Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-24 / 112. szám, péntek

A kommunista szellemben való nevelésért és oktatásért (Folytatás a 9. oldalról) milliárd korona költséget kívánnak. A tanítás tartalmi változásai természetesen minden fajta iskolát érintenek. A politechnikai nevelés kibővítése például megköveteli, hogy tökéletesítsük, korszerű segédeszközökkel és szerszámokkal lássuk el a laboratóriumokat, kabineteket, munkahelyeket és műhelyeket. Az új intézkedések megkövetelik, hogy átdolgozzuk a tankönyveket, illetve új tankönyveket, tananyagokat, szemléltető oktatási segédeszközöket, stb. dolgozzunk kl. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az eddigi rendszerhez viszonyítva a tanítók nevelése is költségesebb lesz. Az egész átszervezés meggyorsítására, különösképpen az iskolák anyagi felszerelésének mielőbbi keresztülvitelére még nagyobb mértékben ki kell fejleszteni egész társadalmunk kezdeményezését, elsősorban üzemeink, szövetkezeteink, az iskolák mellett működő szülői társulatok és a társadalmi szervezetek részéről. E kezdeményezések élére pártszervezeteinknek kell állniok. Az iskolák és üzemek, illetve szövetkezetek kölcsönös segítségének és együttműködésének eddigi példái, a szülői társulatok szervezte önsegélymozgalom példái mutatják, mennyi minden érhető el e tekintetben. Az islcolai műhelyek felszerelésére szánt juttatások nem voltak nagyok, s amennyiben mégis jó eredményeket értek el, úgy ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy kihasználták a helyi lehetőségeket, sikerrel érvényesült az iskolák, a szülők és a gyárak kezdeményezése. Sok példát sorolhatnánk fel arra, mily termékeny érdeklődés nyilvánul meg iskoláink, az ifjúság oktatása és nevelése iránt. Dolgozóink érdeklődnek iskoláink iránt, segítik az iskolákat és ez egyre nagyobb mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az iskola teljesítse nevelő feladatát. Amennyiben a társadalomnak ezt a kezdeményezését továbbra is támogatjuk és kiszélesítjük, úgy könnyebben oldjuk meg az iskolaügyünk szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az iskola kapcsolata az élettel, a termelő munkával abban nyilvánul meg, hogy a jövendő nemzedékek nagyobbfokú képzettséggel, kommunista öntudattal bírnak majd egész társadalmunk javára. Mindezek az intézkedések azt jelentik, hogy mélyrehatón nyúlunk bele iskolaügyünk mai rendszerébe. A kormánynak ezért pártunk Központi Bizottságának határozata értelmében megfelelő törvényjavaslatot kell kidolgoznia és nemzetgyűlésünk elé terjesztenie. Hogy az iskolatörvényt megfelelően előkészítsék, megvitassák és hogy kellő tapasztalatokat szerezhessünk, azt javasoljuk, hogy csak a jövő évben hagyják jővá. VI. A párlszervek és szervezetek jelentós szerepe az iskolaügy átszervezésében < Elvtársak, a Központi Bizottság mai ülésén messzemenő jelentőségű kérdésekről döntünk. Hozzáfogunk az ifjúság és valamennyi dolgozónk nevelésével és oktatásával kapcsolatos kérdések gyakorlati megoldásához, amelyek összefüggnek azzal a feladatunkkal, hogy befejezzük a szocializmus építését és ugyanakkor közelről érintik az eljövendő kommunista társadalmat. Ezért nagy felelősségtudattal és megfontoltan kell eljárnunk, hogy elkerüljük a hibákat. Iskoláink mai munkájának minden hibája a jövőben, a kommunista társadalom építésénél éreztetné hatását. Ifjúságunk nevelésének kérdései ezért, az eddiginél is nagyobb mértékben az egész párt, minden pártszerv és szervezet, valamennyi társadalmi szervezet és egész társadalmunk ügyévé kell hogy váljanak. Iskolaügyünk kérdései iránt ma az egész közvélemény érdeklődik. Bírálja az eddigi hibákat, számtalan javaslattal lép fel a munka megjavítására, kezdeményezőn és szeretettel segíti az iskolát. Népünk egyik jellemző vonása, hogy jő a viszonya az iskolához. A cseh és a szlovák iskoláért folytatott tiarc a múltban elválaszthatatlan része volt annak a küzdelemnek, amelyet népünk társadalmi és nemzeti szabadságáért vívott. Mai viszonyainkban, midőn feltárul előttünk a kommunizmus nagyszerű távlata, különösen értékes ez az érdeklődés až ifjúság nevelése és oktatása iránt. Kifejezésre jut benne népünk egyre növekvő öntudata, a dolgozók egyre gyarapodó részvétele a szocialista állam irányításában és igazgatásában. Iskolaügyünk átszervezése során biztosan támaszkodhatunk népünknek erre az érdeklődésére és kezdeményezésére. Nagy erő jut kifejezésre benne, amelyet pártszervezeteinknek teljes mértékben ki kell használniok. Ez természetsen nem jelenti, hogy minden magától megy majd. Iskolaügyiünk átszervezése során sok komoly problémával fogunk találkozni. A pártszervek és szervezetek többsége ezt jól tudja. Nagyra kell értékelni a különféle fokú iskolákon működő pártszervezeteink, számos üzemi és falusi szervezetünk munkáját, valamint a járási és kerületi pártbizottságok kezdeményezését, amelyek az utóbbi időben a dolgok tüzetes ismerete alapján gyakran foglalkoznak iskolaügyi kérdésekkel. Iskolaügyünk új feladatai új vonásokkal gazdagítják az iskolai pártszervezetek munkáját. Az iskolák pártszervezetei szoros együttműködésre lépnek a termelés pártszervezeteivel. Ez hozzájárul a pártmunka kölcsönös megjavításához. Járási és kerületi pártbizottságainknak teljes mértékben támogatniok kellene ezt az együttműködést, meg kellene szervezniük például az jskolákban, gyárakban és szövetkezetekben dolgozó kommunisták együttes tanácskozásait, amelyeken konkrétan megvitatnák az iskolaügy átszervezésének, a dolgozók oktatása továbbfejlesztésének kérdéseit. E tekintetben jó tapasztalatokra tettek szert tavaly a kerületi és járási pártbizottságok, amikor új 12 évfolyamos iskolákat szerveztek és előkészítették «Ostraván, Plzenben, Liberecben és Kassán a főiskolai tanulmányok új formáit. A jövőben sok minden függ majd az iskolai pártszervezetek munkájától. Elsőrendű feladatuk lesz, hogy az iskolaügy átszervezésének megnyerjenek minden tanítót és elérjék, hogy a tanítók magukévá tegyék a Központi Bizottság határozatát s végrehajtását saját ügyüknek, a társadalommal szemben fennálló erkölcsi kötelességüknek tekintsék. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a tanítók világosan lássák szocialista társadalmunk építésének távlatait és harcoljanak pártunk politikájáért. Enélkül nem foghatják fel iskoláink új feladatait. Pártszervezeteinktől ez megköveteli, hogy még jobban kibővítsék a tanítók között végzett ideológiai munkát, rendszeresen tájékoztassák őket a párt politikájáról, az iskolában és az iskolán kívül konkrét politikai munkával bízzák meg őket és megnyerjék a falvakban, társadalmi szervezetekben végzendő kulturális munkának. A tanítóknak ez a közéleti tevékenysége hozzájárul ahhoz, hogy megjavuljon az iskola kapcsolata az életei és segítséget nyújt azoknak a tanítóknak is, akik mindmáig nem szabadulta'k meg a régi ideológiák minden befolyásától, segítséget nyújt nekik abban, hogy megtalálják az utat a tudományos világnézethez. Különösen igényes feladatok állnak főiskolai pártszervezeteink előtt a diákok és tanítók között végzendő politikai nevelőmunka területén. Noha főiskoláinkon sok minden megjavult, nem szabad semmibe vennünk azt a tényt, hogy nem értékelik kellőképpen a politikai munkát. A pártszervezeteknek sokkal kezdeményezőbben kellene odahatniok, hogy a főiskolákon élénk politikai élet fejlődjék, hogy a diákokat az időszerű nemzetközi kérdések megismerésére ösztönözzék s megismertessék őket a párt politikájával. A főiskolák társadalmunk életének fontos részét teszik De részvételük a párt politikájának valóra váltásában még mindig nem felel meg a jelentőségüknek. Az apolitikus főiskola nem nevelhet nekünk olyan szakembereket, amilyenekre szocialista társadalmunknak szüksége van, olyan szakembereket, akik nemcsak szakmájukat ismerik teljesen, hanem teljes odaadással viseltetnek a kommunizmus ügye iránt is. A pártszervezetek aktívabb politikai munkája hozzájárul majd ahhoz is, hogy az eddiginél több diákot készíthessenek elő a pártba való belépésre, elsősorban azokat, akik az ifjúsági szervezetekben dolgoznak. Abban a törekvésben, hogy az iskolai oktatást szoros kapcsolatba hozzuk a termelés gyakorlatával, nem maradhat tétlen egyetlen üzemi és falusi pártszervezet sem. Iskolaügyünk átszervezése, a dolgozók oktatásának továbbfejlesztése során nemcsak arról van szó, hogy az iskola kerüljön kapcsolatba a termeléssel, hanem arról is, hogy a termelés kerüljön kapcsolatba az iskolával. Már említettem, hogy számos termelési intézmény tevékenyen résztvesz az iskolaügyünk átszervezéséhez szükséges reális előfeltételek megteremtésében. Valamennyi pártszervezet, a szakszervezetekkel és ifjúsági szervezetekkel együtt hozzá kell járuljon ahhoz, hogy a gyárakban és szövetkezetekben gyakorlati termelő munkát végző fiatalok a legnagyobb megértésre találjanak, hogy a legtapasztaltabb dolgozók foglalkozzanak velük, hogy jövendő munkásaink és szövetkezeti dolgozóink egészséges környezetben nőjenek fel, megszeressék a munkát és mélységesen tiszteljék a dolgozó embert. Nem kisebb feladat jut a kommunistáknak és vezetésükkel a szakszervezeteknek abban, hogy gondoskodjanak a dolgozók továbbképzéséről. A IV. szakszervezeti kongresszusnak a szocialista országépítés befejezéséért vívott harc feladataival kapcsolatban foglalkoznia kellene azzal is, hogy milyen feladat jut^ szakszervezeteknek a dolgozók oktatása és iskolaügyünk átszervezése során. Elvárjuk, hogy az ifjúsági szövetség is nagyarányú kezdeményezésekkel lép fel. Az ifjúsági szervezeteknek rendszeresen meg kellene nyerniök a fiatal munkásokat és szövetkezeti tagokat arra, hogy különféle tanfolyamokat és esti iskolákat látogassanak, támogatniok kellene őket a különféle akadályok elhárításában, a munkaközösségben meg kellene könynyíteni számukra a továbbtanuláshoz vezető utat. Az iskolák CSISZ-tagjainak még kitartóbban kellene szervezniük a tanulók és diákok közhasznú munkáit. Tavaly nyáron 85 ezer diák vett részt munkabrigádokban. E kezdeményezést idén is folytatni kell. Nagyra értékeljük egyes iskolai CSISZ-szervezetek kezdeményezését, pl. a tachovi tizenegyéves középiskola fiataljaiét. Az ottani diákok egész éven át gazdálkodnak egy bizonyos földterületen, miközben megtanulják a gépek kezelését is. Számos ipariskolánk ifjúsági szervezete már sok gazdasági épületet épített a szövetkezetek számára. A prágai iskolák CSISZ-tagjai segítenek a lakások és internátusok építésében. A fiatalságnak munkára való nevelése már gyerekkorban kell, hogy megkezdődjék. A Központi Bizottság mai ülésén szeretnék megemlékezni pionír-szervezetünk munkájáról, amely április 24-én ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A Központi Bizottság ez alkalomból szerencsekívánatait fejezi ki a jubiláló pionír-szervezetnek és kommunista üdvözletét küldi minden pionírnak. Sokszor nem is gondolunk rá, mit adnak a köztársaságnak a pionírok. „A pionírmunka esztendeje a köztársaságnak" fontos mozgalommá fejlődött gyermekeink körében. A pionírok csak az elmúlt évben 16 ezer tonna ócskavasat, 7 ezer tonna hulladékpapírost, 150 ezer kg gyógynövényt gyűjtöttek, egy év alatt több mint 2 millió erdei és félmillió gyümölcsfát ültettek. A pionír-szervezet az iskolával karöltve dús tevékenysége révén jelentősen hozzájárul legfiatalabbjaink kommunista neveléséhez. Az iskolaügy átszervezése - országos feladat Társadalmunk nagy érdeklődéssel viseltetik iskolaügyünk iránt és ez kifejezésre jutott a szülők és iskolabarátok egyesületének tevékenységében. Ezekben a társulatokban áldozatos önzetlen munka folyik gyerekeink egészséges fejlődése érdekében és ebben a munkában polgártársaink százezrei vesznek részt. A szülői társulatok megérdemlik nagyrabecsülésünket nemcsak azért, mert nagy munkát végeztek és végeznek iskoláink fejlesztése, felszerelése, a gyerekek étkeztetése, a tanítók és a közvélemény szorosabb kapcsolata érdekében, hanem azért is, mert egyre inkább bekapcsolódnak az iskola nevelőmunkájába. Széleskörű mozgalom ez, amelyben gyakorlatilag a szülők többsége és az egész közvélemény részt vesz. A szülők és iskolabarátok egyesülete szemléltető példája annak, hogyan kell nagyon hasznos dolgokat megszervezni nagy költségek, külön apparátus nélkül, ha képesek vagyunk élni azzal a nagy értékkel, amelyet a nép kezdeményezése, érdeklődése jelent. Csupán egy országos folyóirat áll rendelkezésére a „Család és iskola", amely jó Izolgálatot tett a szülők és az iskola kapcsolatának megteremtése érdekében. A szülői társulatok ezért megérdemlik teljes támogatásunkat. A párt járási bizottságainak és alapszervezeteinek rendszeresebben kellene törődniök munkájukkal, különösképpen ma, tekintetbevéve azokat a feladatokat, amelyek iskolaügyünk területén előttünk állnak. A szülők és iskolabarátok egyesülete széles társadalmi alapjával jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy iskoláink szorosabb kapcsolatba kerüljenek az üzemekkel, a nemzeti bizottságokkal, közéletünkkel. Iskolaügyünk átszervezésével kapcsolatban a feladatok teljesítésében nagy felelősség hárul az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumára. Azáltal, hogy bővítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét, ezek a szervezetek fokozott felelősséget éreznek az iskolapolitika végrehajtásáért és az iskolák vezetéséért. Ügyelni kell azonban arra, hogy az iskolaügy kérdései ne csupán az iskola- és kulturális ügyi szakosztályok és bizottságok ügyévé váljanak, hanem hogy e kérdéseket a nemzeti bizottságok tanácsai és teljes ülései is megvitassák. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítésé azonban nem jelenti, hogy csökken az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának felelőssége. A felnövő nemzedék nevelése és oktatása a legfontosabb ideológiai feladatok egyike, s az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának ügyelnie kell arra, hogy az eszmei és nevelőmunkában egész iskolaügyünk területén következetesen betartsák az egységes irányelveket. E tekintetben döntő jelentőségű a tantervek, tananyagok, tankönyvek kidolgozásával kapcsolatos munka, hisz ezek jelentik iskoláink helyes eszmei és módszertani irányításának alapját. De arról Is szó van, hogy a minisztérium megszabaduljon a fölösleges körlevelektől, az iskolák fölötti kicsinyes gyámkodástól, hogy lehetőséget nyújtson az iskoláknak kezdeményezésük nagyobb kifejtésére, hogy megszüntesse a fölösleges adminisztrálást és ezzel támogassa az iskolaügyi dolgozókat és iskolaigazgatókat abban, hogy fokozott mértékben összpontosíthassák figyelmüket a tanítás és a nevelés tartalmi irányítására. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma az Állami Tervhivatallal, valamint a többi minisztériummal és központi hiyatallal szoros együttműködésben dolgozza ki minél előbb az iskolaügy egész tartalmi és szervezeti átépítésének komplex ' tervét. Helyénvaló lesz, ha hasonló, a helyi igényekből és adottságokból kiinduló terveket a különböző fokú nemzeti bizottságok is kidolgoznak, természetes, hogy ezekhez a tervekhez hozzátartozik a pénzügyi, anyagi fedezet és a káderek biztosítása is. Iskolaügyünk átszervezése, a nevelés és az oktatás továbbfejlesztése egész népünk nagy feladata. Biztosítására egyesítenünk kell minden erőnket. Az ifjúság nevelése és oktatása, szakképzett dolgozók és szakemberek nevelése minden minisztériumot, vállalatot és üzemet, társadalmi szervezetet és nemzeti bizottságot érint. Nem várhatjuk, hogy ezt a nagy programot könnyen és nehézségektől mentesen hajtjuk végre. Valóraváltásáról nemcsak az iskolákban, hanem a gyárakban, szövetkezetekben és más munkahelyeken is döntenek. Ez megköveteli minden felelős szerv és dolgozó nagyarányú segítségét. Mindnyájukhoz fordulunk, tekintsék saját feladatuknak népünk nevelésének és oktatásának ezt az új nagy programját. Iskolaügyünk átszervezését alapvető feladatunk elválaszthatatlan részének tekintjük. Ez a feladat abban áll, hogy utolérjük és megelőzzük a kapitalista világot. Bár győzelmünk szempontjából az anyagi fölény a döntő, nem kisebb jelentőség jut e világméretű elsőségért vívott harcban az ember sokoldalú fejlettségének is. A kapitalizmussal való versenyben nemcsak az acéltermelésben elért fölény számít, hanem az ember, a ml emberünk öntudata, magasfokú képzettségé, új kommunista erkölcse is. Ebben rejlik a mi nagy erőnk és biztonságunk, a tőkés rend fölötti végső győzelmünk záloga. A kapitalizmus embeVtelenségével, az ember fizikai és erkölcsi ledorongolásával, az emberi munka kizsákmányolásával szemben világosan tündököl szocialista világunk új valósága, amelyben felszabadulnak, fejlődnek és nemesednek az ember alkotó erői, amelyben a szabad munka utat nyit az emberiség hatalmas fellendüléséhez. * * * Elvtársak, hozzáfogtunk hazánkban a szocializmus építésének befejezéséhez. Nincs messze az a kor, amikor nálunk is építeni fogjuk a kommunista társadalmat. Ennek a nagyszerű holnapnak rakjuk le ma újabb alapkövét. Szenteljük e műnek legjobb erőinket! Neveljük jól és lelkiismeretesen fiatal nemzedékünket, amely a kommunizmusban él és dolgozik majd. ÜJ SZÓ 10 * 1959. április 24.