Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-14 / 102. szám, kedd

LEVÉL Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához Amint már tegnapi számunkban közöltük, vasárnap véget ért Bra­tislavában a szakszervezetek szlo­vákiai konferenciája. Az ülés résztvevői a konferencia utolsó napján az alábbi levelet intézték Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához: Tisztelt Elvtársak! A szakszervezetek szlovákiai konferenciájának küldöttei elv­társi harcos üdvözleteiket küldik önök­nek. A szakszervezetek szlovákiai konferen­ciája abban az időben jött össze, ami­kor Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa után dolgozó népünk erőfeszítése a szocializmus építésének befejezésére összpontosul. Az egész vi­lág a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának hatása alatt él, mely jóváhagyta a népgazdaság fejlesz­tésének hétéves tervét mint döntő lé­pést a kommunizmus építésében. A szakszervezetek szlovákiai konferen­ciájának küldöttei figyelmesen meghall­gatták Karol Bacílek elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titká­rának. az SZLKP Központi Bizottsága küldöttsége vezetőjének beszédét, amely­ben a párt nagyra értékeli a szakszer­vezetek forradalmi tevékenységét, A párt elismerése serkentőleg hat ránk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom a kommunista pártban társadalmunk vezető erejét, népünk valamennyi győ­zelmének kezdeményezőjét és szerve­zőjét látja. A szakszervezetek szlovákiai konfe­renciája Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XI. kongresszusa határozatainak meg­világításában értékelte a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai mun­káját és feladatait. A szakszervezetek szlovákiai konfe­renciája . Ismét megerősítette, hogy a szakszervezetek fö feladata ma a dol­gozók legszélesebb és közvetlen részvé­telének biztosítása a gazdaság vezetésé­ben, a termelés irányításában és ellen­őrzésében, miáltal a gyakorlatban meg­erősödik a munkásosztály politikai és gazdasági hatalma. A szlovákiai szakszervezeti funkcia náriusok ígéretet tesznek Szlovákia Kommunista Pártjának, hogy egyre na­gyobb lelkesedéssel fogják feljeszteni a dolgozók kezdeményezését, szervezik a szocialista munkaversenyt és erejét fő­képp a termelés minőségi mutatóinak teljesítésére, a technikai fejlesztésre, a kivitel idd előtti, jó minőségű teljesíté­sére, a nyersanyag- és anyagmegtaka­rításra, a selejt csökkentésére és a ter­melés javítására fogja irányítani. Minden üzemben alkotó módon ér­vényesítik a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről szóló hatá­rozatát a népgazdaság irányításának új feltételei között. A szakszervezetek nagy figyelmet fognak szentelni a ver­seny új formája, — a szocialista mun­kabrigád fejlesztésének. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom hatékonyan fog segíteni mezőgazda­ságunk szövetkezetesítésének befejezé­sében. Elmélyíti a szövetkezetek sokol­dalú védnökségi támogatását, segítséget nyújt a még egyénileg gazdálkodó pa­rasztok megnyerésére olyképpen, hogy még ebben az évben befejeződjék a falu szövetkezetesítése. A szakszervezetek meg fogják győzni a földtulajdonosokat az üzemekben, hogy családtagjaik a föld­del együii lépje-.ek be 3 szövetkezetbe. A vízgazdálkodási müvek építésénél Dél- és Kelet-Szlovákiában, melyek se­gítségével több tízezer hektárnyi parla­gon