Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-20 / 138. szám, szerda

A IV. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS HATÁROZATA A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra a szocializmus építésének befejezése idején háruló feladatokról Á IV. szakszervezeti kongresszus történelmi jelentőségű időben jött össze, melyre hazánkban a szocializ­mus építése befejezésének közeli táv­latai jellegzetesek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktívan ve­szi ki részét népünk építő munkájá­nak sikereiből. Csehszlovákia Kom­munista Pártja nagy figyelmet fordít arra, hogy a szakszervezetek tevé­kenységében a lenini elveket követ­kezetesen érvényre juttassák. Ezért mind nagyobb a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom szerepe társadalmi életünk valamennyi szakaszán. A IV. szakszervezeti kongresszus teijes mértékben a CSKP XI. kong­resszusán hozott határozatok mellett foglal állást és az FSZM elsőrendű kötelességének tekinti, hogy teljes határozottsággal segítséget nyújtson népgazdaságunk fejlesztésében, ami népünk életszínvonala további emelé­sének elengedhetetlen feltétele. Ez megköveteli, hogy a szakszerve­zetek egyre nagyobb mértékben ter­jesszék ki a dolgozók közvetlen rész­vételét a termelés irányításában, kibontakoztassák alkotó kezdeménye­zésüket, különösen a szocialista mun­kaversenyt és járuljanak hozzá a termelési feladatok teljesítéséhez, va­lamint a társadalmi munkatermelé­kenység szüntelen növeléséhez. Valamennyi szakszervezeti szerv és szervezet feladata, hogy az összes dolgozókat a szocialista építés befe­jezésének terjedelmes programja .megvalósítására mozgósítsa, kiter­jessze a dolgozók részvételét a ter­melés és a beruházási építkezések feladatainak megoldásában. A szocialista munkaverseny a CSKP XI. kongresszusának hatása alatt még jobban, még szélesebbkörüen lendült fel és országos mozgalommá fejlődött. Valamennyi üzemünkben elenged­hetetlenül szükséges, hogy a szocia­lista munkaverseny irányítását kiter­jesszük egészen az egyes munkahe­lyekig és elsősorban a munkások s a kollektívák egymás közötti verse­nyét bontakoztassuk ki. Emellett gondot kell fordítani arra, hogy a szo­cialista munkaverseny a termelés na­gyobb hatékonyságának, az önköltség csökkentésének, a maximális megta­karításoknak elérésére és a tervnek minőségi mutatók szerinti teljesíté­sére irányuljon. Valamennyi szakszer­vezeti szerv arra van hivatva, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordít­son a termelési tapasztalatok elter­jesztésére, hogy nyilvánosan értékelje a kötelezettségvállalások teljesítését, népszerűsítse a munkaverseny ered­ményeit és arra törekedjék, hogy va­lamennyi dolgozó részt vegyen a munka verseny ben. A szocialista munkaverseny széles alapjain fejlődik A szocialista munka brigádja megtisztelő címért indított munkaverseny. A szakszervezetek feladata arra ve­zetni a versenyben résztvevő kollek­tívákat, hogy túlteljesítsék a tervet, műszakilag indokolt normák alapján dolgozzanak, tökéletesítsék munkahe­lyeiken a technikát, emeljék maga­sabbra a kollektíva valamennyi tagjá­nak politikai és szakmai színvonalát, képzettségét, hogy példásan teljesít­sék az embernek a munkával és az élettel szemben a szocialista viszony­ból .eredó kötelezettségeit és mind e közéletben, mind magánéletükben példát mutassanak minden dolgozó­nak. Nem kevésbé fontos az is, hogy valamennyi dolgozó részvételével ér­tékeljék, miként teljesítik vállalt kö­telezettségeiket A szocialista munka brigádja cím elnyeréséért versem kollektívák. A szocialista munka bri­gádja cím elnyeréséért indított ver­seny politikai jelentősége megkövete­li, hogy ezt a megtisztelő címet a teljes felelősség tudatában adomá­nyozzák. A szocializmus építésének befeje­zése feltételezi a társadalmi munka­termelékenységnek különösen a tech­nika sokoldalú fejlesztése által elért gyors ütemű növekedését. Ezért szük­séges, hogy az alapszervezetekben működő szakszervezeti szervek az üzemek vezetőségével együtt rendkí­vül nagy és