Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-27 / 85. szám, péntek

A szovjet szakszervezetek XII. kongresszusa a dolgozók kulturális és szakmai színvonalának emeléséről tárgyalt Á szovjet szakszervezetek kong­resszusának szerda délutáni ülésén Pavlov, a Komszomol KB titkára a komszomol szervezetek és a szak­szervezetek együttműködésének kér­déseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy mindkét szervezet szenteljen sokkal nagyobb figyelmet az ifjúság kollektív és kollektíván kívüli neve­lésének, követelte, hogy a szakszer­vezetek nagyobb érdeklődést tanú­sítsanak az iskolák végzett növendé­keinek munkabeosztása iránt. Külö­nösen arra mutatott rá, hogy az üze­mekben elsősorban a mesterek legye­nek a fiatalok tanácsadói, segítőtár­sai és nevelői. Javasolta továbbá a A Komszomol KB plenáris ülése Az Össz-szövetségi Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága március 25-én tartotta Moszkvában plenáris ülését. A plená­ris ülést V. L. Szemicsasztnyijt fel­mentette a Komszomol első titkári és KB elnökségi tagsági funkciójától, mert pártmunkát vesz át. A plénum V. L. Szemicsasztnyijt a Komszomol tiszteletbeli tagjává választotta. A Komszomol KB első titkárává Szergej Pavlovot választották meg. Natela Vaszardze elvtársnőt fel­mentették a Komszomol titkári funk­ciójától és KB elnökségi tagságától, mert más feladattal bízták meg. A Komszomol Központi Bizottsága titkáraivá és elnökségi tagjaivá Ma" rina Zsuravleva elvtársnőt és Abdul Rahman Vezirov elvtársat választot­ták meg. A nyugati hatalmak válaszoltak a március 2-i szovjet jegyzékre Moszkva (ČTK) - Az USA, Nagy­Britannia, Franciaország és az NSZK diplomáciai képviselői csütörtök dél­előtt felkeresték Gromiko szovjet külügyminisztert és átadták neki kormányaik válaszát a csúcsértekez­let és a külügyminiszteri értekezlet összehívására tett március 2-i szov­jet jegyzékre. Irak ratifikálta a szovjet-iraki egyezményt A bagdadi sajtó közölte, hogy az Iraki Köztársaság ratifikálta a gaz­dasági és technikai együttműködés­ről szőlő szovjet-iraki egyezményt, amelyet a múlt héten írtak alá Moszkvában. Az etiópiai császár Moszkvába látogat Moszkva (TASZSZ) — Moszkvában hivatalosan közölték, hogy I. Haile Selassié etiópiai császár a közeljövő­ben hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezik. Etiópia császárát K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hívta meg a Szovjetunióba. Szovjetunió turistaszövetségének megalakítását. A vita során Mihajlov kulturális­ügyi miniszter is felszólalt. Nyilat­kozott azokról az intézkedésekről, melyek a dolgozók legszélesebb ré­tegeit közelebb viszik a kulturához és művészethez. Az OSZSZSZK-ban például a kultúrotthorrok mellett mű­kedvelő vagy népszínházak létesül­nek, melyekből már száz működik. A kulturális dolgozók arra töreked­nek, hogy a legközelebbi években minden városban műkedvelő-, ének-, tánc- és zeneművészeti kollektívák működjenek. A kongresszust több szakszerveze­ti küldöttség vezetője üdvözölte. A kongresszus bizottságot választott a határozat előkészítésére. A csütörtök délelőtti ülésen továb­bi szakszervezetek küldöttei, az ál­lami hivatalok és gazdasági intézmé­nyek dolgozói szólaltak fel. Zabalajev, a novoszibirszki népgaz­dasági tanács elnöke .kijelentette, hogy tavaly az ipar irányításának át­szervezése következtében lényegesen növekedett a terület termelésének terjedelme. Tavaly 887 millió rubelt takarítottak meg. A nép alkotóképességének további kibontakozásáról Darvasov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett lé­tesült találmányi és újítási javas­lati állami hivatal elnöke beszélt. Spagin, a Bratszki vízierőmű szak­szervezetének elnöke a dolgozók ön­feláldozó munkájáról szólt. Kurasov egészségügyi miniszter közölte, hogy az utóbbi években kü­lönösen a bányászatban, kohászatban és nehéziparban csökkent a munká­ból eredő megbetegedések száma. V. V. Grisin, a Szovjetunió Köz­ponti Szakszervezeti Tanácsának el­nöke 13 óra 30 perckor lezárta a vi­tát, melyben 43-an szólaltak fel. Ki­jelentette, hogy a kongresszus mun­kájában visszatükröződött a szovjet dolgozók bátor kezdeményezése, mellyel a XXI. pártkongresszuson kitűzött nagy tervek megvalósításá­ra törekszenek. A kongresszus két­ezer üdvözlőtáviratot és a munkahe­lyeken folyó alkotóigyekezetről ta­núskodó jelentést kapott. Ezután eggyhangúlag jóváhagyták a kongresszus határozatát és a reví­ziós bizottság jelentését. Macmillan a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokról London (ČTK) - Macmillan angol miniszterelnök az alsóház március 25-i ülésén tájékoztatta a képviselő­ket Eisenhower elnökkel folytatott tárgyalásairól. Kijelentette: „Azok a problémák, amelyek bennünket és szövetségeseinket elválasztanak a Szovjetuniótól, megyőződésem sze­rint nem megoldhatatlanok. Minden erőnkkel törekednünk kell, hogy e problémákat tárgyalások útján old­juk meg." Hozzátette, hogy e tanács­kozások jelenleg folyamatban vannak és kifejezte azt a reményét, hooy moszkvai, párizsi, bonni, ottawai és washingtoni útja hozzájárult e cél eléréséhez. Macmillan kijelentette, hogy a nyu­gati hatalmak válaszjegyzékeiket a Németországról szóló március 2-i szovjet jeyzékre e napokban adják át. E jegyzékek a nyugati hatalmak nézeteit tartalmazzák a külügymi­niszterek májusi értekezlete, vala­mint a kormányfők ez év nyári érte­kezlete módjának és határidejének kérdésében. Az angol miniszterelnököt e rövid nyilatkozata után a képviselők kér­désekkel árasztották el, amelyekre kitérőleg azzal válaszolt, hogy mi­előtt az említett jegyzékeket átad­ják a szo\yet kormánynak, nem lehet részleteket közölni arról, mihez haj­landó a Nyugat hozzájárulni. így például arra a kérdésre, hogy a kor­mányfők értekezlete függ-e és milyen módon a külügyminiszterek értekez­letétől, Macmillan csupán annyit mondott: „úgy tűnik, valamennyien hiszik, hogy a kormányfők értekezle­tére valóban sor kerül." Gaitskell munkáspárti vezetőnek azon kérdésére, vajon a nyugati ha­talmak egységes álláspontra helyez­kednek-e a korlátolt fegyverkezés európai övezetének megteremtésére irányuló javaslat kérdésében, Mac­millan kénytelen volt beismerni, hogy ez a kérdés még további részletesebb vitát igényel, míg a nyugati hatalmak végre álláspontot elfoglalhatnak. Hoz­zátette, hogy tárgyalni kell a NATO további szövetségeseivel is és kife­jezte azt a reményét, hogy a jövő héten e kérdésben dűlőre jutnak. Egy további kérdésre az angol mi­niszterelnök azt válaszolta', hogy az amerikai fegyveres erők távozása [ Európából „olyan tragikus esemény j lenne, hogy még gondolni sem me­részei arra." Az angol közvélemény a csúcsértekezletért London (ČTK) — Az angol közvé­lemény széles körei kifejezik azon reményüket, hogy a csúcsértekezlet összehívása a Szovjetunió részvéte­lével a fontos nemzetközi problémák egész sorában megállapodásra vezet és hozzájárul az országok közötti kapcsolatok terén uralkodó feszült­ség enyhítéséhez. A Daily Express angol lap március 26-i számában közli az angol közvé­leménykutatás eredményeit, amely­ből kitűnik, hogy Nagy-Britannia né­pének túlnyomó többsége követeli a csúcsértekezlet összehívását. Arra a kérdésre: „Feltehető-e, hogy a csúcsértekezlet összehívása egyezményre vezet a fontos nemzet­közi kérdésekben?" - a megkérde­zettek 64,5 százaléka igennel, 18,5 százaléka nemmel válaszolt és 17 százaléka nem fejezte ki nézetét. R. GUYOT BESZÁMOLÓJA AZ FKP KB PLENÁRIS ÜLÉSÉN Párizs (ČTK) - A