Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-13 / 101. szám, hétfő

A pártoktatás sikeréért A falusi és a mezőgazdasági üze­mekben működő pártszervezeteink áprilisban fontos feladat előtt áll­nak - sikeresen be kell fejezni az 1958 —1959-es pártoktatási évet. A fü­leki járási pártbizottság tudatában a pártoktatás jelentőségének és kül­detésének. már korábban intézkedé­seket foganatosított a pártoktatás menetének megjavítása és sikeres befejezése érdekében A sokéves pártmunka tapasztalatai arra taní­tanak bennünket, hogy az eredmé­nyek eléréséhez koránt sem elég a pártoktatás megszervezése és évvégi értékelése, hanem a megkezdéstől egészen a befejezésig rendszeresen kell foglalkozni az oktatás menetével és színvonalával. Ez több kérdé3 megoldását követeli meg. Elsősorban is az alapszervezetek bizottságait arra kell vezetni, hogy a pártbizott­sági és párttagsági gyűléseken rend­szeresen foglalkozzanak a pártokta­tás lefolyásával. Hisz a pártokta­tásért maga a pártszervezet felelős, és tőle függ annak sikere, nem pe­dig csupán a propagandistáktól, mint azt egyes pártbizottsági tagok tévesen gondolják, s ezért legtöbb­ször a pártoktatás során előforduló fogyatékosságok okát csak a pro­pagandista munkájában keresik. Az igaz, hogy a propagandista elméle­ti felkészültségétől, előadói képes­ségétől sokban függ a pártoktatás színvonala és eredményesséqe, azon­ban ez a dolognak csak az egyik oldala. A pártoktatás színvonalának emelése érdekében nem elég csak a propagandista felkészültsége, ha­nem szükséges, hogy a pártoktatást rendszeresen megtartsák, a megje­lenés 100 százalékos legyen, stb. Mindezért elsősorban is a pártbi­zottság felelős. A pártoktatás terén szerzett ta­pasztalatok azt mutatják, hogy jő eredmények csakis ot várhatók, ahol a pártbizottság rendszeresen fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. A pártok­tatás menetére különösen nagy súlyt fektet a guszonal, sávolyi, valamint a füleki Kovosmaltban és a Béke Üzemben működő pártszervezet s még több faluäi és üzemi párt­szervezet. Más a helyzet ott, ahol a pártbizottság nem nagyon törődik a pártoktatás menetével, ott a párt­oktatáson való részvétel gyenge, így van ez Vecseklön, Hajnácskőn, a füleki téglagyárban és még egy­néhány üzemi és falusi pártszerve­zetben. Annak érdekében, hogy az összes pártszervezetekben sikere­sen befejezhessük a pártoktatási évet, a járási pártbizottság még a múlt hónap elején lektorokat és ma­gántanulókat küldött ki az alapszer­vezetek segítségére. A lektorok és magántanulók feladata helyben se­gítséget nyújtani a pártszerveknek és a propagandistáknak a pártokta­tás megjavítása érdekében. Bizto­sítaniok kell az elmaradt tárgykörök átvételét. Egyes lektoraink már ed­dig is komoly segítséget nyújtottak a pártszervezeteknek. A pártoktatás sikeres befejezésén kívül a járási pártbizottság már most nagy súlyt fektet az 1959 — 1960-as pártoktatási év megszerve­zésére. A pártszervezetek figyelmét a propagandisták helyes kiválasz­tására irányltja. A járási pártbi­z< ttság továbbra is arra fog töre­kedni, ahol csak lehetőség van rá, hogy a lektorok vagy a magántanu­lók vállalják a propagandisták funk­cióját. Ez különösen bevált járásunk legnagyobb üzemében, a füleki Ko­vosmaltban, ahol a pártoktatás ma­qas színvonalú. A járási pártbizottság emellett nagy súlyt fektet arra is, hogy az alapszervezetek a helyi politikai és gazdasági helyzetnek, a párttagság politikai és eszmei színvonalának megfelelően válasszák meg a tárgy­köröket. Ez nagyban elő fogja segí­teni a párttagok és tagjelölteit po­litikai és eszmei színvonalának eme­lését, valamint a politikai és gazda­sági feladatok sikeres teljesítését. Privacsek Károly, a füleki járási pártbizottság dolgozója. Félautomata színesfém hegesztő A bratislavai hegesztési kutatóintézet munkaegyüttese Viliam Ruža mérnök ve­zetésével elkészítette a magas fokú heví­téssel hegesztő félautomata prototípusát. A kísérleti intézet dolgozói, a félautoma­ta prototípusát a Stará Tura-i finomme­chanikai üzem számára készítették, ahol eddig kézzel hegesztették az alkatrésze­ket, ami lehetetlenné tette a munka meg­könnyítését és a munkatermelékenység fokozását. A VUS IBP II. félautomata pro­totípusát ma adják át a Stará tura-i dol­gozóknak használatra. Štefan Petráš (ČTK) felvétele. Munkampgtakarításabetónút-építkezéseken Közismert dolog, hogy az új beton­úttestek felületét a leöntés után azon­nal letakarják és így védik a nem kí­vánatos gyors kiszáradás ellen. Jől láthattuk ezt a Bratislava-Komárom közötti betonút építésénél. Több napon át, nyári szárazságok idején két hétig is, vízzel locsolják az új betonfelüle­tet, nádtakaróval, sőt néha deszkala­pokkal és befedik a gyors párolgás megakadályozására. Ez az eljárás aránylag költséges, és sok munkát igényel, miután a már elkészített út­testre sokszor több kilométer hosszú­ságban kell alkalmazni, vízről kell gondoskodni és munkaerőket kell ren­delkezésre bocsátani. Vonatkozik ez nemcsak a betonúttestekre, hanem más nagy felületű betonépltkezésekre is, mint például repülőterekre, gyár­udvarokra. nagyfelületű előregyártott betonszerkezetekre és hasonlókra. Erre a locsolásra és nedvesen tar­tásra nemcsak a beton megkötéséhez van szükség, hanem a további meg­keményedési folyamathoz is. Ezt hid­ratációs folyamatnak nevezik. Amikor a betont leöntik, eleinte kellő meny­nyiségű vizet tartalmaz, de a víz egy része hamar elpárolog, és ha nem pótolnánk, megállana a beton szilár­dulásl folyamata. Ha a kiszáradás túl gyors, akkor a betonfelület megrepe­dezik. Ezért elkerülhetetlenül fontos a készülő betonfelületek huzamosabb ideig való nedvesen tartása. Az el­mondottakból az is következik, hogy a célt két módon érhetjük el: vagy a friss betonban levő vízmennyiség el­párolgásának megakadályozásával, il­letve lelassításával, vagy pedig állan­dó locsolással és a felület betakará­sával. A műszaki tudományok fejlődése révén megteremtett és már nagy mennyiségben gyártott műanyagok módot adnak a fentebb leirt hidratá­ciós folyamat lényegesen olcsóbb és célszerűbb elvégzésére. A mestersé­ges, Vegyileg előállított, tejszerű fo­lyadékot (emulziót) a betonfelületre öntik s ez gyorsan vékony, vízhatlan hártyává sűrűsödik. Ez a műanyag­hártya lényegesen csökkenti a víz pá­rolgását, úgyhogy az úttestet vagy más betonfelületet nem kell locsolni s az mégsem repedezik meg. Az út­test használatba vétele után nem kell eltávolítani, mert egyszerűen lekopik, miután már eleget tett feladatának. Ezt az eljárást a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia kezdeményezésére a bratislavai Építészeti Kutatóintézet vegyészeti osztálya dolgozta ki és az ivánkai repülőtér építkezéseinél gya­korlatilag alkalmazták is. Az új mód­szer sok munkát és vízszállítással já­ró költséget takarít meg, úgyhogy a betonfelületek eddigi utókezelési költségeit a felére csökkenti. dr. K. I. AKI TÜLNEZ AZ ISKOLA FALÁN A nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács szííkeb'jköríí elnökségének tegjai a nyitrai kerületben (ČTK). Zdenék Fierlinger, ä nemzetgyűlés elnöke, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács szü­kebbkörű elnökségének tagjaival április 11-ét a nyitrai kerületben töltötte. Felkeresték a novákyi villanyerő­művet, ahol megismerkedtek az üzem korszerű technikai felszerelésével és termelésével. Ez az üzem Csehszlo­vákia legnagyobb hőerőművei közé tartozik. A nemzetgyűlés és a Szlo­vák Nemzeti Tanács szűkebbkörű el­nökségének tagjai részletesen ér­deklődtek a villanyerőmű építésének és továbbfejlesztésének távlatai iránt és örömmel fogadták a villany­erőmű termelésének fokozására irá­nyuló kötelezettségvállalásokról tett jelentést. A villanyerőmű dolgozói elhatározták, hogy az év végéig ter­ven felül 3 millió kW-óra áramot fej­lesztenek, a generáljavítások határ­idejét lerövidítik és fokozzák a vil­lanyerőmü teljesítményét. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke a legjobb dolgozókkal folytatott be­szélgetés során hangsúlyozta az üzem óriási jelentőségét Szlovákia ipará­nak továbbfejlesztésében, és további munkájukhoz sok sikert kívánt. Bojnice-fürdő és a bojnicei várkas­tély megtekintése után a nemzet­gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnökségének tagjai a handlovai Nagybányába látogattak. A vendégek itt elbeszélgettek a ve­zető dolgozókkal. A beszélgetés során Pavel Murin mérnök, vállalati Igaz­gató a vendégeket tájékoztatta az üzem történetéről, jelenlegi felada­tairól, a munkaszervezésről, és a szénfejtés technikájáról. A vendégek ezután leszálltak a bányába és szívé­lyesen elbeszélgettek a bányászok­kal. A nemzetgyűlés és a Szlovák Nem­zeti Tanács szűkebbkörű elnökségé­nek tagjai este Szliács fürdőre utaz­| tak. Baráti est az olasz küldöttség tiszteletére (ČTK). - A Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága a Dél-Olaszországi Megújhodási Mozgalom küldöttsége tagjainak tiszteletére április 11-én Prágában a Nemzeti Klubban búcsú­estet rendezett. Az esten részt vet­tek.: Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, Ladislava Kleňhová-Bessero­vá, a Nemzeti Front Központi Bi­zottságának titkára, nemzetgyűlési képviselő, dr. Jiŕí Hájek, a külügymi­niszter helyettese, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek vezető funkcionáriusai, a csehszlovák-olasz barátság parlamenti csoportjának és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak kjépviselői. Ladislava Kleňhová-Besserová kép­viselő rövid beszédében szívélyesen üdvözölte az olasz vendégeket és arra kérte őket, hogy Olaszországba visszatérve terjesszék a csehszlo­vák-olasz barátság gondolatát. Egy­úttal biztosította őket arról, hogy a Nemzeti Front valamennyi szerve­! zete tájékoztatni fogja népünket az olasz nép munkájáról és harcáról a boldogabb jövőjéért és a világbéke megőrzéséért. Giorgio Napolitano képviselő, az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja a küldöttség vala­mennyi tagjának nevében köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, amelyben őket Csehszlovákiában ré­szesítették és hangsúlyozta, hogy az olasz haladó és demokratikus közvé­leményt tájékoztatni fogják szocia­lista építésünk sikereiről. „A mi fel­adatunk az lesz, — mondtta -, hogy elmélyítsük és megszilárdítsuk a barátságot Olaszország és Cseh­szlovákia népe között, és a jövőben gondoskodjunk róla, hogy a két or­szág közötti kölcsönös kapcsolatok gazdasági- és kulturális téren elmé­lyüljenek". A baráti est rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Milyen idíí várható? Amíg tavasz elején Közép-Európában magas légnyomású időjárási viszonyok uralkodtak, amelyek hatáséra nálunk is száraz időjárás volt, az utolsó héten lé­nyeges változás állott be. Az Atlanti­óceánról Európa területére a nedves és hűvös tengeri levegő intenzív hullámai hatoltak, amelyek Szlovákiában is esőt és általános hőcsökkenést okoztak. A leg­utóbbi héten nálunk is előforduló csapa­dék egyenlőtlenül oszlott meg, azonban mindenképpen nagymértékben volt segít­ségére a mezőgazdaságnak, mert a ned­vességre mindenütt szükség volt. Szom­bat reggelig Bratislavában 57 mm, Ögyal­lán 23 mm, Zvolenben 27 mm, Kassán 21 mm, Kamenica nad Cirochou-on 30 mm és Žilinán 12 mm csapadék hullott. Ebből látható, hogy tulajdonképpen Szlo­vákia egész területén esett az eső. A na­pi hőmérséklet a völgyekben csekély fel­Ä nagymegyerijárást pártkonfe­rencián több felszólaló bírálta a ta­nítókat amiatt, hogy a szűkebb érte­lemben vett munkájuk, vagyis a ta­nítás mellett vajmi keveset törődnek azzal, mi történik körülöttük, ho­gyan gazdálkodik a szövetkezet, ho­gyan honosul meg a faluban a szo­cialista kultúra. E jelenséget már magam is tapasztaltam, ha nem is a nagymegyeri járásban, de másutt, több helyen. A tanító, amikor a falu életéről, különösen a szövetkezet munkájáról érdeklődtem, csak híme­zett -házomott, csak úgy általános­ságban tudott beszélni, amit mondott, az ország bármely községére ráillett. Ebből • visszatükröződött, hogy vajmi keveset jár közéjük, nem osztozik gondjaikban, örömeikben. Bedugja fülét a szavak előtt, szemet huny a történések fölött, azt gondolja, mi közöm nekem a szövetkezethez, hisz ö tanító. E súlyos hibát azonban nem lehet általánosítani. Nem lehet és nem is szabad tanítóinkat egy kalap alá ven­ni. A minap, hogy Szalócon jártam, a fentebb elmondottaknak éppen az ellenkezőjéről győződtem meg. A szövetkezet vezetősége után ér­deklődtem, de amint egy takaros, barna lány mondta, azokat most ne­héz volna megtalálni. Elég nagy a szalóci határ, s hogy jelenleg melyik részében vannak, azt már ő sem tud­ja. Amíg így tanakodtunk, középterme­tű férfi lép hozzánk A barna lány elmosolyodik s tisz­telettudóan mondja. — A tanító elvtárs, talán tessék tőle érdeklődni. — Józsa László vagyok — mutat­kozik be a középkorú férfi. Taní­tó... Egyet-mást talán tudnék mon­dani a szövetkezetről is. Józsa elvtárs a szövetkezet irodá­jába invitál. Kicsit meglep, mily ott­honosan mozog ott, szinte házigaz­dának vélné, aki nem ismeri. Miről is lenne szó? — A szövetkezetről. . A tanító beszélni kezd. Már az első szavai meglepnek. Nem úgy kez­di, mint egyesek, hogy a szövetke­zeti gazdálkodás ilyen és ilyen fon­tos, és azzal fejezi be, hogy a szo­cializmus építésének betetőzése érde­kében még jobban dolgoznak- majd, de a saját falujukról, saját szövet­kezetükről vajmi keveset tudnak mondani. Józsa elvtárs bevezetőül megemlíti, hogy szövetkezetük már 1949-ben megalakult. Az alakulás hónapjára, napjára is pontosan emlékezik. Hogy­ne emlékezne, hisz egyike volt az alapító tagoknak. Kommunista köte­lességének tartotta a szövetkezet melletti agitálást, tudta és hitte, hogy falujuk jövője, az anyagi és kulturális felemelkedés az újszerű gazdálkodás megteremtésétől függ. Tíz év telt el azóta. SzalÓc már a múlt évben is a rozsnyói járás legjobb szövetkezete volt. Az első helyet az idén is tartja. A járási vándorzászló a szövetkezet irodájá­ban ékeskedik; elárulja az idegennek, hogy a rozsnyói járás legjobb szö­vetkezetében jár. Józsa László a szövetkezet mai helyzetét épp oly pontosan ismeri, mint amilyen pontosan emlékszik ar­ra, hogy szövetkezetük 1949. július 3-án alakult meg. Tudja azt, hogy a szövetkezetben a tavasziakat már el­vetették és rövidesen sor kerül a ku­korica vetésére is. Büszkén mondja, hogy szövetkezetük hírnevét öregbíti az is, hogy az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket a szövet­kezet fennállása óta minden évben becsületesen teljesítették. Bosszantja, hogy a tavalyi év szinte katasztrofális volt a szövetke­zetre. A Sajó, a most oly szelíden folydogáló Sajó megáradt, kilépett medréből, rohant végig a völgyön és magával ragadott mindent, ami az útjába került. A kárt másodvetéssel próbálták pótolni, de a bajból mégis­csak az állattenyésztés húzta ki a szövetkezeteseket. Tejért 100 ezer koronával többet kaptak, mint amennyit eredetileg terveztek. A ter­vezett sertéshúsbeadást 120 ezer ko­rona értékű mennyiséggel megtol­dották. De a gyümölcsös is 60 ezer koronával járult a bevételhez. Tudja azt is, hogy gabonafélékből az átlagos hektárhozam a szövetke­zet fennállása alatt 17 mázsáról 26 mázsára emelkedett. A szövetkezet­ben 100 hektárra 56 szarvasmarha jut. Tavaly egy hektár földre 178 kg hústermelés, 420 liter tej és 380 darab tojás esett. Büszkén beszél arról, hogy szövet­kezetük kötelezettséget vállalt, mely­nek értelmében az 1965-re előirány­zott termelési irányszámokat egy év­vel korábban teljesítik, de előrelát­hatólag a vállalt kötelezettséget ha­táridő előtt teljesíteni tudják. Isme­ri azokat a tényezőket, melyek lehe­tővé teszik a kötelezettségvállalás határidő előtti teljesítését. A falu kulturális életének fejlődé­sében éppúgy „otthon van", mint a gazdasági problémákban. Örömmel beszél az épülő kultúráról. Hogy az ő falujukból nem „szöknek" a fiata­lok s rövid időn belül kisebbszerü ze­nakart is létesítenek. A szalóci példa igazolja, hogy van­nak olyan tanítóink — és ezek van­nak többen — akik ismerik a falu helyzetét. Munkájuk területét nem korlátozzák csak az iskola négy fala közé, hanem figyelmük, segíteni aka­rásuk az egész községre kiterjed. Segítenek a közös munkában, a gaz­dasági és kulturális élet felvirágoz­tatásában. Józsa László amellett hogy ta­nító, kommunista is. Már több mint egy évtizede küzd pártunk soraiban a nép jólétének fokozatos emeléséért. Falujának helyzetét úgy ismeri, mint azokat a kis nebulókat, akiket az iskola falain belül becsületes, szor­galmas, hazájukat szerető emberekké nevel. Józsa László példaképül szol­gálhat a nagymegyeri járás azon ta­nítóinak, akiket a járási pártkonfe­rencián elhangzott bírálat illet, s azoknak is, akik a falu ismeretének hiányában csak általános szólamokkal tudnak falujukról beszélni, akik a ta­nítói hivatást csak az iskola küszö­bének átlépése és visszalépése közé korlátozzák. Szarka István hőzet mellett 14—18 C, sűrű felhőzet mellett 8—12 C volt. Kilátások a jövő hétre: kezdetben, va­lószínűleg a hét első felében nálunk álta­lában még megmarad az Időjárás változó jellege, esetleges esővel, vagy felhöát­vonulással. Az Atlanti-óceántól ugyanis a nedves és aránylag hűvös levegő továb­bi hullámai hatolnak a szárazföld felé. Átvonulásuk után magas légnyomás vár­ható, melynek hatáséra az időjárás foko­zatosan javulni fog. A nappali hőmérsék­let sürü felhőzet és csapadék mellett átlag alacsony, 8—13 C lesz, később, ha kiderül, 15 fok fölé is emelkedik. Az át­menetileg csökkent felhőzet és széilcsend mellett az éjjeli hőmérséklet 0 fok alá is eshet, azért naponta kell figyelni a rá­dió meteorológiai jelentéseit. Főképpen a szőlőgazdák számára fontos, hogy a hideg éjszakákon, amikor még fagy is előfordul­hat, minden tőlük telhetőt megtegyenek a fagy pusztító hatásának meggátlására. P. F. h í n e k • A KARLOVY VARY-I Mao- építészeti Vállalatnak a tisi kőbányában dolgozó kő­törő kollektívája az elmúlt napokban 140 köbméter nagyságú kékgránit tömböt fej­tett. Ez eddig a legnagyobb gránittömb, amelyet egy darabban sikerült Karlove Vary-i vidékén bányászni. A gránittömböt mint exporttárgyat a Német Szövetségi Köztársaság számára készítik. A DOBRENICE1 homokbányában, Hradec Králové közelében, ahol a múlt évben eddig ismeretlen szláv temetkezési helyet találtak, ezúttal nem kevésbé érdekes leletre bukkantak. A homok kitermelése közben csaknem sértetlen állapotban levő egyszerűen díszített edény került napvi­lágra, amelynek ideje a régészek vélemé­nye szerint a későbbi kőkorszakba esik. A CSISZ-szervezetek ez év január 1-től 3197 ifjú dolgozót nyertek meg a mező­gazdaság számára. A KASSAI kerület üzemei kötelezettsé­get vállaltak, hogy a vashulladékgyűjtés feladatait 15 százalékkal teljesítik'túl és kohóinknak 3 ezer tonna vashulladékot adnak terven felül. rs. MEDZILABORCÉN megkezdték a csator­názási és vízvezeték-hálózat építését. Az építést három szakaszban fejezik be, 1970-ig s csaknem 12 millió koronába fog kerülni, r. ® Az állami takarékpénztári intézetek a kassai kerületben az első negyedév­ben már 600 ezer korona összegben nyúj­tottak pótkölcsönöket. s. A VRANOVI faipar hencovcei üzeme a múlt évben főképpen az export-cikkek gyártásában ért el szép sikereket. Hol­landia, Nagy-Britannia és Belgium szá­mára a múlt évben 800 ezer korona érté­kű bútor-alkatrészeket készítettek. Ezen­kívül Spanyolország, Uruguay, a Német Szövetségi Köztársaság számára 8 millió korona értékű árut gyártottak. Ez évben Nagy-Britanniába. Belgiumba és Hollan­diába 600 ezer korona értékben exportál­nak. JUJ SZO 84 * 1959. április 12.

Next

/
Thumbnails
Contents