világkiállítás területéréi, amelyen 54 ország állította ki termékeit. * • A kiállítás területén 300 különféle épület, köztük 71 csarnok áll. A kiállítási csarnokok területe összesen 120 ezer négyzetméter. Ezenkívül 28 500 négyzet­méter teriiletet foglal el a Frunze par­ton az „Építészet" elnevezésű részleg. * • Ezen a területen rendezték meg 1939-ben a Szovjetunió első mezőgazdasá­gi kiállítását. A Nagy Honvédő Háború után 1954-ben újították fel ismét a ki­állítások hagyományát. A városjellegü ki­állítási területet öt év alatt 36 millió látogató, köztük 1 millió 200 ezer tu­rista kereste fel, akik a haladó tapasz­talatok tanulmányozására jöttek ide. A vi­lág 129 országából jártak itt külföldi vendégek. • • Több tnlnt 50 ezer fa, köztük 8 ezer gyümölcsfa, és 4 millió virág teszi szeb­bé a kiállítást. A területnek több mint 60 százSlékát (124 hektárt) borltja zöld nö­vényzet. • • Á kiállítás északi peremén tavak láncolata húzódik. A víztükör 10 hektár területet foglal el. Gazdasági tanácsok — a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) — A leningrádi Szkoro­hod lábbeli-gyárban megalakult a gaz­dasági tanács, amely újabb jelentős for­mája a dolgozók termelési irányításában való részvételének. Az igazgató közvet­len tanácsadó szerve és sokban függ majd tőle az üzem általános megszervezésének javulása. * * * A Szkorohod-gyár az álalndó termelési tanácsokon kívül, melyekbe már körülbe­lül 1800 rendkívül aktív dolgozó kapcso­lódott be, hosszabb idő óta műsazik ta­náccsal is rendelkezik. E választott szerv az üzem műszaki haladásával és fejlődésével foglalkozik. Az új szervnek, a gazdasági tanácsnak fő feladata, hogy keresse a termelés további, jobb irányításának és jobb meg­szervezésének útjait. A gazdasági tanács javaslatokat dolgoz ki, melyek alapján az üzem igazgatója utasításokat ad. Az első ilyen javaslat alapján a Szko­rohod-üzemben egyszerűsítik irányításá­nak szerkezetét és bővítik az egyes osztályokat. A gazdasági tanács javasla­tára úgy döntötte, hogy a berendezések javitómunkálatainak rendszerét a cseh­szlovák Svit-üzemhez hasonlóan összpon­tosítják. G.RIRLIN: DRÁGA KERTÉSZKEDŐ BARÁTAIM, meg kell mondanom: mostanáig na­gyon rosszul tanították önöket. Bizo­nyára teletömték a fejüket régen el­avult szabályokkal, miszerint a kert földjét porhanyósítani, hagyományosan trágyázni és öntözni kell, hogy jól nö­vekedjék a vetés. Elévült követelmények. Külföldön már másképpen gondozzák a kerti veteményeket. Természetesen nem mindenütt. De Amerikában, Los Ange­losban rendkívül tökéletes és hatékony módszert találtak ki, melynek segít­ségével bármilyen kertben elképesztő csodákat müveinek. A hagyma, sárga­répa, uborka és még a közönséges petrzselyem is világrekordot ér el nö­vekedésében. Minden kertész alkalmazhatja eit a csodákat művelő módszert: mindössze három és fél dollárba kerül. Ugyanis ennyiért szerezhető be Franklin Lehr könyve, melynek minden egyes retek-, paradicsom- és salátakedvéló elvá­laszthatatlan kézikönyvévé és segítő­társává kell válnia. Szerzője el akarta kerülni a zajos reklámot és ezért müvének ezt a sze­rény és közérthető címet adta: „A z imádság hatása a növ é­nyekr e." Ez a nagytiszteletű Franklin Lehr istenes ember. Sarkalatos tételként le­szögezte, hogy a kertészetben nem a különféle agrotechnikai fogások, ha­nem az isten akaratában megnyugvó imádság a legfontosabb. Ha például az ember belép a kert­jébe, azonnal térdeljen le a vetemé­nyes ágyak között, és a mennyek felé fordítva tekintetét kérje az egek urát, hogy bőven teremjen a káposzta, hogy hamar erőre kapjon a burgonya, mi­előbb beérjék a paradicsom és duzzad­jon az uborka. Imádkozz testvér. Ez legyen az egész kertészkedésed. Imád meghall­gatásra talál — higgy mr. Eehrnek... A Time című amerikai lap részle­tesen ismerteti Lehr érdekes művének tartalmát az olvasókkal. Elmondja például, hogy Lehr és se­gédjei egyszer két vizeskannát vettek. „Az egyik fölött buzgón fohászkod­tunk az egek urához, a másikra ügyet sem vetettünk." Ezután megöntözték az egyenlő fel­tételek mellett elültetett magok két csoportját. A szembetűnő eredmény nem maradt el: „Két hét múlva az imával elvarázsolt vízzel öntözött ve­teményes ágyban hét növényszál sar­jadt ki, a közönséges vízzel öntözött ágyban pedig csak három." Lehr csakhamar „sokkal bonyolul­tabb kísérletekhez" látott. Vett egy hatalmas tepsit, s megtöltötte földdel, Léccel elfelezte. Mindkét részen 23 kukoricamagot ültetett el. Néhány na­pig imádkozott, hogy az egyik részen elvetett magok kikeljenek és nőjjön a kukorica. Ugyanakkor „negatív imát" mondott, hogy a másik részen elvetett magok ne hajtsanak ki. Mi volt az eredmény? Mr. Lehr így írja le: „A pozitív oldalon 16 erős hajtás bújt ki a földből, a negatív oldalon pedig csak egy." Makacs, a vallás alapjait felforgató Számos hírmagyarázó a „dön­tés hetének" nevezi a genfi külügy­miniszteri értekezlet jelenlegi sza­kaszát. A kilátásokról és az esetle­ges megegyezés reményeiről a nyu­gati sajtó véleménye megoszlik. Egyes hírmagyarázók véleménye szerint az értekezlet végén csupán közleményt adnak ki, amely leszö­gezi, milyen kérdésekben és pontok­ban jött létre megegyezés és me­lyekben állanak fenn nézeteltérések. Számos hír rámutat arra is, hogy Gromiko elvtárs újabb javaslata kö­rül a múlt héten csapott nagy lárma inkább csak taktikai jellegű volt. Általában a francia polgári lapok borúlátó hangnemben írnak. Az ame­rikai és francia politikai irányzat vé­leményének adnak hangot azok a kommentátorok, akik az értekezlet többhetes elnapolása mellett tömek lándzsát. Ezzel szemben az angol mi­nisztertanács minapi ülése alapján úgy látszik, hogy brit részről nem igen pártolják az értekezlet felfüg­gesztését. A legtöbb találgatás természetesen akörül folyik, sor kerül-e a kor­mányfői találkozóra és ha igen, mely időpontban Mint ismeretes, a Szov­jetunió állásfoglalása e kérdésben változatlan: javasolta és javasolja továbbra is, hogy tovább folytassák a tárgyalásokat mégpedig az eredeti szovjet elképzelésnek megfelelően a legmagasabb szinten, mert csak az ilyen találkozóktői várhatók érdem­leges eredmények. ­A nyugati körökben kialakuló véle­ményre jellemző a Reuter hírügy­nökségnek az a közleménye, amely szerint nincs kizárva, hogy a kül­ügyminiszteri értekezletet hamaro­san befejezik olyan közös nyilatko­zat kiadásával, amely megállapítja a Kelet és a Nyugat közötti nézetelté­réseket és nyitva hagyná a utat a csúcstalálkozó megtartására. Latin-Amerikában viharos po­litikai tényekre került sor az autób­bi időben. A kontinens jelentékeny részét véres zavargások és sztráj­kok dúlják, sőt néhány országban heves fegyveres harcok folynak. A legválságosabb a helyzet Nicara­guában és Paraguayban. Nicaraguá­ban Somoza diktatúrája ellen nem­csak az amerikai monopóliumok ál­tal embertelenül kizsákmányolt dol­gozók, a földművesek nagy része, hanem a nemzeti burzsoázia többsé­ge is fellázadt, mert Somoza diktá­tor rendszerében az ország gazda­sági fejlődésének kerékkötőjét lát­ják/ Erről tanúskodik a diktátor rendszer ellen csaknem egy hétig tartó tiltakozó sztrájk, amelyben Managua fővárosban egyaránt részt vettek a munkások, hivatalnokok, vállalkozók, kereskedők és bankal­kalmazottak. Ugyancsak tömeges til­növényszál! De gyorsan elbántak vele: „rövid negatív imák özönét zúdították rá és megszűnt növekedni." Hogyan hangzik ez a negatív imád­ság? A Time szerint Mr. Lehr többek között erre is válaszolt: ... Egy asz­szony „kommunistáknak" nevezte ve­teményeit ... Ennek következtében a szerencsétlen magok a rájuk szaba­dított negatív erők hatására összezsu­gorodtak." Szerencsétlen magok!... Jobban mondva szerencsétlen emberek, akik között vallási lepelbe burkolózó szél­hámosok az ostobaság magjait hintik el! Ahhoz viszont, hogy Los Angélosban és környékén tömegével