Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-28 / 146. szám, csütörtök

Vt(4? proletárjai, egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 28., csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 146. szám Az iskolai év befejezése elolt Befejezéséhez közeledik az iskolai év, alig egy hónap múlva bezárulnak az iskolák kapui. A közép- és főiskolákba a felvételi vizsgák már lezajlottak, így hát a tanulók már tudják, hogy az elkövetkező iskolaévet hol és melyik iskolában kezdik, azoknál pedig, akik nem tanulnak tovább, lényegében már szintén eldőlt, hogy az iskolaév befejeztével hová és milyen munkára mennek majd dolgozni. Ügy vélhetné hát az ember, hogy akkor minden rendben is van, a dolgok a maguk rendes medrében folynak tovább. Pedig nem egészen van így. Nincs egészen így, mivel az új iskolai év megkezdésére, de már a mostani iskolai év befejezésére és magára a szünidőre is jelentős kihatással bír pártunk Központi Bizottságának az iskola és az élet szoros kapcsolatáról hozott határozata és a benne foglalt irányelvek. Bár igaz, hogy az új iskolatörvény még nem látott napvilágot, sőt valószínűleg ez évben még nem is kerül a nemzetgyűlés elé, ennek ellenére a Központi Bizottság határozatának irányelveiből már az új iskolai év kezdetekor sok mindennek a gyakorlatban is meg kell mutatkoznia. Nem utolsó sorban éppen azért, hogy a kidolgozás alatt álló új iskolatörvény magába foglalhassa a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat, illetve, hogy azok figyelembevételével készülhessen el. Mennyiben, milyen vonatkozásban befolyásolják a most befejeződő iskolaévet és a majd szeptemberben kezdődő új iskolévet — s tegyük hozzá rögtön, hogy a közbeeső szünidőt is — a Központi Bizottság határozatának irányelvei? Sok vonatkozásban, de legfőképpen abban, hogy az új iskolai évben már jelentős mértékben meg kell mutatkoznia annak a fő alapelvnek, hogy az oktatást közelebb vigyük a mindennapi munkához, a gyakorlati élethez. Márpedig ez nem megy máról holnapra, ezt nem lehet csupán rendeletileg elintézni, és hogyan, miképpen történjék ez, ennek gyakorlatát, módjait és alapelveit magának az élethez kell kialakítania. De mit mutat az élet, mik az edddigi tapasztalatok? Bár kétségtelen tény, hogy a Központi Bizottság határozatát és a benne foglalt alapelveket egész társadalmunk — és elsősorban is a szülők, a tanulóifjúság, a pedagógusok — egyöntetű helyesléssel és megértéssel fogadták ,— ami érthető is, hiszen gyermekeink, a jövő generáció sorsáról, életéről és jövőjéről van szó, — vannak emberek, akik nem fogták és fogják fel a kérdést a maga jelentőségében s így akarva, nem akarva nem is tudják megoldását kellőképpen támogatni és elősegíteni. Például a közép- és felsőfokú iskolák felvételi vizsgáin — nagyon heljjesen — többé-kevésbé igyekeztünk már azt az elvet érvényesíteni, hogy megvannak-e a gyereknek kellő adottságai arra a szakra, amelyre jelentkezett, és hogy esetleg van-e már valami kis gyakorlati tapasztalata. Persze nem olyan gyakorlati tapasztalatra gondolunk és gondoltak a felvételi vizsgát lefolytató tanárok sem, hogy az illető diák esetleg már abban dolgozott volna, hanem olyasmire, hogy ha valamely fiú az elektrotechnikai ipari iskolába jelentkezett, akkor ezt a diákot vonzza-e ez a pálya, van-e hozzá érzéke, milyen érdeklődést tanúsított eddig iránta. Sajnos, ezt az eljárást nem minden szülő értette meg. Pedig feltétlenül helyeselnünk kell ezt az eljárást, amely a pályaválasztásnál a gyerek adottságalt, vonzalmát és érdeklődését, a már esetleges eddigi gyakorlati tapasztalatát veszi tekintetbe. Hiszen a szülő is azt akarja, hogy gyereke kedvvel és örömmel tanuljon, jő előmenetelt mutasson fel és hogy, ha kikerül az iskola padjaiból, akkor szakmájának kiváló ismerője és gyakorlati tudója legyen. Mindanynyiunknak, szülőknek, tanuló fiataloknak és pedagógusoknak egyaránt ez a célunk, nem pedig a kínlódva tanulás, a bukás, a tanulmányi idő közben való lemorzsolódás. A majd most következő nyári szünidőt is az élet gyakorlati meg ismerésére kell fordítania a ta nulóifjúságnak. Az iskolák és elsősorban is a szak- és a felsőiskolák azt tanácsolták és tanácsolják, hogy a diákok a nyári szünidőből néhány hetet a tanultak gyakorlati megismerésére és alkalmazására fordítsanak. Ez ugyan látszólag igen egyszerű dolognak tűnik fel, de sajnos, ma még nem oly egyszerű keresztülvitele és megvalósítása. Arról van ugyanis szó, hogy a nyár folyamán népgazdaságunk különféle szakaszain jó egynéhány ezer és tízezer fiatalt kell foglalkoztatni, helyesebben mondva nevelni és tanítani. Egyes üzemek és vállalatok pedig húzódoznak ettől, mivel a fiatalok foglalkoztatása számukra nem sok produktív munkát, ám annál több gondot és törődést jelent. Am ez, ha így is van, ha a fiatalokkal való törődés gondot és áldozatot is jelent, akkor is meg kell hozni értük. Ki törődjék velük, kinek legyen gondjuk rá, ha nem éppen a mi új, szocialista társadalmunknak? Hol tanulják meg a gyakorlatban alkalmazni az iskolában tanult ismereteiket, hol ismerjék meg a mindennapi munkás-életet, ha nem a munkahelyen, az idős dolgozók körében? S ez a néhány hetes gyakorlati foglalkoztatás nem csupán azt jelenti, hogy a tanulóifjúság számára kézzelfogható módon érthetővé és hasznosíthatóvá tegyük az iskolában tanultakat, hanem jelentős mértékben hozzájárulhat mentalitásának, életszemléletének helyes kialakításához is. Töbször éri bíráló megjegyzés fiatalságunk magatartását, ám a helytelen nézeteket és magatartást éppen az élet és a munka megismertetése révén nevelhetjük ki belőle. A fiatalok, ha csak néhány hétre is, idős, tapasztalt, az élet iskoláját kijárt dolgozók közé kerülnek, s kell-e különösebb módon bizonygatni a munkás-kollektívák nagy, nevelő hatású, emberformáló erejét? Befejezéshez közeledik az iskolai év, ám a szülőnek, diáknak és pedagógusnak egyaránt érdeke, hogy ez a szünidő ne csupán a pihenés ideje legyen, hanem éppen a gyakorlati munka és az élet megismerése által felkészülés az elkövetkező új iskolai évre, végsősorban arra, hogy Iskoláinkból munkát szerető és becsülő, a társadalmat minden erejével és tudásával szolgálni akaró képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe. Aláírták a bolgár párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról szóló nyilatkozatot Szerdán, a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége csehszlovákiai látogatásának utolsó napján záróbeszélgetéseket folytattak a prágai Várban, majd a nyilatkozat ünnepélyes aláírására került sor Bulgária Kommunista Pártja KB és a Bolgár Népköztársaság kormánya küldöttségének látogatásáról. Ez alkalomból konzuláris egyezményt is aláírtak. Röviddel délután 5 óra után megkezdődött a prágai Vár tróntermében az ünnepség, amelyen részt vettek R. Barák, J. Dolanský, Z. Fierlinger, J. Hendrych, V. Kopecký, O. Šimúnek, V. Široký, a CSKP KB.politikai irodájának tagjai, L. Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának póttao^-. O. Cerník, V. Koucký, B. Köhler ' és V. Krutina, a CSKP KB titkárai, továbbá dr. E. Šlechta, dr. J. Plojhar és dr. J. Kysely miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, V. Dávid külügyminiszter, A. Krček, a CSKP városi bizottságának vezető titkára és G. Souček, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az aláírásnál jelen volt J. G. Spurný, Csehszlovákia bulgáriai nagykövete is. Bolgár részről jelen . voltak: Todor Zsivkov, a ÚJ ISKOLÁK ÉPÜLNEK A kassai kerületben a lakásépí-í Késsel párhuzamosan nagy iramban ) folyik az iskolák építése. Az idei f Mskolai év megkezdése előtt 12 újí (iskolát adnak át rendeltetésének.^ (Ugyancsak megkezdték további 15^ (iskola építését. Ennek befejeztével >284 tanteremmel bővül az iskoláké • hálózata. / A város- és faluszépítési akció • keretében még ez idén 28 kisebb ' (iskolák építését fejezik be, főleg I falvakon. Nagyon fontos lenne, hogy a >HNB-k nagyobb figyelmet szenteljenek a falusi iskolák társadalomi úton, a lakosság bevonásával (történő építésének. 1961-ben, a (harmadik ötéves terv keretében > további 1520 tantermet építenek 1 a kerületben. M. S. BKP KB első titkára, a BKP KB politikai irodájának tagja, Anton Jugov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a minisztertanács elnöke, Rajkó Damjanov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, kereskedelmi miniszter, Pencso Kubagyinszki, a BKP KB titkára, Karlo Lukanov, a BKP KB tagja, külügyminiszter és Sztojan Karadzsov, a BKP KB tagja, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete. Az asztalhoz először Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára és Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke ültek és elsőkként 'írták alá a nyilatkozatot, majd felálltak, a jelenlevők lelkes tapsai közepette kezet fogtak egymással és szívélyesen megölelték egymást. Az asztal mellett azután Anton Jugov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a minisztertanács elnöke és Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök foglaltak helyet, akik szintén aláírták a nyilatkozatot. A konzuláris egyezményt ezután Karlo Lukanov, a BKP KB tagja, külügyminiszter és Václav Dávid, a CSKP KB tagja, külügyminiszter írták alá. A jelentős esemény rövid pohárköszöntőkkel ért véget. A nyilatkozat szövegét a napisajtó pénteken, május 29-én közli. A bolgár párt- és kormányküldöttség kedden látogatást tett a prágai KI. Gottwald Gépkocsi Üzemben. (K. Mevald - CTK felv.) A CSKP küldöttsége visszatért a Bolgár Népköztársaságból (ČTK) - Vratislav Krutina elvtársnak, a CSKP KB titkárának vezetésével kedden, május 26-án visszatért Prágába pártunk küldöttsége, mely Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 14 napos tanulmányi körúton volt a testvéri Bolgár Népköztársaságban. Űj módszer a kukorica termelésében A Tornaijai Állami Gazdaságban Kiszling Jánosnak, a mezőgazdasági tanonciskola igazgatójának javaslatára 11 hektár területen bevezették a kukorica ikersoros termelését. Ez a termelési módszer a négyzetes ültetésnél sokkal előnyösebb már azért is, mert a sorközi megművelés traktorvontatású tárcsával végezhető. Az ikersorok közötti köztávolság ugyanis 22 centimétert tesz ki, míg a tőtávolság 18 centiméter, az ikersorok egymásközötti távolsága pedig 45 centiméter. Ez annyit jelent, hogy egy-egy hektáron 41 ezer egyed van. Ezek után nem nehéz kiszámítani, hogy az egy hektárra eső csöves terméshozam megközelíti a 120 mázsát, ugyanakkor a négyzetes eljárás csupán 65 mázsás hozam elérését teszi lehetővé. A kísérletre kiszemelt parcella mellett Szalai János csoportja négyzetes módszerrel termeli a kukoricát és a csoport tagjai élénken vitatják az ikersoros termelés előnyeit. Szerinttük a régi eljárás sokkal célszerűbb, mert kisebb a sorok közötti távolság, míg. az új módszer mellett nagy területek „kihasználatlanul" hevernek. Egyébként el kell mondanunk, hogy a gazdaságban jól folynak a növényápolási munkák. Különös gondot helyeznek az állattenyésztés fejlesztésére is, melyben rendkívül jó eredményekről adhatnak számot. A sertések súlygyarapodásában például már elérték a 60 dekás átlagot, ami a gazdaság történetében csúcseredménynek számít. Az eredmény egyebek között Kovács József sertésgondoző érdeme is, akí a gondjaira bízott 300 sertés hizlalását példás hozzáértései végzi. Nagy érdeme a gazdaságnak, hogy dolgozói állandóan egy munkakört látnak el, ami lehetővé teszi, hogy ki-ki elsajátítsa a termeléshez szükséges szakismereteket munkaszaka- > szán. Ennek tulajdonítható, hogy a I gazdaság eredményei évről évre biz- | tatóbbak és összehasonlítva a többi , gazdasággal a legszebbek. I 28 és fél millió koronát takarítanak meg (ČTK) — Pízeňben a V. I. Lenin Üzem újítói aktíván jöttek össze, amelyen értékelték az újító mozgalom eredményeit. Ez év első negyedében, amelyben a verseny folyt, a vállalat összesen 1539 újítási javaslatot fogadott el és ezek közül 1125-öt már realizált. Az újítójavaslatok érvényesítéséből eredő megtakarítás az első négy hónapban 9 és háromnegyed millió koronát tesz ki, az év végéig pedig a megtakarítás eléri a 28 és fél millió koronát, ami 6 millióval több a tavalyinál. Kínai brigádok a trinecl vasművekben A Trineci Vasművek két vezető dolgozója a múlt évben hosszabb látogatást tett a Kínai Népköztársaságban és megtekintette az ottani kohászati üzemeket. Ötjükről igen értékes tapasztalatokkal gazdagodva tértek vissza. Tapasztalataikat úgy érvényesítik, hogy egy érdekes és jelentős módszert propagálnak. A kínai kohászati üzemekben az a szokás, hogy a műszaki és gazdasági dolgozók minden hónapban néhány műszakot a termelési részleoeken dolgoznak. A trineci kohók műszaki és gazdasági dolgozói felismerték, hogy ez a módszer sokat segíthetne az ő munkájukon is. A műszakiak csoportjait „kínai brigádoknak" nevezték el. Máris 1300-an kapcsolódtak be a mozgalomba. A műszaki és gazdasági dolgozók eddig 660 műszakot dolgoztak le a műhelyekben. Az első eredmények már megmutatkoztak: a módszer alkalmazása óta jelentősen megrövidült a műszaki szervezési intézkedések bevezetésének ideje, Hruscsov elvtárs beszéde a tiranai Sztálin-textilkombinátban: Kitartóan törekedni fogunk a német békeszerződés aláírására A Szovjetunió mindenáron megköti a német békeszerződést • A csúcsértekezleten ésszerű megegyezésre juthatunk • A Szovjetunió kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni az olaszországi és a görögországi amerikai rakétatámaszpontok ellensúlyozására TIRANA (CTK) - AZ ALBÁNIÁBAN TARTÖZKODÖ SZOVJET PÄRTÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG KEDDEN MEGLÁTOGATTA A TIRANAI SZTÁLIN TEXTILKOMBINÁTOT. HRUSCSOV ELVTÁRS, A KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE A KOMBINÁT NAGYGYŰLÉSÉN BESZÉDET MONDOTT. Tegnap tartottuk az első megbeszéléseket az Albán Köztársaság vezető párt- és kormánytényezőivel — mondotta. Mivel sohasem voltak köztünk vitás kérdések, most sem volt miről vitatkoznunk. A legjobb elvtársias és mondhatjuk testvéries beszélgetés folyt közöttünk. Eszmecserét folytattunk hazájuk és hazánk helyzetét illetően. Nálunk és önöknél is minden jól megy. Ez nem azt jelenti, hogy már nincs mire törekednünk. Nem, még sok dolog, sok munka vár ránk. Am nagyon kellemes volt számunkra megállapítani, hogy amióta hazájukból kiűzték az ellenséget, amióta a nép kivívta a hatalmat, gigászi lépést tettek előre. Kezdetnek ez jő. De van még mit tenniök, sok munka vár önökre, hogy elérjék kitűzött céljukat, hogy a népi Albánia felépítse a szocializmust. Sokat kell dolgoznunk nekünk és önöknek is, hogy valamennyi szocialista országgal együtt érjük el a kitűzött célt, melyet Marx és Lenin mutatott nekünk: a kommunista társadalom felépítését. Minden bizonnyal elérjük ezt. Drága elvtársak! Az a kérdés, melyet ma különösen szívünkön viselünk, a háború és a béke kérdése, azaz a most kialakult nemzetközi helyzet. Ügy véljük, hogy a mostani nemzetközi helyzet nem rossz, sőt azt állíthatjuk, hogy jó. A Szovjetunióról és kormányunkról szólva biztosak vagyunk abban, hogy helyes politikával kizárhatók a háborús vi(Folytatás a 3. oldalon) t