Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-23 / 141. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetek ! zerelellel köszöntjük a bolgár párt- és kormányküldöttséget looákiáb 1^59. május 23. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 141. szám Egyre bővül a Csehszlovákia és Bulgária közötti gazdasági kapcsolat \ külkereskedelem mindig is je­lentős összekötő kapcsot képe­zett két-két ország gazdasági, poli­tikai és kulturális életében. Termé­szetesen a szocialista társadalmi rendszerű országok külkereskedelme igen nagyon különbözik a kapitaliz­mus országaiban lebonyolított külke­reskedelemtől. Míg ez utóbbiaknál a versengés és a maximális haszon utá­ni hajsza a mérvadó, az előbbi or­szágok külkereskedelme a kölcsönös gazdasáji támogatás elvén alapszik. Bulgária mindig is jelentős üzlet­félnek számított Csehszlovákia szá­mára. A két ország kölcsönös gazda­sági kapcsolatai több éves múlttal di­csekedhetnek. A Csehszlovákia és Bulgária között ma fennálló baráti viszonyok lényegét az a törekvés képezi, mely a szocializmus építésé­nek befejezését, a társadalom sokol­dalú gazdasági, politikai és kulturá­lis megerősödését, fejlődését, a dol­gozók életszínvonalának szüntelen emelését eredményezi. E kapcsolatok különösen az első ötéves terv idején, de még koráb­ban is, közvetlenül a háború utáni években v iltak igazán gyümölcsözők­ké mindkét állam részére. Szinte fel­mérhetetlenül kibővült azonban a Csehszlovákia és Bulgária között le­bonyolított áruforgalom az 1958-as és 1959-es években. Ugyanis az 1958-tól 1960-ig tartó hosszúlejáratú gazdasági szerződés alapján 1958­hoz viszonyítva az 1959-es évi áruforgalmunk Bulgáriával több mint 20 százalékkal megnövekszik. Az idei külkereskedelmi árucsere­forgalmi szerződés szerint Bulgáriá­ból gépeket, gyárberendezéseket, fő­leg vasúti kocsikat, transzformátoro­kat, villanymotorokat, telefonközpon­tokat, a fémek közül mindenekelőtt cinket, olmót és más színes fémeket, ezenkívül különféle öntvényeket, do­hányt, nagy mennyiségű húst, gyü­mölcsöt és zöldségfélét hozunk be. Viszontértékként pedig 49 százalé­kig gépipari termékeket, gyárberen­dezéseket, főleg- kotrógépeket, trak­torokat, teher- és személyautókat, szivattyúkat, kokszot, hengerelt árut, cellulózét, papírgyártmányokat, vegyi anyagokat és számos ipari közszük­ségleti cikket exportálunk. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok kibővítése érdekében ez év márciusában tárgyalásokat foly­tattunk Bulgáriával, s a határozatok szerint a külkereskedelmi forgalom e két ország között mindenekelőtt a gépipar, a kohó- és a kémiai ipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, vala­mint a mezőgazdaság termékeiből fog kibővülni. E határozat a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa múlt év májusában Moszkvában kor­mányfői szinten megtartott 9. ülé­sének elfogadott irányvonala figye­lembevételével született meg. 1960­ban a Bulgáriával lebonyolítandó áru­csere-forgalmunk az 1960-as évihez képest a tervek szerint 60 százalék­kal lesz nagyobb. "Dulgáriával kötött gazdasági kap­csolataink minél nagyobb fokú megszilárdítását minden bizonnyal je­lentősen elősegíti a csehszlovák-bol­gár gazdasági együttműködési bi­zottság tevékenysége is, melyne'k megalapításáról a két ország kormá­nya a múlt év októberében hozott határozatot. A bolgár párt- és kormánykül­döttség jelenlegi látogatása hazánk­ban nemcsak a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat erősíti meg. népünk és a bolgár nép között, hanem teljes bizonysággal a két or­szág dolgozóinak őszinte barátságát SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A íogyasztó elégedettsége a termelőtől függ A kereskedelmi dolgozók az el­sők, akik a vásárlóktól a dicséret szavait hallják, amikor igényeiket a kívánt árufajtákban mind mennyisé­gileg, mind minőségileg kielégítik. S a bírálat szavait hallják akkor, amikor egyes árufajtákban hiány mu­tatkozik, vagy a minőség nem üti meg a kívánt mértéket. Kereskedelmünk kétségtelenül nagy szerepet játszik népünk egyre nö­vekvő szükségleteinek kielégítésében. A fogyasztók elégedettségéért azon­ban mégis elsősorban a termelés fe­lelős. Mégpedig nem is csak abban az értelemben, hogy az áru meny­nyisége a piacon a termelés növe­kedésétől függ, hanem abban az ér­telemben is, hogy a termelés