rendszeres figyelmet for­dítsanak a technikai ismeretek nép­szerűsítésére, nyújtsanak segítséget minden munkásnak a legjobb dolgo­zók ismereteinek elsajátításában és gondoskodjanak arról, hogy a haladó munkamódszereket használják fel a technológiai folyamatokban s követ­kezetesen vezessék be a gyakorlati munkába. A szakszervezetek feladata, hogy aktív részt vegyenek a műszaki-gaz­sági értekezleteken, azokra a legki­válóbb munkásokat, ésszerűsítőket, műszaki dolgozókat és mestereket kuľdjék ki s gondoskodjanak az érte­kezleteken levont következtetések gyors ütemű valőra váltásáról. A fontos termelési kérdések megol­dása szempontjából a műszaki-gazda­sági tanácsok igen nagy jelentősé­gűek. Szükséges, hogy az üzemi bi­zottságok elemezzék a műszaki-gaz­dasági tanácsok tevékenységét, vitassák meg munkaterveiket és meg­kívánják a tanacsok tagjaitól, hogy a taggyűlésekenjtájékoztassák a dolgo­zókat a tanács:evékenységéről. A szakszervezetek érdeklődésének előterébe a termelési-gazdasági egy­ségek tevékenységének évenkénti komplex elemzése lép, melynek célja a termelés növelése új forrásainak keresése és a tartalékok feltárása. Fontos, hogy a szakszervezetek bizto­sítsák a dolgozók minél nagyobb rész­vételét e komplex elemzések végre­hajtásában. A dolgozók az üzem gazdaságának irányításában és ellenőrzésében a kollektív szerződések révén is részt vesznek. Az üzemi szakszervezetek feladata, hogy biztosítsák a dolgozók aktív részvételét a kollektív szerző­dések kidolgozásában és arra töre­kedjenek, hogy a kollektív szerződé­sek különösen a termelés további nö­velésére, a munkafeltételek megjaví­tására, a nehéz és fárasztó munka megszüntetésére, a szakképzettség fokozására, a munkakollektívák kultu­rális és társadalmi érdekeinek kielé­gítésére irányuló intézkedéseket jut­tassák kifejezésre. A CSKP XI. kongresszusa feladatul tűzte ki a falu szocialista átépítésé­nek befejezését, a szövetkezeti nao üzemi termelés teljes mérvű érvény­re jutásának biztosítását és a mező­gazdasági termelésnek oly magas színvonalra emelését, hogy az is a nép életszíhvonalának további emelé­séhez járuljon hozzá. Az ipari üzemekben működő szak­szervezetek feladata arra mozgósíta­ni a munkásokat és a többi alkalma­zottakat, hogy példásan bonyolítsák le a mezőgazdaság számára szükséges ipari termékek szállításait. Nem ke­vésbé fontos, hogy az üzemek meg­szervezzék az EFSZ-ek megszilárdí­tása során a parasztoknak nyújtandó védnökségi segítségét is. " V. * * * . A CSKP XI. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy az ipari termelés további növekedése, a társadalmi munkater­melékenység szüntelen fokozódása megteremti népünk egyre gazdagabb és boldogabb életének feltételeit. A szocializmus építésének befeje­zése időszakában továbbra is alapvető és az életszínvonalat meghatározó té­nyezőként a dolgozók béreit kell te­kintenünk. Ezért az FSZM érdeklődé­sének előterében továbbra is a mun­kadíjazás kérdésének kell állnia. A bérrendszerek átépítésének szer­ves része az elavult és pontatlan tel­jesítménynormák megszüntetése, to­vábbá a műszakilag indokolt teljesít­ménynormák következetes érvényre juttatása. Jelenleg az a fő feladatunk, hogy meggyorsítsuk a munkásbérrendsze­rek átépítésének végrehajtásához szükséges előkészületek ütemét és elérjük, hogy az átépítés főképp vala­mennyi fontos és -döntő jelentőségű üzemben már 1960 első felének végéig hatályba léphessen. Valamennyi szakszervezet elsőren­dű feladata biztosítani, hogy a dolgo­zók személyesen vegyenek részt a bérkérdések megoldásában. A dolgozó embérről való minden­napi gondoskodás szerves része a biztonságos és egészséges munka legkedvezőbb feltételeinek megterem­tése. A szakszervezetek jelentős fel­adata megbirkózni azokkal a fogyaté­kosságokkal, melyek tevékenységé­ben, a munkabiztonság és higiénia ellenőrzése során előfordulnak. A szakszervezeteknek több kezde­ményezést kell tanúsítaniok az üzemi egészségügyi berendezések kiépítése s bővítése folyamán, gondoskodniok kell a betegségmegelőzés helyes irá­nyításáról, a betegségek okainak megszüntetésére kell Hatniok, egész­ségügyi felvilágosító tevékenységeket kell kifejteniök és fokozniok kell mind a városok, mind a falvak mun­kahelyeinek higiéniájáról való gon­doskodásukat. A betegbiztosítás terén a szakszer­vezetek felelősségteljes gazdákként váltak be. Szükséges lesz azonban, hogy a betegbiztosítás Igazgatásába továbbra is a dolgozók egyre széle­sebb köreit vonják be. A szakszervezeteknek bővült jog­körüket elsősorban arra kell felhasz­nálniok, hogy a dolgozók képviselői, akik a szociális biztosítási albizottsá­gokban működnek, a járadékoknak, valamint a szociális biztosítás egyéb kérdéseinek megítélése és az ezzel kapcsolatos döntések során az osz­tályszempontot is figyelembe vegyék. Ä szakszervezetek fontos feladata, hogy fokozottan gondoskodjanak a dolgozók üdültetéséről, aminek a munkaszünet és a szabadság idején kell megvalósulnia. Helyes lesz, ha a szakszervezetek az üzemvezető­séggel együttműködve nagyobb ará­nyokban szervezik meg az üzemi üdültetéseket és a pionírtáborokat. Nagy felelősség hárul az építkezé­seken. a tervezési szervezetekben és az építőanyagot termelő üzemekben működő szakszervezetekre. A gép­iparban, a kohó-, vegyi- és közszük­ségleti iparban, valamint a helyi gazdálkodási vállalatokban működő szakszervezeteknek a dolgozók fi­gyelmét arra kell összpontosítaniok, hogy az építkezések megrendeléseit idejében, a megegyezett mennyiség­ben és minőségben bonyolítsák le. Különös figyelmet kell fordítanunk annak biztosítására, hogy a dolgozók a lehető legnagyobb számban vegye­nek részt valamennyi formájú lakás­építkezéseken, meg kell szervezni a munkások és a többi alkalmazottak kezdeményezését önsegély nyújtására mind az állami, mind a szövetkezeti és vállalati építkezések keretében. A határozat a továbbiakban azok­kal a feladatokkal, foglalkozik, ame­lyek a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátása, a közétkez­tetés, az üzemi éttermek és a szol­gáltatások terén hárulnak a szakszer­vezetekre. Valamennyi szakszervezet és szerv feladata, hogy széleskörű kulturális nevelő-tevékenységet fejtsenek ki, azt egybekössék a dolgozók életével és érdekeivel, az üzerrtek s a munka­helyek problémáival, hogy megszer­vezzék az építőmunkának politikai és gazdasági jelentőségét megmagyarázó hathatós agitációs és propagandate­vékenységét. Különösen arról y. an szó, hogy elérjük minden kulturális nevelőmunka valóban tömeges jelle­gét s magas eszmei színvonalát. Az üzemi bizottságok feladata, hogy naponta juttassák érvényre' a mun­kakollektívák nevelő hatásának ere­jét, támogassák az új ember vala­mennyi pozitív jellemvonását, olyan emberét, aki munkájában sikerek el­érésére törekszik, hogy kiemeljék s széleskörűen népszerűsítsék a leg­kiválóbb dolgozókat, értsenek a mun­kában kivívott győzelmek megünnep­léséhez, és sokoldalúan megszilár­dítsák az emberek között kialakuló új szocialista viszonyt. A szakszervezetek névelő tevé­kenységének a régi gondolkodásmód és cselekedetek csökevényei ellen, a szocialista tulajdonnal szemben el­foglalt helytelen viszony megnyilvá­nulásai ellen, a nemtörődömség, a munkafegyelem és a szocialista tör­vényszerűség megbontása ellen kell irányulnia. A szakszervezetek köte­lessége, hogy harcoljanak az ezen jelenségekkel szemben alkalmazott helytelen engedékenység ellen, az ilyen jelenségeket megvitassák a munkaszakaszok, a műhelyek s az üzemek taggyűlésein és elérjék, hogy a kollektíva véleménye kikénysze­rítse kiküszöbölésüket. A szakszer­vezeti szervek feladata, hogy e célra felhasználják az üzem alkalmazottai­nak bizalmát élvező, állandó munká­sokból és dolgozókból álló elvtársi bíróságokat is. A szakszervezeti szervek köteles­sége, hogy a gazdasági vezetőkkel együttműködve megteremtsék a kel­lő feltételeket arra, hogy a dolgo­zók foglalkozásuk félbeszakítása nél­kül növelhessék szakképzettségüket és egyben támogatniok kell a dolgo­zóknak az új technika, a haladó tech­nológia és a nagy termelékenységű munkamódszerek elsajátítására irá­nyuló