Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-23 / 111. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAJNAK NAPILAPJA 1959. április 23. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 111. szám. A Varsói Szerződés tagállamai és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei értekezletet tartanak (ČTK) - A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, vala­mint a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, kormányaik megállapodá­sa értelmében április 27-én Varsóban értekezletet tartanak. Az érte­kezleten megvizsgálják a küszöbön álló genfi tárgyalásokkal kapcsolat­ban a Németországot érintő kérdéseket, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződést és a nyugat-berlini megszállási rendszer meg­szüntetésének kérdését. Az eredményesebb munka érdekében A nemzeti bizottságok munkájának nagy jelentőségét a gazdasági és kulturális életben betöltött fontos küldetésüket, jogkörük és felelőssé­gük fokozódását mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy egész költségvetésünk egyharmadával a nemzeti bizottságok gazdálkodnak. S ehhez még hozzá keli tennünk, hogy a nemzeti bizottságok által irá­nyított üzemekben és a mezőgazda­ságban (amit szintén ehhez kell. szá­mítanunk) hazánk összes dolgozói­nak fele tevékenykedik. Mindez nyo­matékosan kiemeli, milyen óriási fe­lelősség, milyen fontos feladat há­rul a nemzeti bizottságok vállára. Természetes tehát, hogy állandóan hangsúlyozzuk ezen igényes feladatok teljesítésének alapfeltételét, a helyes munkamódszerek alkalmazásának szükségességét. S hogy minden két­séget kizáróan megmondjuk, milyen munkamódszerekről van szó, tegyük hozzá mindjárt, hogy olyanokról, ami­lyeneket pártunk valósít meg gyakor­lati tevékenységében. Pártunk XI. kongresszusa megálla­pította. hogy míg a párt államunk és népgazdaságunk alapvető fontosságú kérdéseit a lakosság legszélesebb tö­megeivel tárgyalja meg, addig a nemzeti bizottságok még mindig ke­veset tanácskoznak az emberekkel munkájuk fő problémáiról és ezek megoldásáról elégtelenül tájékoztat­ják a választókat. Bár az utóbbi idő­ben ezen a téren jelentős előreha­ladás történt, s a nemzeti bizottsá­gok sokkal nagvobb figyelmet szen­telnek az irányítás kérdéseinek, meg­állapíthatjuk. hogy az elért eredmé­nyekkel korántsem lehetünk megelé­gedve, elsősorban az új munkaformák bevezetését illetően. Ez főleg annak a következménye, hogy a múltban sok helyütt elhanyagolták azt az ala­pot, mely nélkül elképzelhetetlen az új munkaformák bevezetése. Nem fordítottak gondot például az állandó bizottságok munkájára, az utcabi­zottságok tevékenységére. S hogy eredményesen dolgozhassanak, előbb ezeket a mulasztásokat kell mielőbb pótolni. A nemzeti bizottságok tevékenysé­gében állandóan azokat az új munka­formákat kell keresni, melyek a leg­több eredménnyel kecsegtetnek. S en­nél a fő alapelvnek azt kell tekinte­nünk, hogy a helység, a járás, a ke­rület gazdasági és kulturális fejlesz­tésének minden fontos kérdését a dolgozók minél szélesebb körével tárgyaljuk meg. A nemzeti bizottsá­goknak meg kell szervezniök például a gazdasági és kulturális fejlesztés feladatai teljesítésének gazdasági­politikai felülvizsgálását és más fon­tos akciók ellenőrzését, műszaki-gaz­dasági aktívákat és értekezleteket kell rendezniök a dolgozók irányí­tásba való bekapcsolódásának fokozá­sára. Arról van szó, hogy ezek és hasonló munkamódszerek minden nemzeti bizottság működésének szer­ves részévé váljanak tevékenységük valamennyi szakaszán. Hiszen a nem­zeti bizottságok jogkörének fokozá­sával éppen azt a célt követjük, hogv a lehető legnagyobb mértékben elő­segítsék a dolgozók részvételének ki­szélesítését az irányítás munkájá­ban. S ezzel szorosan összefügg az a további követelmény, hogy a nem­zeti bizottságok a dolgozók részvé­telét a lehető legnagyobb mérték­ben használják fel a feladatok való­ra váltása érdekében, figvelembe vé­ve és hasznosítva javaslataikat. A nemzeti bizottságok tevékeny­ségeben. az új munkaformák alkal­mazásában, a néppel való együttmű­ködésük megszilárdításában fontos feladatuk van a járás pártszerveze­teinek és szerveinek. Ezért tűzte ki határozatában pártunk XI.. kongresz­szusa, hogy meg kell szilárdítani a nemzeti bizottságok pártirányítását és ezért hagyta jóvá a Központi Bi­zottság azon intézkedését,'mely sze­rint a kerületek, járások és közsé­gek szintjén minden alapvető kér­dést, melyet a nemzeti bizottságok megoldásra előkészítenek, először az illetékes pártszervek tárgyaljanak meg. A XI. kongresszus ugyanakkor meghagyta, hogy nagvobb gondot fordítsanak á kádermunkára is. Ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében megszilárdítsuk a párt vezető szerepét, mindenekelőtt kedvező feltételeket kell teremtenünk a nemzeti bizottságok munkájának állandó javítására és a szocialista de­mokratizmus további elmélyítésére. Ennek ellenére még ma. is gyakran előfordul, hogy a járási pártbizott­ság a járási nemzeti bizottság ülése előtt elmulasztja a nemzeti bizottsá­gon működő pártcsoport összehívá­sát. Márpedig hasonló jelenségek azt mutatják, hogy a járási pártbizott­ság tagjai nem foglalkoztak azon kérdésekkel, amelyekről a JNB tár* gyalni fog. hiszen nem tartották szükségesnek tájékoztatni az ott dol­gozó kommunistákat, mire fektessék a fő súlyt a tanácskozáson, milyen irányban mozgósítsák a nemzeti bi­zottság tagjait. Azt pedig mondanunk sem kell, hogv ily módon aligha el­lenőrizhetik a járási nemzeti bizott­ságon dolgozó kommunisták tevé­kenységét. Az is gyakran előfordul, hogy a pártszervezetek és szervek csak a gazdasági terv alapvető prob­lémáit vitatják meg, emellett telje­sen figyelmen kívül hagyják a nem­zeti bizottságok szervezési kérdéseit. Aligha kell bővebben beszélnünk arról, hogy ha a párt munkamód­szereinek a nemzetj bizottságokban való érvényesítésére törekszünk, ak­kor ezen a téren a fő feladat ép­pen a pártszervezetekre és szervekre hárul. Ki más lenne hivatott ezen munkamódszerek bevezetésére, mint éppen a kommunisták. S ugyanúgy a pártszervezeteknek kell. nevelni a kommunistákat a nemzeti bizottság­ban, az állandó albizottságokban és a nemzeti bizottságok tevékenysé­gének más szakaszán végzendő mun­kára. Napjainkban gyakran megmutatko­zik, mennyire szükséges, hogy a nem­zeti bizottságok tanácsainak munká­jában elérjük azt, hogy erejüket ne az operatív feladatok megoldásában forgácsolják szét, ez a vállalat, vagy intézmény vezetőségének kötelessége — hanem fő figyelmükejr a gazdasági, illetve kulturális fejlesztés és az egyes munkaszakaszok komplex prob­lémáinak megoldására fordítsák, melyek döntő fontosságúak a kerü­let, járás, falu, szövetkezet, helyi gazdálkodási vállalat és más üze­mek, illetve intézmények feladatai­nak teljesítése szempontjából. A pártszerveknek és szervezetek­nek tehát elsőrendű feladatuknak kell tekinteni a pártmunka módsze­reinek meghonosítását a nemzeti bi­zottságok tevékenységében és azon új módszerek keresését, melyek le­hetővé teszik a dolgozók legszéle­sebbkörű bekapcsolódását az irányí­tásba. A jobb, következetesebb pártirányításnak vissza kell tükrö­ződnie a nemzeti bizottságok aktí­vabb tevékenységében, a tömegekkel való kapcsolatuk megszilárdításában, az eredményesebb munkában. Ahol MILLIÁRDOKRÓL beszéltek Kétnapos megbeszélésre jöttek össze Szlovákia valamennyi kerületéből a mezőgazdaság szakaszán dolgozó funkcionáriusok, újságírók, hogy meg­tárgyalják a XI. pártkongresszus határozataiból eredő feladatok megvaló­sításának hogyan s mikéntjét. A meliorációs munkák jelentőségéről Michal Chudík mező- és erdőgazdasági megbízott tartott előadást. SZLOVÁKIA JÖVŐJE Csak egy számot említünk, amely mindennél többet mond arról az óriási változásról, amely 1975-ig Szlovákiában történik. A meliorációs terv, amely 1975-ig van kidolgozva, a Szlovákia-szerte megjnduló mun­kákra több mint 10 milliárd koronát irányoz elö. E nagyarányú beruházás mellett Szlovákia a szó legszorosabb értelmében kertgazdasággá válik. Belátható időn belül nagy válto­záson megy keresztül a kelet-szlová­kiai síkság, a Bodva, a Sajó és a Ri­ma völgye. Csallóközben, a Nyitra és a Zsitva mentén több ezer hektár válik termővé, illetve jóltermővé. Hoz­závetőleges számítás szerint belát­ható időn belül Szlovákiában több mint 150 000 hektár föld válik teljes értékű termővé. A tervek nagyszerűek, sőt ahogyan Chudík elvtárs is megemlítette, nem­csak teljesíthetők, de túl is szár­nyaihatók, de ehhez az szükséges, hogy ez az ügy az EGÉSZ ORSZÁG ÜGYÉVÉ VÁLJÉK Mindenki tudása, tehetsége szerint vegye ki részét belőle. Vegyen részt e nagy munkákban az ifjúság. A szö­vetkezeti tagok, az állami gazdaságok Kínai katonai küldöttség látogat hazánkba Peking (ČTK) - Pekingben bú­csúfogadást rendeztek a kínai kato­nai küldöttség tiszteletére, mely a szocialista országokba látogat. A fo­gadást az albán, bolgár, csehszlovák, magyar, mongol, NDK, lengyel és ro­mán nagykövet, ill. ügyvivő rendez­te. Peng Te-huaj marsall, az állam­tanács elnöke, kínai nemzetvédelmi miniszter, a küldöttség vezetője be­szédében hangsúlyozta, hogy az el­múlt években állandóan erősödtek a testvéri szocialista országok népe és fegyveres erői közötti baráti kap­csolatok. Hozzáfűzte, a kínai katonai küldöttség látogatásának célja, hogy tanuljon a testvér országok haladó erőinek ismereteiből. e munkákból nagymértékben vegyék ki részüket. ALAKULJANAK MELIORÁCIÓS SZÖVETKEZETEK A meliorációs szövetkezetek hiva­tottak arra, hogy közös erővel elvé­gezzék a határukban a szükséges meliorációs munkákat. Elejét vegyék az áradásoknak, levezessék a talaj­vizet, illetve öntözőberendezést épít­senek, melynek segítségével lénye­gesen növelhetik a hektárhozamo­kat. Jó munkát végeznek például Csallóközben az apácaszakállasi és a mihályfai szövetkezetesek, akik saját erejükből, önsegélyezések formájá­ban építettek vízlevezető-csatornát, illetve öntöző-berendezéseket. SAJÁT EREJÜKKEL Szlovákiában eddig 24 meliorációs szövetkezet alakult. Ezeknek a szá­mát a jövőben még növelni kell. A nyitrai kerületben például a kisebb meliorációs munkák döntő részét a szövetkezetek saját erejükből vég­zik el. A jó gazdasági alapokkal ren­delkező szövetkezetek az idén már több mint 1000 hektáron végzik el a meliorációs munkákat, vagyis több mint 1000 .hektár földet szabadítanak meg a talajvíz káros hatásától. A tervek óriásiak. Azok a nagy­szerű távlatok, amelyek előttünk áll­nak, mindnyájunk legodaadóbb mun­káját kívánják. Tőlünk függ,'hogy a tervek, a nagyszerű jövő mikor vá­lik valósággá. (szí) A bratislavai Kul­túra és Pihenés Parkjában ezekben a napokban tartot­ták meg a pionír­vezetők országos konferenciáját r Ké­pünkön Anna Hor­níkovát láthatjuk Prágából, akit Boris Bortel pionír üdvö­zöl. Anna Horníko­vá 1924-ben az el­ső vörös pionír ­szervezet alapítója volt. (Foto: Pŕibyl ČTK) 9 Zikmund és Hanzelka útra keltek (CTK) — Miroslav Zikmund és Jiŕí Hanzelka mérnökök, a világhírű csehszlovák utazók április 22-én délelőtt ismét útra keltek. Az expedíció Praha—Déivice-i tit­kárságán már kora reggel gyülekeztek az utazók és útitársaik családtagjai és ro­konai. Zikmundot és Hanzelkát Mudr. Ró­bert Vít orvos és Oldfich Chalupa me­chanikus kíséri útjukon. A két ezüstszí­nű „Tatra 806" autó ezután a Letnára, a Technikai Nemezti Múzeumhoz ment. Az expedíció tagjai a múzeum csarno­kában megtekintették a „Tatra 19 720" jel­zésű autót, amellyel Hanzelka és Zikmund mérnökök első világkörüli útjukat tették meg és amely a legnehezebb jeltételek között is megállta helyét. A prágai Központi Autóklub épülete előtt az expedíciótól több ezer prágai bú­csúzott. Az autóklub elnöki termében Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere ba­rátságos beszélgetést folytatott az expe­díció tagjaival, amelyen részt vettek az utazók családtagjai és barátai is. Adolf Svoboda polgármester pohárköszöntöt mondott, melyre az expedíció nevében Hanzelka mérnök válaszolt. A világutazók és kísérőik tíz óra előtt elfoglalták helyűket a kocsiban és az ex­pedíció sok ezer, prágai éljenezése között a csehszlovák hadsereg központi zene­karának hangjaira útnak indult. Az indu­A napokban Ostravából Česká Tŕe­^ bová felé egy túlsúlyos szerelvény ^ indult el, amely összesen 58 vagon­^ ból állott s rakománya — szén és ^ koksz — meghaladta a 4080 tonnát. ^ Ez körülbelül 2100 tonnával több, ^'mint amennyit általában egy-egy sze­^ relvény szállít e szakaszon. A vona­^ tot František Vilik vezette. Az olo­^ mouci vasútállomásra a szóban forgó ^ szerelyény 10 perccel előbb érkezett, ^ tehát az út felét jóval rövidebb időn ^ belül tette meg. A túlsúlyos szerel­^ vénnyel, melyet május 1. tiszteletére ^ indítottak, az ostravai vasút dolgo­^ zói mintegy 8 tonna szenet és egy ^ vonatkezelő őrsöt takarítottak meg. Š Gazdik és Miklós elvtársak az ifjúsági csoport tagjai. A folyamatos építkezés egyik legjobb módja annak, hogyan gyorsítsuk niég a lakásépítést. E munkamódszer alkalma­zása nagyban növeli a munkatermelé­kenységet és csökkenti az építkezés költségeit. Legjobb példa erre a bra­tislavai Februári Győzelem utcai folya­matos lakásépítés, ahol egy kétszobás lakás építési költsége 85—90 000 koro­náról 75i 371 koronára csökkent. A Banská Bystrica-i kerületben ez idén három helyen alkalmazzák a fo­lyamatos építkezést. Az egyik Nagykür­tösön folyik, melyet az év január 12-én kezdtek építeni az ottani építészipari tanoncok. 40 CSISZ-tag dolgozik az építkezésen Nagykürtösön, ahol 566 la­kást kell felépíteniök. Ebből a második negyedév végéig 62-t már át is adnak a dolgozóknak. Az első 12 lakást az ifjúsági kollektíva már május l-ig ígér­te átadni. A következő hónapban az építkezésre már keretekben fogják szál­lítani a téglát a losonci téglagyárból. A fiatalok, akik két műszakban dolgoz­nak, ezenkívül sikerrel alkalmazzák a gépi vakolást is. Ha azonban összehasonlítjuk a brati­slavai és a nagykürtös! folyamatos épít­kezést, azt látjuk, hogy a munkaterme­lékenység között még nagy a különbség. A nagykurtösiek nem tartanak termelési értekezleteket, amelyeken megbeszélnék a következő nap előkészületeit, az el­múlt nap hibáit, vagy az anyagellátás zökkenőit. Ez meg is látszik az épít­kezésen. Nagyon fontos, hogy a havi terv összhangban legyen a folyamatos építkezés ciklogramjával. Márpedig ez Nagykürtösön nincs meg. A BA 12 blok­kon azért van 20 napi késés, mert rossz volt a technológiai menet és egyes munkákat kétszer kellett csinálni. Olyan problémák ezek, melyeket Sirôtka elvtárs az építkezési irodavezető támogatásával ki lehetne küszöbölni. Ha Samko, Stel­ler, Svorník, Kováč, Mihal elvtársak, az építkezés mesterei és vezetői közösen összeülnének megtárgyalni a fiatalok­kal a napi teendőket, bizonyára nem len­ne annyi nehézség, mint ma. A fiatalok­ban van tenniakarás, lelkesedés, mely szinte példaadó. Ez az ifjúsági folyama­tos építkezés kell, hogy a többi ifjú­sági kollektívának is példát mutasson. De hogv ezt elérhessék, mielőbb meg kell teremteniök a rendet, a munka­A Szovjetunió nagyszabású hétéves' ter­s. szervezés, az anyagellátás terén, mert $ v e merész célkitűzéseinek megvalósítása csak ígv válhatnak a bratislavaiak mél- i közben a szovjet dolgozóknak egyre in­tő versenytársaivá, akik a folyamatos S káb b a tökéletesebbnél tökéletesebb au— építkezés országos versenyében az első i tomatikus gépek segítenek. Felvételünk helyre kerültek. H. S. $ is e9.V ".1 pneumatikus rakodót ábrázol, ^ melyet bányaaknák mélyítésére is alkal­vssssssss////ssssf//ss///s///sssf//sss/fsss/s/ss/sš>. mazhatnak. (Foto TASZSiy

Next

/
Thumbnails
Contents