Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-23 / 141. szám, szombat

Vélemény és valóság Sok vélemény és megjegyzés hangzott már el Párkány kulturális életére vonatkozólag. A legtöbben azt kifogásolták, hogy Párkányban nincs kulturális élet, a párkányiak közömbösek a kulturális megnyilvánulások iránt, a tömegszervezetek alig csinálnak,, valamit. Nem mondjuk, hogy a megjegyzésekben nincs valami igazság. Párkányban azonban nem a legrosszabb a helyzet. Noha jobban is dolgozhatnának, a művelődési otthon és a lömegszervezetek sok szép eredménnyel dicsekedhetnek. Erre példa a Csemadok fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlés, ahol a Csemadok tagsága az elmúlt évek alatt végzett legjelentősebb munkát elevenítette meg nagyon ötletesen, jő megoldásokkal A többi között Csiky Gergely. Heltai Jenő. Jókai Mór, Szigligeti Ede, Ságody József és még sok-sok szerző lejátszott darabjából játszottak el egy-egy részletet. Van tehát a párkányiaknak kulturális téren olyan eredményük, amire büszkék és amire méltán emlékeznek. S hogy a kultúrának Párkányban fáradhatatlan munkásai vannak, azt az ünnepi összejövetel azzal is bizonyította, hogy az elmúlt években a kulturális téren szerzett érdemelért többek között Péterváry Lászlónét, Steiner Mártát és Kovács Margitot jubileumi emlékéremmel jutalmazták. Minket azonban most nem annyira a tömegszervezetek és a művelődési otthon, hanem elsősorban a helyi tizenegyéves magyar tannyelvű középiskola munkája érdekelt. Milyen kulturális életet élnek az iskolában,. Párkány kulturális életében hogyan vesznek részt a tanítók és a tanulók? Rövid a kérdés s mi rövid feleleteket' kaptunk. A rövid feleletek mégis sokat elárultak az iskola kulturális életéről és az élettel való kapcsolatáról. Az iskola Párkányban is külön közösség, amelynek megvan -a maga sajátos feladata és célja. Bizonyos értelemben ez határozza meg kulturális munkáját. Az élettől azonban nem szakad el. Amit csinálnak,^ nem önmaguknak, önmagáért csinálják. Munkájukat az élettel való szoros kapcsolat jellemzi, s a tanítók és a tanulók révén az iskola munkája szorosan kapcsolódik Párkány és ; környéke dolgozóinak életéhez. A tanítók, mint például Peszeki .János, Lengyelfalusi Miklós, Béres István, Forgács Emília. Princker Marcella és a többiek az iskolán kívül aktívan dolgoznak a tömegszervezetekben Is. A tanulók különféle érdekcsoportokat alakítottak és változatos műsorral keresik fel a helyi és környékbeli dolgozókat. Az Iskolának jelenleg jól működő ének1 és táncegyüttese van. Ezeken kívül az egyes tanfilók jelentős eredményeket érnek el szavalatokkal, irodalmi felolvasásokkal, hegedű-, ének- és zongoraszámokkal. Jó és változatos munkájuknak legbeszédesebb bizonyítéka az, hogy a nemrégen lezajlott járási ifjúsági alkotó versenyen az iskola tanulói hat értékes dliat nyertek. Nem lebecsülendő eredménye az iskolának az sem, hogy nincsen a városban olyan kulturális megmozdulás, vagy évforduló alkalmából rendezett ünnepély, amelyen valamilyen f -mában az Iskola tanítói vagy tanulói ne vennének részt. A legtöbb esetben kulturális műsorral Igyekeznek az összejöveteleket tartalmasabbá tenni. Ha azonban szükség van rá. nem vonakodnak a szervező és agitációs munkától sem. Nem ritka eset a szövetkezetesítésnél sem. hogy a környéken elért szép eredmények az Iskola szervező és agitációs munkájának Is köszönhetők. Az utóbbi időben például az iskola kulturális együttese a többek között Bátorkeszin. Kéménden és Búcson lépett fel fjól összeállított esztrádmüsorral. A környék dolgozói mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel veszik »z iskolások kultúrműsorát. Általános vélemény, hogy a Párkány Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskola együttesének olyan a kulturális műsora, hogy nemcsak szórakoztató hanem nevelő is. A műsor mindig aktuális, és az életből merít. Párkányban tehát nemcsak a tömegszervezetek és a művelődési otthon, hanem a tizenegyéves magyar tannyelvű középiskola is sok és szép kulturális munkával dicsekedhet. S, amint dr. Bencsik Jenő igazgatótól és Bajmóczy Vilmos igazgató helyettestől megtudtuk, az eddig elért eredményekkel az iskola nem elégszik meg. Az oktató- és nevelőmunka színvonalának emelésére kifejtett tevékenységen kívül állandóan törekednek a kulturális munka további javítására is. Jelenlegi tervük az, hogy több együttest szerveznek. A meglévőknek gazdagítják a műsorát, gyakrabban rendeznek kulturális fellépéseket.- A jeleneteken kívül egész estét betöltő műsor tervezésére í készülnek. A színjátszók most Borka Géza: Hamupipőke című háromfelvonásos mesejátékát tanulják. A darabot rövidesen Párkányban mutatják be, majd a környező falvakba mennek vendégszerepelni. A kulturális élet terén sok eredménye van még a magyar tannyelvű középiskolának. A tanítók nem is tartották szükségesnek megemlíteni őket, da élénken emlékeznek azok, akik itt-ott szerepelni látták a párkányi diákokat. Mi sem írtunk mindent le. De nem is az a fontos, hogy az eredményekről krónikaszerűen beszámoljunk. A fontos az, hogy a tanítás és tanulás közben az Iskola tanítói és tanulói a kulturális munkáról sem feledkeznek meg. Most is s a jövőben minden bizonnyal még jobban mindent megtesznek a kultúra ápo- • lása: iskolájuk, valamint Párkány és az; egész környék kulturális életének fellen- • dítése érdekében. Balázs Béla Tartsanak velünk a Déli-sarkra Velemszületett a messzi, is^ meretlen tájak iránti végte^ ! len érdeklődés és — szégyen ; ide — szégyen oda — az Irígy• ség is, ha valakinek sikerült el! jutnia pl. Kínába, vagy oda, ahova ; számításom szerint soha sem jut• hatok el. Ezért szeretem az útleírá! sokat, ezért szurkolok oly kitartóan ; világjáró mérnökeinknek, Hanzelká• nak és Zikmundnak, ezért olvasom ' mohó érdeklődéssel az újságokban ; az Antarktiszról, az Ob hajóról és • a különféle expedíciókról szóló ht• reket is. És végül is ezzel magya; rázható, mily nagy örömömre szol; gált az Antarktiszról nemrégen viszszatért Antonín Mrkosnak, a Cseh' szlovák Tudományos Akadémia tagjának és S. Bártlnak. a Mladá Fronta szerkesztőjének minap megtartott '. érdekes beszámolója. Az Antarktiszt kutató expedícióban 66 állam tudósai vesznek részt. Fő feladatunk kivizsgálni a Napnak, a sarkfénynek, a magnetikus kisüléseknek, az elektromos léghullámzásoknak Földünkre gyakorolt hatását, valamint geológiai, meteorológiai kutatások, az állat- és növényvilág tanulmányozása. — Az Antarktisz 14 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel és ebből 12 millió négyzetkilométert örök jég borít — "meséli Antonín Mrkos, tudományos dolgozónk, aki a harmadik expedícióban képviselte hazánkat. — 1937. július l-'én indultunk útnak és 1958. december 31-én tértünk vissza — folytatja. — Felejthetetlen élmény marad számomra az a másfél esztendő, amelyet a végeláthatatlan. fehéren szikrázó kékesfehér fényben úszó hómezőkön, a különböző alakú gleccserek, jégtáblák között töltöttem. Némelyik hosszúsága a 16 kilométert is meghaladja, és a jéghegyek maqassága a felhőkarcolódéval is felér. így pl. a Déli-sark keleti részén lévő Relatívan megközelíthetetlen fok elnevezésű jéghegység legmagasabb csúcsa 4100 méter, alatta pedig mintegy 1800 méternyi vastagságú jégkéreg van. Két hónapig is eltartott, míg megszoktam az időjárás viszontagságait, különösen a kegyetlen hideget. Télen — 87.5 fok C volt a legnagyobb hideg, melyet mértünk. Ilyenkor gyakori a heves szélvihar — az uragán, mely 2 — 3 napig is eltart. Sebessége másodpercenként eléri a 60 — 80 métert. A viharban a madarak a földre vetik magukat és mozdulatlanul, megmerevedve várják a végét. Nyáron jóval enyhébb az időjárás, körülbelül a mi teleinkkel hasonlítható össze, persze azzal a különbséggel, hogy a hőmérő sohasem emelkedik a faqypont fölé. De még ezek a kilengések is könynyebben viselhetők el, mint pl. az egyenlítő környékén lévő forróság. A végén úgy megszokja az ember a hideget, hogv néha 50 fokos fagynál már kabát nélkül is járkáltam. Természetesen a fagy ellen is lehet megfelelően védekezni. A meleg ruhanemű, a szőrme- és bőrbundák nélkülözhetetlenek. Fejünket, arcunkat, sőt szemünket is védőcsomagolással láttuk el. És mert ez az öltözék kényelmetlen (a súlya eléri a 20 kg-ot is), már most folynak a kísérletek, hogy műanyagból könynyebb áútyű öltözékeket készítsenek. Melegítő berendezéseken is dolgoznak, melyek a test állandó hőfokát hivatottak kiegyensúlyozni a szabadban. Az Antarktisz természeti gazdasága felmérhetetlen. A jéggel nem borított szárazföldnek mindössze 1/20-át sikerült eddig geológiailag átkutatni és megállapítást nyert, hogy ez az aránvlag kis terület is rengeteg szenet, vasércet, nikkelt, rezet és uránt tartalmaz. Képzeljük csak el, hogy az egész világ szénkészletének több mint 30 százalékát teszi ki az a szénmennyiség, amelyet a föld itt magába rejt. A szovjet expedíciókat a Déli-sarkra az újságokból jól ismert Ob hajó szállítja. Befogadóképessége 6 ezer tonna és bár nem a jégtörés a küldetése, az útjába kerülő jégtömböket akadályt nem ismerve, zúzza szét. Már 1956-ban az első szovjet expedíció feladata volt, hogy a szárazföldön a legidőszerűbb obszervatóriumot felállítsa. Ugyanakkor 11 villanyfűtéses házat, 5 acélkonstrukciós épületet, pavilonokat, raktárakat és repülőteret építettek. A második expedíció a partvidéket kutatta át a tudomány minden ága szempontjából és be kellett hatolnia a partvidéktől távolabb eső. centrális, központi részekbe. A harmadik expedíció küldetése valamennyi megkezdett munka teljes befejezése volt. — Az én munkám a magas légköri mérésekből állt — mondja Mrkoš elvtárs. — Most majd az ottszerzett tapasztalataimat, számításaimat kell feldolgoznom. Meteorológiai megfigyeléseim is igen érdekesek, különösen azok. melyek a rakéták sztratoszférába való kilövésével kapcsolatosak. Gyakran bocsátottunk le helikoptereinkről mérőkészülékekkel ellátott ejtőernyőket, és az eredmények igen sikereseknek mutatkoztak. Azokat a területeket, amelyek nincsenek állandóan jéggel borítva oázisoknak nevezik. Talán tíz is van belőlük és 510 négyzetkilométerre becsülhető kiterjedésük. Jéghegyek között, olvadás folytán keletkeznek, Se szeri, se száma a rengeteg kérdésnek, mellyel a tudásszomjas hallgatóság Mrkos és Bártl elvtársakat bombázza. De mert egyszer mindennek vége szakad, a rendezőség még egy utolsó kérdés feltevését engedélyezi, melyre a válasz így hangzik: 1 Levelet csak egyszer egy évben kaptunk családjainktól, amikor hajt érkezett. A rádiótávíró azonban