Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-08 / 96. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. április 8. ^"szerda 30 fillér XII. évfolyam, 96. szám Sok függ a kereskedelem jó munkájától A közelmúltban végrehajtott árleszállítás, mely további lépést jelent hazánk lakossága életszínvonalának emelkedésében, egyúttal állami kereskedelmünk és a fogyasztási szövetkezetek nagy erőpróbája is volt. Ma, egy hónap távlatából kijelenthetjük, hogy kereskedelmünk jól teljesítette feladatát, munkájáért teljes elismerés illeti. Azt a nagy feladatot, mely az árleszállítás alkalmából a kereskedelem alkalmazottaira, különösen pedig az elárusítóhelyek dolgozóira hárult, csak példás áldozatkészséggel lehetett valóra váltani. Belkereskedelmünkben az utóbbi évek folyamán nagy változások történtek. Legjobban szemlélteti ezt az a tény, hogy míg 1949-ben a kiskereskedelmi forgalom 41 milliárd koronát tett ki, 1958-ban ez összehasonlítható árakban 90,5 milliárd koronára emelkedett. Jelentős mértékben megváltozott és átépült a kapitalizmustól örökölt szétforgácsolt kereskedelmi hálózat. Az új szervezés lehetővé tette a felesleges összekötő szervek megszüntetését és ezzel az alkalmazottak számának csökkentését. Hjzánk belkereskedelmében ma a lakosság 3,2 százaléka dolgozik, míg Angliában és Franciaországban a lakosság 6, az USA-ban 7,7, az NSZK-ban pedig 9 százaléka. A felduzzasztott apparátus csökkentésének és a lakosság vásárlóképessége gyors növekedésének eredményeként a kereskedelemben tevékenykedő egy alkalmazottra eső áruforgalom ma négyszerese a háború előttinek és az áruforgalomra eső költségek 8,6 százalékot tesznek ki, mely mintegy harmada a kapitalista kereskedelem költségeinek. Ezek a sikerek kereskedelmünknek a kapitalista kereskedelem feletti nagy fölényét bizonyítják és szilárd alügját képezik továbbfejlődésének, a még előforduló fogyatékosságok eltávolításának. Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése és a gyors ütemben növekvő fogyasztás belkereskedelmünktől megköveteli, hogy rugalmasan és gyorsan reagáljon a lakosság egyre nagyobb és változó keresletére. A belkereskedelemnek célszerűen bővíteni kell az áruválasztékot és nyomást kell gyakorolnia a termelésre, hogy a piacra kerülő áruk minden tekintetben megfeleljenek a követelményeknek. Úgyszintén nagy feladatok várnak a kereskedelmi dolgozókra az eladás kulturáltságának emelésében, az egészségügyi követelmények betartásában, a kiszolgálás gyorsabbá, megbízhatóbbá tételében. A legfontosabb feladatuk természetesen az, hogy a fogyasztók szükségletét teljes mértékben kielégítsék mind az áruk mennyiségében, mind választékában és minőségében. Előzetes javaslatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 1965-ig az 1957-es évvel szemben 89,4 milliárd koronáról 133 milliárd koronára fog növekedni. Ezzel a rohamos növekedéssel mind az ipari, mind az élelmiszereket árusító üzletek csak a legkorszerűbb munkaformák bevezetésével birkózhatnak meg. Ez irányban főleg az utóbbi időszakban jelentős lépést tettünk előre. Nagyszámú üzlet tért át az önkiszolgálásra, a szabad áruválasztásra és lényegesen fokozódott az üzletek szakosítása. Mindez kedvező visszhangot kelt a lakosság körében, éppen ezért továbbra is folytatni kell az új eladási formák minél szélesebbkörű bevezetését és le kell számolni a helyenként fellelhető maradi nézetekkel. Sok helyen ugyanis ragaszkodnak a meglevő kis üzletekhez, mindenféle hagyományokról beszélnek. Ezek címére csak azt mondhatjuk, hogy a szocialista kereskedelem kiépítése nemcsak az elárusítóhelyek szocializálásában fejeződik ki, hanem abban is, hogy ezeket a legkorszerűbb alapokra helyezzük, mely biztosítja a munkatermelékenység emelkedését és lehetővé teszi, hogy a fogyasztó gyorsan, kényelmesen végezhesse el bevásárlását. A kiskereskedelmi hálózat mai helyzete, amikor egy elárusítóhelyre átlagosan 2,3 dolgozó jut, távolról sem ^eíl nieg a követelményeknek. A kiskereskedelmi hálózat tökéletesítése és az eladás új formáinak alkalmazása azonban csak egyik része azon igyekezetünknek, hogy a kereskedelem egyre jobban szolgálja társadalmunkat. Emellett a kereskedelem dolgozóinak állandóan szem előtt kell tartaniok a fogyasztók érdekeit és nem szabad megengedniök, hogy a termelés által, vagy bármely más módon megkárosítsák őket. Az árleszállítással kapcsolatban újból élesen el kell ítélnünk az olyan jelenségeket, melyek némely termelési vállalat és részben a kereskedelem részéről abban a törekvésben nyilvánulnak meg, hogy a termelésből kivonják a legolcsóbb árucikkeket és ezeket úgynevezett jobb minőségű, természetesen drágább árucikkekkel helyettesítsék. Ezeket a káros jelenségeket dolgozóink az országos vita során teljesen helytállóan bírálták. E visszásságokat gyakran azzal a helytelen érvvel igyekeznek mentegetni, hogy az életszínvonal emelkedésével együtt állandóan növekszik a kereslet a jobb minőségű árucikkek iránt és így természetesen emelkedik az árucikkek átlagos ára. Ez igaz. Súlyos hiba azonban, melynek előidézőit komoly felelősségre kell vonni, ha az áruválasztékból eltűnik az olcsóbb cikk és a fogyasztó akarata ellenére drágább áru vásárlására kényszerül. Ügy véljük, mindenki természetesnek találja, hogy ez utóbbinak semmi köze sincs a fogyasztók érdekéhez és kívánalmaihoz, és minden ilyen eset nagy politikai kárt okoz nekünk. Az üzletben minden árcsoporthoz tartozó árut meg kell találnia a vásárlónak. Szükségünk van árura a rendkívül igényes vevők számára, ezek hadd legyenek drágábbak. Szükségünk van azonban elegendő mennyiségű olcsóbb és emellett jő minőségő árura a vásárlók többi része igényeinek kielégítésére. És itt meg kell mondanunk azt is, hogy a jó minőségű árucikkeknek nem kell mindig drágának is lenniök, mint azt egyes gazdasági dolgozók tévesen gondolják. Éppen ideje, hogy egyes üzemekben különféle spekulációk helyett többet törődjenek a műszaki fejlesztéssel, a munkatermelékenység emelésével, hogy az egyes árucikkek termelése minél kevesebb munkába kerüljön, hogy jó minőségű és emellett olcsó termékeket gyártsunk. Abban az esetben pedig, ha a termelés bármely oknál fogva kiemeli a termelési programból valamely csökkentett árucikk előállítását, ezt megközelítően ugyanolyan minőségű árutermékkrt kell helyettesíteni. Ez a nagykereskedelemre is vonatkozik az elárusítóhelyek áruellátásában, miután előfordul, hogy ezek polcairól hiányoznak egyes keresett árufeleslegek, melyekből elegendő van raktáron. A kereskedelem továbbfejlesztésében természetesen nem elég, ha csupán a technikáról, a választékről és az árakról beszélünk. A továbbfejlődés és a kereskedelem által nyújtott szolgáltatás tökéletesítésének kezessége elsősorban az ezen a szakaszon dolgozó pártszervezetek munkájának megjavulása, valamint az összes dolgozók politikai és szakmai fejlettsége. Szükséges, hogy a kereskedelemben működő pártszervezetek gondoskodjanak soraiknak a legjobb dolgozókkal, főleg fiatalokkal való megerősítéséről. A kommunisták tevékenysége, a jó politikai munka alapvető feltétele annak, hogy a belkereskedelemben teljes mértékben elejét vegyük a még mindig előforduló fogyatékosságoknak, a vásárlók megkárosításának és megtisztítsuk kereskedelmünket az oda nem való spekuláns elemektől. Pártunk XI. kongresszusa célul tűzte ki, hogy 1965-ig 1957-hez viszonyítva 45 százalékkal emeljük a lakosság fogyasztását. E feladat teljesítéséhez nagymértékben hozzájárulnak a belkereskedelem dolgozói. Munkájukban ugyanúgy, mint termelési dolgozóink, világos, konkrét irányelvekre támaszkodnak. Ez, valamint az ott dolgozó tapasztalt káderek jó munkája a legfőbb feltétele annak, hogy kereskedelmünk egyre jobban kielégítse a lakosság egyre emelkedő igényeit. Gazdaságosan kell kihasználni a Vág vízrendszerét Az állami vízgazdálkodási tervjavaslat nagy figyelmet szentel a Vág medencéje kiaknázásának. A Vág mentén él Szlovákia lakosságának 30 százaléka és iparának 35 százalékát itt építették. A Vág mellékfolyóival és patakjaival az energetikai alap gerincét képezi, a Vág alkotja a szlovákiai vízierőművek forrásainak 40 százalékát. A Vág völgyében már most több mint egymilliárd kW-óra villanyáramot termelnek évente. Az új erőművek építésével legalább kétszer annyi villanyáramot lehet majd fejleszteni. Szlovákia további iparosítása során a lehető leggazdaságosabban kell kihasználni a Vág vízrendszerét. A Vág kiaknázásának problémáiról a vízgazdálkodási szakértők Bratislavában az április 7—9-én rendezett értekezleten tárgyalnak. Ezt az értekezletet a Csehszlovák Tudományos Techhnikai Társaság vízgazdálkodási szekciója hívta egybe. AZ IDÉN A homonnai Kapron Üzemben ez év június 1-én kezdik meg a próbaüzemeltetést. Ezekben a napokban az óriási csarnokban éppen a gépeket szerelik. A kohóipari berendezéseket szerelő vállalat dolgozói minden igyekezetüket arra fordítják, hogy az átadás határidejét még jobban lerövidítsék. Képünkön Jozef Sihara a gépet szereli. (Foto: Ján Kočiš - ČTK) jóval több kukoricát vetünk Ismeretes, hogy az állattenyésztésben mennyire mértékadó a takarmányfélék megfelelő mennyiségben történő termesztése. A tavalyi gyenge eredményekkel bizony nem dicsekedhetnek szövetkezeteink, hiszen a következmények komolyak voltak: növelni kellett a takarmányfélék behozatalát, és az állattenyésztés sem hozott olyan sikereket, amilyenek elvárhatók voltak. Azáltal, hogy a felsőbb szervek határozottan rámutattak a hibákra és megállapították az új irányvonalat, EFSZ-einek és állami gazdaságaink a nyitrai kerületben ez idén már nagyobb figyelmet szentelnek a takarmánytermesztésnek, most különösen a cukorrépa és a kukorica idején való elvetésének. mint TAVALY E hét végén kezdik A kedvező időjárás arra készteti a nyitrai kerületben az érsekújvári, zselízi, ógyallai, surányi és komáromi járás földműveseit, hogy minél előbb megkezdjék a kukorica vetését. A tavalyi, jó tapasztalatok alapján több járásban idén nagy területen vetnek kukoricát, négyzetesfészkes módon. Az érsekújvári járásban több mint ezer hektárnyi területet vetnek be az említett módon. A kerületben sikeresen haladnak a talajelőkészítési munkák a kukorica alá. Például az ógyallai járásban már az egész területen, mintegy 2450 hektáron, amelybe a kukoricát elvetik, befejezték az előkészítő munkákat, i Megfelelő időjárás esetén a nyitraj Ifjúságunk kezdeményezése lakásépítkezésünk fejlesztésében (ČTK) — A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezése hozzájárult ahhoz, hogy az építészet szakaszán a legutóbbi időben 400 ifjúsági kollektíva, munkacsoport, stb. létesült és hogy már 20 kollektíva törekszik a „Szocialista munkabrigád" megtisztelő cím elnyerésére. Az ifjú dolgozók védnökségeket vállalnak lakásépítkezéseink egyes szakaszai felett. Így van ez a bratislavai, az ostravai, a íilinai és más kerületekben is. A gottwaldovi Vörös Október Üzemben működő CSISZ-tagok a gottwaldovi ipari építkezéseken dolgozó CSISZtagokkal együtt segítséget nyújtanak a vállalati építkezések megvalósításában. Tizenöt lakásegységet építenek IM^alll Április az erdők hónapja. A Mélník környéki erdőgazdaság dolgozói áprilist, az erdők hónapjának nevezték el és igyekeznek befásítani azokat a területeket, amelyeket nem lehet termelésre felhasználni. Képünkön Miroslav Eder erdész egy kis csoport munkásnak a helyes faültetés módját magyarázza. Foto L. Švarc (ČTK) fel, mely építkezéseken azzal takarítanak meg 100 000 koronát, hogy kiássák az épületek alapjait, épületelemeket készítenek és számos segédmunkát is elvégeznek. A žilinai panelkészítő üzemben működő CSISZ-szervezet kötelezettséget vállalt, hogy a béke és barátság VII. Világifjúsági Találkozója tiszteletére 5 lakásegység felépítéséhez szükséges panelt állít elő terven felül. Az a kezdeményezés, mely számos kerületben, járásban és a CSISZ-szervezeteiben is kibontakozik az építőanyag termelése terén, arról tanúskodik, mily jelentős szerepet tölhet be az ifjúság e szakaszon. A CSISZ nyitrai kerületi bizottsága védnökséget vállalt a lyukacsos beton gyártása céljából épülő üzem építkezése felett és egyidejűleg megígérte, hogy egy évvel lerövidíti az üzem építésének határidejét. Kitűnő ötletet váltanak valóra az ostravai Klement Gottwald Üj Kohóüzemben tevékenykedő CSISZ-tagok is. A Klement Gottwald Üj Kohóüzem villanytelepén felhalmozódott hamut, melyet eddig semmire sem használtak fel, az év folyamán épületelemek készítésére fogják használni. Az előállításukhoz szükséges berendezés építését ifjúsági építkezéssé nyilvánították. Ennek az építkezésnek 120 ezer koronába kellene kerülnie, de a fiatalok teljes negyedével csökkentik a költségeket. A prešovi kerületi CSISZ-tagok 1 millió 200 ezer téglát és épületelemet készítenek építészetünk számára a VII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére. kerület déli járásaiban már e hét végén megkezdik a kukorica vetését. Idén nagyobb területen A tavaszi gabonafélék elvetése után a nyitrai kerületben azonnal hozzákezdtek a cukorrépa és más takarmányfélék elvetéséhez. A tervezett 24 440 hektárnyi vetésterület helyett csaknem 26 ezer hektáron vetnek cukqrrépamagot. Eddig már mintegy 20 ezer hektáron befejezték a vetést. Ezenkívül háromezer hektáron takarmányrépát vetnek a mezőgazdasági állatok részére. Sarabolják a cukorrépát Április 6-án a Zselízi Állami Gazdaság zálogosi málasi, karolina-majori és čajakovói részlegén 12 pár lőfogattal 90 hektáron megkezdték a cukorrépa sarabolását. A munkaérdemrenddel kitüntetett mezőkeszi szövetkezetesek is sarabolják már a cukorrépát, továbbá a lévai, sárói szövetkezetesek, aztán a Komáromi Állami Gazdaság ekeli részlegén, a lévai Mezőgazdasági Technikai Iskola gényi gazdaságában és másutt. Á siker újabb biztosítéka Hogy idép EFSZ-einkben jóval nagyobb eredmények lássanak napvilágot, fontos szem előtt tartani továbbra is a falvak szocialista átépítését. A nyitrai kerületből érkező örvendetes hír szerint 1959-ben eddig 11 újabb és 6 régi szövetkezet bővült összesen 5500 taggal és mintegy 15 300 hektárnyi földterülettel. TERVEN FELÜL exportra Ä Dolné Hamre-i Sandrik Üzem dolgozói, akik az első negyedévi export tervet 136,7 százalékra teljesítették, már a második negyedév export tervén dolgoznak. Ebben a hónapban Törökország számára 400 különféle benzinkannát szállítottak és egyidejűleg Norvégia szániára 1650 benzinkannát készítettek. Az év elejétől mostanáig a Dolné Hámre-i Sandrik Üzem 14 ezer kannát szállított nyolc külföldi államnak. A külföldi vállalatok azonban más áru iránt is érdeklödnek, különösen a rozsdamentes evőeszközkészletek iránt, amelyekből az eiső negyedévben 40 000 darabot készítettek aüzemben. Ebben az évben a Sandrik másfélmillió korona értékű benzinkannát és rozsdamentes evőeszközkészletet szállít külföldre. Az üzem dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hojjy idén terven felül 10 Ó00 kannát gyártanak exportcélokra. Szlovákiában a szocialista szektor a termőföld csaknem 70százalékát műve; % Szlovákia területén a kis- és középparasztok a március 24-től április 7rlg terjedő időszakban 15 új egységes földművesszövetkezetet alakítottak, amelyekbe 820 parasztgazdaságot szerveztek be 4932 hektárnyi termőfölddel. . Az egységes földművesszövetkezetek száma Szlovákiában az év kezdetétől 131-el növekedett. Ezek közül 56-ot a prešovi kerület kis- és középparasztjai alakítottak. Ma Szlovákia területén 2 529 szövetkezet, 1581200 hektár földet művel. A szocialista szektor 1 903 290 hektárnyi területen gazdálkodik, ami Szlovákia termőföldjének 69,8 százalékát képezi.