Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-21 / 79. szám, szombat

Az írószövetség magyar tagozatának legutóbbi aktíváján sok szó esett az irodalom modernsége és a modernizmus fogalmáról. Sajnos a bevezető előadás nem fejtette ki elég világosan lényegét, legfontosabb jellemző vonásait. Részben ezzel magyarázható, hogy az egyik vitázó nagy hévvel magyarázta, nemcsak a nyugati irodalomban érvényesül a modernség, hanem a Szovjetunióban is. Ez egyik kifejező példája annak, ami'ror a tartalmat nem dialektikus módon elválasztva a formától csupán az utóbbi új és újszerű jegyeiben keresik a modernséget. Nem csekély mértékben ezzel magyarázható például a Hemingway-kultusz. A Tvorba 7. száma ezzel a problémával kapcsolatban közöl érdekes beszélgetést Ladislav Štoll tanárral, a kiváló cseh publicistával, a marxista irodalom-elméiét egyik kimagasló egyéniségével. Különösen a fent mondottak alapján hasznosnak tartjuk megismertetni olvasóinkat legfőbb gondolataival. A művészet modernsége — mond-' ja L. Štoll - olyan kérdés, amelyhez figyelemre méltó kitartással térnek vissza az irodalmi folyóiratok. Elsősorban külömbséget kell tennünk a modernség és a modernizmus között, mint ahogy például határt vonunk a nemzeti és a nacionalista fogalom közé. Marx és Engels a modernséget történelmi újszerűségként értelmezték. Ebben az értelemben korunkban a legmodernebb a kommunizmus. A cikkíró ezután Goethere hivatkozik, aki hangsúlyozta, hogy minden bomlófélben levő kornak szubjektív, minden ha'adó korszaknak pedig objektív az irányvétele. Ez annyit jelent, hogy a régi világgal egybenőtt emberekre a beteges individualista levertség, a magány érzése, a szubjektívizmus jellemző, míg a haladó szellem lázadást jelent az ilyen életérzések ellen, szükségét látja az igaz megismerésnek, a társas életnek. Ennek tudatában kell lennünk, ha meg akarjuk érteni a művészet modernségének jellegét. Sokan ugyanis nem tudják felfogni, hogy a művészet pártossága a kommunista nézet szerint nem más, mint a dolgozók érdekével összhangban álló igazság melletti mélyreható, lelkes tanúságtétel. A művészembemek az embermilliók szubjektív igazát kell látnia és formába öntenie. Ezért kell külömbséget tennünk a modernség és a modernizmus között. Az utóbbi a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jellegzetes terméke. Štoll elvtárs aláhúzza, hogy a modernista művészi irányzatokban, próbálkozásokban minden bizonnyal megtaláljuk a becsületes és tehetséges művészek őszinte alkotó keresését is, de ugyanakkor sok külsőséget, ál-zseniaiitást. amely a gondolat hiányát hivatott leplezni. A külömbségtevés a konkrét elemzés és kritika feladata. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy egyes modern irányzatokból kiindulva nagy művészek fejlődtek ki. De rájuk éppen az volt a jellemző, hogy leküzdték a dekadens szubjektívista ideológiai befolyások maradványait és a párt, a munkásosztály befolyása következtében a szocialista és reálista művészet útjára léptek. Azok az irányzatok pedig, amelyek nem szabadultak ki a régi ideológia béklyóiból, teljesen elszigetelődtek a dolgozö nép harcától, kispolgári álláspontra helyezkedtek korunk sarkalatos kérdéseivel kapcsolatban. Proletárt viech stmi, spfljre s«! RUĽÉ PRÁVO ÚSTklDNl OHGÍM KOMUNISTICKÉ ITKAMY ÍEJKJlLt)»INJ« M. Drozda és R. Parolek „Igazmondást elsősorban!" címú cikkéről késve ugyan, de meg kell emlékeznünk. A cseh és szlovák irodalom néhány alapvető elméleti kérdését tudományos alapossággal boncolgató írás ugyani" néhány általános érvényű, a mi kis irodalmunkra is alkalmazható gondolatot tartalmaz. Művészetünk és kritikánk a múlt hibáinak kiküszöbölésére törekedve — állapítják, meg a cikkírók - a jó eremdények mellett nem egy esetben általánosította azt, ami csak részben volt igazság. A rossz diagnózis következtében a gyógymód meghatározása sem volt mindig szerencsés. így például a XX. kongresszus előtt néha sor került a felesleges adminisztratív beavatkozásokra. A revizionista kritika (Lukács) ezt általánosította és szembehelyezkedett a művészet bármiféle pártirányításával. Azelőtt nem minden esetben méltányoltuk megfelelőképpen a művészetben a magán- és a szellemi élet kérdéseivel foglalkozó müvet. A helytelen irányzatok képviselői viszont ma azt követelik, hogy ezek a témák álljanak az első helyen és héttérbe szoruljon mai életünk teljességének, legfőbb szakaszainak ábrázolása. A múltban előfordult, hogy a kiváló szovjet és hazai művek mellett dicsértünk kevésbé jó alkotásokat és nem vettük észre az értéj kes müvek hibáit. Ma ezen hiba egyes „helyrehozói" á fák miatt nem látják az erdőt, lebecsülik a háború utáni ; évtized hazai és szovjet irodalmát, főleg azt, ami politikai szempontból aktív, építő jellegű volt. Ezzel is magyarázható, hogy például a Sagan-fé: le sekélyes könyvek megjelenése ; szenzációt jelent, míg az összeha1 sonlithatatlanul nagyobb Solohov-mű, j az Embersors távolról sem vált ki : ilyen visszhangot. Ebben a cikkben is szó esik a modemizmus kérdéséről és ennek i kapcsán bírálólag említi meg a Svéi tová literatúra című világirodalmi i folyóiratot, amely polgári mentalitástól áthatott műveket is közöl, mégpedig elemző marxista kommentár nélkül. A továbbiakban a cikkírók hangsúlyozzák, hogy a XX. kongresszus előtt néha elfeledkeztünk a művészet aktív és felfedező szerepéről, i Az illusztrálás elleni harc azonban | ma már egyes esetekben eljutott a ' kizárólag formai experimentáláshoz. kultúra týdepfk pro otázky kultary > umfnf. A folyóirat tavaly őszutón érdekes eszmecserét indított hasábjain a CSKP levelével kapcsolatos országos vita keretében. A vita a jó izlés problémáját vetette fel, és a szocialista életmód ezen nagyobb megbecsülést termelő kérdéskomplexumához több száz művész, szakember és külömböző szakaszokon dolgozó olvasó szólt hozzá. Számos értékes ötlet, javaslat merült föl és az illetékes szervek már jónéhányat elfogadtak, sőt meg is valósítottak közölük. A Kultúra idei kilencedik számában a vita zárócikkét olvastuk, amely összefoglalja az egyes szakaszokkal kapcsolatban tett megjegyzéseket és a vita alapján elért eredményeket is. A termelésben az a feladat áll előttünk. hogy az eddiginél még nagyobb mértékben törekedjünk a gyártmányok ízléses kivitelezésére, amely ugyanakkor nem menne a célszerűség rovására. Ennek érdekében az egyes nagyobb termelési egységeknél úgynevezett képzőművészi tanácsok létesültek és így remélhetőleg összhangba kerülnek a termelés, a kereskedelem, a vásárlók és a képzőművészek igényei. A képzőművészi tanácsok az üzem igazgatójának tanácsadó szervei. A termelésben dolgozó képzőművészekkel, tervezőkkel stb., kapcsolatban sok olyan vélemény hangzott el, — helyesen — hogy munkájukat túlzott követelésekkel ne degradálják gépiessé, hanem inkább teremtsünk meg minden lehetőséget tehetségük érvényesüléséhez. Így például Kiállítások a Magyar Tanácsköztársaságról A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 40. évfordulójának ünnepségeibe a prágai Magyar Kultúra is bekapcsolódik. Tíz napon keresztül, naponta kétszer mozielöadásokat rendeznek a Nemzeti Front szervezetei, a prágai agitációs központok, üzemek, különböző intézmények számára, amelyeken a „Tegnap" és a „39-es dandár" címíi filmeket fogják játszani. Ezen kívül a Magyar Tanácsköztársaságról fényképkiállítást állítottak össze, amelyet egyrészt a Magyar Kultúra helyiségeiben, másrészt egyes nagy prágai üzemekben mutatnak be. A Český Brod-1 múzeum termeiben ugyancsak a Magyar Tanácsköztársaságot bemutató dokumentum-kiállítás, továbbá irodalmi kiállítás Petőfi, Ady és József Attila életét illusztráló fényképekkel és verseiknek cseh fordításaival, valamint a nagy magyar festőművészek festményeinek reprodukcióiból összeállított kiállítás nyílik Český Brodon kívül Plzeň, České Budéjovice és más cseh városok is felkérték a Magyar Kultúrát a Magyar Tanácsköztársaságot szemléltető kiállítások és ismertető előadások megrendezésére. —va helytelen az, hogy a készruha-iparban dolgozó tervezőknek minden nap egy modelt kell elkészíteniök. Ugyanakkor a tervezőknek felelősségteljesebben kell végezniök munkájukat. A divat kérdésében a legtöbb hozzászóló rámutatott annak szükségére. hogy az ízléses újdonságokat feltétlenül vegyük át, ha összhangban állnak életmódunkkal, de határozot• tan utasítsuk vissza a különféle divat-hóbortot, amelynek közös nevezője a feltűnési viszketegség, az ízléstelenség. Hiba viszont az, hogy termelésünk többnyire csak 2—3 éven belül, vagyis nagyon elkésve realizálja tervezőink új divat-kreációit. Nagyon sok megjegyzés vonatkozik kereskedelmünkre. Sok sző esett az eladás módjáról, kulturáltságáról, a higiéniáról, a csomagolásról stb.. A vitázok kiemelték annak halaszthatatlan szükségét, hogy a nagykereskedelem felvásárlói sokkal szakképzettebbek legyenek, hiszen főleg tőlük függ, hogy milyen árú kerül a termelésből a kereskedelembe. Ebbe a munkába is be kellene vonni a képzőművészeket, a szakembereket. Fontos feladat a kereskedelmi dolgozók képzettségének a növelése. A vitában a külkereskedelemmel, a képzőművészettel, az esztetikai neveléssel kapcsolatban is sok érdekes és értékes vélemény jutott felszínre és a jelek azt mutatják, hogy olyan vita zajlott le, amelynek a gyakorlatban belátható időn belül komoly foganatja lesz. Ez mindannyiunk érdeke, mert a socialista korszakhoz méltó környezet létrehozása, a jó ízlés minden téren való érvényesítése igazán jelentőségteljes és nagyszerű feladat. G. I. t^iK MZX.QY muzsikus^ A Borisz Godunov és a Hovanscsina örök időkre halhatatlanná tették Modeszt Petrovics Muszorgszkij, az orosz zeneóriás nevét. A kulturális világ március 21-én emiékezik meg születésének 120. évfordulójáról. A pszkovi kormányzóságban (mai Kalinyin terület) fekvő karevói ősi birtokukon született. Nemesi szülőktől származott. Gondos nevelésben részesült. Az oros> szó, az orosz dal szeretetét ú ott tanulta meg, amikor énekelni hallotta a jobbágylányokat. Első zongoraleckéit anyjától, Júlia Ivanovnától vette, aki felfigyelt a gyermek Muszorgszkij korán megnyilvánuló zenei tehetségére. Tanulmányait a pétervári gárdatiszti iskolában végezte. 1856-ban tisztté avatják és a Preobrazsenszkij ezredben teljlesít szolgálatot. Véletlenül ismerkedik meg Borogyin ezredorvossal, a híres zeneszerzővel. Borogyin vezette öt be azok társaságába, akik az orosz nemzeti népi zene úttörője — Glinka követőinek vallották magukat és megalakították a „nagy csoportot", a moguesaja kucskát. (Balakirev, Dargomizsszkij, Kjui, Rimszkij-Korszakov, Sztaszov). Glinka szellemében érlelődik a nép nagy muzsikusává. Az 1861. évi jobbágyfelszabadítás csaló, népámító szemfényvesztése mozgásba hozta az elégedetlen paraszttömegeket Egymást követték a lázadások. Nemesi kastélyok gyúltak ki, jelezve, hogy a pohár csordultig megtelt és fellángolt az elnyomott muzsikok haragja. A jobbágyaikkal emberségesen bánó Muszorgszijékat elkerülte a lázadók bosszúja, de a látottak mély nyomokat hagytak Modeszt Petrovics lelkében. Felismerte a nép nagy erejét, társadalmi vezető szerepet, s ezt a baráti körétől ajánlott Puskin-dráma, a Borisz Godunov megzenésítésében fejezte ki. Muszorgszkij másik legismertebb operaja, a Hovanscsina a régi- és az új Oroszország összeütközését bontakoztatja ki A sztrelec-lázadások és az oros/ egyházszakadás történelmi hátterében ábrázolja a nép és az uralkodó nemesség körött tátongó áthidalhatatlan nagv szakadékokat. Muszorgszkij termékeny szerző volt. Operáin kívül dalaival is híressé vált, különösen közkedvelt a gyermekdal-ciklusa. A cári kormány számára gyanús volt Muszorgszkij tevékenysége. Figyeltette minden lépését, minden támogatást megvont tőle és akadályokat gördített müvei bemutatásának útjába. Elhagyatva, egyedül barátai támogatásából tartotta fenn magát élete utolsó éveiben. Légzőszerveinek bénulása következtében 1881-ben halt meg, müvében azonbar, tovább él a világ kulturált népei körében. L. L. % Solohov Embersors című műve alapján film készült Szergei Bondarcsuk rendezésében, aki a főszerepet is játssza. (ČTK) * * * Grúziában megalakult a kultúrális emlékmüvek védelmével törődő első szovjet társaság. A szovjet kormány erre a célra az utóbbi években 20 njillárd rubelt fordított. (ČTK) A Csemadok Banská Bystrica-i kerületi konferenciája A Csemadok Banská Bystrica-i kerületi konferenciáján a fennállás 10. évfordulóját ünnepelték. Elmondhatjuk, hogy a tíz év alatt megtett út mind kulturális, mind gazdasági téren igen szép eredményeket hozott, melyeket a Csemadok áldozatkész tagsága, a munkások, a szövetkezeti tagok, és a haladó dolgozó értelmiség segített elő. Vitathatatlan, hogy a kerület, gazdasági és kulturális eredményeiben jelentős része van a Csemadok szervezeteinek, hiszen az elmúlt évek során a kulturális munka mellett a falvak szocialista átépítéséből is méltóképpen kivették részüket. A kerület hat déli járásának csaknem minden községében mély gyökereket eresztett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, ami annyit jelent, hogy a magyar dolgozók támogatják a párt határozatainak érvényrejutását és konkrét munkával igyekeznek valóra váltani a szövetkezetesítés célkitűzéseit. Ma már csupán 4 olyan községet tartanak nyilván a magyarlakta járásokban, ahol még kisparcellás termelés folyik. Azonban ezeken a helyeken is a Csemadok mindent elkövet, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat megnyerje a közös gazdálkodásnak. A Csemadok, mint a Nemzeti Front egyik szervezete, a reá' eső feladatokat pontosan teljesíti. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a helijicsoportok funkcionáriusai például Kőkesziben, Terbegecen, lilámban, Sirakon és további községekben az elsők voltak, akik az Ét'SZ megalakítását kezdeményezték és példamutatóan az elsők között írták alá a belépési nyilatkozatot. Csábon, Öváron és Öbáston is a szövetkezet megszervezésének előkészítésén fáradoznak a Csemadok funkcionáriusai s minden valószínűség szerint átütő siker koronázza majd munkálkodásukat. Nem mondunk újat azzal, ha azt állítjuk, hogy a Csemadok helyi csoportjai öntevékeny és célravezető kulturális munkával érték el eredményeiket. A színjátszás például egyik fő tevékenységüket képezte már a múlt években is; sok olyan müvet adtak elő nagy sikerrel, melyeknek kedvező tömeghatása volt. Nagy sikereket értek el a műkedvelők például Timrava „Büszke páva", Kónya „Éles Marika menyasszonyi fátyla", Kukučín „Bacúch major" műveinek előadásával. Egyre több ama helyi csoportok száma, melyek figyelme nemcsak a magyar szerzők, hanem a szlovák írók műveire is kiterjed. Ezzel a tevékenységükkel közelebbről is megismerik a szlovák szerzők műveit és a két nép barátságának további elmélyítését szolgálják. A hazai magyar írók müvei szintén több ízben szerepeltek a helyi csoportok műsorán. Lovicsek „Húsz év után" című művét 17 esetben adták elő. A fülekiek viszont Egri „Gedeonház" és „Házasság" című alkotásának előadását a közeljövőben mutatják be. A legutóbbi két év alatt a Csemadok színjátszó csoportjai 1361 esetben léptek fel, leginkább három- és egyfelvonásos színművek bemutatásával. Ez a szám igen kedvező, főleg ha tudjuk, hogy kerületi viszonylatban összesen 118 öntevékeny színjátszó együttes működik a Csemadok kebelében. Nagyra kell értékelni a helyi csoportok tevékenységét abban az irányban is, hogy müsorpolitikájukban igen kedvező javulás állott be és főleg arra törekszenek, hogy a lejátszott színművek necsak szórakoztassák, hanem neveljék is a tömegeket. Vannak azonban olyan helyi csoportok is, melyek tevékenysége szűk keretek között mozog, csupán a színjátszásra korlátozódik és más irányban kevésbé terjesztik ki működésüket. így van ez Ipolykeszin, Mulyadon, Feleden és még egynéhány községben, ahol pedig a lakosság igen sokat vár a helyi csoporttól. Az illetékes járási vezetőségeknek aktivizálniok kell ezeket a szervezeteket, hogy konkrét népnevelő munkát végezzenek és elősegítsék községük fejlődését. Sok jó példát hozhatnánk fel erre az egyes járásokból és községekből. Simonyiban. Hanván, Kalondán és Rappon helyesen' értelmezik mind a Csemadok tagjai, mind az EFSZ dolgozói a kulturális munka fejlesztésének szükségességét Ezekben a falvakban az EFSZ is hatékonyan támogatja a helyi csoportot felelősségteljes működésében. A Csemadok tagjai viszont a szövetkezet megsegítésével hálálják meg a támogatást. A szocialista kultúra terjesztéséhez és további népszerűsítéséhez szorosan hozzátartozik a népi hagyományok feltárása is, melyben a helyi csoportok nem minden vidéken egyformán jeleskednek. Ezen a téren igen sok „tartalék" rejlik például Medvesalján, Gömörben, a kékkői és az ipolysági járásokban; itt egy kis fáradsággal, hozzáértéssel fel lehetne tárni további népi hagyományokat. Ezzel kapcsolatban azonban fejleszteni kell más népek, i szlovákok, csehek népi táncait is olyan formában, ahogy ezt kezdeményezóen a rimaszombati helyi csoport megkezdte. Igen lassú a fejlődés az énekkarok terén, a kerület egy énekkar működésével sem dicsekedhetik. Voltak ugyan e téren már kezdeményezések, de sem Füleken, sem Gálsán vagy másutt nem igen működnek: rövid működés után gyorsan elhallgattak. Az egyetlen magyar énekkar Rimaszombatban, a közüzemek kebelén belül működik, amely fellépéseivel több ízben igazolta tudását és nagy elismerést váltott ki a hallgatóság körében. Pedig másutt is megvannak az énekkar megszervezésének lehetőségei. A Csemadok munkájának másik ága a népművelő előadások megszervezése a magyar nemzetiségű lakosság körében. Ezen a téren igéretteljes eredményekről beszélhetünk, hiszen a két legutóbbi év folyamán összesen 373 esetben tartott nagysikerű előadást. A Csemadok feladatairól, valamint a szocialista hazafiságról és a proletár nemzetköziségről megtartott előadássorozatok jelentős mértékben hozzájárultak a magyar dolgozók eszmei fejlődéséhez. Nem kis mértékben sikerültek a szakelőadások is, melyeket a Csemadok a járási művelődési otthonokkal közösen szervezett meg a falvakban. Elmondhatjuk, hogy az előadások, főleg a mezőgazdasági jellegűek kedvező hatást váltottak ki az EFSZ-ek megszilárdításában is. Ezeket az előadásokat különösképpen a kékkői és a füleki járásban tartották meg, ahol ezelőtt igen alacsony színvonalon mozgott az EFSZ-ek termelése. Az előadások mellett a helyi csoportoknak most arra kell irányítaniok figyelmüket, hogy minél több fiatalt győzzenek meg a közös gazdálkodás, a szövetkezetekben végzett munka, a mezőgazdasági szaktanfolyamok, iskolák látogatásának jelentőségéről. Lényegében ez is kulturális munka, melyet soha sem szabad szem elől téveszteni. Külön dicséret illeti a Csemadok tagságát a város- és faluszépítési akcióbon végzett odaadó munkájáért. A kerület társadalmi szervezetei összesen 7 millió órát dolgoztak le társadalmi munkával. Ebből a Csemadok 82 371 óra ledolgozását vállalta és hajtotta végre sikeresen. A helyi csoportok közül a legszembeötlőbb munkát Gömörpanyiton, Ipolykeszin és Mucsinyban végeztek, ahol a helyi kultúrház felépítése nagy mértékben a C semadok-tagság érdeme. Igaz, a magyarlakta falvakban még 27 kultúrház hiányzik, de ez idén öt községben fognak hozzá új kultúrház építéséhez, tehát ez a szám az év végéig lényegesen csökken. A további évek folyamán pedig több kultúrház építését tervezik a déli járások községeiben. Egyelőre az a helyzet, hogy a társadalmi szervezeteknek, köztük a Csemadoknak is ez idén főleg az új iskolák, tantermek építését kell elómozdítaniok. Közismert, hogy a fokozódó népesedés következtében jelentős mértékben megnövekedett a tanulók száma, akiknek tanításáról, továbbképzéséről mindannyiunknak gondoskodnunk kell. A Csemadok úgy járul hozzá a tanítás színvonalának növeléséhez, ha Újfalun, Kiszelőn, Bátkán támogatja az új iskola építését és ezzel elősegíti a több váltásban végzett tanítás mielőbbi megszüntetését. A kultúrházak kihasználásával kapcsolatban egyébként igen sok panasz merül fel s ezen a téren van elég javítani való Ragyolcon, Busán, ahol kevéssé használják ki a lakosság fáradságos és önfeláldozó munkája árán létrehozott kultúrhelyiségeket. Ott, ahoi még nincs kultúrház, a szövetkezetek is segíteni fognak mielőbbi felépítésükben. Ezt természetesen az EFSZ akkor tudja véghez vinni, ha gazdag alapot teremt a kulturális élet fellendítésére, amihez a termelésnövelésén keresztül vezet az út. Ezért hát támogassák, seaítsék elő a Csemadok tagjai az EFSZ-ek fejlesztését, mert ezzel egyúttal a kulturális felemelkedést is szolgálják. , SZOMBATH AMBRUS ÚJ S-£Ö 8 * 19S9. március 21.