jó' működött. A Magas Tátrával 3 ón leforgása alatt kaptunk összeköttetést. Valóban fáradhatatlanok az elvtársak felvilágosítás adásukban és közbenjárásukra ezért még egy kíváncsinak megkegyelmez a rendezőség. — Az Antarktisz egyelőre Senki földje. Nemzetközi értekezlet dönti majd el, kinek, mely államnak, illetve államoknak ítélik oda az új világrészt, az eddigi érdemek szem előtt tartásával. Búcsúznak az elvtársak és hálás, forró tapssal búcsúzunk mi is tőlük. Igv köszönjük meg a tanulságos, felejthetetlen órákat nekik és egyúttal a Szovjetuniónak, amely óriási anvagi áldozatok árán lehetővé tette az új világrész felfedezését és megismerését és amely annyi szeretettel és gondoskodással vette körű! honfitársainkat, hogy még a távol idegenben is úgy érezték magukat, mint családjaik körében, otthon! Kardos Márta OLVASÓINK FIGYELMÉRE! Antonín Mrkos, a Csehszlovák Tudodományos Akadémia tagja, aki másfel évig végzett kutatómunkát az Antarktiszon, utazásáról, élményeiről, tudományos kutatómunkájának eredményeiről cikksorozatban számol be az Oj Szó olvasóinak. Ennek a cikksorozatnak az első része lapunk tegnapi, pénteki számában jeleni meg. A következő folytatást lapunk holnapi számában közöljük. A szovjet irodalom feladatai a kommunizmus építésében Alekszej Szurkov referátuma a szovjet írók III. kongresszusán Beszámoltunk már arról, hogy-a szovjet írók III. kongresszusa megkezdte munkáját. Most kivonatosan közöljük Alekszej Szurkovnak A szovjet irodalom feladatai a kommunizmus építésében címmel elhangzott referátumát. Alekszej Szurkov a bevezetőben hangsúlyozta: a kongresszus ugyanabban a teremben folytatja tanácskozásait, amelyben alig néhány hónappal ezelőtt az SZKP történelmi jelentőségű XXI kongresszusa ülésezett. Bízunk benne, hogy a pártkongresszus áldásos hatása érezteti befolyását tanácskozásunkon is — mondotta. Méltatta a szovjet életben végbemenő nagyszabású változásokat, a szovjet emberek kimagasló sikereit az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrában". Az irodalom a párt segítőtársa Szurkov rámutatott, hogy az egész szovjet népet lelkesítik a hétéves terv hatalmas távlatai. A Szovjetunióban végbemenő változások azonJjan nemcsak gazdasági természetűek. Változnak az emberek is és az irodalom legfontosabb feladata ennek a változásnak megfelelő ábrázolása. Az irodalomnak meg kell mutatnia az írók szeme előtt születő kommunista emberek erkölcsi vonásait. Az frőszövetség titkára hangoztatta. hogy az irodalomnak a párt állhatatos segítőtársává kell válnia. A kommunista párt a nagy. a néphez méltó szovjet irodalom megteremtésére hívja fel az írókat. Azt várja tőlük, hogy tevékenyen segítség a nevelőmunkát, az új társadalom emberének kialakítását. Az előadó hangsúlyozta azoknak a tanácskozásoknak a fontosságát, amelyek az írók kongresszusát megelőzték. A szovjet irodalom képviselői ezeken a tanácskozásokon megmutatták morális egységüket, megmutatták, hogy szorosan tömörülnek a párt és annak Központi Bizottsága köré. A' tanácskozások egyúttal képet adtak a szovjet irodalom hatalmas arányú fejlődéséről, és rávilágítottak a még meglevő problémákra. Elmondotta Szurkov, hogy a XXI kongresszuson N. Sz. Hruscsov és a kongresszus más küldöttei többször szóltak az irodalom és a művészet fontos társadalmi szerepéről, nagy jelentőségéről abban AZ óriási eszmei, politikai nevelőmunkában, amely a hétéves terv gazdasági feladatainak megvalósításival párhuzamos. A szovjet irodalom legkiválóbb képviselői kimagasló szerepet