Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-20 / 138. szám, szerda

Követeljük Csehszlovákia és Lengyelország részvételét a genfi értekezleten (ČTK) — A Külügyminisztériumhoz e napokban újabb határozatok, leve­lek és táviratok érkeznek, amelyekben az üzemek, hivatalok, az egységes földművesszövetkezetek dolgozói, a Nemzeti Front szervezetei egyöntetűen tiltakoznak a Szovjetunió azon javaslatának indokolatlan elutasítása ellen, hogy a Csehszlovák Köztársaság és Lengyelország teljes joggal vegyen részt az értekezleten. A trineci kohóművek dolgozóinak nevében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága határoza­tot küldött Genfbe. Köztársaságunk ezen legnagyobb kohászati üzemének dolgozói a többi között ezt Írják: „Élénken emlékezetünkben élnek még a német megszállás szörnyűsé­gei, a gyikolás és népünk felmérhe­tetlen szenvedései, ezért jogosan kö­veteljük, hogy, szavunkat az egész világ hallja. Követeljük ezért, hogy a genfi értekezleten jelenjenek meg Csehszlovákia és Lengyelország kép­viselői, amely államok keservesen fi­zettek rá a hitleri fasizmusra. Ml, tri­neci kohászok fenntartás nélkül kö­veteljük, kössék meg a békeszerző­dést Németországgal és oldják meg a berlini kérdést a szovjet javaslatok értelmében, amelyek mellé egyönte­tűen felsorakozunk." A Zlaté Moravce-i hűtőszekrény­gyár alkalmazottai a többi között így nyilatkoznak: „Egyöntetűen síkra szállunk Né­metország egyesítéséért. Követeljük, hogy a külügyminiszterek genfi érte­kezletén teljesjogú partnerekként ve­gyenek részt Csehszlovákia és Len­gyelország, vagyis azon országok kép­viselői, amelyek a fasiszta Németor­szág első áldozatai voltak!" A vállalat dolgozói azon szilárd el­határozásukat, hogy épitőmunkával szilárdítsák meg a világbékét, kötele­zettségvállalással fejezték ki, amely szerint 1959 második negyedében az árutermelés tervét 100 százalékon fe­lül teljesítik, javítják a gyártmányok minőségét, és az 1959 első negyedév­hez viszonyítva a selejtet két száza­lékkal csökkentik. Köztársaságunk indokolt képvisele­tének kérdéséről a genfi értekezleten élénken vitáznak a kassai magnezit­gyár munkahelyein is. A munkások teljes mértékben támogatják a Szov­jetunió javaslatát és követelik el­fogadását. — A múlt háború okozta szenve­dések még élénken emlékezetünkben élnek, — mondotta Jozef Mikita mes­ter. — Békében akarunk élni és dol­gozni, ezért követeljük a német kér­dés haladéktalan megoldását, amely­nek a világ minden békeszerető em­berének ügyévé kellene válnia. Mind­annyian elvárjuk, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság dolgozói szolidá­risak lesznek velünk és kényszeríteni fogják képviselőiket, járuljanak hoz­zá a tanácskozásokhoz, amelyek az új háború megakadályozásához vezetnek a reális szovjet javaslatok szellemé­ben. | Az Uj Szó olvasóinak | értekezlete | Érsekújvárott , S S $ Az SZLKP érsekújvári járási $ ^bizottsága és az Oj Szó szerkesz-^ ^töséqe 1959. május 21-én. délután^ ^14 órai kezdettel az Érsekújvárig iHelvi Nemzeti Bizottság tanács-^ ^termében megrendezi az Üi Szó ^ ^olvasóinak értekezletét, melyen $ ^ Dénes Ferenc főszerkesztő tart § ^beszámolót. ^ $ Kérjük az Oj Szó érsekújvári $ §és környékbeli olvasóit, hogy az^ ^értekezleten minél naqvobb szám-^ ^ban veavenek részt és hasznos ia-^ ^vaslataikkal járuljanak hozzá la-^ ^ounk színvonalának emeléséhez. ^ Yssssssssssyssssssssssssssssssssjrssssssssssss//ss)> ZNOJMO dél-morvaországi határmenti vá­rosban a járás dolgozóinak ezrei részvé­telével hétfőn nagy békemanlfesztációt ren­deztek. A manifesztáción Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, ml­niszterelnökhelyettes mondott beszédet a jelenlegi politikai helyzetről. % Hétfőn Prágából visszautaztak hazá­jukba 12 ország azon külföldi szakszerve­zeti küldöttségei, melyek részt vettek a IV. szakszervezeti kongresszuson. A külföldi szakszervezeti tagok egy része még néhány napig hazánkban marad, hogy megtekint­hesse egyes üzemeinket. A ZUINAI kerületben a második ötéves terv éveiben 500 új tantermet adnak át' rendeltetésének. A harmadik ötéves terv évei során 1700 tantermet az állami terv keretében és 340 tantermet a „Z" akció keretében építenek. A BELGIUMI Aalst és Oudenaarde ke­rületek szociális, egészségügyi és szak­szervezeti dolgozóinak" küldöttsége a Nem­zet Front Központi Bizottságának meghívá­sára vasárnap Prágába érkezett. A ven­dégek itt-tartózkodásuk alatt megismerked­nek hazánk népének életével és munká­jával. Csehszlovákia gazdasági és kulturális fejlődésével. • A szocialista kultúra kongresszusával kapcsolatos kampány keretében a Szlovák Filharmónia hétfőn hangversenyt adott a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiüzem üzemi klubjában. HELYREIGAZÍTÁS 1959. május 16-i számunkban „A nyi­laskereszt árnyékában" c. cikkünkben a negyedik hasábban említett Raffay Sán­dor nem református hanem evangélikus püspök volt. Éberen őrködünk Dolgozóink elítélik a szudétanémetek Csehszlovákia ellenes provokációit (ČTK) — A szomszédos Ausztriában nemrég lezajlott események, melynek kormánya engedélyezte és támogatta a Csehszlovákia ellen irányuló támadások s aljas rágalmazások jegyében _ rendezett szudétanémet napokat — mélységes fel­háborodást keltettek dolgozóink körében, akik élesen elítélték a szudétanémetek és a hazánk határvidékéről származó egy­kori náci vezérek Csehszlovákia ellen irányuló provokációit. Ezef$ az egyének az osztrák állam és a katolikus egyház képviselőinek védnöksége alatt revansista hangulatokat szítanak, lámadják hazánk területi sérthetetlenségét. „A bécsi szudétanémet kongresszuson elhangzott szavak élénken eszembe jut­tatják azokat a kijelentéseket, melyeket már valamikor hallottunk — mondotta Albert Martinec, a bratislavai Kablo dol­gozója. Á múlt már sohasem ismétlődhet meg. A Szlovák Nemzeti Felkelésben harcol­tam a fasizmus ellen, a hitleri Német­országban koncentrációs táborokban sa­ját bőrömön éreztem azt, hogy mi a fa­sizmus. Éberen őrködünk, hogy senkinek se juthasson eszébe a fasizmus feltá­masztása. Másét nem akarjuk, de ami a miénk, azt nem adjuk." — Hazánk minden polgára jól tudja, hogy mit jelentett München, és milyenek voltak következményei. Mi mást gondol­hatunk a szudétanémetek kongresszusán elhangzott beszédekről, mint azt, hogy ez ilyen vagy olyan formában egy új „Drang nach Osten", egy új háború, a revan­sizmus és annak érdekében kifejtett agi­táció, hogy a németek ismét uralják Európát. Hazánk népe azonban kártyáik­ba lát. Egyszer s mindenkorra levontuk a tanulságot és meg vagyunk győződye róla. hogy céljukat sohasem érik el — mondotta Milan Pišút egyetemi tanár. Figyelmeztetés a nyugdíjigény bejelentésére (ČTK) — A Szlovák Szociális Biztosí­tási Hivatal felhívja a figyelmet, hogy 1959. május 31-én ér véget a költség­vetési és gazdasági szervezetek kötele­zettségei alapján érvényesíthető nyugdíj­igények rendezésének határideje. Elsősor­ban olyan szerződéses nyugdíjigények be­jelentésének határidejéről van szó, ame­lyek az alkalmazott és a munkaadó kö­zötti munkaviszonyon alapuló egyéni szerződésből erednek. Ilyen igény meg­szűnik abban az esetben, ha 1959. májvs 31-ig nem jelentik be a Szlovák Szociá­lis Biztosítási Hivatalnál. A kollektív szerződéseken alapuló szer­ződéses nyugdíjigényt a munkaadó je­lenti be, míg az egyéni igényt az érde­kelt személyek, esetleg hátramaradott hozzátartozóik kötelesek bejelenteni. Az erre vonatkozó további részleteket a Hivatalos Közlöny 1958/169. számában közölt hirdetmény tartalmazza. Az igé­nyek bejelentéséhez nincs szükség kü­lön űrlapra. Az érdekeltek erre vonat­kozó beadványaikat küldjék a következő címre: Slovenský úrad sociálneho zabezpeče­nia, Bratislava, Bezručová ul. 3. Ez a figyelmeztetés nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akiknek a Szlovák Szociális Biztosítási Hivatal már előbb kézbesítette a nyugdíjuk emelésé­re vonatkozó igényről szóló határozatot. E ,vzaro a CSSZBSZ helyi csoportjaiban Egyik legnagyobb tömegszerve­zetünk, a Csehszlovák-Szovjet Ba­ráti Szövetség szlovákiai tagsága a szövetség életének jelentős esemé­nyére, a CSSZBSZ II. szlovákiai kongresszusára készül, mely ez év decemberében fog összeülni Bra­tislavában. A kongresszus előkészületeit a szövetség tagjai a szovjet nép éle­tének és alkotó munkájának még alaposabb megismerésére és a gaz­dag szovjet tapasztalatok széles­körű ismertetésére és terjesztésére használják fel. A CSSZBSZ II. szlovákiai kong­resszusa előkészületeinek legfonto­sabb szakaszát az évzáró beszélge­tések képezik, melyek a szövetség csoportjaiban május elején kezdőd­tek. Az évzáró beszélgetéseken a tagok megtárgyalják a szövetség Szlovákiai Bizottságának levelét a II. kongresszus összehívásáról és értékelik az elmúlt időszakban ki­fejtett tevékenységüket. A csopor­tok jó munkáját, aktív tevékeny­ségét bizonyítja, hogy az év elejé­től Szlovákiában 25 ezer különféle akciót rendeztek. Az évzáró beszél­getéseken a szövetség tagjai tevé­kenységük elmélyítésére és a gaz­dasági feladatok túlteljesítésére újabb értékes kötelezettségvállalá­sokat tesznek. A CSSZBSZ csoport­jainak egyre jobb munkáját bizo­nyítja az a tény is, hogy gyors ütemben gyarapszik a szövetség taglétszáma. Az utóbbi időszakban több mint 20 ezer új tag lépett be a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetségbe, mely ma már Szlovákiá­ban több mint 520 ezer dolgozót tömörít egybe. Az idei évzáró beszélgetéseket a szövetség helyi csoportjai a leg­több járásban gondosan készítették elő. Áz előkészületeket általában helyesen kapcsolták egybe a szö­vetség előtt álló feladatok telje­sítésével. Szükséges azonban, hogy a helyi csoportok az évzáró beszél­getések előkészítése során még intenzívebb tevékenységet fejtse­nek ki további tagok megnyerése és a szovjet sajtó terjesztése cél­jából. Nagyon fontos az is, hogy az évzáró beszélgetésen a csoport valamennyi tagja részt vegyen. Május 14-ig a CSSZBSZ 6556 helyi csoportjából több mint 600 csoportban tartották meg az évzá­ró beszélgetést. A szövetség tevé­kenységének és feladatainak megV tárgyalásán kívül az évzáró beszél­getéseket a szovjet hétéves tervről, a balti szovjet szocialista köztár­saságokról szóló érdekfeszítő elő­adásokkal egészítették ki. A CSSZBSZ idei évzáró beszélge­téseinek lefolyása bizonyítja, hogy a szövetség helyi cso'portjai egyre aktívabb tevékenységet fejtenek ki. Szükséges azonban, hogy a szövet­ség járási és kerületi konferenciái­nak jó előkészítése érdekében jú­nius végéig valamennyi helyi cso­portban megtartsák az évzáró be­szélgetéseket úgy, amint azt a CSSZBSZ Központi Bizottságának határozata előírja. Emellett a szö­vetség járási vezetőségeinek oda kell hatniok, hogy lehetőleg minél kevesebb csoport halassza az év­záró beszélgetés megtartását jú­nius utolsó két hetére. (g-i-) Apám nyomdokain akarok haladni Ä füleki falusi pártszervezet gon­dosan készült a taggyűlés megtartá­sára. A pártcsoportok vezetői meglá­togatták a hozzájuk beosztott tago­kat. elbeszélgettek velük a politikai és gazdasági kérdésekről s egyúttal meqhívták őket a taqsáqi gyűlésre. Este hatkor, mielőtt a pártszervezet elnöke meqnyitotta volna a gyűlést, véqiqnéztem az ismert arcokon. Min­denki beszélgetett és türelmesen vár­ta a tagqyűiés megkezdését. Csupán eqy elvtársnőn lehetett látni a tü­relmetlenség jeleit. Izqatottsáqa el­árulta, hogy most vesz részt először taggyűlésen, méqpediq ezen a gyű­lésen fogják meqtárqyalni tagjelöltté való felvételét. Bizonyosan arra gon­dolt, vajon a taqsáq befoqadja-e so­raiba és jóváhaqvja-e a pártbizott­ság javaslatát felvételével kapcso­latban. De izqatottsáqa alaptalan volt, hisz ő már mint pártonkívüli mun­kájával bizonyította be pártunkhoz, rendszerünkhöz való hűséqét és oda­adását. Most legnagyobb óhaja, hogy a kommunista párt tagjává válhas­son, mint párttag harcoljon és dol­gozzon a kitűzött feladatok teljesí­téséért. Pár perccel hat óra után a párt­szervezet elnöke meqnyitotta a tag­gyűlést. Üdvözölte a jelenlévőket és ismertette a qyűlés tárqysorozatát. Második pontként javasolta Köböl Jolán eqészséqügyi dolqozó taqjelölt­té való felvételének meqtárqvalását és jóváhagyását. Ezután részletesen ismertette az elvtársnő életrajzát és szüleinek tevékenységét a kapitaliz­ÜJ SZÖ 1959. május 20. mus elleni harcban. A taggyűlés részvevői egyhangúan helyeselték felvételét. A tagság naqy része nem­csak Köböl Jolánt, hanem szüleit is nagvon jól ismeri. Ismerik őket, mint a munkásosztály és a kom­munista párt hü fiait, akik sohasem ismertek fáradságot és félelmet a kapitalizmus ellenj harcban. A párttaqok. felszólalásai és az elvtársi léqkör, amely a taqgvűlésen uralkodott, bátorsáqot adott Köböl elvtársnönek. A pártszervezet elnö­ke, mielőtt szavazásra bocsátotta volna felvételét, meqkérte őt, hoqy pár szóval ismertesse a taqsáq előtt, miért akar belépni a pártba. Köböl Jolán felállt, körülnézett s utána bátran és maqabiztosan ezeket mon­dotta: „Apám nyomdokain akarok haladni. Azt a zászlót, amelyet a Horthy-fasiszták apám kezéből, a füleki Kovosmalt munkásának kezé­ből kiütöttek, tovább akarom vinni." Komoly szavak ezek. Iqazi proletár szívbői fakadtak. Ezekben a szavak­ban benne van a jövőbe vetett hit, de benne van a fasizmus leqmélyebb qyűlölete. Hisz ő nem érezhette az apai szeretetet. Az ő arcát nem si­moqatta apai kéz, a Horthy-fasisz­ták elhurcolták édesapját a családi körből, azoknak áldozata lett. Elvit­ták és halálra kínozták csupán azért, mert szót emelt az éhezőkért és vé­delmezte az aqvonqyötört és joqfosz­tott dolqozó népet. Mi. pártfunkcionáriusok tanúi va­qvunk száz és száz ilyen és hasonló kijelentéseknek. Mit jelent mindez? V Azt. hoqy dolqozó népünk bízik pár­tunkban. elismeri az ország vezető erejének. Éppen ezért napról napra emelkedik azoknak a száma, akik fel­vételüket kérik pártunk soraiba. Taq­jai akarnak lentij a munkásosztály élcsapatának, mint párttaqok akar­nak harcolni és dolgozni a szocializ­mus építésének befejezéséért. Privacsek Károly, a füleki JPB dolgozója Példás építőcsoport (ČTK) A Banská Bystrica-i kerület állandó építőcsoportjaihoz, amelyek a Banská Bystrica-i, Velky Krtyš-i és zvolení telepeken progresszív fo­lyamatos módszerrel építik a háza­kat, ez év márciusában Ján Adamec breznói csoportja is csatlakozott, amely a podbrezovai Magasépítkezési Vállalat keretébe tartozik. Az Ada­mec-csoport keze alól a Brezno pe­remén épülő új városnegyedben két hónapon belül úgyszólván a földoől nőttek ki a jövő 27 lakásegység épü­letei. A 12 lakásegységet számláló A-4. tömb már tető alatt van. Az építőcsoport, valamint a Stavomontáž dolgozói, akik ugyancsak kitesznek magukért, ebben az épülettömbben befejezték már a válaszfalak, a beton­padlózat, a fürdőszobák, a villany­vezeték és a központi fűtés szerelé­sét. Jan Adamec breznói építőcsoportja eddigi teljesítményeivel igazolja, hogy az 54 családi lakást, amelyet ez év november 30-ig kell átadni, nemcsak felépíti, hanem az építési határidőt le is rövidíti. M t í J szó Jó munkát végeztek a pionírok A nagymegyeri járásban a pionírok jó! teljesítik feladataikat. Lépten-nyomon meg­győződhetünk az ifjúság körében a szer­vezeti élet értékes eredményeiről. Köve­tendő példát mutatnak az apácaszakállasi nyolcéves középiskola pionírjai, akik bri­gádmunkában 6396 órát dolgoztak le 12 800 korona értékben, 186 mázsa vasat, 519 kg papírt és nagy mennyiségű textilanyagot gyűjtöttek, kiültettek 5340 facsemetét és 9340 tojást szedtek össze. A jó munka jutalmául az iskola 10 tanulója elnyerte „Az ifjú technikusok" jelvényét és 16 a2 „Ifjú micsurinisták" jelvényét. Szép ered­ményeket értek el a lakszakállasi nyolcéves iskola tanulói is, akik 135 mázsa vasat, 12 mázsa papírt, 9 mázsa textilt, 1,5 kg csontot gyűjtöttek. Ebben az iskolában 49 Falunk képe teljesen megváltozott Fülekpüspökiben a kapitalista rendszer Idején 50 év alatt sem épült annyi ház, mint most, a felszabadulást követő rövid 14 esztendő alatt. Nincsenek munkanélkü­liek, rongyos és éhező emberek, szabad hazánk népének lehetősége van arra, hogy rendesen öltözködjék. Falunk képe telje­sen megváltozott. Van villanyunk, óvodánk, új épület a HNB részére, hangszó­rónk és mozjgépünk. Kulturális té­ren is szépen fejlődik községünk. Az 1957-ben megalakított egységes föid­művesszövetkezet eredményesen működik, a földművesek a kollektív munkában látják jövőjüket. A község határa egy hatalmas szocialista gazdaságot képez, amely bizto­sítja az egész falu jólétét, boldogabb éle­tét. A szövetkezeti tagoknak ma lehetősé­gük van gyermekeiket Iskoláztatni, szak­emberekké nevelni, tudásukat fejleszteni. Werner Istvánné, Fülekpüspöki. Védjük a közvagyont Pár évvel ezelőtt a lebontott ósdi kato­nakórház helyén városunk lakossága a HNB támogatásával és brigád-munkával szép parkot létesített. A munkálatokban részt vettek a néphadsereg katonái, üzemeink és hivatalaink dolgozói, valamint az Iskolák tanulói. A park közepén szép szökőkút létesült, amelyre a komáromiak méltán büszkék lehettek. A szökőkút körüli kis medencében halak úszkáltak és 8 medence szélén törpék szobrocskáiban gyönyörköd­hettek a járókelők. Komáromban azonban sajnos akadnak olyanok is, akik a társadalmi munkával készített parkot nem tudják megbecsülni és értékelni. A törpéket szétlopkodták, a kis halacskákat a medencéből kifogdosták, a frissen felásott és fűvel bevetett virág­ágyakat összetaposták. Hasonló a helyzet az utcákat szegélyező nemrég kiültetett kis fácskák esetében is. Milyen szomorú látvány egy derékban kettétört kis cseme­tefa. Jó lenne, a lakosság a jövőben foko­zott gondot fordítana 8 közvagyon védel­mére. Holczer László, Komárom. pionír viseli az „Oj építők" jelvényét A fentlek nyomdokain járnak a nemesócsai középiskola növendékei, akik 100 mázsa va­sat, 10 mázsa papírt és 8 mázsa textilt gyűjtöttek. A nyárasdi nyolcéves középis­kola tanulóifjúsága az utóbbi két év alatt 3 vagon vasat gyűjtött. Az iskolában 100 tanuló kapott „Oj építő" címet. Járási viszonylatban a szorgos gyer­mekkezek hulladékvasból összesen 1661 má­zsát. papírból 165 mázsát és textilből 18 300 kg-ot gyűjtöttek. Ezenkívül a járás terü­letén 33 200 gyorsnövésü topolyát ültettek, a mezőgazdasági munkálatokban 95 600 ko­rona értékű munkát végeztek el, 189 201 koronát takarítottak meg, a faluszépítési akcióban 15 400 korona értékben végeztek munkát, továbbá segéd- és szemléltető eszközök készítésével 5800 koronát taka­rítottak meg. Tallok, Negyed. Zselízi levél A kanyargó Garam jobb partján fekszik Zseiíz. A község déli oldalán terül el a több száz holdas volt grófi birtok egy ha­talmas, oszlopcsarnokos kastéllyal. A kas­tély negyvenszobás lakosztályát nem is olyan régen Brauner grófnő még egyedül lakta, s ugyanakkor cselédei, 6—8 tagú családok egyszoba-konyhás lakásokban szo­rongtak. 1945-ben, a szovjet hadsereg győzelmével azonban Zseiízen is nagy fordulat állott be. A hatalmas birtokot az állam vette kezelésbe, s ma már nem a grófok, hanem a dolgozó nép jólétét szolgálja. Ma mér a park is a dolgozó népé. A község la­kossága itt rendezi kulturális és poli­tikai összejöveteleit. Az évszázados fák alatt vidám gyermekek kacaja csendül. A kas­tély az Állami Birtokok zselízi Igazgató­ságának székhelye. Itt helyezték el az óvo­dát is. Ebben az egészséges, festői környe­zetben fejlődik az új szocialista ifjúság. Az állami birtokon modem, szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik a mezőgazda­sági technika minden vívmányával fel­szerelve. Andriskin József, ZselÍ2 Tűzoltószervezetek versenye A somorjai járásban nagy lendülettel foly­nak a tűzoltó szervezetek közötti verse­nyek. Csölösztön, a járás egyik legjobb szö­vetkezeti községében öt község tűzoltó szervezetei vettek részt a versenyen. A verseny lefolyása során bebizonyosodott, hogy a tűzoltóság teljesen fe! van ké­szülve szocialista államunk anyagi javainak megvédésére. Tejfalu községben nemcsak a férfiakat szervezték neg, hanem az asszonyokat Is, sőt a tanítók segítségével megnyerték a tűzoltó szervezet részére a pionír-lányok csoportját. Ezek a fiatalok nagyon ügyesen dolgoznak, könnyen elsajátították a meg­előző tűzvédelem taktikáját. Kocsis Károly, Sombrja

Next

/
Thumbnails
Contents