Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-30 / 148. szám, szombat

Walter Ulbricht: A békeszerződés a haladás legjobb útja a német kérdésben Az NDK kormánya hívja a négy nagyhatalom külügyminisztereit, látogassanak az NM-ba RFRI.IN ťRPÍ — WAľ.TFR tailat or>-o MM'. I f-r-ílÄl^Äl- „v« „T-s- XT ...AT BERLIN (RP) - WALTER ULBRICHT, AZ NSZEP KÖZPON­TI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TIT­KÁRA SZERDÁN NYILATKOZA­TOT ADOTT FRANK H. BARTHO­LOMEWNAK, AZ UPI AMERIKAI j HÍRÜGYNÖKSÉG ELNÖKÉNEK. NYILATKOZATA ISMÉT MEG- | ERŐSÍTETTE AZ NDK AMA TÖ- I REKVÉSÉT, HOGY HOZZÁ KIVÄN | JÁRULNI A NÉMET ÉS A NYU- ' GAT-BERLINI KÉRDÉS MEGOL­DÁSÁHOZ. Az NDK-nak az a nézete, hogy a német kérdésben a haladás elérésé­nek legjobb útja a német békeszer­ződés megkötése lenne, melyet mind­két német állam aláírna — mondotta bevezetőül Walter Ulbricht. Az NDK kormánya reméli, hogy a genfi ér­tekezlet hozzájárul olyan megoldás­hoz, mely fordulatot jelentene és a világfeszültség enyhülését eredmé­nyezné s létrehozná a Németország egyesítéséhez szükséges feltételeket. Ha a bonni kormány és Couve de Murville külügyminiszter úr úgy vé­lik, hogy Nyugat-Németország a pá­rizsi szerződéseket máris békeszer­ződésnek tekinti, akkor természete­sen nincs más mód, mint hogy a Szovjetunió és más államok megkös­sék a Német Demokratikus Köztár­sasággal az igazi békeszerződést, azt a békeszerződést, amely az egész német nép érdekeit szolgálja. Ezt a kérdést már mérlegelték, és az adott időpontban megtartják a kormányok közötti hivatalos tárgyalásokat. Arra a kérdésre, hogy a békeszer­ződés megkötése esetén az NDK a nyugati hatalmaknak milyen jogait ismerné el Nyugat-Berlinben, Ulb­richt elvtárs ezt válaszolta: A békeszerződés megkötése végle­gesen megszünteti a nyugati hatal­mak minden különleges nyugat-ber­lini jogát, amelyre még igényt tart­hatnának. Ha a nyugati hatalmak a békeszerződés megkötése után kife­jezésre juttatnák azt az óhajukat, hogy bizonyos ideig még Nyugat- | Berlinben akarják meghagyni csapa­taikat, erre vonatkozóan az NDK­nak és a nyugati hatalmaknak külön kellene megállapodniok. Nyugat-Berlin valamennyi össze­kötő útvonala a Német Demokratikus Köztársaság területén van, tehát egy szuverén állam felségjoga alá esik, — válaszolta Ulbricht elvtárs egy to­vábbi kérdésre. Ezért ezeknek a köz­lekedési útvonalaknak ellenőrző szer­vei — különösen a békeszerződés megkötése után — csakis az NDK megbízottai lehetnek és semmikép­pen sem a „négy nagyhatalom meg­bízottai', mégpedig annál kevésbbé, mert az NDK kormánya és a nyu­gati hatalmak kormányai között sem­miféle diplomáciai kapcsolat nincs. Teljesen képtelennek találjuk azt a gondolatot, hogy a mi ellenőrző szerveink a saját területünkön álta­lunk diplomáciailag el nem ismert nagyhatalmak megbízottai lehetnének. Az NDK azonban hajlandó a nyugati hatalmakkal az NDK területén át a Nyugat-Berlinhez vezető közlekedési útvonalnak használatáról tárgyalni. Arra a kérdésre, milyen intézkedé­séket tenne az NDK, ha a négy nagy­hatalom nem tudna megegyezni ab­ban, hogy Nyugat-Berlint demilitari­zált szabad várossá változtassák, Walter Ulbricht azt válaszolta, hogy „reálisan gondolkodó optimisták va­gyunk. Azt reméljük, hogy Nyugat­Berlin kérdésének rendezésénél is érvényesül a józan ész és a feszült­ség enyhítésének általános óhaja. Felelőtlen elemek máris túl sokat fecsegtek a Nyugat-Berlin miatti hidrogénbombaháborúról, tankáttö­résről, stb. Ugyanekkor mindenki jói tudja, hogy a Nyugat-Berlinért, egy városnak egyik részéért vívott há­ború magával rántaná a világ vala­mennyi nagyvárosát, bármelyik kon­tinensen legyenek is: A nyugati ha­talmak nyilván nagyon jól tudják, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya jelenleg ellenőrzi mindazon közlekedési útvonalakat, amelyek területén fekszenek. Ez azt jelenti, hogy máris ellenőrizzük mindazoknak a szállítmányoknak 95 Algéria csak a függetlenségről hajlandó tárgyalni Franciaországgal Kairó (ČTK) — „Algériában mindaddig nem szűnik meg a harc, míg Franciaor­szág nem ismeri el függetlenségét" jelen­tette ki május 82-án Rabatban Krim Bel­kaszem, miniszterelnökhelyettes, honvé­delmi miniszter. Az álgériai miniszter újból leszögezte az algériai kormánynak azt az álláspont­ját, hogy a Franciaországgal folytatandó tárgyalásokat semleges területen kell megrendezni, és e tárgyalás nem. kor­látozódhat csak katonai kérdésekre. Bel­kaszem birálta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a NATO többi tagál­lamának kormányát, mert anyagilag és politikailag támogatják Franciaországot agresszív háborújában. CSOJ JON GEN, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyű­lése Elnökségének elnöke a Szovjetunió­ban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában tett látogatása után kísé­retével Magyarországon tartózkodik. Had­zsi Leslnek, az Albán Népköztársaság Né­pi Gyűlése Elnöksége elnökének meghí­vására június 2-án baráti látogatásra Al­bániába érkezik. (ČTK) AZ AVANT1 című olasz lap május 28-i számában közölte 439 ipari vállalat úgy­nevezett belső bizottságai tagjainak vá­lasztási eredményeit. Az Általános Szak­szervezeti Szövetség jelöltjeire a szava­zatok 47%-át. a Szabad Olasz Szakszer­vezetek .jelöltjeire 27%-át és a Szociálde­mokrata Olasz Munkaszövetség jelöltjeire 13%-át adták le. (ČTK) A nyugatnémet militaristák Re­gensburgban ad­tak egymásnak ta­lálkozót, ahol má­jus 23 —24-én több volt náci ezred veteránjai jöttek össze. Képünkön náci tisztek látha­tók, akik kitünte­téseikkel vettek részt az ünnepé­lyen. Balról Rein­wald tábornok, Koppenweiler ez­redes ás mások. (Zentralbild felvétele) Az USA Kommunista Pártja KB tagja tájékoztatja az amerikaiakat a Szovjetunióról New York (ČTK) - James Jack­son, az USA Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, aki az USA KP KB-t a SZKP XXI. kong­resszusán képviselte, most az ame­rikai polgárokat megismerteti a Szovjetunió fejlődésével. Több saj­tóértekezletet rendezett az ameri­kai újságírók részére s több ízben előadást tartott a rádióban és te­levízióban. Most többhetes körutat tesz Nyugat-Amerikában. százalékát, amelyek akár Nyugatról, akár Keletről Nyugat-Berlinbe tarta­nak. Ez nehézségek nélkül bonyolódik le —, tehát nem érdemes az öt szá­zaléknyi katonai jellegű szállítmányok miatt konfliktust előidézni. Milyen körülmények között egyeznék be­le az NDK, hogy az újraegyesített Német­ország a NATO tagja legyen? — kérdezte H. Barhoiomew. Ez a kérdés egyáltalán nem reális, válaszolja Walter Ulbricht. Az újraegyesített Németország sohasem lehet a NATO tagja. Az újraegyesített Német­ország nem tartozhat semmiféle katonai szerződéshez, amely akár a keleti, akár a nyugati hatalmak ellen irányul. Ez nem zárja ki, hogy a békeszerződés megkötése után bizonyos ideig fennmaradjon a két német állam tagsága különféle katonai szerződésekben — egyrészt a NATO-ban, másrészt a Varsói Szerződésben. A NATO is a Varsói Szerződés tagállamainak azon­)an meg nem támadási szerződést kellene kötniök. Ulbrich elvtárs a további kérdések so­rán újra megerősítette, hogy a két német állam konföderációja Németország egyesí­tésének legrövidebb útja, továbbá, hogy az NDK a maga részéről nem tesz semmi el­lenvetést az ellen, ha az Egyesült Nemzetek­Szervezete őrködni fog Nyugat-Berlin sza­! bad város statútumának betartása fölött. Az ENSZ-nek természetesen gondoskodnia kell róla. hogy Nyugat-Berlinben egyszer s mindenkorra vége legyen a provokációk, a zavaró mesterkedések politikájának, az az NDI< ellen irányuló aknamunkának. Ha megtörténik a Német Demokratikus Köz­társasággal kötendő békeszerződés aláírása, ! megmarad Nyugat- és Kelet Berlin nyilt kapcsolata. Walter Ulbricht nyilatkozata további ré­szében hangsúlyozta, hogy amit Herter amerikai államtitkár a nyugat-berlini kér­dés megoldására tett javaslatában mondott, nem más, mint Nyugat-Németország leg­szélsőségesebb erői álláspontjának megis­métlése. Adenauer, Strauss, Brandt javas­latai, melyeket a NATO keretében szor­galmaznak, mivel semmi mást nem akar­nak, mint hogy a nyugati nagyhatalmak konfliktusba keveredjenek Nyugat-Berlin miatt. Bonn azt akarja, hogy az amerikai csapatok az úgynevezett szabad választások segítségével behatoljanak Kelet-Berlinbe. Az NDK-nak teljesen más javaslatai vannak és pedig: mindkét német állam mondjon le az erőszak politikájáról és a megértés politikáját folytassa. Az USA épp olyan jól megérti, mint mi, hogy a kormányfői ta­lálkozón kompromisszumot kel! kötni e kér­dések megoldásakor. Walter Ulbrich ezután kijelentette, hogy a genfi értekezlet eddigi kimeneteléből megértette, hogy az amerikai államtitkár a tárgyalások kezdetén Bonn álláspontját képviselte, de hogy a következő megbeszé­lések során kész reális alapon folytatni a megbeszéléseket, ami lehetővé tenné a nyugat-berlini kérdés békés megoldását. „Miután a külügyminiszterek tájékozód­tak Nyugat-Németország helyzetéről, mint érdekelt emberek nem tudnának-e elláto­gatni az NDK-ba is, hogy képet alkossanak a helyzetről és ezután összehasonlítsák a két német állam fejlődését? Az NDK kor­mánya örömmel fogadná, ha Herter, Gro­miko Selwyn Lloyd és Couve d» Murville miniszterek ellátogatnának az NDK-ba." Az NSZK atomfelvegyverzése ellen Bréma (ČTK) - A Német Szak­szervezeti Szövetség harmadik szö­vetségi nőkonferenciája több mint egy millió nyugatnémet szervezett dolgozó nő nevében tiltakozik az NSZK atomfelfegyverzése ellen. A konferencia felszólította a szak­szervezetek szövetségi elnökségét, hogy akadályozza meg a nyugatnémet lányok kötelező munkaszolgálatának bevezetését, amit a nyugatnémet kor­mány nácimintára tervbevett. A külügyminiszterek visszatértek Genfbe A négy nagyhatalom külügyminisz­terei kétnapos washingtoni tartózko­dás után pénteken röviddel 13 óra után egy amerikai katonai repülőgé­pen visszaérkeztek Genfbe. A repü­lőgépen a négy külügyminiszteren kívül csak további négy személy uta­zott: A. Szoldatov, a Szovjetunió külügyminisztériuma amerikai osztá­lyának vezetője, McElroy, az USA hadügyminisztere, L. Merchant, ame­rikai államtitkárhelyettes és L. Bec­ker, az USA külügyminisztériumá­nak jogi tanácsadója. Az egyes kül­döttségek többi tagjai, akik szintén az USA-ban jártak, röviddel a kül­ügyminiszterek előtt tértek vissza Genfbe egy másik repülőgépen. A genfi repülőtéren a minisztere­ket hivatalos személyek és számos újságíró, fényképész, filmező várta. A repülőgépből elsőnek az USA és a Szovjetunió külügyminiszterei, Christian Herter és Andrej Gromiko szálltak ki, utánuk Lloyd és Murvil­le. Fogadásukra megjelentek többek között V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és Pervuhin, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete. Tekintettel árra, hogy a Washing­tonból Genfbe vezető repülőút fo­lyamán a miniszterek között több­órás nem hivatalos véleménycserére került sor, az újságírók kedvező jel­I nek tartják azt a tényt, hogy mind I a négy miniszter megérkezése, után j nagyon jő hangulatban volt és genfi I székhelyükre való távozásuk előtt szívélyesen elbúcsúztak egymástól. Berdig, az amerikai küldöttség szó­vivője ezután a világsajtó jelenlevő Guinea megoldja gazdasági problémáit Johannesburg (ČTK) — Desmond Buckle, afrikai közíró az egyik jo­hannesburgi lapban azt írta, hogy „Guinea a szocialista és más álla­mok segítségével meg tudja oldani gazdasági problémáit, biztosítja gaz­dasági függetlenségét és politikai szabadságát". A cikkíró megjegyzi, hogy Guinea már nem függ anyagi­lag a tőkés világtól, és ezzel kap­csolatban utal Guinea és az NDK között megkötött gazdasági együtt­működési egyezményre. A Japán Szocialista Párt tiltakozik a Kisí-terv ellen Tokió (ČTK) - A Japán Szocia­lista Párt nyílt levélben elítélte a Kisi-kormányt, mely mind ez ideig nem mondott le a japán-amerikai úgynevezett biztonsági szerződés felülvizsgálására vonatkozó tervéről. A levélben megismétli a Japán Szocialista Párt követelését, hogy a Szabadelvű Demokrata Párt még az új biztonsági szerződés megkö­tése előtt terjessze a szerződés ter­vezetét a parlament elé és általános szavazás alapján tegye lehetővé, hogy a japán nép véleményt mondjon róla. A Japán Szocialista Párt levele válasz a Szabadelvű Demokrata Párt nyilatkozatára, amelyben a kor­mánypárt megpróbálta igazolni a Kisi-kormánynak a biztonsági szer­ződés felülvizsgálása kérdésében folytatott politikáját. MOSZKVÁBAN május 28-án a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság rendezésé­ben az orosz nyelven megjplenő Cseho­szlovákia folyóirat olvasói értekezletet tartottak és élénk eszmecserét folytat­tak a folyóirat cikkeiről. (ČTK) képviselői elótt nyilatkozatot olva­sott fel, melynek szövegében a négy miniszter megegyezett. A nyilatko­zat rámutat, hogy a közös repülőút a minisztereknek alkalmul szolgált arra, hogy megtárgyalják álláspont­jaik egyes részleteit és hogy vala­mennyien hasznosnak tartják e tár­gyalást. Berdig ugyancsak közölte, hogy a miniszterek megegyeztek ab­ban, hogy magánjellegű, nem Hiva­talos találkozót tartanak pénteken délután 17 órakor Selwyn Lloyd brit külügyminiszter villájában. Az a vé­lemény uralkodik, hogy a minisz­terek most elsősorban külön meg­tárgyalják Nyugat-Berlin kérdését azzal a céllal, hogy e kérdésben ja­vaslatot készítsenek elő a kormány­fői értekezlet számára. A miniszterek távollétében Genf­ben ülést tartott a nyugatnémet szakértők bizottsága a- nyugatnémet küldött részvételével. A bizottság feladata az volt, hogy előkészítse a nyugatnémet küldöttség állásfoglalá­sát az értekezlet esetleges plenáris ülésére. Eddig azonban nem ismere­tes, mikor kerül sor a következő plenáris ülésre. Azt várják azonban, hogy most elsősorban magánjellegű, nem hivatalos találkozókat tartanak. * Eisenhower elnök május 28-án Washingtonban a Fehér Házban talál­kozott Gromiko, Lloyd. Herter és de Murville külügyminiszterekkel, akik részt vettek J. F. Dulles teme­tésén. A négy miniszternek Eisen­howerrel lefolyt beszélgetéséről, amely csupán fél óráig tartott, csak rövid hivatalos közleményt adtak ki. A bonni küldöttség Genfben nem a német nép nevében beszél Genf (ČTK) - A nyugatnémet fa­lusi lakosság küldöttsége, amelyet számos nyugatnémet község gyűlé­sein választottak meg, május 27-én Genfben, a külügyminiszteri értekez­letnek tiltakozó feliratot nyújtott át hétezer aláírással, amelyben eluta­sítja a Bundeswehr atomfelfegyver­zését s a békeszerződés megkötését és tárgyalásokat követel a két német állam között. Ugyanakkor Adenauer nyugatnémet kancellár Washington­ban tartózkodott, hogy Dulles teme­tésével kapcsolatban felhasználja az alkalmat arra, hogy Eisenhower el­nökkel tárgyaljon. A svájci sajtó hírei szerint e tárgyalásokon arra igyekezett Eisenhowert rávenni, hogy támogassák a bonni „kemény irány­vonalat", vagyis utasítsák el mind­azt, amit a külügyminiszterekhez intézett feliratokban a nyugatnémet polgárok ezrei követelnek éppúgy, mint az NDK népe. Nyilvánvaló, hogy Adenauer nem a német nép véleményét tolmácsolja, hanem annak a kis csoportnak a nézetét, amelynek érdeke a nemzet­közi feszültség kiéleződése. Ezt végeredményben megerősítette a Bonner Korrespondenz nyugatnémet bulletin is, amely legutóbbi számá­ban azt írja, hogy a nyugatnémet küldöttség már azért sem beszélhet Genfben a német nép nevében, mert a bonni külpolitikában a volt nácik a hangadók és így a genfi küldött­ség a legjobb esetben a porosz-né­met hatalmi vágyak nevében szólhat, amelyek az utóbbi században Euró­pában oly gyűlöletet keltettek Né­metország iránt. Azok a feliratok, amelyek Genfbe érkeznek a két német állam lakosai­tól, végeredményben a nyugati hatal­mak külügyminisztereinek is megmu­tatják, hogy a német nép éppen az ellenkezőjét óhajtja annak, mit Genfben a bonni küldöttség igyek­szik elérni. Berlin v álaszol Ge nfnek : A Nyugat jelenlegi terve elfogadhatatlan Berlin — Friedrichshainban csütörtökön este a berlini dolgozók nagygyűlést tar­tottak a genfi értekezlettel kapcsolatban. Paul Werner, Németország Szocialista Egységpártja berlini kerületi bizottsá­gának első titkára, a politikai iroda pót­tagja beszédében elutasította a nyugat­berlini kérdés megoldásira tett eddigi nyugati tervet. A terv célja, hogy a meg­szállás rendszerét Nyugat-Berlinről ki­terjessze a város keleti részére, Straussék, Heussingerék és Speidelék uralmát át akarja vinni a demokratikus Berlinre. Ahelyett, hogy Nyugat-Berlin szabad de­militarizált várossá való alakítására tö­rekednének, az egész várost az Északat­lanti Paktum militarista támaszpontjává akar.ják változtatni és így megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy meghódítsák az egész Német Demokratikus Köztársasá­got, Paul Werner a szociáldemokrata párt nyugati-berlini és nyugat-németorszfigi tagjaihoz fordult és felhívta Sket, har­coljanak a Szocialista Egységpárttal együtt a német békeszerzőlés megkötéséért, a veszélyes tűzfészek megszüntetéséért Nyu­gat-Berlinben. MM A nyugatnémet gazdaság helyzete Bonn (ČTK) - A bonni gazda­sági miniszter azon állítása elle­nére, hogy „megélénkült a konjuk­tűra" a nyugatnémet gazdaságban továbbra is az egyhelyben topo­gás és hanyatlás jelei mutatkoznak. A gazdasági intézmények és kutató intézetek többsége • beismeri, hogy az 1956-os évtől eltérően az aján­lat lényegesen nagyobb, mint a ke­reslet, mégpedig nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságban, hanem a tőkés országok többségében és a nemzetközi piacon is. Ennek közvetlen következménye a nyugatnémet ipar termelési kapaci­tásának ki nem használása. Fokoza­tosan csökken az egész ipari ter­melés évi növekedése. Míg e növe­kedés 1955-ben 15 százalékot tett ki, 1958 januárjában 4,8 százalékra csökkent, s röviddel azután 1959 áprilisában 1,9 százalékra az előző év ugyanezen hónapjával szemben. Az a tény, hogy e hanyatlás mel­lett is növekednek a monopoltőke nyereségei további bizonyíték arra, hogy elmélyült a munka és a töke közötti ellentét. Ez legszemlélete­sebben a nyugatnémet bányaipar jelenlegi helyzetében nyilvánul meg. Mint ismeretes a szénmonopóliumok a túltermelésből erodő válságot az­zal akarták ellensúlyozni, hogy be­vezették az ún. „műszakkihagyá­sokat", vagyis a bányászokat bér­pótlás nélkül kirekesztették a mun­kából. A közszükségleti cikkek fogyasz­tása egy helyben mozog, a kínálat jelentékenyen nagyobb a kereset­nél, az üzemek kapacitása nincs ki­használva, de a monopóliumok nyereségei növekednek. Ebből az következik, hogy a bonni szervek minden derűlátása ellenére Nyugat­Németország gazdasági helyzete na­gyon is ingatag. ÜJ SZÖ 3 * 1059. május 30. i

Next

/
Thumbnails
Contents