Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-08 / 126. szám, péntek

Tanuljunk az élenjáró szövetkezetek, állami gazdaságok tapasztalataiból A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal a múlt hét során széleskörű aktívát rendezett, amelyen részt vettek Szlovákia különböző járásaiból a mezőgazdaság vonalán dolgozók, a mezőgazdasági építkezések irányításával megbízott elvtársak, hogy megbeszéljék, hogyan lehetne meggyorsítani és olcsóbbá tenni a mezőgazdasági építkezéseket. Az aktívának másik feladata az volt, hogy megismertesse a szövetkezeti tagokkal azokat az új módszereket, amelyek segítségével lényegesen növelni lehet a mezőgazdasági termelést, különösen a hús, tej, tojás termelését. A cél elhullása is a minimumra csökkent. A növendékállatok részére szabad istállót szintén saját erejükből építettek. Pártunk XI. kongresszusának határozata értelmében a mezőgazdasági termelést a harmadik ötéves terv végéig Szlovákiában 47,3 százalékkal I DohánvSZárítÓbÓl istálló kell növelni. 1965-ig az egy-egy hek- ""nanysZdniODOl IStailO tárra eső hústermelést 175 kilóra, a tejtermelést 730 literre, a tojástermelést pedig 407 darabra kell emelni. E feladatok teljesítése mindenekelőtt megköveteli, hogy a szarvasmarha állományt 700-800 ezerrel kell növelni, s e nagy feladatból majdnem ötven százalék hárul Szlovákiára. A kétnapos aktíva résztvevői egyöntetűen kifejezésre juttatták azon nézetüket, hogy a kívánalmak teljesíthetők, de szükséges, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok a lehető legmesszebbmenően kihasználják a termelési technológiát és saját anyagi eszközeik leghatékonyabb kihasználásával végezzék az építkezéseket, Nyárasdon A nyárasdi szövetkezetesek például már az elmúlt évek során is legtöbb gazdasági épületüket, istállókat saját anyag forrásaik igénybevételével építették. A XI. pártkongresszus határozatai után az építkezésnek ezt a módszerét még jobban szorgalmazták. Pethő András, a szövetkezet építőcsoportjának vezetője elmondta, hogy rövidesen befejezik 36 koca részére egy új istálló építését. Az istállót saját anyagi eszközeik legmesszebbmenő felhasználásával építik. Az istállót saját tapasztalataik felhasználásával építették. Pethő András szerint az istálló jól bevált. Nemcsak hogy. olcsóbb, de a malacok r | ÉLENJÁRÓK \ § ^ $ Kedden kitüntették a galántai^ ^ járás legjobb mezőgazdasági dol- ^ ^ gozóit, azokat, akik a legnagyobb ^ ^ eredményeket érték el. A galántai ^ ^ járásban, ahol a mezőgazdasági ^ ^ (crtmiilóc jplpnlnc halariáct t&tt ^ § hogy ^ ba kerüljön. Bizonyítják ezt az ^ ^ eredmények is. & Varga János, a taksonyi szö- ^ ^ vetkezet fejőgulyása 12 tehéntől ^ ^ tehenenként 3150 liter tejet fejt. $ ^ Ivan Ladislav, Milan Kováč, Fi- $ ^ lip Vrábel a štefanikovói szövet- ^ ^ kezetben a növendékmarhákat § $ gondozzák. Jó munkájuk eredmé- ^ ^ nye, hogy a növendékmarhák na- ^ ^ ponta egy kiló súlygyarapodást ^ i értek el. S 5; húst termelt Fejes János, Ján ^ % Borkovič, a tósnyárasdi szövet- ^ ^ kezetbői 60 kocától egyenkint 15,6 ^ ^ malacot választottak el. ^ Éliás István, palóci szövetkeze- ^ i ^ § hektáronként 43 mázsa szemes ^ ^ kukoricát. Sárközi János a do- ^ ^ hánytermelésben mutatott fel ^ ^ szép eredményt, 13 hektáron hek- ^ ^ táronként 18 mázsa dohányt ter- ^ ^ melt. Jambrich Pál taksonyi szö- ^ ^ vetkezeti tag tavaly a kertészet-^ i ben mutatta meg tudását. Egy ^ ^ hektáron 233 mázsa paprikát ter- 4 ^ melt. Másféle terményekből is i S - L.i.ii„i i. i-* „i At\r í A Sósszigeti Állami Gazdaság dolgozói a múlt év során egy régi dohányszárítót alakítottak át istállóvá. A költség — a mechanizáción kívül — említésre sem méltó. A jószág pedig sokkal különb, mint a zárt, nem eléggé szellős istállókban. Az istálló előtt legeltetés céljára jókora területet takarmányféleséggel vetettek be. A „sertésgyárban" A Gombai Állami Gazdaság udvarát az ember joggal nevezhetné sertésgyárnak is. Több ezer sertést tenyésztenek itt. Az istállók túlnyomó része saját anyagforrásukbői készült. Míg az elmúlt évek során épített sertésólaknál egy-egy koca elszállásolása 2500-3000 koronába került - a gazdaság vezetőjének szavai szerint ma már 950-980 koronáért állítják elő egy-egy koca szállását. Az építkezési költség a harmadára csökkent, az elválasztási átlag mégis több mint három darabbal növekedett. öriási jelentőségű például az is, hogy a 8 hektáros gazdasági udvart még takarmánytermelésre is kihasználják. Az istállók közötti részeken hereféléket vetettek. A takarmányokat öntözik s egy évben hatszor-hétszer is kaszálják. 200 tojás egy-egy tyúktól Az Ivánka pri Dunaj-i kísérleti gazdaságban már meghonosították a tyúkok ketreces nevelését. E módszer nagyban hozzájárul a tojástermelés növeléséhez. A múlt évben például egy-egy tojótól néhány híján 190 tojást termeltek, s az idén már 200-ra számítanak. * A föltételek tehát adva vannak ahhoz, hogy a mezőgazdaságban kevesebb befektetéssel is nagyobb eredményeket lehessen elérni. Az aktíva résztvevői erről saját szemükkel meggyőződtek. Most már minden azon múlik, hogy a látottakat, hallottakat hogyan valósítják meg a gyakorlatban. Szarka István Kibővítik a vállalatokat a kassai kerületben (ČTK) — A kassai kerület sok ipari üzeme mellett az eddigi üzemet kibővítő új, hatalmas épületek emelkednek, amelyek több milliós beruházást igényelnek. A KELETSZLOVÁKIAI GÉPMÜVEK udvarán Kassán építik az új öntődét és bádoggyárat, amely a gépgyáraknak már 1960-ban lehetővé teszi a vegyiipari berendezések gyártásának ezer százalékos fokozását. Egy további építményt, az oxigénraktárt, amely a bádoggyárhoz tartozik, már fedik. Az új öntődében, amely legkorszerűbb öntödénk egyike lesz, kibetonozzák az alapokat. Megkezdték a modellező, valamint a modell-raktár építését. A központi betonozó, a vízvezetéki és kanalizációs hálózat a szivattyúállomással, valamint a villanyáram-hálózat már működik. A Hron építkezési vállalat dolgozói 4 hónap leforgása alatt 2 millió 678 ezer korona értékú munkát végeztek, amivel az operatív tervet 98 százalékra teljesítették. A HRON ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALAT dolgozói a múlt hónapban, két hónappal a kiszabott határidő előtt a poprádi Tatra Vagongyár udvarán további termelési csarnokok építéséhez t'ogtak. Három nagy, két- és háromhajós csarnokokat építenek a vagonok és az alvázak gyártására. Az új csarnokok építésének határidejét egy A takarmányalap növeléséért A losonci járásban levő tomašovcei szövetkezetesek jő példát mutatnak a talajjavításban, mivel öntöző-berendezéseket építenek és talajjavítást végeznek, önsegélyes alapon 106 hektár rét és 26 hektár szántóföld öntözésére készítik az öntöző-berendezést. A falu mögött rendbetettek egy nyolc hektáros halastavat, amelyből az idén öntözni fogják a száraz réteket. A halastóban pontyot fognak tenyészteni. Az öntöző-berendezés két oldalán gyümölcsfákat ültetnek el. A szövetkezetek az önsegélyes munkát májusban akarják befejezni. Az előzetes számítás szerint a tomašovcei szövetkezetesek a talajjavítással nagyobb hektárhozamokat érnek el, több takarmányt termelnek, így aztán 72 tehénnel többet tarthatnak és évente 640 000 liter tejet termelnek terven felül. A szövetkezet évente csaknem félmillió korona jövedelemhez jut. A tomašovcei szövetkezeteseknek e példás munkája kezdeményezőleg hat a lovinobányai, uderinal, podrečanyi és a vidinai szövetkezetesekre is. Ugyanis közös meliorációs szövetkezetet alakítanak, amelynek Tomašovcén lesz a központja. E napokban már megtették az előkéizületeket a talajjavító szövetkezet Inegalakítására. egész évvel lerövidítik. E csarnokokban a poprádi vagongyári munkásoknak már 1961-ben az eddiginél háromszor több vagont kell gyártaniok. Az üzem kibővítésére szolgáló beruházás 50 millió koronát igényel. A sviti Chemosvit vegyigyár tágas udvarán befejezés előtt áll a vasszilit Öntöde és acélöntődé. Az építmény külső részének építését már befejezték, ami a téli hónapokban 'végzett jó előkészületnek köszönhető. Most készítik a korszerű olvasztó alapjait, amely olvasztó évente a vasszilit, rendkívül keresett öntvény több százezer tormáját termeli a vegyiipari gépberendezés gyártására. Ebben az üzemben ez év negyedik negyedében végzik a próbatermelést. Egy hónappal a kijelölt határidő előtt megkezdték a Chemosvitben az új hatalmas prototípusos viszkózisállomás építését, r amelynek kapacitása évente 5 ezer tonna celofánfolió lesz. Csupán ez idén 10 és félmillió korona beruházást eszközölnek itt. A prototípusos viszkózis-állomás építése összesen 54 és félmillió koronába fog kerülni. Közösen építik jövőjüket A hömpölygő Latorca partján, ** alig 18 kilométerre Nagymihálytól fekszik Abara falu. A szövetkezet irodája után tudakozódom az első szembenjövő asszonytól. Ütközően tájékoztat, miként alakult a szövetkezet, és hogy alig két év alatt az egész falu beállt a közösbe. A többit majd megtudja az irodában — mondja s elsiet dolgára. Abarán három évvel ezelőtt mindössze 14-en voltak, akik elkezdték a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást. Az alapítók hitték, hogy eredményes termelőmunkával meggyőzik a falut. Nem csalódtak. Alig egy év telt el s egy kivételével az egész falu belépett a szövetkezetbe. E napokban eljött az utolsó, 3 és félhektáros magángazda, Lukács József is. — Én is közétek állok, jobban boldogultok, mint én, nem kívánok tovább küszködni. Nem lehet mondani, hogy a faluban nem próbálták volna előbb is meggyőzni Lukács Józsefet. Még az édestestvérére sem akart hallgatni, aki azt mondta, hogy ott a helye, ahol az egész falu tömörül. Mi volt a döntő érv Lukács József elhatározásában? Kezdetben 63 szarvasmarhával és ennél is kisebb sertésállománnyal indult a közös gazdálkodás, 1958 végén már 685 szarvasmarhája és 440 sertése volt az EFSZ-nek. A tagok között az évvégi elszámoláskor 794 ezer korona részesedést osztottak sréŕ. Egy szövetkezetes átlagjövedelme 17 ezer 400 koronát tett ki. Hogy jobban és kevesebb gond nélkül élnek a szövetkezeti tagok, többek között bizonyítja az a tény is, hogy takarékbetétre 290 ezer koronát helyeztek el. Az EFSZ-nek 154 tagja van, de az $600 hektár földön a családtagokkal együtt 372-en dolgoznak. Ahol jó szervezéssel, szorgalommal és becsülettel végzik a közös munkát, ott csak jó terméseredmények születhetnek. Igy van ez Abarán is. Az 1965. évre tervezett hektárhozamot cukorrépából, kukoricából, burgonyából és takarmánykeverékekből már a múlt évben túlhaladták. Burgonyából átlag 218 mázsát, cukorrépából 390 mázsát, kukoricából 44 és takarmánykeverékből 520 mázsát értek el. Az abariak 7 hektáron dohányt és 3 hektáron zöldséget is termelnek. Tavaly 270 ezer korona jövedelmet hozott a dohány. A zöldségesben egy hektáron 27 ezer korona volt a bevétel. Ez évben nagyobb jövedelmet akarnak elérni s erre minden feltételük megvan. Igen szorgalmasak or aszszonyok is, ha a munka ú$y kl+ánja, nem nézik az időt. Az SZLKP KB levelét a falust pártszervezet, az EFSZ és a HNB együttesen megtárgyalta és ennek alapján az eddigi kevésbé jövedelmező rétekből és legelőkből 115 hektárt felszántottak. Bevetették bükkönnyel, csalamádéval és cukorrépával. A kukoricavetés területét 42 hektárról 66 hektárra bővítették. Intézkedtek a helyes etetés betartásáról, a meg nem felelő állatgondozók leváltásáról. A szövetkezet a múlt évben 208 ezer koronáért vásárolt takarmányt. Alig két év alatt 1 millió 417 ezer koronát költöttek gazdasági épületek' építésére. Az épülőfélben levő istálló értéke meghaladja a további 1 millió 400 ezer koronát. Azzal, hogy önsegéllyel építik a gazdasági épületeket, egy tehénistállónál 64 ezer koronát takarítottak meg. A most épülő 44 méter hosszú és 6,5 méter széles sertésistálló mindössze 56 ezer koronába kerül. Az építőanyagot kizárólag saját forrásokból maga a tagság termelte ki úgy, hogy a régi csűröket szétszedték és az alkalmas faanyagot felhasználták. Az állandó építőcsoport két váltásban dolgozik; 12 nő is van a csoportban. Egytöl-egyig a vezetők feleségei. Azért van ez így, mert az istállók építésére nagy szükség volt. E nélkül nem lehet eredményes az állattenyésztés. Az asszonyok a csoportban nem akartak állandó munkát vállalni. A vezetőknek kellett jó példát mutatni. Túltesznek ezek az aszszonyok a férfiakon is, kezük alatt ég a munka. Az EFSZ-ben az állandó dolgozók között 46 fiatal is van. Hogy miért? Hadd beszéljen erről Tóth Tibor HNBtitkár, a fiatalok szószólója. - „A faluból nem ment el a fiatalság. Megtalálta számítását itthon is. A meglevő kultúrház ma már szövetkezeti klubhelyiség. Ide járnak munkavégeztével a fiúk és leányok színdarabot próbálni, ping-pongozni, sakkozni,' táncolni. A szövetkezet billiárdasztalt készül vásárolni a kultúralapból. Az újonnan alakúit futballcsapatnak tér-'" jes felszerelést vásárolt. Mózes Sándor • . inna as -jy&C vtOii ÓRAI PA R U X K SIKERE (ČTK) - Hazánkban az első karórák gyártását a Nové Mesto nad Metují'-i Chronotechna-üzemben a múlt év tavaszán kezdték meg, s az azóta eltelt rövid idő alatt már számos jelentős sikert értek el. A múlt év folyamán 15 ezer órát gyártottak és a termelést ez idén 65 ezer darabra emelik. A Chronotechna-üzem dolgozói a Német Demokratikus Köztársaságból, különösen pedig a Szovjetunióból átvett tapasztalatok alapján szüntelenül fokozzák az általuk gyártott órák minőségét. E napokban megkezdték újfajtájú órák — az első csehszlovák gyártmányú pormentes órák előállítását. Ötszáz ilyen különleges óra az első brnói nemzetközi mintavásáron kerül eladásra. Az üzem dolgozói az év végéig további ezer ilyen órát készítenek. Az ostrava-karvinái szénmedencékben a Suchá Stonova aknát az építők a kormány által meghatározott határidőnél több mint egy évvel hamarább felépítíl^ A határidő ilyen nagymérvű lerövidítése elsősorban a VOKD n. v. ácsainak és vasmunkásainak, valamint a prágai ČKD-Šverma Üzemek szerelőmunkacsoportjainak az érdeme. Az új tárna tehát 1961-ben fog elkészülni s már ebben az évben körülbelül 300 000 tonna szenet ad népgazdaságunknak. Felvételünkön a bánya építését láthatjuk. (Foto Švorčík - ČTK) ÜJ SZÖ 5 * 1959. májys ft,