Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-30 / 148. szám, szombat

Kelet-Szlovákia árvízvédelmi rendezése A michalovcei, szobránci, nagykaposi és királyhelmeci járások 133 községe beleesik a kelet-szlovákiai medence földrajzi egységébe, ahol most folynak a nagyméretű árvízvédelmi és lecsapolási munkák, amelyek alapjában megváltoztatják gazdasági elmaradottságát ennek a 140 000 hektáros területnek. A kelet-szlovákiai medencének gazdag vízhálózata van. Átszelik a Laborc Ung, Fekete Víz, Latorca és a Bodrog, valamint sok más kisebbnagyobb patak. Nem ritkaság, hogy nemcsak a téli és tavaszi, hanem a nyári árvizek is többször elöntik e területet, amikor is 45 000 hektár megművelt föld kerül víz alá. Esős években több n.int 100 000 hektár válik használhatatlanná. Az árterületen a gyakori elöntés következtében a földek nélkülözik a jó termőtalaj struktúráját, szegény a mész- és a humusztartalmuk, ami a jó termés nélközhetetlen feltétele. A kevés és rossz minőségű takarmány miatt kevés az állatállomány, mivel több mint két hektár föld szükséges egy szarvasmarha eltartásához. Az itt élő lakosság legfőbb vágya az árvízvédelmi berendezések kiépítése. Sajnos, az eddigi rendszerek jóindulata ezen gazdaságilag elmaradt terület iránt csak minimális méretekben mutatkozott meg. A múlt évszázad végén megszervezett árvízvédelmi szövetkezetek sem kezdhettek nagyobb munkákba pénz nélkül, úgy hogy csak a legszükségesebb intézkedésekre kerülhetett sor, arra :s csak ott, ahol a földesurak befolyása érvényesült. Alapjában megváltozott a helyzet most, amikor a nép irányítja a haza sorsát. A CSKP programba vette a gazdaságilag elmaradt területek felvirágoztatását. Szemünk előtt nőnek az új ipartelepek, iskolák, kultúrotthonok, szociális berendezések éppen úgy, mint a szövetkezetek. Hogy ebbe a történelmi folyamatba a kelet-szlovákiai medence is teljes egészében belekapcsolódhassék, elsősorban meg kellett kezdeni az árvízvédelmi berendezések építését. Ezért mindjárt a Győzelmes Február után, 1948-ban megkezdődtek itt a munkálatok. Kormányunk 1956-ban hozzájárult az egész kelet-szlovákiai medencére vonatkozó részleges terv előkészítéséhez. A befektetési tervezet első és második részletét, amihez már hozzá is fogtunk, a kormány 1958-ban jóvá is hagyta. E terv kilenc részletbe tagozza be a nagy munkálatot úgy, hogy minden részlet mint önálló akció a kiépítés után mindjárt meghozhassa a, gyümölcsét. A munkálatok legkésőbb 1965-ben befejeződnek. A rendezés alaptétele a Laborc folyó árvizének a felfogása és tárolása a Vihorlát alatt, ahol tárolómedence épül. Idevezetik a Fekete Vizet és a beléje torkolló patakokat is, úgyhogy ezek ártalmatlanná téve nem fogják többé veszélyeztetni a Laborc és Ung folyók közét. A szobránci járás patakjai, amelyek eddig a Fekete Vízbe torkolltak, egy felfogócsatorna kiépítésével az Ung folyóba fognak befolyni. Hogy a Bodrog hirtelen föl ne duzzadjon, a Latorca és a Laborc ágazatában egy tárolómedence lesz, amely, mivel csak rövid időre lesz elöntve és egyes években egyáltalán nem, gazdaságilag, főleg takarmánytermelésre, továbbira is kihasználható lesz. A belvizek gyors levezetéséhez megépítik a szükséges csatornahálózatot. A Fekete Víz jobb- és balpartján a belvizeket Sztretava község határába vezetik, ahol a felépülő szivattyútelep átszivattyúzza a vizet az Ung folyó medrébe. A Latorca és Ung folyók közti terület belvizeit Csicser községnél fogját átszivatytyúzni a Latorca medrébe. A Laborca jobbparti belvizeit pedig a raškovcei szivattyútelep fogja a gáton átemelni a Laborc medrébe. A beruházási költségeket 809 millió koronára becsülik. A. földmunkák, amelyeknek 90 százalékát gépekkel végzik, mennyiségben meghaladják a 15 millió köbmétert, miközben a gátak és levezetőcsatornák hosszúsága el fogja érni a 430 kilométert. A beruházási munkák következményeképpen lehetővé válik 27 000 hektár kaszáló és legelő feltörése és elsőrendű szántóföldekké való átváltoztatása. A mai alacsony terméshozamok a gabonafélékből hektáronként 18 mázsára, a cukorrépából 230 mázsára, a kukoricából 25 mázsára, és a szálas takarmányból 33 mázsára növekednek. A tervek szerint a beruházás tehát 1965 után évente 160 millió korona értékben emeli mezőgazdaságunk termőképességét, ami 20 000 vagon terméstöbbletet jelent a maihoz képest. A befektetés tehát hat év alatt kifizetődik. Ezen beruházásokkal egyidoben épülnek fel a Szovjetunió területén az Ung folyó védőgátjai, ami részünkre nagy segítséget jelent. Az árvizek megszüntetésével és a csatornahálózat kiépítésével alkalom nyílik nagyszabású lecsapolási munkálatokra is. A helyi munkálatokat talajjavítási szövetkezetek beruházási keretein belül fogják elvégezni. Mint önálló akció az árvízvédelem keretébe esik 20,5 km hosszú vonalon a Latorca balparti védőgátja, amelynek építése már 1960-ban be is fejeződik. Ezen 60 millió koronás beruházás megszünteti az eddigi évente jelentkező árvizeket a Latorca balpartján, minek következtében megvéd 8000 hektár termőtalajt és a Latorca balparti községeit az árvíz ellen. E beruházás évi 1800 vagon terméstöbbletet eredményez. Egy másik nagyszabású beruházási, akció a királyhelmeci járásban, a Bodrogközben, 32 000 iiektáros területen történik. Ugyanjé ezen a területen a gyakori talajvizek a tavaszi munkákat hosszú időn át akadályozzák s a gyakori kiáztatással silánnyá teszik az itteni szántókat. A tervezet szerint a csatornahálózat gerince a szomotori 27 km hosszú csatorna lesz, amelynek torkolatánál felépül a szivattyútelep, amely átemeli a fölös belvizeket a Bodrog medrébe. 62 millió korona beruházással az 1960 — 1963-as években és 1,7 millió köbméter föld kiásatásával 126 km hoszszú csatornahálózat fejlődik itt ki, miáltal 5460 hektár kitűnő minőségű szántóföldet nyerünk. A belvizek levezetésével lehetővé teszik a tavasziak idején történő vetését is. A javított talaj évi többlethozama eléri a 31 millió koronát, úgyhogy a beruházási költségek két esztendő leforgása alatt megtérülnek. A nyári hónapokban gyakran előforduló szárazságok kiküszöbölésére Amiért a vadászgazda prüszköl Annak, hogy az ember prüszköl, több oka lehet. Nem fogjuk most felsorolni ezen indítóokokat. A rövidség, tömörség kedvéért csupán azt vizsgáljuk meg, miért prüszköl a szimöi vadászgazda. Az'ok nem megfázás, nem orrba szippantott tubák, vagy paprika, hanem a bank. Akármilyen furcsán is hangzik, az Érsekújvári Állami Bank miatt prüszköl az érdemes vadászgazda. Miatta szórja az „áldást" az egész vadásztársaság. A dolog azzal kezdődött, hogy a szimöi szövetkezet mellett létesült vadásztársaság a vadvédelem érdekében egy kisebb méretű fásítást hajtott végre. A fásítással járó költség 1400 koronára rúgott. Hogy miből fizessék ezt az összeget? Miből, ha nem a társaság pénzéből. Több mint 21 ezer koronájuk van a bankban. Meg is írták szépen a kérvényt, el is küldték a barikba, hogy utalják ki az 1400 koronát, amiből kifizetnék a munkásokat, akik elültették a szóban forgó facsemetéket. A napokból hetek, a hetekből hónapok lettek, de pénz még a mai napig sincsen. Nem mintha a bank nem vett volna tudomást kívánságokról. Söt, nagyon is tudomást vett. A kérvény azóta többször visszakerült kiinduló pontjára, vagyis a vadászok gazdájához. Hogy miért? Minden esetben egy újabb aláírást meg bélyegzőt követeltek. Egy darabig szorgalmasan pecsételtek, míg aztán el nem fogyott a türelmük meg a papíron a hely is. Pecséttel ellátva igazolta a HNB, hogy a szóban forgó munkát a vadásztársaság elvégezte, illetve elvégeztette, Ezt igazolja az EFSZ elnökének aláírása és a pecsét is. Bélyegzővel hitelesítette a vadvédelmi társaság, a járási nemzeti bizottság, a járási nemzeti bizottság erdő- és mezőgazdasági osztályának vezetője. De mindez még mindig nem elég. Mert a napokban sem pénzt hozott a posta a szimöi vadásztársaságnak, mint ahogyan azt várták, hanem a bank írását, amelyből a vadászgazda kisilabizálta, hogy a bank ama szerencsétlen kérvényen még mindig kevesli a bélyegzőt és az aláírást. Ezért prüszköl hát a vadászgazda. Már maga sem tudja, honnan szerezzen még egypár bélyegzőt. Tőlem is kért tanácsot. Megmondom őszintén, komoly fejtörést okozott, amíg valamit ki tudtam sütni. Végül is azt ajánlottam, nyomassák még rá a fogyasztási szövetkezet, esetleg a temetkezési vállalat bélyegzőjét, talán elég lesz aztán már a bürokráciának. (sz.i.) és évi két termés elérésére a szomotori csatorna alsó felén 3000 hektár területen tervszerűen kiépül az öntözőhálózat is. A kelet-szlovákiai medencében csupán csak a vízgazdálkodás terén rövid hat esztendőn belül csaknem egymilliárd korona befektetést eszközölnek. Ezért az óriási összegért oly beruházásokat foganatosítunk, amelyek túlhaladnak minden eddigi beruházást ezen a területen. Beköszöntött végre itt is a nagy nap, amikor a bágerek, buldozérek, teherautók és más gépek százai sorakoznak fel, hogy búgásaikkal dicsőítsék a szocializmus óriási vívmányait és az emberiség felszabadulását a verejtékes nehéz munka alól. Ilyen nagyszabású beruházások csak ott lehetségesek, ahol a nép maga irányítja sorsát és fejlődését. A. MÖRIC Váltig harcolok a békéért Fiatalokhoz méltó lelkesedéssel Május 14-én, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 38. évfordulója alkalmából Svataván, a sokolovi szénmedence Medard-bányájában a dolgozók újabb rekordot értek el. 24 óra alatt 13 940 köbméter földet takarítottak el a szénrétegről, azaz 1162 ^köbméterrel többet az utolsó rekorderedménynél. Bányászrekord A novákyi Ifjúsági Bányában május elseje óta két újonnan alakult ifjúsági előkészítő munkacsoport dolgozik, melyek az első perctől kezdve jóval túlteljesítik tervfeladataikat. Az első munkacsoport, melynek vezetője Vozárik vájár, az első nap fejtési tervét 202 százalékra teljesítette. Zsigrai István elvtárs ma 62 esztendős, 1921 óta tagja a pártnak, az érsekújvári helyi pártszervezet alapító tagja. A második világháborúban Érsekújvár bombázása során elvesztette családját. Foglalkozása pallér. Ma a magasépítési vállalat szakszervezeti üzemi bizottságának elnöke Amikor arra kértük, mondjon valamit az életéről, a város fejlődéséről-, a munkáról, az előttünk álló feladatokról beszélt. — A régi életet a mai felszabadult életünkkel nem is lehet összehasonlítani, oly hatalmas fejlődésen mentünk keresztül — mondja elgondolkozva. - Mint régi tapasztalt munkás, aki mögött hosszú évtizedek szakadatlan harca áll, annyit mondhatok, munkásainknak sokat kell tanulniok, hogy teljesíthessék pártunk XI. kongresszusának határozatait. Ez különösen az én szakmámra, az építkezésre nagyon is érvényes. Óriási feladatok megvalósítása előtt állunk. Szakmánkat minden téren gépesítik, a gépesítés pedig minden dolgozótól megköveteli, a szakképzettség legmagasabb fokát, már pedig nálunk a járásban, az építkezési munkások zöme faluról érkezik, és bizony szakmai tudásukban és a munkához való viszonyukban még sok kifogásolni valót találhatunk. Ezért mondom: tanulnunk és tanítanunk kell. — Mindez — mondja némi szünet után — nagyon is összefügg szocialista hazánk fejlődésével, és összefügg a világ békéjével. Kemény, harcos élet van mögöttem. De oly erősen bízom a békében, mint ahogy bízom pártunk, munkásosztályunk és a Szovjetunió erejében. A második világháborúban a legsúlyosabb csapás, gyász ért, hisz elvesztettem a családomat, de egyedül mégsem maradtam, a nagy család a munkásosztály megmarad nekem, és ezzel a családdal együtt váltig harcolok a békéért, a dolgozó ember fejlődéséért és jólétéért. — Végül — folytatja Zsigrai elvtárs — még azt szeretném mondani, hogy ma, amikor mindannyian Genf felé figyelünk, fontosnak tartom kiemelni a Szovjetunióhoz való törhetetlen barátságunkat, hűségünket a párthoz és szocialista hazánkhoz. Egykor a régi Csehszlovákiában a párt nem adhatott nekünk se murikát, se gyerekpótlékot, mégis szívvel-lélekkel ragaszkodtunk hozzá és szerettük. Ma, hogy a párt biztosítja nekünk a munkához való jogot, az állandó fejlődést hatványozottan kell szeretnünk. Mindezt azért mondom, mert Genfben a békéért, a mi vívmányainkért is harcol a Szovjetunió és nekünk ezt a harcot teljes erőnkkel, hűségünkkel támogatnunk, segítenünk kell. Sz. B. Példásan gazdálkodnak Szalánchutai szövetkezetben az állattenyésztési terv szerint 1965-ig minden 100 hektár területre 68 szarvasmarhát (ebből 26 tehenet), 120 sertést (ebből 16 kocát) kel! elérni. Mi a helyzet ma? JŕlÄileg 100 hektárra 67 szarvasmarha esik, tehát az 1965-ös tervhez hektáronként már csak egy hiányzik. MacsBevezetik a nagyüzemi termelés új technológiáját Néhány nappal ezelőtt az alsószeli EFSZ könyvelője azzal fogadott, hogy az elnökük ritkán tartózkodik az irodában. Vagy a határban, vagy pedig a gazdasági udvaron található. Mit tegyek, hol keressem? Szerencsém volt. Puskás János, a szövetkezet elnöke mégiscsak bejött az irodába. A szövetkezet könyvelője aláíratott vele néhány iratot, számlát, stb. Azután beszélgetni kezdtünk az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának határozatairól. ^Miért éppen Puskás Jánossal? Azért, mert ő is egyike azoknak, akik a prágai kongresszuson részt vettek. Arra voltam kíváncsi, hogyan akarják teljesíteni a kongresszus határozatát? Az állattenyésztéssel kapcsolatban ázóba került a nagyüzemi technológia bevezetésének kérdése. Puskás János megemlítette, hogy a napokban elkészült a szabad istállózás céljára épülő, 130 növendékmarhát befogadó istálló, és ebben az évben még egy ilyen istállót építenek. 1965-ig száz hektáronként 83 szarvasmarhát s abból 37 tehenet fognak tartani. Ez annyit jelent, hogy még néhány ilyen olcsó épületre lesz szükségük. Természetesen, ilyen nagy EFSZben (több mint 2400 ha-on gazdálkodnak) nagyon fontos a tojóstyúkok kérdésének megoldása. Erre a kérdésre Puskás János így válaszol. — Rövid időn belül megoldjuk a tojőstyúkok és a tojástermelés kérdését is. Már ebben az évben hozzáfogunk egy tyúkfarm építéséhez s bevezetjük a tyúkok ketreces tenyésztését. Nem feledkezünk meg a sertések automatikus etetőkkel történő hizlalásáról sem. Szövetkezetünkben teljesítjük a kongresszus határozatait - felelte Puskás János. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. kő elvtárs, a szövetkezet elnöke azt mondja, hogy ők már ez idén nem 68, hanem 70 szarvasmarhát fognak 100 hektár területen tartani. A tehénállomány is gyarapszik. 100 hektár területre jelenleg 22 tehenük van, vagyis 1965-ig 100 hektáronkint még négy tehenet kell felnevelniük. A szövetkezetesek elhatározták, hogy ezt a tervet túlteljesítik és 100 hektárra 26 tehén helyett 30 tehenet fognak tartani. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Ez idén 5 hónap alatt csupán egy borjú hullott el, pedig most is közel 100 kisborjújuk van. Megfelelő kezelés mellett a borjúk minden nap kint vannak a kifutóban, hogy a friss levegőn minél jobban edződjenek, nőjjenek. A szövetkezet sertésállománya első osztályú. A terv 1965-ig 100 hektár szántóföldre 120 sertést ír elő, nekik már ez idén 100 hektárra 190 sertésük van. Hasonló a helyzet a kocák terén is. Az 1965. évi terv 16 kocával számol 100 hektáronként, azonban már most 21 kocájuk van, mind törzskönyvezettek. A kocákat Balogh Mária és Macskó Ilona gondozzák. Nem ritkaság, hogy egy-egy kocától 24—26 malacot választanak el egy év alatt. A sikeres állattenyésztés egyik előfeltétele a' takarmányalap. A szalánchutai szövetkezetben kevés a rét, de mind a 35 hektárt állandóan trágyázzák. Ez idén 35 mázsás szénahozamra számítanak hektáronként. Elvetettek 12 hektár kukoricát viaszérésre és 10 hektárt zöldtakarmánynak. Nem hanyagolták el az évelő takarmányok vetését sem. A terv a szántóterületből 19 százalékot Ir elő, ők 217 százalékon végezték el a vetést. A szövetkezet a-- szántóterülete 40 százalékán termel takarmányt. Iván Sándor, Kassa Fiataljaink a szolidaritási alapra A csernői vasútállomás üzemi CSISZ szervezetének április 23-án tartott taggyűlésén Kočka elvtárs kezdeményezésére határozat született, mely szerint külön műszakokat dolgoznak le, s ezek jövedelmét a VII. VIT céljaira, a szolir daritási alapokra adják. Húsz CSISZ-tag, — 15 lány és 5 fiú — vett részt a május 23-i brigádon, ahol figyelemre méltó eredményeket értek el. Olyan árut rakodtak át, ami nagy erőfeszítést és amellett különös óvatosságot követelt. Az állomás vezetősége a munka jó megszervezésével nyújtott segítséget a fiataloknak. Május 30-án az üzemi CSISZ-szervezet gazdag kultúrműsorral egybekötött táncmulatságot rendez. E táncmulatság jövedelmét is a szolidaritási alapra szánták. Más vonalon is jól dolgozik a csernői ifjúsági szervezet. E napokban fejezték be a politikai oktatást, értékelése jó eredményről tanúskodott. Az elmúlt két hét- alatt a CSISZ-tagok több mint 60 újságra fizettek elő. Tóth István, Bélý 90 000 tolás A csallóközkürti EFSZ-ben javul a gazdálkodás. Amíg 1958-ig a szövetkezet vontatottan teljesítette tojásbeadását, s azt is nem a saját terméséből, addig 1958-ban már saját termeléséből teljesítette egész évi beadását. A szövetkezet tagjai az 1958. évi évzáró taggyűlésen elhatározták, hogy május elseje tiszteletére április 30-ig teljesítik egész évi tojásbeadásukat, 90 626 darabot. Április 15-re kötelezettségüket már teljesítették és augusztus 29-ig további 90 ezer tojást adnak a közellátásra. Kántor Tibor, Csallóközkürt. BepoRosoöorr „emlék" Vannak olyan pillanatok az életben, amire az ember hosszú idö múltán is szívesen emlékszik vissza. Két esztendő alatt sok ilyen pillanatot éltem át én is a katonaságnál. Mielőtt a múlt év decemberében leszereltem volna lefényképeztettem magam katonaruhában és egy szép nagy fényképpel a hónom alatt érkeztem haza. Ügy terveztem, hogy szépen bekereztetem s szobám falára függesztem és ahányszor csak rá nézek, mindig a boldog katonaidőt elevenítem majd fel emlékezetemben. Nem rajtam múlott, hogy szerény kívánságom megvalósítására még mindig nem került sor. Én az első lépést megtettem. A képet elvittem Szepsibe a képkeretezés

i vállalathoz még karácsony előtt. És azóta várok. Sokan gondolhatják rólam: ennek is jó türelme van. Kijelenthetem, , hogy nincsen. Jártam én a képem után majd minden héten. De a bekeretezett kép helyett bezárt ajtó fogadott. Még az üzletvezető sem volt ott, csak egy tr cédula az ajlón „az üzletvezető beteg". Ez az értesítés több héten át kint volt. Utána... nem, kérem nem volt ott az üzletvezető, helyettest sem kapott a vállalat, csak a cédula változott, az volt kiírva, hogy „a JNB-re mentem", a legközelebbi alkalommal „leltár van", majd „orvosnál vagyok". Így azután mindig abban a biztos tudatban távoztam, hogy aggodalomra nincs ok, az üzletvezető nem veszett el, jó helyen van. De hol van a képem ? Erre a kérdésre vagy két hónappal ezelőtt kaptam választ, amikor csodák csodája az ajtó kinyílt, és egy órai keresés után a régi lim-lomok közül előkerült az én porral lepett, jobb sorsra érdemes „emlékem". Boldog leszek, ha bekeretezett katonaképemet végre otthon, a falon találhatom. A JNB helyigazdálkodási ügyosztálya segítségemre lehetne ebben. A kommunális üzemek munkáját nem így képzeljük el. MATÁ PÁL, tanító, Alsó -Hutka ÜJ SZŐ 5 * 1959. május