Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-24 / 112. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja^ Központi Bizottságának határozata Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről Csehszlovákiában (Folytatás az L oldalrtil) szerének újonnan értelmezett 'egységét jelenti. E demokratikus elv kifejezését nem abban látjuk, hogy egységes iskolatípust létesítsünk az egész fiatalság részére, hanem mindenek­előtt a lakosság valamennyi rétegének ama jogában, hogy különféle jellegű iskolákban kellő szakképzettséget szerezzen, amely társa­dalmi jelentőségét tekintve egyenértékű. 12. A 15. életév betöltése után a fiatalság továbbképzésének rendszerében a legnagyobb • jelentőségűek a 2-3 évfolyamos szak-tanin­tézetek és tanonciskolák, amelyeket az ipari és mezőgazdasági üzemek, vagy nemzeti bi­zottságok mellett létesítünk. Fő feladatuk, hogy szakképesítést nyújtsanak és gyarapít­sák a fiatalok általános és politechnikai is­mereteit. A gyakorlati képzést, a szakmai, elméleti, általános és politechnikai oktatást ezekben a tanintézetekben foglalkozási ágak szerint szakosítva biztosítják. A szak- vagy tanonciskola sikeres elvégzése után a fiatalok munkájuk mellett tovább ta­nulhatnak a dolgozók középiskoláin, vagy a középiskolai jellegű szakiskolákon, amelyek teljes középiskolai végzettséget biztosítanak, és ezzel lehetővé teszik a főiskolák látogatá­sát is. ' 13. A dolgozók középiskolái teljes középis­kolai képzettséget nyújtanak, tovább gyara­pítják a már megszerzett szakismereteket, esetleg lehetővé teszik, hogy a diák új szak­képzettséget nyerjen. Rendszerint három év­folyamosok, jellegüket tekintve esti, távhall­gatási vagy váltakozó tanidejű iskolák. A ta­nulmányok megszervezését és időtartamát a hallgatók munkafeltételei, valamint előző álta­lános és szakképzettségük határozza meg. A dolgozók középiskoláin a végzendő munka súlypontja az általános és politechnikai isme­reteket nyújtó tantárgyakon lesz. A további szakmai előkészítés jellegét és tartalmát egy­felől a tanulók érdekei, másfelől az iskola és az üzemek kapcsolatai határozzák meg. A dol­gozók középiskoláit nagy üzemek vagy nem­zeti bizottságok mellett létesítik. Elvi irányí­tásuk nevelésügyi kérdésekben a közoktatás­ügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. 14. A fiataloknak továbbtanulási lehetőséget biztosítanak a három évfolyamos általános ismereteket nyújtó középiskolák, amelyekben a tanítás termelési jellegű lesz: ez az iskola a legtöbb esetben szerves egységben áll a ki­lenc évfolyamos alapfokú iskolával és vele együtt 12 évfolyamos iskolát alkot. A fia­téloknak teljes középiskolai, általános és politechnikai képzettséget nyújt, és szakmailag alapvetően előkészíti a népgazdaság és a kul­túra valamely ágazatában végzendő munkára. Ennek az iskolának egyik fö feladata, hogy előkészítse a fiatalokat a különféle beállított­ságú főiskolákon folytatandó tanulmányokra. Ugyanakkor azonban a .középiskola végzett hallgatói gyorsabban tehetnek szert középfo­kú-műszaki szakképzettségre szakmai tanfo­lyamokon, felvehetők továbbá az üzemek mel­lett létesítendő szaktanfolyamokra, vagy köz­vetlenül munkába állhatnak a népgazdasag vagy a kultúra valamely ágazatában. Ezekben az iskolákban a tanítás szerves kapcsolatban áll a diákoknak ipari vagy me­zőgazdasági vállalatokban végzendő termelő­munkájával. Az elmélet és a gyakorlat viszo­nyát a munka és az oktatás váltakozását — amelyet az ifjúság sokoldalú képzettségének követelménye határoz meg - a diákság alap­vető szakmai előkészítésének jellege és a helyi adottságok szabják meg. 15. A 15 évesnél idősebb fiatalok oktatásának fontos tényezője a szakiskola. Fő feladatuk, hogy műszaki nemzetgazdász-, egészségügyi és más középkádereket neveljenek. A diákságnak a szükséges mértékben általános és politech­nikai ismereteket is nyújtanak. Ezekben az iskolákban is érvényesül az oktatás és a ter­melőmunka kapcsolatának elve, mégpedig a nemtermelő jellegű iskolákban is A szakiskolák 2-4 évfolyamosak. A felvétel­nél előnyben részesítik azokat a jelentkező­ket, akik már termelési gyakorlattal rendel­keznek, és a jövőben fokozatosan csak olyan fiatalokat vesznek fel, akik már egy- vagy több évet töltöttek a termelőmunkában. Azok a szakiskolák, amelyek érettségivel végződ­nek, ugyancsak teljes középiskolai képesítést nyújtanak. A szakiskolákat végzett diákokat a nemzetgazdaság szükségletei megszabta méretben veszik fel a főiskolákra. A szak­iskolákon a szakosítás az eddiginél szélesebb lesz, a szakok száma az eddiginél kisebb lesz. 16. Az állam és a társadalom nagyobb gon­dot fordít a fiatalok nevelésére és oktatására, ami a jövőben lehetővé teszi, hogy megte­remtsük a bennlakásos iskolák fokozatos lé­tesítésének előfeltételeit. Ezek az iskolák biztosítják a felnövő nemzedék oktatásának és kommunista nevelésének legkedvezőbb előfel­tételeit. 17. A fiatalok zenei és képzőművészeti tehetségének felkarolására és fejlesztésére szolgálnak a zene- és képzőművészeti iskolák és intézetek, amelyek általános iskolai kép­zettség mellett zenei, illetve képzőművészeti szakoktatást biztosítanak. A különösen tehet­séges fiatalokat jövendő hivatásukra zenei, illetve képzőművészeti főiskolákon készítik elő. Még jobban ki kell bővíteni ezeknek az iskoláknak a hálózatát, meg kell javítani a tantestületek képesítését. Az iskoláknak, illetve a közoktatásügyi ha­tóságoknak nagyobb gondot kell fordítaniok arra is, hogy a gyerekek tehetségét, képessé­ÚJ SZŐ 2 * 1959- április 24. geit az idegen nyelvek, matematika, fizika, vegytan, biológia, technika és más tudomány­ágak terén kifejlesszék. A különféle fokú is­kolák mellet a pionír és CSISZ-szervezetek aktív részvételével érdekköröket kell létesíteni ifjúsági alkotó versenyeket, matematikai és más olimpiászokat kell szervezni. A tudomá­nyokban és művészetekben kiváló tanítók köré kell csoportosítani a különösen tehetséges fiúkat és lányokat, hogy tovább fejleszthessék sajátos tehetségüket, képességeiket. Főiskolák 18. A főiskolák feladata, hogy kellő számú, magas szakképzettségű szakembert neveljen iparunk, mezőgazdaságunk, tudományos és kulturális életünk, valamint más ágazatok szá­mára, akik a kommunista társadalom tevékeny és öntudatos építői lesznek. A nevelés és az oktatás eddigi eredményei azonban nem felelnek meg teljes mértékben ezeknek az igényes követelményeknek. Mai főiskoláink legnagyobb hibája az, hogy elszi­geteltek az élettől, nem készítik elő kielégí­tően a diákokat gyakorlati munkájukra, nem fejlesztik ki, nem mélyítik el eléggé az el­méleti ismereteket, s nem érvényesítik őket a gyakorlatban. Főiskoláink nem ösztönzik minden esetben a diákokat még arra sem, hogy következetesen elsajátítsák a tudomá­nyos világnézetet és fejlesszék önálló gon­dolkodási képességüket. 19. A főiskolákra is teljes mértékben érvé­nyes az a követelmény, hogy az oktatás álljon szoros kapcsolatban a társadalmi termeléssel. Legyen szerves és alapvető része az egész nevelési, oktatási, tudományos munkafolyamat­nak főiskoláinkon. A tanulmány és a gyakorlat, valamint a ter­melőmunka egybekapcsolásának konkrét for­máit az egyes főiskolák főiskolai karok jellege szerint állapítják meg. Az új főiskolai hallgatók felvétele során előnyben részesítjük azokat a diákokat, akik a termelőmunkában szerzett gyakorlattal ren­delkeznek. A gyakorlati munka szükségleteinek meg­felelően felül kell vizsgálnunk a tanulmányok egész tartalmát, korlátoznunk kell a sza­kosítást és bővítenünk kell a szakok tar­talmát. Az oktatást mentesítenünk kell olyan dolgoktól, amelyek fölöslegesek a gyakorlati munka szempontjából, másfélől pedig fel kell vennünk a tananyagba a tudomány és a tech­nika legújabb felfedezéseit. 20. Az öntudatos szakemberek nevelésében nagyfontosságú a társadalomtudományok ta­nulmányozása. A marxizmus-leninizmus isme­rete múlhatatlanul szükséges minden szakem­ber számára. A marxizmus-leninizmus tanítá­sát azonban lényegesen meg kell javítani, alkotó, harcos jellegűvé kell tenni és szoros kapcsolatba kell hozni a szaktanulmányokkal, a párt gyakorlati munkájával, a dolgozók éle­tével és harcával. Főiskoláinkon az eszmei-politikai nevelés valamennyi tanár, docens, tanársegéd, párt és társadalmi szervezet dolga. 21. A főiskolák tudományos és kutató mun­kájára az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Az utóbbi esztendőkben tudo­mányos kapacitásukat nem használtuk ki teljesen. A főiskolai tanerők vezetésével sokkal több diákot kell bevonni a tudományos kutató mun­kába, elsősorban azokat, akik egyes tudomány­ágakban rendkívül nagy tehetséget árulnak el. Ezzel függ össze a tanulmányok bizonyos dif­ferenciálásának kérdése is, elsősorban a mű­szaki és természettudományok területén, még­pedig a tudományos-kutató és gyakorlati-ter­melőmunka irányában. A főiskolák tudományos­kutató munkájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy feldolgozza műszaki és kultu­rális fejlődésünk legfontosabb gyakorlati problémáit. A legszorosabb együttműködést kell biztosítani a főiskolák, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudo­mányos Akadémia kutató intézetei, valamint az egyes szakmai tudományos-kutató intéze­tek között. 22. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az új technikai ágazatok számára mérnököket neveljünk. A közeli években megfelelő mérnöki kádereket kell biztosítanunk az automatizálás és távirányítású mechanika, elektronika, elekt­rogépipar és gépgyártás, az atomenergia békés felhasználása, a rádiómechanika és táv­közlés, a vegyiipari technológia, mezőgazdaság és építőipar számára. Az új mérnököknek a nagyfokú műszaki szakképzettségen kívül mélyreható gazdaság­tani, termelési-szervezési ismeretekkel is kell rendelkezniük és tökéletesen elő kell készíteni őket arra, hogy tüstént bekapcsolódjanak a munkába, elsajátítsák és megteremtsék az új technikát és megnyerjék számára a dolgo­zókat. 23. A tudomány, a műszaki tudományok és a kultúra fejlesztésében fontos szerepet ját­szanak az egyetemek. A matematikusok, fi­zikusok, biológusok és más szakemberek elő­készítésében fokozni kell a gyakorlati munka, az élettel kapcsolatos problémák megoldása iránti érdeklődést. Az automatizálás és az új technika fejlesztése megköveteli, hogy jobban • előkészítsük a főiskolai hallgatókat elsősorban az alkalmazott matematika területén. Külön figyelmet követel az is, hogy gondoskodjunk a társadalomtudományok továbbfejlesztéséről és tanulmányozásáról, hisz jelentőségük egyre nő. Nemzetgazdászok, jogászok, bölcsészek, történészek és más társadalomtudományi szakemberek nevelése szorosan egybe kell hogy kapcsolódjék életünkkel, a szocializmus és a kommunizmus építésének gyakorlatával. 24. A művészeti főiskolák gondja, hogy ki­váló képzettségű művészeket, művészetekkel foglalkozó szaktudósokat neveljenek, akik mélységes odaadással viseltetnek dolgozó né­pünk, a, szocializmus és a kommunizmus ügye iránt. A művészeti főiskolák a többi főiskolához hasonlóan kapcsolják össze különböző módokon és formákban a hallgatók tanulmányait egyre szorosabban népünk és társadalmunk életével, és éppen ebben lássák a művészi alkotó munka leghathatósabb ihletőjét. 25. A (főiskolák új feladatai nagy követelmé­nyeket támasztanak a tudományos nevelő ká­derekkel szemben. Lényegesen meg kell javítani a tudományos­nevelő- dolgozók felkészítését, kiválasztásukat pályázatok alapján, és tudományos fokozatokat csupán azoknak adhatunk ezentúl, akik alkotó tudományos munkásságukkal hozzájárulnak a tudomány és a gyakorlati munka továbbfejlesz­téséhez. A főiskolák vezetősége az iskolák va­lamennyi társadalmi szervezetével együtt for­dítsa a legnagyobb figyelmet és állandó gondot a pedagógiai dolgozók eszmei, erkölcsi és po­litikai nevelésére, hogy ezek biztosítsák főis­kolai tanulóifjúságunk kommunista nevelését. A főiskolák munkájába nagyobb mértékben be kell vonni a termelés legkiválóbb, legképzet­tebb szakembereit, hasonlóképpen a tudomá­nyos kutatóintézetek dolgozóit, a közélet kép­viselőit, stb. Tanítók 26. A tanítókra van bízva jövő nemzedé­künk, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanítók helyes kiválasztásának, marxi-lenini nevelésének, pedagógiai és szakmai előkészí­tésének. A sikeres iskolai nevelőmunka elen­gedhetetlenül megköveteli, hogy a tanítók meg­szabaduljanak mindenféle csökevénytől, főként a vallási csökevényektől, és a tudományos vi­lágnézetet magukévá tegyék a gyakorlatban szem előtt tartsák és ennek szellemében irá­nyítsák ifjúságunkat. A párt nagyra becsüli és méltányolja a haladó és áldozatos tanítók munkáját. Iskolaügyünk átalakítása nem valósítható meg anélkül, hogy lényegesen megjavítsuk a tanítók előkészítését minden fajta és fokú is­kolán. Az iskola és az élet szoros kapcsolata megkívánja, hogy elsősorban a tanítók köze­lebbről megismerjék a termelést, széles politi­kai, nemzetgazdasági és kulturális látókörre tegyenek szert, szakmai és módszertani felké­szültségük az eddiginél jobb legyen. A tanítók tanulmányait ezért meghosszabbítjuk. Az óvodai tanítónők négy évfolyamos peda­gógiai szakiskolán szerzik meg képesítésüket a kilenc évfolyamos iskola elvégzése után. Az alapfokú 9 évfolyamos iskola tanítóit 3 — 4 éves pedagógiai tanintézetekben készítik elő hiva­tásukra a 12 évfolyamos iskola elvégzése után; a második ciklushoz tartozó iskolák tanítóit pedig az eddigi főiskolákon képesítik. Fokoza­tosan érvényesítjük azt az elvet, hogy a 6—9 évfolyam számára a képesítést a tanítók mun­ka közben, az első fokon tanítva nyerhessék el. 27. A tanítók továbbképzésében nagy feladat hárul a kerületi pedagógiai intézetekre, vala­mint a pedagógiai kutatóintézetekre. A tovább­képzés keretében hathatós segítséget nyújta­nak majd elsősorban a politechnikai és szak­tantárgyak tanítóinak és megnyerik a munka számára a legtehetségesebb, legalkalmasabb gyakorlati dolgozókat. Iskolarendszerünk átépítése, színvonalának megjavítása fokozott ideológiai munkát kíván a tanítók körében. A tanítók hivatásának elválaszthatatlan része kulturális, politikai, közéleti tevékenységük is. 28. Az iskolaügy átépítésével és továbbfej­lesztésével, az élettel való egybekapcsolásával összefüggő problémák megoldásában részt kell vennie tudományunknak is. Ezek a kérdések nagy társadalmi horderejűket tekintve megér­demlik, hogy a neveléstudományi és más tudo­mányos intézetek egybehangolt munkájának tárgyát alkossák. A tudománynak, a tudomá­nyos intézeteknek ugyanakkor a tanítók tapasz­talataira is kell támaszkodniok és segítséget kell nyújtaniok az iskolákban végzendő munká­hoz is. 29. Ami iskolaügyünk alapvető átépítésének iramát illeti, meg kell látnunk, hogy szerfölött bonyolult és igényes feladatokról van szó, ezért a legnagyobb felelősségtudattal kell eljárnunk. Célszerűen meg kell szerveznünk'a problémák vizsgálatát, megfontolt intézkedéseket kell hoz­nunk és nem szabad megengednünk, hogy ko­molyabb hibák álljanak be, elsősorban el kell kerülnünk, hogy e változások megzavarják az iskolázás zavartalan menetét. Egyben azonban látnunk kell azt is, hogy sürgős feladatokról van szó, amelyek megoldásra érettek és ame­lyeket nem halogathatunk tovább, hogy az élet maga mögött ne hagyjon. III. Az állásban levo dolgozók tanulmányai 30. A szocialista és a kommunista társadalom embere nem elégedhetik meg azzal, amit az iskolában vagy tanulóévei során szerzett. Ezért minden munkahelyen meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy minél több dolgozó rendszeresen tovább képezze magát. A legnagyobb gondot a dolgozók műszaki szakképzésének bővítésére, szakképzettségük megjavítására és újabb foglalkozási ágak elsa­játítására fordítjuk. Ugyanakkor szem előtt tartjuk az emberek általános továbbművelését is. Ezért megteremtjük annak előfeltételeit, hogy a dolgozó emelhesse politikai színvonalát, bővíthesse gazdaságtani ismereteit, s gyarapít­hassa ismereteit a tudomány, a kultúra, a mű­vészet minden területén, érdeklődésének és tehetségének megfelelő, méltó, nemes szóra­kozásra használja fel szabad idejét, amely a munkaidő fokozatos csökkentésével egyre több lesz. 31. Egyre nagyobb jelentőségűek az állásban lévő dolgozók oktatásának különféle formái — távtanulmányok, esti tanulmányok, váltakozó tanulás, kiegészítő tanulmányok, kiválasztott tantárgyak tanulmányozása, stb, amelyeket az üzemek, társadalmi szervezetek és az iskola­ügyi hatóságok szerveznek. Lényegesen meg kell javítani ezeknek az iskoláknak és tanfolyamoknak a tartalmát, módszereit és szervezetét, nem szabad őket többé úgynevezett rendkívüli tanulmányi for­máknak tekinteni: fel kell ismernünk, hogy az állásban lévő dolgozók tanulmányai a tanulmá­nyok egyik alapvető, bizonyos szakmákban pe­dig túlsúlyban lévő formájává válik. Meg kell nyernünk a legjobb és legtapasztal­tabb tanítókat, hogy bekapcsolódjanak ezeknek az iskoláknak munkájába, a hallgatók részére különleges tankönyveket, módszertani útmuta­tásokat, előadásokat és egyéb tanulmányi se­gédeszközöket kell kiadnunk, hogy megköny­nyítsük a tanulást. A tanítás módszertanában a lehető legnagyobb mértékben fel kell hasz­nálni a' hallgatók élettapasztalatait és ismere­teit. Az iskolák és konzultációs központok hálózatát közelebb kell vinni a hallgatók mun­kahelyéhez. A nevelési és módszertani kérdések alapvető irányítása az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának hatáskörébe tartozik. 32. Az állásban lévő dolgozók tanulmányai­nak minden formájában gondoskodni kell arról, hogy a tanfolyam — amennyiben tartalma és terjedelme megegyezik az általános iskolák követelményeivel — ugyanolyan képesítést nyújtson a végzett hallgatóknak, miht az állami iskolák. Ez elsősorban az üzemek mellett szer­vezett műszaki és mesteriskolákra, valamint az üzemi munkaiskolák egyes hosszú időtartamú tanfolyamaira vonatkozik. • 33. Az üzemek és vállalatok vezetősége, a nemzeti bizottságok, egységes földművesszö­vetkezetek és társadalmi szervezetek karolják fel a legnagyobb felelősségtudattal a dolgozók tanulmányai fejlesztésének ügyét, segítsék elő minden eszközzel, teremtsenek olyan légkört, amely a dolgozókat rendszeres önképzésre ösztönzi. Az állásban lévő tanulók munkaidejét meg­felelően szabályozni kell és idő-kedvezménye­ket kell biztosítani nekik tanulmányaik idejére. A dolgozók tanulásának fejlesztését, sikeres lefolyásához szükséges előfeltételek megterem­tését elsősorban a szakszervezetek és a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség szervezetei te­kintsék egyik fő feladatuknak. IV. A nevelés és az oktatás egész társadalmunk ügye 34. A kommunista nevelés és ifjúságunk ok­tatása szakaszán előttünk álló feladatok jelle­géből következik, hogy társadalmunknak foko­zatosan egyre nagyobb részt kell vállalnia abból, hogy a felnövekvő nemzedéket életre, a szocialista társadalomban végzendő munkára nevelje és előkészítse. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell létesí­teni és kibővíteni bölcsődéket, óvodákat, nap­közi otthonokat. A napközi otthonokban, amelyek a mi viszonyainkban sajátos megnyil­vánulását jelentik annak, hogy államunk és társadalmunk nagy gondot fordít a fiatalság nevelésére és jelentősen támogatja a családot, feltétlenül magasabb színvonalra kell emelnünk az erkölcsi és politikai, munkás, esztétikai és testnevelés megszervezését. 35. Iskolaügyünk átszervezésének nagy, igé­nyes és bonyolult feladatát nem oldhatják meg az iskolaügyi hatóságok és a tanítók egymaguk. Valamennyi vállalat és üzem, EFSZ, nemzeti (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents