Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-15 / 103. szám, szerda

A szakszervezetek szlovákiai konferenciájának határozata szereit érvényesíteni fogjuk az állami gazdaságokban és az EFSZ-ekben és a szövetkezeti tagoknak átadjuk a munkásosztály sok évi tapasztalatait. A vízgazdasági művek építése egész népgazdaságunknak nagy értékeket hoz. Ezen építés támogatására rövid és hosszú időtartamú brigádokat fogunk szervezni, valamint a kollektívák közötti szocialista munkaversenyt az anyag, a gépek és a nyersanyag idejében történő szállításáért, valamint az építkezési munkák határidő előtt való befejezéséért. A szövetkezetekben nagy a hiány szakképzett dolgozókban. A szakemberek, mezőgazdasági mérnökök és technikusok javarésze nem dolgozik közvetlenül a mezőgazdasági termelésben. A szakszervezet elsőrendű feladatának tartja, hogy e szakembereket meggyőzze az irányban, hogy mielőbb visszatérjenek a mezőgazdasági termelésbe. II. Minden erőfeszítésünk a dolgozók életszínvonalárlak szakadatlan emelésére irányul. A CSKP KB márciusi ülésének legfontosabb határozatai közé tartozik a lakásprobléma megoldására irányuló intézkedés. Ez a határozat a vállalati és szövetkezeti lakásépítkezés elmélyítésére irányít minket. A szakszervezetek a dolgozókat megismertetik a lakásépítkezés formáival és elveivel, több kezdeményezést kell nyilvánítaniok a lakásszövetkezetek megalakításában, a vállalati lakásépítkezés szervezésében és az építkezési anyagoknak a helyi forrásokból önsegély útján való kitermelésében. Hogy lehetővé tegyük további nők érvényesülését a munkafolyamatban, meg kell javítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, az üzemi és nyilvános étkezést, további bölcsődéket, óvodákat, szociális és egészségügyi intézményeket kell létesítenünk nemcsak az üzemi és központi helyeken, hanem a vidéken is. Rendezni kell a munkaidőt a bölcsődékben és óvodákban, hogy az asszonyok aktívabban vehessenek részt a nyilvános tevékenységben és fokozhassák szakképzettségüket. Az élelmiszer és közszükségleti cikkeket gyártó ipar, a helyi gazdálkodás és nyilvános étkezés szakszervezeteinek jobban kell figyelemmel kísérniük, vajon az üzemek nem vonják ki a termelésből a leszállított áru és keresett cikkeket. Ebben a tekintetben a polgári ellenőrzés segítségével hatékonyabban kell ellenőrizni a kereskedelmet. A higiénia és a munkabiztonság mai állapota nem felel meg a termelés és technikai fejlődés színvonalának. A szakszervezetnek a munkabiztonság iránti gondoskodást olyképpen kell elmélyítenie, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi funkcionáriusa és tagja szívügyévé váljék. El kell érni, hogy a felelős gazdasági tényezők, a technikusok és mesterek a munka biztonsága és higiéniája iránti gondoskodást a termelés irányítása elválaszthatatlan részének tekintsék és betartsák a munkabalesetekért járó kártérítésről szóló 58/56. számú törvényt. Fontos, hogy a szakszervezet szigorúan törődjék a munka biztonságának érdekeivel az új üzemek és berendezések tervezésénél. Nem engedhetjük meg, hogy dolgozóink egészségét egyes gazdasági tényezőknek a munkabiztonság kérdésében elfoglalt közömbös álláspontja veszélyeztesse. 1958-ban elértük a megbetegedések számának csökkentését. A nemzeti biztosítás további megjavítása érdekében a lehető legszélesebb aktívával kell dolgoznunk, törődni kell a biztosítás rendszeres javításával és taggyűléseken kell megtárgyalni a nemzeti biztosítás kérdéseit. Operatívabb módon kell kihasználni a nemzeti biztosítás újonnan alakított kerületi igazgatóságait a szakszervezeti szövetségek elmaradt kerületi bizottságainak megsegítésére. Meg kell teremteni a családi üdültetés feltételeit. A szakszervezetekre fokozott felelősség hárul a szociális biztosítás végrehajtásáért. Biztosítani kell az arra alkalmas tagok helyes kiválasztását a szociális biztosítás bizottságaiba, konkrét támogatást kell nekik nyújtani és értékelni kell részvételüket a döntésben, továbbá el kell mélyíteni a funkcionáriusok és tagok széles aktívájának oktatását az ezen jelentős szakaszon