Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-04 / 62. szám, szerda

Eredményes munka! Fiatalnak lenni öröm, de gond is A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kassai kerületi szervezeteinek tevékenységéről A CSSZBSZ kassai kerületi szerveze­tei az elmúlt időszakban figyelemre méltó sikereket értek el. Erről a leg­jobban az a tény tanúskodik, hogy a CSSZBSZ Központi Bizottsága 1958­ban hazánk legeredményesebben mű­ködő CSSZBSZ szervezeteként érté­kelte, mivel 1958 második felében ál­landóan megtartotta a bajkáli halá­szok vándorzászlaját. A szervezet különösen az agitáció és a propaganda terén ért el jelentős sikereket. A kerületben a CSSZBSZ szervezetei csupán 1958 második fe­lében 4865 előadást és vitaestet ren­deztek, melyeken 276 ezer dolgozó vett részt.. A CSSZBSZ szervezetei ezenkívül 5886 egyéb rendezvényt va­lósítottak meg, főleg a könyvvel való munkáról rendeztek előadásokat, fil­meket adtak elő, továbbá a szövetség estjein esztrádműsorokat,, stb. ren­deztek Különösen nagy érdeklődés­nek örvendtek a Szovjet-Ukrajna életéről rendezett vitaestek. A kerü­letben 1678 ilyen vitaest zajlott le. Nagy volt az érdeklődés a szovjet repülőkről és asztronautikáról ren­dezett vitaestek iránt. Ilyen vitae.stet 580 esetben tartottak. A gazdag kul­turális tevékenységet, s • a szovjet mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó számos időszerű vitaest rendezését egybekötötték mezőgazdaságunk konkrét megsegítésével s ezt az al­kalmát egyidejűleg felhasználták arra is, hogy új tagokat nyerjenek meg az EFSZ-ek számára. Különösen a Kas­sa-városi, a poprádi, a Spišská Nová Ves-i és kežrtiaroki járás számos üzemében és községében mélyült el a csehszlovák-szovjet barátság munka­csoportjainak munkája, melyek sok helyütt a szovjet munkamódszerek helyes érvényre juttatásának propa­gálói voltak és példaadásukkal kedve­zően befolyásolták a termelés ered­ményeit. Jelentős sikereket értünk el a ke­rületben az orosz népi nyelvtanfolya­mok szervezése terén is. Az orosz népi nyelvtanfolyam X. évfolyamában 546 körben kezdődik meg az-oktatás 7866 hallgató részvételével. Az okta­tás minőségének rendszeres megja­lAZÚJ szó A Vöröskereszt járási konferenciája Nagymegyeren A Csehszlovák Vöröskereszt járási kon­ferenciáját február végén tartották meg Nagymegyeren. A megnyitó után ismer­tették az 1958-as év eredményeit, vala­mint az 1959. évre kitűzött feladatokai Utána az új járási vezetőség megválasz­tása, majd pedig vita következett, mely nek során számos küldött szólalt fel. A vitában nagyon sok értékes hozzászó­lás hangzott ei. Az 1959. évben megvalósítandó felada­tok elsősorban új" tagok szerzésére irá­nyulnak, hogy a Vöröskereszt még job­ban elmélyíthesse kapcsolatait a dolgo­zókkal. Szervezetünk tagsága ez idén sok felajánlást tett: segítséget nyújtanak az EFSZ-eknek a kertészetben és a cséplési munkálatoknál és kiVeszik részüket a fa­luszépttési akcióból is. Minden előfeltétel megvan arra, hogy az 1959. év még nagyobb sikerek elérését biztosítsa számúnkra a nép egészsége • megőrzésében. Kemény Ilona, Alistál Az első lépések Boly községben már az elmúlt években megszületett egy új kultúr­ház épftésének gondolata, de a terv hosszú ideig csak terv maradt. Az építkezési munkálatok csak igen nehezen indultak meg. Most azonban öntténtes brigádosok "segítségével,, akik között, még 63 éves öreg is ôkad, megindult a munka. A falu végén levő rombadőlt épület kőanya­gát már elszállították a leendő kul­túrház helyére. Palágyi Lajos, Boly Nagytárkány szövetkezeti falu Nagytárkányban a felszabadulás után új lakónegyedek épültek. Nem volt kul­turház, villany, mozi. Ma már minden j megvan, sőt a falu közepén parkot is létesítettek, ami nyáron kellemés pihe­nést nyújt a lakosságnak. A szövetkezeti" gazdálkodás megszerve­zésének idején a helyi pártszervezetnek nagy nehézségeket kellett leküzdenie. A kulákok minden igyekezetükkel azon vol­tak, hogy megakadályozzák a szövetke­zet létesítését. A párt azonban fárad­ságot nem ismerve meggyőzte a paraszt­ságot a szövetkezet jelentőségéről és előnyeiről. És ma már bebizonyosodott, vitása j Rég elmúlt már az Idö nálunk, amikor a fiatalok éhesen és ^ rongyosan csavarogtak az utcákon, amikor százezrek' vártak re­* ménytelenül üzemek bezárt kapui előtt munkál-a. Ma a fialalsá­mindinkább megkedveltette * gunk, inint a többi szocialista ország iljúsága. boldog, örömtelje? vtanfolvamokat. í és termékeny életet él. A fiataloknak ma minden lehetőségük melyek létesítése és sikeres munkája a CSSZBSZ szervezetei túlnyomó több­sége tevékenységének szerves részé­vé vált. A szervezetek mindezen tevékeny­séget. szorosan egybekötötték a ke­rületi szervezet további számbeli növekedésének biztosításával. A kerü­letben a múlt év folyamán további 12 796 új tag lépett a CSSZBSZ. szer­vezeteibe. A múlt év folyamán már e téren elért eredmények'nemcsak jó szervező munkáról tanúskodnak, ha­nem arról a bizalomról és szeretetről is, melyet dolgozóink éreznek a Szov­jetunió hős népe iránt. E helyen felsorolhatnánk azokat a sikerekét is. melyeket a CSSZBSZ szervezeteti a „Z" akció keretében, valamint számos más országos fel­adat teljesítésében elértek. Mindezek az eredmények a kerületi és járási bizottságok - sok száz funkcionáriusa és aktivistája valamint a CSSZBSZ szervezeteiben működő sok ezer funkcionárius és tag eddig sohasem tapasztalt lelkesedéséről tánúskodnak. Számos szervezet a Szovjetunió béke­politikája, élete, a szovjet nép mun­kája és kultúrája népszerűsítésének központjává vált. Nevelőmunkájuk hozzájárult a dolgozók mozgósításá­hoz a tervek teljesítésére, az üzemek­ben felmerülő egyes égető problémák megoldására, segítséget nyújtott a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésé­ben és egyben dolgozóink, kulturális életének további kibontakoztatásában. A kerület számos szervezete tevé­kenységének jó eredményei arra buzdítják a CSSZBSZ tagjait és funkcionáriusait, hogy továbbra is tökéletesítsék, elmélyítsék a szövet­ség munkáját, további őszinte Baráto­kat nyerjenek meg a Szovjetuniónak és a szövetség rendezvényei kereté­ben az eddiginél nagyobb mércékben gondoskodjanak a dolgozók körében a Szovjetunió ismertetéséről. Gejza Pokorný, a CSSZBSZ kassai kerüle­• ti bizottságának vezető titkára vív- * | megvan arra, hogy gyümölcsöztessék tehetségüket, felhasználják tudásukat. Ma már nem a nagyurak elkényeztetett fiai, haneni ; a njunkások és parasztok gyermekei ülnek a közép- és főiskolák padjaiban. Az új fiatalság tudatosítja és érzi azt a nagy gondos­kodást, amellyel társadalmunk körülveszi. Ezért dolgozott oly hősiesen az Ifjúsági Vasúton és a púchovi gáton, ezért vette ki : oly lelkesedéssel részét a Nyitra-Zsitva szabályozásából és dol­: gozott más Ifjúsági építkezéseken. Ilyen eredményes, hősies • munkával keriilt ifjúságunk hazánk élharcosainak, az ország építőinek sorába. Lelkesen kapcsolódott be Ifjúságunk az ifjúsági milliókért cimü országos akcióba Is, aqiellyel csak tavaly több mint 100 millió korona értékű megtakarítást értek el. Ezekben * napokban a hős szovjet Komszomol példájára ifjúsági szervezetünk tagjai a szo­cialista munkabrigád büszke cím elnevezéséért versenyeznek. : Üzemeink, szövetkezeteink fiataljai páratlan lelkesedéssel és ; értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek • bécsi VII. Világ­| ifjúsági Találkozóra. Nem nézhetjük azonban tétltnül, hogv' az ilyen lelkes ifjak mellett — kis számban ugyan — találunk olyanokat is, akik ejt a lelkrsitő ak -lót semmibe se veszik, és érdeklődés nélkül halad­nak el mellette. Ezek a „fíesúrok" nemcsak kirívóan öltözködnek, hanem a Nyugit romlott ifjúságának szokásait, viselkedését is majmolják. Mellékösvényeken tévelyegnek, s végül is törvényelle­nes cselekedetekre, lopásra, verekedésre, dorbézolásra, sőt gyil­kosságra vetemednek. Áttanulmányoztunk sok-sok iratot, melyek mind az» ilyen ifjak bűntetteivel foglalkoznak. Ellátogattunk e célból a hlohovéei nevelő intézetbe és részletes elemzés alapján kezdtünk hozzá riportjaink megírásához. Ezekben áz írásokban szeretnénk rámu­tatni a szülők gyakori téves nevelési módszereire és egyúttal igyekeztünk megtalálni annak a nyitját, milyen okok vezetnek némely fiatalt törvénybe ütköző cselekedethez. Meggyőződtünk róla, hogy ezeket á fiatalokat nőm a szociális helyzet kénysze­ríti törvényellenes tetteik végrehajtására, hanem a szülők ha­nyagsága, nemtörődömsége, szívtelensége és gyermekeik kényez­tetése, a helytélen nevelés. . Legyen ez a néhány foiyámatosan közölt cikk figyelmeztetés nemcsak * szülők számára, hanem i CSISZ funkcionáriusok és kollektívák, s mindazok számára, akik a fiatalság sorsát és jö­vőjét szívükön viselik. AMIRE NEM GONDOLTAK Fiatal fekete ruhás férfi áll a bra­tislavai Városháza eskétési termében. Jobboldalán hosszú, fehér ruhás, szép fiatal lány épp ebben a pillanatban mondotta ki Halkan az „igen"-t. Mind­két fiatal szeme szinte ragyog a bol­dogságtól. Amikor a terem orgonáján eljátsszák Chopin Szerelmi vallomás cimü szerzeményét, az ifjú pár meg­hatottan fogadja rokonaik, ismerőseik szívélyes jókívánságait. A Városháza előtt beülnek a virágokkal feldíszített autóba,. s a járókelők közül sokan néz­nek kíváncsian a szép ifjú házaspár után. E boldog pillanatban egyikük sem gondolt arra, hogy egyszer majd le­térnek a. közös útról. B. Béla nemrég töltötte bs 10., Terka peélig 17. eszten­dejét. Hiába való volt a szülök intelme, hogy ne siessenek az esküvővel, kár •volt minden szóért. Elmúltak a mézes­hetek és a „forró" szerelem lassan le­csillapodott. Az első közösen átélt hó­napok után ráébredtek arra, hogy sok mindenben különböznek egymástól. Mwdkettöiüknek más volt az életcél­ja, az érdeke, szórakozási vágya. Ez a szakadék az első, majd a második gye­rek megszületése után még jobban el­£ mélyüli. Végül is beadták a válópert. f Béla azzal indokolta a válást, hogy már f nem szereti feleségét és hogy át hidal • * hatatlan lelki szakadék tátong köztük. J — Mi lesz a gyerekkel? — kérdezte + tőlük a • bíró. — Csak, maradjanak a férjemnél — mondotta a jelenlevők legnagyobb meg várok, csakhogy nem tőle, hanefn attól, akit sfívből szeretek. hogy a szövetkezetben a technika mányait jobban ki lehet használni, mint • , - . .„i.,,/ a „nadrágszíj-földeken". Ma már minden I lepeteseťe Terka. Hisz en újra gyereket nagytárkányi íakos szövetkezeti tag, tx i° örömmel mondhatjuk, hogy Nagytárkány szövetkezeti falu. A régen térdig érő sáros utakat kikövezték és tervbe van véve az új lakónegyed utcáinak • kikövezése Is. • Egy korszerű, nagy kultúrház építését is 1 hamarosan megkezdik,, mert bár Nagy- ! tárkánynak van kultúrháza, ez már nem • felel meg a ma-' követelményeknek. 1958- ' szükségem, je­,ban épült egy új üzlethelyiség a falu­ban, ahol miujrn kapható, amire a lakos­ságnak szüksége van. A faluba bevezet­ték a villanyt is és csaknem minden hájban, rádió, mosógép található. A fel­szabadulás után a falut autobuszközleke­déssel látták el, amivel sok munkás régi ttiaja teljesült. A lakosság életszínvonala emelkedett és a jövőben továbbra is emel­kedni fog. Szűrös Imre, Nagytárkány Megváltozott a helyzet A füleki járás egyik eldugott kisközsége Dobfenek. Lakói nagyon sokat tudnának beszélni a háború előtti rendszer igazság­talanságairól. A nehéz helyzetnek azonban véget vefett a felszabadulás utáni időszak. Amióta a nép legjobbjai vptték kezükbe a vezetést, a községet jó út köti össze a várossal és rendszeres autóbuszjárat lé­tesült. A községet új középület díszíti, új kultSrházat építettek. Üzlet a múltban nem volt a faluban, minded kicsiségért 2 km-t kellett gyalogolni, most pedig új modern Jednota-épületben vásárolnak a szövetkezeti tagok, mert községünk már 100 százalékban szövetkezeti család. E napokban elkészül a vilanyvezeték is, hogy a fény is eljusson a békésen építő dolgozók házaiba. Illés István, Péterfala. — Nekem sincs rájuk : nevelje őket ő, hisz az anyjuk : lent ette ki a férj. Végül is a gyerekek körüli vitának B. Béla jefenlevő édesanyja vetett vé­get. — Ítélje csak oda bíró úr a fiamnak. Majd én felnevelem őket. Amíg élni fogok, a gyerekek nem tudják meg, hogy nincs anyjuk — mondotta elke­seredve és tekintetével szinte elátkozta a szívtelen szülőket. A két gyerek tehát apjukhoz, azaz nagyanyjukhoz került. Akkor még nem foghatták fel, miért költözött el a családi fészekből édesanyjuk. Gyerekes, naiv kérdéseikre bizony nehéz volt vá­laszolni. Nagymamájuk azt mondogatta, hogy anyuka beteg és ha meggyógyul, majd hazajön és törődni fog velük Amikor Iván és Ľudmila már iskolába jártak, nagymamájuk váratlanul meg­halt. Az egyetlen ember, aki annyira a szívükhöz nőtt, aki szüleik helyett anyai gondoskodással nevelte őket, örökre elment. Apjuk később egy idegen nőt hozott haza és azt mondotta a gyerekeknek, hogy ez lesz a mamájuk. De ez a há­zasság sem hozott boldogságot a csa­lád számára. Ellenkezőleg, az apa és a mostoha között szinte napirenden volt a civakodás, verekedés. Iván és Ľudmila egyszer meglátogatták mamá­jukat. Elpanaszolták sorsukat, mosto­hájuk rossz bánásmódját. De a mama szívét nem hatotta meg gyermekei só­haja. Hidegen megmagyarázta nekik, hogy úgysem tudná őket eltartani és visszaküldte őket apjukhoz. Otthon szinte pokollá vált a gyerekek élete. Ezért gyakran tartózkodtak az utcán, vagy iártak haza késő este. hogy ne legyenek tanúi az otthoni civakodás­nak. Egyszer, amikor Ľudmila éjfél után tért haza, apja az utcára kergette és azt mondta lányának, hogy többé ne merjen szeme elé kerülni. A fital Ľudmila, mivel nem talált szülői meleg szeretetre anyjától elvált apjánál, elkezdett az utcán a nagyváros lüktető életében csavarogni, Szülei hivatalok tudomására juttatták, hogy lemondanak gyermekükről és semmi felelősséget nem vállalnak érte. Igy a kislány, kinek nem volt hol álomra haj­tania fejét, nem volt betévő falatja, erkölcsileg elzüllött és elmerült a nagyváros mocsarában, ahonan jó em­berek mentették ki. Milyen jó, hogy nálunk csak ritkán fordulnak elő ha­sonló esetek. De ezeknek sem szabad­na megtörténniök. Elbeszélgettem a ma már 17 éves Ludmilával a galgóci nevelő intézet egyik termében. Ezt mondta otj ne­künk: •— Szégyellem megmondani még a nevemet is, mert biztos újságba teszi. Nem akarom, hogy nevemet közölje. Beismerjük, hogy amikor a kislány elmesélte életének rövid, de annál szo­morúbb történetét, szinte' tollúnk he­gyére kívánkozott az apja és «az anyja neve, hogy ók szégyelljék magukat. Re­méljük, hogy ha cikkünket elolutissák, még lesz bénnük annyi emberi érzés, hogy elgondolkozzanak tettük felett és megbánják cselekedetüket. Elmondjuk azonban, hogyan kerültek a gyerekek fokozatosan rossz útra. Egyszer, amikor apa részegen jött haza és megvert — mondja szomorúan Ľudmila, elköltöztem apától egy barát­nőmhöz, aki révén rossz társaságba kerültem. Gyakran jártunk mulatni kávéházakba, ahol szülői szeretet he­lyett szeretetet kerestem. De hát ez csak délibáb kergeťés volt. A többit már tudják. — Hol van öccse? ö is itt van a nevelő intézetben. Ö még korábban került ide, mint én. Lo­pott, iskolakerülő volt, csavargott késő éjszakáig. Itt géplakatosnak tanul. Jól megy neki a tanulás, én is szoktam ellenőrizni, mivel fiatalabb, így hát anyu helyett is vigyázok rá. — És szülei? — Apu már volt itt, azt mondta leg­utóbb,ýiogy már nem él a mostohánk­nál, és most nincs senki, aki törődnék a háztartással és vele. — Visszatérnek az apjukhoz? — Persze, örömmel. Hisz mégis-csak az apánk. Elhatároztuk Ivánnal, hogy­ha kikerülünk, megpróbáljuk kibékíte­ni aput és anyut. Hisz anyu is egyedül van most. És apu mondta is, hogy légszívesebben visszatérne' anyuhoz és újra megnősülne vele. — Amikor a kislány befejezte, nehe­zen palástoltuk meghatottságunkat. Lám, hát ez a kislány, ez a derék Ľud­mila lelke mélyén mégis csak jó be­csületes ember maradt. Hisz annyi rossz után, annyi lelketlenség után a szülők részéről, mégis szeretik és ra­gaszkodnak apjukhoz és édesanyjuk­hoz. Vágynak a lágy simogató anyai kéz és szó után. Most újra önökhöz szólunk, Ľudmila és Iván szülei. Megértették-e hogy a gondoskodás a gyerekekről a szülők legszentebb kötélessége?! Ha még csak egy kis parányi szere­tet él önökben gyermekeik iránt, úgy hozzák helyre, amit még lehet. Horváth Sándor, Hulman Karol Katájev-bemutató a Komáromi Magyar Területi Színházban A Komáromi Magyar Területi Szín­ház február 26-án mutatta be Katájev szovjet író Bolondos vasárnap círrtű szatíráját. Nem akarjuk itt elmondani a Bolon­dos vasárnap történetét, olyan tör­ténet az, amit csak Katájey mond­hatott el a maga hangján. Ha elvenni, yagy hozzáadni akarnánk, akkor az egészből banális hamisítvány lenne. Annyit azonban ;lmondhatunk, hogy Kátájev a NEP korszakában írta a művét és a szatíra maró fegyverével vette fel a harcot az elburjánzó bürokrácia ellen. Mgnk elvtárs, a rendező igen helye­M ...„, fiatalok J sen értelmezve a szerző mondaniva­már kinőtték a szolga- és béres cipőket. £ lóját, Katájev művét, mint régi filmet A magunk emberei vagyunk Falunk arculata nagyon megváltozott. Ha őseink feltámadnának, bizony elcso dálkoznának azon, hogy a mai Mi már a magunk emberei vagyunk 66 202 brigádórával építettünk-másfél év alatt egy modern kultúrházat, ahol min­den steórakozást megtalálunk. A volt ura­sági épületeket szétszedtük és az anyag nagyrészét felhasználtuk. A falu Ifjúsága a kulturális munkában Is szép eredményeket mutat fel. Színdara­bok előadásával szórakoztatja a falu la­kosságát. Ezen a téren különösen a CSISZ-szervezet tagjai szolgálnak rá az elismerésre. Ha így halad az ifjúság, nem messze vagyunk attól az Időtől, amikor minden szórakozást megtalálunk itthon és nem vágyódunk a városi élet után. Van televíziónk és mozink is. Gazdasági téren ugyancsak szép ered pergeti le, ezzel mintegy érzékeltetni ? akarja az időt, a múltat, a NEP óta * eltelt évtizedeket. Csakhogy ugyan­Í akkor megfeledkezett arról,, hogy a film lényege, úgyszólván törvénye a * jelenetek gyors, megszakíthatatlan f pergése. Ha a rendező alaposan át­gondolta volna helyes elképzelését, akkor a Bolondos vasárnap három fel­vonását szünet nélküli egyfelvonásos­ba tömörítette volna össze, ahelyett, hogy 12 képre bontotta fel. A tömö­rítést egyébként a cselekmény, a ko­i mikus helyzetek sorozata egyenesen * megköveteli, és noha azt is meg kell uatuaaayj ICJ.CH cicu- ^ - . • ­ményeink vannak. A földművesek 80%-a I mondani, hogy a képek -gyors váltó­A, R L'ÍATRAFF L'F M AV\ /I AR, AL ÍR AJVHA EFSZ-tag. * zása ügyes, tapasztalt rendezői kézre Molnár István, Kéty * vall, mégis tisztán a függöny lehullása elegendő volt ahhoz, hogy megbontsa a mű és a nézők közti összhangot. . Mindez annál sajnálatosabb, mert a rendező komoly gondot fordított a jel­lemek kidolgozására, a mű mondani­valójának kidomborítására, ami teljes mértékben sikerült is, Ritkán látni ilyen kiváló, aprólékos gonddal kidol­gozott színészi alakítást, mint amilyet Siposs Jenő nyújtott Zajcev szerepé­ben, aki a szovjet gyermekek érdeké­ben veszi fel á harcot a bürokrácia szövevényes, minden haladást, fejlő­dést megbénító, erejével. A buktatók sorát kellett -itt a rendezőnek, szí­nésznek áthidalnia, hogy ne lőjenek túl a célon A többi szereplő játéka — egy-kettő kivételével — hűséggel szolgálta a szerző mondanivalóját. Hiteies és tfneggyőző volt Udvardi Anna játéka Dudki'nné, a kispolgári hisztérika szerepében. Mesterségbeli tudása mellett, a szerepbe való beleélés su­gárzik hangjából, mozdulataiból. Dud­kin professzor jelmezét hibásnak tartjuk, csorbítja a szórakozott pro­fesszor házassága körüli bonyodalom hitelességét. A műben ugyanis vajmi kevés történik; a félreértések, a ka­cagtató helyzetek, az emberi jellem­vonások éles felvillanása, mindunta­lan csak jelzi, hogy mi történhet­ne... Ezért a színész jelméze, meg­jelenése ilyen szatírában nagyon is aláfesti, megerősíti, de sokszor bi­zony gyengíti, csorbítja a mű mon danivalójának hitelességét. Ebben az esetben gyengíti, mert ki hiszi el. hogy a felesége, ez a hisztérika csak azért kezd flörtöt Mijuszovval, mert féltékennyé akarja tenni a férjét, ezt a rakás szerencsétlenséget. Dudkin véleményünk szerint szórakozott, de rokonszenves professzor. A jó megjelenésű Kucsera Anna Kláva énekesnő, Turner Zsigmond Kosztya szerepében rokonszenves és kielégítő teljesítményt nyújtottak. Korai Ferenc igen ötletesen alakítot­ta a részeges portást. Igen jó volt Lelkes Magda, a többgyermekes anya szerepében, Széles mozdulataival úgy védte kis családi életét, a:cár a kot­lóstyúk kis csibéit. Fazekas Imre Mľjuszov passzivitását szemléltetően és kacagtatóan juttatta j-ítékýval ki­fejezésre. Nagy Eszter, mint a cso­datevő Csiperke-üdülő vezetőnője, ugyancsak könnyed derűvel illeszke­dett be a. Csiperke-üdülő bolondos légkörébe. Összegezve a látottakat, nyugodt lelkiismerettŕl állithatjuk, ha a szín­ház javít a felsorolt hibákon, komoly, sikert- arathat e művel Szlovákia­szerte. Biztosan azok is, ffkik látták már a darabot a műkedvelők előadá­sában, kíváncsiak lesznek a hivatá­sos színészek színvonalas művészt alakítására. Szabó Béla ÜJ SZÖ 5 * 1959. m*r JL

Next

/
Thumbnails
Contents