Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-06 / 124. szám, szerda

A KOREAI NEPNEK TOVÁBBI SOK SIKERT (Folytatás az 1. oldalról) hazánkban a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársasáq és a Csehszlovák Köztársaság közötti mélységes barát­ságot juttatja kifejezésre. Ezek a szilárd baráti kapcsolatok közös cél­kitűzéseinken alapszanak - ki akar­juk építeni a szocialista rendet és biztosítani a dolqozó nép boldog, örömteljes életét. A két ország to­vábbi sikeres fejlesztéséről a for­radalmi munkáspártok — a Koreai Munkapárt és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja kezeskednek, melyek te­vékenységükben a marxizmus-leni­nizmus tanaihoz igazodnak. Nagyra értékeljük a hősies koreai népet, mely függetlensége, szabad­sága és a szocialista vívmányok vé­delme során csodálatra méltó bátorsá­got tanúsított. Nem csekélyebb erő­feszítéseket tesz és nem kevésbé szilárd maqatartást tanúsít hazája békés építőmunkája során sem. Az ötéves tervben kitűzött feladatok­nak határidő előtti teljesítése, a szo­cialista termelési viszonyok qvőzelme a mezőgazdaság terén és a koreai nép lankadatlan munkalelkesedése arról tanúskodik, hoqy bízik a Koreai Munkapártban és a népi kormány­ban. Orszáqaink szoros qazdasági kap­csolatokat tartanak fenn, melyek mindkét fél számára előnyösek és hozzájárulnak országaink felvirágoz­tatásához. Kötelességünknek tartjuk, hogy a proletár nemzetköziség szel­lemében lehetőségeinknek megfele­lően seqítséqet nyújtsunk a koreai népnek hazája építésében, mely oly sokat szenvedett az imperialisták ag­ressziójától. őszinte barátsággal fo­qadjuk hazánkban a koreai ifjúsá­qot, mely nálunk műveltségre és gyakorlati tapasztalatokra tesz szert. A szocialista orszáqok mindinkább el­mélyülő, sokoldalú eqvüttműködése lehetővé teszi, hogy minden egyes ország fejlesztésében jelentős ered­ménveket érien el és megsokszoroz­za az eqész szocialista viláqrendszer által elért sikereket. A koreai népnek szívből további sok sikert kívánunk a szocializmus építésében, és azon törekvéseiben, melyeket az országnak demokrati­kus elvek alapján való békés egyesí­tése érdekében kifejt. Tudjuk, hoqy Koreát már régen egyesíthették vol­na — mert ez az eqész koreai nem­zet kívánsága —, ha nem érvénye­sülne az imperialisták önkénye, akik Dél-Koreában fenntartják Li Szin Man reakciós kormányrendszerének hatalmát. Csehszlovákia népe fiqye­lemmel követi és örömmel fogadja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­sáq minden olyan lépését, mely Ko­rea mindkét részének eqymáshoz kö­zeledését eredményezi. Szilárdan meq vaqyunk qyőződve róla, hogy a ko­reai nép ezt a jelentős kérdést — Korea békés és demokratikus egye­sítését — szintén sikeresen megold­ja. SZÍVBŐL KÍVÁNUNK Drága elvtársak! Az önök csehszlovákiai látogatása hozzájárul a két ország népei közti barátsáq további elmélyítéséhez. Kö­zös szocialista célkitűzéseinket a vi­láqbéke érdekében az eddiqinél na­qyobb mértékben foqjuk továbbfej­leszteni és meg fogjuk szilárdítani kölcsönös kapcsolatainkat, együttmű­ködésünket. Országaink, melyeket ba­ráti kötelékek fűznek eqymáshoz, szi­lárd szerves részét képezik a Szov­jetunió vezette hatalmas, egyséqes szocialista tábornak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasáq és Cseh­szlovákia a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. konqresszusa eredmé­nyeinek szellemében szilárd léptek­kel haladnak a többi szocialista or­szágok oldalán előre a szocializmus és a kommunizmus győzelme felé. Enqedjék meq, hoqy a hősi koreai nép által a szocia­lizmus építésében elérendő további sikerekre, a koreai nép és Csehszlovákia népe szilárd barátságára* a koreai nép vezérére — a Koreai Munkapártja, a Leqfelső Népi Gyű­lés Elnökségére és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsára, Kim Ir Szen elvtárs eqészséqére, dráqa vendéqünknek, Csoj Jon Gen elvtársnak és a kíséretében levő elvtársaknak eqészséqére ürítsem poharamat. Csoj Jon Gen elvtárs beszéde Tisztelt Antonín Novotný elvtárs, kedves elvtársaim és barátaim! Szívből köszönetet mondok önök­nek a szívélyes fogadtatásért. A ha­zájukba való megérkezésünk első napjától kezdve az önök forr^ szere­tetének megnyilvánulásaiban és a legnagyobb fokú gondoskodásban ré­szesülünk. A testvéri Csehszlovákia dolgozói mindenütt lelkesedéssel fo­gadnak bennünket. Mélyen meg vol­tunk hatva, amikor számos hadiár­vánkkal találkoztunk, akiket önök meleg testvéri szeretettel halmoznak el, amikor főiskolásainkkal találkoz­tunk, akik buzgalommal sajátítják el az önök hazájának haladó szellemű tudományát és technikáját. Határta­hogy az önök gyönyörű fővárosában, Prágában az üzemekben és a vidéken is találkoztunk barátainkkal és elv­társainkkal, akik aktívan támogatták népünk harcát és az amerikai impe­rialisták, valamint csatlósaik elleni hazafias felszabadító harcunk idején, de a háború utáni nehéz időkben is nagy gazdasági s technikai segítséget nyújtottak nekünk. Csehszlovákia népe Csehszlovákia dicső Kommunista Pártjának vezeté­sével már óriási győzelmeket aratott a szocialista építőmunkában és sike­resen befejezi a szocializmus építé­sét. Csehszlovákia igen fejlett nehéz­és könnyűiparral rendelkezik, mahol­nap befejezi a mezőgazdaság szocia­lan örömmel töltött el bennünket, | lista átépítésének nehéz forradalmi feladatát. A szocializmus befejezésé­vel az önök gyönyörű hazájában köz­vetlenül a kommunista társadalom kiépítésének biztos távlatait közelítik meg, amely társadalom az emberiség eszményképe. Azok a nagy sikerek, melyeket Csehszlovákia népe 7 a szocialista épí­tőmunka során elért, jelentős mér­tékben előnyére válnak a földkerek­ség valamennyi embere közös művé­nek — a béke és a szocializmus ügyének. Csehszlovákia népe igen ha­tékonyan vesz részt Európa békéjé­nek és biztonságának biztosításában, harcol a német militarizmus életre­keltése ellen és a német kérdés he­lyes megoldásáért. Teljes mértékben egyetértünk az önök országának bé­kés külpolitikájával és határozottan amellett foglalunk állást, hogy a Csehszlovák Köztársaság, melyen fáj­dalmas sebet ejtett a müncheni áru­lás tapasztalata, rendesen legyen képviselve a külügyminiszterek genfi értekezletén, amely néhány nap múlva megkezdi a német kérdés megoldásá­nak megvitatását. A koreai nép a Koreai Munkapárt vezetésével, Kim Ir Szen elvtárssal az élen mind a városokban, mind a vidéken befejezte a szocialista átépí­tés folyamatát és a szocialista or­szágépítés tetőpontját közelíti meg. Hazánk nehézipara a háború utáni öt év alatt évente átlag 52 százalékkal és könnyűipara 34 százalékkal növe­kedett. Hazánk dolgozói ez év első negyedében mintegy 80 százalékkal többet termeltek, mint a múlt év ugyanazon időszaka alatt, s ezért feltételezhető, hogy ez idén — több mint két évvel a kitűzött határidő előtt — teljesíthetik az első ötéves tervet. A múltban visszamaradt és a há­ború által nagymértékben elpusz­tított hazánk ma már saját független gazdasági alappal rendelkezik és gyö­nyörű távlata, hogy négy-öt év lefor­gása alatt fejlett szocialista ipari országgá fejlődik. A Csehszlovákia által nyújtott se­gítség nagy szerepet játszott hazánk népgazdaságának műszaki átépítése során. Csehszlovákia népe Koreába számos legkorszerűbb műszaki be­rendezést és műszaki kádereket kül­dött, felépítette több ipari üzemün­ket — kezdve hicsheni üzemünkkel, ahol megmunkáló gépeket gyártanak — nagy segítséget nyújtott számos villamos mű felújításánál és építésé­nél, amelyek igen nagyjelentőségűek hazánk népgazdaságának fejlesztése szempontjából. Népünk sohasem fe­lejti el Csehszlovákia testvéri népé­nek e segítségét és minél boldogabb lesz a koreai nép élete, annál na­gyobb lesz szeretetünk és tisztele­tünk csehszlovákiai testvéreink iránt, akik nehéz időkben segítséget nyúj­tottak nekünk. Az amerikai imperialisták, akik a nemzetközi reakció vezérei, még min­dig megszállva tartják hazánk déli részét, gyarmati rablópolitikát foly­tatnak, és Dél-Koreát egy új háborús provokáció katonai támaszpontjává változtatják. Az amerikai imperialis­ták dühös acsarkodása azonban nem állíthatja meg népünket, mely hazája békés úton való egyesítésére törek­szik. A szocialista építőmunka a köz­társaság északi részében való gyors­ütemű fejlesztésével együtt növeked­nek népünk forradalmi erői is. Ma már a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor országai népének határtalan nemzetközi támogatásában és segítségében részesülünk. Népünk biztosan eléri hazája békés egyesíté­sét és biztosan kiépíti hazájában a szocializmust. Népünket határtalan büszkeség töl­ti el afölött, hogy Csehszlovákia népe, mely mindig hű a marxizmus-leniniz­mus és a proletár nemzetköziség el­veihez, a koreai nép közeli barátja. A békéért és a szocializmusért vívott közös harcban mindig Csehszlovákia népének oldalán fogunk haladni, hoz­zá örök időkre barátság fog fűzni bennünket. A koreai nép éá Csehszlovákia népe örök barátságára és szolidaritására, a Csehszlovák Köztársaság tartós felvirágzására, mely Csehszlovákia dicső Kommunista Pártjának vezeté­sével befejezi a szocializmus építését, a Szovjetunió vezette szocialista tábor országai népeinek megbontha­tatlan egységére, tisztelt Antonín Novotný elvtárs egészségére, Viliam Široký miniszterelnök s Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság kormánya többi képviselői egészségére emelem poharamat. Éljen a világbéke! Csoj Jon Gen elvtárs baráti látogatása a nemzetgyűlés elnökénél (ČTK) — Csoj Jon Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlése Elnökségének elnöke kedden, má­jus 5-én a délelőtti órákban baráti láto­gatást tett Zdenék Fierlingernél, a nem­zetgyűlés elnökénél. A látogatáson részt vettek Csoj Jon Gen elvtárs kíséretének tagjai is. Csehszlovák részről jelen voltak Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, aki a koreai vendégeket kíséri, továbbá Antonín Fiala és Andrej Žiak, a nemzet­gyűlés alelnökei, Josef Štétka, képviselő, a nemzetgyűlés elnökségének tagja, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának veze­tője és dr. Dobromil Ječný, a Külügymi­nisztérium protokollfőnöke. Csoj Jon Gen elvtárs és kíséretének tagjai szívélyesen elbeszélgettek Zdenék Fierlingerrel, a nemzetgyűlés elnökével s hazánk további képviselőivel. * * * Csoj Jon Gen elvtárs és kísérete kedden látogatást tett a prágai Chirana n. v. üze­mében. A koreai vendégeket Václav Ko­pecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes és dr. Dob­romil Ječný, a Külügyminisztérium proto­kollfőnöke kísérte. A koreai vendégek a csehszlovákiai kép­viselőkkel együtt megtekintették az orvosi műszerek kiállítását és számos üzemrész­leget is. Azután az üzem valamennyi al­kalmazottja ünnepi gyűlésre jött össze a mechanikai műhely díszt öltött hatalmas csarnokában. A gyűlésen Csoj Jon Gen elvtárs beszédet mondott, májd a koreai munkásosztály ajándékaként vörös zászlót adott át a Chirana n. v. dolgozóinak. Az ünnepi gyűlés befejezéséül Václav Kopecký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes mondott be­szédet. Csoj Jon Gen elvtárs az ünnepi gyűlés után kíséretével visszautazott prá­gai székhelyére. A** * ** ****** ** ***** ** ***** ** *** ** ****** ** ** ********* **** L. ILJICSEV: Az SZKP XXI. kongresszusa és az ideológiai munka néhány kérdése Az ideológiai munkát, egész tartal­mát és irányát hosszú időre megszab­ják a XXI. kongresszus határozatai, amelyek leszögezték azt a történelmi tényt, hogy országunk fejlődésének újabb fontos szakaszába: a kommu­nista társadalom általánosan kibonta­kozó építésének szakaszába lépett. A XXI. kongresszus kidolgozta a kommunizmus építésének program­ját, mélyreható tudományos indok­lást nyújtott ehhez a programhoz, meghatározta pártunk és államunk gazdasági, politikai, ideológiai és kül­politikai tevékenységének fő irányait a mai viszonyok között. A kongresszu­son megfogalmazták a kommunista építés és a mai nemzetközi helyzet alapvető kérdéseire vonatkozó legfon­tosabb elméleti tételeket és követ­keztetéseket. Milyen ideológiai kérdésekre össz­pontosította figyelmét pártunk, mi legyen ideológiai munkánk tartalma? A kommunista építőmunka kérdései és a marxizmus­leni ni zmus v továbbfejlesztése A legfontosabb elméleti kérdés, amelyet a kongresszus alkotó módon kidolgozott, a kommunista társadal­mi-gazdasági alakulat fejlődésének két szakaszával kapcsolatos probléma. Annak idején Marx és Engels, s ké­sőbb Lenin is rámutatott arra, -hogy a kommunizmus felé haladó társada­lom fejlődésének elkerülhetetlenül két szakasza lesz. Meghatározták hogy mi az, ami közös, és mi az, ami sajátos a szocializmusban és a teljes kommunizmusban. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság történelmi ta­pasztalatai, valamennyi szocialista or­szág tapasztalatai teljesen igazolták a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak zseniális következtetéseit, s meg­adták azt a szükséges anyagot, amely­nek tudományos általánosítása lehe­tővé tette a tudományos kommuniz­mus elméletének konkretizálását és továbbfejlesztését. Hogy sikerrel felépíthessük a kom­munizmust, világosan látnunk kell, mi a sorrendje, melyek az összefüg­gései és milyen az üteme a társada­lom fejlődésének a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átme­net időszakában. Hruscsov elvtárs beszámolójában összefoglalta orszá­gunk és az egész szocialista világ­rendszer szocialista építőmunkájának tapasztalatait, s meghatározta azt a három sajátosságot, amely a társada­lomnak a kommunizmus felé való ha­ladását jellemzi. Először is, a fejlődés szocialista szakaszáról a legfelső szakaszra, a teljes kommunizmusra való áttérés törvényszerű történelmi folyamat. Ezt nem lehet önkényesen felrúgni, nem lehet a társadalom fejlődésének va­lamely történelmileg szükségszerű szakaszát átugrani. Több nép bizonyos történelmi körülmények között a ka­pitalista szakasz megkerülésével el­juthatott a szocializmushoz. Ez volt a helyzet például közép-ázsiai köztár­saságainkban, a Mongol Népköztársa­ságban. A kommunizmushoz ellenben nem lehet a fejlődés szocialista sza­kaszának megkerülésével eljutni. Csak a szocializmusban alakulnak ki olyan körülmények, amelyek a kom­munizmusba való tervszerű átmenet anyagi és szellemi előfeltételeinek megteremtéséhez nélkülözhetetlenek. Egyik-másik türelmetlen teoretikus szeretné minél hamarább bevezetni a szükségletek szerinti elosztás kom­munista elvét. De vajon mi történnék, ha már most megpróbálnánk bevezet­ni ezt az elvet? Mindenekelőtt nem is tudnánk érvényesíteni: a termelés mai színvonala mellett nem volna meg ehhez a szükséges termékmennyiség. Ha ennek ellenére mégis bevezetnénk ezt az elvet, a társadalom hamar fel­élné a felhalmozott eszközöket, s nem volnának meg azok az anyagi ösztönzők, amelyek a dolgozókat a munka termelékenységének emelésére serkentik. Az olyan kísérletek, hogy a munka szerinti elosztást kispolgári egyenlősdivel váltsák fel, szintén végzetes következményekkel járná­nak. Ezért nem érkezett még el az ideje annak, hogy a kommunista munkabrigádokban áttérjünk az in­gyenes munkára, hogy a munkabér egy részét a „kommunista perselybe" rakjuk. Ez a lépés a gyakorlatban egyszerűen a munkabér csökkenését jelentené, egyenlősdire vezetne. A kommunizmusba való átmenet második sajátossága az, hogy a kom­munista társadalom két szakasza köz­ti különbség ellenére a szocializmus és a kommunizmus között még sincs semmiféle áthághatatlan fal. A kom­munizmus természetszerűen nő ki a szocializmusból, közvetlen törvény­szerű folytatása annak. Ezért már most fellelhetjük életünkben a maj­dani kommunista társadalom sok ele­mét. Látjuk, egyebek között, hogyan keletkeznek és fejlődnek a munka kommunista formái és az állampolgá­rok szükségleteinek kielégítésére szolgáló olyan társadalmi formák, mint a közétkeztetés, a bentlakásos iskolák, az óvodák, a bölcsődék, stb. Ezek jövendőnk reális hajtásai. S minthogy a kommunizmus a szocia­lizmusban születik, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet szün­telen folyamat. „Mi már most is nyi­togatjuk a kommunista társadalom ajtaját" — mondja N. Sz. Hruscsov. A társadalmi viszonyok következe­tes, fokozatos átalakítása a termelés és a kultúra fejlődésének gyorsított üteme alapján — ez a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet ob­jektív törvényszerűsége. A szocializmusból a kommunizmus­ba való fokozatos átmenet folyamatai­nak sajátosságaira vonatkozó elméleti tételek nagy jelentőségűek a párt és az állam gyakorlati tevékenysége szempontjából. Mélyrehatóan tanul­mányoznunk kell a társadalom fejlő­désének objektív folyamatait, s ezzel meg kell gátolnunk, hogy a gazdaság­politikában a szubjektivizmus és az önkény elemei bukkanhassanak fel. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a kommunizmus felépítése — mai gyakorlati tevékenységünk. Éle­tünkben tehát meg kell látnunk az új, kommunista társadalom csíráit, s min­den erőnkből támogatnunk kell fejlő­désüket. A XXI. kongresszus pontosan meg­határozza a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakában ránk háruló fő feladato­kat. Ezek a következők: a kommuniz­mus anyagi-technikai bázisának meg­teremtése, hazánk gazdasági poten­ciáljának további növelése, védelmi képességének fokozása és ezzel egy­idejűleg a szovjet nép növekvő anya­gi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. A kongresszus kidolgozta a pártnak a legközelebbi jövőre vonatkozó általános stratégiai vonalát. A kommunizmus legfelső fokára való áttérés, tanítja a marxizmus-le­ninizmus, csak abban az esetben va­lósítható meg, ha ehhez megteremtik a szükséges anyagi-technikai bázist. Minden társadalmi rendszer a terme­lőerők meghatározott fejlettségi szín­vonalának felel meg. A kapitalista rendszer a kézműves termelés tala­ján keletkezett. A kapitalizmus azon­ban ezen a talajon nem létezhetett; a kapitalizmusnak mint a feudaliz­musnál haladóbb rendszernek, meg kellett teremtenie és valóban meg is teremtette a/maga anyagi-technikai bázisát, továb)} fejlesztette a termelő­erőket és megszervezte a gépi techni­kán alapuló nagyüzemi termelést. A kapitalizmus azonban csak egy bi­zonyos fokig fejleszthette a termelő­erőket; a kapitalista magántulajdon akadályokat gördít a termelőerők to­vábbi fejlődésének útjába. A szocializmus, mint Marx és Lenin tanította, a kapitalizmus által létreho­zott termelőerők talaján keletkezik. A kommunista társadalom azonban a kapitalizmusénál magasabb technikai színvonalon álló és hatalmasabb anya­gi-technikai bázist követel meg. Az ideológiai front valamennyi harcosa számára igen nagy jelentősé­gűek azok a következtetések, amelye­ket a XXI. kongresszus a Szovjetunió gazdasági fő feladatának helyes értel­mezését illetően levont. Mit jelent gazdaságilag utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat és az egy lakosra számított termelés tekin­tetében elhagyni a vezető kapitalista országot, az Egyesült Államokat? A gazdasági fő feladat megoldása, ol­vasható a kongresszus dokumentu­maiban, még nem jelenti azt, hogy ezzel befejeződik a kommunizmus építése. Az Egyesült Államok színvo­nala az a felső határ, amelyet a mai kapitalista gazdaság elért. Számunkra pedig az Egyesült Államok gazdasági fejlettségi színvonalának elérése, mint Hruscsov elvtárs képletesen mondotta, nem más, mint az útkereszteződés, amelynél magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országot és tovább megyünk, előre az anyagi termelés­nek az emberiség történetében még soha nem látott igazi kommunista színvonala felé, a társadalom szelle­mi erőinek teljes felviráqoztatása felé. A pártkongresszus meghatározta azokat a konkrét, reális határidőket, amelyekig azt a nagy történelmi fel­ÜJ SZÖ 4 * 1959. május S,

Next

/
Thumbnails
Contents