heverő földet tesznek megmüvelhe­tové, rövid és hosszú időtartamú brigád­dokat és a kollektívák szocialista mun­kaversenyét fogjuk szervezni, hogy az építő munkálatokat határ idő előtt be­fejezzük és mielőbb átadjuk rendelteté­sének. A párt vezetésével gyorsan emelke­dik a dolgozók életszínvonala Szlová­kiában. A CSKP KB márciusi haiárr/a­tának értelmében a szlovákiai szakszer­vezetek kellő kezdeményezést nyilvání­tanak a lakásszövetkezetek megalakítá­sánál, a vállalati lakásépítkezés szerve­zésénél és az építkezési anyag helyi forrásokool történő önsegélyi termelésé­nél. Törekvésünk előterében a dolgozó em­ber áll. Ezért a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom minden törekvése arra irányul, hogy a dolgozók egészségéről való gondoskodás és a munka biztonsága a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi funkcionáriusának és tagjá­nak szívügyévé váljék, és hogy a felelős gazdasági tényezők, a technikusok és a mesterek a munka biztonságáról és a hi­giéniáról történő gondoskodást a terme­lés irányítása elválaszthatatlan részének tartsák. Tudatában vagyunk azoknak a nagy feladatoknak, amelyek a kulturális for­radalomban a szakszervezetekre várnak. Konferenciánk felszólította a szlovákiai Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat a nevelómunka elmélyítésére, a termelés­technikai propaganda fejlesztésére és a jobb gondoskodásra a dolgozók minden kulturális szükségleteit illetőleg. Munkánkban tartós vezérvonalunk lesz a CSKP Központi Bizottságának a szak­szervezetekről szóló határozata. A Szakszervezetek szlovákiai konfe­renciájának küldöttei ígérik kommunista pártjuknak, a párt Központi Bizottságá­nak, hogy minden erőt latba vetnek annak érdekében, hogy méltók legyenek a párt bizalmára. Munkásosztályunk a párt vezetésével szilárdan tömörülve a párt lenini Köz­ponti Bizottsága köré teljesíti történelmi hivatását és felépíti a szoc'al ?must l a­zánkban. A SZAKSZERVEZETEK SZLOVÁKIAI KONEERRENCIÄJA. Új kiállítási tárgyak a bratislavai V. L Lenin Múzeumban .(ČTK) — Dolgozóink április másodika felében ünnepük Vlagyimir Iljics Lenin születése 89. évfordulóját. A bratislavai V. I. Lenin Múzeum, amely megalakulása, 1954 óta jelentősen hozzájárult a Szov­jetunió Kommunista Pártja megalapítója müvének megismertetéséhez, ezt az évfor­dulót sok értékes kezdeményezéssel ün­nepli. Legjelentősebb lesz a „Lenin és a Kommunista Internacionálé", amelyet a múzeum újonnan berendezett helyiségei­ben rendeznek és április 21-én, az évfor­duló előestéjén ünnepélyesen megnyitnak. A kiállítás 24 panelen és 8 üvegszekrény­ben összpontosítja a Kommunista Inter­nacionálé és • Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékenységéről szóló értékes okmányokat. Tíz üvegszekrényben állít­ják ki Lenin müveit, amelyek nálunk az első köztársaság idején jelentek meg. A múzeum a kiállításon kívül előkészíti a bratislavai iskolák pionírjainak beszél­getését a párt érdemes tagjaival, továbbá Tadeusz Daniszewszkinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt történelmi intézete igazgatójának előadását, beszélgetéseket az üzemekből érkezett látogatókkal és az év­forduló előestéjén ünnepi estet rendez kulturális műsorral. A munkapadnál dolgozók segítségével eredményesebb a vezetés A TERMELÉSI ÉRTEKEZLET fon­tos eszköz ahhoz, hogy a tervfel­adatokat minden részletükben