kifejtendő tevékenységre. III. A szocializmus építésének befejezése megköveteli a szakszervezetek nevelő- és kultúrmunkája valamenynyi formája hatékonyságának gazdagítását és fokozását. Lényegesen javítani kell a sokoldalú nevelő- és kultúrmunka irányítását és ezt a burzsoá ideológia hatásainak kiküszöbölésére, a kommunista eszmék teljes győzelmére kell vezetni. Ki kell váltani a dolgozók hazafias lelkesedését a gazdasági feladatok teljesítéséért folyó harcban, új kapcsolatot kell teremterii a munka és a szocialista tulajdon iránt. Nyíltan és megalkuvás nélkül kell harcolni a nemzeti vagyon rongálása és szétlopkodása ellen. A szakszervezeteknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési-technikai propaganda fejlesztésére, hogy az újítómozgalom szervezése tartós módszerévé váljék, hogy hozzájáruljon a legszélesebb tömegekben a kulturális és technikai forradalom megvalósításához. Az eddiginél közelebb kell hozni a nép értékes művészetét az emberhez és e művészet útján kell fejleszteni az új ember nemes tulajdonságait. Törődni kell azzal, hogy a népi képzőművészetet magas fokú eszmeiség hassa át és ezt a tevékenységet a munkahelyek problémáival kell összekötni, hogy a gazdag munkás-forradalmi hagyományokból induljon ki és a jelenlegi életet, valamint a kommunista jövő távlatait ábrázolja. A szakszervezetek teljes felelősséget viselnek az ifjúság neveléséért. A tapasztalt munkások és mesterek segítségével a fiatal dolgozókat osztályöntudatra és munkaművészetre kell vezetni. A szakszervezetek állandó feladata, hogy az üzemeknek az iskolákkal kötött védnökségi szerződései útján segítsenek az iskolának és a szülőknek a gyermeknevelésben, segítsenek a diákok politechnikai nevelésében, megszervezzék a gyermekekkel végzendő iskolán kívüli munkát, valamint a pedagógiai propagandát a szülők között. Az üzemi bizottságok a szocialista kultúra kongresszusának előkészítésében a dolgozókai megismertetik a kultúra és művészet kérdéseit, beszélgetéseket szerveznek a kulturális, tudományos és művészeti dolgozókkal. Az üzemi klubokban és vörös sarkokban megszervezik a nevelő, a különféle érdek- és szórakozási tevékenységet. Az üzemi klubok és vörös sarkok aktivitásának fokozására felhasználják „a IV. szakszervezeti kongresszus díszpajzsáért" folyó versenyt. A dolgozók nevelése érdekében jobban kell felhasználni a szakszervezeti sajtót, főként a Práca napilapot és az Odborár folyóiratot. Az egész szakszervezeti aktívát arra kell vezetni, hogy rendszeres munkát végezzen a sajtó útján. A szakszervezetek feladata, hogy sokoldalúan segítsék a testnevelés és a sport fejlesztését. A szakszervezeti szövetségek üzemi bizottságai hozzájárulnak a járási és kerületi spartakiádok sikeres lefolyásához és hathatós segítséget nyújtanak a II. Országos Spartakiád előkészítésében a dolgozók megnyerésénél a tornászok közé. IV. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatai teljesítésének fontos feltétele a szakszervezetek szervezeti és nevelőmunkájának javítása. A szakszervezeti munka helyes irányítása megköveteli a kollektív vezetés, a demokratikus centralizmus, a szakszervezeti belső demokrácia, a bírálat és önbírálat, a széles aktívával folytatott munka lenini elveinek következetes érvényesítését. Ezeket az elveket még kellőképpen nem érvényesítették, ami főképpen a taggyűlések elégtelen előkészítésében és tartalmában nyilvánul meg; e taggyűléseknek, mint az alapszervezetek legfelsőbb szerveinek kell dönteniök a szakszervezeti munka minden fontos kérdéséről, nekik kell kihatni az üzemek életére. Ezért meg kell javítani a taggyűlések előkészítését. Különösen súlyt kell fektetni a határozatokra és teljesítésük rendszeres ellenőrzésére. A növekvő feladatokkal fokozódnak a szakszervezeti aktívával való munka iránti követelmények. Még mindig nem értékelik eléggé a szakaszbizalmiak munkáját. Az üzemi és műhelybizottságoknak meg kell érteniök, hogy a szakszervezetek munkájáról az egyes szakaszokon döntenek és ezért a szakaszbizalmiak munkájának gondoskodásuk előterében kell állania. Nem kielégítő a funkcionáriusok ideológiai és szakmai nevelése iránti gondoskodás sem. Ezért fokozni kell a szakszervezeti aktíva alapoktatásának színvonalát a munkaidő után és javítani kell a hallgatók kiválasztását az internátusi iskoláztatásra a szakszervezeti iskolákban. Az elmúlt időszakban több mint 100 ezerrel emelkedett a szakszervezeti szövetségek tagjainak száma. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomhoz még az alkalmazottak 15,4 százaléka nem csatlakozott. Minden alapszervezetnek szívügye, hogy teljes szervezettséget érjen el. Az üzemi szakszervezetekre jelentős eszközökkel való gazdálkodást bíztak. Ezeket az eszközöket célszerűen főképp a dolgozók kulturális életének és műveltségének fejlesztésére kell felhasználni. A sokoldalú szakszervezeti tevékenység célja a dolgozók egységének, a munkások és parasztok szövetségének, a csehek és szlovákok testvéri kapcsolatainak, valamint népünk megbonthatatlan barátságának megszilárdítása a szovjet néppel és a szocialista országok nemzeteivel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével előre a szocializmus építésének befejezéséért! Éljen a Szovjetunió, szabadságunk és függetlenségünk védőbástyája! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk buzdítója és szervezője! Éljen dicső munkásosztályunk, a szövetkezeti parasztság és a néphez hű értelmiség! Éljen egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk! A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének és titkárságának megválasztása A szakszervezetek szlovákiai konferenciája 1959. április 9—12 napjaiban, olyan időben jött össze, amikor dolgozó népünk figyelme Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongreszszása határozatának teljesítésére összpontosul. A szocializmus építése mielőbbi befejezésének távlatai hazánkban új lelkesedéssel hatják át munkásosztályunkat és minden dolgozót, mert 1965-ig az ipari termelés Szlovákiában az 1957. évvel szemben csaknem kétszeresére, az 1937. évvel összehasonlítva több mint 13-szorosára emelkedik. A termelés ilyen fejlesztését a világ legfejlettebb kapitalista országai sem ismerték és ismerik. A mezőgazdaságban a termelés viszont olyképpen emelkedik, hogy a cseh kerületekéhez hasonló természeti feltételek mellett a lehető legrövidebb időn belül elérjük a termelés ugyanolyan intenzitását. Szlovákia még nagyobb mértékben változik ipari területté fejlett mezőgazdasággal és a nép magas életszínvonalával. Ezen célok teljesítésének kezessége a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett dolgozó nép magasfokú öntudata. A dolgozók politikai fejlesztésében a szocializmus építése befejezésének időszakában a Forradalmi Szakszervzeti Mozgalom is részt vesz. Fokozódik az igényesség a szakszervezetek sokoldalú tevékenysége iránt. A szakszervezetek szlovákiai konferenciája a szlovákiai szakszervezetek előkészületeinek betetőzése volt a IV. szakszervezeti kongresszusra és kijelölte a szlovákiai szakszervezetek legközelebbi feladatait. I. A dolgozók kezdeményezése fejlesztésének és a terv teljesítésének legbeváltabb módszere a szocialista munkaverseny. A szakszervezetek feladata, hogy a munkaverseny hatását még jobban a termelés minőségi mutatóinak teljesítésére, a technikai fejlesztésre, az export feladatainak határidő előtti jó minőségű teljesítésére, a nyersanyag megtakarításra, a termelés munkaráfordításának és a selejt mennyiségének csökkentésére irányítsák. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez és megjavításához vezető utat a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista versenyről szóló határozata mutatja nekünk a népgazdaság irányításának új feltételei között. Szükséges, hogy ezt az okmányt minden szakszervezeti szövetség, minden üzem és műhely alkotó módon érvényesítse. A szakszervezeti szövetségeknek rendszeresen kell vezetniök az alapszervezeteket az üzemen belüli versenynek a lenini elvek szerint történő fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy nyilvánosságra kell hozni és összehasonlítani a versenyzők eredményeit, általánosítani és