Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-08 / 66. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Partia Központi Bizottságának határozata a Csehszlovák Köztársaság lakásproblémájának 1970-ig történő megoldására (Folytatás a 4. oldalról) lakást, tehát majdnem ugyanannyi lakást építsünk fel. mint amennyit tavaly az állami és egyéni építés keretében felépítettünk. Ugyanakkor az építkezések befejezésére szolgáló épületrészekből biztosítjuk hatékonyabb termékek gyártását, úgyhogy a harmadik ötéves terv végén az összes lakásoknak csaknem kétharmad része számára padlópanelek, valamint szerelt válaszfalak és további új termékek kompletizált részeit, mint például ablak- és faszádpaneleket, szigetelő gyékényeket, betonszerkezetek felületeinek plasztikus és spriccelt bevonatait fogjuk gyártani. Minden szükséges feltételt meg kell teremteni, hogy teljesen biztosítsák az építőanyagok és az építkezések folyamatos ellátását. Emellett maximális faanyagniegtakarítást kell elérni, főképp a családi házak építésénél, ahol a fafödémet előre gyártott tűzálló épületelemekből és panelekből készült födémekkel kell helyettesíteni. Ezeknek gyártását kellő mennyiségben tervezzük a fafödémek helyettesítésére is. Műszakilag meg kell oldani a hiányzó anyagok pótlását (acél, ötvözetek, fémek és fa) a lakásépítkezések szerkezeteiben mégpedig főképp: a panelbeton tetőszerkezeteket vízhatlan mű vagy vakoló anyagok szigetelésével, amelyek a fagerendázatot és a fedőanyagot helyettesítik, az előfeszített betonszerkezetek szélesebbkörű alkalmazását (elsősorAz állami építkezés keretében . . A szövetkezeti és vállalati építkezés keretében . Az EFSZ-ek keretében . . (ebből a határvidéken) Magánépítkezés keretében I 8 < I s I ban a könnyű betonszerkezeteket), amelyek csökkentik a vasbeton szükségletét; A tetők és homlokzatok bádoggal való bevonásának pótlását, az acél és öntvények pótlását a vízvezetékben és a csatornavezetékekben, mégpedig műanyagokkal és a víz-, valamint a gázvezeték esetében szines fémekkel, Az öntvényeket és acéllemezeket, kádakai és mosdókat műanyagból készült termékekkel kell helyettesíteni. Áttérés az új, könnyű anyagokból és szerelt szerkezetekből való építkezésre fokozza a lakásépítkezések javasolt konstrukciós normáinak gyors felülvizsgálását és kiegészítését abból a célbői, hogy még jobban kihasználjuk az eddig alkalmazott anyagok fizikai és mechanikai tulajdonságait, úgyhogy megszilárdíthassuk a szükségleti normákat. Azon feladat érdekében, hogy 1970-ig lényegében megoldjuk Csehszlovákiában a lakásproblémát, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága: A. Kimondja, hogy: 1. az 1959 —1970-es években összesen 1,2 millió lakás épül, ebDől az 1959 és 1960 közötti években összesen 143 ezer lakás. 1961-1965 között összesen 480 ezer lakás (ebből Szlovákiában 192 ezer lakás) és az 1966-1970-es években összesen 577 ezer lakás. 2. Az egész építkezésből a lakások következőképp épülnek: években 1959-1960 74 000 21 000 48 000 években 1961-1965 200 000 140 000 30 000 (7 000) 110 000 években 1966-1970 200 000 212 000 40 000 (5 000) 125 000 3. Széles méretekben ki kell bontakoztatni a dolgozók kezdeményezését úgy, hogy az 1961-65 közötti években a lakásépítés munkáinak egész méreteiből kb. 30 százalékot önsegéllyel végezzenek. 4. A lakásépítést valamennyi fokon úgy tervezzük, hogy teljesen biztosítsuk a folyamatosságot, és hogy a beruházási eszközök ne aprózódjanak szét sok építkezésre, sok községre és helyre egy azon időben. 5. Az új lakások építkezését oly módon kell széthelyeznünk, hogy biztosítsuk a döntő ágazatok és üzemek fejlődését, és hogy az egyes városok és községek szükségletei fokozatosan kielégüljenek. A városi dolgozók számára készülő lakásokat a munkahelyek közelében kell építeni, hogy megakadályozzuk a túlságosan nagyszámú munkába való utazást. 6. Biztosítani kell a lakótelepek műszaki ellátásénak előnybe részesítését (utak, csatornázás, villanyvezeték, vízvezeték) oly módon, hogy a lakásépítés menete rendesen haladhasson. A lakásépítéssel arányban el kell látni a lakótelepeket, főképp üzletekkel, a közszolgáltatási üzemekkel, iskolákkal, kulturális és testnevelési berendezésekkel. B. Az Állami Építészeti Bizottságnak, valanint a kerületi nemzeti bizottságof: tanácsainak együttműködésben az építészeti miniszterrel: 1. Az építkezési tervek jóváhagyásánál biztosítani kell azt, hogy a? objek'.umban levő lakás egész költségvetési ára a beépített berendezésein kívül a harmadik ötéves tervben ne haladja meg a 63 000 koionát a lakófelület 37 négyzetméternyi aránylagos nagysága és a beépített tér legfeljebb 295 köbmétere mellett. Beépített berendezéseknek kell minősíteni az elárusítóhelyeket, egészségügyi berendezéseket, a polgári védelem intézményeit, iskolákat stb. 2. A lakásépítés célszerű és gazdaságos elhelyezése érdekében gondoskodni kell a lakótelepek terület' terveinek és előzetes tervei kidolgozásának megfelelő időbeli előnyéről: sgyidejüleg: a) maximálisan ki kell használni ii városi körzetben levő területeket, ímelyeken alkalmazni lehet az épít<ezés progresszív módszereit és a egnagyobbfokú hatékonyságot: b) vidéki építkezést nagyobb egészekben kell megoldani megfelelő felszereléssel és az üzemeltetés szempontjából meg kell teremteni a feltételeket a lakásépítés gazdaságossá tételére már az előkészítés során és elvben típusos terveket alkalmazni és a nem típusos építkezést csak kivételes esetekben szabad megengedni, olyan típusokat kell alkalmazni, amelyek a helyi feltételek között a legelőnyösebbek és leggazdaságosabbak; meg kell akadályozni minden aránytalanságot a tervezésben és következetesen be kell tartani a meghatározott lakásszintet. A helyi feltételek alapján a telkek beépítésében és a telkekkel való takarékoskodásban a leggazdaságosabban kell eljárni, fokozott figyelmet kell szentelni a kedvező alapfeltételekkel rendelkező területek beépítésének, szem előtt tartva a gazdaságosságot. 4. A családi házak építése céljából 1959. végéig megfelelő mintatervek egész soráról kell gondoskodni. 5. Az 1962. év végéig megvalósítandó lakásépítés tervezésénél elvben típusos szekciók sorozatát és 2-6 alapú típusos házak terveit T-01, B, T-2 B- és T-03 B típusokat kell alkalmazni. Valamint az ebből levezetett körzeti típusokat és egész panel lakóiházak típusait az előreg.vártott standard elemek érvényesítése mellett. 6. Az 1962 utáni lakásépítés céljaira is kell dolgozni a tervtípusok további sorozatát legkésőbb 1961 végéig, s ebben a következő elvekhez kell igazodni: a) a lakóházak és a mezőgazdasági jellegű kis lakóházak építésénél 45 négyzetméter átlagos lakőfelületre kell számítani; b) fel kell használni az építkezési szerkezetek és az építőanyagok progresszív formáit, érvényesíteni kell a TOB sorozat típusos objektumainak és a G és BA típusú építkezések megoldásában szerzett tapasztalatokat és a legnagyobb mértékben egységesíteni kell az elemeket úgy, hogy a lakásépítkezések legnagyobb számú fajtái és a lakásoknak nagyság szerinti tagozódása mellett lényegesen csökkenteni lehessen az építőanyag fogyasztást a ráfordított munkát, és a költségeket. A típusos tervek kidolgozásában tekintettel kell lenni a jelenlegi és a távlati épltőanyagforrások mérleggére — elsősorban az új anyagok felhasználásának szempontjából. Ebből a cél bői: c) a megvalósított kutatások alapián mea kell határozni a lakásépítkezés eqves fajtáit, ame'vek érdekében építkezési típusterveket kell kidolgozni és ezeket kísérleti tervekkel kellene ellenőrizni; d) 1959-ben fel kell dolgozni a lakásépítkezések kísérleti terveit és kiértékelésük után meg kell határozni azokat, amelyeket kísérleti építkezésekkel kell ellenőrizni; a kísérleti építkezéseket 1960-ig kell megvalósítani; e) 1961-ben ki kell értékelni a kísérleti építkezéseket és azok alapján feldolgozni a típusterveket a tömeges lakásépítés számára 1963-tól kezdve: f) gondoskodni kell a kísérleti tervek és a kísérleti építkezések legjobb előkészítéséről, megvalósításáról és kiértékeléséről az 1959-1961es években s avors ütemben ki kell dolqozni a szükséges irányelveket főképp ezen építkezések irányítására és pénzelIÖtésára vonatkozólag. 7. Haladéktalanul ki kell dolgozni és gvorsan meg kel! oldani a homlokzati és ablaknanel részek tipizálását és eovséqesítését, ugvanlgy a könnvű válaszfalaknak, a vízvezeték tömlőknél és a lakásejteknél. a födémpaneleknél, a vilanvbevezetésnél és az építkezések befejezéséhez sziikséaes eaész épületrészeknél. úqyhogv ezek minden konstrukciós rendszerben alkalmazhatók leavenek. Meg kell teremteni a feltételeket ezen elemek sorozatos gyártásának bevezetésére. C) Az Állami Építészeti Bizottságnak az Állami Tervhivatal elnökével, valamint az enerqetikaügyi és vízaazdálkodási miniszterrel és a tüzelőanvaaügyi miniszterrel együttesen valamint a kerületi nemzeti bízottsáook tanácsaival egvüttműk Ive 1959. véqéig ki kell adnia az irányelveket a? új lakások tervezési megoldására és felszerelésére a villany, gáz és mazut-fűtés és a melegvízszolgáltatás szempontjából. D) Az építészeti miniszternek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak; JL. hogy alapvető minőségi fordulatot érjünk el a lakásépítés megvalósításának módszerében, gondoskodni kell új építőanyagok, elsősorban hatékonyabb, könnyű anyagok és kompletizált termékek termeléséről. Az új szerkezetek es épületelemek tömeges alkalmazását és sorozatgyártását akkor kell megkezdeni, ha már beigazolódott, hogy gazdaságilag előnyösebbek. E célból az 1961-1965. évi lakásépítési mérleg keretében főképp a következő építőanyagokat kell termelni és velük az építkezéseket folyamatosan ellátni: a) 7,8 millió köbméter könnyű anyagot (könnyű betontöltelékeket és habbetont); b) 2,94 milliárd darab téglaegységet (téglát, égetetlen téglát) és 1742 millió köbméter új, könnyű anyagokból készült tömböt; c) 5,87 millió tonna cementet; d) 24,6 millió négyzetméter égetett és nem égetett fedőcserepet; e) 1,90 millió folyóméter azbesztcement-alagcsövet. 2. Széleskörűen érvényesíteni kell a tömegesen gyártott nyersépület elemekből szerelt építkezéseken szerzett tapasztalatokat, gondosan elő kell készíteni és gyorsan ki kell bontakoztatni főképp az új, hatékonyabb. könnyű, nagyméretű kész vakolatú épületelemeket és ezáltal döntő fordulatot kell biztosítani a nyers építkezés iparosításában és az önköltség csökkentésében; erre a célra az Építészeti Minisztérium vállalataiban vagy a kerületi nemzeti bizottságok á'.tal irányított vállalatokban gondoskodni kell elsősorban a különféle fajta könnyű beton, könnyű, szerelhető válaszfalak, előfeszített vasbetonszerkezetek és a tetőt helyettesítő födémszerkezet gyártásáról: biztosítani kell a haladó technológia bevezetését a betonelemek gyártásában. Ebből a célból az 1961-1965. közötti lakásépítésre qondoskodni kell: a) 8,54 millió köbméter épületelemről, ebből összesen; b) 4,6 millió köbméter naqyméretű kész vakolatú épületelemekről a külső és belső falak céljára beleszámítva. c) 14,3 millió négyzetméter könynyü szerelt válaszfalak elemeinek gyártását. 3. Meg kell szervezni a helyi építőanyagok termelését (homok, kavicsos homok, föld) építőanyagok gyártását helyi anyagokból (különféle téglák, falazás céljából burkolatok, padlózat stb.) rendkívüli brigádműszakokat kell szervezni az építőanyagot gyártó üzemekben és téglagyárakban. mészkőbányákban s az anyagszerzést biztosítani kell lebontott épületekből stb. ' 4. Az építészeti termelési vállalatokban meg kell valósítani a lakás és magánépltkezés számára a folyamatos üzemeltetést az építkezés technológiája alapján szakosítva. A vállalatokat megfelelő jogkörrel kell felruházni a tervezésben, a projektálásban. az előkészítésben és az anyagi műszaki ellátásban, s egyben el kell látni minden szükséges munkaeszközzel. 5. Ki kell dolgozni a munkák gazdaságos végzése komplex technológiájának javaslatát a városnegyedek vagy kerületek használt területein folyó lakásépítésnél; fel kell használni a lebontott épületanyagokat és figyelembe venni a szükséges rekonstrukciókon vagy a terület műszaki ellátásának új kiépítésén végzendő munkák megvalósítását; egyidejűleg a legalkalmasabb gépeket kell javasolni a munkák elvégzésére. 6. A folyamatos építési módszer fejlesztésével, valamint az építkezés haladó és szerelési módszereinek érvényesítésével biztosítani kell: hogy a munkásoknak az építkezésen egy átlagos. 37 négyeztméternyi lakásterülettel rendelkező lakásnál a munka szükséglete 1200 óra legyen 1965-ben és 900 óra 1970-ben; a munkaráfordítás csökkentésével összhangban le kell szállítani az egy lakásra eső önköltséget, hogy az átlagos lakóház építésének idejét 1965-ben hét hónapra csökkentsük. 7. Ki kell dolgozni a szakképzett munkások szükségletének elemzését szakmák szerint és az egyes kerületek szerint tekintetbe véve az építkezés iparosítását; meg kell szervezni a szakmunkások képzését a fiatalság és a felnőttek köréből egyaránt. E. Az általános gépipari és vegyiipari, valamint közszükségleti ipari miniszter az építészeti minisztérrel gyorsan együttműködésben meg kell szüntetni a befejező munkálatok, valamint a szakmunkák iparosításában a lemaradást és lényegesen csökkenteni kell a falak, a tetők és padlózatok külső borításában a munkaráfordítást a gazdaságilag előnyösebb műanyagok, vegyiipari és közszükségleti ipari termékek alkalmazásával; be kell vezetni olyan épületelemek sorozatos gyártását az építkezések befejező munkálatai számára, amelyek egyetemesen alkalmazhatók valamennyi konstrukciós rendszerben. Erre a célra gondoskodni kell az anyagok, a termékek, gépek és berendezések oly mértékű termeléséről, hogy biztosítva legyen a folyamatos termelés az 1961-1965. évi lakásépítésre. Elsősorban: 1. az általános gépipari miniszter feladata, hogy 250 ezer darab komplett összeállítású szerelt lakássejtet gyártsanak, 80 000 tonna fémcsövezetet (a kohóipari és ércbányaügyi miniszterrel együttműködésben), 15 000 darab tűzhelyet szilárd tüzelőanyag számára vízmelegítő berendezéssel, 250 ezer darab gáz- és kombinált tűzhelyet, 15 ezer darab gépi berendezést mosodák számára, 180 darab vontatott kocsit 130 darab vontató kocsit. 2. A közszükségleti ipar miniszterének feladata biztosítani: a) 16,8 millió négyzetméter megmunkált falemez termelését (beleszámítva a parkett-paneleket), 5,1 millió négyzetméter műrostból vagy .üvegrostból készült szigetelő gyékény gyártását, b) a nagyméretű bútorgyártást összhangban az újonnan épült lakások belső elrendezésével, úgy hogy e bútorok megfeleljenek a külszín, a kombinálhatóság és a kényelem szempontjainak^ emellett gondoskodni kell egyes darabok termelési lehetőségéről. A Termelő Szövetkezetek Központi Szövetsége elnökének javasoljuk, hogy hatáskörén belül gondoskodjék e feladat teljesítéséről. 3. A vegyiiparí miniszter feladata biztosítani , 4320 millió négyzetméter műanyagból készült padlóburkolat gyártását, 1,5 millió négyzetméter puha szigetelő korddeszka gyártását a padlózat alá, 3000 tonna műanyagból készült cső gyártását, 500 tonna mű vagy permetezett burkolat gyártását betonszerkezetek felületi bevonására. 4. A kohóipari és ércbányaügyi miniszter feladata biztosítani 809 ezer tonna betonacél gyártását, 3,4 millió négyzetméter radiátor, 85 ezer méter nyomásos öntvény vízvezetékcső, 1,8 millió méter vízvezeték acélcső, 80 ezer tonna fémalkatrész (az általános gépipari miniszterrel együttműködésben) gyártását. 5. A nehézgépipari miniszter feladata 75,8 millió méter AGY vezető, 5400 személylift gyártásának biztosítása. 6. A nehézgépipari és külkereskedelmi miniszter feladata az építészetnek újabb nagyobb teljesítő képességű, jobban szállítható és gazdaságosabb darukat száltítani, mégpedig 180 SJ 16 tipusú darut, 114 SJ 40 tipusú darut, és 100 SJ 80 tipusú darut. F. Feladatává teszi: 1. az Állami Tervhivatal elnökének, valamennyi gazdasági miniszternek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, hogy a népgazdaságfejlesztési tervek összeállításánál számoljanak e határozatban felsorolt valamennyi feladat biztosításával. 2. Valamennyi gazdasági miniszternek, hogy termelési feladataikkal biztosítsák a harmadik ötéves tervben azon anyagokat, amelyek szükségesek a lakásépítés karbantartásának és korszerűsítésének, valamint a lakásalap feládatainak teljesítéséhez. 3. A pénzügyminiszternek, a) hogy az állami költségvetésben és a hiteltervben biztosítsa a lakásépítés pénzellátására szükséges eszközöket az e határozatban megállapított mértékben; b) módosítsa az idevonatkozó pénzügyi előírásokat és irányelveket adjon ki a lakásépítés új formáinak pénzellátásáról „a lakásépítés pénzellátásának elvei" alapján, amelyek e határozat alapjául szolgáltak. 4. A pénügyminiszternek, hogy az Állami Tervhitaval elnökével, az Állami Építészeti Bizottsággal és az építészeti miniszterrel együttműködésben megvizsgálja a) annak lehetőségét, hogy az elvégzett munkákért való fizetés egy részét visszatartsák mindaddig, míg kiküszöbölik a kollaudációnál megállapított hibákat; b) a lakóházak előző befejezésének eseteiben azt a lehetőséget, hogy a szállító tervezet dolgozóinak vállalati alapját a lakbér összegéig a tényleges befejezés idejétől a tervezett befejezés idejéig dotálják; c) azokban az esetkben, amikor a lakóházakat a tervezettnél később fejezik be, a szállító szervezeteket bírsággal sújtsa egészen a lakbéreken való veszteség összegéig. 5. Az igazságügyi miniszternek, dolgozza ki a megfelelő előírások oly módon való módosításának javaslatát, hogy biztosítsák e határozat elveinek megvalósítását 6. A belkereskedelmi miniszternek, hogy a termelési miniszterekkel együttműködésben gondoskodjék építőanyagról a vidéki lakasok korszerűsítésére és az egyéni építkezés céljaira megfelelő mennyiségben és kellő választékban. 7. Valamennyi illetékes miniszternek és a központi hivatalok vezetőinek a kerületi (központi) nemzeti bizottságok elnökeinek hogy 195° június 30-ig osszák el, az e határozatokban feltüntetett feladatokat a termelési biztosítás harmonopramjaiba oly módon hogy az 1970-ig terjedd lekásépítés tervezett terjedelmének teljesítését a termelési, valamint az összes központi hivatalok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak tevékenysége biztosítsa. (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1959. március 7*