törekvéseit. A szakszervezeti szervek, az FSZM tapasztalt funkcio­náriusainak és tagjainak különös fi­gyelmét érdemli az ifjúság, mely az iskolák elvégzése után lép munkába üzemeinkben. Nem csekély felelős­ség hárul a szakszervezetekre az if­júságnak a tanoncviszonyon és a munkaidőn kívüli életéért. A CSKP Központi Bizottságának az élet és az iskola szoros kapcsolatáról s a nevelés és művelődés továbbfej­lesztéséről hozott jelentős határozata teljesítése megköveteli, hogy a szak­szervezetek céltudatos, rendszeres segítségben részesítsék az iskolát, a pionír-szervezetet, a CSISZ-t és a saülőket is. Valamennyi szakszervezet és kul­turális intézmény feladata, hogy a dolgozókat egyre szélesebbkörüen vonják be az aktív kultúrmunkába s az eddiginél nagyobb mértékben gyakoroljanak befolyást a városok és a falvak kulturális életére. A kongresszus leszögezi, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezési struktúráját a jelenlegi szükségletekhez kell alkalmazni. Ezért határozatot hozott, melynek értelmében a járásokban össz-szak­szervezeti szervek ,— járási szak­szakszervezeti tanácsok létesülnek. A szakszervezeti munka súlypontja továbbra is az üzemekben van és ott is marad, mert ezek dolgozói döntik el a szocializmus építését. Ez meg­követeli, hogy a legnagyobb figyel­met az alapszervezetek szakszerve­zeti aktívájának munkájára összpon­tosítsák s megjavítsák irányítását. Az üzemi és műhelybizottságok fel­adata, hogy a szakszervezeti aktíva útján mindennapos élénk kapcsola­tot tartsanak fenn valamennyi mun­kahely dolgozóival, ismerjék nézetei­ket és véleményüket s támogassák kezdeményezésüket. A kongresszus hangsúlyozza, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom jelentős feladata minden módon valamennyi szocialista ország dol­gozói testvéri szövetségének továb­bi kibontakoztatására és kölcsönös alkotó együttmunkálkodására töre­kedni a szocializmus és a kommuniz­mus győzelme felé vezető- közös utunkon. Szüntelenül tanulnunk kell a dicső szovjet szakszervezetek ta­pasztalataiból. Egyben arra is törekednünk kell, hogy még jobban bővüljenek, szilár­duljanak kapcsolataink a tőkés vi­lágban működő szakszervezetekkel, az ott élő dolgozókkal, meg kell erő­sítenünk a nemzetközi munkásszoli­daritást. A IV. szakszervezeti kongresszus biztosítja Csehszlovákia Kommunista Pártját arról, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtesz mindent annak érdekében, hogy a párt által a XI. kongresszuson kitű­zött irányvonalat betartsuk és ha­zánkban a szocializmus építését tör­ténelmileg rövid időn belül befejez­zük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek üzemi bizottságairól A szocializmus építésének befeje­zése hazánkban valamennyi dolqozó alapvető érdeke. Az építés feladatai­nak sikeres teljesítését a dolgozók döntik el munkahelyeiken. Ezért a szakszervezetek egyre jobban fejlesz­tik szerepüket, mint a kommunizmus iskolájának szerepét elsősorban az üzemekben, alapszervezeteikben. Hogy az FSZM alapszervezetei még hatékonyabban fejlesszék az üzemek kollektíváinak alkotó és öntudatos kezdeményezését az egy vezető fe­lelőssége elvének megőrzése mellett, szükséges: rendszeresen elmélyíteni a szak­szervezet nevelő- és szervező mun­káját a dolqozök körében, hogy a dolgozók kollektívái egyre szélesebb mértékben vegyenek részt az üzem tevékenységének fejlesztésében, irá­nyításában és ellenőrzésében; megerősíteni a szakszervezetek szerepét a dolgozók munka- és élet­feltételei megjavításában; megszilárdítani az elvtársi együtt­működés kapcsolatait az üzem veze­tősége és az FSZM alapszervezetei­nek szervei között az üzemben. Ebbői a célból a IV. szakszervezeti kongresszus a következőket határoz­ta meg: AZ FSZM ALAPSZERVEZETÉNEK ÜZEMI BIZOTTSÁGA 1. Az FSZM alapszervezete telje­síti a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom alapszabályzatában és a felső szakszervezeti szervek határozatai­ban számára kitűzött feladatokat. Az üzem dolgozói kollektívájának nevé­ben megtárgyalja és • megoldja az egész társadalom érdekeinek meg­felelően mindazokat az ügyeket, ame­lyek létérdekeikre vonatkoznak, el­sősorban a munkára, a szociális, egészségügyi és kulturális kérdések­re vonatkozólag, és ezáltal az üzem­ben megvalósítja a dolgozók közvet­len részvételét az üzem tevékeny­ségének fejlesztésében, irányításá­ban és ellenőrzésében. 2. Az FSZM alapszervezeté és ez­által az üzem dolgozóinak kollektí­' vája nevében az üzemi bizottság jár el és nyilatkozik. Az üzemi bizott­ságot az alapszervezet, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapsza­bályzata szerint a napi munka tel­jesítésére és irányítására választja meg. Az üzemi bizottság mint kol­lektív szerv a szakszervezeti demok­rácia elvei alapján hoz határozato­kat és tevékenységéért az FSZM alapszervezetének felelős. Feladatai­nak teljesítésében az üzemi bizottság az egész szakszervezeti aktívára és az üzem többi dolgozóira támasz­kodik és a dolgozók kollektíváját érintő fontos kérdéseket a szakszer­vezet taggyűlésein tárgyalja meg. 3. Az FSZM alapszervezetének és az üzemi bizottságoknak hatásköré­vel rendelkeznek az FSZM helyi szer­vezetei és azoknp 1' helyi bizottsá­gai, valamint más szakszervezeti szervek, amennyiben azokkal egy színvonalba állítja őket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapsza­bályzata vagy pedig a Központi Szak­szervezeti Tanács határozatai. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ ÜZEM VEZETŐSÉGÉVEL 4. Az üzemi bizottság együttmű­ködése az üzem vezetőségével azál­tal valósul meg, hogy az üzemi bi­zottság a dolgozók nevében és érde­kében elsősorban a) részt vesz az üzem valameny­nyi tervének előkészítésében és ösz­szeállításában, e tervek operatív szét­Irásában és teljesítésük ellenőrzésé­ben; b) kollektív szerződéseket köt az üzem vezetőségével és rendszeresen gondoskodik e szerződésből származó kötelezettségek teljesítésének ellen­őrzéséről; az üzem vezetőségével együttműködésben összeállítja a dol­gozók vállalati alapjának költségve­tési tervét és ezen alap eszközeit az idevonatkozó irányelvek alapján hasz­nálja fel; c) a dolgozókat szocialista munka­viszonyra neveli, szervezi a szocialis­ta munkaversenyt és értékeli annak eredményeit, az üzem vezetőségé­vel együttműködésben szervezi az újítók és ésszerűsítők mozgalmának tömeges kibontakoztatását és segít az új munkamódszerek bevezetésé­ben, s az újítási javaslatok érvé­nyesítésében, részt vesz a munka dí­jazása szocialista alapelveinek érvé­nyesítésében, megtárgyalja a mun­kafegyelem szilárdítására és a szo­cialista tulajdon fokozott védelmére irányuló intézkedéseket; d) az üzem vezetőségével megtár­gyalja az üzem menetét, gazdálkodá­sát és műszaki fejlesztését érintő fontos kérdéseket, főként a munka­termelékenység és a munka minősé­ge emelésére, a dolgozók életének és egészségének védelmére, a nők alkal­mazására a csökkent munkaképessé­gű személyek és járadékélvezők al­kalmazására vonatkozó intézkedése­ket; e) gondoskodik üzemi, egészség­ügyi és szociális berendezések léte­sítéséről, ellenőrzi tevékenységüket, beleegyezését adja káderbeíi ellátá­sukhoz, esetleg a káderbeíi változta­tásokhoz s részt vesz a dolgozókról való egyéb gondoskodásban; f) az üzem vezetőségével egvütt megszervezi a vállalati lakásépítést, az üzem műszaki és egyéb segélv­nyújtását a szövetkezeti és egyéni lakásépítésben, ellenőrzi a vállalati lakásépítés megvalósításét, valamint a vállalati lakások állapotát, karban­tartását és kihasználását; g) gondoskodik a dolgozók szocia­lista öntudatosságának és szakkép­zettségének növeléséről, kulturális intézmények (klubok, könyvtárak, vörös sarkok, termelési-technikai ka­binettek stb.) létesítéséről és irá­nyítja tevékenységüket, részt vesz az üzemi munkaiskolák szervezésé­ben és ténykedésében, valamint a dolgozók kiválasztásában a szakis­kolákba és egyéb iskolákba s tan­folyamokra ; h) ellenőrzi a munkajogi előírások betartását, állást foglal azokhoz a kérdésekhez, melyek az üzem ve­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1959. máii;s 2fl.

Next

/
Thumbnails
Contents