Francé Nouvelle csütörtöki száma közli azon beszá­moló szövegét, amelyet Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a KB plenáris ülésén előadott. A beszámoló a FKP küldöttségének a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz­szusán való részvételével foglalkozott. Raymond Guyot beszámolójában hangsúlyozta a kommunizmus építői kongresszusának jelentőségét. A XXI, kongresszus munkája hozzájárult a szocialista tábor valamennyi országá­nak gyorsabb előretöréséhez, a nem­zetek imperializmus elleni harcának kibővítéséhez, a munkásmozgalom és a békemozgalom kibontakozásához az egész világon. Guyot továbbá részletesen elemezte N. Sz. Hruscsovnak, a SZKP KB elsó titkárának beszédét és a kongresszus által elfogadott határozatokat. Megemlékezett a szovjet nép nagy győzelméről, majd rátért a Szovjet­unió nemzetgazdaságfejlesztése hét­éves terve fő feladatainak jellemzé­sére. Raymond Guyot ezután szólt a Szovjetunió békés külpolitikájáról, fő elveiről és rátért a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdé­seire. Kiemelte N. Sz. Hruscsov be­szédének azt a fejezetét, amely valamennyi kommunista és munkás­párt teljes egyenjogúságáról és ön­kormányzatáról szól. Guyot hangsúlyozta, hogy a mar­xista-leninista elmélet egyes kérdé­sei, amelyeket a XXI. kongresszus megvitatott, rendkívüli jelentőségűek. Rámutatott arra, hogy a kongresz­szuson nagyon eredményes vita folyt. Guyot említést tett továbbá arról a lelkesedésről, amellyel a kongresz­szus a kommunista és munkáspártok küldöttségeit fogadta. Beszámolójának befejező részében kijelentette: „Központi Bizottságunk mély háláját és köszönetét fejezi ki a hős szovjet népnek, amely a kom­munista társadalmat építi. Mi, fran­cia kommunisták, akik az 1871. évi Párizsi Kommün hagyományát foly­tatjuk és akik 1920-ban Marcel Ca­chinnal a Lenin által kijelölt útra léptünk, továbbra is a szabadság, az erős, boldog, szocialista Francia­ország felé haladunk. Eisenhower a csúcsértekezletről Washington (ČTK) — Eisenhower március 25-i sajtóértekezletének túlnyomó részét a Macmillannal foly­tatott tárgyalásával és a csúcsérte­kezlettel összefüggő kérdések ké­pezték. Az USA elnöke azt a nézetet vallja, hogy a nyugati hatalmaknak találkoz­niok kell Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, amennyi­ben a német problémára vonatkozó érvényes egyezményt akarnak elérni. Eisenhower ezen nyilatkozatával el­lentétben később kijelentette, hogy az USA nem hagyja magát kénysze­ríteni a csúcsértekezlet elfogadására, melynek összehívása mindenképpen a külügyminiszterek előzetes értekez­letének eredményétől függ. Macmillan az angol alsóház március 25-i ülésén tett nyilatkozatában nem tett emlí­tést ezen feltételről. Az USA az eset­leges csúcsértekezleten csupán „ön­ként" vesz részt abban a reményben, hogy „kellő lehetőséget nyújt a ta­nácskozásokra". A további kérdések­re, amelyekkel az újságírók magya­rázatot akartak kapni Eisenhowernek a csúcsértekezlet kérdésében elfoga­dott álláspontjában mutatkozó homá­lyosságokra nézve, az elnök utalt a nyugati hatalmak jegyzékeinek tar­talmára, amelyeket még e héten el­küldenek Moszkvába. A kérdések egyike a kormányfők értekezletének rendszeres összehívá­sára vonatkozott. E kérdésben Eisen­hower állítólag tanácskozott Macmil­lannal. Eisenhower kitérően válaszolt és kijelentette, hogy az ilyen érte­kezletet nehezen lehet elképzelni. Azonban mindig hajlandó tárgyalni, ha a tanácskozások hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez, ha „a tár­gyalások megtartására szükséges lég­kör létrejön és ha a tárgyalások eredményei hasznosak lesznek az USA-nak és szövetségeseinek." Eisenhower utalt arra, hogy a Nyu­gat válasza a március 2-i szovjét jegyzékre „sok új javaslatot" fog tartalmazni. Nem volt azonban haj­landó nyilatkozni azon angol javas­lattal kapcsolatban, amely a közép­európai fegyveres erők létszámának csökkentésére vonatkozik. — Eisenhower elnök szerdai saj­tóértekezleten adott válaszainak gyorsírói feljegyzése, melyet a Reu­ter ügynökség utólag kiadott, azt bizonyítja, hogy az amerikai elnök tévesen álHtötta, hogy- „a Szovjetunió ijiár néhány hónappal ezelőtt" meg­kötötte a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal és a szerződés szövegét az ENSZ-nél he­lyezte letétbe, A Fehér Ház sajtó­titkárának később helyre kellett iga­zítania Eisenhower tájékozatlanságát azzal a kijelentéssel, hogy az elnök a Szovjetunió és az NDK kapcsola­taira vonatkozó szerződésre gondolt. NEW YORK állam törvényhozó testülete március 25-i ülésén szótöbbséggel jóvá­hagyta azt a határozatot, hogy New York állam iskoláiban Ismét bevezessék a testi fenyítést. (ČTK) Törökországban a Szovjetunió segítsé­gével üveggyárat építenek. A szovjet szakértők megérkeztek Istanbulba, h.gy a török megbízottakkal megtárgyalják az üveggyár tervét. (ČTK) Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára március 26-án felkereste Vaszilij Kuznye­covot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét. (ČTK) Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke március 26-án visszatért Kairóba az EAK szíriai területéről, ahol február 22-e óta tartózkodott. Nasszer elnök Kairóba való visszatérte előtt Fuad Sehab libanoni el­nökkel tárgyalt a két országot érintő kérdésekről és a nemzetközi helyzetről. (ČTK) S TOKIOI jelentés szerint ötezer japan . o ülönös a mostani washingtoni tavasz. Mint más években, langyos tavaszi szelek járnak, virágba borulnak az első magnólia fák, de az emberek figyelme egészen másfelé irányul. Különösen diplomáciai és új­ságíró körökben beszélnek sokat ar­ról a problémáról, mely új határkő lehet a háború utáni fejlődésben. Ez a kormányfői értekezlet. Egyesek ü9vözlik, mások ellenséges szemmel nézik e gondolatot. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy az értekezletet minden való­színűség szerint megtartják. Persze 1955 óta az értekezlet megtartásának lehetősége többször megmutatkozott, s mindannyiszor eltűnt. De e lehető­ség még sohasem volt olyan reális, mint most, sohasem volt érezhető olyan nyomás az értekezlet megtar­tására, mint ma. Az új helyzettel párhuzamosan a problémák egész sora merül fel. Az Egyesült Államok és az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió a német békeszerződés megkötését és Nyugat­Berlin statútumának rendezését köve­teli. De mivel állhatna elő az USA és a többi nyugati hatalom az értekez­leten ? Őszintén szólva, e téren még mindig megdöbbentő üresség uralkodik. Ál­landóan ismétlik: „maradjunk szilár­dak". Ez a legjobb esetben jelszó, de korántsem politikai program. Az amerikai sajtóból megtudjuk, mennyi­1959 tavasza Washingtonban re csalóka dolog a régi program kö­vetése. Oj gondolatokkal kell előállni, melyek komoly támpontot nyújthatná­nak a tárgyalásra. Meg kell ragadniok a Szovjetunió által állandóan kifejtett kezdeményezést. Nehéz azonban eddig meglelnünk annak jeleit, hogy a meg­állapításnál tovább haladtak volna. Mint ismeretes, Macmillan brit mi­niszterelnök már tett bizonyos kez­deményezést. Ezzel kapcsolatban azonban nagyon hűvösen fogadták. Az Egyesült Államoknak nyilván saját véleménye van a feszültség enyhíté­séről és ezenkívül féltékenyen véde­kezik az ellen, hogy vezető pozíciója a nyugati tömbben meggyengüljön. Nem akarja támogatni a* többi nyugati ország javaslatait, sőt ellenkezőleg a többi nyugati országtól saját állás­pontjának támogatását követeli. A The News című washingtoni lap március 23-i vezércikkében a követ­kezőket írja: „Nagy szükségünk van olyan reális és képzeletdús politikára Németország és az európai biztonság kérdésében, amelyet minden nyugati ország lelkesen támogathat és szor­galmazhat". Milyennek kellene lennie e politikának a The News szerint? A válasz eddig még csak illúzió, de azért figyelmet érdemel. „Olyan poli­tikai koncepciót kell teremteni, mely megőrzi a Németország és Európa jövőjére vonatkozó alapelveinket, de elismeri, hogy az eddigi formulák el­avultak és felülvizsgálásra szorulnak. A kritikus probléma az, hogyan „hoz­zák össze reális, képzeletdús koncep­ciójukat" mindennemű változás, a régi elvek kölönce nélkül? Olyan hangok hallatszanak, hogy az USA-nak akarva, nem akarva legalább a kölöncök egy részétől meg kell szabadulnia. Henry H. Taylor, a Scripps Dash Howard Konszern csoportjához tartozó lapok cikkírója felhívja a figyelmet három pont módosításának lehetőségére: 1. Az USA eddig kitartott amellett, hogy minden európai egyezménynek az úgynevezett németországi szabad választásokkal kell kezdődnie, (így jelzik az NDK-nak Nyugat-Németor­szág által való elnyelését és bevoná­sát az Atlanti Tömbbe). „Az egyesülés már nem elsődleges jellegű, a jövő álma, olyasmi, amiben hiszünk, de amit nem szorgalmazunk" — jelen­ti ki Taylor. 2. Rendszeresen táplálták azt a re­ményt, hogy a népi demokratikus rendszer „összeomlik". Taylor szerint a tapasztalatok most bizonyos kijóza­nodást eredményeztek, lehet, hogy az USA „csendben elismeri a jelenlegi európai helyzetet". 3. Maga az értekezlet. Az Egyesült S taxisofőr március 25-én bérsztrájkba lé­Államok eredetileg azt követelte, hogy § P e"- , A _ a kormányfők csak akkor jöjjenek J^gaS^SL ^T h^ össze, ha a külügyminiszterek már ^ segI t a séget n ť yújtson a szűzföldek mécimun­előzően megegyeztek, csupán az s k ái ásäban és a geológiai kutatásokban, egyezményt kell ünnepélyesen aláír- § Washingtonból érkező hír szerint az ni. Most állítólag a külügyminiszterek ^ USA kivitele a latin-amerikai országokba hozzájárulásáról van szó, de a kor- i 1958-ban több mint 500 millió dollárral mányfők értekezletének megtartása § csökkent. (ČTK) saiból még nem vonhatunk le sem- § A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsa kép­milyen következményeket. Érdekes Š viselőinek csoportja M. Szuszlovnak, a azonban, milyen elevenné válik az fc Szövetségi Tanács külügyi bizottsága elnö­amerikai álláspont felülvizsgálásának | ^tw^ gondolata bizonyos szakaszokon. Az^ kezett Moszkvába atl 9' ,a i ' át o9 atá5á r^ Egyesült Állagiok legközelebbi akciója ^ A FSRöFR-szigetek lakossága között új jegyzék küldése lesz a Szovjetunió- ^ n agy felháborodást keltett a NATO pa­nák. Ez sajtójelentések szerint még i rancsnokságának azon határozata, hogy a ezen a héten megtörténik. A további ^ szigeteken radarSIlomást fognak építeni, lépés az USA, Nagy-Britannia, Fran-^ (ČTK) ciaország és Nyugat-Németország § - —•—— külügyminisztereinek washingtoni ér-^ . tekezlete. Ezt az összejövetelt, mely i JrldTCZtíS Nyugat általános álláspontjával fog b foglalkozni, március 3i-én és április s allamunneJ Irakban l-én tartják meg. § Az irányzatok egész sora áll tehát $ Bagdad (ČTK) - Á bagdadi rádió szemben egymással és nem kalandoz- § március 25-én este jelentette, hogy hatunk el gondolatunkban. Ám ké t. 'faki Köztársaság kormánya már­. . , ... .. . , . . * Cius 24-ét, vagyis azt a napot, am ­ségtelenul ideje már, hogy a nemzet-| kor Kasszem irakj minis2t e;. e, nö k kozi kapcsolatokban is a tavasznak ^ hivatalosan bejelentette Irak kilépé­adja át a helyét. S> sét a Bagdadi Paktumból, a szabad­P. T.ság ál'amünnepévé nyilvánította. U J SZŐ 3 * 1959. március 27.

Next

/
Thumbnails
Contents