Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)
1959-04-24 / 112. szám, péntek
Csehszlovákia Kommunista Pártja^ Központi Bizottságának határozata Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről Csehszlovákiában (Folytatás az L oldalrtil) szerének újonnan értelmezett 'egységét jelenti. E demokratikus elv kifejezését nem abban látjuk, hogy egységes iskolatípust létesítsünk az egész fiatalság részére, hanem mindenekelőtt a lakosság valamennyi rétegének ama jogában, hogy különféle jellegű iskolákban kellő szakképzettséget szerezzen, amely társadalmi jelentőségét tekintve egyenértékű. 12. A 15. életév betöltése után a fiatalság továbbképzésének rendszerében a legnagyobb • jelentőségűek a 2-3 évfolyamos szak-tanintézetek és tanonciskolák, amelyeket az ipari és mezőgazdasági üzemek, vagy nemzeti bizottságok mellett létesítünk. Fő feladatuk, hogy szakképesítést nyújtsanak és gyarapítsák a fiatalok általános és politechnikai ismereteit. A gyakorlati képzést, a szakmai, elméleti, általános és politechnikai oktatást ezekben a tanintézetekben foglalkozási ágak szerint szakosítva biztosítják. A szak- vagy tanonciskola sikeres elvégzése után a fiatalok munkájuk mellett tovább tanulhatnak a dolgozók középiskoláin, vagy a középiskolai jellegű szakiskolákon, amelyek teljes középiskolai végzettséget biztosítanak, és ezzel lehetővé teszik a főiskolák látogatását is. ' 13. A dolgozók középiskolái teljes középiskolai képzettséget nyújtanak, tovább gyarapítják a már megszerzett szakismereteket, esetleg lehetővé teszik, hogy a diák új szakképzettséget nyerjen. Rendszerint három évfolyamosok, jellegüket tekintve esti, távhallgatási vagy váltakozó tanidejű iskolák. A tanulmányok megszervezését és időtartamát a hallgatók munkafeltételei, valamint előző általános és szakképzettségük határozza meg. A dolgozók középiskoláin a végzendő munka súlypontja az általános és politechnikai ismereteket nyújtó tantárgyakon lesz. A további szakmai előkészítés jellegét és tartalmát egyfelől a tanulók érdekei, másfelől az iskola és az üzemek kapcsolatai határozzák meg. A dolgozók középiskoláit nagy üzemek vagy nemzeti bizottságok mellett létesítik. Elvi irányításuk nevelésügyi kérdésekben a közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. 14. A fiataloknak továbbtanulási lehetőséget biztosítanak a három évfolyamos általános ismereteket nyújtó középiskolák, amelyekben a tanítás termelési jellegű lesz: ez az iskola a legtöbb esetben szerves egységben áll a kilenc évfolyamos alapfokú iskolával és vele együtt 12 évfolyamos iskolát alkot. A fiatéloknak teljes középiskolai, általános és politechnikai képzettséget nyújt, és szakmailag alapvetően előkészíti a népgazdaság és a kultúra valamely ágazatában végzendő munkára. Ennek az iskolának egyik fö feladata, hogy előkészítse a fiatalokat a különféle beállítottságú főiskolákon folytatandó tanulmányokra. Ugyanakkor azonban a .középiskola végzett hallgatói gyorsabban tehetnek szert középfokú-műszaki szakképzettségre szakmai tanfolyamokon, felvehetők továbbá az üzemek mellett létesítendő szaktanfolyamokra, vagy közvetlenül munkába állhatnak a népgazdasag vagy a kultúra valamely ágazatában. Ezekben az iskolákban a tanítás szerves kapcsolatban áll a diákoknak ipari vagy mezőgazdasági vállalatokban végzendő termelőmunkájával. Az elmélet és a gyakorlat viszonyát a munka és az oktatás váltakozását — amelyet az ifjúság sokoldalú képzettségének követelménye határoz meg - a diákság alapvető szakmai előkészítésének jellege és a helyi adottságok szabják meg. 15. A 15 évesnél idősebb fiatalok oktatásának fontos tényezője a szakiskola. Fő feladatuk, hogy műszaki nemzetgazdász-, egészségügyi és más középkádereket neveljenek. A diákságnak a szükséges mértékben általános és politechnikai ismereteket is nyújtanak. Ezekben az iskolákban is érvényesül az oktatás és a termelőmunka kapcsolatának elve, mégpedig a nemtermelő jellegű iskolákban is A szakiskolák 2-4 évfolyamosak. A felvételnél előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már termelési gyakorlattal rendelkeznek, és a jövőben fokozatosan csak olyan fiatalokat vesznek fel, akik már egy- vagy több évet töltöttek a termelőmunkában. Azok a szakiskolák, amelyek érettségivel végződnek, ugyancsak teljes középiskolai képesítést nyújtanak. A szakiskolákat végzett diákokat a nemzetgazdaság szükségletei megszabta méretben veszik fel a főiskolákra. A szakiskolákon a szakosítás az eddiginél szélesebb lesz, a szakok száma az eddiginél kisebb lesz. 16. Az állam és a társadalom nagyobb gondot fordít a fiatalok nevelésére és oktatására, ami a jövőben lehetővé teszi, hogy megteremtsük a bennlakásos iskolák fokozatos létesítésének előfeltételeit. Ezek az iskolák biztosítják a felnövő nemzedék oktatásának és kommunista nevelésének legkedvezőbb előfeltételeit. 17. A fiatalok zenei és képzőművészeti tehetségének felkarolására és fejlesztésére szolgálnak a zene- és képzőművészeti iskolák és intézetek, amelyek általános iskolai képzettség mellett zenei, illetve képzőművészeti szakoktatást biztosítanak. A különösen tehetséges fiatalokat jövendő hivatásukra zenei, illetve képzőművészeti főiskolákon készítik elő. Még jobban ki kell bővíteni ezeknek az iskoláknak a hálózatát, meg kell javítani a tantestületek képesítését. Az iskoláknak, illetve a közoktatásügyi hatóságoknak nagyobb gondot kell fordítaniok arra is, hogy a gyerekek tehetségét, képesséÚJ SZŐ 2 * 1959- április 24. geit az idegen nyelvek, matematika, fizika, vegytan, biológia, technika és más tudományágak terén kifejlesszék. A különféle fokú iskolák mellet a pionír és CSISZ-szervezetek aktív részvételével érdekköröket kell létesíteni ifjúsági alkotó versenyeket, matematikai és más olimpiászokat kell szervezni. A tudományokban és művészetekben kiváló tanítók köré kell csoportosítani a különösen tehetséges fiúkat és lányokat, hogy tovább fejleszthessék sajátos tehetségüket, képességeiket. Főiskolák 18. A főiskolák feladata, hogy kellő számú, magas szakképzettségű szakembert neveljen iparunk, mezőgazdaságunk, tudományos és kulturális életünk, valamint más ágazatok számára, akik a kommunista társadalom tevékeny és öntudatos építői lesznek. A nevelés és az oktatás eddigi eredményei azonban nem felelnek meg teljes mértékben ezeknek az igényes követelményeknek. Mai főiskoláink legnagyobb hibája az, hogy elszigeteltek az élettől, nem készítik elő kielégítően a diákokat gyakorlati munkájukra, nem fejlesztik ki, nem mélyítik el eléggé az elméleti ismereteket, s nem érvényesítik őket a gyakorlatban. Főiskoláink nem ösztönzik minden esetben a diákokat még arra sem, hogy következetesen elsajátítsák a tudományos világnézetet és fejlesszék önálló gondolkodási képességüket. 19. A főiskolákra is teljes mértékben érvényes az a követelmény, hogy az oktatás álljon szoros kapcsolatban a társadalmi termeléssel. Legyen szerves és alapvető része az egész nevelési, oktatási, tudományos munkafolyamatnak főiskoláinkon. A tanulmány és a gyakorlat, valamint a termelőmunka egybekapcsolásának konkrét formáit az egyes főiskolák főiskolai karok jellege szerint állapítják meg. Az új főiskolai hallgatók felvétele során előnyben részesítjük azokat a diákokat, akik a termelőmunkában szerzett gyakorlattal rendelkeznek. A gyakorlati munka szükségleteinek megfelelően felül kell vizsgálnunk a tanulmányok egész tartalmát, korlátoznunk kell a szakosítást és bővítenünk kell a szakok tartalmát. Az oktatást mentesítenünk kell olyan dolgoktól, amelyek fölöslegesek a gyakorlati munka szempontjából, másfélől pedig fel kell vennünk a tananyagba a tudomány és a technika legújabb felfedezéseit. 20. Az öntudatos szakemberek nevelésében nagyfontosságú a társadalomtudományok tanulmányozása. A marxizmus-leninizmus ismerete múlhatatlanul szükséges minden szakember számára. A marxizmus-leninizmus tanítását azonban lényegesen meg kell javítani, alkotó, harcos jellegűvé kell tenni és szoros kapcsolatba kell hozni a szaktanulmányokkal, a párt gyakorlati munkájával, a dolgozók életével és harcával. Főiskoláinkon az eszmei-politikai nevelés valamennyi tanár, docens, tanársegéd, párt és társadalmi szervezet dolga. 21. A főiskolák tudományos és kutató munkájára az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Az utóbbi esztendőkben tudományos kapacitásukat nem használtuk ki teljesen. A főiskolai tanerők vezetésével sokkal több diákot kell bevonni a tudományos kutató munkába, elsősorban azokat, akik egyes tudományágakban rendkívül nagy tehetséget árulnak el. Ezzel függ össze a tanulmányok bizonyos differenciálásának kérdése is, elsősorban a műszaki és természettudományok területén, mégpedig a tudományos-kutató és gyakorlati-termelőmunka irányában. A főiskolák tudományoskutató munkájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy feldolgozza műszaki és kulturális fejlődésünk legfontosabb gyakorlati problémáit. A legszorosabb együttműködést kell biztosítani a főiskolák, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia kutató intézetei, valamint az egyes szakmai tudományos-kutató intézetek között. 22. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az új technikai ágazatok számára mérnököket neveljünk. A közeli években megfelelő mérnöki kádereket kell biztosítanunk az automatizálás és távirányítású mechanika, elektronika, elektrogépipar és gépgyártás, az atomenergia békés felhasználása, a rádiómechanika és távközlés, a vegyiipari technológia, mezőgazdaság és építőipar számára. Az új mérnököknek a nagyfokú műszaki szakképzettségen kívül mélyreható gazdaságtani, termelési-szervezési ismeretekkel is kell rendelkezniük és tökéletesen elő kell készíteni őket arra, hogy tüstént bekapcsolódjanak a munkába, elsajátítsák és megteremtsék az új technikát és megnyerjék számára a dolgozókat. 23. A tudomány, a műszaki tudományok és a kultúra fejlesztésében fontos szerepet játszanak az egyetemek. A matematikusok, fizikusok, biológusok és más szakemberek előkészítésében fokozni kell a gyakorlati munka, az élettel kapcsolatos problémák megoldása iránti érdeklődést. Az automatizálás és az új technika fejlesztése megköveteli, hogy jobban • előkészítsük a főiskolai hallgatókat elsősorban az alkalmazott matematika területén. Külön figyelmet követel az is, hogy gondoskodjunk a társadalomtudományok továbbfejlesztéséről és tanulmányozásáról, hisz jelentőségük egyre nő. Nemzetgazdászok, jogászok, bölcsészek, történészek és más társadalomtudományi szakemberek nevelése szorosan egybe kell hogy kapcsolódjék életünkkel, a szocializmus és a kommunizmus építésének gyakorlatával. 24. A művészeti főiskolák gondja, hogy kiváló képzettségű művészeket, művészetekkel foglalkozó szaktudósokat neveljenek, akik mélységes odaadással viseltetnek dolgozó népünk, a, szocializmus és a kommunizmus ügye iránt. A művészeti főiskolák a többi főiskolához hasonlóan kapcsolják össze különböző módokon és formákban a hallgatók tanulmányait egyre szorosabban népünk és társadalmunk életével, és éppen ebben lássák a művészi alkotó munka leghathatósabb ihletőjét. 25. A (főiskolák új feladatai nagy követelményeket támasztanak a tudományos nevelő káderekkel szemben. Lényegesen meg kell javítani a tudományosnevelő- dolgozók felkészítését, kiválasztásukat pályázatok alapján, és tudományos fokozatokat csupán azoknak adhatunk ezentúl, akik alkotó tudományos munkásságukkal hozzájárulnak a tudomány és a gyakorlati munka továbbfejlesztéséhez. A főiskolák vezetősége az iskolák valamennyi társadalmi szervezetével együtt fordítsa a legnagyobb figyelmet és állandó gondot a pedagógiai dolgozók eszmei, erkölcsi és politikai nevelésére, hogy ezek biztosítsák főiskolai tanulóifjúságunk kommunista nevelését. A főiskolák munkájába nagyobb mértékben be kell vonni a termelés legkiválóbb, legképzettebb szakembereit, hasonlóképpen a tudományos kutatóintézetek dolgozóit, a közélet képviselőit, stb. Tanítók 26. A tanítókra van bízva jövő nemzedékünk, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanítók helyes kiválasztásának, marxi-lenini nevelésének, pedagógiai és szakmai előkészítésének. A sikeres iskolai nevelőmunka elengedhetetlenül megköveteli, hogy a tanítók megszabaduljanak mindenféle csökevénytől, főként a vallási csökevényektől, és a tudományos világnézetet magukévá tegyék a gyakorlatban szem előtt tartsák és ennek szellemében irányítsák ifjúságunkat. A párt nagyra becsüli és méltányolja a haladó és áldozatos tanítók munkáját. Iskolaügyünk átalakítása nem valósítható meg anélkül, hogy lényegesen megjavítsuk a tanítók előkészítését minden fajta és fokú iskolán. Az iskola és az élet szoros kapcsolata megkívánja, hogy elsősorban a tanítók közelebbről megismerjék a termelést, széles politikai, nemzetgazdasági és kulturális látókörre tegyenek szert, szakmai és módszertani felkészültségük az eddiginél jobb legyen. A tanítók tanulmányait ezért meghosszabbítjuk. Az óvodai tanítónők négy évfolyamos pedagógiai szakiskolán szerzik meg képesítésüket a kilenc évfolyamos iskola elvégzése után. Az alapfokú 9 évfolyamos iskola tanítóit 3 — 4 éves pedagógiai tanintézetekben készítik elő hivatásukra a 12 évfolyamos iskola elvégzése után; a második ciklushoz tartozó iskolák tanítóit pedig az eddigi főiskolákon képesítik. Fokozatosan érvényesítjük azt az elvet, hogy a 6—9 évfolyam számára a képesítést a tanítók munka közben, az első fokon tanítva nyerhessék el. 27. A tanítók továbbképzésében nagy feladat hárul a kerületi pedagógiai intézetekre, valamint a pedagógiai kutatóintézetekre. A továbbképzés keretében hathatós segítséget nyújtanak majd elsősorban a politechnikai és szaktantárgyak tanítóinak és megnyerik a munka számára a legtehetségesebb, legalkalmasabb gyakorlati dolgozókat. Iskolarendszerünk átépítése, színvonalának megjavítása fokozott ideológiai munkát kíván a tanítók körében. A tanítók hivatásának elválaszthatatlan része kulturális, politikai, közéleti tevékenységük is. 28. Az iskolaügy átépítésével és továbbfejlesztésével, az élettel való egybekapcsolásával összefüggő problémák megoldásában részt kell vennie tudományunknak is. Ezek a kérdések nagy társadalmi horderejűket tekintve megérdemlik, hogy a neveléstudományi és más tudományos intézetek egybehangolt munkájának tárgyát alkossák. A tudománynak, a tudományos intézeteknek ugyanakkor a tanítók tapasztalataira is kell támaszkodniok és segítséget kell nyújtaniok az iskolákban végzendő munkához is. 29. Ami iskolaügyünk alapvető átépítésének iramát illeti, meg kell látnunk, hogy szerfölött bonyolult és igényes feladatokról van szó, ezért a legnagyobb felelősségtudattal kell eljárnunk. Célszerűen meg kell szerveznünk'a problémák vizsgálatát, megfontolt intézkedéseket kell hoznunk és nem szabad megengednünk, hogy komolyabb hibák álljanak be, elsősorban el kell kerülnünk, hogy e változások megzavarják az iskolázás zavartalan menetét. Egyben azonban látnunk kell azt is, hogy sürgős feladatokról van szó, amelyek megoldásra érettek és amelyeket nem halogathatunk tovább, hogy az élet maga mögött ne hagyjon. III. Az állásban levo dolgozók tanulmányai 30. A szocialista és a kommunista társadalom embere nem elégedhetik meg azzal, amit az iskolában vagy tanulóévei során szerzett. Ezért minden munkahelyen meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy minél több dolgozó rendszeresen tovább képezze magát. A legnagyobb gondot a dolgozók műszaki szakképzésének bővítésére, szakképzettségük megjavítására és újabb foglalkozási ágak elsajátítására fordítjuk. Ugyanakkor szem előtt tartjuk az emberek általános továbbművelését is. Ezért megteremtjük annak előfeltételeit, hogy a dolgozó emelhesse politikai színvonalát, bővíthesse gazdaságtani ismereteit, s gyarapíthassa ismereteit a tudomány, a kultúra, a művészet minden területén, érdeklődésének és tehetségének megfelelő, méltó, nemes szórakozásra használja fel szabad idejét, amely a munkaidő fokozatos csökkentésével egyre több lesz. 31. Egyre nagyobb jelentőségűek az állásban lévő dolgozók oktatásának különféle formái — távtanulmányok, esti tanulmányok, váltakozó tanulás, kiegészítő tanulmányok, kiválasztott tantárgyak tanulmányozása, stb, amelyeket az üzemek, társadalmi szervezetek és az iskolaügyi hatóságok szerveznek. Lényegesen meg kell javítani ezeknek az iskoláknak és tanfolyamoknak a tartalmát, módszereit és szervezetét, nem szabad őket többé úgynevezett rendkívüli tanulmányi formáknak tekinteni: fel kell ismernünk, hogy az állásban lévő dolgozók tanulmányai a tanulmányok egyik alapvető, bizonyos szakmákban pedig túlsúlyban lévő formájává válik. Meg kell nyernünk a legjobb és legtapasztaltabb tanítókat, hogy bekapcsolódjanak ezeknek az iskoláknak munkájába, a hallgatók részére különleges tankönyveket, módszertani útmutatásokat, előadásokat és egyéb tanulmányi segédeszközöket kell kiadnunk, hogy megkönynyítsük a tanulást. A tanítás módszertanában a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a' hallgatók élettapasztalatait és ismereteit. Az iskolák és konzultációs központok hálózatát közelebb kell vinni a hallgatók munkahelyéhez. A nevelési és módszertani kérdések alapvető irányítása az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának hatáskörébe tartozik. 32. Az állásban lévő dolgozók tanulmányainak minden formájában gondoskodni kell arról, hogy a tanfolyam — amennyiben tartalma és terjedelme megegyezik az általános iskolák követelményeivel — ugyanolyan képesítést nyújtson a végzett hallgatóknak, miht az állami iskolák. Ez elsősorban az üzemek mellett szervezett műszaki és mesteriskolákra, valamint az üzemi munkaiskolák egyes hosszú időtartamú tanfolyamaira vonatkozik. • 33. Az üzemek és vállalatok vezetősége, a nemzeti bizottságok, egységes földművesszövetkezetek és társadalmi szervezetek karolják fel a legnagyobb felelősségtudattal a dolgozók tanulmányai fejlesztésének ügyét, segítsék elő minden eszközzel, teremtsenek olyan légkört, amely a dolgozókat rendszeres önképzésre ösztönzi. Az állásban lévő tanulók munkaidejét megfelelően szabályozni kell és idő-kedvezményeket kell biztosítani nekik tanulmányaik idejére. A dolgozók tanulásának fejlesztését, sikeres lefolyásához szükséges előfeltételek megteremtését elsősorban a szakszervezetek és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szervezetei tekintsék egyik fő feladatuknak. IV. A nevelés és az oktatás egész társadalmunk ügye 34. A kommunista nevelés és ifjúságunk oktatása szakaszán előttünk álló feladatok jellegéből következik, hogy társadalmunknak fokozatosan egyre nagyobb részt kell vállalnia abból, hogy a felnövekvő nemzedéket életre, a szocialista társadalomban végzendő munkára nevelje és előkészítse. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell létesíteni és kibővíteni bölcsődéket, óvodákat, napközi otthonokat. A napközi otthonokban, amelyek a mi viszonyainkban sajátos megnyilvánulását jelentik annak, hogy államunk és társadalmunk nagy gondot fordít a fiatalság nevelésére és jelentősen támogatja a családot, feltétlenül magasabb színvonalra kell emelnünk az erkölcsi és politikai, munkás, esztétikai és testnevelés megszervezését. 35. Iskolaügyünk átszervezésének nagy, igényes és bonyolult feladatát nem oldhatják meg az iskolaügyi hatóságok és a tanítók egymaguk. Valamennyi vállalat és üzem, EFSZ, nemzeti (Folytatás a 3. oldalon)