Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-01 / 119. szám, péntek

Z ÚJ szó Harcos maniiesztációk a tőkés elnyomók ellen M

int 12—16 éves gyerek 1924 a felvonulásokra cjyaloq vonultunk ňŕa pimlpLrc7pim a ,rv> 6 -í 11 c i P/-.1 r, f\ í.; 1— x i. j» _ i a _ - _i munkásünnepekre. A május elseje megünneplésére, mi falusi dolgozók Vilke községből Losoncra vonultunk be. Ezek a felvonulások mind emlékezetes harcos manifesztációk voltak Losonc és környéke munkásságának a cseh. szloFelsorakozva hármas sorokban, elől vörös zászlóval, zene és énekszóval meneteltünk a panyidaróci munkásokkal együtt. A városon végig ütemesen hangzott a munkát, kenyeret jelsző, merf akkor harcolni kellett a munkáért is. De vák és magyar kizsákmányolók el- lehetett hallani olyan jelszavakat leni harcéban. Abban az időben az idényszerű építkezési munkán és erdei favágáson kívül nagyon kevés munkaalkalom akadt. A cseh finánctőke a gyáripart teljesen leépítette ebben a városban. Losoncnak és környékének 9 ezer munkása maradt kereset nélkül. Csupán a Herzog-féle szeszgyárban tudott néhány szeis, amit ma sokan nem is értenének, hogy le az „aszpirinnal". Akkor ez nagyon is komoly probléma volt, mert ha valaki dolgozott is és fizette is a betegbiztosítást, az orvos, akit a betegsegélvző fizetett, általában csak aszpirint írt elő. mert az volt a legolcsóbb. Dr. Čičmanec Iván akkori járásfőnököt és társát Dr. Kounpiš rendőrfőnököt azért fizették, hogy rendőreikkel, akikből volt egy kaszárnyára való Losoncon, rárontsanak gumibottal és puskatussal a jogaikat követelő munkásokra. Emlékszem 1925. május elsejére, amikor a tüntető tömegben felvonultak a vörös cserkészek is. A felvonuló munkásságot a Szüszkávéház nagy üvegablaka mögül gúnyosan nevették az ott szőrakilométerre is gyalog járt, vagy legjobb esetben kerékpáron. Ledolgozva a napi tíz órát, de úgy, hogy már félórával előbb a munkahelyén volt és még Inkább ráhúzott este is negyed órát csak azért, hogy a munkaadó el ne küldje a munkából. Hol volt akkor utazás autóbuszon, meg motorkerékpáron? — És hol volt akkor üzemi konyha és tiszta ágy a távoli dolgozóknak! Emlékszem 1930ban, mikor a Handlova—

Horná mÄjusí emlékek ^ 1919. május elsejét az l-es vörös gyalogezred Hl. zászlóalja- ^ ^ nak önkéntes katonájaként Cegléden ünnepeltem. Az ottani vásár- ^ ^ téren volt a díszszemle, majd a város belsejében levő hatalmas ^ ^ téren (elállított emelvény elé vonultunk, ahol a szónokok több ^ ^ nyelven méltatták május elseje nagy jelentőségét és a Tanácsköz- ^ társaság történelmi jeladatát. Gyönyörű, napsütéses, szabad má^ ius elseje volt, melyet a proletár nemzetköziség jegyében t ^ tunk. Mindennél szebben igazolta ezt az a tény, hogy az ű ^ ségen részt vettek a nemzetközi brigád katonái: orosz, ^ szlovák, szerb, horvát, bolgár és osztrák harcosok. Velünk iin\ nepeltek a város lakosainak ezrei. Az ünneplő sokaság feje felett § tartót- $ ünnep- i orosz, cseh, \ í kozó hájas, tokás burzsujok. mire Štubňa-i vasútépítésnél dolgoztam, a felbőszült cserkészek rájukverték a nagy üvegtáblákat a munkások pedig bementek a kávéházba és kizavarták onnan a megijedt naplopókat. A naqyqyűlést véqiqrencsés munkás elhelyezkedni, nem mindig zajlottak le simán. Ezek a májusi ünnepek azonban hallgattuk és utána qyalok menA többi vándorolt a távoli vasútés útépítkezésekre vagy a tengerentúli országokba. Az itthonmaradottak a kulákoknál és a földbirtokosoknál aratással és té|ep Gróf Forqách erdeiben faváaással tengették a maguk és családjuk életét. Mivel minden tüntetést betiltottak a májusi felvonulásokon kívül, ezt az ünnepet használta fel a dolgozó nép. hogv tiltakozását fejezze ki az elnyornás ellen. Ezekre Régi harcosok emlékei A munka ünnepének meqünnep" léséről beszélgettünk régi komáromi harcosokkal. Idézzünk néhány mondatot emlékeikből. úgy mint az eqyébkor megtartott munkanélküli tüntetések sem. mert tünk vissza a faluba. Naqv öröm volt akkor, ha valaki munkát kapott valahol, ahová 10 hogy az erdőben, úgy mint többiek, én is egy föidbeásott lyukban laktam mint a borz, és főtt ételt csak este volt időm főzni, ami mindig egyforma volt. Otthonról hozott rántás, száraz tészta és krumpli benne. A reqgeli és ebéd kenyér és amerikai sós szalonna. Kovács Imre, Vilke rÉvről évre méltóságteljesebb, örvendetese b a lévai dolgozók ünnepe A z első köztársaság idején a " május elsejei ünnepségek bizony nem voltak olyan örömteljesek, mint ma. A burzsoázia csatlósaival. s a csendőrség segítsóqével együtt mindig gondoskodott az ünnepség megzavarásáról. A burzsoázia minden törekvése ellenére a lévai kommunisták máius elseje előtt kerékpáron, vagy gyalog bejárták a környező falvakat. \qitációt fejtettek ki annak érdekében, hogy az ünnepségre és Elevenen él bennük 1919. május tüntetésre minél nagvobb számban elsejének emléke, amikor a ma- jöjjenek a falusi szegénvek is. gyar vörös hadsereg egységei vé- a íelvonulás mindig sikerült annak res csatát vívtak a városban az ellenére, hogy a városba vezető intervenciós erőkkel. A harcok má- utakon szuronyos csendőrök álljus elsejének éjjelén törtek ki. tak és minden eszközzel igvekezAz elesett hősök közös sírban tek megakadályozni a munkástömen.yugosznak a komáromi temető- „

ek részvételét a május elsejei ben, ahová minden évben kivonul- ünnepségeken. nak Komárom dolgozói és néphad- A többezres tömeg a volt polgáseregünk egységei, hogy sírjaikat rj iskola előtt gyülekezett és a megkoszorúzva kegyelettel áldoz- munkásság saját zenekara kísérezanak emléküknek. A felszabadu- tében felvonult a város terére, forlás előtt, a fasiszta megszállás r

adalmi dalokat énekelve és jelidején tilos volt május 1. meg- szavakat hangoztatva: „Munkát' és ünneplése. De május 1. éjszakáján kenyeret", „Reszkess burzsujl", mindig kerültek koszorúk a hósök „Munkát, kenyeret, de rendőr nélsjriára. küIr Le a háborúval", „Éljen a V.3,921-tői, a kommunista párt Szovjetunió!". A tüntető munkásmegalakulásától kezdve mind har- sá

g felvonulását mindkét oldalon cosabbak lettek május elsején a kommunisták által szervezett Tel- árök az egve

s jelszavaknál és küvoriulások és gyűlések, bár a jobb- önösen a' ' SzoOletunió éltetésénél oldali szociáldemokrata vezérek sok d

Uhösen rátörtek a tömegre, a nehézséget okoztak a munkásság résztvevőket szét akarták oszlatni sorainak megbontásával. 1921-ben a kommunisták veze- . tésével a dunapartról indult el a menet a városon keresztül a Kossuth-térre, ahol nagy népgyűlés zajlott le. Sok ember vett részt ezen a gyűlésen a falvakról is, bár a rendőrség igyekezett bejutásukat megakadályozni. Mégis bejöttek. Ki gyalog, ki csónakon, vagy a sáncon keresztül. és eközben sürün használták a puskatust, sőt a szuronyt is. A felvonulás után a tüntetők a volt Ozmán téren gyülekeztek. A beszédeket végighallgatták a csendőrök és az úgynevezett megfigyelők is, akik az ünnepség megzavarására törekedtek és erre a célra gyakran külön provokátorokét használtak fel. A tüntető és ünneplő munkásság azonban bátran kiállt az elvtársak védelmére. Mennyivel öriimteljesebb és méltóságteljesebb városunkban május elsejének ünnepe ma, a munkásosztály hatalmának ideién. Május elseje előtt a munkahelyeken lázas előkészületek, lendületes munkaverseny folyik. Városunk dolgozói csupán az anyagmeg takarításnál. a termelési költségek leszállításával, több százezer koronát takarítanak meg évente. A dolgozók kötelezettségeket vállalnak a városszépítési, társadalmi munkában való részvételre. Május elseje előtt a város ünnepi köntösbe öltözik. Az ünnep előestéjén az ifjúság lampionos felvonulást rendez. Az ünnepi napon már kora reggel siető, vidám emberek láthatók, akik az üzemekbe, a városba. A felvonuláson rendszerint több mint 15 ezer ember vesz részt. Az ünnepi beszéd elhangzása után a menet a szabadtéri színházhoz vonul, ahol folytatódnak az ünnepségek. A járásbpli legjobb kultúreg.vesületek lépnek itt fel értékes műsorszámokkal. Este az ünnepségek népmulatsággal és az üzemek kultúrhelyiségeiben rendezett müsprokkal folytatódnak. Május elsejének ünnepe Léván évről évre szebb és méltóságteljesebb keretekben zajlik le. Demény László, Léva nyomultak. A ceglédi nagygyűlés az Internacionálé fenséges hangjaival ért véget. § Május 3-án hajnalban ágyúk fedezete mellett vonultunk az \ ellenforradalmárok által megszállt Abony felé, melynek templom- ^ tornyára maga a pap tűzte ki a fehér bandák zászlaját. Ez ^ a zászló azonban hamarosan lekerült onnan. A vöröskatonák be- ^ nyomultak a községbe és másnap estére Szolnokot is visszafog- ^ laltuk. Mire a Tiszához értünk, a szolnoki vasúti műhely munká- ^ sai az ellenforradalmároktól elvett ágyúból lőtték a menekülő \ ellenséget. ^ Az 1920-as év május elsejét itthon, a rimaparti kisvárosban, ^ Rimaszombatban tartottuk meg. Ötezer dolgozó impozáns felvo- ^ nulása bizonyította, meg az itteni dolgozók hűségesek maradtak ^ a proletár nemzetköziség eszméihez, a lenini eszmékhez. Hiába \ tett az akkori államapparátus megfélemlítő intézkedéseket, a tün- \ tetők éltették a Szovjetuniót, a 111. Internacionálét és a proletár- % diktatúrát. ^ Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után min- \ den május 1-i felvonuláson, valamennyi gyűlésen a munkáért, ke- !; nyérért, földért, a súlyos adók ellen, a szabadságért tüntettünk, \ harcoltunk. Küzdöttünk a burzsoázia terrorja ellen, a dolgozók \ jogaiért, a dolgozók szabadságáért. ^ S 1945-ben kiharcolták számunkra a szabadságot azok, akikben ^ bízni sohasem szűntünk meg, a Szovjetunió hős katonái. Azóta ^ szabadon ünnepeljük május elsejét. Á munka ünnepe minden ^ évben dicső kommunista pártunk vezetésével elért építő sikereink, ^ a Szovjetunió iránti hűségünk és szeretetünk, a békéért vívott el- \ szánt harcunk manifesztációjává válik. RÉTHY ISTVÁN, Rimaszombat. | ,„„J Munkából fakad a jólét » nagymegyeri járás " a XI. pártkongresszus hatá rozataitól serkentve naqy lelkesedéssel láttak hozzá kötelezettségvállalásuk teljesítéséhez, mely szerint a második ötéves tervben kitűzött termelési szintet egy évvel