Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-01 / 59. szám, vasárnap

V, ŠIROKÝ elvtárs a klatovyi EFSZtagok körében (CTK) - Pénteken, február 27-én ért véget a plzeňi kerületi klatovyi járás EFSZ tagjainak kétnapos konferenciája. A konferencián jelen volt Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, aki felszólalásában rámutatott arra. hogy sok ezer és tízezer ipari dolgozó vett részt javaslataival és tapasztalatainak közlésével az ipari termelés fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldásában. „Arról van szó — mondotta Široký elvtárs — hogy ezt a mezőgazdaság terén is elérjük. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy egyetlen egy fontos kérdést se oldjanak meg az összes EFSZ-tagok részvétele nélkül, hogy mindenütt kellőképpen működjenek az EFSZ-ek vezetőségei, az ellenőrző bizottságok, s mindenütt megértsék, hogy a szövetkezet valamennyi szövetkezeti tag közös tulajdona." Široký elvtárs azután említést tett a mezőgazdasági termékeknek mezőgazdaságunk fejlesztésében nagy szerepet betöltő begyűjtésére és felvásárlására irányuló tervbe vett intézkedésekről. Tudományos-műszaki együttműködés "(ČTK) Pénteken, február 27-én véget ért Prágában a csehszlovákkoreai tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság IV ülése. Az ülés befejezéséül jegyzőkönyvet írtak alá, melynek értelmében a múlt évvel szemben a további időszakaszban több mint kétszeresére bővült a két ország együttműködésének tartalma. Csehszlovákia többek között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendelkezésére bocsátja a szükséges gépipari, különösen a megmunkáló gépek, sajtolök, stb, termelésére vonatkozó dokumentációt Hazánkba a koreai gépipar különféle szakágazatainak szakemberei érkeznek gyakorlat céljából. Megrázó tények az NSZK igazságszolgáltatásában működő fasisztákról H I A Csehszlovák Köztársaságot az 1939-1945-ös években megszálló nácik terrorista intézkedései lajstromában külön fejezet volt a hazánkban működő náci bíróságok tevékenysége. Jan Vodička képviselő, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának elnöke pénteken tájékoztatta az újságírókat az erre vonatkozó újonnan megállapított tényekről és okiratokról. Hatvannégy náci bíró, akiknek lelkiismeretét sok ezer cseh hazafi élete terheli, ma túlnyomórészt jelentős funkciókban működnek a Német Szövetséji Köztársaság igazságszolgáltatásában. A megrázó tényeket feltűntető okiratok elgondolkodásra késztetnek, hogy milyen a helyzet a munkásosztály szempontjából, a Németország nyugati részében élő dolgozók és békeharcosok szempontjából a jog és az igazságszolgáltatás kérdésében és hogy az NSZK kormánya miért alkalmazza ezeket a náci gonosztevőket. Ezzel szemben e tények annál inkább lehetővé teszik az NDK-ban megvalósult demokratikus változások értékelését. A protektorátus idején megjelent sajtó 5548 cseh hazafi nevét közölte, akiket annakidején a hazánkban működő náci bíróságok ítéletei alapján végeztek ki. A valóságban azonban sokkal többen voltak. Felmerül a kérdés, mi történt azokkal, akik meggyilkoltatták honfitársainkat? Err. az utóbbi kérdésre csak a Németország egységének kérdésével foglalkozó bizottság adott választ, melynek a világ közvéleményét felháborító közlése szerint a hatszáz egykori náci bíró az NSZK Igazságszolgáitatásában ťeljeslt szolgálatot. Közölte pontos névsorukat és jelenlegi ténykedésük helyét, A Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége e névsor alapján kijelölte a hazánk területén egykor működő bírók neveit és nyomozni kezdett gonosztetteik után. Jellegzetes volt például a Prágában működő úgynevezett náci különbíróság tevékenysége. Tevékenységét 1940-ben kezdte meg és állandóan bővítették jogkörét. Csupán e náci blrőság előtt 5 év alatt mintegy 7000 esetet tárgyaltak. A fasiszta bírák ítélete a legtöbb esetben „halál" volt. Dr. Ludvlg ezen a különbírőságon a főállamügyész szerepét töltötte be, s ma Düsseldorfban államügyész. Csupán a nem teljes adatok szerint közvetlenül részt vett 56 cseh férfi és nö halálos Ítéletének meghozásában. A halálos ítélet kihirdetésére a legkülönfélébb „okok" is elegendők voltak. például M. Kllčka klatovyi munkást azért ítélték el, mert levágta egyik újját, hogy ne kelljen Németországba munkára mennie. A suchdoll M. Benetková „bűncselekményét" dr. Ludvlg a következő mondatba foglalta össze: „A vádlott 1943-ban és 1944-ben gyakrabban találkozott férjével, a CSKP illegalitásban élő funkcionáriusával." M. Benetkovát ezért kivégezték. 1944. október 21-én huszonegy férfit és nőt gyilkoltak meg a pankrácí vesztőhelyen. Dr. Ludvlg végignézte kivégzésüket, ô dolgozta ki túlnyomó részük ellen a vádiratot. Prágában Ernst Lautz volt a főállamügyész és a fővádló. Gyilkossági számláján hiányos feljegyzések szerint is 138 cseh hazafi neve szerepel. Jelenleg Nyugat-Németországban él és Adenauer kormánya a náci birodalomban szerzett érdemelért havi 894 márka nyugdíjra tartja érdemesnek. Hosszű népünk e gyilkosainak névsora, akiknek túlnyomó része a Német Szövetségi Köztársaság nevében még most is ítélkezik. Dr. Ervin Albrecht, aki Prágában volt bírósági tanácsos, ma MUnchen-GIadbachban tölti be ezt a funkciót, sőt a Saarvidék tartományi parlamentjének képviselője, akit az Adenauer-féle Kereszténydemokrat aunló választott meg. A Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége a hazánkban egykor működő náci bíróságok gonosztetteire vonatkozó anyagot elküldi a Nyugat-Németországban és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint a más országokban élő fasisztaellenes harcosoknak. Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet 4. számának vezércikke „A kommunizmushoz vezető diadalmas út" cimmel azzal a visszhanggal foglalkozik, melyet az SZKP XXI. kongresszusa világszerte kelt. Oldrich Cernlk, a CSKP Központi Bizottságának titkára írásában arra hívja fel a pártszervezetek figyelmét. hogy jobban bontakoztassák ki a dolgozók kezdeményezését a műszaki fejlesztésben és az anyagtakarékosságban. Jarmila Menclová a CSKP győzelmes V. kongresszusának 30. évfordulója alkalmából annak jelentőségét elemzi a párt és a pártszervezetek életében. A szerkesztőséqi cikk a kultúrforradalommal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Jiŕí Štafa a hadseregünkben végzett politikai nevelőmunkáról ír. A pártszervezetek új bizottságának segítségére '. részben' jó tanácsokkal szolqálnak a levelezők, illetve a falusi és az üzemi oártszervezetek funkcionáriusai. Jiŕí Pokorná írása „A Kommunista Internacionálé alapításának 40. évfordulója" címmel tájékoztatást nyújt az I., II. és III. Internacionálé tevékenységéről. Jaroslav Vitáček, a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. konaresszusa előtti munkalendületről ír. Végül az időszerű, elméleti, politikai és gazdasági kérdések rovatában Miroslav Cipro az iskolarendszer további fejlődésének alapvető problémáival foglalkozik. Megjelent Klement Gottwald műveinek XI. kötete A Szlovák Politikai Könyvkiadó gondozásában e napokban jelent meg Klement Gottwald müvei XI. kötetének magyar nyelvű kiadása. E kötetben végződnek Klement Gottwaldnak a nemzeti felszabadító harc kérdéseivel foglalkozó írásai. A kötet magában foglalja az 1943 februárjától 1945 májusáig megírt munkákat, mint rádióbeszédeket, beszédeket, cikkeket és egyéb okiratanyagot, melyek a Nagy Honvédő Háború döntő Időszakára és ezzel az új Csehszlovák Köztársaság döntő harcának időszakára is vonatkoznak. Bűnhődnek a nemzet elárulásáért (ČTK) Négy napig tartó tárgyalás után véget ért a brnói kerületi bíróság előtt a Gestapő volt ügynökeinek nemrég leleplezett négytagú csoportja ellen folytatott per. A csoport élén Rudolf Holý állt. Rudolf Holý és Jaroslav Krška fövádlottak, akik eredetileg bekapcsolódtak az ellenállást mozgalomba, közvetlenül 1942-ben történt letartóztatásuk után árulók lettek és a Gestapónál cseh hazafiakat jelentettek fel. A Gestapósoknak így lehetővé tették egyes náciellenes titkos ellenállási szervezetek leleplezését, melyek tagjait azután börtönbe vetették és közülük többet ki is végeztek. Az ügyész és a védők záróbeszédeinek elhangzása után a bíróság tanácsa kihirdette az ítéletet, mely szerint Rudolf Holýt 24 évi, Jaroslav Krškát 22 évi, Božena Brancovskát 12 évi és Vladimír Pavelt 11 évi szabadságvesztésre ítélte. Megemlékeztek a Csemadok megalapításának 10. évfordulójáról (ČTK) - Szombaton, február 28án egybegyűltek Kassán a Csemadok kassai és prešovi kerületeiben működő helyi szervezetek képviselői. A kerületi konferencián megemiekeztek szervezetük megalapításának 10. évfordulójáról és értékelték tíz évi tevékenységét. A Csemadok fennállásának 10 éve alatt e két kelet-szlovákiai kerületben több mint 6000 tagot egybetömörítő 104 alapszervezet létesült. E szervezetek a magyar lakosság körében végzett kulturális-nevelő tevékenységükben sok szép eredményt értek el. A konferencia résztvevői a vitában rámutattak arra, hogy a jövőben miként akarják fokozni nevelő munkájukat. Tervbe vették, hogy az év végéig 7000-re emelik a tagok számát. A konferencia befejezéséül a Csemadok kelet-szlovákiai szervezetei 17 legjobb dolgozójának 10 évi példás munkájuk elismeréseként elismerő okiratot és díszjelvényt j adtak át. A turistaforgalom * és az üdültetési akció aktualitásai CSALÄDI ÜDÜLTETÉSI AKCIÓ A Turista n. v. ez idén már másodszor szervezi meg a családi üdültetési akciót. A családi üdültetések egy- és többhetesek lesznek és min-, den körzetben egy vagy több hegyi üdülőház kizárólag vagy túlnyomórészt ezt a célt fogja szolgálni. Az akció, melynek előkészületei már folynak, május 31-én kezdődik. Ä családi üdültetési akció árai előnyösen vannak megállapítva. Az első és a második résztvevőért egy szobában hetenként 240 koronát kell fizetni, a harmadik és minden további résztvevőért 170 koronát, 10 éven aluli gyermekekért 140 koronát. Hat éven aluli gvermekek elhelyezése ingyenes, számukra az étkezési díjat közvetlenül az üdülőben lehet kiegyenlíteni. A tartózkodási illetékbe be van számítva az elhelyezés egyvagy többágyas szobában és napi háromszori étkezés. Minden nap háromfajta készételből (egy a gyermekek számára) lehet választani az előző napi megrendelés alapján. Idén a családi üdültetési akció számára a következő üdülőházakat választották ki: a bratislavai kerületben a Pezinok melletti Baba hegyen levő turistaházat és az Ostrý hegy alján levő trenčíni turistaházat. A Banská Bystrica-i kerületben a Hrb-hegyen levő turistaházat, a žilinai kerületben a hrádoki turistaházat, a Björnson turistaházat a štefanovai turistaházat. A Magas Tátra-i körzetben a csorbái Sokolovo turistaházat a ždiari Ždiaranka turistaházat, a Čergov hegyen levő turistaházat és a Kojšov hegyen levő Erika turistaházat. Az üdültetési akcióra már most lehet jelentkezni bármely Turistairodánál. A jelentkezéseknél minden személy és minden hét után 100 korona előleget kell befizetni. BŐVÜLT AZ EGYÉNI GYÓGYKEZELTETÉS LEHETŐSÉGE Fürdőhelyeink ez idén az ágyak számának bővítésével és a gyógykezelés új formáinak bevezetésével szélesítették ki a gyógykezelés lehetőségét a magánpáciensek számára. A magánpáciensek előfizethetnek csupán az étkezésre és a gyógykezelésre, vagypedig csupán az elhelyezésre és a gyógykezelésre. Ez nagyon előnyös azok számára, akiknek külön lehetőségük van a fürdőhelyen tartózkodásra, illetve étkezésre. Az is lehetővé válik, hogy a páciensek csupán a fürdésért, a gyógykezelésért és a gyógyszerekért fizetnek (étkezés és elszállásolás nélkül). Azokban a fürdőkben, ahol gyermekek gyógykezelését végzik, a szülők gyermekeik számára előfizethetik a gyógykezelési tartózkodást kísérő személy nélkül is. A fizetett gyógykezelés lehetőségeivel kapcsolatban bármely Turistairoda részletes felvilágosítást ad. i KÖNYVTARAK AZ ÜDÜLŐHAZAKBAN. A jövőben feleslegessé válik, hogV a turisták könyveket vigyenek magukkal az üdülőkbe, mind a szépirodalmi, mind a politikai-gazdasági és turisztikával foglalkozó müveket megtalálják helyben. A Turista n. v. abból a célból, hogy a túrák után kellemessé tegyék a turisták pihenőjét, üdülőházaiban könyvtárakat rendez be, melyeket ott-tartózkodásuk idején díjtalanul bocsát a turisták rendelkezésére. A CIC ügynökei elnyerték büntetésüket (ČTK) Az ostravai kerületi bíróság három napig tartó főtárgyalás után ítéletet hirdetett a CIC amerikai kémszolgálat ügynökeinek és kémeinek hattagú csoportja felett, mely Ostrava környékén néhány évig népi demokratikus rendszerünk ellen irányuló felforgató tevékenységet folytatott. A csoport kémhíreket küldött az amerikai kémszolgálatnak és illegális határátlépések megszervezésével foglalkozott. Bfetislav Jandásek fővádlottat, volt magánvállalkozót távollétében 25 évi, B. Julinek volt magánvállalkozót 8 évi, M. šimek volt szállodatulajdonost 11 évi, MUDr. O. Baumannt 10 évi, J. Smolka volt vasúti forgalmistát 6 évi és V. Dvížt, az Ostravai Városi Nemzeti Bizottság volt hivatalnokát 5 évi szabadságvesztésre ítélték. A szocializmusból a kommunizmus felé írta: P. Fedoszejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja Megjelent a moszkvai Pravda február 9-i számában. A cikket rövidítve közöljük. A XXI. kongresszus a történelmi fejlődés mai szakaszának igen fontos mérföldkövénél ült össze. Mi a jellemzője vajon annak a történelmi mérföldkőnek, ameddig a kommunizmus felé következetesen haladó hazánk ma eljutott? Melyek korunk alapvető vonásai ? A világtörténelem mai szakaszának az a legfőbb, meghatározó vonása, hogy a kapitalista társadalmi-gazdasági formáció ajkonyát éli, az új, kommunista társadalmi-gazdasági formáció pedig felkelőber^van Világtörténelmi szempontból a mi korunk a fordulat kora, amikor is a kapitalizmus mint világrendszer megszűnőban van és elkerülhetetlen pusztulása felé közeledik, a szocializmus pedig egy ország kereteiből kilépve világrendszerré vált és eredményesen fejlődik. 1. Ä kommunizmus két fázisa A szocializmusnak és a kommunizmusnak közös anyagi alapja van: a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a tervszerűen fejlődő társadalmi termelés, amely kizárja, hogy az egyik ember kizsákmányolja a másikat, kizárja a gazdasági válságokat és a munkanélküliséget, biztosítja a társadalom valamennyi tagja szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. E két fázis között azonban lényeges különbségek is vannak. A kommunizmusban a termelés sokkal magasabb színvonalú lesz, ez pedig biztosltja az anyagi javak bőségét és az emberek szükségleteinek teljes kielégítését. A kommunizmusban eltűnnek a társadalom osztálytagozódásának maradványai, továbbá a szellemi és fizikai munka, a város és falu közötti ellentétek nyomai. A társadalmat már a szocializmus megszabadítja az osztályok és osztályösszeütközések antagonizmusától. Nagy változások mennek végbe az emberek tudatában, a társadalom szellemi élete mérhetetlenül gazdagabbá válik és felvirágzik, maguk az emberek sokoldalúbbakká és harmonikusan fejlettekké válnak. A jövő megmutatja majd a szocializmus és kommunizmus közti jelentős politikai különbségeket is. Míg a szocialista társadalomban a gazdasági és kulturális építés fő eszköze az állam, addig a teljes kommunizmusban és a kommunizmus világméretű győzelme után az államhatalom feleslegessé válik és fokozatosan elhal. A szocialista társadalomban az elosztás főleg a „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" elv alapján megy végbe. A kommunizmus felsőbb fázisában, amikor létrejön a fogyasztási cikkek bősége, az elosztás a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv alapján történik. A marxista-leninista párt végső céljának a teljes kommunizmus megteremtését tekinti. Ez a dolgozó tömegek eszményképe, ez a világ legjobb és legigazságosabb társadalma. Miért nem lehet hát akkor már most megvalósítani az elosztás legigazságosabb, kommunista elvét? A szocializmusban az emberek többsége számára a munka már becsület dolga és erkölcsi kötelesség. Am még távolról sem minden emberben fejlett a munkához való kommunista viszony. A kapitalizmust felváltó társadalomban, amelyben még megvan a kapitalizmus nem egy fogyatékossága, az emberek még nem készültek fel arra, hogy erejük és tehetségük teljes beadásával, a munka mértéke és a fogyasztás mértéke felett gyakorolt meghatározott társadalmi ellenőrzés nélkül dolgozzanak. Mennéí teljesebben mutatkoznak meg a szocializmus fő vonásai, a társadalom annál tovább jut a kommunizmushoz vezető úton, annál ragyogóbban nyilvánul meg a kommunista társadalom fejlődésének két fázisára vonatkozó marxista-leninista tanítás zsenialitása és tudományos hitelessége. A tudományos kommunizmus elveitől való bármely eltérés a szocialista építés aláásására vezet. Erről tanúskodnak a jugoszláv revizionisták „elméleti" eltévelyedései és hibás gyakorlatuk. A jugoszláv vezetők azzal kérkedtek, hogy ők a szocializmusnak jobb formáját találták fel és valósították meg, mint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok. Am a gazdasági fejlődésre és a lakosság életszínvonalára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a legkisebb eredményeket Jugoszlávia érte el, s hogy a gyakorlat megcáfolja a jugoszláv revizionisták „elméleti" feltevéseit. 2. A szocializmus átnövése a kommunizmusba A társadalmi fejlődés végső foka nem a szocializmus. Reménytelenül ostobák és merőben hazugok azon burzsoá elképzelések, mintha a szocializmus valami merev, holt, mozdulatlan, egyszer s mindenkorra megadatott dolog lenne. Valójában a társadalom a szocializmusban is a dialektika törvényei szerint — az alsóbbtól a felsőbb felé - fejlődik. Lenin megírta: „...A szocializmusnak elkerülhetetlenül át kell nőnie fokozatosan a kommunizmusba ..." Am ennek az átnövésnek az a feltétele, hogy a termelőerők és a kultúra rohamosan fejlődjék, hogy a termelés, a tudomány és a technika fejlesztésében valóban forradalmi ugrást érjünk el. A kommunizmusba való fokozatos átmenetet nem tekinthetjük valamiféle lassított haladásnak, a fejlődési ütem elszenderedésének. A szocializmusból i a kommunizmusba való fokozatos áttérés azt jelenti, hogy először is nem egyszerre, nem egyetlen tollvonásra valósul meg a kommunizmus, hanem folyamatosan, a kommunista társadalom anyagi és szellemi feltételei létrehozásának mértéke szerint; másodszor, hogy ez az átmenet nem úgy valósul meg, hogy az egyik társadalmi rendszert erőszakos úton felváltja a másik, hanem úgy, hogy szerves fejlődés útján jutunk el a társadalom ugyanazon alapjának — a termelési eszközök társadalmi tulajdonának — felsőbb fokához. A szocializmusban annak a résznek az értékét, amelyet minden ember a társadalomtól a termékek elosztása során kap, főleg a munka, annak mennyisége és minősége szabja meg. A munka szerinti elosztás szocialista elve nem zárja ki, sőt feltételezi a kommunizmus hajtásainak minden eszközzel való fejlesztését. A szovjet társadalomban már most mind jobban kifejlődnek a munkának és a termelés megszervezésének kommunista formái, továbbá az állampolgári szükségletek kielégítésének olyan társadalmi formái, mint a közétkeztetés, a bentlakásos iskolák, a napközi otthonok és bölcsődék. Az anyagi és kulturális javak jelentős, egyre növekvő részét ingyenesen, a munka mennyiségétől és minőségétől függetlenül osztják el a társadalom tagjai között. A társadalom nagy öszszegeket költ az állampolgárok ingyenes oktatására és gyógyítására, nyugdíjakra, a sokgyermekes családoknak nyújtott segélyekre, a klubok, könyvtárak stb. díjtalan szolgáltatásaira. Figyelembe kell vennünk az alacsony lakbért és az olcsó közművl szolgáltatásokat, amelyek ismét a fogyasztási alapok azon részének növekedéséről beszélnek, amelyet az állampolgárok között nem munkájuk alapján, hanem szükségleteik és igényeik szerint osztanak el. A fogyaszŰJ SZŐ '4 * !£«• mőrcifc 1.