szaporodjanak a szélhámosok, nincs szükség imára. Csak dollárral trágyázott és a sötétség ködével öntözött .alkalmas talaj kell hozzá! Ford: L. L. takozó tüntetések, népgyűlések és sztrájkok törtek ki Paraguayban is. Stroessner tábornok, az ország dik­tátora, még saját pártjának, a Co­lorado-pártnak is valamennyi vezető­jét börtönbe vetette — liberális né­zeteik miatt — s az országban ost­romállapotot hirdetett ki. A nép min­den megmozdulását tüzzel-vassal, katonasággal és felfegyverzett ren­dőrökkel igyekszik elfojtani. A legutóbbi hírek szerint a Domi­nikai Köztársaságban is fegyveres felkelés tört ki, és a felkelők máris jelentős területet tartanak ellenőrzé­sük alatt a Cordillerák középső ré­szén. A felkelés Trujilo diktatórikus rendszerének megdöntésére irányul. Mindezek az események azt mutat­ják, hogy Latin-Amerika nemzeti felszabadító harca új szakaszának küszöbén áll. Ismeretes, hogy a La­tin-Amerika-i nemzetek másfél év­század előtti harca a spanyol gyar­matosítók- ellen e gyarmatósítók ki­űzésével végződött. A mostani fel­szabadító mozgalom éle a Latin­Amerika-i országok gazdaságát és nemzeti méltóságát letipró amerikai imperializmus és hazai segítő tár­saik, a feudális-kapitalista körök el­len irányul. A NATO tízéves fennálása alkalmából két hónappal ezelőtt ugyan Washingtonban már tartottak egy díszgyűlést, mégis a múlt hét folyamán Londonban lezajlott össze­jövetelt tekintik a NATO-politikát folytató államok mértékadó körei e katonai szervezet tízéves működése érdemleges kiértékelésének. Sőt so­kan közülük ettől várták, hogy az elkorhadt intézménybe új célkitűzé­seket, új módszereket, egyszóval új életet lehel. A londoni NATO konferencia kül­sőségei tényleg imponálóak voltak, hiszen a 15 tagállam vagy 600 de­legátusa ülésezett a főtanácsban és a legkülönfélébb jogcímeken alakí­tott albizottságokban. A kongresszust az angol királynő nyitotta meg a Westminster Hallban és jelen voltak azon a NATO-tábornokoktól kezdve, Norstaddal az élükön, egészen a NATÖ-szocialistákig, akiket Spaak vezetett. Ott volt tehát mindenki, aki az atlanti politikai égisze alatt futó imperialista politikában valami­lyen formában szerepet játszik. Tényleg az „atlanti közösség" gon­dolatának hangsúlyozása volt ennek a kongresszusnak a fő jelszava. Az egyik amerikai küldött annyira ment, hogy azt állította; ha az atlanti kö­zösség — értsd alatta az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia együttműködését — már e század elején a mai formában fennállott volna, úgy nem került volna sor sem az első, sem pedig a második világháborúra. Akár mennyire is naiv a két világháború okainak ilyen el­kenése, a kongresszuson mégis bizo­nyos szerepet játszott az „atlanti közösség" misztikuma, miután más­képpen a NATO létezését a távol­bahordó, atomtöltésű rakéták korá­ban nem tudták indokolni. Míg a katonák és az őket fenn­tartás nélkül kiszolgáló hivatásos NATO-politikusok, a szocialista Spaakkal az élükön, reális intézke­déseket szorgalmaztak, mindenekelőtt azt, hogy állítsák fel a NATO köz­ponti, értsd Nyugat-Németország-i frontján a már tíz évvel ezelőtt terv­be vett taktikai és stratégiai atom­fegyverekkel felszerelt 30 hadosz­tályt, hogy egységesítsék a NATO­államoknak nemcsak a külpolitikáját, de gazdasági együttműködését is, hogy ezáltal ez a szervezet a mosta­ni belső meghasonlások és hüzavonák helyett a modern háborúban annyira nélkülözhetetlen politikai és gazda­sági egységgel és ütőképességgel rendelkezzék, — addig az előbb em­lítettekből valamivel távolabb álló politikusok, akik rendszerint a hazai monopolista körök érdekeit képvi­selték, számos olyan problémát ve­tettek fel, amelyek a NATO táboron belüli érdekellentéteket bizonyítják. Elég emlékeztetni a görög-török vi­szályra vpgy az izlandi-angol konflik­tusra, De még ezeknél is sokkal job­ban nyugtalanítja a céhbeli NATO köröket az a feszültség, amely Fran­ciaországnak a