befo­lyásolja döntő mértékben az áruvá­lasztékot, az árat és mindenekelőtt az áru minőségét. A közszükségleti árucikkek ter­melése hazánkban évről évre növek­szik. 1948-cal szemben 1957-ben a közszükségleti árucikkek termelése 236 százalékkal volt nagyobb, és az elmúlt évben további 10,6 százalékos növekedést ért el. Különösen nagy termelésnövekedést könyvelhet el textiliparunk, a konfekciós ipar és az élelmiszeripar is. Hasonló jó példák egész sorát em­líthetnénk, az áru választékát és a közszükségleti árucikkek minőségét illetően is. Mennyi újfajta termékkel jelentkeznek évente az általános gép­ipar üzemei, a textilgyárak, a ruha­üzemek, az élelmiszeripari üzemek! Hiszen csak 1952-ben a közszükség­leti ipar 75 fajta gyapotszövetet szál­lított a piacra, 1717 színárnyalatban. 1959-ben a gyapotáru kollekciója már 455 fajtát számlál és a színár­nyalatok száma meghaladja a 2440­et. Még nagyobb a növekedés a se­lyemáru választékában. Itt az 1952-es 122 fajtáról 624-re és a 419 színár­nyalatról 2052-re növekedett a vá­laszték. Hasonló a fejlődés számos más gyártmánynál is. Ezen kétségtelen sikerek mellett a közszükségleti árucikkek termelésé­nek fejlesztésében felmerült több fogyatékosság és probléma, amelyek kiküszöbölését a párt XI. kongresz­szusa tűzte ki. A CSKP XI. kongresszusának irány­elvei nemcsak azt szabják meg, hogy 1965-ig a személyi fogyasztási áru­cikkek termelését 45 százalékkal fo­kozzuk, hanem külön hangsúlyozzák, hogy a termelésben az eddiginél sok­kal több gondot kell fordítani a mi­nőség megjavítására és a választék bővítésére. Ezenkívül a közszükség­leti árucikkek termelésében külö­.••••••••• HH Mt MHHHHMM „A jó minőség jelzése" az építkezésben (CTK) A brnói épít­kezési munkások pél­dáján felbuzdulva, a Magasépítési Vállalat dolgozói a Banská Bystrica-i kerületben is elhatározták, hogy az építmények idejében való átadásán kívül a legjobban fogják vé­gezni az építési mun­kákat. Avégből, hogy a le­hető legjobb minősé­get elérjék az építke­zési szerelőmunkák­ban az építkezések javarészénél, ez év má­jus elsejétől megindí­tották a példás építke­zések versenyét „A jó minőség jelzésének" el­éréséért. A kerületben eddig 30 építkezés csatlakozott a verseny, hez. nös figyelmet kell szentelni a ki­sebb jövedelmű családok, mindenek­előtt a többgyermekes családok kö­vetelményeinek. Pártunk eme irányelveit csak azon feltétel alapján teljesíthetjük, ha. a közszükségleti ipar dolgozói tevé­kenységükben mindenekelőtt a fo­gyasztóra gondolnak, és következete­sebben eleget tesznek követelményei­nek. Még mindig számos olyan eset adó­dik, amikor a közszükségleti árucik­ket gyártó üzemben nem a fogyasztó elégedettségét tartják elsősorban szem előtt, hanem szűk szemponttól vezérelve csak saját érdekeiket tart­ják szem előtt és figyelmen kívül hagyják a fogyasztó követelményeit. Még élénk emlékezetünkben él az a számos bíráló felszólalás, amely a CSKP Központi Bizottságának levelé­ről folyó országos vitában elhang­zott a termelés címére. A dolgozók arra panaszkodtak sok helyütt, hogy az üzletekben elegendő jő minőségű és ezért természetesen drágább áru kapható, de hiányzik az üzletekből a közép és alsó árcsoportokba tartozó áru. E bírálat alapján a kereskede­lem feladatul kapta, hogy érvénye­sítse a termeléssel szemben ezeket a követelményeket és pótolja a hiányzó árucsoportok hézagait. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt az irányvonalat a termelés gyak­ran csak felesleges huzavona árán valósítja meg. Itt figyelmeztetnünk kell arra, hogy az ipar új szervezése és az adásvételi rendszer új meg­szervezése igen kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a termelés át­állításával, vagy a termelési program megváltoztatásával járó operatív in­tézkedések a termelésben vesztesé­gek nélkül valósulhassanak meg. Az illetékes ágazatoknak a XI. kongresszus határozatai megszabják, hogy a termelő üzemek szenteljenek több figyelmet a fogyasztók kívá­nalmainak. Ezt a feladatot a közszük­ségleti ipar dolgozói népünk élet­színvonalának további emelkedése érdekében — tehát ezen ágazatok dolgozói életszínvonalának emelkedé­se érdekében is — Kapták. Hiszen ók a közszükségleti árucikkeket nemcsak gyártják, hanem maguk is vásárolják, ők is fogyasztók. Ha a kommunisták, a szakszervezeti ta­gok és a CSISZ-tagok ezekben az ágazatokban éberen őrködni fognak afölött, hogy semmivel ne károsít­sák meg a fogyasztók érdekét, akkor ezzel pártunk irányelveinek teljesí­téséhez járulnak hozzá és egyúttal saját érdekeiket is követik. A CSEHSZLOVÁK ÉS BOLGÁR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG TÁRGYALÁSA A PRÁGAI VÁRBAN. A bolgár párt- és kormányküldöttség az ústíi kerületben (ČTK) - BULGÁRIA KOMMUNIS­TA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁ­GÁNAK ÉS A BOLGÁR NÉPKÖZ­TÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK KÜL­DÖTTSÉGE, MELY A CSKP KB ÉS A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MEGHÍVÁSÁRA ÉRKE­ZETT HAZÁNKBA, CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁNAK MÁSODIK NAP­JÁN, PÉNTEKEN AZ ÜSTLL KERÜ­LETBE LÁTOGATOTT. A küldöttséget, melyet Todor Zsiv­kov, a BKP KB elsó titkára, vezet, Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke, to­vábbá Oldŕich Černík, a CSKP KB titkára, Václav Dávid külügyminisz­ter és Gustáv Souček, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője kí­sérte. A küldöttség kíséretében volt továbbá Jindŕich Gríša Spürny, a Csehszlovák Köztársaság bulgáriai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Az ústíi kerület dolgozói a kedves vendégeket nagyszerű fogadtatásban részesítették. A kerület határától ve­zető útjukon zászlódísz és jelszavas transzparensek fogadták őket, me­lyek a Csehszlovákia népe és a bol­gár nép közötti barátságot hirdetik. A kedves vendégeket Panenský Tý­nectől Sulecen és Lounyn keresztül egészen Most bányavárosig a pio­nírok, a falusi és az üzemi dolgo­zók üdvözölték. Nový Most különösen ünnepélyesen volt feldíszítve, ahol a cseh dolgozókhoz azok a bolgár elv­I társak is csatlakoztak, akik építő­Hl H munkásainkkal együtt e korszerű bá­nyanagyváros felépítésén dolgoznak. Becses vendégeink az ústíi kerület­ben elsőnek a Most melletti zálužii Sztálin Üzemet látogatták meg. Az üzem főbejárata előtt Josef Pú­čik vegyiipari miniszter, Jan Pilier, a CSKP KB osztályvezetője, Oldŕich Voleník, a CSKP ústíi kerületi bizott­ságának vezető titkára, Josef Kla­ban, a kerületi nemzeti bizottság el­nöke, valamint az üzem vezető párt-, gazdasági és szakszervezeti dolgozói várták a küldöttséget. Amikor a ked­ves vendégek a Sztálin Üzembe lép­tek, a pionírok virágcsokrokat nyúj­tottak át nekik. A bolgár párt- és kormányküldöttség -tagjait és hazánk vezető képviselőit Oldŕich Voleník, a CSKP ústíj kerületi bizottságának ve­zető titkára fojjadta. Az üzemben a dolgozók lelkes tap­sa közepette Rajkó Damjanov, a BKP KB politikai irodájának tagja, a mi­nisztertanács elnökének első helyet­tese, kereskedelmi miniszter mondott beszédet. Damjanov elvtárs beszédé­ben a következőt hangsúlyozta: „Or­szágaink gazdasági kapcsolatai mind­nyájunk örömére és megelégedésére áilandóan fejlődnek, erősödnek, el­mélyülnek. Csehszlovákia a második helyen áll a Bolgár Népköztársaság­gal folytatott árucserében és hazánk a nyolcadik helyet foglalja el a Csehszlovák Köztársasággal folyta­tott árucserében. Ez év folyamán mintegy 350 millió rubel értékű árut cserélünk ki egymással, ami az 1954-ben lebonyolított árucserével összehasonlítva az akkori mennyiség értékének csaknem kétszeresét je­lenti. _ Az országaink között létrejött gaz­dasági kapcsolatok nagy jelentősé­gűek mind önök számára, mind szá­munkra is. E kapcsolatok jellegze­tes s igen fontos sajátossága, hogy a gazdaságilag visszamaradt orszá­gok a fejlett országok színvona­la elérésére irányulnak és szem előtt tartják, hogy a szocialista tá­bor valamennyi országa körülbelül ugyanazon időben építse fel a kom­munista társadalmat." Damjanov elvtárs beszéde befeje­zéséül a következőket mondotta: „Engedjék meg, hogy párt- és kor­mányküldöttségünk s a bolgár nép nevében köszönetet mondjak önök­nek azokért a forró, őszinte testvéri érzésekért, melyek megnyilatkozásai­val fogadtak bennünket és amelyek mélységesen meghatottak. Erről a fe­lejthetetlen szívélyes találkozásról (Folytatás a 2. oldalon) A 16. században a törökök ellen védtea Garam vidékét a zvolení vár. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a 11. partizán-brigád főhadiszállása volt. Az értékes műemléket most renoválják. A javításimunkák befejezéshez közelednek. Képünk az egyik kőfaragót mutatja be munkaközben. ČTK felv.

Next

/
Thumbnails
Contents