Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-24 / 112. szám, péntek

A kommunista szellemben való nevelésért és oktatásért (Folytatás a 9. oldalról) milliárd korona költséget kívánnak. A tanítás tartalmi változásai ter­mészetesen minden fajta iskolát érintenek. A politechnikai nevelés kibővítése például megköveteli, hogy tökéletesítsük, korszerű segédesz­közökkel és szerszámokkal lássuk el a laboratóriumokat, kabineteket, munkahelyeket és műhelyeket. Az új intézkedések megkövetelik, hogy átdolgozzuk a tankönyveket, illetve új tankönyveket, tananyago­kat, szemléltető oktatási segédesz­közöket, stb. dolgozzunk kl. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az eddigi rendszerhez viszonyítva a tanítók nevelése is költségesebb lesz. Az egész átszervezés meggyorsítá­sára, különösképpen az iskolák anya­gi felszerelésének mielőbbi keresztül­vitelére még nagyobb mértékben ki kell fejleszteni egész társadalmunk kezdeményezését, elsősorban üze­meink, szövetkezeteink, az iskolák mellett működő szülői társulatok és a társadalmi szervezetek részéről. E kezdeményezések élére pártszer­vezeteinknek kell állniok. Az iskolák és üzemek, illetve szö­vetkezetek kölcsönös segítségének és együttműködésének eddigi példái, a szülői társulatok szervezte önsegély­mozgalom példái mutatják, mennyi minden érhető el e tekintetben. Az islcolai műhelyek felszerelésére szánt juttatások nem voltak na­gyok, s amennyiben mégis jó eredményeket értek el, úgy ez első­sorban annak tulajdonítható, hogy kihasználták a helyi lehetőségeket, sikerrel érvényesült az iskolák, a szü­lők és a gyárak kezdeményezése. Sok példát sorolhatnánk fel arra, mily termékeny érdeklődés nyilvánul meg iskoláink, az ifjúság oktatása és nevelése iránt. Dolgozóink érdek­lődnek iskoláink iránt, segítik az iskolákat és ez egyre nagyobb mér­tékben járul hozzá ahhoz, hogy az iskola teljesítse nevelő feladatát. Amennyiben a társadalomnak ezt a kezdeményezését továbbra is támo­gatjuk és kiszélesítjük, úgy könnyeb­ben oldjuk meg az iskolaügyünk szo­cialista átszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az iskola kapcsolata az élettel, a termelő munkával abban nyilvánul meg, hogy a jövendő nem­zedékek nagyobbfokú képzettséggel, kommunista öntudattal bírnak majd egész társadalmunk javára. Mindezek az intézkedések azt je­lentik, hogy mélyrehatón nyúlunk bele iskolaügyünk mai rendszerébe. A kormánynak ezért pártunk Köz­ponti Bizottságának határozata értelmében megfelelő törvényjavasla­tot kell kidolgoznia és nemzetgyűlé­sünk elé terjesztenie. Hogy az iskolatörvényt megfele­lően előkészítsék, megvitassák és hogy kellő tapasztalatokat szerezhes­sünk, azt javasoljuk, hogy csak a jövő évben hagyják jővá. VI. A párlszervek és szervezetek jelentós szerepe az iskolaügy átszervezésében < Elvtársak, a Központi Bizottság mai ülésén messzemenő jelentőségű kérdésekről döntünk. Hozzáfogunk az ifjúság és valamennyi dolgozónk nevelésével és oktatásával kapcsolatos kérdések gyakorlati megoldásához, amelyek összefüggnek azzal a feladatunkkal, hogy befejezzük a szocializmus épí­tését és ugyanakkor közelről érin­tik az eljövendő kommunista társa­dalmat. Ezért nagy felelősségtudattal és megfontoltan kell eljárnunk, hogy elkerüljük a hibákat. Iskoláink mai munkájának minden hibája a jövőben, a kommunista társadalom építésénél éreztetné hatását. Ifjúságunk nevelésének kérdései ezért, az eddiginél is nagyobb mér­tékben az egész párt, minden párt­szerv és szervezet, valamennyi tár­sadalmi szervezet és egész társadal­munk ügyévé kell hogy váljanak. Iskolaügyünk kérdései iránt ma az egész közvélemény érdeklődik. Bí­rálja az eddigi hibákat, számtalan ja­vaslattal lép fel a munka megjavítá­sára, kezdeményezőn és szeretettel segíti az iskolát. Népünk egyik jel­lemző vonása, hogy jő a viszonya az iskolához. A cseh és a szlovák isko­láért folytatott tiarc a múltban elvá­laszthatatlan része volt annak a küz­delemnek, amelyet népünk társadal­mi és nemzeti szabadságáért vívott. Mai viszonyainkban, midőn feltárul előttünk a kommunizmus nagyszerű távlata, különösen értékes ez az ér­deklődés až ifjúság nevelése és ok­tatása iránt. Kifejezésre jut benne népünk egyre növekvő öntudata, a dolgozók egyre gyarapodó részvétele a szocialista állam irányításában és igazgatásában. Iskolaügyünk átszervezése során biztosan támaszkodhatunk népünknek erre az érdeklődésére és kezdemé­nyezésére. Nagy erő jut kifejezésre benne, amelyet pártszervezeteinknek teljes mértékben ki kell használniok. Ez természetsen nem jelenti, hogy minden magától megy majd. Iskola­ügyiünk átszervezése során sok ko­moly problémával fogunk találkozni. A pártszervek és szervezetek több­sége ezt jól tudja. Nagyra kell érté­kelni a különféle fokú iskolákon mű­ködő pártszervezeteink, számos üzemi és falusi szervezetünk munkáját, va­lamint a járási és kerületi pártbi­zottságok kezdeményezését, amelyek az utóbbi időben a dolgok tüzetes ismerete alapján gyakran foglalkoz­nak iskolaügyi kérdésekkel. Iskolaügyünk új feladatai új voná­sokkal gazdagítják az iskolai párt­szervezetek munkáját. Az iskolák pártszervezetei szoros együttműkö­désre lépnek a termelés pártszerve­zeteivel. Ez hozzájárul a pártmunka kölcsönös megjavításához. Járási és kerületi pártbizottságainknak teljes mértékben támogatniok kellene ezt az együttműködést, meg kellene szer­vezniük például az jskolákban, gyá­rakban és szövetkezetekben dolgozó kommunisták együttes tanácskozásait, amelyeken konkrétan megvitatnák az iskolaügy átszervezésének, a dolgo­zók oktatása továbbfejlesztésének kérdéseit. E tekintetben jó tapasztalatokra tettek szert tavaly a kerületi és járási pártbizottságok, amikor új 12 évfolyamos iskolákat szerveztek és előkészítették «Ostraván, Plzenben, Liberecben és Kassán a főiskolai ta­nulmányok új formáit. A jövőben sok minden függ majd az iskolai pártszervezetek munká­jától. Elsőrendű feladatuk lesz, hogy az iskolaügy átszervezésének meg­nyerjenek minden tanítót és elérjék, hogy a tanítók magukévá tegyék a Központi Bizottság határozatát s vég­rehajtását saját ügyüknek, a társa­dalommal szemben fennálló erkölcsi kötelességüknek tekintsék. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a tanítók világosan lássák szo­cialista társadalmunk építésének táv­latait és harcoljanak pártunk poli­tikájáért. Enélkül nem foghatják fel iskoláink új feladatait. Pártszervezeteinktől ez megköve­teli, hogy még jobban kibővítsék a tanítók között végzett ideológiai munkát, rendszeresen tájékoztassák őket a párt politikájáról, az iskolá­ban és az iskolán kívül konkrét politikai munkával bízzák meg őket és megnyerjék a falvakban, társa­dalmi szervezetekben végzendő kul­turális munkának. A tanítóknak ez a közéleti tevé­kenysége hozzájárul ahhoz, hogy megjavuljon az iskola kapcsolata az életei és segítséget nyújt azoknak a tanítóknak is, akik mindmáig nem szabadulta'k meg a régi ideológiák minden befolyásától, segítséget nyújt nekik abban, hogy megtalálják az utat a tudományos világnézethez. Különösen igényes feladatok állnak főiskolai pártszervezeteink előtt a diákok és tanítók között végzendő politikai nevelőmunka területén. Noha főiskoláinkon sok minden megjavult, nem szabad semmibe ven­nünk azt a tényt, hogy nem értékelik kellőképpen a politikai munkát. A pártszervezeteknek sokkal kezde­ményezőbben kellene odahatniok, hogy a főiskolákon élénk politikai élet fejlődjék, hogy a diákokat az idősze­rű nemzetközi kérdések megismeré­sére ösztönözzék s megismertessék őket a párt politikájával. A főiskolák társadalmunk életének fontos részét teszik De részvételük a párt politikájának valóra váltásában még mindig nem felel meg a jelentő­ségüknek. Az apolitikus főiskola nem nevelhet nekünk olyan szakembere­ket, amilyenekre szocialista társadal­munknak szüksége van, olyan szak­embereket, akik nemcsak szakmáju­kat ismerik teljesen, hanem teljes odaadással viseltetnek a kommuniz­mus ügye iránt is. A pártszervezetek aktívabb politi­kai munkája hozzájárul majd ahhoz is, hogy az eddiginél több diákot ké­szíthessenek elő a pártba való belé­pésre, elsősorban azokat, akik az ifjúsági szervezetekben dolgoznak. Abban a törekvésben, hogy az isko­lai oktatást szoros kapcsolatba hoz­zuk a termelés gyakorlatával, nem maradhat tétlen egyetlen üzemi és falusi pártszervezet sem. Iskola­ügyünk átszervezése, a dolgozók ok­tatásának továbbfejlesztése során nemcsak arról van szó, hogy az iskola kerüljön kapcsolatba a termeléssel, hanem arról is, hogy a termelés ke­rüljön kapcsolatba az iskolával. Már említettem, hogy számos termelési intézmény tevékenyen résztvesz az iskolaügyünk átszervezéséhez szüksé­ges reális előfeltételek megteremté­sében. Valamennyi pártszervezet, a szakszervezetekkel és ifjúsági szer­vezetekkel együtt hozzá kell járuljon ahhoz, hogy a gyárakban és szövet­kezetekben gyakorlati termelő mun­kát végző fiatalok a legnagyobb meg­értésre találjanak, hogy a legtapasz­taltabb dolgozók foglalkozzanak velük, hogy jövendő munkásaink és szövet­kezeti dolgozóink egészséges környe­zetben nőjenek fel, megszeressék a munkát és mélységesen tiszteljék a dolgozó embert. Nem kisebb feladat jut a kommu­nistáknak és vezetésükkel a szak­szervezeteknek abban, hogy gondos­kodjanak a dolgozók továbbképzésé­ről. A IV. szakszervezeti kongresszus­nak a szocialista országépítés befeje­zéséért vívott harc feladataival kap­csolatban foglalkoznia kellene azzal is, hogy milyen feladat jut^ szak­szervezeteknek a dolgozók oktatása és iskolaügyünk átszervezése során. Elvárjuk, hogy az ifjúsági szövet­ség is nagyarányú kezdeményezések­kel lép fel. Az ifjúsági szervezetek­nek rendszeresen meg kellene nyer­niök a fiatal munkásokat és szövet­kezeti tagokat arra, hogy különféle tanfolyamokat és esti iskolákat láto­gassanak, támogatniok kellene őket a különféle akadályok elhárításában, a munkaközösségben meg kellene köny­nyíteni számukra a továbbtanuláshoz vezető utat. Az iskolák CSISZ-tagjai­nak még kitartóbban kellene szervez­niük a tanulók és diákok közhasznú munkáit. Tavaly nyáron 85 ezer diák vett részt munkabrigádokban. E kez­deményezést idén is folytatni kell. Nagyra értékeljük egyes iskolai CSISZ-szervezetek kezdeményezését, pl. a tachovi tizenegyéves középisko­la fiataljaiét. Az ottani diákok egész éven át gazdálkodnak egy bizonyos földterületen, miközben megtanulják a gépek kezelését is. Számos ipariskolánk ifjúsági szer­vezete már sok gazdasági épületet épített a szövetkezetek számára. A prágai iskolák CSISZ-tagjai segíte­nek a lakások és internátusok építé­sében. A fiatalságnak munkára való neve­lése már gyerekkorban kell, hogy megkezdődjék. A Központi Bizottság mai ülésén szeretnék megemlékezni pionír-szervezetünk munkájáról, amely április 24-én ünnepli fennállá­sának 10. évfordulóját. A Központi Bizottság ez alkalomból szerencsekívánatait fejezi ki a jubi­láló pionír-szervezetnek és kommu­nista üdvözletét küldi minden pionír­nak. Sokszor nem is gondolunk rá, mit adnak a köztársaságnak a pionírok. „A pionírmunka esztendeje a köz­társaságnak" fontos mozgalommá fejlődött gyermekeink körében. A pionírok csak az elmúlt évben 16 ezer tonna ócskavasat, 7 ezer tonna hulladékpapírost, 150 ezer kg gyógy­növényt gyűjtöttek, egy év alatt több mint 2 millió erdei és félmillió gyü­mölcsfát ültettek. A pionír-szervezet az iskolával karöltve dús tevékenysé­ge révén jelentősen hozzájárul leg­fiatalabbjaink kommunista nevelésé­hez. Az iskolaügy átszervezése - országos feladat Társadalmunk nagy érdeklődéssel viseltetik iskolaügyünk iránt és ez kifejezésre jutott a szülők és iskola­barátok egyesületének tevékenységé­ben. Ezekben a társulatokban áldoza­tos önzetlen munka folyik gyerekeink egészséges fejlődése érdekében és ebben a munkában polgártársaink százezrei vesznek részt. A szülői társulatok megérdemlik nagyrabecsülésünket nemcsak azért, mert nagy munkát végeztek és végez­nek iskoláink fejlesztése, felszerelése, a gyerekek étkeztetése, a tanítók és a közvélemény szorosabb kapcsolata érdekében, hanem azért is, mert egy­re inkább bekapcsolódnak az iskola nevelőmunkájába. Széleskörű mozga­lom ez, amelyben gyakorlatilag a szü­lők többsége és az egész közvéle­mény részt vesz. A szülők és iskolabarátok egyesü­lete szemléltető példája annak, ho­gyan kell nagyon hasznos dolgokat megszervezni nagy költségek, külön apparátus nélkül, ha képesek vagyunk élni azzal a nagy értékkel, amelyet a nép kezdeményezése, érdeklődése je­lent. Csupán egy országos folyóirat áll rendelkezésére a „Család és iskola", amely jó Izolgálatot tett a szülők és az iskola kapcsolatának megteremtése érdekében. A szülői társulatok ezért megér­demlik teljes támogatásunkat. A párt járási bizottságainak és alapszerve­zeteinek rendszeresebben kellene tö­rődniök munkájukkal, különösképpen ma, tekintetbevéve azokat a feladato­kat, amelyek iskolaügyünk területén előttünk állnak. A szülők és iskolabarátok egyesü­lete széles társadalmi alapjával jelen­tősen hozzájárul ahhoz, hogy isko­láink szorosabb kapcsolatba kerül­jenek az üzemekkel, a nemzeti bizott­ságokkal, közéletünkkel. Iskolaügyünk átszervezésével kap­csolatban a feladatok teljesítésében nagy felelősség hárul az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumára. Azáltal, hogy bővítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét, ezek a szer­vezetek fokozott felelősséget éreznek az iskolapolitika végrehajtásáért és az iskolák vezetéséért. Ügyelni kell azonban arra, hogy az iskolaügy kér­dései ne csupán az iskola- és kulturá­lis ügyi szakosztályok és bizottságok ügyévé váljanak, hanem hogy e kér­déseket a nemzeti bizottságok taná­csai és teljes ülései is megvitassák. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítésé azonban nem jelenti, hogy csökken az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának felelőssége. A felnövő nemzedék nevelése és ok­tatása a legfontosabb ideológiai fel­adatok egyike, s az Iskola- és Kultu­rális Ügyek Minisztériumának ügyel­nie kell arra, hogy az eszmei és ne­velőmunkában egész iskolaügyünk területén következetesen betartsák az egységes irányelveket. E tekintet­ben döntő jelentőségű a tantervek, tananyagok, tankönyvek kidolgozásá­val kapcsolatos munka, hisz ezek je­lentik iskoláink helyes eszmei és módszertani irányításának alapját. De arról Is szó van, hogy a minisz­térium megszabaduljon a fölösleges körlevelektől, az iskolák fölötti kicsi­nyes gyámkodástól, hogy lehetőséget nyújtson az iskoláknak kezdeménye­zésük nagyobb kifejtésére, hogy meg­szüntesse a fölösleges adminisztrá­lást és ezzel támogassa az iskolaügyi dolgozókat és iskolaigazgatókat ab­ban, hogy fokozott mértékben össz­pontosíthassák figyelmüket a tanítás és a nevelés tartalmi irányítására. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma az Állami Tervhivatallal, valamint a többi minisztériummal és központi hiyatallal szoros együtt­működésben dolgozza ki minél előbb az iskolaügy egész tartalmi és szer­vezeti átépítésének komplex ' tervét. Helyénvaló lesz, ha hasonló, a helyi igényekből és adottságokból kiinduló terveket a különböző fokú nemzeti bizottságok is kidolgoznak, természe­tes, hogy ezekhez a tervekhez hozzá­tartozik a pénzügyi, anyagi fedezet és a káderek biztosítása is. Iskolaügyünk átszervezése, a neve­lés és az oktatás továbbfejlesztése egész népünk nagy feladata. Biztosí­tására egyesítenünk kell minden erőnket. Az ifjúság nevelése és okta­tása, szakképzett dolgozók és szak­emberek nevelése minden miniszté­riumot, vállalatot és üzemet, társa­dalmi szervezetet és nemzeti bizott­ságot érint. Nem várhatjuk, hogy ezt a nagy programot könnyen és nehézségektől mentesen hajtjuk végre. Valóraváltá­sáról nemcsak az iskolákban, hanem a gyárakban, szövetkezetekben és más munkahelyeken is döntenek. Ez megköveteli minden felelős szerv és dolgozó nagyarányú segítségét. Mind­nyájukhoz fordulunk, tekintsék saját feladatuknak népünk nevelésének és oktatásának ezt az új nagy program­ját. Iskolaügyünk átszervezését alapvető feladatunk elválaszthatatlan részének tekintjük. Ez a feladat abban áll, hogy utolérjük és megelőzzük a kapitalista világot. Bár győzelmünk szempontjá­ból az anyagi fölény a döntő, nem ki­sebb jelentőség jut e világméretű elsőségért vívott harcban az ember sokoldalú fejlettségének is. A kapitalizmussal való versenyben nemcsak az acéltermelésben elért fö­lény számít, hanem az ember, a ml emberünk öntudata, magasfokú kép­zettségé, új kommunista erkölcse is. Ebben rejlik a mi nagy erőnk és biz­tonságunk, a tőkés rend fölötti végső győzelmünk záloga. A kapitalizmus embeVtelenségével, az ember fizikai és erkölcsi ledoron­golásával, az emberi munka kizsák­mányolásával szemben világosan tün­dököl szocialista világunk új valósá­ga, amelyben felszabadulnak, fejlőd­nek és nemesednek az ember alkotó erői, amelyben a szabad munka utat nyit az emberiség hatalmas fellen­düléséhez. * * * Elvtársak, hozzáfogtunk hazánkban a szocia­lizmus építésének befejezéséhez. Nincs messze az a kor, amikor nálunk is építeni fogjuk a kommunista tár­sadalmat. Ennek a nagyszerű holnap­nak rakjuk le ma újabb alapkövét. Szenteljük e műnek legjobb erőin­ket! Neveljük jól és lelkiismeretesen fiatal nemzedékünket, amely a kom­munizmusban él és dolgozik majd. ÜJ SZÓ 10 * 1959. április 24.

Next

/
Thumbnails
Contents