NATO-hoz való vi­szonyát zavarja még egyre jobban. Emlékezetes, hogy már a múlt év őszén de Gaulle — lényegében poli­tikai tiltakozás céljából - kivonta hajóhadát a NATO-parancsnokság alól. Nemrégen, éppen a londoni jubi­láris NATO-ülés előestéjén, még en­nél is demonstratívabb lépésre szán­ta el magát, amikor nem egyezett bele, hogy a Franciaország területén állomásozó amerikai atombombavető repülőgépek és rakéták ott atom­fegyverkészleteket tartsanak. Világos, hogy de Gaulle éppen annyira NATO­szellemű, mint Norstad vagy Aden­auer és hogy ezzel a tiltakozással más célokat követ. Nem titok, hogy eddig de Gaulle minden követelése arra, lássák el az angolszáz nagy­hatalmak őt is atomfegyverekkel és messzehordó rakétákkal, eredmény­telen volt. A francia tiltakozás követ­keztében éppen a londoni NATO-gyű­lés hetében kellett Norstadnak uta­sítást adni a Franciaországban állo­másozó 250 amerikai atombomba szállítására alkalmas repülőgép áthe­lyezésére részben Angliába, részben pedig Olaszországba. Nem nehéz ki­találni, hogy sem Anglia, sem pedig Olaszország népe nem fogadta valami kitörő öröqjmel ezt az újabb, a fran­cia uraságoktól is elvetett atomaján­dékot. összefoglalva. elmondhatjuk, hogy a londoni jubiláris NATO-kon­ferencia nem hogy nem oldotta meg. a régi nehézségeket és nem adott új perspektívákat, hanem ellenkező­leg, az egész NATO-arisztokrácia kénytelen volt megállapítani, hogy az egységes, gombnyomásra gépiesen működő NATO-imperializmustól épp oly messze vannak, mint tíz évvel ezelőtt és ezen a tényen az Atlanti­eszme hivalkodó homlokzatfelirata sem változtat. -P. J. A Szovjetunió, gazdasági kapcsolatai az afrikai és ázsiai országokkal Moszkva (CTK) - A TASZSZ hír­ügynökség közölte, hogy a szovjet kormány teljhatalmú megbízottjai Akkrában szerződést írtak alá a Gha­nával fenntartott kereskedelmi kap­csolatok fejlesztéséről. A legutóbbi három hét folyamán ez már a har­madik gazdasági szerződés, melyet a Szovjetunió fejletlen országokkal kö­tött. Előtte május végén Indiával és Afganisztánnal kötött új szerződése­ket. Az új kereskedelmi szerződések nem érték váratlanul a közvéleményt. A fejletlen országok ugyanis szíve­sen igénybeveszik a Szovjetunió se­gítségét, mert ez számukra előnyös és politikai feltételek nélkül lehető­vé teszi, hogy nemzeti függetlensé­gük tiszteletben tartása mellett emelkedhessek életszínvonaluk. Üzemfeehelyezték a homszai kőolajfinomítót Csehszlovák szerelők, munkások és J más dolgozók hétfőn az EAK szí­jriai területén levő Homszában befe­jezték egy évi egymillió tonna kapa- I (citásű kőolaj finomító építését. Ez a 5 legnagyobb beruházási egység,' me­lyet Csehszlovákia valaha külföldön í épített. A Szovjetunió együtipűködése az afrikai és ázsiai országokkal 1955 végén alig több millió rubelt tett ki. Ma a Szovjetunió több milliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt folyo­sít ezeknek az országoknak. Hosszú­lejáratú szerződéseket kötött India, az EAK, Afganisztán, Irak, Indonézia, Burma, Ceylon és Jemen kormányai­val. A jugoszláv-görög tárgyalások előtt Belgrád (ČTK) — Kocsa Popovics, ju­goszláv külügyi államtitkára kedden Bel­grádból Athénbe utazott. Háromnapos gö­rögországi látogatásával Avarof görögor­szági miniszter tavalyi látogatását viszo­nozza. A jugoszláv államtitkár több meg­beszélést fog folytatni Karamanlisz mi­niszterelnökkel és Avarof miniszterrel. Látogatása végén közös hivatalos nyilat­kozatot adnak ki. A belgrádi Politika „Rakétamentes Bal­kán" címmel Popovics látogatásának elő­estéjén közölt kommentárjában hangsú­lyozza, hogy habár Görögország el is uta­sította a román javaslatot, Jugoszlávia továbbra is úgy véli hogy e világrész atommentes övezetének megteremtése, mely logikusan Olaszországot és Görög­országot is felölelné, kétségkívül hasznára válna minden balkáni államnak és a vi­lágbékének. ŰJ SZÖ 4 * 1959. június 18.

Next

/
Thumbnails
Contents