telje­sítsük. üzemünk gazdasági vezetői és a dolgozók együttesen vitatják meg a tennivalókat, ezzel a munká­sok részesévé válnak az üzem ve­zetésének és növekszik felelősségér­zetük is. Bátran mondhatjuk tehát a termelési értekezleteket a gazdálko­dás elsajátítása iskolájának — mond­ja Méhes Vilmos elvtárs, a bratisla­vai Stavomontáž szakszervezeti üzemi bizottságának elnöke. Az üzemi bizottság, a műszaki gazdasági vezetők az idén valóban nagy gondot fordítottak az értekez­letek előkészítésére, a megfelelő színvonalú és konkrét beszámolókra. A bádogosmühelyben például már általánossá vált, hogy a dolgozók a termelési értekezleten megtanács­kozzák gyártási problémáikat, a terv teljesítésében felmerülő akadályok elhárításának módját. A munkások a jó gazda szemével mondanak véle­ményt a gazdasági és műszaki ve­zetők munkájáról, elmarasztalják a hanyagul, felelőtlenül dolgozókat, bí­rálnak, javasolnak. A vita során az egyszerű munkás is meglátja az összefüggést saját munkája és az egész üzem tervének teljesítése kö­zött és gyakorlatilag bekapcsolódik a műhely, az üzem vezetésébe. Hasonlóan sikeres termelési érte­kezletek zajlanak le a lakatosműhely­ben is. Szekeres András elvtárs, aki­nek olajtól maszatos arcában min­denlátó szemek ragyognak, lemez­hulladék megtakarítással és jó mun­kaerkölcssel büszkélkedett. Václav Slamatól, a műhely mesterétől is sok dicsérő szót hallottunk a dolgo­zók kezdeményezéséről. A műhely­ben például a gépek nem megfelelő elhelyezése miatt hosszú ideig sok volt az állási idő. A termelési érte­kezleten megvitatták az ügyet s munkaidő után, tehát szabadidejük­ben helyeztek el 14 gépet, közöttük 2 nehéz esztergapadot is. S ezután megwzűnt a panasz. Jobban kihasz­nálhatják a munkaidő minden per­cét. Ugyancsak szép eredményekkel büszkélkednek a „vizesek", ahogyan a vízvezetékszerelöket nevezik; a csövek műhelyben való szabásával, könyökök és csapok rászerelésével nemcsak időt, hanem sok száz méter csövet is megtakarítottak az idén. A termelési értekezletek, a dolgo­zók helyes javaslatai nagy segítséget adnak a vezetőknek a műszaki és gazdasági problémák megoldásához. A termelési értekezletek jelentő­sen hozzájárultak az első negyedév tervfeladatainak túlteljesítéséhez és az önköltség 130 ezer koronával való csökkentéséhez. NAGYON HELYES az a módszer, amelyet az utóbbi időben a pártbi­zottság és az üzemi szakszervezeti hizottság kezd alkalmazni, hogy a pártcsoport és az FSZM szakaszbi­zalmijai révén minden műhelyben azokra a kérdésekre irányítja a dol­gozók figyelmét, amelyeket a ter­melési értekezleteken akarnak meg­vitatni. A jövőben a párttaggyűlése­ken is ily módon kívánnak foglal­Az 1960. évi lakáskultúra Bratislavában az illetékes szervek kezdeményezéséből egyre több SE- érdekesnél érdekesebb kiállítást rendeznek. Nemrég zárult a szovjet 5Ü-: szputnyikokat ismertető és a Szovjetunió vízierőműveit bemutató ~ nagysikerű kiállítás, s ma már újabb, nem kisebb érdeklődésre szá­3= mítható kiállítás előkészületeiről tájékoztathatjuk olvasóinkat. A Közszükségleti Ipari Megbízotti Hivatal a Kereskedelmi Megbízotti Hivatallal és a Faipari Vállalatok Csoportjával együttműködve nagy­szabású lakásberendezési kiállítást rendez a bratislavai Téli-stadionban. A kiállítást, mely az „1960. évi la­káskultúra" nevet viseli, május 2-án nyitják meg és május 24-én fejezik be. A kiállítást mindenekelőtt a szé­les nyilvánosság számára rendezik meg azzal a céllal, hogy a lakos­sággal megismertessék az új típusú bútorokat és lakásberendezési tár­gyakat, melyek bútorgyárainkból az 1960. évben kerülnek piacra. A ki­állításon, mely több mint 2000 négyzetméternyi helyet foglal el, 40 komplett lakásberendezést láthatunk majd. Ezek között 10 komplett konyhaberendezés, 7 háló-, ezenkívül dolgozó-, tanuló- és gyermekszoba­bernedezés lesz. A legtöbb kiállítási tárgy a nappali szobák berendezé­seit szemlélteti. Összesen mintegy 400 különféle fajtájú bútor ég 500 lakásberendezési tárgy . tekinthető majd meg, mint például textilanya­gok, függönyök, dekorációs anyagok, szőnyegek, üveg- és porcelánáruk, csillárok és hasonlók. Bemutatják azokat a műanyagokat is, amelyeket ma a bútor készítésekor hasznainak fel ezenkívül sportcikkeket és a lakástisztításnál használatos tárgya­kat. „Az 1960. évi lakáskultúra" kiállí­tás rendezői munkájukban arra tö­rekednek, hogy e rendezvény necsak a bútorok és lakásberendezési tár­gyak egyes típusainak bemutatására szolgáljon, hanem egyúttal fontos nevelőfunkciót töltsön be annak megmutatásával, hogyan kell a cél­szerű, modern bútorokkal helyesen berendezni az új és a régi lakáso­kat, hogy azok Iakályosak, ízlésesek legyenek. A lakáskultúra fejlesztésé­vel foglalkozó dolgozók azon igye­keznek, hogy olyan bútorokat tervez­zenek, amelyek legjobban megfelel­nek új életünknek, esztétikai szem­pontból kifogástalanok legyenek és a mindennapi szükségleteknek leg­jobban megfeleljenek, vagyis célsze­rűek legyenek, kevés helyet foglal­janak el, könnyen lehessen őket rendben tartani. Nem feledhetjük azonban, hogy az új bútorokkal szemben mind városon, mind a fal­vakon még bizonyos konzervativiz­mus mutatkozik meg. Ennek leküzdé­sében fontos szerepet tölthet be a kiállítás, ezenkívül a kereskedelem­nek is hozzá kell járulnia megfelelő nevelőmunkával. A kiállítás megrendezése igen fon­tos hozzájárulás lesz a vásárlók, a termelő-üzemek és a kereskedelem jobb együttműködéséhez. A kiállítá­son ugyanis széleskörűen kutatni fogják a lakosságnak az egyes bú­torfajták iránti érdeklődését, véle­ményüket, kívánságaikat, amelyeket további munkájukban mind a fejlesz­tési dolgozók, mind a termelő-üze­mek és a kereskedelem figyelembe fog venni. Éppen ezért szükséges, hogy necsak a bratislavai közönség, hanem vidékről is minél nagyobb számban keressék fel a kiállítást az érdetyődők és nézeteik közlésével segítsék elő a bútorgyártás, a la­kásberendezési tárgyak termelésének további tökéletesítését, hogy az minél inkább megfeleljen a lakosság egyre fokozódó igényeinek. Az ér­dekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a kiállításon tett javaslatokkal nemcsak a további fejlődést segít­jük elő, hanem a sorsolás útján ér­tékes tárgyakat is nyerhetünk. Abból a célból pedig, hogy minél nagyobb­számú vidéki megtekinthesse a ki­állítást, a látogatók 20 százalékos menetjegykedvezménnyel utazhatnak. (9-1.) kőzni a legfontosabb termelési prob­lémákkal. így minden bizonnyal elérik, hogy a párt irányításával és ellenőrzésévél a kérdéseket valóban azon a fórumon vitassák meg, amely arra hivatott. Többek véleménye sze­rint a termelési értekezletek sike­resnek mondhatók, de mégis van néhány dolog, ami még csökkenti özeknek a fontos megbeszéléseknek eredményességét. Nézzük csak meg, milyen felada­tokat