Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-26 / 114. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek ! t Egyre közelebb ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK. NAPILAPJA 1959. április 26. vasárna p 50 fillér XI. évfolyam, 114. szám Az életre és a munkára Pártunk Központi Bizottsága a XI. kongresszus határozatait tel­jesítve és célkitűzéseit valóra­váltva, az elmúlt hónapok során számos nagy jelentőségű határoza­tot hozott és intézkedést léptetett életbe. A múlt év végén országos vitára bocsátotta az életszínvonal tartós emelésére teendő intézke­dések javaslatát, majd ez év már­ciusában tartott ülésén — az or­szágos vita eredményeképpen és a vitában elhangzott hozzászólások figyelembevételével — határoza­tot hozott számos élelmiszer és ipari cikk kiskereskedelmi árának leszállításáról, a gyermekpótlékok és az alacsony kategóriába tartozó nyugdíjak emeléséről. Ugyancsak a márciusi ülés foglalkozott a lakás­építés és a mezőgazdasági terme­lés növelése kérdéseinek megol­dásával és a szükséges intézke­dések megtételével biztosította, hogy ezek az egész dolgozó né­pünk számára oly nagy jelentőségű kérdések valóban megoldást is nyerjenek. Alig egy hónappal a márciusi ülés után a Központi Bizottság április 22-i ülése újabb, egész társadalmunkat és jövőnket érintő kérdéssel, az iskola és az élet kap­csolatával, az iskolai oktatásnak az élettel való szoros egymásba fo­nódásának kérdéseiről tárgyalt. Olyan kérdés került ezzel napi­rendre és a megoldás útjára, amely régóta foglalkoztatja a szü­lőket és az iskolából kikerülő ifjú­ságot, pedagógusokat és az egész társadalmat egyaránt. Nincs meg a mód arra, hogy e cikk keretében érdemben és részleteiben foglalkozzunk a Köz­ponti Bizottság határozatával, ám szükségesnek mutatkozik, hogy rá­mutassunk arra a gondolatra, amelyből a Központi Bizottság ki­indult és amely gondolat az egész határozaton vörös vonalként hú­zódik végig, gerincét képezi. Me­lyik ez a gondolat? A gyakorlati, a teremtő és az alkotó munka megismertetése és megszerettetése az iskolás gyerekekkel, az elemi iskolástól kezdve egészen az egye­temek padjaiban tanuló fiatalokig. Mi az, talán azt akarjuk ezzel mondani, hogy az iskola eddig nem nevelte az életre, a munka szere­tetére és megbecsülésére a tanuló ifjúságot? Nem, helytelen volna ilyesmit állítani és mondani, ám­de nem tagadható le az a körül­mény, hogy az iskola nem készí­tette fel eléggé az életre a fiata­lokat, nem tudta velük megismer­tetni, hogy mi a munka és nem tudta leküzdeni azokat a múltból itt maradt s az emberekben még ma is élő helytelen, szocializmust építő társadalmunkkal összeegyez­tethetetlen nézeteket, amelyek le­becsülik a testi munkát s a mű­veltség, a magasabb fokú képesí­tés fogalmát kizárólag a szellemi munka fogalmával azonosítják. Iskoláinktól, az iskolai oktatástól éppen azt várjuk, hogy az iskola padjaiból kikerülő fiatalok találják meg a helyüket az életben, hogy az iskolában tanultak azonosak legyenek az élet valóságával és gyakorlatával. Szükségszerű köve­telmény, hogy az iskolai oktatás és nevelés megfeleljen és össz­hangban álljon társadalmi és gaz­dasági életünk fejlődésével és kö­vetelményeivel. Lehetetlen dolog, hogy míg a' felszabadulás óta el­telt 14 év alatt társadalmi és gaz­dasági életünkben elérkeztünk a szocializmus felépítésének befeje­zéséhez, addig az iskolai oktatás — ha azóta számottevő eredmé­nyeket is mutatott fel — lényegé­ben még mindig és ma is azon a ponton van, ahonnan a felszabadu­lás utáni években elindult. De nemcsak ez. Az iskolai oktatást helytelen volna csupán abból a szempontból elbírálni, hogy mik a mai követelmények. Ha életünknek van területe, amelyen hosszú évek­re előre kell tekintenünk, akkor éppen az iskola, az iskolai okta­tás az. Mint a Központi Bizottság határozata megállapítja: „... nem szabad csupán a mai helyzetből és követelményekből kiindulnunk, ha­nem törekvéseinket a jövő tekin­tetbe vételével, a technika és a kultúra rohamos fejlődésének számbavételével kell megszab­nunk." Azt mondjuk: az iskola legfon­tosabb feladatának tekintjük, hogy az életre, a munka megismerésére és megszerettetésére nevelje a tanulóifjúságot. Hol és miben mu­tatkozott meg az iskolai oktatás elszakadása az élettől? Ott és ab­ban, hogy elszigetelődött a ter­melőmunkától s éppen ezért az iskoláink adta műveltség elméleti jellegűvé vált s nem nagyon járult hozzá a fiatalok általános fejlődé­séhez, az életre, a majd rájuk váró munkára és feladatok telje­sítésére való előkészítéshez. Ennek éppen maguk a szülök s az egyes munkahelyek vezetői és dolgozói leginkább a megmondhatói. Hogy mást ne mondjunk, mily komoly gondot okoz a szülőknek az elemi iskolát elvégzett gyermekeiknél a pályaválasztás eldöntése. Teljes mértékben érthető és indokolt ennek a lépésnek a legalaposabb mérlegelése és megfontolása, mivel a szülőnek ez a lépése gyermeke egész életére döntő hatással bír. Érthető és indokolt a szülőnek az a törekvése is, hogy gyermekét minél többre, minél magasabbra segítse, hogy gyermekének, a gyerek képességeinek leginkább megfelelő pályát válassza. Azt és olyat, amelyen a gyerek adottsá­gainál fogva a leghasznosabb mun­kát végezheti, a legtöbbre viheti. Igen ám, de hogyan mutatkozza­nak meg a gyerek képességei és adottságai, hogyan állapíthassa meg a szülő és a tanító, hogy a gyereknek mire vannak legin­kább hajlamai, ha az iskolának semmi kapcsolata nem volt a gyakorlati élettel, a termelőmun­kával? Ezért fogadják a szülők a határozatnak azt a részét a leg­nagyobb örömmel, amely előírja, hogy nemcsak magát az iskolai oktatást kell közelebb vinni a ter­melőmunkához, hanem a gyerekek, mielőtt felsőbb, vagy szakiskolába kerülnek, legalább egy éven át gyakorlati, termelőmunkát végez­zenek. Ez az egyévi munka majd vízválasztója lehet annak, hogy a gyereknek valójában mire van adottsága és hajlama. Szülök, gyermekek, az egész társadalom látja majd ennek hasznát. Bizo­nyos az is, hogy miután a gye­rek megkóstolta és ha csak rész­ben is, de megismerte mi a mun­ka, egészen más szemmel fog nézni további tanulmányaira, úgy fog ránézni s úgy igyekszik azt minél jobban elsajátítani, hogy tudja: tanulásától, előmenetelétől függ, milyen reményekkel láthat majd munkához, ha az iskola pad­jaiból az életbe kerül. De más szemmel tekint majd szüleire is, akik minden áldozatot meghozva azt akarják, arra törekszenek, hogy gyerekük minél többre vigye, minél jobb élet jusson neki osz­tályrészül. Értékelni és becsülni tudják majd a munkát, amely a szülők és az egész társadalom részéről számukra a boldogulás le­hetőségeit minden téren biztosítja. a célhoz ^ Pártunk XI. kongresszusa hatá- ' ^rozatának megfelelően egyre kö- f izelebb jutunk a kitűzött célhoz: J la mezőgazdaság szocialista átépí- i ütésének megvalósításához. A leg- f 'utóbbi jelentések alapján az utol- í \só három hónap során a szövet- i ékezetek száma 143-ma} szaporo- 4 idott, úgyhogy hazánkban ma már * ^12 ezer 205 szövetkezet működik, f íamely 621 ezer 071 paraszti gaz- J Idaságot ölel fel. A falvak 81,4 * ^százalékában már van szövetkezet, a JA szövetkezeti tagok száma meg- ^ fhaladja a 886 és fél ezret. Szö- 4 J vetkezeti gazdálkodás 4 millió t J 458 ezer 908 hektáron folyik, 4 ^ a mely hazánk mezőgazdasági te- 4 őrületének 74,4 százalékát teszi ki. J - - -- -- -- -- -­Mint ismeretes április 24-én a prágai Várban konferenciára gyűltek össze a Nemzeti Front képviselői. Képünkön az országos konferencia résztvevőinek egyik csoportja látható. (Foto J. Rublič, ČTK) Közeledik május elseje Tiszta számlával A csallóközkürti EFSZ gazdálkodása lassan a javulás útjára tér. 1958-ig a szövetkezet tojásbeadását csak ne­hezen teljesítette, — tavaly már ha­táridő előtt teljesítette beadási köte­lezettségét. A szövetkezet tagjai az évzáró közgyűlésen elhatározták, hogy május elseje tiszteletére már április 30-ig teljesítik egész évi tojásbeadási kötelezettségüket, azaz csaknem száz­ezer tojást adnák be a közellátás cél­jaira. Az EFSZ igéretét már április 15-én teljesítette és vállalta, hogy augusztus 29-ig további 90 ezer darab tojást ad a közélelmezésnek. nő a lelkesedés Pénteken a pionírszervezet fennállásá­nak jubiláris 10. évfordulóján a bra­tislavai Klement Gottwald Pionírotthon­ban 65 kiváló pionírcsoportot jutalmaz­tak meg. A jutalom az volt, hogy az SZLKP Központi Bizottságának vörös zászlaja előtt azokat a pionírokat, akik lelkiismeretesen részt vettek az „Egy év segítség a köztársaságnak" mozgalomban, lefényképezték. Felvételünkön az egyik kiváló csoport a képen. (Foto. I. Gašparik, ČTK) Törlesztik adósságukat A bányászok sem akarnak lemarad­ni. Az ostravai Peter Cinger Nagybá­nya kollektívája május elseje tiszte­letére elhatározta, hogy az első ne­gyedévi lemaradozást — 2500 tonna szenet - még ebben a hónapban be­hozzák és ezzel törlesztik adósságu­kat. A bánya 16 kollektívája április 25-ig akarja teljesíteni kötelezettsé­gét. Kiváló eredményeket érnek el a kötelezettség teljesítésében a Vörös­kereszt nevű fal bányászai Jozef Sev­čík élvájár vezetésével. E csoport kö­telezettségét 300 tonna szén kifejté­sét terven felül, már csaknem teljesí­tette, idáig 240 tonnát fejtettek ter­ven felül. Gyorsolvasztás május l-re A vítkovicei Klement Gottwald Vás­művek acélolvasztójában Oto Minár kollektívája április 23-án este a ne­gyedik Martin-kemencében május l-e tiszteletére gyorsolvasztást végzett 4 óra 35 perces rekordidő alatt — a norma 7 óra 15 perc. Ezt a kiváló tel­jesítményt a kollektíva a nyersanyag alapos előkészítésével, valamint az öntőtartályok gyors kezelésével érte el. Nagy érdemük van a rekordolvasz­tás megvalósításában Meštán és Ku­hajda elvtársak által vezetett kollek­tívának is. A Kábelgyáris készül a liagy Ü fi n G P f 6 A munkásmozgalmi hagyományokban gazdag bratislavai Kábelgyár dolgozói munkasikerekkel üdvözlik május elsejét. Valamennyi munkahelyen versenyeznek a május elsejei díszítésben és a munkahe­lyeken a rend fenntartásában. Szép kez­deményezéssel járnak elöl a CSISZ-tagok. Elhatározták, hogy május l-ig 7 ifjú­sági brigádot szerveznek, és a VII. Világ­ifjúsági Találkozó napjáig egymillió ko­ronát takarítanak meg a termelés önkölt­ségén. A május elsejei menetben a Ká­belgyár és a Gumongyár dolgozói a me­net élén fognak haladni. A minisztérium és a kormány vörös zászlajának tízszeres elnyerői transzparenseken fogják közölni kötelezettségvállalásaikat. Büszkén viszik majd például azt a transzparenst, ame­lyen az lesz, hogy az üzemben eddig már 10 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Egy má­sik transzparensre azt az elhatározásu­kat írják fel, mely szerint az első féléi' végéig 2 650 000 korona terven felüli árut termelnek. A kábelgyári dolgozók között azok az öreg munkások is büszkén me­netelnek majd, akik a kapitalista kizsák­mányolás nehéz idején arra buzdították Bratislava munkásságát, hogy harcoljon a napi 12 órás munkaidő 8 órára való csökkentéséért, a munkabérek emelésé­ért és más szociális vívmányokért. A 120 vörös zászló tömegében azt a vörös zász­lót is büszkén viszik majd, amely alatt 1920 május elsején meneteltek a gyár dolgozói. BEHOZTAK A LEMARADÁST Szlovákia szénbányái­ban ezekben a napok­ban mind szélesebb mé­reteket ölt a szocialista munkaverseny. Május elseje és a IV. szak­szervezeti kongresszus tiszteletére a handlovai bányászok ebben a hó­napban már 3200 tonna szenet fejtettek terven felül. A novákyi bá­nyákban a Béke-bánya a legjobb, ahol április­ban 4429 tonna szenet fejtettek, mellyel az év elejétől terven felül ki­fejtett szén mennyisé­gét 10114 tonnára nö­velték. Április 24-én a pótori bányászok is ki­tettek magukért. Az utolsó három műszak­ban 110 százalékra tel­jesítették a napi fejté­si tervet és ezzel be­hozták a lemaradást. Április elejétől a pótori bányászok 2082 tonna szenet fejtettek terven felül. Szlovákia bányái április elsejétől mosta­náig 101,1 százalékra teljesítik a fejtési ter­vet. Nemcsak akarni, de tenni is kell A Banská Bystrica-i lakásépítés sikere ® Több fakás, több boldog család Az ígéret szép szó, ha meg­tartják, úgy jó — mondja a köz­mondás. A Banská Bystrica-i Ma­gasépítészeti Vállalat dolgozói is sok mindent ígértek kötelezett­ségvállalásukban. Azok a családok örültek ígéretüknek a legjobban, amelyek már alig várták a beköl­tözés pillanatát új lakásukba. Tel­jesítették-e adott szavukat az építők? Igen, becsülettel betartot­ták ígéretüket. Ismerve a párt Központi Bizottságának határoza­tát a lakásépítésre vonatkozólag, minden törekvésük odairányul, hogy minél több lakást adhassa­nak át a dolgozóknak. Igyekeze­tük nem volt hiábavaló. A jó irá­nyítás, a munka ésszerű megszer­vezése a lakásátadás tervének tel­jesítésében mutatkozott meg. Az építészeti vállalat dolgozói, akik­nek ez idén 904 lakást kel! fel­építeniök. az első negyedévben 110 száza'ékra teljesítették a la­káskiadás tervét, azaz 16 kakás­sal adtak át többet, mint ameny­nyit a terv előírt. X vállalat dol­gozói ez év februárjában egyön­tetűen elfogadták a plzeňi Ma­gasépítészeti Vállalat versenyfel­hívását, hogy az első negyedévi Jakásátadási tervet 15 százalék helyett 17 százalékra teljesítik. A Banská Bystrica-iak 18 száza­lékot tűztek ki. Az elért ered­mény 18,5 százalék, vagyis jóval magasabb, mint azt az első ne­gyedévi terv előírja. Hogyan ér­ték ézt el, minek alapján vállal­tak olyan kötelezettséget, mely szerint ez idén 3 millió korona értékű terven felüli építkezést végeznek el és az idei tervet már december 23-án teljesítik. Ezt annak köszönhetik, hogy valamennyi építkezésen alkal­mazzák az új. hatékony módsze­reket, támogatják a fiatalok kez­deményezését és nagy figyelmet szentelnek a munka megszervezé­sének. A kerületben három helven véqeznek folyamatos építkezést s nemsokára Zvolenben megkez­dik a negyedik ilyen építkezést. Losoncon 24 lakásegység építését az ifjúság vette kezébe és Ifjú­sági Építkezésnek nevezte el. Elmehetnének hozzájuk szerve­zési tapasztalatokért a kassai Ma­gasépítészeti Vállalat vezetői, mert Kassán az első negyedévben 123 lakással maradtak adósak dolgozóinknak. A lakásátadási ter­vet jsupán 46,1 százalékra telje­sítették, ami szintén a rossz irá­nyításról tanúskodik. A kassai Magasépítészeti Vállalat dolgozói nemrég azt ígérték, hogy május l-ig behozzák a 6 napos késést. Dicséretre méltó ez az akarat, mert további 123 család boldogsá­gát jelenti. Hogy ezt az ígéretet valóra is válthassák, szükséges, hogy a vállalat vezetői példát ve­qvenek a Banská Bvstrica-iaktól. akik nemcsak akarnak, de min­dent meq is tesznek annak érde­kében. hoqy ígéretüket beta -ók. II S.

Next

/
Thumbnails
Contents