Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-01 / 119. szám, péntek

A spartakiád a szocializmust építők ünnepe A SZOVJET SPORT EREDMÉNYEI A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom indította el azt a világra szó­ló folyamatot, amely kimondhatatla­nul nagy hatással volt a szovjet sport fejlődésére is. 1917 októberé­ben és az utána következő időszak­ban még nem beszélhetünk nagysze­rű sporteredményekről a szovjet em­berek életében. Ez az időtartam ' sok egyéb, fontosabb kérdéseket oldott meg. Legelőször a szovjet labda'-úgók kezdték el nemzetközi téren a kap­csolatok újrafelvételét, de nem sza­bad megfeledkezni a tornászokról sem, akiknek hosszú időkre vissza- j menőleg vannak hagyományaik. Sak- | kozóik mindig a világ első verseny­zői közé tartoztak, a találkozók más : ország fiaival meglepetéseket tar- j toyaltak. A Nagy Honvédő Háború után in­dul meg a felvirágzás. A szovjet sport eredményeinek és fejlődésé- j nek mérhetetlen akadálya volt a hit­leri fasiszta háború; az orszá­got feldúlták, minden fegyvertfog­ható embert mozgósítottak. Csupán a háború győzelmes befejezése után indul meg a nagyarányú sportfejlő­dés, amelynek nincs párja az orszá­gok sportjának fejlődésében. A Szov­jetunió sportnagyhatalommá nőtt, nagy konkurrenciát jelent már ma­napság a legtöbb sportágban a vi­lágvetélkedések során. Nem áll módunkban, hogy vala­mennyi sportág eredményeit felsorol­juk, így hát csak dióhéjban számo­lunk be a legkíválóbbakról. Atlétikában bebizonyították a szovjet versenyzők, hogy mire képe­sek. Erre vall a moszkvai Szovjet­unió—USA találkozó is, amelyen a hazaiak győztesen hagyták el a sa­lakpályát. A szovjet nők a világ leg­jobb válogatottjával felveszik a ver­senyt. Számos csúcstartóval rendel­kezik a szovjet atlétika, mint pl. Kuc, Kuznyecov, Krepkinová, Bisztróvá, Zalagaitite és mások. Vannak sport­ágak, amelybun a szovjet sportolók verhetetlenek. Ilyenek a sakkon kí­vül a szabad és kötött fogású bir­kózás, a kosárlabda, ökölvívás, öttu­sa, sportlövészet, súlyemelés, torna, ejtőernyős sport stb. Számos sportágban, amelyben ez­előtt nem voltak az élvonalban, rö­vid idő leforgása alatt olyan fejlő­désre tettek szert, hogy mindenki felfigyelt rájuk. Az évenként meg­rendezésre kerülő kerékpáros Béke­versenyen a szovjet csapatok egyike a legnagyobb esélyeknek. Vívásban az olasz, francia, magyar sporto­lóké volt eddig az elsőség. NShány év óta azonban a szovjet férfi 's női versenyzők számos világbajnok­ságot nyertek. A szovjet sport káprázatos ered­ményei azonban csak ezután szü­letnek majd meg. Tervbe vették va­lamennyi sportág tömegsportalapra való helyezését, ami annyit jelent, hogy az egyes sportágakban a ver­senyzők sorozatát képezik majd ki, akiknek eredményei olyanok lesznek, amilyenekre az emberiség még n:m is számít. H. T. Május elsején, a munka ünnepéből, a hagyományok ­• ' hoz híven, sportolóink is kiveszik részüket. Felvonulnak- majd szervezeteik vezetésével ők is és a május elsejét) sorra kerülő tömegrendezések jelen­tékeny része ugyancsak a testedzés és sport jegyé­ben álL A mai ünnep alkalmával lapunk sportrovatá­ban, régi elvtársakat megszólaltatva, mindenek