kell a termelési értekezletnek, megoldania. Először is értékelik az előző hónap eredményeit és megtár­gyalják a következő havi tervfel­adatot s a dolgozók termeléssel kap­csolatos javaslatait. Másodszor a dolgozók kicserélik munkában szer­zett termelési tapasztalataikat, ter­jesztik a legjobbak munkamódszereit. A termelési értekezleteknek az a hibája még, hogy minden alkalommal túl sok kérdéssel foglalkoznak. Fen­tieken kívül sok szó esik a munka­fegyelemről, a munkavédelemről, a versenymozgalmak értékeléséről, és sok másról. Elképzelhetetlen tehát, hogy annyi mindent fél vagy egy óra alatt alapo«m és sokoldalúan megtárgyalhassanak; az lenne a leg­helyesebb, ha mindig csak egy-két fő kérdésről esne szó, aszerint, hogy mi az adott időszakban legfon­tosabb a műhelyben. A termelési ér­tekezleteken a munkásoknak ki kel­lene cserélniök tapasztalataikat, hogy a kollektíva megismerkedjék a legjobbak munkamódszereivel. Rész­ben az előbb említett okok miatt azonban nem jut erre idő a lakato­soknál, bádogosoknál, asztalosoknál és máshol sem. A festőknek és má­zolóknak is vannak problémáik, ame­lyek alapos elemezésre és megol­dásra várnak. Sokkal részletesebben meg lehetne vitatni az igazságosabb bérezés kérdését, az új technoló­giai eljárás bevezetésével kapcsola­tos problémákat is. Dicséretes Szabó Lajos elvtárs szobafestő arra irá­nyuló igyekezete, hogy a termelési értekezletekre készült beszámolók lehetőleg rövidek és tartalmasak le­gyenek. Ne Szorítsanak háttérbe olyan fontos problémákat, amelyeket időszerű egy-egy termelési értekez­leten megtárgyalni. A LEGFONTOSABB természetesen az, hogy a műhelyek vezetői, az üze­mi bizottság a helyi problémák meg­oldásában az eddigieknél bátrabban és konkrétabban támaszkodjanak a dolgozók megjegyzéseire, tanácsaira, • javaslataira. A dolgozók felelősség­érzetének, a közösség ügye iránti ér­deklődésének további növelése elő fogja segíteni azt is, hogy ne csak javaslatokat tegyenek, hanem a kér­dések megoldásában is tevékenyeb­ben vegyenek részt. A termelési értekezletek tovább­fejlesztése egyben lehetőséget ad tehát arra is, hogy csökkentsük, sőt teljesen megszűntessük az igen sok­szor formális vállalásokat és a leg­főbb, legfontosabb, legidőszerűbb termelési problémák megoldására mozgósítsuk a dolgozókat. Ha a ter­melési értekezlet sikeres, nem kell azon törni a fejüket a mestereknek és bizalmiaknak, hogy mire szer­vezzenek vállalásokat. Hiszen a dol­gozók az értekezleteken elmondott hozzászólásokkal legtöbbször maguk jelölik meg, melyek a legfontosabb tennivalók. Számos üzem tapasztalatai iga­zolják, hogy a termelési értekez­leteket még eredményesebbé tehet­jük és ily módon a dolgozók ötletei­ben, javaslataiban rejlő kimeríthe­tetlen tartalékokat, lehetőségeket sokkal jobban tárhatjuk és használ­hatjuk fel. AZ EMLÍTETT KÉRDÉSEK nem újak, mégis szükséges mindezeken elgondolkozni. Pártunk XI. kongresz­szusa és a CSKP KB határozata az ipari üzemekben működő pártszer­vezetek munkájáról nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a termelési érte­kezleteket sokkal színvonalasabbá, a termelés irányításának egyik fontos fórumává kell tenni. Erdősi Ede A nemzetgyűlés szűkebbkörű elnökségének tagjai Bratislavában Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, a nemzetgyűlés szükebbkörű elnökségének tagjaival vasárnap a Banská Bystrica-i kerületben tartóz­kodott. A vendégek, akiket szlovákiai útjukon a Szlovák Nemzeti Tanács szükebbkörű elnökségének tagjai kí­sértek, meglátogatták a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemet és a Banská Bystrica mellett épült cementgyárat. A szovjet tudó­sok és technikusok segítségével és együttműködésével feiépített két gyárban megtekintették az egyes üzemrészlegeket és elbeszélgettek a munkásokkal, mesterekkel és techni­kusokkal. Á Slovenská Lupča-i Biotikában végzett rövid látogatás után a nem­zetgyűlés és az SZNT szűkebbkörű elnökségének tagjai a Srdiečko pod Chopokom hegyiszállőba utaztak. Ä nemzetgyűlés és az SZNT szü­kebbkörű elnökségének tagjai hétfőn reggel a martini J. V. Sztálin Üze­met látogatták meg. Utána megte­kintették a martini Szlovák Nem­zeti Múzeumot. A délutáni órákban Bratislavába érkeztek. Este a CSISZ SZKP Magyar Népművészeti Együt­tesének bemutató előadásán vettek rész a P. O. Hviezdoslav Színházban. Kitüntették Ludvík Svoboda hadseregtábornokot (ČTK) - Antonín Novotný köztár­sasági elnök a kormány javaslatára Ludvík Svoboda hadseregtábornoknak a Csehszlovák Köztársaság hadserege szervezésében szerzett rendkívüli ér­demeiért „A szocialista haza építé­séért Klement Gottwald Érdemren­det" adományozta. A köztársaság elnöke az érdemren­det április 15-án a prágai Várban ad­ta át Ludvík Svoboda hadseregtá­bornoknak. Az átadáson jelen voltak Václav Kopecký miniszterelnökhe­lyettes, Rudolf Barák miniszterelnök­helyettes, belügyminiszter, Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédel­mi miniszter. A jelenlevők szívélyes jókívánataikat fejezték ki Ludvík Svoboda hadseregtábornoknak a ma­gas kitüntetés alkalmából. Csehszlovák küldöttség a milánói nagyvásáron (IČTK) — Április 12-én František Kraj­čír külkereskedelmi miniszter és kí­sérete elutazott a milánói nagyvásárra. A küldöttség tagjai: Stanislav Vlna, a miniszter első helyettese, az Állami Terv­hivatal elnöke és Ludovit Kováčik, a Csehszlovák Állami Bank vezérigazgató helyettese. Krajčír miniszter Milanóban Csehszlovákia képviseletében részt vesz az Olasz Kereskedelmi Kamara ülésén és olaszországi tartózkodása során találkozni fog az olasz gazdasági tényezőkkel. 2500 éves kerámia (ČTK) — Jakubov és Vojkovic« között az Ohŕe folyó jobb partján 3 bronzkor szakból származó földműves-településre bukkantak. A talált kerámiai tárgyak ti­pikus földműves agyagedények és súlyok — több mint 2500. évesek. A földművesek települését földhányással erősítették meg. Bolgár dalegyüttes sikere Bratislavában (ČTK) — A Szlovák Filharmónia bra­tislavai hangversenytermében április 12 én fellépett a szófiai Guszla együttes, a Cyril és Method érdemrend I. osztályának tulajdonosa. A bolgár művészek magas színvonalú műsort mutatták be a klasszikus és a mai zeneszerzők müveiből. Szovjet és szlovák dalokat is előadtak. A bratislavai közönség a nagyszerű elő­adásért a művészeket lelkes ünneplésben részesítette, amely a csehszlovák-bolgár barátság éltetésében érte el tetőfokát. F. Kahuda miniszter fogadta a dél-amerikai pedagógusokat (ČTK) — Dr. František Kahuda, iskola­és kulturálisügyi miniszter április 13-án fogadta a dél-amerikai pedagógusok kül» döttségét, amely az UNESCO-val együtt­működő csehszlovák bizottság meghívásá" ra tanulmányúton tartózkodik CsebMiovA­kiában. ÜJ SZŐ 2 * 1S59. április 14.

Next

/
Thumbnails
Contents