Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-25 / 83. szám, szerda

' % A jičíni Agrostrojban | Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén részletesen fog­lalkozott a mezőgazdaság kérdé­seivel. Megjelölte az utat, ame­lyen a mezőgazdaságnak haladnia kell, hogy döntő fordulat követ­kezzék be a termelés fejlesztésé­ben. Egyik jelentős változás, s mindenkorra végezni kell a hi­bák takargatásával és a legna­gyobb feleiőséggel hozzá kell fog­ni a feladatok megoldásához; 2. a rossz minőségű munkát azonnal pellengérre kell állítani és konk­rétan rámutatni arra, milyen következményei vannak a selejtes Az új önkötöző aratógép 200 kg-mal könnyebb, mint a régi típusúak § voltak, amellett tökéletesebb, nagyobb teljesítményű és szilárdabb a kon­strukciója. ... Burgonyaosztályozó gép, amely alkalmas hagyma és más termékek osztá­lyozására is. amelý a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében történt, az, hogy a szövetkezeteknek módjuk­ban van a gép- és traktorállomá­soktól, valamint a gyáraktól me­zőgazdasági gépeket vásárolni. A szövetkezetek régi kívánsága teljesült ezzel az intézkedéssel és már számos EFSZ élt is az al­kalommal. Felkerestük a jičíni Agrostroj gyárat, hogy megérdeklődjük, mennyiben befolyásolja ez az új intézkedés az idei és távlati ter­veiket. Cyril Voráč, a gyár igaz­gatója, aki mint vendég jelen volt az EFSZ-ek IV. kongresszusán is, tájékoztatott. Őszinte örömmel fogadtuk és helyesnek tartjuk, hogy a szövet­kezetek lesznek jövőben a vásár­lóink. Idén 4700 kévekötő-arató­gépet, 1000 legelő- és rétjavítás­ra alkalmas gépet, 1200 új típusú takarmányforgató és gyújtógépet, 850 burgonyaosztályozó gépet, 1000 traktorra szerelhető prést, 300 répakombájnt gyártunk. A ré­gebben gyártott mezőgazdasági gépek ellen sok jogos panasz volt. Ma már az üzemünkben a közelmúltban lefolyt ankéton el­hangzott hozzászólások figyelem­bevételével történik a gyártás — mondotta Voráč elvtárs. A továbbiakban megtudtuk, hogy a gépek minőségi megjaví­tásának biztosítására fontos poli­tikai-szervezési intézkedéseket dolgoztak ki, éspedig: 1. egyszer gépek használatának a gyakorlat­ban; 3. következetesen be kell tartani azt az elvet, hogy a gyár­ból csakis kiváló minőségű gépek kerüljenek ki; 4. ügyelni kell ar­ra, hogy a dolgozók szakképzett­sége állandóan emelkedjék, amit az üzemi munkaiskolában rende­zett tanfolyamokkal, más gyárak­kal folytatott tapasztalatcserével és a szövetkezetekkel fenntartott állandó kapcsolattal kell elérni; 5. állandó figyelmet kell szentel­ni a szocialista munkaversenynek és ezzel is biztosítani kell a terv egyenletes mennyiségi és minősé­gi teljesítését. A múlt évhez viszonyítva 1965­ben 180 százalékra emelkedik az ^ üzem termelése. A technikai fej- ^ lődés terve alapján a gyár a jö- ^ vőben gabona- és kapásnövénye- ^ ket betakarító gépek (aratógépek, i répaszedőgépek, kukoricakombáj- ^ nok stb.) gyártására fekteti a fő ^ súlyt. Voráč elvtárs elmondta a kong- ^ resszuson a gyár terveit, meghall- ^ gatta, mik a szövetkezetek kíván- ^ ságai, panaszai és ehhez igazodik fc majd a jičíni Agrostroj-üzem Is. Egy biztos: most, hogy a szövet­kezetek a közvetlen vásárlók, na­gyobbak lesznek az igények, vi­szont jobban is fognak a gépeikre vigyázni. Ez azonban csak előbb­re viszi a közös cél mielőbbi meg­valósítását — a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését. -va­rSSfSSSf/S//f/SSS///fS///SS//SS////SSSfSr///S/SS/SSSSfSS/SSSSSSSS/SS/S/SSS//SS//SS/SS/S/S//SSSSS/S/SS/,\ Nagy súlyt helyeznek a takarmányok termesztésére A ragyolci EFSZ tag­jai az ipari növények mellett jó előre gondos­kodnak a szántóföldi takarmánynövények termelésére, mert csak­is ezzel képesek biz­tosítani a gazdag ta­karmányalapot. Ko­ronczi Géza, az EFSZ elnöke arról tájékozta­tott, hogy a takarmá­nyok vetésterülete ez idén lényegesen, több mint 80 hektárra emel­kedik. Mindezt azért te­szi a szövetkezet, mert ebben az évben feltölti állatállományát. Jelen­leg 80 szarvasmarhája, melyből 33 tehene van, melyeket egyrészt a ta­goktól összpontosítot­tak, másrészt vásárlás útján szereztek be. A szövetkezet határá­ban kora reggeltől traktorok berregése töri meg a csendet, melyek a talajelőkészí­tést és a vetést végzik. Ha igy folytatják a munkát, akkor e héten befejezik a kalászosok vetését, sőt az alávetést is, melyet csaknem 35 hektáron alkalmaznak. (th.) A bányászmesterség ifjú hősei Ä szocialista munkabrigád cím első viselői • Tizenkét ember — egy akarat Népszerűsítik módszereiket • A kitüntetés megérdemelt Az öltözőben találtam rá. Nyurga testéről akkor törölte le a tapadó szénportól megszabadító langyos víz gyöngyöző cseppjeit. Azt hittem, erő­teljes, vállas fiatalemberrel lesz dol­gom, de csalódtam. Egy csaknem vézna termetű emberkét ismertem meg. Tehát ő az, az első szocialista munkabrigád címet viselő csoport vezetője, élmunkása, buzdítója. Neve egycsapásra ismert lett az ország­ban: Dominik Tužunčinnak hívják. — Minden mást tudok, csak azt mondja meg, milyen titkai vannak eszményi munkasikereiknek? — szól­tam egyenesen a lényegre tapintva. — Nem űzünk boszorkányságot. Ügy fúrunk, robbantunk építünk, la­pátolunk, mint a többiek, csak talán szorgalmasabban, megfontoltabban és nagyobb szakmai körültekintéssel — válaszolta. — Tehát nincs semmiféle műszaki „különlegességük 1" — Nincs. Okosan elosztom embe­reimet és valamennyien a fúrófogan­tyú vagy a lapátnyél közepét mar­koljuk meg és nem két kézzel a vé­gét. Ez tehát az „ördöngös" 12 vir­gonc „fickó" regés találmánya, mely­lyel tapasztalt öreg bányászokat szé­gyenítettek meg, és most ők járnak „gyerekeikhez" tanácsot kérni. — De hátha van még valami, ami igazán sokat segít — erősködtem tovább. — Van — szólt az ünnepelt cso­portvezető. — De az sem titok. Há­rom éve dolgozunk együtt, de még nem veszekedtünk, nem civódtunk, mert mindig egyetértünk és így nincs köztünk vita. Befejezte az öltözködést és mun­karuháját egy láncon lógó vasakasz­tóra aggatta, amelyet aztán csigasor segítségével a plafonig továbbított, ahol már a levetett bányászruhák ezrei csüngtek, mint odvas barlangok sötétjében az alvó denevérek. Egyébként mind a tizenegy cso­portbeli hasonlít vezetőjéhez. A fia­talos elszántság, kitartás és ösztönös buzgalom leolvasható arcukról, moz­dulataikról, magaviseletükről. Ezek nélkül nem lehettek volna ekkora érdem és ekkora megérdemelt hír­név tulajdonosai. Az egyre feljebb ívelő útszakaszra 1956-ban léptek, azzal az elhatáro­zással, hogy a novákyi bányák ré­mében,- a 21-es vágatban vállalták a szénfejtést. Az idősebb bányászok az istent káromolták, meg azzal fe­nyegetőztek, hogy sarokba hajítják a bányászszakmát, ha oda kell men­niök. A meghökkenés azután léleg­zetvisszafojtó volt, amikor megtud­ták, hogy 12 „suhanc" •— becsületes, elszánt fiatalember — vállalta a sza­kaszt és máris hozzáláttak a felül­ről-alulról beszivárgó víz kiszivaty­tyúzásához, az új „folyosózáshoz." Három hónapig kerestek rosszul, azután már irigylésre méltóan. Né­melyikük fizetéskor 5000 koronát is szorongatott a borítékban és a bol­dogságtól már nem is találta meg az ajtókilincset. A siker sikerre halmo­zódott és az ámulat egyre nagyobb elképedést szült. Tizenkét ember le­hetetlen környezetben valósággal csodákat művelt. Januárban pl. 169 méter hosszú folyosót vájtak, amire eddig a novákyi bányák történeté­ben még egy kollektíva sem volt képes. Terveiket szüntelenül túltel­jesítik, úgyhogy jelenleg a napi terv­előirásokat 8 helyett 7 óra alatt vált­ják valóra.. S mindezt, amint mond­ják, nem „boszorkánysággal", de be­csületes munkával érik el. Szakkönyveket olvasnak és meg­tanulják, hogyan kell 8 fúrás helyett csak 6-ot vagy ötöt elvégezni, hogy ugyanolyan szénmennyiség szabadul­jon ki a rétegből. így nemcsak mun­kaidőt, fáradságot, de jelentős meny­nyiségü robbantóanyagot is megtakarí­tanak, tehát olcsóbbá, gyorsabbá te­szik a fejtést. A robbanás után nem várnak még két „cigarettaidőt", ha­nem szervezetten készítik a belső burkolatot, illetve rakják csillékbe a „megmozdult" szénmennyiséget. Munkasikereiknek tehát nincsenek „rejtélyei". A lényeg elsősorban az, hogy Tužinčin csoportvezető ért a szervezéshez, ismeri csoportja tagjait és a megfelelő helyre állítja őket. Persze, mindezt nem „önkényesen", de idejében megbeszéli munkatársai­val s a tárnában így már a közös határozat érvényesül. Továbbá komoly eredményeket szül a megfelelő szak­mai felkészültség. Ugyanis valameny­nyien elvégezték a bányásztanonc­iskolát és műszakilag körökben, de főleg, mint említettük, önállóan to­vább gyarapítják ismereteiket. Nem rendelkeznek „rengeteg" tapasztalat­tal, de nem ijednek meg kipróbálni, kitalálni és érvényesíteni egy-egy új munkamódszert, pl. újszerű rob­bantást. Elsősorban fegyelmezettek. Ezt az igazolja leginkább, hogy a szervezett, egyakaratú jő munkavégzésen kivül a napi szabad időt is célszerűen, okosan használják fel, nem engedve meg maguknak semmiféle szélsősé­ges magaviseletet. Ily módon igyek­szenek szívós, „jól tápláló" gyöke­reket ereszteni a szocialista munka és életmód elsajátítása érdekében. A csoport már mintegy két hete tulajdonosa a szocialista munkabri­gád címnek. Voltaképpen azért ha­logattuk ilyen későre, hogy olva­sóinknak is bemutassuk őket, mert bizonyságot akartunk szerezni, vajon a cím birtoklása közben is azonos marad-e munkaütemük, növekszik-e leleményességük, kiváló lesz-e fe­gyelmezettségük. A két hét várako­zás azonban nem okozott csalódást, sőt kellemes meglepetéseket hozott. Tužinčin brigádja állja a próbát és továbbra is mintaképként tekintik Novákyn és másutt is szerte az or­szágban. Legkifejezőbb bizonyíték erre talán a márciusi tervteljesítés, amely a hónap első 19 napjában 121,7 százalék. A legjellemzőbb pozitívumokat el­mondtuk a fiatalok életéről, munká­járól. Sem önhittség, sem kedvsze­gési szándék nem vezet, amikor megállapítom, hogy sokban még nem „igazi" a csoport tagjainak élete. Ez természetes, és többet az adott körülmények, lehetőségek közt pilla­natnyilag talán nem is kívánhatunk. A novákyi bányák vezetősége, a tö­megszervezetek funkcionáriusai és valószínűleg minden bányász örül a Tužinčin-brigád eredményeinek. Am tudják, hogy ha egy fecske nem hoz tavaszt, egy kiváló munkacsoport sem szünteti meg a novákyi bányák jelentős lemaradását. Jó volna, ha a győztes fiatalok ha­tásos szervezőmunkát fejtenének ki és magukhoz hasonló követőket to­boroznának. Jelenleg még nem veszik ki részüket sem a CSISZ, sem a pártszervezet munkájából, sem hoz­zájuk illően. Persze, eme eltávolítható fogyaté­kosságok nem kisebbítik sikereik je­lentőségét. Senki sem vonja kétség­be, hogy a büszke címet megérdemelt jutalomként kapták. Hősies munká­juk nagy elismerést érdemel és mél­tó a szocialista ember tevékenységé­hez. Becsületes jellemüknél, odaadó lelkes magatartásuknál és találékony, újért való törekvésüknél fogva, de mindenekelőtt eredményeik alapján méltán tekintjük őket a bányászmes­terség fiatal hőseinek. Mint az utóbbi hetek igazolják, példamutatásuk szá­mos követőkre talált s a szocialista munkabrigád címért folyó verseny egyre nagyobb tömegeket ölel fel valóban jelentős sikerekkel. Szabó Géza 1 ÚJ szó 14000 kiscsirke A dióspatonyi szövetkezet ez idén 10 tyúkfarmot szándékozik felépíteni, hogy a tervezett 14 000 csirkének he­lyet biztosítsanak. Tavaly 8000 koro­náért 7 kerekes bódét vásároltak. E bódékat a begyűjtési áron eladott tojásból vették. Az idén szintén vásá­rolnak három kerekes bódét a tyúk­farmra. Jelenleg 4700 csirke van a dióspa­tonyi szövetkezetben, a napokban vá­sárolnak még 3000-et. Komáromi Dezsőné, Dunaszerdahely. Rosszul készültek fel Ä tavasz már beköszöntött, de a füleki járásban nem minden szövet­kezet készült fel jól a tavaszi mun­kálatokra. A guszonai, persei és a bolgáromi szövetkezetesek mindmáig nem tisztították ki a vetőmagot, jól­lehet már vethettek volna. Nem sokkal jobb a helyzet a mű­trágya-vásárlás terén sem. Szinte el­képzelhetetlen, hogyan gondolkoznak a dobfeneki és a vecseklői szövet­kezetesek, amikor a műtrágyát még mindig nem vették át. Ez a helyzet az egyházasbásti szövetkezetben is. Ott is csak 80 mázsa műtrágyát vet­tek át, habár az egész évi tervben minden hektárra 350 kiló műtrágyá­val számolnak. Más hibákat is láthatunk e téren. A csornai szövetkezetesek várják a műtrágyát, de a gyár valahogy kés­lekedik. A szövetkezetekbe idejében el kell küldeni a műtrágyát, nem ügy, mint tavaly, amikor egyes szövet­kezetek máslis végére kapták meg a műtrágyát. Egyes szövetkezetekben nagyon lemaradtak az őszi mélyszántással, mint például Csákányházán, ahol még 80 hektárt kell felszántani. Ez a hely­zet megnehezíti a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatokat. Szükséges lesz, hogy a GTÄ minél előbb traktorokat küldjön az ilyen szövetkezetekbe. Ján Uhrin, Fülek. 20 vagon cukorrépa terven felül Á Komáromi Állami Gazda­ság dolgozói is örömmel fogad­ták a 7. árleszállítást. A rész­legeken tartott gyűléseken alaposan megvitatták pártunk Központi Bizottságának és a kormánynak az árleszállításról és a családi pótlék és nyugdi­jak rendezéséről hozott hatá­rozatát. Nem elégedtek meg azonban csak azzal, hogy örültek az ár­leszállításnak. Egyúttal azt is megbeszélték, milyen módon növeljék a munkatermelékeny­séget. A dolgozók kötelezett­ségvállalást tettek, amelyek teljesítésével cselekvően hoz­zájárulnak az élelmiszerárak további leszálításához. A csörgői részleg dolgozói vállalták, hogy ez idén 20 va­gonnal több cukorrépát ter­melnek, a kocagondozók vál­lalták, hogy a malacelválasz­tást kocánként 2 darabbal nö­velik. Németh András, Komárom Már Óbáston is közösen Az óbásti falusi pártszervezet a já­rási pártkonferencia tiszteletére vál­lalta, hogy januárban, aktív munkával azon lesznek, miszerint a faluban mi­nél hamarább megalakuljon a szövet­kezet. Azóta még csak pár hét telt el, s ez idő alatt az óbásti kommu­nisták a járási nemzeti bizottság és a Kovosmalt nemzeti vállalat agitá­toraival karöltve mindent megtettek, hogy az ígéretet becsületesen be is váltsák. Munkájukat e tekintetben siker koronázta. A március 14-én megtar­tott járási pártkonferencián az óbás­ti pártszervezet már büszkén jelent­hette, hogy egy nappal előbb a falu­ban 42 kis- és középparaszt 436 hek­tár földön megalakította a járásban a 34. szövetkezetet. Kelemen Gyula, Fülek Érdemes versenyezni A Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium tavaly versenyt hirdetett az állami gazdaságok körében a lóhere és lucernamag termelésére. Ez év március első hetében Znoj­móban gyűltek össze hazánk állami gazdaságainak küldöttei, hogy érté­keljék a múlt évi munkájukat és ki­tűzzék a legközelebbi feladatokat az 1959. évre. A rimaszombati járásból ezen az értekezleten Móri Mihály, igazgató elvtárs és Droba agronómus elvtárs vettek részt. A gazdaság a versenyben az első helyre került. Tavaly 638 mázsa magot termeltek, ezért 11 ezer korona jutalmat kap­tak a minisztériumtól. Még nagyobb öröm számukra, hogy három kiváló dolgozót a Szovjetunió­ba küldhetnek kétheti üdülésre. A versenyben a második helyre a Michalovcei Állami Gazdaság, a har­madik helyre a Losonci Állami Gaz­daság került. A versenyben az első tiz állami gazdaság szintén kapott pénzjutalmat, s egyúttal üdülésre küldhetik, külföldre vagy belföldre legjobb dolgozóikat. Adamec József, Rimaszombat ŰJ SZÖ 4 * 1959. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents