Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-13 / 71. szám, péntek

Világ broletdriai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. március 13. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 71. szám A két rendszer versenyében mi is szót kérünk Eseménydús hónapokat, napokat élünk. Az érdeklődés középpontjában már hosszú ideje Berlin, a német kérdés áll. A nyugati kapitalista saj­tó arról elmélkedik nap-nap után, „mi lesz ebből". Mi azonban továbbra is megmaradunk annál a meggyőző­désünknél, hogy minden vitás kér­dést, — tehát ezt is — tárgyalások útján lehet megoldani. Szocialista társadalmunknak semmi másra, mint békére van szüksége. A Szovjetunió­ban éppen most kezdik az emberek milliói valóra váltani a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszu­sán kitűzött, az egész világon óriási feltűnést keltett hatalmas távlatokat. A többi népi demokratikus országok­ból is a munkásosztály, minden dol­gozó örömteljes sikereiről érkeznek hírek. Szocialista táborunkban nincs válság, nincs munkanélküliség ... Ilyen körülmények között került sor, nálunk Csehszlovákiában olyan eseményre, amely újra bizonyítja, mit akar a szocialista tábor, mi e tábor igyekezetének célja. Ez az esemény békés munkaigye­kezetünk közepette, ezen igyekezet eredményeként született meg. Nem állt ez az esemény a tüntető töme­gek felvonulásából, a karhatalom kordonjaiból, ahogy ez határainktól nyugatra az „események" idején történni szokott. Ehelyett nálunk az új árcédulákkal ellátott kirakatok előtt vonulnak el az emberek s a vaj, a cukor, a liszt, a rizs, a gyermek­ruha és más ruházati cikk, a cipő és más ipari árucikk árai csökkentésé­nek örültek. Sajtónk naponta ismer­teti a jelentős esemény visszhangját. Magától értődő örömmel és büszke­séggel írunk arról a 300 ezer csa­ládról, amelyek már áprilisban na­gyobb gyermekpótlékot kapnak, ar­ról a 400 ezer idős emberről és rok­kantról, akiknek felemelik a nyugdí­ját. De írunk arról is, mi az, ami egyedül lehetővé teszi eme megkez­dett út folytatását. Hazánk nem tartozik a nagy ha­talmak közé, de azért mi is szót ké­rünk a kapitalista és a szocialista rendszer közötti gazdasági verseny­ben. Igen jól tudjuk, hogy mind­máig néhány kapitalista államban nagyobb az ipari kapacitás, több a nyersanyag-forrás, nagyobbak az anyagi eszközök, mint hazánkban. Mi, erre azt mondjuk: adjatok hát abból amiből több van nektek az emberek javára többet, mint mi. Törődjetek ti is jobban az emberrel! Azóta, amióta kiűztük a kapitalis­tákat, az ö propagandájuk címünkre azt hangoztatja, hogy nálunk, már­mint a Csehszlovák Köztársaságban, új kapitalista született: maga az ál­lam. A szocialista társadalom sze­rintük maga magát zsákmányolja ki és rosszabb mint azok a jó, általá­ban ártatlan múltbeli kizsákmányo­lók, akiket lényegében feleslegesen fosztottunk meg hatalmuktól és gaz­dagságuktól. Csakhogy az évek múlnak és egy­más után omlanak össze az ilyen rágalmak, és az események maguk lepelezik le az ilyen szóbeszédek ne­vetséges voltát. A jelenlegi események a nyugati világban filmként peregnek szemünk előtt: a belga bányászok tízezerei tüntetnek a bányák bezárása ellen. A rendőrség könnyfakasztó bombák­kal jön ellenük. Ez a gyorsan pergő f:lm bemutatja a nyugatnémet „Wirtschaftswunder" (gazdasági cso­da) összeomlását, amely ott fekszik a Ruhr-vidéken az eladhatatlan és eladatlan szénhegyek tömege alatt. Kíméletlen igazmondással pergeti ez a film előttünk az Egyesült Államok „népi", „dinamikus", „megváltozta­tott" és még ki tudja milyen kapi­talizmusát, mert bemutatja a mun­kára reménytelenül váró munkanél­küliek álandóan nagyobbodó töme­gét, a sztrájkokat, a bérharcokat. A „szabad világhoz" azonban — né­mely ember ezt igen gyakran szereti elfelejteni — nemcsak a néhány ipa­rilag fejlett ország tartozik, ame­lyekkel összhasonlításokat szoktunk tenni. A kapitalista rendszerhez tar­tozik pl. az óriási Brazília is, ott az Egyesült Államok árnyékában. Az a Brazília, ahol éppen ezekben a na­pokban az országutakon százezres tömegek vonulnak, menekülnek az éhség elől, ahol az északkeleti tarto­mányokban egyik ember a másik sze­me előtt hal meg egyszerű okból: nincs mit ennie. Van tehát elég söpörni való azok­nak saját portájuk előtt, akik a ha­táron túl „kommunista igáról" kiáltoz­nak. Megmondottuk, hogy a szocialista és a kapitalista rendszer közötti bé­kés versenyben mi is szót kértünk. Végezetül hozzátehetjük: ez még nem az utolsó szavunk. Mi azonban már most reméljük, hogy az ilyen jó, örvendetes, békés hírek megta­lálták az utat a Nyugat dolgozó tö­megeinek füléhez, és hogy ez a mi szavunk is segített a világ minden dolgozója előtt megmutatni azt, mit akarunk, mire igyekszik a szocia­lista társadalom. Már több mint 63 ezer hektárt vetettek be í A kedvező időjárás következtében az idén igen korán meg lehetett kezdeni a tavaszi munkákat. A múlt évhez viszonyítva egy hónappal korábban került sor a tavasziak vetésére. A tavaszi munkák már az őszes kerületekben folynak. Tavas zi gabonafélékből eddig országos méretben 63 561 hektárt vetettek be. Ebből a nagyobbik rész a szlo­vákiai szövetkezetekre esik, amelyekben már 39 414 hektárt vetettek be. Egy héttel lerövidítik a vetési tervet A nagykaposi járás szövetkezetei­ben is teljes ütemben folynak a ta­V3ÍZ> munkák. A járásban ma már minden egyes községben van szö­vetkezet és előreláthatólag ez kiha­tással lesz a tavaszi munkák gyors elvégzésére is. A szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy a ta­vaszi munkákat a tervezett idő előtt 7-10 nappal korábban jól elvégzik. Négy nap alatt 300 hektár A vagsellyei szövetkezetben ez év­b»f. oľýan ütemben folynak a tava­s_i munkák, amilyenre a szövetke­zet fennállása óta még nem volt példa. Alig dolgoztunk mindössze négy napot és máris arról adha­tunk hírt. hogy a vetést több mint 300 hektáron elvégeztük. Már két nap sem kell ahhoz, hogy jelenthes­sük: az árpa vetését teljes egészé­ben elvégeztük. Több mint 700 hek­táron a műtrágyát is elszórtuk és 140 hektárt előkészítettünk cukor­répa alá. A kertészetben is megin­dult a munka, s április végére friss kalarábét, retket és egyéb zöldség­féléket szeretnénk piacra adni. H. J. A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság dolgozói válaszolnak Az újabb árleszállításról szóló párt- és kormányhatározatot a Du­naszerdahelyi Állami Gazdaság dol­gozói nagy örömmel fogadták. Ez al­kalomból kötelezettséget vállaltak, amelynek értéke több mint másfél millió korona. Egyúttal örömmel je­lentik, hogy a tavaszi munkákkal is jól haladnak, sőt mi több, az árpa és a zab vetését már teljes egészé­ben elvégezték. M. G. KOZLEMENY az IZLKP Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1959. március 11-én és 12-én ülést tartott, melyen megtárgyalta a CSKP Központi Bizottságának március 4-én és 5-én népünk életszínvonalának emeléséről, va­lamint a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséről hozott jelentős határozatait. Az SZLKP KB ülésén részt vett B r u n o Köhler elvtárs, a CSKP KB titkára, aki felszólalt a vitában. Az SZLKP KB ülését Karol Bacílek elvtárs nyi­totta meg. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikájában, a fontos kérdések megoldá­sában mindenkor bizalommal fordul a néphez. Igy volt ez a CSKP KB legutóbbi intézkedéseinek előkészítésé­ben is. A CSKP KB levele körül megindult vita során Szlovákiában 8782 nyilvános pártgyülést tartottak, me­lyeken 659 800 dolgozó vett részt. A gyűléseken 10 ezrek tettek javaslatokat és hozzászólásokat. Karol Bacílek elvtárs beszéde további részében arról a lelkesedésről beszélt, mellyel dolgozóink a CSKP Központi Bizottságának az életszínvonal emelésére tett intézkedéseit fogadták. A CSKP KB határozatainak köz­zététele után sok üzemben és faluban gyűléseket és összejöveteleket tartottak, melyeken a dolgozók hálá­jukat fejezték ki pártunknak és kormányunknak azért a rendszeres gondoskodásáért, hogy népünk egyre jobb és örömtelibb életet élhet. A dolgozók nagyon pozitívan értékelték azt a tényt, hogy a CSKP KB határozatai megvalósítják számos javaslatukat és hozzászólásukat, melyeket a CSKP KB levelével kapcsolatos vitában fej­tettek ki. Az üzemek és falvak dolgozói az értéke, s szocialista felajánlások egész sorát jelentették be. Igy például a žilinai Észak-Szlovákiai Papír- és Celluiózegyár dol­gozói megszilárdították eredeti felajánlásukat és 30 tonna cellulóze helyett 100 tonna cellulózét gyártanak terven felül. A nyitrai Nyugat-Szlovákiai Nyomdaüze­mek dolgozói vállalták, hogy december 21-ig teljesítik nyerstermelési tervüket, 1 százalékkal csökkentik az önköltségeket, 1 százalékkal fokozzák a munkatermelé­kenységet és 610 brigádórát dolgoznak le. Ugyanez nyilvánul meg sok más üzemben. Élénken vitázik fal­vaink népe is. A szövetkezeti tagok, a CSKP KB ha­tározata alapján a mezőgazdasági termelés növelésének további lehetőségeiről tárgyaltak. A mikulási aktíván például bejelentették a szövetkezeti tagok járási válla­lását, mellyel a járás minden EFSZ-e kötelezi magát, hogy terven felül 1951663 liter tejet, 285 ezer kg marhahúst, 737 442 kg sertéshúst, 32 300 darab tojást stb. ad be. Karol Bacílek elvtárs beszámolójában az SZKP XXI. kongresszusának eredményeivel is foglalkozott, melyek nagy erőt és tanulságot jelentenek a kommunista és munkáspártok és az egész világ dolgozói számára küz­delmükben és munkájukban. Hangsúlyozta, hogy népünk egyöntetű helyesléssel fogadta az SZKP XXI. kong­resszusának következtetéseit és fokozott munkatörek­véssel további vállalásokkal, „kommunista munKamoü­szer, kommunista életmód" jelszó jegyében a szocia­lista munka brigádja cím elnyeréséért indított szo­cialista munkaversennyel válaszolt a kongresszus határozataira. Újra tudatosítottuk, hogy gazdaságunk, kultúránk fejlődése és pártunk egész politikai mun­kája, munkatörekvésünk és jövőnk elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió gazdasági fejlődésével, hogy országaink kölcsönös együttműködése a Csehszlovák Köztársaság felvirágzását és fejlődését biztosítja, — mondotta Karol Bacílek elvtárs. Nagy távlat áll előttünk. Az SZKP XXI. kongresz­szusának tárgyalásain a szovjet elvtársak újra bizto­sítottak minket, hogy . gazdaságunk fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak. Ez a segítség Szlovákia további iparosításában is hatékonyan megnyilvánul. A Szovjetunió vasércszállítmányainak lényeges foko­zása lehetővé teszi a kelet-szlovákiai óriási kohászati kombinát építését. A fokozott kőolajszállítmányok alap­ján új nagy vegyiipari üzemeket építünk Szlovákiában. Szlovákia számára a villanymozdonyok, fagyasztó- és hűtőberendezéssel ellátott hajók és további, főként vegyiipari termékek egész sorának megrendelése is rendkívül nagy jelentőséggel bír. Karol Bacílek elvtárs megnyitó beszéde végén tolmá­csolta a szovjet elvtársaknak, különösen Hruscsov elvtársnak — aki szeretettel gondol vissza szlovákiai látogatására - az óhaját, hogy a CSKP-nak az SZKP XXI. kongresszusán résztvevő küldöttsége adja át üd­vözletét népünknek. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Rudolf Strecha j elvtárs beszámolójával folytatódott, mely népünk életszínvonala emelésének kérdéseit fejtegette Szlovákia szempontjából. Szlovákia mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztéséről František Dvorský elvtárs tartott beszámolót. (A beszámoló kivonatát a sajtó közölni fogja). Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Karol Bacílek elvtárs indokolása alapján káder­intézkedéseket is megtárgyalt és jóváhagyott. A vitában 18 elvtárs szólalt fel. Az SZLKP Köz­ponti Bizottsága ülése végén határozatokat hagyott jóvá, mel-ek a CSKP KB ülése eredményeinek bizto­sítására irányulnak az életszínvonal emelése, a lakás­építés és a mezőgazdasági termelés növelése terén. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése az Internacionáléval fejeződött be. A csehszlovák kormány emlékirata 7939- március 15-ének huszadik évfordulójára Csütörtökön, március 12-én adták át Prágában a Külügyminisztériumban az alább felsorolt államok diplomáciai képviselőinek, vagy pedig elküldték kormányaiknak a csehszlovák kormány 1939. március 15-e 20. évfordulója alkalmából kiadott emlékiratát: Afganisztán, az Albán Népköztársaság, Ausztrália, Belgium, Brazília, a Bolgár Népköztársaság, Burma, Ceylon, a Kínai Népköztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia. India, Indonézia, Irak, Izland, Olasz­ország, Délafrika) Unió, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kanada, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Luxemburg, a Magyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Norvégia, Üj­zéland, Pakisztán, a Lengyel Népköztársaság, Ausztria, a Román Népköz­társaság, az Egyesült Arab Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, Görögország, Svédország, Svájc, Nagy-Britannia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. * * * A Külügyminisztériumban csütörtökön délután sajtóértekezletet rendez­tek 1939. március 15-e 20. évfordulója alkalmából. Az értekezleten, melyen csehszlovákiai és külföldi újságírók vettek részt, felolvasták a csehszlovák kormány emlékiratának teljes Vszövegét. A sajtóértekezlet befejező részé­ben a Külügyminisztérium képviselői válaszoltak az újságírók számos kér­désére. A csehszlovák kormány emlékirata a következőképpen hangzik: A német fasizmus 20 évvel ez­előtt, 1939. március 15-én terjesz­kedési célkitűzéseinek megvalósítása során befejezte a Csehszlovák Köz­társaság szétbomlasztását. A német hadsereg ezen a napon szállta meg Csehországot és Morvaországot, az ősi prágai Várra kitűzték a fasiszta horogkeresztet. Szlovákia, melyet elszakítottak a cseh országrészek­től és formálisan önálló állammá kiáltották ki, szintén német gyar­mat lett. Csehszlovákia sohasem felejti el azt a napot, amikor a német fasisz­ták Prágába és hazánk többi váro­saiba bevonultak, ahol haragos ellen­szenvvel fogadta őket a nép, mely sohasem kapitulált s amelynek alat­tomos elárulása lehetetlenné tette, hogy megvédje szabadságát és ha­zája függetlenségét. Csehszlovákia feloszlatása a mün­cheni diktátum logikus következmé­nye volt. Münchenben a nyugati ha­talmak és a hitleri Németország kö­zötti . egyezménnyel feláldozták Csehszlovákia függetlenségét és te­rületi érinthetetlenségét. A nemzet­közi jog és a csehszlovák nép fel­ségjoga ezen alapvető elveinek durva megsértésével a cseh és a szlovák nemzetet a hitleri fasizmus kényére­kedvére, brutális elnyomásának és nemzetpusztító terveinek szolgáltat­ták ki. München, március 15-e és az utána következő események örök időkre népünk emlékezetébe íródtak, mely sohasem felejti el azokat a borzal­mas szenvedéseket és veszteségeket, melyeket a Csehszlovák Köztársa­ságnak a náci Németország által történt megszállása okozott. 360 ezer halott és sok milliárdos anyagi vesz­teség — ez a mérlege annak, hogy a német fasizmus hat évig tartotta megszállás alatt Csehszlovákiát. München és Csehszlovákia meg­szállása annak a politikának volt az eredménye, melyet a nyugati nagyhatalmak folytattak Németor­szággal szemben az első világháború után, annak a politikának, amely le­hetővé tette Hitler hatalomra jutá­sát és állandóan arra törekedett, hogy a németek támadókedve kelet felé, az első szocialista állam ellen — a Szovjetunió ellen irányuljon. Jellegzetes és történelmi szempont­ból tanulságos, hogy a fasiszta Né­metország a szabadságszerető nem­zetek elleni hadjáratát az eszeve­szett antikommunizmus jegyében készítette elő és ezért számos ál­lam kormánya támogatta ezt a hit­leri politikát. Ennek a rövidtartamú, mindennél veszedelmesebb és károsabb politi­kának eredménye nemcsak Csehszlo­vákia feláldozása volt. Számos állam, ahol kommunistaellenes elvakultság­1 ban lebecsülték azt a veszélyt, amely a német militarizmus részéről fenye­gette az összes békeszerető nem­zeteket, végül szintén a hitleri ag­resszió áldozatául esett. Európa és az egész világ nemzeteinek sohasem volna szabad arról megfeledkez­niük, hogy Csehszlovákia náci megszállá­sát a náci képviselők számtalan „ünne­pélyes" ígérete és kötelezettsége, vala­mint a hitleri állam kezessége előzte meg, melyeket darabokra szakítottak és sárba tiportak mindig, ha szerzőik ele­gendő erőt éreztek újabb agresszió meg­valósításához. 1938. március 15-e ezért valamennyi nemzet számára arra mutató komoly ta­nulság forrása, hová vezet a német im­perializmus agresszív erőinek támogatása, Csehszlovákia nemzetei a 20 év előtti tragikus események tapasztalataiból le­vonták a kellő következtetéseket. Egész jövőjüket a Szovjetunióhoz fűződő szi­lárd szövetségi kötelékekre alapozzák, mely ország mindig tántoríthatatlaftul né­pünk oldalán állt a nehéz müncheni napok és a náci megszállás idején is. E meg­bonthatatlan kötelék, valamint a szocia­lista tábor többi országaihoz fűződő ba­rátság és szövetség szilárdabbá teszi ha­zánk biztonságát, mint bármikor azelőtt. Csehszlovákia népe ennek ellenére nem hagyhatja figyelmen kívül a hazája nyu­gati határai közelében végbemenő vesze­delmes fejleményeket, mert nagymér­tékben emlékeztetnek azokra az ese­ményekre, amelyek 20 évvel ezelőtt a Csehszlovák Köztársaság megszállását eredményezték. Nyugat-Németország területén a nyugati hatalmak, elsősorban az USA támogatá­sával ismét azok az erök jutottak hata­lomhoz, amelyek Hitler kezébe adták a hatalmat és a második világháborút is kirobbantották. Ez a helyzet annak a kö­vetkezménye, hogy nem tartották be a Potzdaml Egyezmény azon cikkelyeit, me­lyek szerint Nyugat-Németországban is véget kellett vetni a fasizmusnak és a militarizmusnak s amelyek értelmében le kellett volna rakni a demokratikus és békeszerető Németország . felépítésének alapjait. A Potzda.mi Egyezmény egyik fontos alkotó fésze az a kötelezettség volt. hogy Németország gazdasági életében fel kell számolni a német imperializmus, a mo­nopóliumok a kartellek, a szindikátusok terjeszkedési célkitűzései hordozóinak uralmát, akik és amelyek a hitleri Német­(Folytatáj a 2. oldalon*

Next

/
Thumbnails
Contents