tömegméretben terjeszteni kell a bevált tapasztalatokat s a munka új módszereit, fejleszteni kell az elvtársi együttműködést és a kölcsönös támogatást. Külön figyelmet érdemel a verseny új magasabb formájának, a szocialista munkabrigádoknak fejlesztése és a kötelezettségvállalások teljesítése előfeltételeinek általános megteremtése. El kell érni, hogy a szocialista munkaversenyt a termelés szükségletei szerint közvetlenül a műhelyekben és munkahelyeken szervezzék, a taggyűléseken és szakszervezeti téren értékeljék, hogy egyre fokozódjék gazdasági hozzájárulása és befolyása a dolgozók nevelésére. Továbbra is szilárdítani és mélyíteni kell az üzemen belüli önálló elszámolást. Az egész népgazdaságban még hatékonyabban kell támogatni a technikai fejlesztést. A szakszervezeteknek ezért aktívabb módon kell mozgósítaniok a dolgozókat a haladó technika érvényesítésére, küzdeniök kell a konzervativizmus ellen, segíteni a hiányosságok kiküszöbölésében, támogatni a verseny egyes formáit, mint például a „Mindenki új módszer szerint", a „Mérnöki takarékossági számlák", „A munkatermelékenység személyi számlái" stb. mozgalmakat. Tovább kell fejleszteni az újítók és feltalálók mozgalmát. E célt szolgálja a hatáskör és felelősség decentralizálása az újítási javaslatok elintézéséért, realizálásáért és jutalmazásáért, ezen javaslatoknak az üzemrészlegekben és a műhelyekben történő realizálása, továbbá az újítási javaslatok elintézésének és realizálásának ellenőrzése, a komplex-brigádok megszervezése és a tematikus csoportok alakítása. Az újítási mozgalom fejlesztésére fontos, hogy a szakszervezetek nyomatékosan követeljék a gazdasági szervektől a találmányokról és az újítójavaslatokról szóló törvény betartását, és e törvény megszegése esetén vonják le a megfelelő következtetéseket. Sokat várunk a Csehszlovák Tudományos-Technikai Társaságtól. A szakszervezetek feladata, hogy megmagyarázzák e társaság küldetését, megnyerjék a technikusokat, mérnököket, tudományos dolgozókat s az újítókat a társaság tagjainak és segítsenek feladatai teljesítésében. A népgazdaság irányításának átszervezése után kedvező előfeltételek jöttek létre a termelési értekezletek színvonalának, jelentőségének és tekintélyének további fokozására. Ezen értekezletek megszervezése a termelési tömegmunka-bizottságok és a szakaszbizalmiak tevékenységének fő tartalma. A bizottságok munkájára meg kell nyerni az élenjáró munkásokat, technikusokat, mérnököket, gazdászokat és a termelés szervezőit. A szakszervezeteknek felelősségteljesen kell megtárgyalniok a termelési értekezleteken elfogadott javaslatokat s hozzászólásokat és gondoskodniok kell arról, hogy e javaslatokra és hozzászólásokra a vezető gazdasági dolgozók figyelemmel legyenek utasításaikban. így válnak a termelési értekezletek a termelés irányításának részévé. A műhelyek keretét túlhaladó és az egész üzemet érintő problémák a technikai-gazdasági értekezlet hatáskörébe esnek. Ezeket az értekezleteket gyakrabban kell összehívni a legjobb dolgozók, technikusok és gazdászok résztvételével A szakszervezetek szlovákiai konferenciája kiemeli annak szükségességét, hogy még következetesebben biztosítsák a kollektív szerződések és műhely-egyezmények teljesítését, következetesen követeljék a gazdasági vezetőség kötelezettségvállalásainak valóra váltását, megszervezzék azok teljesítésének folyamatos ellenőrzését a termelési értekezleteken és a taggyűléseken s levonják a következtetéseket azok ellen, akik nem teljesítik a kollektív szerződésből származó kötelezettségeket. A szakszervezeteknek fokozott figyelmet kell fordítaniok a költségvetés helyes kidolgozására és a dolgozók vállalati alapjának jobb kihasználására. Oj munkásbérrendszert vezetünk be, amely messzehatő jelentőségű a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozására és megszilárdítására a termelés tartós fokozásában és a munkatermelékenység emelésében,* miáltal az életszínvonal további emelésének egyik fő feltételét képezi. A szakszervezet rendszeresen meg fogja mutatni és magyarázni a dolgozóknak az új munkásbérrendszer őnási előnyeit. El kell érni, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok jól ismerjék az új munkásbérreňdszer alapjait, rávilágítsanak az átépítés értelmére és céljára, gondosan foglalkozzanak minden hozzászólással. Az üzemekben az egész kollektívát meg kell nyernünk az átépítésnek. A munkásbérrendszerek átépítése helyes megvalósításának fő feltétele a műszakilag indokolt teljesítménynormák bevezetése. Ezért törekvésünket az Állami Munkabér Bizottságnak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a műszakilag indokolt teljesítménynormák helyes érvényesítéséről és a dolgozóknak a munka normálásban való részvétele biztosításáról szóló határozata következetes teljesítésére kell irányítani. Gondoskodni fogunk arról, hogy minden üzemben összekössük a munkabér átépítését a termelési tartalékok széleskörű mozgósításával, hogy a keresetek gazdaságilag indokoltak legyenek és a munkatermelékenység növelésén alapuljanak. A szakszervezeteknek fokozniok kell a dolgozók szak-technikai képzettségének növelése iránti gondoskodást. E célból segíteni fogunk az üzemi munkaiskolák és az iskolarendszer tökéletesítésénél a vállalatokban Hatékonyabban fogunk segíteni abban. hogy rendet teremtsünk a munkásbérrendszer gyakorlatában. Utasítsuk vissza az adminisztratív bürokratikus módszereket az új munkásbérrendszer bevezetésénél. Segítsük fokozni a dolgozók szaktechnikai képzettségét, segítsük létrehozni minden üzemben az oktatás állandó rendszerének megteremtését. A szocialista építés befejezése megköveteli a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Ehhez a munkásosztálynak nemcsak anyagi, hanem elsősorban politikai és szervezési segítségére is szükségünk van. Segítsünk még ez évben a szövetkezetek számára megnyerni a még egyénileg gazdálkodó parasztok maradványait úgy, hogy a második ötéves terv végén befejeződjék a falu szövetkezetesítése is. Azokat az alkalmazottakat, akik földtulajdonosok, igyekezni fogunk meggyőzni, hogy családtagjaik a földdel együtt lépjenek az EFSZ-be. Továbbra is fejleszteni fogjuk az üzemek sokoldalú védnökségi segítségét, amelyet a szövetkezeteknek nyújtanak, a szocialista nagyüzemi termelés irányításának bevált módFőképpen az Egészségügyi Alkalmazottak Szövetsége szervezeteinek kell javítaniok szervezési-nevelő munkájukat, bátrabban keil kiemelniük az öntudatos orvosokat és a többi dolgozót. A szakszervezeti gyűléseken ki kell pellengérezni a szocialista egészségügyi gondoskodás vívmányainak és eredményeinek lebecsülését és a velük való visszaélést. Különös figyelmet kell szentelni a minőség és gazdálkodás következetes ellenőrzésének a foggyógyászatban. A szakszervezetek szlovákiai konferenciájának befejezése után a Szlovák Szakszervezeti Tanács plénumának megválasztott tagjai alakuló ülésüket tartották. Az ülést František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg, aki előterjesztette a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének javaslatát a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének és tikárainak megválasztására. A Szlovák Szakszervezeti Tanács plénuma a javaslatot egyhangúlag jóváhagyta. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke újból Vojtech Daubner lett, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkáraivá Ján Duži, Ondrej Meliška, Jozef Opavský és T. Skalický elvtársakat választották meg. A megejtett választás után Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke átvette az ülés vezetését, aki javaslatot tett a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének összeállítására. Javaslatát a jelenlevők egyhangúlag elfogadták. Elnökségi tagokká megválasztották: Anton Baláž, Vojtech Daubner, Ján Duži, Pavel Floriš, Stanislav Hoilý, Ján Hvizdák, Mudr. Emil Jagla, Michal Kimlík, Jindŕích Kušnierik, Ondrej Meliška, Lukáč Okenka, Jozef Opavský, Pavel Pastorek, Timotej Skalický, Emil Škultéty, Karol Šufliarsky, Michal šuška mérnök, dr. Ľudovít Vaškovlč, Alžbeta Zacharová, Ladislav Zajac és Mária Z»» manóvá mérnök elvtársakat. UJ Sžp 4 * 1959. ágrjlis 1*