előbb akarják elérni. dolgozói nek-e nagy céljainknak. Megállapítható, hogy azok az intézkedések, határozatok, eq.yéni és kollektív kötelezettségvállalások, versok vagy nyilvános népgyűlések engedélyezését a burzsoá rendőrhatóságoktól. A megengedett felvonulásokra vagy nyilvános gyüsenykihívások, melyeknek értéke lésekre a párttal szimpatizálók hajárásunkban összesen 16 914 400 koronát tesznek ki, teljesen fedik dolgozóink elhatározását, hogy talmas tömegei vonultak fel, de nem maradtak el a burzsoá rendőrök sem, akik csak arra vártak. Tudjuk, hogy szabadságunkat a második ötéves terv feladatait já- mikor kapnak parancsot a harcos csendőrkordon kísérte. A csend- munkahelyekre igyekeznek, hogy kommunista pártunk vezetésével dicső szovjet népnek köszönhet- rásunkban efly évvel előbö megvajük, s hogy a felszabadulás • óta lósítjuk. onnan együttesen vonulhassanak az ünnepi menet részvevőinek gyülekező helyére. A vidéki dolgozókat autóbuszok és különvonatok hozzák M - Visszatekintés — a, amikor szabad hazánkban a Még rosszabb volt a helyzet a május elsejének ünnepének megünneplésére készülünk, akaratunk ellenére is eszünk be jut a múlt. a munka Horthy-fasiszta megszállás idején, Á burzsoá pribékek részéről a uralma, amikor a dolgozó nép jog legdurvább támadás 1932-ben érte fosztott volt, és kemény harcot a május 1-i felvonulást. A qyü- kellett vívnia maga és lés szónoka Major István elvtárs létfenntartásáért, volt. A rendőrök vak dühhel vetet- Habár az első burzsoá köztársa ték magukat a tömegre és ütötték, ság törvényei megengedték május verték, ahol érték. Holczer László, Komárom amikor a magyar uralkodó osztály a demokratikus jogokat sárba takapitalizmus posta. A magyar fasizmus a május elsejének még az emlékét is ki akarta irtani a dolgozó nép tucsaládja datából, ami azonban nem sikerült neki. Május elsején, ha munkanap volt is, az egyes helyeken kitűzött piros zászlócskák jelezték, hogy él a kommunista párt és kovácsolja fasizmus elleni döntő értük el korszakalkotó sikereinket, teremtettük meg a dolgozók boldog életét. A Szovjetunió iránti hűségünk legjobb bizonyítéka, hogy a pártunk és egész népünk által ápolt csehszlovák-szovjet barátság hagyományaihoz hűen követjük pártunk bölcs politikáját. Alkotó építő munkánkkal fáradhatatlanul és egyre jobban kívánunk hozzájárulni a szocializmus nagy művének mielőbbi befejezéséhez szeretett hazánkban. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi intézkedései az árleszállítással, lakásépítkezéssel és a szociális gondoskodással kapcsolatban járásunk egész lakosságánál. Igy készült járásunk dolgozó népe az idei. május 1. megünneplésére, minden üzemben és minden tömeg szétverésére. •Mindezek a brutális burzsoá intézkedések csak olaj volt a fűzre. Pártunk sorai minden harc után új harcosokkal erősödtek. A párt munkahelyen. Ezekben a napokban rettenthetetlenül vezette tová&b a az embernek akaratlanul is eszébe dolgozók harcát egészen a kizsákjut, mennyire meqváltozott a hejy- mányoló kapitalista rendszer megzet a felszabadulás óta. Az elmúlt burzsoá köztársasáq idején a kommunistáknak naqy harcokkal kellett kivívniok a májusi felvonuládöntéséig. Azóta pedig vezeti népinket a szocializmus építésére és annak mielőbbi befejezésére. Arvay József, Nagymegyer A mi napunk 1924-ben vettem részt először 8 május elsejei felvonuláson. Mint ifjúmunkás, ezen a napon ismerkedtem meg a világ dolgozói ünnepének nagy jelentőségével és — mely szilárdan meg van győződve igazi tartalmával. Ekkor jöttem rá, !>A dolgozók naoy ünnepe; elseje megünneplését, felvonulások megtartását, a járási főszolgabírók sorait a és jegyzők azonban mindent elkö- harcra, vettek, hogy ezek minél sikertelenebbek legyenek. E cél érdekében elsősorban a csendőrséget használták fel. Még ma is világosan emlékezetemben él az egyik na

k vezetésével megdöntötte a kaS ez a harc győzelmeskedett. Az egykor elnyomott, jogfosztott dolgozó nép kommunista pártjáarról, hogy dolgozó népünk jóléte az alkotó és termelő munkából fakad — örömteli váltottak ki. Ezért a párt és a tömegszervezetek, valamint a nemzeti bizottságok gyűlésein a már ősszel meghoqy ez a nap a mi iqazi ünnepnapunk. Az ünneplő, tüntető tömunkalelkesedést meg a kizsákmányolt proletárokból tevődött össze. S megláttam a dolgok másik oldalát is, hogy kik a proletárok ellenségei, akiknek kizsákmányolásra épített uralmát a tárgyalt politikai, gazdasági, kul- földbirtokosok, gyárosok, bankárok H

3 azánk dolgozó népe boldogan ünnepli 1959. május elsejét. Öröme, boldogsáqa indokolt, hisz szabad hazánkban, szocializmust építő országunkban első és legfontosabb . a dolgozó ember boldogsáqa, i jóléte. Ez pártunk minden inf tézkedésének, egész tevékenyi ségének legfőbb célkitűzése. A A felszabadulás előtt nálunk J is a proletariátus töke elleni f osztálvharcának, a kizsákmá- i f nyolás ellen, a dolgozó nép a f felszabadításáért vívott harcá- J f nak volt manifesztációja május ' ( 1. Sokszor folyt munkásvér f Í

ezen a napon. A terror, a qa- / mibot, puskatus, sortűz azonmájus elsején lejátszódott eset. A korláti kőbánya munkásai, ahol nak kommunista pártunknak erős szervezete volt, nagyban készültek a járási székhelyen rendezett felvo- •••:•! nulásra. Május elsején reggel hatalmas tömeg gyűlt össze Korlát főterén. A tömeg elindult vörös zászlóval az élen, azonban a csendőrlaktanya előtt állig felfegyverzett csendőrség állta el útját. A felvonuló munkások szuronyokkal találták magukat szembe. pitalizmust és kezébe vette sorsáirányítását. turális kérdésekben hoz»tt határozatokat és intézkedéseket újból felülvizsgáltuk, hogy a kitűzítt felPrivacsek Károly, Fülek adatok teljes mértékben megfeleláltal ideirányított csendőrkordon szuronyai vsltak hivatva biztosítani az éhező proletárokkal szemben. n-i * n- , e- \ ban nem törhette meg a munkásosztály harcát, melyet kom f munista pártunk bölcsen veze f tett meqalakulásának első pH i lanatától kezdve. i Falunk kis- és középparaszta jai, eqységes földművesszövetJ kezetünk tagjai ma nyugodtan \ hajthatják álomra fejüket. Nem f kell már többé félniök, hoqv t meqperdül a dob hajlékuk, kis f földjük, vagy tehénkéjük fet lett. A munkásoknak sem kell már rettegniök, hoqv sort kell állni a munkanélküli seqélyért, a kolduscipóért. Emberhez méltó életet él hazánkban munkás és földműves, s élete szorgos munkája nyomán egyre szebbé válik. i Botos Béla, Balogfala U Egyházasbásti levél A

z 1931-es évben a május elsejei felvonulást jól előkészítettük és mindjárt éjfél után megkezdtük a csoportosulást. Reggelre szép számban gyűltünk össze. Felvonulásunkat azonban elárulták és Ajnácskőnél a csendőrök szuronyt szegezve ránk törtek. Három vezető emberünket letartóztatták és elhurcolták, a menetet pedig viszszatérésre kényszerítették rrís bognárműhelyben, szagényes, földes szobában jöttünk össze egypáran, hogy megbeszéljük legnagyobb ünnepünk, május 1. előkészítését.' A füstölő petróleumlámpa gyenge világánál az ágyakban alvó beteges gyermekek miatt csak suttogva cseréltük ki gondolatainkat. De szükség volt erre azért is, nehogy az osztályellenség spiclije idő előtt tudomást szerezhessen terveinkről. A megbeszélés után esténként, vasárnaponként felkerestük a föld nyomorgó robot»sait: cselédeket, napszámosokat, részesaratókat, kisföldű embereket, beszéltünk velük a nyomorúságos jelenről, a kizsákmányolásról és harcra, kitartásra buzdítottuk őket az elnyomó rendszer ellen. Elérkezett május 1. Hajnalban ismét házról ház1940-ben, a' fasiszta megszállás r

a Í

árv

a buzdítottuk a szegény népet az ünnepségen súlyos idején községünkben egész éjjel cirkáltak Horthy csendőrjei. Négy elvtársat tartóztattak le, azzal vádolva őket, hogy röplapokat akartak terjeszteni. A letartóztatottakat rettenetesen összeverték. Most május elseje örömünnep proletárjaihoz. való részvételre. Szétosztottuk a jelvényeket, vörös rózsákat, kibontottuk a féltve őrzött vörös zászlókat és jelszavaink hangoztatása, at Internacionálé szárnyaló hangjai mellett végigvonultunk a hosszú főutcán a dunaszerdahelyi vásártérre. Itt csatlakoztunk Bögellő, Alistál, Bős, Baka, Patony, Eperjes községünkben. Már előtte mindenki arról beszél, hány autóbusz szállítja majd a lakosságot a felvonulásra. Az EFSZ-ben kötelezettséget vállaltak, hogy május l-ig az összes kapásnövényeket elültetik. Ádám József, Egyházasbást. Elindult a menet a városon keresztül. Felharsant a dal: Élősdi burzsoá és tőkés A föld ura már nem lehet... A piactéren kis asztal körül állt fel a tömeg. A járási rendőrbiztos már ott. terpeszkedett, s a környező udvarok, üzletek tele voltak állig felfegyverzett csendőrökkel. Mondók elvtárs megnyitója után Steiner Gábor elvtárs lépett az asztalra. De alig kezdett beszélni arról, hogyan zsákmányolják ki a földbirtokosok, gyárosok, bankárok a dolgozókat és a proletároknak hogyan kell ez ellen harcolni, a rendőrbiztos „Ez lázítás, a gyűlést feloszlatom" kiáltással felugrott. Kirentott a csendőrség és gumibotokkal, puskatussal vetette rá magát a fegyvertelen tömegre. Ilyen vtlt május elsejénk 1935-ben. Most, 1959-ben pedig így készültünk az ünnepre: — Április 14-én este kivilágított, kényelmesen berendezett helyiségben ülésezett a pártszervezet bizottsága. A napirend első pontja május l-e megünneplésének előkészítése. A javaslatok alapján a soron következő estéken megbeszéléseket tartott a nőbizottság, a CSISZ, a Csehszlovák Vöröskereszt, az EFSZ vezetősége a többi tömegszervezetek aktív tagjaival és a tanítókkal együtt. Kialakult az ünnep programja: Előző este felvonulás, műsoros est szavalatokkal, énekszámokkal, orosz, szlovák magyar táncokkal. Május elsején a jelvonuláson mindnyájan részt veszünk. Van miért lelkesedni manifesztálni. Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk már a hetedik árleszállítást hajtotta végre és további intézkedéseket tett az életszínvanal emelésére. A XI. pártkongresszus közvetlen célként tűzte ki hazánkban a szocialista építés befejezését. Munkánkkal e történelmi feladat tedjesitéséhez mi is hozzájárulunk. FLEISCHMANN KÁLMÁN, Nagyabony. Tornaiján, a járás székhelyén a május elsejei manifesztáciőn ekkor mintegy 350—400 ember gyűli össze. Amikor a szónok beszélni kezdett, a jelenlevő szolgabíró azonnal igazoltatta és szavairól jegyzeteket készített. A tömeg az ünnepségen viharosan éltette a Szovjetuniót, a kommunista pártot. A „Világ proletárjai egyesüljetek" és „Le a kizsákmányolással" jelszavakat már nem bírták el a szolgabíró idegei, ezért követelte, hogy a szónok hagyja abba beszédét. Amikor ez erre nem volt hajlandó, fel akarta oszlatni az ünnepélyt és az előadót le akarta tartóztatni. A tömeg azonban élő kordont vont körülötte és meghiúsította a burzsoá pribékek szándékát. A további években a május elsejei ünnepségek egyre kifejezőbbek, hárcosabbak lettek, évről évre nagyobb tömegek vonultak fel annak ellenére, hogy a földbirtokosok cselédjeiket és munkásaikat elbocsátással fenyegették. A harmincas években az ünnepségeken, a május 1-i manifesztációkon egybegyűlt nagy tömeg elszántan követelte a Szovjetunió elleni imperialista háborús előkészületek beszüntetését. Ma már másképpen ünnepeljük május elsejét. Óriási különbsécj van a múlt és a jelen között, s ez teljes mértékben kifejeződik a munka ünnepének meqtartásábar is. Tornaiján ma már tízezres ünneplő tömeg vonul fel teljes egységben, munkások, parasztok értelmiségiek. Épltőmunkánk eredményeit és a boldogabb jövőért ví vott elszánt harci készséqiink"manifesztáljuk most a május elst jei felvonuláson. Mert sokat változott az élet a? utóbbi tizennégy év során, s mén iqéretteljesebb jövő áll előttünk Községünkben például a két világháború között a hadiözvegyekor kívül öt nyugdíjas élt. Ma 250 ember kap nyugdíjat falunkban, ŕ kultúrház, új iskola, tűzoltószer tár épült, családi házak tucatj.-nőnek ki a földből. Barczy Béla, Gömörpanvi' ÚJ SZÖ 6 * 1959. MÁJUS 1. I