töltenek be ebben a munkában, és az irodalmi alkotásoknak igen nagy jelentőségük van az új szovjet emoer nevelésében. Az írószövetség titkára elmondta, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusa óta jelentősen bővült a szovjet könyvkiadás. A megjelent könyvek száma másfélszeresére, a példányszám csaknem kétszeresére nőtt. Sok kimagasló alkotás született a két kongresszus közti időszakban, így Solohov Emberi sors című, Polevoj, Kocsetov, Sztyelman, Nyilin és más regényei, Tvardovszkij, Martinov, Ticsina és mások költeményei. A szovjet írók lassan, de biztosan a mai téma felé fordulnak. Az írók támogatták a személyi kultusz leküzdéséért vívott harcot — mondta Szurkov —, de voltak olyanok is, akik ezt helytelenül értelmezték. Akadtak írók, akik lebecsülték a szovjet állam, a szovjet nép által elért sikereket, el akarták téríteni a~ írókat a pártosságtól. Ezek a jelenségek két és fél évvel ezelőtt mutatkoztak, az írószövetség vezetőségének harmadik plénuma azonban szétzúzta az ilyen törekvéseket. Az írószövetség titkára köszönetet mondott a pártnak, a Központi Bizottságnak és személyesen Hruscsovnak azért a nagy segítségért, amelyet az irodalomnak adott az eszmei tisztaságért vívott harcban. Rámutatott az írók és a párt vezetői találkozásának nagy jelentőségére, méltatta N. Sz. Hruscsov megállapítását az iroladom és a művészet | szoros kapcsolatáról a nép életével. A párt által kidolgozott nagy jelentőségű okmány: „Szorosabb kapcsolatok az irodalom, a művészet és a nép élete között" nagy segítséget nyújtott az íróknak munkájukban. Az előadás hangsúlyozta: az irodalmi életben a nagy és fő veszélyt a revizionizmus jelenti, de állhatatosan kell küzdeni a dogmatizmus és a klikk-szellem ellen is. Á mai téma, a korszerűség jelentősége Az írószövetség titkára hosszan foglalkozott azzal a problémával, mit jelent a szovjet írók számára a mai téma, a korszerűség. Hangsúlyozta: a mai téma választás^ nem csökkenti, hanem növeli, elmélyíti az író mondanivalóját, bővíti az írói feldolgozás módszereinek lehetőségeit, az írók látóhatárát, az írói adottságok megfelelő kifejtését. A nagy alkotásokat mindig koruk szelleme szülte. Az olyan kiváló írók, mint Alekszej Tolsztoj, Solohov, Fagyejev saját korukat ábrázolták mély eszmeiséggel, kimagasló művészieséggel. A mai téma nagy művészi erejét a legjellemzőbben éppen a szovjet költészet legnagyobb alakjának, Vlagyimir Majakovszkijnak az alkotásai bizonyítják. Az az író — mondotta Szurkov —, aki nem akar elmaradni az olvasók igényeitől, vegye számításba, hogy az olvasót legjobban mindig saját kora érdekli. Az olvasó azt várja, hogy az irodaion, a legjobbat, a legkiemelkedőbbet mutassa fel számára, pozitív hősöket állítson az alkotások középpontjába. A párt nem azt várja az íróktól, hogy elsietve illusztrálják a jelszavakat hanem azt, hogy művészi színvonalon. mély átéléssel ábrázolják a kommunizmus építőinek életét, a szovjet társadalom fejlődését. A referátum hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az írók kerüljenek közel a dolgozók életéhez. Igen jó példát mutattak ebben a tudományos dolgozók a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai fakultásának megteremtésével. A szovjet irodalom kiváló képviselői az ötéves tervek kezdeti időszakában hosszú éveket töltöttek az üzemekben, a kolhozokban és tapasztalataikat nagy jelentőségű alkotásokban dolgozták fel. Az előadó méltatta az írói publicisztika és az irodalmi riport nagy jelentőségét, majd rámutatott: szükség van arra, hogy fejlesszék a szatíra-irodalmat, melynek ostorozni kell a múlt, a régi erkölcs maradványait. Mély eszmei tartalom -— magas művészi színvonal Az írószövetség titkára rámutatott: a szovjet irodalommal szemben tanúsított első számú követelmény az, hogy első legyen a világon nemcsak a művek eszmei tartalmában, hanem ' művészi színvonalában is. Ezen a területen még sok a követelmény: számos közepes, sőt gyenge művészi megoldású alkotás je-r lent meg az elmúlt időszakban. Szurkov részletesen foglalkozott a rádió, a film, a színház és a televízió problémáival. Elmondotta: a rádió, a televízió és a film az utóbbi évtizedekben bekövetkezett nagyarányú fejlődésével kétségkívül sok olvasót von el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az "irodalmi művek iránt kisebb lenne az igény. Egyúttal arra is felhívta az írókat, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a rádió, a film és a televízió munkájába. A színműirodalomról szólva méltatta több szovjet drámaíró, Pagogyin, Kornyejcsuk, Virta, Stein és mások érdemeit, majd rámutatott: a szovjet drámaírás legnagyobb negatívuma, hogy a mai téma még nem mélyült el eléggé, a főhősök alakját az írók egy része nem tudja megfelelően kidolgozni. Rámutatott arra a veszélyre, amelyet a drámairodalomban a magánélet szűkkörű problémáiban való elmerülés jelent. Hangsúlyozta: szükség van új egyfelvonásosokra, opera- és operettszövegkönyvekre is. Rámutatott azoka a nagy távlatokra, amelyeket | a film és a televízió fejlődése je- j lent az irodalom számára. Majd az I ifjúsági irodalom kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a felnövekvő nemzedéknek meg kell mutatni a múlt tanulságait, a forradalmár előd szellemében kell őket nevelni. Az ifjúsági íróknak gondoskodniok kell róla, hogy megfelelő, magas színvonalú szórakozást nyújtsanak a fiatal olvasóknak. A szocialista realizmus elméleti problémái A műfordítás kérdéseiről is részletesen szólt Alekszej Szurkov, majd a szovjet kritika és irodalomelmélet problémájára tért rá. Hangsúlyozta: a szovjet irodalomelmélet és kritika nagyot fejlődött az utóbbi években, de még sok feladata van. Különösen fontos, hogy részletesen kidolgozzák a szocialista realizmus elméleti problémájának megoldását, részletesen foglalkozzanak a klasszikus hagyományok felhasználásával az irodalmi újításokkal, a művészi alkotás formáinak sokféleségével és a pozitív hősök problémáival. Rámutatott, hogy új, egységes szovjet irodalomtörténetre is szükség • van. Szervezeti kérdésekről szólva elmondotta, hogy az utóbbi években több száz új taggal bővült a Szovjet írók Szövetsége Míg a II. kongresszuson a szövetség tagjainak száma 3695 volt, ez év elején'már 4801 tagja volt az írószövetségnek. Szurkov szólt a fiatal írók neveié sének problémáiról, majd rövider érintette a külföldi irodalom problémáit, méltatva a szocializmust építő országok irodalmának fejlődését és egyes haladó nyugati írók tevékenységét. Éles szavakkal ítélte el azokat a rágalmakat, amelyek szerint csak Nyugaton, a kapitalista országokban van meg az írók szabadsága. Rámutatott: a valóságban az írói szabadság a Szovjetunióban és a szocialista országokban született meg. Szólt a szovjet' irodalom nemzetközi kapcsolatairól is. Beszámolója befejező részében Alekszej Szurkov hangsúlyozta: a szovjet írók arra törekednek, hogy minden erejüket a párt által kitűzött nagyszerű célok megvalósítása, a kommunizmus építésének szolgálatába állítsák. ríj SZÓ 6 * 1959. május 19.