Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-05 / 63. szám, csütörtök

Vilá g proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁN A!K NAPILAPJA 1959. március 5. csütörtök 30 fillér XII. évfolyam, 63. szám. A Csemadok évfordulójára A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ma ünnepli megala­kulásának tizedik évfordulóját. Ez az évforduló jelentős esemény nemcsak a csehszlovákiai magyar dolgozók, hanem a köztársaság összes dolgozói életében, miután a Csemadok létre­jötte elválaszthatatlanul összefügg azzal a nagy történelmi eseménnyel, — 1948 februárjával — amely végér­vényesen kijelölte a köztársaság népei számára a jövő útját. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével köztársaságunk dolgozó népe a szocializmus felépítésének út­jára lépett. Ez hozta meg a köztársa­ság összes nemzetisége, s így a ma­gyar dolgozók számára is a teljes egyenjogúságot. A Csehszlovák Köz­társaság az itt élő magyar dolgozók igaz hazája lett, amelyben a cseh és szlovák néppel és a többi nemzetisé­gekkel testvéri közösségben veszik ki részüket az országépítésben és való­sítják meg a CSKP XI. kongresszusá­nak célkitűzését — a szocializmus építésének befejezését a közös hazá­ban. Ez igazolja, hogy a Szovjetunió nagyszerű példájára pártunk a mi körülményeink közepette is helyesen alkalmazta a lenini nemzetiségi tano­kat és népeink közmegelégedésére oldotta meg a nemzetiségi kérdést. Az országépítésben elért kiváló sike­rek a közös munka és alkotás ered­ményei, ami a csehszlovák szocialista haza iránti szeretetről és dolgozóink között a proletár nemzetköziség esz­méjének mind fokozottabb elmélyülé­séről tanúskodik. Pártunk helyesen ismerte fel népi demokratikus rendszerünk és szocia­lista forradalmunk fejlődése szem­pontjából, mily fontos a dolgozó nép szocialista nevelése és a magyar dol­gozók szocialista művelődése, és ezért kezdeményezte tíz évvel ezelőtt a Csemadoknak, mint kultúregyesület­nek megalakítását. Annak tette fel­adatául, hogy az államhatalmi szer­vekkel — a nemzeti bizottságok nép­művelődési szerveivel — karöltve viselje szívén köztársaságunk magyar dolgozóinak kulturális nevelését, amely formájában nemzeti, de tartal­milag kell, hogy szocialista legyen. Az új szervezet működésének első éveiben nehezen teljesítette hivatá­sát, miután a Csemadokban egyes burzsoá nacionalizmussal megméte­lyezett kispolgári elemek, a Csema­dokot érdekvédelmi szervezetnek, a „magyarság érdekvédelmi szerveze­tének" tekintették, amely a magyar­ság érdekeiért és jogaiért lett volna hivatott síkra szállni. De milyen jo­gokért kellett volna harcolnia akkor, amikor pártunk és kormányunk poli­tikája teljes egyenjogúságot biztosít minden állampolgára számára, legyen az bármilyen nemzetiségű? Vagy ki ellen harcolt volna a magyarság érde­kében akkor, amikor a kommunista párt vezette munkásosztály, a pa­rasztság és a dolgozó értelmiség kép­viselői állanak az állam élén? Ami­kor az összes államhatalmi szervek­ben — kezdve a helyi nemzeti bizott­ságoktól egészen a köztársasági elnö­kig — a dolgozó nép által választott képviselők vannak? A kommunista párt által irányított nagy társadalmi átalakulás hatása, valamint a forradalmi tradícióra visz­szatekintő magyar munkásság és az új szövetkezeti parasztság állásfogla­lása, a helyzetnek osztályszempont­ból való reális megítélése siettette az eme zavaros nézetekből eredő kez­deti nehézségek leküzdését. A Csemadok az lett, aminek a párt szánta: a magyar dolgozóknak a szo­cialista kultúrára nevelő szervezete. A Csemadokban működő kommu­nistáknak és a velük haladó becsü­letes pártonkívüli tagoknak a párt marxi-ieniní eszmeisége szellemében folytatott harcos felvilágosító mun­kája meghozta gyümölcsét. A Csema­dok mentes maradt a nacionalista máztól s tízéves fennállása alatt kö­vetkezetes harcosa volt a haladó szocialista kultúrának. Ennek köszön­hető, hogy a magyarlakta vidék fal­vaiban nem kis érdemei vannak a pa­rasztságnak a szövetkezeti gondolat számára való megnyerésében. A Cse­madok megértette, hogy működési súlypontja a falun van, ahol a leg­fontosabb az emberek gondolkodásá­nak szocialista átformálása. A Csemadok-csoportok kultúrmun­kája és nevelő tevékenysége a falva­kon siettette ezt a folyamatot és így nagy segítségére volt pártunknak a parasztságnak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való meg­nyerésben. Segített a falvakon az egységes földművesszövetkezetek megalakításában és a szövetkezeti gondolat további népszerűsítésében. A Csemadoknak a magyarlakta vá­rosokban végzett kulturális tevékeny­sége is gyümölcsöző volt. A városok magyar munkássága nagy megértéssel fogadta a Csemadok kultúrmunkáját már azért is, mert még az első köz­társaság idejéből a forradalmi kul­túrmunka kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne és a Csemadok e for­radalmi múlt szellemében igyekszik teljesíteni nagyon jelentős hivatását, pártunk marxista művelődési politi­kájának irányelvei alapján szocialistá­vá nevelni a magyar dolgozókat és elmélyíteni a szlovák és cseh dol­gozókkal való testvéri kapcsolataikat. A közös munkahelyeken elért terme­lési sikerek bizonyítják a legjobban, hogy a szlovák és magyar dolgozók a legjobb egyetértésben dolgoznak a közös haza további felvirágoztatásán, amiben nem lebecsülendő érdeme van a Csemadoknak is. Mindez igazolja, hogy a Csemadok az elmúlt tíz esztendő alatt a magyar dolgozók között mind a városokban, mind a falvakon eredményes és érté­kes munkát végzett, amit Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának irodája legutóbbi határoza­tában le is szögez. Az SZLKP KB irodájának „A szlo­vákiai magyar nemzetiségű' lakosság életének egyes politikai kérdései" cí­mű határozata elismeri a Csemadok­nak, mint társadalmi és kulturális egyesületnek a magyar nemzetiségű lakosság körében - a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kul­túra fejlesztésében — végzett sikeres tevékenységét, de egyidejűleg meg­világítja a hiányosságokat és kijelöli a fejlődés irányvonalát, amely kell, hogy vezérvonalul szolgáljon a Cse­madoknak jövőbeni munkájában A szocialista forradalom teljes győzelméhez nem elegendő a mun­kásosztály politikai és gazdasági ha­talmának megteremtése és a kapita­lista kizsákmányolás végleges meg­szüntetése, hanem elengedhetetlenül szükséges népeink gondolkodásának szocialista átformálása is, a kulturá­lis és az ideológiai téren végbemenő forradalom győzelme is, Erősen fé­kezik a kulturális és ideológiai for­radalom győzelmét az emberek tuda­tában begyökerezett burzsoá ideoló­gia maradványai, ^melyek végered­ményben a szocialista építés fejlődé­sét is hátráltatják. Pártunk mindezek tudatában éppen azért ma a dolgozó tömegek szocia­lista nevelésének meggyorsítását tartja egyik legfontosabb feladatá­nak. Pártunk politikai és gazdasági téren elért sikerei, — melyek a mar­xizmus-leninizmuson alapuló helyes pártpolitikának az eredménye — tet­ték lehetővé, hogy hazánkban a kul­turális forradalom befejezését tűzzük napirendre. A kulturális forradalom harc a ka­pitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetéséért, harc a burzsoá eszmék csökevényei, a reakciós pol­gári kultúra ellen a szocialista kul­túra megteremtéséért. Harc azért, hogy a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tudatában, gondol­kodásában győzelemre vigyük a mar­xizmus-leninizmus világnézetét. A következő évtizedben a Csemadok legfőbb hivatása a többi tömeg- és társadalmi szervezettel együtt a párt irányvonala szellemében még lendü­letesebben kivenni részét a világ­nézeti nevelőmunkában. A Csemadoknak az első évtizedben ezen a téren elért eredményei feljo­gosítanak arra a meggyőződésre, hogy . a jövőben sikerei még gyümölcsözőb­bek lesznek. fij munkamódszerek a rudísanyi bányában; (ČTK) — Legnagyobb vasérc- < bányánkban, a rudňanyi Nyugati J Bányában, amelyben a januári és, februári tervezett feladatokat < csaknem 102 százalékra teljesí­tették, a bányászok március 1-től ] új munkamódszerekkel dolgoznak. Egy munkahelyen kívül valameny­nyin bevezették már a kamra­fejtést és a tárolásra való fej- < tést. Az új mószerek bevezetésé- ] vei a munkatermelékenység fe- ( jenként átlagban 14 százalékkal ( emelkedik. N. Sz. HRUSCSOV Lipcsében Moszkva (ČTK) - N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán egy TU 104-es repü­lőgépen a Német Demokratikus Köz­társaságba utazott. A vnukovi repü­lőtéren N. Sz. Hruscsovtól Averkij Arisztov, Leonyid Brezsnyev, Nyiko­laj Ignatov, Alekszej Kiricsenko, Frol Kozlov, Ottó Kuuszinen, Anasztaz Mikojan, Mihajl Szuszlov, Jekatyerina Furceva, Pjotr Poszpjelov, Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij elvtár­sak, a Szovjetunió miniszterei, mar­salljai és a Német Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetsé­gének tagjai búcsúztak. Nyikita Hruscsovval együtt utazott az NDK-ba J. König, a Német De­A tŕebíči G. Kiiment C'zem 13 kollektívája január óta versenyben áll a szocialista munkabrigád címért. Közülük 7 csoport fiatal CSISZ-tagokból tevődik össze. Képünkön a Sýkora és Docekal mesterek vezetése alatt álló ifjúsági csoportot láthatjuk. A csoport minden tagja 75 órát dolgozik le a lakásépítkezéseken, ketten közülük látogatni fogják a sztahanovista tanfolyamot, kettőjüket pedig előkészí­tik a párttagjelöltté való felvételre. E. Bican (ČTK) felv. mokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete is. N. Sz. Hruscsov március 4-én dél­után megérkezett az NDK-ba. A re­pülőtéren W. Ulbricht, O. Grotewohl és J. Dieckmann vezetésével az NDK képviselői fogadták. A szívélyes üdvözlés után N. Sz. Hruscsov és O. Grotewohl rövid be­szédet mondottak. Ezután N. Sz. Hruscsov W. Ulbrichttal és O. Gro­tewohllal együtt Lipcsébe utaztak. N. Sz. Hruscsovot a többi között V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminisz­terének helyettese is elkísérte. VERSENY a „Szocialista munkabrigád" CÍMÉRT (ČTK) — A kommunista munkabrigá­dokat alakító szovjet komszomolisták je­lentős kezdeményezése nagy visszhangot keltett Szlovákiában is, „a szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért verseny­ző if1rt" 5ii kollektívákban. E7 ' ott van a bratislavai Dimitrov VP- -..-in 26 ifjúsági kollektívájának UN .jüika, a javítóműhelyek nyolctagú kollektívája, amelyet Ladislav Halmo, CSISZ-tag vezet. A VII. Világifjúsági Találkozó tiszte­letére rendezett versenyben értékes kö­telezettségvállalásokat • tettek, arra, hogy jobb munkaszervezéssel lerövidítik a gé­pek javításának határidejét és ezzel ha­vonta átlag 30 ezer korona értékben érik el a termelés fokozását. Félreteszik a petróleum-lámpát A felszabadulás óta a žilinai kerület­ben 222 falut villamosítottak s ma már 474 községben van villany. A villamosítási terv keretében a má­sodik ötéves terv legutóbbi két éve alatt 1 23 községet kapcsoltak be a villanyhá­I lózatba. • • MUNKARA HIV A FOLD |~S~orán köszöntött be az idén a jó idő. A nap sugarai szinte egyik napról a másikra porhanyóssá szárították a szövetkezetek egyes parcelláit. Ha nem is teljes ütemben, de máris kezdetét vet­ték a tavaszi munkák. A szövetkezetesek iparkodnak a magot a lehető leggyorsabban elvetni, mert ez is döntő módon befolyásolja, hogy mi­lyen lesz majd az aratás. MEGÉLÉNKÜLT A HATÁR A jó napos idő a gelei szövetke­zeteseket is kicsalta a határba. A napsugár, az éledő természet il­lata nem hagyta nyugton a szövet­kezeti tagokat. Tóth Mihály agronó­mus ki is adta a jelszót: ki a ha­tárba, ha már ilyen jó az idö. A szövetkezeti tagok munkához is láttak. Megkezdték a műtrágya szó­rását, több mint 16 hektárt készí­tettek elő vetés alá. A HÉTEN MÁR TELJES ERŐVEL A dunaszerdahelyi járás szövet­kezetesei a múlt hónap végéig már több mint 200 hektárt vetettek be árpával. Jelenleg a járás területén a talajelőkészítő munkák vannak fo­lyamatban, és ha minden jól megy, két hét leforgása alatt el is végzik a tavaszi vetést. SAJÁT GÉPEIKKEL A hidaskürti szövetkezet az idén már saját gépeivel kezdi meg a ta­vaszi munkákat. A tagok szinte na­ponta járják'" a határt, tapogatják a földet, vajon alkalmas-e már a ve­tésre. Azért ez a nagy „elővigyázat", mert egy napot sem akarnak a ve­téssel késni. A szövetkezet gazda­sági udvarában öt kerekes és két lánctalpas traktor áll indulásra ké­szen. VASÁRNAP IS DOLGOZTAK Az állami gazdaságok zselízi igaz­gatóságához tartozó bajkai gazdaság­ban március elsején, vasárnap sem szünetelt a munka. Tóth Károly és Molnár József traktorosok előkészí­tették a talajt és Száraz István mun­kacsapata 20 hektáron elvetette a tavaszi árpát. A VÁGSELLYEI JÁRÁSBAN A mocsonokkirályi szövetkezetesek szintén munkával töltötték a vasár­napot. 16 hektárt bevetettek árpá­val, 150 hektárt megsimitóztak, 25 hektárt megboronáltak és 2 hektá­ron elvégezték a tárcsázást. MARTOS ÉS NASZVAD KIVÉTELÉVEL az ógyallai járás valamennyi szö­vetkezetében megkezdődtek a tavaszi munkák. A traktorállomás diszpécseri szolgálatának jelentése szerint egy nap alatt több mint 200 hektárt ké­szítettek elő vetés alá és nagy ré­szét be is vetették. ELSŐK A BANSKÁ BYSTRICA-I KERÜLETBEN A Banská Bystrica-i kerületben az ipolynyéki szövetkezet kezdte meg elsőnek a tavaszi árpa vetését, de csaknem ugyanakkor az ipolysági já­rásban még 12 szövetkezet kezdte meg a tavaszi munkákat. (i n) Négy új szövetkezeti klub A szövetkezeti gazdálkodás fejlődé­sével párhuzamosan a tagok anyagi jövedelme is egyre jobban emel­kedik. A nyugodt megélhetés, a fej­lődő lakáskultúra, az embereknek a hol­napba vetett rendíthetetlen bizalma, az szinte törvényszerűen az igények meg­növekedését vonja maga után. Ez a sar­kalatos igazság éppúgy érvényes a ko­jetíni, mint a galántai vagy zselízi járás­ra, de ez tapasztalható a Sajó völgyé­ben is, ahol szintén szép számban van­nak már jól gazdálkodó szövetkezetek, olyan szövetkezetek, amelyeknek tagsága ma már az anyagiak mellett egyre na­gyobb részt követel a kultúrából, a szó­rakozásból, a művelődésből. Az egyszerű parasztemberek akiknek nagy része a felszabadulás előtt mozit sem látott, egész évi olvasmánya a ka­landárium volt, és ha néha- néha úgy vásár alkalmából bevetődött a városba, jót nevetett a filléres városi bohócok mesterkedésein, ma már, ezzel nem elég­szik meg, többet, értékesebbet akar. Ma már a Sajó mentén is mások az emberek. Amióta új szelek járják az or­szágot, melyek elsöpörték a tudatlanság vakságát, a tornaijai járás parasztjai is emberré lettek. Egyik tornaijai barátom, amikor a falusi ember mai életéről be­szélgettünk, valahogy így mondta: „A fa­lusi ember részére olyan a kultúra, mint valami csodálatos itat. Amíg nem ismeri, nem ízleli, megvan nélküle is. Ha vágya­kozik is utána, ez a sóvárgás csak tudat alatti, de aztán ha egyszer belekóstolt, megtalálja igazi ízét, egyre többet akar belőle, szinte habzsolja mint nyári rek­kenő hőségben a kiszáradt torkú vándor a friss forrásvizet." A Sajó völgyét járva az ember saját maga is meggyőződhet róla, hogy a haj­dani „gatyás paraszt" ahogyan az urak nevezték őket. a kultúrát már nem tart­ja az urak kiváltságának. A kongresszus előtti . viták során egyre többen emelték fel szavukat a kulturális élet feljesztése mellett. A szövetkezetek pedig egyre na­gyobb összegst szánnak a kulturális ala­pokra és igazi céljának meg.elelően hasz­nálják fel. Az utóbbi hónapok során a járás területén négy szövetkezetben léte­sítettek szövetkezeti klubot, amelyek hi­vatva vannak a tagok szórakozását, kul­turális igényeinek kielégítését szolgálni. Négy szövetkezeti klub alakult, mégpe­dig Hosszúszón, Abafalán, Kövecsesen és Lénártfalán. A négy szövetkezeti klub közül leg­jobban a lénártfalai van felszerelve. A könyvek és különböző társasjátékok­hoz szükséges felszerelések mellett már van televíziós készülékük és filmvetítő­gépjük is. / gen látogatottak ezek a klubok. Oj emberek járogatnak már oda, olyan emberek, akik megtanultak új formában gazdálkodni, de megtanultak új módon, emberhez méltóan élni. (sz. 1.) Üjabb demokratikus szervezeteket tiltottak be Nyugat-Németországban Düsseldorf (ČTK) - Dufhues tar­tományi belügyminiszter utasítására kedden Észak-Rajna-Westfália tarto­mányban az ország atomfelfegyver­zése ellen és a két német állam megegyezéséért küzdő további négy nyugatnémet szervezet tevékenysé­gét tiltották be. A rendőrosztagok a kora reggeli órákban megrohanták a szervezetek irodahelyiségeit és el­kobozták az ott talált anyagokat. A dortmundi tartományi bíróság elégetett 142 ezer az NDK-bóI érkezett levelet Dortmund (ČTK) - A dortmundi tartományi bíróság március 3-án ítéletet hozott, hogy el kell égetni azt a 142 ezer levelet, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság polgárai Dortmund lakosságának ro­konszenvüket fejezték ki a dortmun­diak következetes ellenállásáért az angol atomrakéta-támaszpont létesí­tésével szemben. Általános sztrájk Reggio di Calabriában Róma (ČTK) — Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség, az Olasz Szabad Szakszervezetek Szövetsége és az Olasz Munkaszövetség felhívására hétfőn Reggio di Calabria városban általános sztrájk tört ki tiltakozásképpen az olasz hivata­loknak a lakosság vigasztalan létfelté­teleivel szemben tanúsított közömbös magatartása ellen. A város 150 ezer la­kója közUI 20 ezer munkanélküli. Sok család teljesen rossz lakásban él. A vá­rosban 23 ezer az írástudatlanok száma.

Next

/
Thumbnails
Contents