Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-07 / 95. szám, kedd

A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához Moszkva (ČTK) - A Szovjet­unió külügyminisztériuma április 4-én jegyzéket intézett az USA moszkvai nagykövetségéhez azzal kapcsolatban, hogy egy S-130 tí­pusú amerikai utasszállítógép március 27-én a Nyugat-Német­országot Berlinnel összekötő légi­hídon át vezető repülőútja során megszegte a szabályokat. A repülőgép 7000 méter magas­ságra emelkedett, noha a szovjet fél idejében figyelmeztette a berlini lé­gijárat-biztonsági központ amerikai képviselőjét: megengedhetetlen, hogy a repülőgép 3050 méternél ma­gasabbra emelkedjék. A repülőgép még aznap Berlinből Nyugat-Németországba visszarepül­ve, útja során a légi hidakon szoká­sosnál kétszerte nagyobb magasságba emelkedett, noha a hivatalos szovjet tényező tiltakozott az USA képvise­lőjénél. A Berlinnel való légi összekötte­tés bevezetett rendjének szándékos megszegését aligha értékelhetjük másnak, mint az USA odairányuló törekvésének, hogy rosszabbítsa a külügyminiszteri találkozó feltételeit, vagy pedig egyenesen aláássa a Ke­let- és Nyugat közötti tárgyalásról elfogadott egyezményt — olvassuk a jegyzékben. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió nemcsak, hogy semmi olyant nem tesz, ami a tárgyalások küszöbén rosszabbíthatná a helyze­tet, ellenkezőleg, mindenképpen a tár­gyalások lebonyolítására törekszik. A szovjet-finn szerződés 11. évfordulójának ünnepsége Helsinki (ČTK) — A finn—szovjet társaság vasárnap Helsinkiben dísz­gyűlést rendezett a Szovjetunió és Finnország között megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásá­nak 11. évfordulója tiszteletére. A díszgyülésen részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, Szukszelajnen miniszterelnök, Toerngren kül­ügyminiszter, a kormány több tagja, a képviselők, neves közéleti és po­litikai dolgozók, a kereskedelmi körök képviselői, tudományos és kul­turális dolgozók. A gyűlésen szovjet küldöttség is részt vett, melyet A. P. Volkov, a szovjet —finn társaság vezetősége elnökének helyettese, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett a munka­és bérkérdések intézésére létesült állami bizottság elnöke vezetett. A finn miniszterelnök a következő­ket mondotta a szerződés jelentő­ségéről: „S szerződés továbbra is példaképe marad annak, hogyan egyengethetők szilárdan egy nagy­hatalom és kis szomszédja kapcso­latai a mai nyugtalan világban úgy, hogy mindkét fél érdeke biztosítva legyen és mindegyikük megőrizze szuverenitását, politikai és szociális rendszerét". A. P. Volkov Finnország és a Szov­jetunió együttműködéséről és köl­csönös segélynyújtásáról beszélt. Biztosította a jelenlevőket, hogy a Szovjetunió népei őszinte barátság­gal viseltetnek a finn nép iránt és mindent megtesznek a béke védel­mében. A Magyar Népköztársaság felszabadulása 14. évfordulójának alkalmából szombaton díszszemlét tartottak az ünnepi díszbe öltözött Dózsa György útvonalon. A képen a munkásőrség díszmenete. AZ ARAB LIGA politikai bizottságának ülése Bejrut (ČTK) - Bejrutban április 5-én folytatták az Arab Liga politikai bizottságának zárt ülését, amelynek fő napirendi pontja az Egyesült Arab Köztársaság és az Irak közötti vitás kérdés volt. Főképp Szudán és Ma­rokkó küldöttei igyekeznek közvetí­teni. Ahmed Chajr szudáni külügymi­niszter kormánya nevében kifejezte afeletti aggodalmát, hogy Irak ki­lépne az Arab Ligából, ha a bejrúti értekezlet az iraki kormány ellen irányuló határozatokat hozna. HUSZ ÉV Albánia fasiszta Tirana (ČTK) — Húsz évvel ezelőtt április 7-én támadták meg Albániát az olasz fasiszta haderők. A támadást 173 hadihajó, 600 bombavető repülőgép és több mint 50 ezer olasz katona hajtotta végre. Albánia népe fegyverrel kezében válaszolt az álnok támadásra. A kis Albánia a támadóval szemben teljesen magára volt hagyatva. Zogu ki­rály feudális klikkje, amely már régen (•Mt*IMIMIH(,l„*tl„(>l(lll(,l,„„»„,„„„l Algériában már ötödik éve tart az igazságtalan és véres gyarmati háború. Minél na­gyobb sikereket ér el az algériai felszabadító had­sereg, annál na­gyobb megtorláso­kat követnek el a gyarmatosítók a polgári lakosság ellen. Az algériai gyermekek és nők Tunisz és Marok­kó határán fekvő gyűjtőtáborokba menekülnek. A képen algériai menekültek. MTI felvétel TELT EL megszállása óta megnyitotta a kaput a fasizmus előtt, el­árulta Albánia nemzeti érdekeit és a leg­kritikusabb pillanatban szökött meg az országból. A nyugati hatalmak mit sem tettek az olasz fasizmus támadása ellen. A megszállók elleni harcosok száma egyre nőtt, főképpen amikor a harc élére a' fiatal Albán Kommunista Párt, a msi Albán Munkapárt állott. A felszabadulás előestéjén Albánia te­rületén több mint 70 ezer partizán har­colt. és 1944 novemberében győzelme­sen kiűzték hazájuk egész területéről a megszállókat. A fiatal albán nemzet szabadságharcá­ban súlyos áldozatokat hozott. 28 ezer harcos életét áldozta Albánia szabadsá­gáért, 10 ezer politikai foglyot internál­tak, 35 ezer személyt ítéltek kényszer­munkára. A 2500 albán község és város közül 850-et elpusztítottak, a megszál­lók szándékosan tönkretették a közleke­dési eszközöket, a bányákat, villanytele­peket, az üzemeket és elhordták a ter­mést. Az albán népnek a felszabadulás után nagy erőfeszítést kellett kifejteni a há­ború okozta károk helyreállítására. Az Al­bán Munkapárt által kitűzött úton, a Szovjetunió és a többi népi demokrati­kus ország népeivel együtt építi az albán nemzet boldogabb, gazdagabb életét. Al­bánia népe ma bizalommal tekin a jö­vőbe, mert a szocialista országok nagy családjának barátságára támaszkodik. Az EAK küldöttsége határozottan elutasította a közvetlen tanácskozá­sokra vonatkozó javaslatokat Irak­kal. Azt a nézetet vallja, hogy a két ország között nem állnak fenn el­lentétek. Emellett azonban el akarja érni az értekezlet többi résztvevői­nek hozzájárulását az Irakot állító­lag fenyegető „kommunista veszede­lem" elleni intézkedésekre vonatkozó határozathoz. Az Iraki Köztársaság, melynek kül­dötte Bejrutban nem jelent meg, a hasonló felhívásokat a szuverén or­szág belügyeibe való beavatkozási kísérletnek minősíti. A líbiai kormány az Arab Liga tit­kárságával közölte, hogy a bejrúti összejövetelre nem küldi el képvise­lőit. Libia kormánya ugyanis úgy véli, hogy I 'ak részvétele nélkül nem lehet az őt érintő kérdésről sike­resen tárgyalni. Az angolok elégedetlenek az USA politikáiévá! London (ČTK) - Az Amerikai Egyesült Államok kormányának és vállalkozó köreinek az angol társa­ságokkal szemben folytatott megkü­lönböztető politikája Nagy-Britan­niában a tiltakozások és elégedetlen­ség hullámát váltja ki. John Brown munkáspárti képviselő kijelentette hogy az amerikai businesmanok „kérlelhetetlen politikát" folytatnak Nagy-Britanniával szemben. A brit hatóságok Nyaszaföid lakossága ellen (ČTK) — Blantirei hírek szerint a nyaszaföldi angol gyarmati hatósá­gok Mlanje járás lakosságát 8750 fontsterling'; összegű kollektív pénz­bírsággal sújtották.' A járás minden egyes felnőtt dolgozójára 30 silling jut, ami havi jövedelmének csaknem felét teszi ki. Az angol hatóságok arcátlanul azt állítják, hogy ezt a pénzbírságot azokért a károkért rót­ták a lakosságra, amelyeket Nyasza­föid népe okozott, amikor szembe helyezkedett a gyarmati elnyomók­kal. Zavargások Dahomeyben Cotonou (ČTK) — Dahomey, francia nyugat-afrikai autonóm köztársaságban az utóbbi napokban zavargások voltak, ösz­szetűzésre került sor a lakosság és a katonai csapatok között. A zavargások oka az volt, hogy meghamisították az április 2-i parlamenti választások eredményeit. A választások során többséget nyert a dahomeyi demokratikus szövetség ellen­zéki párt, amely elutasítja a Franciaor­szággal való együttműködés politikáját. A kormány azonban mesterkedéssel elérte azt, hogy a dahomeyi demokratikus szö­vetség a 70 képviselői mandátumból csu­pán 11 mandátumot kapott. A választási eredmények meghamisítása után országszerte hatalmas tiltakozó tün­tetésekre és összetűzésre került sor a la­kosság és rendőrség között A SON POSTA török lap jelentése sze­rint az Amerikai Egyesült Államok két­oldali katonai egyezmény alapján 60 reaktív bombavető repülőgépet szállít Tö­rökországnak. (ČTK) ENRICÓ MATEINAK, az ENI olasz ál­lami, .kőftiajtárijaság elnökének meghívá­sára e napokban kínai technikusok ér­keznek Rómába, hogy megismerkedjenek az olasz vegyi- és kőolajipar vállalatok munltálával. fČTK)' NEW YORKBAN nemzetközi autó-sza­lont nyitottak, amelynek kiállításán 8 ál­lam, közöttük Csehszlovákia is, részt vesz. A kiállítás iránt nagy az érdeklő­dés. (ČTK) A WIESBADENI statisztikai hivatal je­lentése szerint a nyugat-németországi kiskereskedelmi forgalom februárban a januári forgalomhoz viszonyítva 10 szá­zalékkal csökkent. (ČTK) A VIETNAMI Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége visszatérő­ben lengyelországi, magyarországi és mon­gol népköztársaságbeli látogatásáról ápri­lis 5-én Pekingbe érkezett. (ČTK) GÖRÖGORSZÁGBAN a munkanélküliek száma elérte a 200 ezret. Ez arra mu­tat, hogy a Nyugat gazdasági hanyat­lása károsan befolyásolja Görögország gazdasági életét. (ČTK) A DÉL-AFRIKAI rendőrség e napokban tüzet nyitott a kronstadti közigazga­tási épület előtt gyülekező bennszülöttek­re, akik panaszukat akarták előterjeszte­ni. A bennszülöttek ügyelt intéző biztos nem volt hajlandó a panasztevóket fogad­at rendőrség szétkergette a tüntető­ket. (JČTK) Izomba ton este 10 órától vasár­nap délután 6-ig 13 úgyneve­zett „telethont" közvetített a New York-i televíziós adóállomás. Az volt a feladata, hogy pénzt szerezzen az elmebetegek gyógyítására. Hogy ezt közelebbről megvilágítsák, a tudósítók rövid időközökben rámutattak, hogy az USÁ-ban minden tizedik amerikai elmebeteg és orvosi kezelésre szorul. De nincs mindenkinek pénze a keze­lésre. Az elmegyógyászok nézete sze­rint, ha kellő anyagi eszköz áll rendel­kezésére, tíz beteg közül hetet ki­gyógyíthatnak. A „telethon" résztvevői azokra gondoltak, akik hallucinálásban, vagy hasonló bántalmakban szenvednek. Ez persze nem öleli fel teljesen az el­memegbetegedések eseteit. Hogyan feledkezhetnek meg arról, hogy van­nak olyanok is, akik az atom- és hid­rogénbomba korszakában az „első csapás" mérését javasolják, akik épp olyan magától értetődően tárgyalnak atombomba ledobásáról a Szovjet­unióra, mintha legalábbis egy vendég­lői vacsora megrendeléséről beszélné­nek. Hova lett az ítélőképességük, mely többek között azt sugallja, hogy mindkét félnek van atom- és hidro­génbombája? Egyes amerikai lapok ls nagyon esztelennek tartják ezt az eljárást. Ezzel kapcsolatban említést tesznek egyes amerikai tábornokoknak az egyik kongresszusi albizottság ülésén nemrégen elhangzott kijelentéseiről. Ezek a tábornokok és tengernagyok terveket, szőnek a Szovjetunió „el­pusztítására", mégpedig nemcsak egyszeri, hanem „többszöri" meg­Beteg elmék politikája New York-i tudósításunk: semmisítésére. Cj igét találtak ki; „to overklill" azaz „agyon-agyonütni". Itt „a kelletténél === több" bomba ledobására gondolnak. Szörnyű esztelenségeket hallhatunk civilektől is. A New York Herald Tri­búne kommentárt közöl Dávid Law­rence tollából. Címe: „Az USA a maga részéről már most lehetségesnek tartja a megelőző háborút". Wain­weright, a képviselőház New York ál­lambeli tagja is ezen a nézeten van. Az USA-nak állítólag már most -' mihelyt úgy véli, hogy a háború „el­kerülhetetlen" — le kell dobni az atombombát a Szovjetunióra. Azt pe­dig, hogy „elkerülhetetlen"-e, maguk­nak kell eldönteniük. Wainweight a fenyegetések kampányát a fegyver­kezés újbóli fokozásának követe­lése és az NDK területe fölötti légi korridor fölötti repülésre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegése kíséri. Aligha láthatunk ebben valami véletlent és nem megfontolt hadjá­ratot, melyet az USA bizonyos erői a feszültség enyhítése, a Kelet- és Nyu­gat tárgyalásait elősegítő megfelelő feltételek megteremtése ellen fejte­nek ki. Ügy látszik, nem az atom- és hidrogénbombában, hanem a béke megszilárdítására vezető ésszerű tá­madásban látják a legnagyobb ve­szélyt. A múlt héten a NATO tanácsülésén is nem kis mérték­ben ezek az irárty­zatok nyilvánultak ~ meg. A megbeszé­lések úgyszólván zárt ajtók mögött történtek és a záróközlemény magán viseli annak bélyegét, hogy szándé­kosan kerülték a konkrétumokat. Am az is, amiről a közvélemény tudomást szerzett, azt bizonyítja, hogy a Ke­lettel folytatandó tárgyaláskor igyek­szenek minden fontos kérdést megke­rülni. Ehelyett előre követelik a Szov­jetuniótól, hogy irreális „engedmé­nyeket" tegyen és zsákutcába vezető terveket javasolnak. A titokzatosság ellenére is most az a nézet uralkodik, hogy a készülő nyugati kezdeményezés a múlthoz viszonyítva nem jelenti állásfoglalá­sának lényegesebb megváltozását, hogy a washingtoni ülésen megbeszélt anyagot — a „hidegháború" régi kész­leteiből vették. Jellemző tény, hogy még az Egyesült Államokban sem tartják nagyra a készületben levő ja­vaslatokat. A New York Times vasár­napi számában azt Írja, „úgy vélik, nagyon valószínűtlen, hogy Moszkva a nyugati javaslatokat valamilyen szélesebb alapon elfogadja". E lap április 2-i számában Schmidtnek, wa­shingtoni tudósítójának beszámolóját kommentálva ezt írja: „A Kelet és Nyugat közötti megegyezés lehetet­lensége (az értekezletre gondol) csak­hamar nyilvánvaló lesz — mint a diplomaták vélik —, s majd felmerül a „meg nem egyezésről szóló egyez­mény" aláírásának problémája oly módon, hogy megmaradna a jelenlegi németországi helyzet, úgyhogy a nyu­gati hatalmak nem lennének kötelez­ve állandónak tekinteni Németország kettéosztottságát". A „meglévő állapot" ártatlan kife­jezése mögött többek között Nyugat­Németország atomfelfegyverzése, „Nyugat-Berlinnek nyugati csapatok­kal való megszállása örökkététele rej­lik. A sajtó ezért azt jósolta, hogy a tárgyalás folyamán csak „perifériá­lis" megegyezésekre kerül sor". Miért akadályozzák az Egyesült Ál­lamok és más nyugati országok a Szovjetunióval való bárminő megegye­zést? Higgins szerint ez a ..láncola­tos reakciótól" való félelem. A Bal­timore Sun című lap március 22-i számában azt állítja: a probléma az, hogyan akadályozzák meg, hogy „az ol­vadás politikai lavinát ne indítson el, mely kiszorítaná az Egyesült Államok erőit Európából és végeredményben agyonzúzná 15 ország Atlanti Szövet­ségét". Természetesen, aki ilyen szándékkal foglalkozik a tárgyalások gondolatával, súlyos felelősséget vállal magára a további fejlődésért. Ma külünösképpen hangsúlyozunk kell ezt a tényt. A fel­tételek megnehezítésére kifejtett energia bizony hasznosabb felhaszná­lást érdemel. Elvégre különféle dol­gokra szabadíthatnak fel pénzt és ak­kor a telethon rendezésére sem lenne szükség. Pfemysl Tvaroh MacCarthy is elégedett lehetne Mac Carthy az „erös kéz" amerikai poli­tikájának s/tllemi atyja már néhány éve halott. Szelleme azonban gyakran visszajár kísérteni az USA hidegháború által felszí­tott hisztérikus légkörébe. MacCarthy arról volt híres, hogy ellen­sége volt minden haladónak, sőt még ártal­matlan, közömbös dolgokban is „kommu­nista veszélyt" szimatolt és munkát adott az FBI gépezetének. Az Amerikaellenes tevékenységet vizs­gáló bizottság szervei mindmáig hívek ma­radtak nagy példáképükhöz és szellemi atyjukhoz. Most, amikor a jöszándékú em­berek világszerte szorongva várják a kor­mányfők összejövetelét és követelik, hogy a tárgyalások pozitív eredményre vezesse­nek, MacCarthy utódai veszélyeztetve lát­ják a „hidegháború" pozícióit. Persze az USA nagy ország és nem zárkózhatik el az ővilágtól — már csak a rokoni kapcso­latok miatt sem. Ezért hát nyílván a há­borús propaganda támogatására újabb merényletet kíséreltek meg az amerikai polgárok szabadságjogai: a sajtó- és világ­nézeti szabadság ellen. Ha valaki a' szo­cialista országokból irodalmi müveket kap, köteles a csomag kiadása előtt olyan nyi­latkozatot aláírni, hogy tényleg ő rendelte és át kívánja venni a küldeményt. Ez még a meglepetésekhez szokott amerikai kis ember számára is érthetetlen. Elvégre megrendelés nélkül senkinek sem küldenek könyveket, vagy talán az FBI emberei attól tartanak, hogy valamelyik szocialista állam szándékosan küld ismert vagy Ismeretlen címekre könyveket, hogy általuk „forra­dalmat robbantson ki"? Bizar feltevés, Az amerikai kisember jogosan sértve érzi magát emberi méltóságában. S ezért az esetek többségében megtagadja a követelt nyilatkozat aláírását. Különben keresztül lát a szitán, hogy a nyilatkozatra nem a postának, hanem az FBI-nek van szüksége, hogy majd külön foglalkozzék az egyes esetekkel, ami sok kellemetlenséggel, beidé­zéssel, munkából való elbocsátással, meg­hurcolással, állandó zaklatással szokott jámi. „Felnőtt amerikai polgár vagyok, s remélem, magam dönthetek arról, mit olvassak" — fejezte ki millió amerikai vé­leményét az új Intézkedés által érintett John Harwey hollywoodi lakos. Igaza van. A sértett emberi jogok ne­vében beszél. A „korlátlan szabadság" ha­zájában azonban úgy látszik egyre inkább az emberi jogok és szabadság megnyir­bálásának útjára témek. A nagy „boszorkányüldöző" szelleme újból kísért L. L. ÜJ SZÖ 3 * 1959. április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents