Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-01 / 89. szám, szerda

Az új technikában rejlik a legnagyobb anyagtartalék Szakembereink számára nagy tapasztalatot jelentett a brüsszeli világkiállítás, amelyen megismerkedhettek a világ legfejlettebb országainak gyártmányaival, a techni­ka legújabb vívmányaival, elsősorban a szovjet szput­nyikokkal. Ezen a kiállításon hazánk iparának is voltak olyan gyártmányai, amelyek bámulatba ejtették a nyu­gati országok szakembereit. Mégsem lehetünk megelé­gedve technikánk mai fejlődésével. A XI. vártkongresszus határozata, a Központi Bizott­ság levele országunk népéhez és legutóbbi határozata olyan feladatot tűzött számunkra 1965-ig, amelyeknek megvalósítása lényegében a tőkés világ megelőzését je­lenti az egy lakosra eső ipán termelésben. Hogy ezt a reális feladatot teljesíthessük, mind az iparban, mind az építészetben működő pártszervezeteknek minden figyel­müket a műszaki fejlesztésre, az anyagtakarékoskodás­ra, az új technika meghonosítására kell irányítaniuk. E téren még nagy munka vár ránk, amely kell. hogy óriási hasznot hozzon szocialista társadalmunknak Gép­iparunk és más iparágaink is sokszor elavult munka­módszereket alkalmaznak és az új technika fejlesztésé­nek nem szentelnek kellő figyelmet. 17 kiválasztott gép­ipari termék felülvizsgálása során megmutatkozott, hogy összesen 36 00n tonnával súlyosabbak, mint a külföldi gyártmányok. Gépiparunk termékei átlagosan 15 száza­lékkal nehezebbek, mint a külföldiek. A XI. pártkongresszus irányelvei alapján a második ötéves terv utol­só két évében az ipari termelés fel­adatai jóval magasabbak, mint ezt az ötéves terv kidolgozásában előre lát­tuk. Mit jelent az ipari termelésben a terv ° és félmilliárd koronával való növelése? Azt, hogy több anyagra van szükség. Az anyagtakarékosko­dás legnagyobb tartaléka pedig ép­pen az új technika meghonosításá­ban rejlik. Ha figyelembe vesszük, hogy az anyagtakarékoskodás 80 százaléka a gépek és berendezések konstrukciós megoldásában rejlik és csak 8 százaléka a terme­lésben, úgy megértjük, mennyire fontos az új technika terén nemcsak utolérni az élenjáró államokat, de a szocialista társadalom nyújtotta elő­nyök alapján meg is kell őket előzni. Ha nem fordltunk kellő gondot a ter­melési folyamatok korszerűsítésére, úgy ezáltal lassítjuk a termelést. Márpedig az, hogy a gépiparban jó­val 100 százalékon alul teljesítjük a műszaki fejlesztés tervét és hogy egyes termékeknél még ma is magas a kézi munka aránya, nem válik mű­szaki dolgozóink dicséretére. A Keletszlovákiai Gépgyárban Kas­sán évek óta probléma az anyagellá­tás. Ennek megoldását azonban nem elég csak „fentről" várni. Hisz ha összehasonlítjuk az itt gyártott lég­kalapácsot, bányacsillét és más gé­pek súlyát a külföldi gyártmányok­kal, akkor bizony őszintén el kell ismerni, hogy itt is van még nagyon sok tennivalójuk a szerkesztőknek, hogy a gépek minőségében és súlyá­ban elérjék a mai világszínvonalat. Éppen ebben van az anyagtakarékos­kodás legnagyobb lehetősége. Nézzük meg például- a Komáromi Hajógyár dolgozóinak sikereit. Az elért eredmények itt azt bizonyítják, Az első fecske A losonci járásban Kalondán ala­** kult me'g az első szövetkezeti klub. A napokban megtartott alakuló ülés megválasztotta a szövetkezeti klub vezetőségét is. A klub gondnoka Kovács László, kultúrfelelöse Tóth János szövetkezeti tag lett. S ezzel a járás első szövetkezeti klubja meg­kezdte hivatalosan is működését. Kalonda kultúrszomjas szövetkezeti tagjai már nagyon várták a szövetke­zeti klub megalakulását, annál is in­kább, mivel a kultúrotthon gyengén dolgozott a faluban. A Csemadok he­lyi szervezetének vezetőségi tagjai már az év elején megtették javaslatai­kat s ezeknek hatása alatt indult meg aztán a komoly szervezés, a munka, amely létrehozta a losonci járásban az első működő szövetkezeti klubot. A kalondai szövetkezeti klub a ha­tározat értelmében már átvette a Mű­velődési Otthont, a Kultúrházat és annak silány berendezését is. Most pe­dig hozzálátnak mielőbbi rendbehoza­talához, hogy a klub tényleg megfelel­jen a szövetkezeti tagság igényeinek. Nagy Gyula, a kalondai szövetkezet ú] fiatal elnöke mondotta a szövetkezeti klubbál kapcsolatban: — A tagság osztatlan örömét váltot­ta ki, hogy a szövetkezeti klub meg­alakulhatott nálunk. A kultúrházat és annak berendezését átvettük. Most hozzálátunk mindenhez, csaknem a kultúrházhoz hasonló helyiség átalakí­tásához és bővítéséhez. Ennek elvég­zése után igyekszünk majd a szövet­kezeti klubot szépen berendezni. A rádió és a televízió vevőkészüléket is átvettük. Hetenként kétszer lesz nyilvános televíziós közvetítés, kétszei pedig filmet fogunk vetíteni. Heten­ként előadásokat tartunk, melyekre az előadókat a községünk tömegszerveze­tei már biztosították is. A Csemadok helyi szervezetével akarunk a jövőben együttdolgozni, s a kultúrát szolgálni. T7~ncsrha helyett itt akarjuk a szö­vetkezeti tagságot, főleg a fia­talságot összehozni és komoly emberré nevelni őket, akik kiveszik részüket a szocializmus építéséből. A falu kul­turális életét a szövetkezeti klubban kívánjuk összpontosítani, amely bizo­nyára hozzá fog járulni falunk, de szö­vetkezetünk fellendüléséhez is. Sólyom László hogy az anyagtakarékoskodás kérdé­sét a komáromi hajógyáriak komo­lyan veszik. Az ólom-, réz- és alumí­nium helyett széles mértékben al­kalmazzák a műanyagokat, mert tud­ják, hogy a műanyag termelési költsége jóval alacsonyabb, mint a fémeké. Habüveg, szigetelő izoflex és más műanyagok alkalmazásával egy személyhajó súlyát több mint 42 ton­nával csökkentették. Ezzel rengeteg fémet, fát és más értékes anyagot takarítottak meg népgazdaságunknak. Ez azért sikerült, mert a hajóterve­zőknek új ötletekkel sikerült megol­dani e fontos kérdést. Kérdezhetnénk, megvan-e minde­nütt ez a lehetőség? Erre csakis igennel válaszolhatunk. Számos példa bizonyítja, hogy épp az új technika alkalmazásában rejlik a legnagyobb tartalék, amelynek feltárásával köze­lebb juthatunk a XI. pártkongresszus által kitűzött célhoz, a kapitalista vi­lág megelőzéséhez. A termelés ön­költségében a nyersanyagfogyasztás a legnagyobb tétel. (55-60 száza­lék). A golyóscsapágyak gyártásánál 34 százalékra, a gépberendezéseknél 67 százalékra, az armatúráknál 74 százalékra használjuk ki az anyagot. Átlagban a nyersanyag 35 — 40 száza­léka kerül vissza a kohókba, mint hulladék. S ez még a jobbik eset, mert gyakran teljesen elkallódik. Az öntvények és kovácsolt termékek 30 százalékkal nehezebbek a kelleténél. Márpedig ezen a téren sokat lehetne tenni az anyagtakarékoskodás érde­kében. A Brnói Gépgyárak anyagta­karékoskodási akciója tavalyelőtt csaknem 100 000 tonna fémanyag megtakarítását jelentette népgazda­ságunknak. Éžť úgy értük el, hogy az üzemek konstruktőrjei könnyítették a gépek, súlyát, csökkentették az öntvények, a kovácsolt termékek mé­reteit, anélkül, hogy ez befolyásolta volna az alkatrészek minőségét. Másutt is meg lehetne ezt csinálni. Kassán, Füleken, Komáromban. Pie­sokon és valamennyi más üzemben, ahol fémeket munkálnak meg. A martini járásban ily módon pél­dául az anyagtakarékoskodással 6118 000 koronát nyertek népgazda­ságunknak. Iván elvtársnak, a Sztálin Művek egyik dolgozójának újítási ja­vaslata 307 tonna hengerelt acél megtakarítását eredményezte. A gottwaldovi kerület gépgyárai ver­senyt indítottak az anyagtakarékos­kodásban. Elsősorban az új technika alkalmazásával akarják elérni, hogy 623 tonna acélt, 42 tonna nyersvasat, és 41 tonna színes fémet takarítsa­nak meg még az első félévben. A mű­anyagok széleskörű alkalmazásával a jövőben még több acélt szándé­koznak megtakarítani. A Pferovi Gépgyárban a gépek konstrukciójá­nak új kidolgozásával 180 tonna acélt takarítanak meg 290 ezer korona ér­tékben. Hasonló példát említhetnénk többet is. Hogy mennyire fontos számunkra a nyersanyag, az acél, a nyersvas, Tehénistállók kész téglablokkokból A jičíni járási építkezési vállalat egyszerű és hasznos újítást vezetett be a tehénistállók építésénél. Mint ahogy a panelházakat előregyártott elemekből állítják össze, a tehén­istállót előregyártott téglablokkok­ból építik fel. Egy 96 tehén elhelye­zéséhez szükséges istállóhoz 271, négy különböző nagyságú blokkra van szükség, egy-egy blokk 99-200 téglá­ból áll. Az építkezésnek ez a for­mája. bár 12 000 kronával többe ke­rül, mint a szokásos, kifizetődik a szövetkezeteknek, mivel a kész tégla­blokkokból két nap alatt három kő­műves felépíti az istállót. Á blokkok előkészítése semmilyen különösebb szakértelmet nem igényel és három hét alatt négy ember kényelmesen megcsinálja. A kész téglablokkokat autódarúkon szállítják az építkezés helyére. Á jičíni járásban igen beváltak az ily módon épített tehénistállók, az építkezési vállalat eddig négyet szál­lított s még nyolcra kaDott megren­delést a szövetkezetektől. — va ezt nem kell külön hangsúlyozni. Ha figyelembe vesszük, hogy 1970-ig egymillió 200 ezer lakást kell felépí­tenünk és 1965-ig 95 százalékkal nö­velni az ipari termelést, úgy könnyen megérthetjük, hogy mindezt csak akkor teljesíthetjük, ha a nyers­anyaggal gondosan fogunk gazdál­kodni, hógy a szükséglet arányban legyen a termeléssel. Ezért kell erélyesen síkraszállni az új technika meghonosításáért és az anyagtakaré­koskodásért. Ezért ajánlatos, hogy minden üzemben, minden munkahe­lyen a kommunisták járjanak elől jó példával és a szocialista munkaver­senyben a terv túlteljesítésén kívül a műszaki fejlesztési terv teljesíté­sére irányítsák a figyelmet. A Gépipari Alkalmazottak Szak­szervezetének felhívása: az idén 80 ezer tonna acélt termelni terven felül és a termelésben, fogyasztásban 100 ezer tonna fémanyagot megta­karítani ugyancsak terven felül, tíz­ezer tonna öntvényt gyártani az előírt választékban — ez az első értékes kezdeményezés a XI. pártkongresszus irányelveinek megvalósítására. Ezt a kezdeményezést szükséges, hogy a pártszervezetek a gépiparban, a köz­lekedésben, az építészetben és min­den iparágban a legmesszebbmenő támogatásban részesítsék, mert ez a feladat népgazdaságunk további fej­lesztésének szempontjából a mostani időszakban a legfontosabb. Horváth Sándor A cipőgyáriak versenye (ČTK) - A partizánskei Au­gusztus 29-üzemben sikeresen bontakozik ki a IV. szakszerveze­ti kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek mozgalma és a szocialista munkaverseny. Az üzem gépészei kötelezettség­vállalást tettek, hogy a második ne­gyedévben a munkatermelékenység tervét 101 százalékra teljesítik. Az év végéig terven felül 287 700 korona értékű öntvényt készítenek és ezen­kívül az eddig más vállalatoktól be­szerzett pótalkatrészeket 100 ezer korona értékben maguk gyártják. A második negyedévben a minőség javításával, jobb munkaszervezéssel és műszaki-szervezési intézkedések érvényesítésével a tervezett kiadá­sokat 50 ezer koronával csökkentik. 4 Oj típusú zsáktöl­tőgép a csehszlo­vák gépipar leg­újabb gyártmánya, amely a lipcsei vá­sáron nemzetközi sikert aratott. Az új gép 24 óra alatt 24 tonna cementet rak a zsákokba. Szerkezete eltérő az eddigi külföldön gyártott töltőgé­pektől. (KP) ¥ Több mint 4 milliárd értékű géppel látjuk el az építészetet (ČTK) - Építészetünknek a har­madik ötéves terv utolsó évéig az 1957-es évben elért eredményekkel szemben az építészeti munkák ter­jedelmét az egész ágazatban 70 — 80 százalékkal kell növelnie. Az Építé­szeti Minisztérium vállalatainak eszerint 228 százalékkal kell növel­niök a termelés terjedelmét. A fel­tételezett növekedés csupán a lakás­építkezések terén 260 százalékos lesz. Mivel az- építészeti dolgozók szá­ma csak lényegtelenül — 6,5 száza­lékkal növekszik, a harmadik öt­éves tervben előirányzott feladatok teljesítésében a munkatermelékeny­ség növelése lesz a döntő tényező. A munkatermelékenységnek az 1957-es évvel szemben 1965-ig mint­egy 112 százalékkal kell növekednie. Építészetünket annak érdekében, hogy teljesíthesse fokozott felada­tait a harmadik ötéves terv utolsó évéig, több mint 4 milliárd korona értékű bel- és külföldi gyártmányú gépekkel látjuk el. így fokozatosan korszerűsítjük az építészeti vállala­tok gépállományát. M Ú.I szó Az andódi kertészetben Az andódi szövetkezet kertész­csoportja kihasználja a kedvező idő­járást és nagy lendülettel dolgozik. Már egy héttel ezelőtt befejezték a káposztafélék palántázását. Czuczor János, a kertészcsoport vezetője nagy tapasztalattal irányítja a cso­port munkáját. Kiválóan dolgozik Szőke Ilona, aki naponta 130 százalékra teljesíti fel­adatát. A kertészcsoport dolgozói szakszerűen végzik munkájukat. A téli szalmás trágya tárolásával biztosították a hideg iránt ér­zékeny növények melegágyainak el­készítését. Már két héttel ezelőtt elvetették a paradicsom és a "cse­megepaprika magvakat, amelyek egy része üvegházi pikírozott palánta lesz. Szépen fejlődnek a dohánypalán­ták is. E munkáknál különösen Sze­kan Károly mutat jó példát. A nagy igyekvés onnan is ered, hogy a cso­port dolgozói anyagilag is érdekel­tek a termelés túlteljesítésében, mi­vel a bevételből 40 százalékos pénz­jutalomban részesülnek. Kis Lajos, Andóti Hét nappal határidő előtt A balázsfai szövetkezetesek hét nappal a tervezett határidő előtt fejezték be a tavasziak vetését. Ez idén nagy súlyt helyeznek a takar­mánytermelésre, hektáronként 10 mázsával akarnak többet termelni. Ily módon a tejhozamot is növelik, tehenenként évi 200 literrel. A szövetkezetben a fiatalok is jól dolgoznak. Elvállalták egy hektár mák, egy hektár kukorica és egy hektár burgonya összes munkálatait. Patasi István, Dunaszerdahely Termeljünk több cukorrépát I A szövetkezeti tagoknak a téli hónapok során több idejük volt elbeszélgetni arról, hogyan javítsák a szövetkezet gazdálkodását és fokozzák a munkaegység értékét. Sokan már az EFSZ-ek IV. orszá­gos kongresszusa anyagának megvitatásakor rájöttek arra, hogy a cukorrépa volt az, amely hozzásegítette őket a jó eredmények eléréséhez. Azt lehet mondani, hogy a szövet­kezeti tagok egyetlen növényről sem vitáztak annyit és nem végeztek ki­merítő számításokat, mint éppen a cukorrépáról. Nagyon jól tudják, hogy a cukorrépa olyan termék, amely kiegyenlíti a növénytermelési és az állattenésztési termelés érté­kesítésében mutatkozó különbsége­ket. E szempontból szövetkezeti tag­jaink nemcsak népgazdasági téren, hanem az EFSZ-ek megszilárdításá­nak szempontjából is nagyon fontos­nak tartják a cukorrépa termeszté­sét. Elemezzük ezt egy példán. A niž­nái EFSZ a piešťanyi járásban 1958­ban 96 hektáron tervezett cukorré­pát 350 mázsás átlagos hektárhozam­mal. A valóságban 450 MÄZSÄS ÁTLAGOS HEKTÄRHO­ZAMOT ÉRT EL. A trnavai cukorgyárnak 171 vagon cukorrépát adott át terven felül, amiért 1 038 501 koronát kapott. A nö­vénytermelési terv 1 447 000 koronát írt elő s a valóságban 1741971 ko­ronát értek el, vagyis a tervet 294 971 koronával szárnyalták túl, A túltel­jesítésben a cukorrépa részaránya 93,4 százalék volt. Hogy ha ehhez hozzászámítjuk azt a 146 mázsa cuk­rot, amelyet az EFSZ az átadott cu­korrépa fejében kapott, ez 87 600 koronát tesz ki. így tehát az EFSZ a cukorrépatermelés tervének túl­teljesítéséért 363129 koronát kapott. A cukorrépa termelési többletéből eredő jövedelem 5 koronával növelte, a munkaegységek értékét. Az EFSZ ezenkívül nagy mennyiségű répasze­letet és répalevelet kap. A ludanicei EFSZ a topoľčanyi já­rásban a cukorrépa 228 630 koronára tervezett eladási ára helyett 454 016 koronát bevételezett, úgy, hogy a cukorrépának a növénytermelésben 21,8 százalékra tervezett része 48,8 százalékot tett ki. A munkaegység értéke 8,40 koronával növekedett. A bodoki EFSZ (topoľčanyi járás) a munkaegység értékét 9,72 koroná­val növelte, ami a cukorrépának kö­szönhető. A branci EFSZ-nek a cu­korrépa 8,94 korona növekedést je­lentett egy-egy munkaegységnél. Szép eredményeket értek el azok a szövetkezetek is, amelyek kellőképp alkalmazták az öntöző-berendezése­ket. így pl. a krásnói EFSZ (parti­zánskéi járás) AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLETEN 505 MÄ­ZSÄS HEKTÄRHOZAMOT, az öntözetlen területen csupán 310 mázsás hektárhozamot ért el. Á Trenč. -Bohuslavice-i EFSZ (Nové Mesto n. Váhom-i járás) az öntözött területen 450 mázsás, az öntözetlen területen csak 375 mázsás hektárho­zamot ért el. örvendetes, hogy a szövetkezeti tagok Kelet-Szlovákiában is foko­zott figyelmet kezdtek szentelni a cukorrépának. így pl. a sol'i EFSZ (prešovi kerület) 620 mázsás hek­tárhozamot ért el. A trebišovi EFSZ­nek 482 mázsás átlagos hektárhoza­ma volt. A cukorrépa sokoldalú használha­tóságával messze túlszárnyalja a cu­korgyári nyersanyag keretét. Magas takarmányértékével A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FONTOS RÉSZÉT KÉPEZI. A cukorrépa melléktermékei, mint a répaszeletek, répafej és a melasz, igen fontos takarmányt képeznek. A cukorrépa befolyását az állat­tenyésztési termelésre legjobban ab­ból látjuk, hogy 300 mázsás hektár­hozamú átlagtermésnél a cukorrépa takarmányértékéből 700 liter tejet vagy pedig ^00 kg húst nyerhetünk. Ha akadr- iák még tamáskodó szö­vetkezeti tagok, úgy vegyenek ke­zükbe ceruzát és számítsák ki azt a gazdasági hasznot, amelyet az egyes EFSZ-eknek a cukorrépater­melés jelent. (Lo) ÜJ SZÖ 5 * lí">9. április 1.

Next

/
Thumbnails
Contents