előtt azzal a szereppel foglalkozunk, melyet testnevelésünk és sportunk a múlt munkásmozgalmában vitt, írunk a szovjet sport eredményeiről és a csehszlovák sport ed­digi fejlődéséről. Május elseje a sport ünnepe is. Igy Dunaszerdahelyen ezúttal a II. Országos Spartakiádot megelőző járási spartakiádra kerül sor, mely országos viszonylatban is a legelső, azonkívül számos bajnoki lab­darúgó-mérkőzést rendeznek, de más sportágakban is érdekes vetélkedésekre kerül sor. Mindent egybevetve a sportolók 1959 május elsején is méltóan ünneplik a Munka napját. A munkás testnevelés h"<">° má n» a i „Különböző módon szervez­kedünk; politikailag, szakszer­vezetiig, szövetkezetileg. Ezzel azonban nem végeztünk el min­dent. Szükséges a fiatalságot, fiainkat is, leányainkat is megszervezni, azokat, akik a legközelebb állnak hozzánk. Szervezzük be őket a nekik leginkább megfelelő Munkás­Testnevelő Szövetségbe. Az E rRTJ-ben szervezett fiatalság számunkra az a vörös hadsereg lesz, mely a kizsákmányolók elleni harcban olyan komoly tényező lesz, hogy a harc mér­legét a mi oldalunkra dönti." „így írt Klement Gottwald. a „Hlas ludu" 1922 május el­sejei számában az FRTJ-ről az akkori Munkás-Testnevc-lő Szövetség szlovák rövidítése). Szlovákiában a munkásosztály erősödésével majdnem egyidő­ben eresztett gyökeret az FRTJ. Főcélja az volt, hogy a fiatal­ságot testileg és szellemileg egyaránt felkészítse a kapitaliz­mus elleni harcra. Gottwald elvtárs, aki 1921-tol Szlová­kiában élt, pártmunkáján kívül igen aktívan részt vett az FRTJ megszervezésében is. Az ő javaslatai alapján dolgozták az R FT J alapszabályzatait is. A fiatalság igen lelkesen kap­csolódott be a szervezeti élet­be. Közösen gyakorlatoztak, tornázták, de ugyanakkor szel­lemileg is fejlődtek. Az FRTJ vezetői mindig szem előtt tar­tották azt, hogy a fiatalságot nevelni kell. Előadásokat ren­1930 május elsején a bratislavai volt Munkásotthon udvarán a futók csoportja propaganda-futásra készül. deztek számukra különböző tudományos kérdésekről, mint például a Föld keletkezéséről, a vallási kérdésekről. Ez ab­ban az időben igen fontos volt, mert Szlovákiában a papságnak igen erős befolyása volt. Ne higyjük azonban, hogy az FRTJ zökkenőmentesen folytathatta tevékenységét. Funkcionáriusai állandóan ki voltak téve a rendőrség zak­latásának. E nehéz körülmé­nyek ellenére azonban az FRTJ mindjobban erősödött. A Munkás-Testnevelő Szö­vetség tevékenysége nem kor­látozódott tisztán csak a fia­KÖTELEZNEK kiádot. A szervező-bizottság akkor' igen nehéz feladat előtt állt. Maninán ugyanis semmi sem volt, csak puszta térség. Sok önkéntes dolgozóra volt szükség, hogy a teret alkal­massá tegyék a tömeg fellépés számára. Több száz brigádórát dolgoztak le az elvtársak, hogy a zene számára emelvényt építsenek s ugyanakkor lelá­tók is rendelkezésre álljanak a nézők számára. Az egyes szervezetekben pedig mindent megtettek, hogy a gyakorla­tokat a legjobban tudják s előteremtsék az anyagiakat a költségek fedezésére. Az első spartakiád nagy sikerrel vég­ződött, ami nemcsak az FRTJ sikerét jelentette. Az akkori politikai helyzetben a kommu­nista párt számára óriási er­kölcsi győzelmét is jelentette egyben. A párt irányításával sikerült megmozgatni a széles tömegeket és ezzel demonstrál­ni az akkori kapitalista társa­dalom ellen. Ez csak kis epizód az FRTJ történelmi múltjából. A cik­künk elején idézett Gottwald írás pedig azt bizonyítja, hogy az FRTJ igenis komoly és nagy szerepet játszott a munkásosz­tály életében. E hagyományok nyomdokában haladva az FRTJ harci lendületével a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség valamennyi tagja ve­gyen részt a szocializmus épí­tésének betetőzésében. (- ») talság testi és szellemi neve­lésére. A későbbi időkben ak­tívan részt vettek a munkás­osztály politikai és gazdasági harcában. Május elsejék alkal­mával ók haladtak az ünnepi menet élén és vitték a párt által kiadott harci jelszót. A sztrájkok során is ők vol­tak azok, akik a munkások ügye érdekében mindent elkö­vettek. Az FRTJ a párt su­gallatára országos akciókat is rendezett. Az első ilyen nagy­szabású megmozdulás 1921-ben volt Prágában. A Munkás­Testnevelő Szövetség Maninán rendezte meg az első sparta­Csehszlovákia sportjának fejlődése Csehszlovákia sportját a felszaba­dulás előtti években elsősorban a lab­darúgás s rajta kívüi nemzetközi vo­natkozásban csak a jégkorongozás képviselte és szerényebb keretben szerepet játszott a vízilabda is. Volt ugyan a többi sportágban is néhány nagyobb tudású versenyzőnk, de or­szágunk határain túl ezek közül csak néhány atlétát, teniszezőt és úszót ismertek. A felszabadulás után lényegesen megváltozott a helyzet. Míg a má­sodik világháború előtti években polgári egyesületeink tagjai között munkások ritkán szerepelhettek és ezért ezek főleg saját egyleteik­ben sportoltak, 1948 után nem­csak a labdarúgó-csapatokban, de a többi, eddig a felsőbb kö­röknek fenntartott sportokban, az atlétikában, tenniszben és eve­zésben is szóhoz jutottak; a dol­gozók vették át a vezetést és ők vetélkedtek a salakpályán, a tenisz­pályán, az úszómedencében és a jé­gen. A Szovjetunió példáját követtük mi is, amikor tömegalapon láttunk neki sportunk színvonalának emelé­séhez. A törekvés és ezzel együtt a cél odairányult, hogy minél nagyobb legyen a rendelkezésre álló keret, amelyből aztán minél nagyobb szám­ban kiemelhetjük a tehetségeket. Ez­zel azokban a sportágakban is, ame­lyekben eddig gyengén álltunk, már egy-két éven belül jó teljesítménye­ket nyújtó gárdával rendelkeztünk. iiiiiniiniiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 9 Berlin: A holnap rajtoló Béke-verseny résztvevői számára kiosztották már az egyes rajtszámokat. Mint ismeretes, Cseh­szlovákia 13—18 számot kapta. Az egyes versenyzők a következő számmal rajtolnak, Fagaia 13, Janda 14, Krivka 15. Mareš 16, Rendi 17, Renner 18. • Moszkva: A Nalcsikban rendezett atlétikai versenyeken Rudenkov 63,92 métert do­bott kalapácscsal. Ugyanezen az atlétikai versenyen Ribak 208 cm-t ugrott ma­gasba, míg Radcsenkova 602 cm-es telje­sítményt. ért ei a távolugrásban. Péntek, május 1. A BRAUSLAVAI MOZIK MŰSORA: PRAHA: Találkozás az élettel (argen­tin) 10.30, 14.00, 16.15, 18.30, 2*0.45. METROPOL: Csempészek (magyar) 16, 18.15, 20.30 POHRANIČNÍK: Zászlók a bástyán (szovjet) 16, 18.15, 20.30, SLOVAN: Me­lyikünk? (szovjet) 16. 18.15, 20.30, TATRA: Vigyázat, La Toure! (francia) 16, 18.15, 20.30. A Bft VI ISI AVAI SZÍNHÁZAK MŰSOR A: NEMZETI SZÍNHÁZ: A Katonai művész­együttes bemutatója (19). A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Vihar a Baltikum fölött (szov­jet), ÚSMEV: Egyszer majd megérted (szovjet). PARTIZÁN: Sóbálvány (magyar), TATRA: Országút (jugoszláv-olasz). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.15: Közvetítés a dolgozók ünnepi fel­vonulásáról. 15.50: Német Demokratikus Köztársaság—Magyarország barátságos lab­darúgó-mérkőzés közvetítése Drezdából.' 19.00: TV-híradó. 19.30: Május elsejei em­lékek. 20.00: Csajkovszkij: Hattyúk tava, balettközvetítés. 22.30: A nap visszhangja. A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.00: Az NDK—Magyarország labdarúgó­mérkőzés közvetítése Drezdából. 20.00: Rö­vid történet, román rajzfilm. 20.10: A Moszkva csatornán, rrlagyarul beszélő szovjet kisfilm. 20.30: Köszöntjük május elsejét, a TV-híradó külön kiadása. IDŐJÁRÁS Továbbra is borús idö, változó felhőzet, helyenként főleg a délutáni és esti órákban futó eső, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18—20 fok között. A völgyek­ben 22 fok. Átmeneti felmelegedés várha­tó. Elénk déli szél. Jégkorong- válogatottunk kétszer vi­lágbajnok lett, labdarúgó-csapatunk számos nemzetközi sikert aratott, úszógárdánk egyre gyarapodott és sorra döntötte a régi csúcsokat, vá­logatott atlétacsapatunk hamarosan Eprópa legjobbjai közé tartozott; mindez már az ötvenes évek elején történt. Ugyanakkor megindult a stadionok és más sportlétesítmények építkezése is, egyszóval: azelőtt sohasem re­mélt mértékben fejlődött hazánk sportja. Amit azelőtt néhány évtize­den át nem tudtunk elérni, az rövid két-három év alatt megvalósult. A széles keret kialakulásához, alap­jának lefektetéséhez azonban lénye­ges mértékben hozzájárultak a spar­takiádok is, melyek eddig ismeret­len arányban növelték a sport iránt érdeklődők számát. Az alapozó gya­korlatok részvevői ezeken keresztül ismerték fel és szerették meg a spor­tot, csakhamar egy-egy sportágra te­relődött figyelmük, azzal próbálkoz­tak, hajlamuk, adottságaik szerint és az edzők tanácsára úszók, atléták vagy kosárlabdázok lettek, hogy csak néhány sportágat említsünk. S hogy hol tartunk ma már, azt legjobban az bizonyítja, amit többnyire már ko­ra reggel az egyes sportpályákon lát­hatunk. Néhány száz fiatal már ilyen­kor a legkülönbözőbb edzéseket vég­zi oktatóik irányítják őket s a serdü­lők seregében már most ott látjuk a jövő ígéreteit. Sportunk 1948 óta óriási lépések­ben haladt előre. Válogatott labdarú­gó-csapatunk jelenlegi fogyatékossá­gai ellenére is még mindig a világ legjobbjai közé tartozik, Zátopek szá­mos nagyszerű világcsúcs tulajdono­sa, de kivételes tudású versenyzők Skobla, Lánsky és Jungwirth is, mö­göttük pedig ott a feltörő fiatalok serege, férfi és női úszóink közül töb­ben a világcsúcs határán járnak, ko­sárlabdázóink is megállják helyüket, télisportolóink közül pedig a mű­korcsolyázók; az Európa-bajnok Karol Divín, Dočekalová, Kramperová és Hlaváčková azok, akik sikeresen sze­peltek számos bel- és külföldi ve­télkedésen. Az érdeklődés előterében áll ismét jégkorong-válogatottunk is, amely az idei világbajnokságon le­győzte az első helyen végzett kanadai csapatot, de a legtöbb egyéb mérkő­zésén is bebizonyította, hogy kivé­teles teljesítményre képes. Csehszlovákia sportjának fejlődése nagyarányú. És ismerve az után­pótlást, kétségtelen, hogy a jövőben olyan korosztály veszi át hazánk sportjának tervszerű építését, mely életerős, kitartó, szabadságát és mun­káját szerető és becsülő emberekké nevel. Ebben látjuk sportunk fejlődésé­nek legszebb eredményét. ( —) SPORTHÍRADÓ • Varsó: A lengyel labdarúgó-bajnokság hatodik fordulója után a Gornik Zabrze csapata áll a tabella élén 9 ponttal, 2-ik Lechio Gdansk. • Prága: A Központi Ök'jlvívó Szövetség a következő 5 ökölvívót nevezte be az Eu­rópa-bajnokságra: Petrina, Zachara, Kuch­ta, Hrbek és Nemec. Tartalék: Törő. 0 Berlin: A magyar labdarúgó-válogatott ma Drezdában nemzetek közti labdarúgó­mérkőzést vív az NDK csapatával. 9 Peking: A kínai úszóbainokságok utolsó napján Sen Jun Peng a 200 méteres férfi pillangóúszásban 2 p 28.8 mp-re javította az országos csúcsot. • Prága: A Slávia Praha kosárlabdázói Belgiumba utaztak, ahol részt vesznek má­jus 1—3 között' megrendezésre kerülő nem­zetközi tornán. 0 Prága: A második labdarúgó-liga A cso­portjában a prágai Motorlet együttese nagy meglepetésre 1:0 arányban győzte le a Spar­tak Hradec Králové csapatát. J{ét sportemlék május elsejéről az erősen deresedő hajú, 51 /i éves Geyer József gondolatai a múltban járnak. Emlékezik az elnyomás éveire, amikor nehéz körülmények között sokszor csak titokban ünnepelhették az akkori idők öntudatos sportolói — jóként a munkás sportolók — a proletár nem­zetköziség nagy ünnepét. „1922 május elseje örökké emlé­kezetes marad számomra. Ekkor szer­veztek be engem a Pozsonyban • ak­kor alakulóban lévő Vörös Cserkész­csapatba és a Federácia Robotnícka Telocvičná Jednotá-ba (FRTJ). Ott­honunk a Duna utcai Munkásotthon volt, ahol mint egyszerű vörös-cser ­kész ifjú kezdtem a munkát és let­tem tagja a kommunista ifjúsági szervezetnek, hogy utána végigjárjam a rendfokozatokat a csapatparancs­nokságokon keresztül egészen az el­nökségig. Ettől kezdve ez lett az életcélom, csak a mozgalomnak él­tem." „Mi, régi munkássportolók május elsején nem ünnepeltünk, de tüntet­tünk a munkásosztály követeléseiért. Mindezeket a követeléseinket jelsza­vakba foglaltuk és sportmozgalmunkat is így propagáltuk. Nekünk nem ada­tott meg az a lehetőség, hogy tor­nateremben dolgozhassunk — az ak­kori Sokol és Orol egyesületekkel szemben. Mi a kis kocsmák (abban az időben volt ilyen bőven) eldugott hátsó helyiségeiben vagy az udvarán tornásztunk, míg a hatóságok rá nem jöttek a „fészkünkre" ... utána néz­hettünk újabb után. Az első köztár­saság ideje alatt május elsején pro­paganda-futásokat is rendeztünk. A staféta a munkásotthonból indult el a népgyűlés színhelyére. Sajnos erre mindössze 2-3-szor adtak engedélyt." Igy beszél Geyer József a múltról, élete céljáról: a harcról, melyet, mint mondja, ma is folytat, hiszen aktív tagja a pártnak és minden építő­munkából ma is kiveszi a részét. A régi munkás sportolók példája kell, hogy lelkesítse a mai sportoló nem­zedéket, hogy töliik tanuljanak áldo­zatvállalást, helytállást, azt, hogyan J kell küzdeni a népünk jövőjét érintő J nagy célok eléréséért. f Ma lelkes milliók vonulnak fel ha - f zánk minden részében, köztük spor- J tolóink többezernyi tömege, hogy öle t is ünnepeljék ezt a csodálatosan szép ^ tavaszi ünnepet, május elsejét. —sl­~j~\!áleník Ludvik mosolyogva fo- J ľ gad a munkahelyén. A volt i munkássportoló jelenleg Kö- f zép-Európa egyik legkorszerűbb J péküzemének vezetője és hogy az ? üzem jó kezekben van, erről szemé­lyesen is meggyőződhettünk. Az asztalán hosszú éveken át féltve őrzött kellemes, meg sok esetben kel­lemetlen emlékeket felidéző fénykép ­halmaz. Egymás után nyújtja át a ké­peket és elgondolkozva, a régmúlt eseményeket felelvemtve adja mind­egyikhez a felvilágosítást. Szinte ma­gunk előtt látjuk, amint 16 éves ko­rában a szocialista ifjúsági szervezet­ben kezdi mint atléta és tornász sportpályafutását. 1930-tól azután az ATUS munkássportszövetség tagja, annak 1939-ben történő felszámoiá­sáig. Ezután már nem sportol, hanem illegális tevékenységben vesz részt, amiért a fasiszták 1942-ben- letartóz­tatják és csak 1943-ban sikerül a fogságból kiszabadulnia. „Bizony — emlékszik vissza — ne­héz volt a dolgunk nekünk, mun­kássportolóknak. Sportszervezetünk semmilyen anyagi segítségben nem részesült és a tagsági díjakon kívül ritkán jutottunk néhány koronához. Helyzetünket még nehezebbé tette az, hogy tagjaink 40~ százaléka munkanélküli volt, amiért azonban nem bocsátottuk el őket szervezetünk­ből. Nekünk, fiatal sportolóknak, nem­csak a sportolás volt fő feladatunk, hanem különböző más akciókban is részt vettünk, mint a választásoknál, vagy a május elsejei tüntetéseknél." Oj fényképek következnek. 1931. Bécs és 1937. Antwerpen. .Munkás­Olímpiádok, melyeken jó, magam is részt vettem — veszi fel újból a be­széd fonalát vendéglátónk — és sok szép maradandó emlékkel tértem visz­sza. A volt köztársaságban évente rendeztünk munkásakadémiákat, me­lyeken az egész ország területéről részt vettek sportolóink. Azután kö­vetkeztek az 1939—1945-ig tartó dics­telen évek, amikor kényszerpihenőre voltam ítélve. A felszabadulás után azonban rögtön bekapcsolódtam újjá­született sportmozgalmunkba. Most a Slavoj Vinohrady Sportszervezet el­nöke vagyok és jelenleg legnagyobb igyekezetünk arra irányul, hogy a 11. Országos Spartakiádon szereplésünk még Sikeresebb legyen, mint 1955-ben az I. Országos Spartakiádon, ahol mint gyakorlatozó én is szerepeltem. Be­fejezésül csak annyit, hogy mi an­nakidején még csak nem is álmodtunk azokról a lehetőségekről, melyekkel a nak idején még csak nem is álmodtunk must építő hazánkban rendelkeznek.", „ÜJ SZO" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz„ Telefon: 347-16. 351-17, 232-61, - főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon; 33. -2.1 Előfizetési díj havonta Kčs 8. — . Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivataln;.l és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja A-äľ'l063 Központi Bizottságának -kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents