Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-02 / 60. szám, hétfő

Mind szélesebb méretekben folyik a szocialista munkabrigád elmért indított verseny j Véget ért az e lső csehszlovák filmfe sztivál (h. s.) Még a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának napjaiban indult meg hazánkban a nemes versengés a szocialista munkabrigád címért. A lelkes szovjet munkások példája nvomán üzemeink­ben egymás után jelentkeznek a múltban jó gazdasági eredményeket elért munkabrigádok, melyek értékes kötelezettségvállalásokkal. Felhívásokkal indulnak a bUszke elnevezés, a szocialista munkabrigád cím elnye­résére. Ez az akció, amely ma már országos méretűvé lett, különösen dolgozó ifjúságunk körében talált nagy megértésre. A szocialista munkabrigád cím elnyerésé­ért küzd ma lelkesen a csernöi vasútállomás fűtőházá­nak ifjúsági javítócsoportja a szélesvágányú átrakodó állomás tolatóival együtt, ezért a magas kitüntetésért indított munkaversenyt a bratislavai új Slovnaft-üzem nyersanyagelőkész (tő csoportja is, ezt a címet ígérte elnyerni hazánk iparágainak sok kollektívája. A textilesek felhívása A Rybárpolei V. I. Lenin Gyapot­feldo.gozó Üzem Ili. szövőműheiyé­nek ifjúsági csoportja Emilia Oku­iiárová CSISZ-tag vezetésével elha­tározta, hogy már május l-ig meg­szerzi a szocialista munkabrigád cí­met. Ez az Ifjúsági kollektíva fel­hívta az üzem valamennyi dolgozóját, szervezzenek hasonló kollektívákat és kapcsolódjanak be a versenybe. Az említett ifjúsági brigád kötele­zettséget vállalt, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyeréséig min­den hónapban 105 százalékra telje­síti a tervet 106 százalékos minőség mellett. A 36-tagú ifjúsági munka­brigád a munkaidő jobb kihasználá­sát is példásan megszervezte. Mikor kapcsolódik be Fülek? A Füleki Kovosmalt dolgozói is bekapcsolódhatnának ebbe a nemes versenybe. Itt is megvan rá minden lehetőség, hogy egyes munkacsopor­tok elnyerjék a szocialista munka­brigád címet. Például a szerszámmü­hely dolgozói a XXI. pártkongresszus tiszteletére kötelezettséqet vállaltak, hogy a Filata-tűzhelv szerszámainak elkészítésénél 1280 munkaórát taka­rítanak meg 15 350 korona értékben. Ezt a oéidás kezdeményezést a többi üzemrészlegek is követhetnék, annál is inkább, mert tudjuk, a füleki Ko­vosmalt dolgozói mindiq becsülettel helvtálltak szavuknak. Nos, a szo­cialista munkabrigád címért is meg kellene mielőbb szervezni a versenyt, mert az üzemben több jő munkacso­port is akad. Elektrosvit Az Érsekújvári Elektrosvit ifjúsági szervezete ezekben a napokban a Vli. Világifjúsági Találkozóra készül. Ennek tiszteletére az ifjúsági mű­helyek kollektívái kötelezettséget vállalták, hogy az első félév nyers­termelési tervét már június 27-ig teljesítik. Ezenkívül május l-ig min­den feltételt előkészítenek ahhoz, hogy egy ifjúsági kollektíva verse­nyezhessen a szocialista munkabrigád cfm elnyeréséért. Halló, itt Liptovský Hrádok — Mi 50 ezer koronát akarunk megtakarítani — telefonálja a Lip­tovský Hrádok-i Teslából Ludovit Boros. Hogy ezt mielőbb teljesíthes­sük. március 15-ig valamennyi mun­kahelyen ifjúsági gazdaságosságot el­lenőrző csoportot szervezünk, hoqy anyag- és szerszám megtakarításá­val, az önköltség és selejt csökken­tésével megtakaríthassuk népgazda­ságunk számára az 50 ezer koronát. Ez lesz a mi ajándékunk a VII. Vi­lágifjúsági Találkozóra. A napokban sok hasonló kötele­zettségvállalás érkezett szerkesztő­ségünkhöz. Valamennyi annak bizo­nyítéka, hogv hazánkban nemcsak új üzemek, iskolák, kórházak épülnek nagy számban, hanem hazájukat sze­rető munkahősök is nevelkednek, hogy a Szovjetunió példája nyomán mi is hozzájáruljunk hazánk népe boldogabb jövőjének megteremtéséhez. Ezekben a napokban kapcsolódott be a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe a Po­važská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem szerszámkészítő részlegének 15-tagú esztergályos csoportja. A Kysucké Nové Mesto-i Široký Gép­ipari Üzemben a verseny kezde­ményezője az acéledzők öttagú kol­lektívája volt, amely elhatározta, hogy az első negyedévben 15 ezer koronát takarít meg és az egész évi tervet december 19-ig teljesíti. A szo­cialista munkaverseny eme maga­sabb formáját tette magáévá a ži­ltnai Slovena-textilgyár öttagú javí­tobrigádja is, amelyet Viliam Čenan­ský vezet. Ez a csoport törődni fog a generáljavítások minőségének megjavításával a gépek javítá­sa határidejének lerövidítésével úgy, hogy ne növekedjék az önköltség. A szocialista munkaverseny új formái teret nyertek . a dubnicai martini gépgyárakban, valamint a ružomberoki V. 1. Lenin Gyapotüzem­ben is, ahol szintén kibontakozott a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért folyó mozgalom. A žilinai kerületben az előzetes megállapítások alapján feltételezhet­jük, hogy az első negyedévben meg­lesznek 10 szocialista munkabrigád cím odaítélésének feltételei.? it kell tennünk a filmgyártás terén • • • • • Üdvözlő távirat M. Glezosznak (ČTK) - A Manolisz Glezosz vé­delmére alakúit csehszlovák bizott­ság az athéni Avji napilap szerkesz­tőségéhez, amelynek főszerkesztője Glezosz, a következő táviratot küld­te: „A Manolisz Glezosz védelmére alakult csehszlovák bizottság legfor­róbb üdvözletét küldi Manolisz Gle­zosznak, akit a nemzetközi újságíródíjjal tüntettek ki. Remél­jük, hogy Görögország nemzeti hóse rövidesen visszatér a görög nép és a béke érdekében kifejtett újságírói munkájához. n iiíüi cl jui O faipari vállalat ez idén ünnepli fennállásának 120 év­fordulóját. Az üzem gyártmányai közül a legismertebbek a gyufák, amelyekből évente több mint félmilliárd dobozra valót készítenek. A gyufagyártásra SuSicén évente 17 ezer teljes méter fát használnak fel. A hulladékot szintén felhasználják, s ezzel magát a gyufagyártást is ČTK felvétele) (ČTK) — Banská Bystricán szom­baton, február 28-án véget ért a csehszlovák film első fesztiválja Befejeződtek az egyheti tanácskozá­sok, a filmelöadások és a Banská Bystrica-i kerületből összegyűlt né­zőkkel jolytatott viták. Az utolsó alkotó értekezleten Josef Picék, a prágai rövidfilm fő dráma­turgja beszélt a rövidfilm társadalmi küldetéséről. Az előadást vita követte. A vita befejezéseként A. M Brousil tanár, a prágai Zeneművészeti Aka­démia lektora értékelte a fesztiváli tanácskozások eredményét. A. M. Brousil rámutatott, hogy dr. František Kahuda iskola- és kultu­rálisügyi miniszter megnyitó beszéde kritikus szavainak, a munkaértekez­leteken folytatott nyílt és őszinte eszmecserének és a közönséggel meg­rendezett rendkívül értékes vitáknak hatása alatt a fesztivál résztvevői egyre jobban tudatosították, hogy itt társadalmunk fejlesztése pártszem­pontból való értékeléséről, a polgári kötelesség és felelősségről az ország népével szemben és a további munka értelméről van szó. A M. Brousil ta­nár kifejezte azon meggyőződését, hogy minden egyes alkotó ezen talál­kozásból levonja a következtetéseket munkája számára, valamint filmalko­tásunk javára. Délután a fesztivál-mozgóban „Egy tucatnyi apácskám" és „Cseppek és buborékok" cimű rövidfilmeket és a múlt év egyik legsikerültebb filmjét Jasný Vojtech rendező művét, „A vágy"-at mutatták be. Az esti előadáson ünnepélyesen ki­hirdették a jutalmakat. A csehszlovák filmnéző jutslmát amelyet a cseh­szlovák kinematografia keletkezése 60. évfordulóján rendezett múlt évi országos ankéten alapítottak Karel Zeman rendezőnek „Az ördögi talál­mány" című, ma már világhírű filmje és a színészek közül Karel Höger és> Jana Brejchová nyerte. „Az tiidögi találmány" kapta a csehszlovák film­kritika 1958. évi díját is, amelyről fesztivál a csehszlovák film-újságírók klubjának tagjai döndöttek. Díszoklevelet a következő filmek nyertek: „A fekete zászló" VI. Cech­től. „Az utolsó visszatérés" F. Kud­láčtól, V. Jasný „Vágya", J. Sekuens „Menekvés az árnyékból". Elisme­résben részesítették E. Hofmannak „A világ teremtése" című rajzfilm­jét, továbbá a következő rövid filme­ket: „A pillangók itt nem é'nek" (M. Bernáttól), „Férfiak a föld alatt" (B Safranektől) és „Tündöklés és élet" (M. Thomantól). A dijakat A. M. Brou­sil tanár adta át. A fesztivál utolsó filmje Vincent Hložník grafikusról szóló rövid film és František Kudláč rendezőnek „Az utolsó visszatérés" c. figyelemremél­tó szlovák filmje volt. Belüa karmester a Szlovák Filharmóniával A Szlovák Filharmónia ismét belgiumi hangversenykörútra indult. Filharmóniánk ezúttal már másodszor vendégszerepel Bel­giumban. Öt hangversenyt tart (az elsőt Brüsszelben, a többit az ország más na­gyobb városaiban) részben Edgard Doneux, részben Rajter Lajos vezényletével. Február harmadik bérleti estjén a belgiumi vendég­szereplésre előkészítem műsor egy részét hallottuk. Edgard Doneux, a belga rádió első kar­mestere jól ismert és általánosan kedvelt művész a bratislavai hangversenydobogón. Jellegzetes karmesteregyéniség, biztos kéz, jó vezénylési technika és magával ra­gadó temperamentum jellemzi. A rokonszenves belga karmester nagy megértéssel tolmácsolja szlovák zeneszer­zőink műveit. Tavalyi Zenei Tavaszunkon o mutatta be Bratislavában Dezider Kar­doš államdíjas komponista öttételes zene­kari „Koncertjét". A Szlovák Filharmónia Doneux vezényletévél múlt év tavaszán a prágai fesztiválon is előadta Kardos üj müvét. így tehát ezúttal már kiforrott előadást hallottunk. Doneux a kompozíciót lelkesen és elismerésre méltó alapossággal vezényelte, nagy áttekintéssel uralkodott a zenekari apparátuson és az egységes vo­nalvezetés mellett minden részletet gondo­san „kidirigált". Legfeljebb néhány túlsá­gosan mennydörgő tutti ellen emelhetnénk kifogást. Ezen az estén egy modern belga komponistával is megismertette hallgatósá­gát. Odaadással és sikerrel vezényelte René Bernier Szimfoniettáját. A műsor második felében Wolfgang Ama­deus Mozart A-dúr zongoraversenye hang­zott el. A zongoraszólót Michal Karin ját­szotta. Ezt' a napfényes és mégis halk bánattal átitatott gyönyörű versenymüvet Karin előadásában már tavaly is hallottuk, i A zongoraművész Mozart-tolmácsolása igen | rokonszenves és nagy erénye a pózmen­tes művészi őszinteség. Játékában fejlett virtuóz készség komoly muzsikus elképze­léssel párosult. Legvégül Kodály Zoltán „Galántai táncai" kerültek előadásra. Edgard Doneux a kissé hosszúra nyúló műsor utolsó számát tö­retlen erővel, nagy tűzzel, impulzlvan diri­gálta. Kodály ízig-vérig magyar muzsi­káját igazi magyaros temperamentummal szólaltatta meg. Tempóvételei hangulatot teremtettek, s nem maradt adósuk a par­titúra színeivel, teljes fényében felragyog­tatta a mélytüzű pompás Kodály zenét. • HAVAS MÁRTA A CSISZ bési helyi csoportjának színjátszói a napokban jól össze­állított kulturális műsorral szórakoz­tatták a falu lakosságát, (cs. i.) A Csemadok rappi helyicsoportja versenyfelhívással fordult a losonci járás összes Csemadok helyi szerve­zetéhez. A versenyfelhívás célja, hogy serkentse és rugalmasabbá te­gye a helyi szervezetek működését. A verseny a népművelési és a nép­művészeti munka fokozására vonat­kozik. (s. 1.) » * » J. Trnka csehszlovák bábfilm-ren­dező e napokban fejezi be Shakespea­re „Szentivánéji álom" című színmű­vének bábfilm-változatát. Ez lesz az első szélesvásznú színes csehszlovák bábfilm. olcsóbbá teszik. (J. Tachezy , mikor 1914-ben kitört az első világháború, a II. Internacio­nálé szétesett. Csődbe vitte az oppor­tunizmus, a szociáldemokrata pártok nagy többségének árulása, nyílt át­állása a burzsoáziához. Ez belülről bomlasztotta a munkásosztály erőit, megfosztotta őt forradalmi pártjától. A burzsoázia számára könnyebb lett a népek egymás ellen uszítása, vágó­hídra hajtása, a háború négy évre vaió elnyújtása. Nem lehet azonban a II. Internacio­nálét egészében elítélni, mert kezdeti korszakában megvoltak a maga tör­ténelmi érdemei is. Akkori harcos ha­gyományai ma is közkincsei a nemzet­közi forradalmi mozgalomnak Ezzel szemben nem szabad elfeledkeznünk a reformizmusról, az árulás bűneiről. A reformizmus következménye volt a II. Internacionálé dicstelen bukása is. Voltak azonban a forradalmi eszmé­hez hú csoportok is, melyek betartot­ták a Bázeli Határozatot. Ilyenek vol­tak elsősorban az orosz bolsevikok pártja, a bolgár szocialisták forradal­mi pártja, a szerb szocialista párt, s az olasz szocialisták tekintélyes része, továbbá a német baloldal tagjai: Ro­sa Luxemburg, Kari Liebknecht, Wil­helm Pieck. Franciaországban Jean Jaurés szállt szembe a sovinizmussal. Különböző országok alakuló forra­dalmi csoponjai a proletár nemzet­köziség jegyében keresték a háború elieni összefogást. Lenin mér ekkot felvetette eg\ új, III. Internacionálé megteremtésének kérdését. Az igazi internacionalisiák első alkalommal a svájci Zimmerwaldhan jöttek össze AKommunista Internacionálé 40. évfordulójára 1915-ben, hogy állást foglaljanak a szociálsoviniszták ellen. A bolsevi­kok, Leninnel az élükön, képviselték a következetes ás forradalmi állás­pontot. A következő évben a svájci Kientalban összehívott konferencián már a háborúból való kiábrándulás hatása alatt erősödtek az internacio­nalisták sorai. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom természetesen siettette ezt a folyamatot; ugyanebben az irányban hatottak a különböző országokban le­játszódó forradalmi események is. 1919-ben a forradalmi mozgalom el­érte tetőfokát. A háború ellen har­coló internacionalisták táborából, a szociáldemokrata pártok forradalmi szárnyából számos országban kommu­nista pártok alakultak, ami szükség­szerűvé tette a proletariátus erőinek nemzetközi összefogását, az új Inter­nacionálé megalakítását. 1919. március 2-án 30 ország kom­munista pártjának 51 képviselője jött össze Moszkvában, hogy részt vegyen a III. Internacionálé alapító kongresz­szusán, enin mondta a megnyitó beszé­det. A jelenlevők felállással adóztak Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg emlékének, akiket néhány héttel előtte meggyilkoltak. Az orosz bolsevikok és az új forradalmi mun­káspartok már 1918-ban felvették a kommunista elnevezést. A kongresz­szus ezért kapta a Kommunista In­ternacionálé nevet, melyet rövidítve Kominternek (KI) mondtak. Lenin tartotta a fő beszámolót is a forradalmi mozgalom fő kérdéseiről: a polgári demokráciáról és a proletár­diktatúráról. A Kommunista Internacionálé I. kongresszusa a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak szilárd irányvo­nalat adott. Harcot hirdetett a „tisz­ta" demokráciáról hangoztatott dema­gógia ellen, kiállt a proletariátus diktatúrája, a szovjetek uralma mel­lett. A III. Internacionálé megalapí­tásával a nemzetközi forradalmi pro­letariátus eszmei és szervezeti köz­pontot és támaszt nyert. A Kommunista Internacionálé meg­alakítása után a szociáldemokrata pártok is újjászervezték nemzetközi kapcsolataikat s életre keltették a II. Internacionálét. A nyílt opportu­nistákon kívül a centristák: Kaut­skyék, Ottó Bauerék megalkották „független" szocialista pártjaikat és létrehozták a kúiön, úgynevezett „kétésfeles" Internacionálét. Hazánkban — amint tudjuk — a szociáldemokrata párt keretében le­vő baloldali ellenzék valamivel las­sabban bontakozott ki és először 1919. december 7-én foglalt állást a Kommunista internacionálé mellett. 1920. júliusában és augusztusában tartották meg a Kommunista Inter­nacionálé II. kongresszusát, melyen elfogadták a III. Internacionáléba va­ló belépés 21 feltételét. A főbb alapelvek a következők voltak: 1. elszakadás a jobboldaltól, 2. a pro­letárdiktatúra elvének elfogadása, 3. szívós munka a Szakszervezetekben a munkásosztály forradalmi egysé­gének megteremtéséért, 4. harc a széles tömegek megnyeréséért, 5. a kommunista párt elnevezésének el­fogadása, 6. a bolsevik taktika és szervezési elvek érvényesítése, va­lamint egyéb elvek. Lenin rámutatott arra is, hogy tekintetbe kell venni a konkrét nemzeti és állami sajátosságokat. zek a pontok voltak a döntők a mi forradalmi munkásmoz­galmunk számára is, melyeket ké­sőbb, a szakadás után, teljes egé­szükben elfogadott az újonnan meg­alakult CSKP. Ezután a Komintern kongresszu­sainak napirendjéről sohasem került le az egységfront kérdése. Utaltak ugyanis arra, hogy a II. Internacio­nálé és a szociáldemokrata pártok vezetőivel nem szabad összetéveszteni az egész szociáldemokráciát. A kom­munistáknak afra kellett töreked­niük, hogy a tőkések ellen együtt harcoljanak a becsületes szocialista dolgozókkal. Döntő jelentőségű volt a fasiszta­ellenes népfrontért való küzdelem­ben a Komintern VII. kongresszusa, mely 3935-ben Dimitrov beszámo­lója alapján lefektette a proletár­egység és a népfront alapvető poli­tikai irányelveit. Meghatározta a fasizmus osztályjellegét, szociális demagógiáját, terrorista diktatúrá­ját. Ezek az irányelvek több ország­ban előbbre vitték az egységfront ügyét. Á második világháború kitörése után a II. Internacionálé ismét megszűnt. Nem mintha feloszlatták volna, de a német imperializmus se­regei Anglia kivételével sorra meg­szállták azokat a nyugati államo­kat, melyekben a főbb szociáldemok­rata pártok voltak. 1943-ban sokak számára meglepő hír járta be a világot. Több kom­munista párt javaslatára a Kommu­nista Internacionálé 24-éves fenn­állás után kimondta feloszlását. Ekkor már 50 országban működtek harcedzett kommunista pártok. A Ki azért mondta ki feloszlását, mert régi formájában túlélte magát s nem felelt meg a munkásmozgalom vál­tozott feltételeinek. Éppúgy, mint Marx idejében, amikor az I. Inter­nacionálé túlélte magát s kimond tr feloszlását. A Komintern óriási munkát vég­zett a különböző európai, ázsiai s amerikai kommunista pártok fejlesz­tésében. A Kommunista Internacio­nálé, mint nemzetközi vezető, irányí­tó szerepet játszott és sok nemzet­közi akciót szervezett a tőkés rend, a háború és a fasizmus ellen, vala­mint a gyarmati népek független-l ségi harcának támogatása érdekébenJ Dicsőségére legyen mondva, nem' eredménytelenül, mert ma már több mint 33 millió kommunista párttag van a világon, s azonkívül a kommu­nista eszmékkel szimpatizálók tíz-j milliói. (g-k) ÜJ SZÖ ? * 1959. március 2.

Next

/
Thumbnails
Contents