Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-09 / 127. szám, szombat

« a sok ! közül S • Nana Község mint kiscsirke J a kotlóstyúk mellett fekszik • Párkány szomszédságában. A fa- • lu a háború idején nagy kart J szenvedett, lakosai több mint I hat hétig határain túl éltek. J A felszabadulás óta a hábo- i rús pusztítás nyomai már leg- J nagyobbrészt eltűntek, sőt | azóta 70—80 új épület is tető > alá került. A szornos munka [ nyomán a lakosság életszínvo- • nala jelentősen emelkedett. Ma J már nemcsak rádió, de tele­Azelőtt 12 MILLIÓ iimiiiiinmiiiiiiiiiimiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiHiiii korona ad ó s s á g korona bankbetét B odrogköznek hívják vidékün­ket, pedig jobban illene rá a Latorca—Bodrog és Tisza-köze elnevezés. A királyhelmeci járást északról a Latorca, Rad, Kisúj­lak és Bodroqszerdahely felöl a Bodrog, mlg Kis- és Nagytárkány felől a Tisza mossa. Hej, ha a Ti­sza és a Bodrog vize beszélni tud­nának, de sok mindenről regélné­nek. Az első világháború előtt a föl­det az osztrák-magyar földbirto­kosok fosztogatták. Utána a cseh­víziós készülékek és több mint ' szlovák, magyar urak és a papok félszáz mosógép van a f|lu- ( ban. Elkészült a hangos hír- • adó Is. Ez év februárjában ki- J bővült az egységes földműves- i szövetkezet és elenyésző kivé- J tellel már az egész falu a kö- | zös gazdálkodás útjára lépett. • A szövetkezeti tagok a tavaszi j munkák idején bebizonyították, I hogy szorgos munkával igye- J keznek feladataikat teljesíteni. • Nagy József, Nána rabolták. Ezen a vidéken a legna­gyobb erdők a papok tulajdonában voltak. A nép 50 százaléka kocsis-, béres-, részesarató- és szolgasors­ban élt. Ha visszatekintünk a múltba, igen érdekes adatokat állapíthatunk meg. Az 1937. évi adatok szerint a járásnak 31 400 lakosa volt. Az összmezőgazdaságl terület 26 876 hektárt tett ki, melyből 18 ezer hektár volt a szántóterület. E te­rületből a lakosság 3 százalékának tár, 30 százalékának 10 ezer hek­tár, 15 százalékának pedig csak 1816 hektár tulajdona volt. Emel­lett a lakosság 32 százalékának nem volt egy talpalatnyi földje sem. De a lakosság több mint 50 százaléka dolgozott az uraságnak, hogy életét tengetni tudja. Hasonló rossz sorsa volt a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek is. A vég­rehajtó állandó vendég volt. Még kenyérből sem ettek eleget, mert minden koronát meg kellett takarí­tani, hogy télire ruhára és tüzelőre legyen. Bodrogköz dolgozói akkor mintegy 12 millió koronával tar­• toztak a bankoknak és az adóhiva­talnak. ilyen nagyot változott azóta Bodrogköz képe. A dicső szovjet hadsereg felszabadította hazánkat s azóta a békés építés soha nem ismert sikereit értük el. Megszabadultunk a kapitalista ki­zsákmányolóktól. Nincs már 12 mil­lió korona adóssága, ellenben ugyanannyi megtakarított pénze van takarékbetétkönyvön Bodrog­köz dolgozóinak. Épülnek, szépül­víztárolás, halgazdaságok — vala­mikor elképzelhetetlen dolgoknak tűntek s ma mindez valósággá vá­lik. Kommunista pártunk céltudatos és bölcs politikája a Bodrogköz­ben gyors megértésre talált. Fal­vaink dolgozói rátértek a szocialis­ta nagyüzemi termelés útjára, mely fényes sikerekkel gazdagí­totta járásunk dolgozóit. A szö­vetkezetek dolgozói további jó munkával, újabb eredményekkel igyekeznek valóra váltani azokat a nagy feladatokat, amelyeket pár­tunk tűzött hazánk dolgozói elé a szocialista építés befejezésének időszakában. Mátyás István, Királyhelmec r Es jött a szovjet hadsereg A szeszélyesen kanyargó Ipoly dott, mert csak itt-ott vetöd-itt A gyerekek nem tudják, de a • • • vize partján volt egyszer egy ja- az lu. Ennek a falunak az volt az lámpa gyér fénye, s ha útra a pislákoló petróleum- község többi lakosa tudja, hogy • 9235 hektár képezte tulajdonát, nek a falvak. Már csak rövid idő érdekessége, hogy bár alig né;,y­•itszáz ember lakott benne, mégis további 20 százalékának 4825 hek­Járásunk előrehaladásáról 1945. május 9-én a dicső szov- lyik. Rövid idő kérdése csak, hogy jet hadsereg győzelme járásunk minden földműves a szövetkezeti dolgozóit is óriási lelkesedéssel tagok nagy családjához csatlakoz­töltötte el. A CSKP járási bizott- zé'k. sága az akkori akciós bizottsággal Valamikor elvétve hajtott végig nagy manifesztációs gyűlést készí- Rimaszombat utcáin egy-egy autó. tett elő Rimaszombatban. A járás Ma élénk a gépkocsiforgalom. Já­dolgozól, öregek, fiatalok, szovjet rásunk minden községében autó­katonák és szlovák partizánok busz közlekedik, együtt ünnepelték a győzelem nap- Járásunk két téglagyárában va­ját. lamikor csak pár százezer téglát Tizennégy év távlatából vissza- gyártottak, ma már közel 5 millió tekintve örömmel állapíthatjuk tégla készül évente, meg a nagy előrehaladást, melyet Rimaszombatban magyar és szlo­járásunk kommunista pártunk ve- vált tizenegyéves iskola van. Négy zetésével megtett. évfolyamos gazdasági, mezőgazda ­Örökre eltűnt a volt kapitalista s 4?Ü, kombájnvezető műszaki mes­xőros úton végigtocsogott s az iskolá­ban felkereste a tanítót, hát vég­két kocsmája volt. A földesúr is képp elkeseredett. választ el attól, hogy a Bodrog­köz legnagyobb átkától, az árvíz­től megszabaduljanak. A Latorca balparti védőgátjának felépítésével újabb 7000 hektár termőfölddel gazdagodik a járás. Szomotoron a faluba érkezőt, aki a Ualomvíg sát. Azzal a görög közmondással jól élt benne. Egyébként olyan volt ez a falu is, mint a többi. Az A községi könyvtárban 12 könyv volt. A tanító panaszkodott, szo­út szélén gémeskutak köszöntötték morúan panaszolta a tanítók sor­elsőnek kezdik meg a földek öntö­zését, egyelőre csak 300 hektáron, de fokozatosan valamennyi EFSZ részvénytársaság rimaszombati konzervgyáráról a gazdasági válsá­gokra emlékeztető évtizedes gó­lyafészek. Az államosítás után kor­szerű üzemmé fejlődött, melyben teriskola, zeneiskola, ipari tanonc­iskola és ezenkívül két óvoda mű­ködik a városban. A járás több községében nyolc évfolyamos kö­zépiskolában tanulnak a diákok. Ez több száz dolgozó' jut tisztes'ke- é, v minden faluba beveze­resethez. Most bővül több milliós ;t i k , a villanyt: A kultúrházakban a költséggel a dohánybeváltó üzem­A valamikori szészgyárból tejfel­dolgozó üzem lett. A város és a járás terüetén 1100 lakásegységet kitevő 2—3 szobás családi házak épültek fel eddig. Ez a mennyiség 1970-ig csaknem megkétszereződik. Járásunk mezőgazdasági földte­rületének 96,8 százalékán ma már szocialista nagyüzemi termelés fo­/ « • ff Jeqtübb - hely.en a; rádió -tn<?Ue£t „te­levíziós készülék és filmvetítő ís van. Az elmúlt évek során sokat tet­tünk dolgozóink eqészségének vé­delme terén is. Sok száz ággyal bővült a kórház, kiváló szakor­vosok tevékenykednek benne, a falvakon pedig körzeti orvosi ren­delők működnek. Réth.y István, Rimaszombat EPULO VAROSUNK Tizennégy év telt el azóta, amióta a dicső szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a fasiszta meg­szállókat és felszabadította orszá­gunkat. Ha most, 14 év távlatából visszatekintünk a múltra, teljes vi­lágossággal ál! előttünk, milyen utat tettünk meg a felszabadulás óta. Párkánynak, ennek a Duna mel­Nézzük a jelent s azt, hogy 14 év alatt mennyit változott váro­sunk képe. Kezdjük talán a jövő generációjával, az ifjúsággal. Egy kétemeletes tizenegyéves Iskolát építettek a város szívében, ahová felől sárosan becsoszogott n falu vigasztalta magát, hogy „akire az útjára és kíváncsian nézgelődött. istenek haragszanak, megteszik Ha besötétedéskor érkezett a ván- tanítónak". És akasztófahumorral így fog gazdálkodni. Alagcsövezés, dor, bizony hunyorogva vizsgáló- tette hozzá: Ha nagyon haragsza­nak rá, akkor pedig Szetére kül­dik tanítónak ... Mert hát Szete volt ez a falu... Nem a mesebeli, hanem a való­ságos, valamikor 1945 előtt. 1945 történelmi év volt. Vissza­emlékezve csak meseszerűnek tű­nik, amikor ma a tanító az is­kolában így beszél a gyermekek­nek: . ..És jött a szovjet hadse­reg ... Nehéz harcok voltak ... A tankosok kétszer verték ki a németeket a faluból... Sok ház kigyulladt... A lakosok közül is sokan megsebesültek... De felvir­radt a szabadság napja ... És amit Tizennégy szabad esztendő Ägónyír községben az igazi élet tizennégy évvel ezelőtt kez­dődött, amikor a Garam felől megérkeztek a s'zovjet katonák, a dolgozó emberek szabadságának zászlóvivői. Mint országunk min­den faluja, Ägónyír is óriási vál­tozáson ment át a felszabadulás óta. A kommunista párt vezette rendszerünk lehetőséget adott községünk dolgozóinak arra, hogy eltüntessék a régi világ nyo­mait. Tipjjpnégy év alatt több lakóház -aeült a faluban, mint azelőtt fél évszázad alatt, új utcasorok nőttek ki a földből, s már május elsejétől villany váltja fel a petróleumlámpákat, helyi leadó a kisbíró dobját. Autóbuszt kapott a község. Sokat fejlődött a nemrégen alakult EFSZ is. Új tehénistállók és ser­téshizlaldák hirdetik, hogy a községben szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Községünk sokat fejlődött kulturális téren is. Két kultúrházunk van, ahol a fiatalság, illetve az egész lakos­ság megtalálja szórakozását. He­tenként két mozielőadás van. Gazdag könyvtárunkban mindenki választhat magának a saját ízlése szerint könyvet. Jól működnek a Csemadok és CSISZ helyi szer­vezetek. Sokat emelkedett az életszín­vonal is. Eltűnt a munkanélküli­ség réme, a község több mint 90 százaléka elégedett szövetkezeti tag. Mindezt a kommunista párt vezetése és a nép kormánya tet­te 1 lehetővé, s az a történelmi változás, hogy a dolgozó nép lett ura hazánknak, amelyet odaadó munkával épít és amelynek min­den kincse, gazdagsága a dolgo­zó népet szolgálja. Ennek tudatában a felszabadu­lás évfordulóján a végtelen hála és szeretet érzésével gondolunk a hatalmas Szovjetunió népére, amelynek példátlanul hősies és áldozatos harca hozta meg szá­munkra a felszabadulást. Veress Vilmos, Agónyir az utcáról eltűntek a gémeskutak, megjavították az országutat, a fa­lu szélén új házsor épült, nagy kultúrházat is építettek azóta, és a faluból eltűnt a földesúr. Meg­alakult a szövetkezet, villany gyúlt a faluban, mozi, televízió és 560 kötetes könyvtár szolgálja a művelődés ügyét, óvoda nyílt, új iskola épül. A változás meseszerű, pedig va­lóságos. Ma Szete szövetkezeti község. Május 1. tiszteletire minden egyé­nileg gazdálkodó belépett a szv.f t­kezetbe. A múlt esztendőben meg 110 hektáron egyénileg gaziilkod­tak. Ma már az egész falu• tagja a szövetkezetnek. Oj tervek megvalósítlsa van most soron. Gyümölcsös létesíté­se, a folyó szabályozása, a terek rendezése, járda építése. A tanító már nem idézgeti a görög bölcseket, hanem büszke ön­tudattal mosolyogva ezt mondja: Ha még egyszer születnék, akkor is tanító lennék ... hisz en neve­magatok körül láttok, az mind lem a kommunizmus ifjú építőit, azóta épült. HRUBJÄK EMIL, tanító ány adat Peísöcről Az elmúlt 14 év során Pelsőc célra az állam mintegy 5 millió is jelentős fejlődésen ment át. En- koronát fordított. nek szemléltetésére az alábbiakban sorolok fel néhány adatot. Szövetkezetünkben három istálló épült fel 244 szarvasmarha részé­Eddig soha nem látott ütemben re, sertésistálló 300 sertés szá­folyik a családi házak építése, mára, barcmfiól 600 baromfi ré­Keresztúr tizennégy éve Januárban múlt 14 éve, hogy a víros s a környező falvak tanú- Keresztúr község (losonci ' járás) lói járnak tanulni. Az iskola mel­lett a távol lakó diákok részére diákotthon épült. A kisgyermekek felszabadult és megkezdte új éle­HNB és az ETSZ irodája Is. A kul­túrház egyike a járás legszebb kul­túrotthonainak. Van olvasószoba, A felszabadulás óta 51 új ház épült fel, 55-öt átépítettek. Jelen­leg további 15 új ház épül, 7 há­zat pedig átépítenek. Községünkben 5 millió koronás költséggel új iskola épült 14 osz- logépe és egyéb tállyal. Az iskolaépületben torna- flépjei vannak, terem, étkezde és laboratórium is Pelsőc belső területén 3 km van. A dolgozó anyák munkában hosszúságba!) aszfaltoztuk az utcá­való részvételének megkönnyítésé- kat és egy km hosszú járdát épí­re napközi otthont létesítettünk, tettünk. szére és két juhistálló, melyben 600 juhot lehet elhelyezni. Az EFSZ gépállománya ez évben kibő­vült. Szövetkezetünknek ma 5 trak­tora, (ebből egy lánctalpas), csép­mezqgazdasági léki kis mezővároskának kb. 2500 részére óvodát és csecsemőotthont lakosa volt. Az ifjúság művelésé- kap c,t t a város. Az idősebbek szó­ben nagyon elmaradt. Csupán egy rakoztatására szép. modern müve tét. A község lakossága jobbára a televíziós készülék. A kultúrte­nagybirtokok cselédjeiből került remben is rendszeres műsor folyik: négytantermes, földszintes iskola állt a növendékek rendelkezésére. Ha már nem fértek el a diákok, akkor, ha valahol volt egy üres lődéji otthont kapott a város. A városba gyakran ellátogat a MATESZ művészcsoportja. A „Moszkva" moziteremben hétfő ki­ki. A felszabadulás után, 1952-ben, határozta el a falu lakosságának egy része, hogy rálépnek a mező­gazdasági nagyüzemi termelés út­jára. Azóta még csak 7 év telt el, film- és szinieladások. A faluban, ahol azelőtt a nagy­birtokosok uraskodtak, míg a nép csak szűkölködött, ma már hárem autó, 15 motorkerékpár, kb. ugyan­annyi mosógép van, ezenkívül te- lesvásznú filmek vetítése. melyben 30—35 gyermeket gondoz­nak. A múlt évben adták át rendelte­tésének az átépített körzeti orvosi rendelőt, melyben fogászat és anyák tanácsadója is van. Az idén televíziós készülék, 16 átépítettük a mozitermet és ka- gépkocsi-tulajdonos van. bint, erre kb. 120 ezer koronát A lakosság életszínvonalának emelését igazolják az alábbi szám­adatok is: 1945 előtt 280 rádióelő­fizető volt a faluban, ma 420. Hét személy­Jelenleg négyen adták be igénylésüket sze­helyiség, oda szorították be őket. vételével minden este f ilmet ve­Ez nagyban megnehezítette a taní­tók munkáját is. Nem volt a vá­rosnak kultúrháza, ahol szombaton és vasárnap szórakozhattak volna títenek. Strandfürdő is épült. A vá­rosban egyre több emeletes házat építenek a dolgozók részére, egész de a község lakosságának az élete levíziós készülékek, rádiók. A falu gyökeresen megváltozott. Ma már külső képe is megváltozott. Sor­a dolgozók. Csupán egyetlen mozi- új íflkónegvedek létesülnek. Elmei­helyisége volt. így folytathatnánk lett teljesen új utcákat alkotnak jóformán mindenki a szövetkezet­ben dolgozik. Szemléltetésül néhány adatot ban épülnek az új családi házak. Nemcsak a falu, hanem az em­megemlíthetünk berek is megváltoztak. A keresztú­az életszínvonal riak tudják, miért dolgoznak: ma­fordítottunk. Községünk lakossága mélygépkocsi vásárlására köztük számára így lehetővé vált a szé- két szövetkezeti taf J_ Ezenkívü l rengeteg mosógép és porszívó van a családok tulajdonában. Közsé­az EFSZ, mely a Béke elnevezést günkben 355 nyugdíjas él, akik viseli és az összes mezőgazdasági havonta összesen 138 ezer koronát A lakosság túlnyomó része föld­műves. Még 1952-ben megalakult emelkedéséről, a lakosság életmód- gukért, gyermekeikért, a közös­terület 95 százalékán gazdálkodik. Szövetkezetünk a rozsnyói járás legjobb EFSZ-ei közé tartozik. Az tovább mindannak felsorolását, ami nem volt városunkban, annak el­lenére, hogy nagy szükség lett volna rá. Minden téren megmutatkozik a fejlődés A felszabadulás 14. évfordulóját Kosúton is az elért eredmények gazdag mérlegével ünnepeljük. Ti­zennégy év alatt 99 lakóház épült fel községünkben. Gyermekeink ta­nulási lehetőségét megoldotta a szép új iskola. Szocialista rendsze­rünk egy gyönyörű kultúrházzal is gazdagította falunkat. Minden " téren megmutatkozik községünkben a fejlődés, az élet­színvonal emelkedése. A lakósok szépen öltözködnek, valamikor csak az urak járhattak úgy, mint most a dolgozók. Rádió, mosógép, motor­kerékpár a leqtöbb családban meg­található ma már. Az utóbbiból 63 darab van a faluban, ezenkívül 10 televíziós készülék és 4 személy­gépkocsi. A nevezetes évfordulón újból tu­datosítjuk. hogy a fejlődést lehe­tővé tevő szabad életünket a szov­jet föld hős fiainak köszönhetjük. Molnár Sándor Kosúti a családi házak. Bálint Ernő, Párkány járói. 1957-ben elkészült az új kultúr­ház. Itt helyet talált magának a ségért, mindnyájuk szebb és jobb állattenyésztési termelés továbbfej­életéért. Szanyi József, Losonc lesztéséré állami segéllyel felépült a nagyhegyl vízvezeték. Erre a ajtaján előre tartott géppisztollyal a kezében. Sok mindent be­szélt, de sajnos mi nem értettük. Mikor látta, hogy így nehezen boldogul velünk, benyúlt zsebébe, s egyik kezével cukorkát, a másikkal pedig cigarettát osztogatott. Ezzel adta tudtunkra, hogy békés szándékkal közeledik. Nagy volt az öröm, mikor valahogy megértettük, hogy mindaddig velünk marad, míg a kö­telesség tovább nem szólítja. Hamar összebarátkoztunk, és a kö­vetkező este már a térdén lovagoltam. Egyik este éppen vacsoráztunk, mikor a szomszéd asszony négyéves kislányával benyitott hozzánk. Mikor a katona meg­pillantotta őket, megakadt kezében a kanál, két könnycseppet törölt ki a szeméből. Azon az estén nagyon sokat beszélt és közben a kislányt többször megcsókolta. Mikor látta, hogy nem igen értjük beszédét, benyúlt a zubbonya belső zsebébe és egy fényképet húzott ki belőle, melyen egy húsz év körüli csinos fiatal asszony három éves kislányt tartott a karján. Míg a fény­képet nézegette, újabb könnyek gördültek végig orcáján. Aznap este nem vacsorázott. mindig utána szóltunk: „Do svidania". 1945. január 10-én este a szokottnál nagyobb összecsapások­voltak a Garam folyónál. Tudtuk, hogy komoly dolgok történnek, mert a sebesülteket állandóan hordták a segélyhelyre. Ezzen az estén másodszor nem vacsorázott, és mi utoljára láttuk őt élve. Másnap reggel már csak a holttestét láttuk, mikor megállt há­zunk előtt a szán. Bajtársai levették róla a' köpenyét és ő ott feküdt holtan, de a szeme még mindig mintha mosolygott volna. Holtteste mellett bajtársaival együtt sírtunk. Az egyik katona levelet húzott elő zsebéből, melyet utoljára írt nekünk. Csak ennyi volt benne: „Mindent köszönök, értetek haltam meg". Mi pedig köszönjük nektek, hős szovjet katonák, kik messze hazátoktól értünk véreztetek el, hogy számunkra jobb és szebb életet hoztatok. Dicső hőstetteitek emléke örökké élni fog szí­vünkben és nem felejtjük el soha, mivel tartozunk nektek. MOCBEICHEL ERNŐ kapnak. Ez év április 1-től 180 nyugdíjasnak emelték járadékát. Jánosdeák László, Pelsőc Boldog életet biztosít a szövetkezet Falunk életében jelentős fordu­lat következett be 1950-ben, ami­kor megalakítottuk a földműves­szövetkezetet. Az agitációs munka fáklyavívői a kommunisták vol­tak. 1951 nyarán a kis- és kö­zépparasztok túlnyomó része be­lépett a szövetkezetbe. Azóta a szövetkezet taglétszáma állandóan szaporodik. . Andódnak, az 1945 előtti sze­gény proletárfalunak biztos jövőt és boldog életet biztosított a szö­vetkezet. A kis faluban 1955-ben kigyúlt a villanyfény. Most a há­zakból rádió hangja árad szét. Ai utóbbi években 4b korszerű lakás épült fel. Ma már községünk föld­területének 86 százalékán közös gazdálkodás folyik. Szövetkezetünk vagyona 4 millió 383 ezer koro­nára emelkedett. Szövetkezetünkben sok fiatal dolgozik, akiknek szó­rakoztatására televíziós készüléket vettünk. Kiss Lajos, Andóö ÜJ SZÓ 6 * -359. május 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents