Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)
1959-04-27 / 115. szám, hétfő
Egyes indiai körök Tibettel kapcsolatos magatartásáról GENFELŐTT VARSÓ Ma ül össze Vara Varsói Prága (ČTK) - A kínai sajtó több kommentárt közöl egyes indiai köröknek a tibeti helyzettel kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról. A Takungpao azt ír jó, hogy az Indiai expanzionista körök „Tibet autonómiáját biztosító új szerződés megkötésére" törekszenek. A cikkíró indiai hírek elemzése alapján megállapítja, hogy e tervek végeredményben három pontban összegezhetők: 1. A Tibet autor. íiáját teljesen biztosító új eayezmény megkötése, 2. Tibet és Kína kapcsolatai hasonlók lennének Bhután és India kapcsolataihoz, 3. Az egyezményt Peking. Delhi és a dalai láma közti konzultáció alapján kell megkötni. Másszóval: India nyiltan bele akar avatkozni Kína belügyeibe, hogy „autonómiát"" nyerjen Tibetnek. A valóságban ez azt jelentené, hogy Tibetet kivágnák a kínai területből és India csatlósállamává tennék. Ez az indiai expanzív körök terve, a Kína belügyeibe való beavatkozásra. A DPA nyugatnémet hírügynökség tudósítója azt írja, hogy Nehru és a dalai láma összejövetele után „az indiai kormányhoz közelálló körök" azt a nézetet szorgalmazzák, hogy a dalai láma visszatérése lenne a „legjobb megoldás". „Érthető, hogy csak akkor gondolhatnak visszatérésére, ha a kínaiak a tibeti autonómia kérdésében készek engedményeket tenni" folytatja a tudósító és sejteti, hogy az in ii kormánvnak szándéka „közvetíteni" a kínai kormány és a dalai lé—n között. Egyes indiai körök Tibettel kapcsolatos terveit egy bombayi nagygyűlésen fejtették ki, Narajan az indiai szocialista oárt volt vezetője szerint India „egy '"tííen" jelentse ki, hogy „Tibet váljék füogetlen orszácá". Narajan kijelentette, hogy „Tibet belső autonómiájának megfogalmazása a j enlegi körülmények közepette értéktelen Érvelése szerint a független Ind'a átvette az előző brit-jogokat, melyek „elismerték Kína szuverenitását, de a briteknek monopoljoguk volt Tibet fejlesztése." Narajan kijelentette, hooy szerinte India „az egyetlen ország", iL'ly „a tibetiek érdekének meufelelő m on" biztosíthatja Tibet békés reformját. Narajan nem rejtette véka alá ama igyekezetét, hogy aláássa India és, Kína népének barátságát, Narajan szániára „tarthatatlan", ha India népét felszólítják, hogy a Kínával való barátság érdekében tartózkodjék a Kína belügyeibe való beavatkozástól. Narajan felszólította Nehrut, tegyen olyértelmü nyilatkozatot, hogy „Tibetben agressziót követtek el" és hogy a kínaiaknak ni*ics joguk elnyomni a tibeti felső rétegek garázdálkodását. A Hindusztan Standard vezércikkéBevan: London legyen kemény Bonnal szemben A Die Andere Zeitung című nyugat-német lap közölte Bevan ismert munkáspárti politikus cikkét, mely a küszöbön álló genfi külügyminiszteri értekezlettel foglalkozik s hangsúlyozza, nincs ok azt várni, hogy a nyugati államok külügyminisztereinek jelenlegi előkészítő tárgyalása megszünteti a Washingtonban felmerült nézeteltéréseket. A nyugati miniszterek eddig nyilván csak abban egyeztek meg, mivel helyezkednek szembe, de nem abban, hogy mire fognak törekedni. Nyugat-Németország t és Anglia kapcsolatait illetően kijelentette: Mi angolok most szüreteljük tévedésünk keserű gyümölcseit — nem tudatosítottuk, hogy Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével olyan akadályt állítottunk fel, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem magunk ellen is irányul." Közlemény az NDK éa a Koreai Népi demokratikus Köztársaság küldöttségeinek tárgyalásáról Berlín (ČTK) — Berlinben szombaton nyilvánosságra hozták Csoj Jon Gennek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlése Elnöksége elnökének az NDK-ban tett hivatalos látogatásáról és az NDK vezetőivel, Grotewohl miniszterelnökkel és Walter Ulbrichttal, az NSZEP KB első titkárával folytatott tárgyalásáról kiadott közleményt. ben kitűzi a Kínai belügyeibe való beavatkozás programját, s azt írja, hogy a tibeti kérdés olyan kérdés, „melynek tartós megoldása kell, hogy Kína. Tibet és India háromoldalú megértésétől függjön." A Kvangming Ribao című pekingi lap szombati kommentárjában Menőn indiai külügyminisztériumi tisztviselőnek a dalai láma ügynevezett nyilatkozatával kapcsolatos kijelentésével foglalkozik. A cikkíró rámutat arra, hogy Menőn most mindenképpen tagadni igyekszik részvételét e „nyilatkozat" előkészítésében, noha sok ország közvéleménye kétségbe vonta az okmány eredetiségét. A lapok kiemelik, hogy Menont, mint külügyiminsztériumi tisztviselőt és rendkívüli követet a dalai ľ na fogadtatásával bízták meg. Ogy látszik azonban, hogy küldetése nemcsak a dalai láma üdvözlése volt, hanem az is, hogy a tibeti lázadók indiai képviselőinek szerepében lépjen fel. Elmondható, hogy több kirohanást intézett, mint a tibeti lázadók, akik szembefordultak hazájukkal és most Masszuriban élnek. Nehru indiai miniszterelnök szombaton, a dalai lámával való találkozása előtt sajtóértekezletet rendezett, melyen tagadta egyes indiai körök expanzionista irányzatait. Kijelentette, hogy India tibeti érdekei „történelmi, érzelmi, vallási és lényegükben nem politikai jellegűek". Nehru továbbá megjegyezte, hogy örömmel fogadná a pancsen láma és a dalai láma indiai találkozóját, vagy a kínai nagykövet, illetve más kínai képviselő és a dalai láma találkozóját. Nehru azt az óhaját fejezte ki, hogy feltételeket akar teremteni a dalai láma hazatérésére. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a dalai lámát tényleg erőszakkal hurcolták el, s hogy most drótakaaály mögött, őrségtől körülvéve él, Nehru megismételte azt az állítását, hogy a dalai láma saját akaratából jött Indiába és India most csupán különféle biztonsági intézkedésekkel garantálja biztonságát. „Ha azonban a Kínai Népköztársaság valamelyik képviselője találkozni akarna a dalai lámával, ez lehető lesz számára" jelentette ki Nehru s megjegyezte, hogy a dalai lámának, „a fárasztó út után pihenésre és nyugalomra van szüksége." U Nu volt burmai miniszterelnök egy newyorki sajtóértekezleten kijelentette, hogy „tisztán legális szempontból Tibet Kína szerves részének tekintendő." Ezzel szemben azt állította, hogy „legjobb lenne", ha Kína megadná Tibet „önállóságát". Arra akarja kény'szeríteni őket, hogy csupán a szovjet javaslatokra mond5 Kínai Népköztársaság külügyminisz- janak nemet. Ugyanakkor Bonn a $ terének értekezlete, hogy megtár- nyugatnémet Bundeswehr atomfel^gyalja a küszöbön álló genfi érte- fegyverzésében kész tények elé akarí + frtl Xcc-Tí-ifíirií-trs lyórrlócal/fif To_ íq ŕí'/nť állí+aní hnnu ín\7 m pnakadá!; sóban % szerződés nyolc ^ tagállamának és a íKínai Nénköztársas trendszer felszámolása kérdéseiről megegyezést, mivel ez a nyugatnéezzel kapcsolatban az európai biz- met területet is magában foglalná. §tonság kérdéseiről lesz szó. Tekintettel e tényekre Lengyelor^ Köztudomású, hogy a varsói szer- szág és Csehszlovákia részvétele a ^ződés tagállamai lényegében azonos genfi értekezleten annál sürgetőbb. § nézeteket vallanak e kérdésekről. Valószínű, hogy Varsóban többek kö&A varsói összejövetel egészen más 'zött arról is szó lesz, hogyan bizto& jellegű lesz, mint amilyenek a wa- sítsák Csehszlovákia és Lengyelor^shingtoni és londoni értekezletek szág népei nézetének figyelembevé^ voltak, melyeken a nyugati hatalmak telét Genfben. ^ eddig látható siker nélkül kísérelték Jelentős tény, hogy a varsói ösz^meg a német kérdés különböző szejövetelen a Kínai Népköztársa^ szempontjairól vallott, gyakran telje- ság - az óriási távoUkeleti szociaSsen ellentétes nézeteik összeegyez- lista nagyhatalom képviselője is részt fctetését. Varsóban arról lesz sző, vesz. Ha a .genfi értekezlet utat nyit %hogy még a genfi külügyminiszteri a csúcsértekezlet előtt, amint arra $ értekezlet előtt eszmecserét folytas- a Szovjetunió törekszik, feltételezhe^sanak a szovjet javaslatok előter- .tő, hogy Németország és az európai ^lesztése óta a német kérdésben ki- biztonság kérdésén kívül további ^ala'<ult helyzetről és közös álláspon- nemzetközi kérdéseket is megtár^tot foglaljanak el. gyalhatnak, melyekhez — tekintettel % A külügyminiszterek varsói talál- nemzetközi helyzetére — a Kínai okozójának célszerűségét többek kö- Népköztársaságnak is van hozzászól^zött az adja meg. hogy a nyugati nivalója. Az is bizonyos, hogy tekin^hatalmak megkísérelték Csehszlová- tettel a világproblémák szoros ösz^kia és Lengyelország genfi értekez- szefüggésére, nem hagyható figyelsleten való részvétele jogának elvi- men kívül az említett § tatását, A Renmin Ribao a lázadók vereségéről Peking (CTK) - A Renmin Ribao szombati vezércikkében figyelmezteti az imperialistákat a lázadóknak Loko térségében elszenvedett gyors vereségére, s ezt írja: „Még egyszer fipvelmeztetjük az imperialistákat és a külföldi expanzionistákat, hogy Tibet Kína elválaszthatatlan része. Minden Tibet ellen irányuló összeesküvést és agressziót pozdorjává zúz a vasököl, melyet a népi Kína lakosságát tevő nemzetiségek egysége képez. A kinai nép egy talpalatnyi idegen földet* sem akar, viszont egy talpalatnyit sem enged át másnak a saját területéből. A tibeti lázadók gyors leverése szolgáljon leckéül az imperialistáknak és az idegen expanzioinlstáknak. A tibeti reakciós erők fegyveres lázadása, mely az imperializmussal és a külföldi reakciósokkal karöltve robbant ki teljésen összeomlott. A lázadó banditák szétszórt maradványai számára csak egy lehetőség van, — fegyverletétel. A tibeti lázadás gyors felszámolása további nagy esemény nazánk népének politikai életében. Ajtót nyit a demokratikus tibeti refprmok megvalósítása s a tibeti területi és nemzetiségi autonomia biztosítása előtt. A tibeti autonóm terület előkészítő bizottsága már ayakorolja a tibeti helyi kormány funkcióját. Az előkészítő bizottság a demokratikus reformok megvalósítására teendő fontos lépéseket megtárgyalja a lakosság k lönbözö rétegeivel. A reformok végrehajtása során fioyelembe veszi a felső és közép rétegekhez tartqfeó hazafias és haladó személyiségek ér-ekeit. Továbbra is védelemben részesíti a vallásszabadságot". ázsiai nagyhata^ tehát a varsói szerződés lomnak a német kérdés megoldásá|olyan tagállamainak részvételi jogát ról vallott nézete sem, mivel a né^ akarták elvitatni, melyeknek a Szov- met kérdés ma a világpolitika egyik ^ jetunión és a Német Demokratikus kulcsfontosságú kérdése s részleges ^ Köztársaságon kívül legnagyobb ér- megoldása is kedvező légkört te^dekük a német békeszerződés vneg- remthetne a további nemzetközi ^kötése és a berlini helyzet rendezé- problémák megoldására, fcse. A csehszlovák kormány az USA, Köztudomású, hogy a varsói szer^ Anglia és Franciaország kormány- ződést az után kötötték meg, hogy ^zóihoz intézett pénteki jegyzékeiben Nyugat-Németország az Északatlan^újra hangsúlyozta: kitart ama joga ti Tömb közvetlen tagja lett. A NATO ^mellett, hogy részt vegyen a Német- a német militarizmus feltámasztásá^ országról folyó genfi tárgyaláson, nak törvényesítésével és katonai ter^mégpedig mint teljes jogú részvevő veibe való bevonásával ' még inkább ^és ezért indokolatlannak tartja a kiélezte támadó jellegét a szocialista ii nyugati hatalmak kormányainak aríía tábor európai államaival szemben. ^ álláspontját, hogy Lengyelország és A varsói szerződés részvevőinek ^Csehszlovákia' csak „a tárgyalások ^ KÍTnnwnc fAVón" \roViof- rfic7ť a non fi ^ bizonyos fokán" vehet részt a genfi ^ értekezleten. ^ A nyugati hatalmak ama kísérlete, i hogy a Németország békés fejlődéősének biztosításában létérdekkel bíró Š csehszlovák nép képviselőitől megta0 .... ... . A Nyugat-Berlini munkások előkészületei május i-re eddigi üléseit - eltérően a NATO üléseitől — az az akarat jellemzi, hogy kezdeményezően hozzá akarnak járulni a világbéke megszilárdításához. A varsói szerződés tagjai például 1956 januárjában a prágai ülésen síkra szálltak az európai kol^gadják a genfi tárgyalásokon való lektív biztonsági rendszer és egy ^részvétel jogát, nem azt bizonyítja-e, aránylag széles európai övezet léte^hogy e hatalmak oly módon akarják sítéséért, melyben korlátoznák a ^megoldani a vitás kérdéseket, hogy fegyverzetet és a csapatok létszá^až ne feleljen meg az európai béke mát. Lengyelország 1957-ben javas^ szükségleteinek. Annál kevésbé, mi- latot tett az európai atomfegyverével a washingtoni és londoni tárgya- mentes övezet megteremtésére, § lások jelei arra vallanak, hogy a nyu- melybe Csehszlovákia és az NDK is ^gati hatalmak engednek a bonni kor- készségesen beleegyezett. A varsói ^mánykörök nyomásának. Ezek min- szerződés tagállamai 1958 májusában ^denképpen igyekeznek megakadá- tartott moszkvai ülésükön megnem^Iyozni olyan lépést, mely hozzájá- támadási szerződés megkötését jaBerlin (ČTK) - A nyugat-berlini munkások az április 24-i gyűlésen felhívást fogadtak el abban az értelemben, hogy május elseje a szakszervezet harci manifesztációvá váljon a munkásosztály jogaiért, a békeszerződésért, a militarizmus és atomfegyverkezés ellen. Tiltakoztak ^rulna az európai feszültség enyhüíé- vasolták az Északatlanti Tömb álla^séhez és a német kérdés békés meg- mainak. ^oldásához. Bonn nemcsak a két né- A mostani varsói ülés is kétségemet állam szövetségének eszméjét telenül kifejezi a szocialista tábor ^ támogató javaslat kat ellenzi, hanem meg nem szűnő békekezdeményezéfcazt is, hogy a nyugati hatalmak sét. E tábor élén a béke zászlóví^ Genfben saját javaslataikat terjesz- vője — a Szovjetunió áll. a jobboldali szociáldemokraták és a nyugatnémet szakszervezeti vezetők szándéka ellen, akik a munkásosztály nemzetközi napját Nyugat-Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista országok S szék elő a" ňgm et békeszerződésre, elleni uszításra és a hidegháború ' propagálására akarják felhasználni. K. D. Pénzügyi nagytakarítás a Vatikánban Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról, hogy XII. Pius pápa halála óta a Vatikán mértékadó pénzügyi köreiben „őrségváltás" történt. Az új gazdasági irányítás nem idegenkedik attól, hogy elődeinek különféle panamaügyeit a nyilvánosság elé engedje. Így csaknem négyhónapos viharszünet után új fordulat állott be az ismert Giuffré-ügyben, amely a Vatikán pénzügyi botrányainak történetében egyike a legfantasztikusabb eseményeknek. A bolognai törvényszék hihetetlen merészséget követett el. Csődeljárást kért Giuffré bankár ellen, akit a „gondviselés bankárának" neveztek el. Részére szerzetesek és papok ezrei hajtották fel évekig a kölcsönöket és bankbetéteket. Ügy látszik, most hull le a lepel erről a titokzatos ügyről és kiderül, hogy kik voltak az ájtatos bankár szekértolói. Nyolc évvel ezelőtt tűnt fel a titokzatos bankár, aki a szokásos négyszázalékos kamat helyett hatvanat, nyolcvanat, sőt többet is fizetett a betétekre és kölcsönökre. Nem csoda, hogy csak úgy ömlött a pénz Giuffré kezeihez. A nyolc év alatt csaknem 600 millió csehszlovák korona értékű lírát forgalmazott. Az első évek fejlődése is csodálatos volt. A kölcsönöket közvetítő papok városaiban és falvaiban új paplakok, templomtornyok, kolostorok épültek a jutalékokból. Sok intézmény falán hálából Giuffré imába foglalt neve díszelgett aranyozott betűkkel. A kliensek megkapták a magas kamatot, de emellett a bank gazdája is meggazdagodott. Egyszerre azonban a kamatláb zuhanni kezdett. Ekkor kiderült, hogy a „gondviselés bankára" fizetésképtelen lett. Ez a botrány csaknem kormányválságot okozott. A Vatikán részére is nagyon kínos volt az ügy és igyekezett azt eltussolni. Csak a vak nem ' látta, hogy a bankár a vatikáni államtitkárság áldásával kötötte „üzletecskéit". A Vatikán kinevezte a „Szentsír lovagjává" és az Egyesült Államokban székelő Nemzetközi Akadémia a közgazdasági tudományok díszdoktorává avatta. Ne csodálkozzunk ezen. Megérdemelte, ha nyolcvan százalék kamatot fizetett és emellett magának is márványpalotát építtetett, biztosan rendkívüli pénzügyi tehetség lehet. Mindamellett eddig komoly eljárást nem indítottak ellene, mert Giuffré továbbra is gondtalanul él. Most, hogy a bolognai polgári bíróság letette a garast, ez az affér újból a közvélemény elé került. Szakértők véleménye szerint Giuffrének a Vatikán adta a kezdő tökét és az ó kezén mentek keresztül nemcsak a hívők perselypénzei, de az amerikai katolikusok 250 millió korona értékű adományai is. Ezenkívül jelentós nyereségei voltak ópium-, dohány-, leánykereskedelemből, valamint fegyverkereskedelemből is. Giuffrét már csak egy lépés választja el a vádlottak padjától. Azt mondják, hogy a gondviselés elhagyta hű bankárát. G-k. A NYUGAT-NÉMET Bányászok Szakszervezeti Szövetsége bejelentette, hogy a Ruhr-vidéki bányászok, 1958 februárja óta 100 millió 400 ezer márkától estek el a müszakkihagyások következtében. INDIA ÉS A SZOVJETUNIÓ kormányának a barauni köolajflnomitó építéséről folytatott tárgyalása a befejezéshez közeledik. A szovjet kormány előnyösebb feltételeket ajánlott fel, mint más országok. A kőolajfinomítót 1962 elején adják át rendeltetésének. AZ OSZTRÁK KORMÁNY legutóbbi ülésén elhatározta, hogy tárgyalást javasol a Vatikánnak a konkordátumról és a Vatikánnak Ausztriával szemben támasztött vagyonjogi követeléseiről. A BUDAPESTI Gheorghiu Dej Hajógyárat tegnap hagyta el a századik korszerű tengerjáró hajó. A Pest nevű hajó a Szovjetunió számára készült. Próbaútján a párt és a kormány tagjai is részt vettek. A BALTI-TENGEREN, Flensburg közelében a háború óta két hajóroncs fekszik a tenger fenéken. A hajóroncsok több tonna halálos mérget — tabunt tartalmaznak, melyből egy milligram elég egy ember megölésére. JOHN BERNAL angol tudós szombaton Moszkvába érkezett a nemzetek közti béke megszilárdításáért adományozott nemzetközi Lenin-díj odaítélésére létesült bizottság ülésére. Száz évvel ezelőtt kezdték meg a Szuezi-csatorna építésének munkálatait Kairó (ČTK) - Szombaton volt éppen száz éve, hogy megkezdődtek a Szuezi-csatorna építési munkálatai. Az egyiptomi munkások tízezreinek több mint 10 évig tartó nehéz munkája után 1869. augusztus 18-án elkészült a csatorna. Az első hajó, mely a csatornát átúszta, az Aigle királyi yacht volt, mely egy 1869. november 17-én Port Saidból elindult hajóraj élén három nap alatt ért Szuezbe. Most egy hajóraj 15 óra alatt ússza át a Szuezi-csatornát. A csatornát csak 1956. július 26-án adták vissza törvényes tulajdonosának, Egyiptomnak, amikor a Szuezi Csatorna Társaságot államosították. A Szuezi-csatorna megnyitásakor 22 méter széles és 8 méter mély volt. Jelenleg a csatorna 60 méter széles s 10 és fél méter mélyen járó hajók úszhatnak rajta. Az EAK kormányának terve szerint az elkövetkező két éven belül további 30 méterrel szélesítik ki a csatornát, hogy a hajókaravánok egyidejűleg mindkét irányban közlekedhessenek. A csatornát kimélyítik, hogy a legnagyobb tartályhajók is igénybe vehessék. E munkálatok befejezése után az EAK kormánya meg akarja kezdeni a Szuezi-csatorna 10 éves építési tervének megvalósítását, hogy 70 ezer tonna vízkiszorítású hajók is használhassák. Ma naponta átlag 50 hajó halad keresztül a Szuezi-csatornán. melyek átmeneti illetékek címén mintegy egymillió fontot fizetnek a csatorna igazgatóságának. ÜJ SZÓ 3 * 1959. április 24.