Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-20 / 78. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. március 20. péntek 50 fillér XII. évfolyam, 78. szám Szegényleves és társadalmi fagyasztás Szinte hihetetlen, hogy ez a két kifejezés egymás mellé kerüljön: a múlt majdnem feledésbe merült, az Irgalmasrenddel kapcsolatban ismert ' kifejezése, a „szegényleves" és je­j lenünknek ez az emberről való gon­doskodás nagyvonalúságát kifejező „társadalmi fogyasztás". Nem vélet­len, hogy így egymás mellé került e két kifejezés. Ma ugyanis az em­berekről való gondoskodásról írunk, amit éppen e két kifejezés jellemez a legjobban akkor, ha összehasonlí­tásokat teszünk. Hogy ne merülne fel az összehasonlítás gondolata ak­kor, amikor már második hete le­szállított árakon vásárolunk, amikor a nemzetgyűlés nemrégen jóváha­gyott költségvetése 38 milliárd 415 millió koronát irányoz elő kulturális és szociális célokra. Hogy ne jutna eszünkbe ilyenkor a München előtti köztársaság kora, amikor a burzsoá demokraták nagy hangon a humaniz­must emlegették. Nézzük csak, mi­lyen humanizmus volt ez: A községi szegényházak, az Irgalmasrend sze­génylevesei, szegénységi bizonyítvá­nyok (hogy elfelejtettük ezt a fogal­mat is), koldus jegyek, „adakozzatok a szegény gyerekek javára" akciók „humanizmusa" volt ez. íme: az első köztársaság humanista társadalmi fo­gyasztása. Ezek után joggal mond­hatjuk: mutassátok, mennyit adtok a társadalmi fogyasztásra, mi meg­mondjuk, hogyan törődik rendszere­tek az emberekkel, igazi, vagy ál­humanizmus az, amelyet rendszeretek hangoztat. Mi nyíltan és büszkén megmutat­juk: Olcsóbban vásárolunk, április elsejétől 300 ezer koronával többet fizetünk ki gyermekpótlék, s 400 ezerrel többet öregségi járadék cí­men. Mi a költségvetés 40 százalékát, azaz 38 milliárd 415 millió koronát irányozunk elő az emberekről való gondoskodásra. A mi dolgozóink in­gyenorvosságot szednek, ingyen ke­zelik őket az orvosok, ingyenes üdül­tetésben, gyógykezelésben vesznek részt. Ezeken a tényeken mutathat­juk meg a legjobban azt, amit sze­rény névvel látunk el, társadalmi fogyasztásunkat, amely helyesen mu­tatja meg az emberről való gondos­kodás nagyságát hazánkban. Ezek a tények pártunk politikájá­nak helyességét bizonyítják. Ha fi­gyelemmel kísérjük, hogyan emelke­dett hazánkban az életszínvonal, megál­lapíthatjuk, hogy pártunk mindig törő­dött a személyi és társadalmi fo­gyasztás emelkedésének helyes ará­nyával. A párt ilyen politikájának köszönhető, hogy ma már ott tar­tunk: a szociális járadékok összege (stipendiumok, nyugdíjak, betegségi járulék, stb.) egy ötödét teszik ki a mezőgazdaságunkban dolgozók jöve­delmeinek. Csak a három gyerekre járó családi pótlék egy ipari munkás átlagos havi bérének egyharmadát teszi ki. Ezek a tények világosan bizonyít­ják, hogy az emberről való gondos­kodásban felette állunk minden ka­pitalista államnak. Hiszen a legfej­lettebb kapitalista államokban, mint az USÄ-ban, Angliában, Franciaor­szágban, a Német Szövetségi Köz­társaságban a családok jövedelmének teljes 20 százalékát a lakbér, az is­kolapénz és az orvosi kezelés emész­ti fel. Itt kell megemlíteni, hogy ná­lunk a család összes kiadásainak a lakbér csak 2—3 százalékát teszi ki. A többi, amiért az amerikai, vagy an­gol munkásnak fizetnie kell (orvos, iskolapénz) dolgozóinknak egy fillér­jébe sem kerül. A CSKP KB nemrég közzétett ha­tározatai megmutatják, hogy ezek a nagy vívmányok még nem jelentik a végső határt, bár már így is jóval tűls«árnyaltuk ezen a téren a leg­fejlettebb kapitalista államokat. Né­pünk nagy vívmányait állandóan bő­vítjük, javítjuk. A társadalmi fo­gyasztás növekszik és további növe­kedésével a gazdasági lehetőségek és adottságok alapján továbbra is számolunk. S mindemellett a társa­dalmi fogyasztás terén ma jelentős minőségi változások történnek. Milyen változásokról van szó? A CSKP KB legutóbbi ülésén az elv­társak beszéltek erről a felette fon­tos kérdésről. Mindeddig a szociális politika körébe tartoztak az olyan kérdések, mint a gyermekpótlékok növelése, az üzemi étkezdékben való étkezés, a szociális biztosítás. Ma már számos ilyen kérdés túllépi a szociális politika kereteit. Ma már nem szociális esetek megoldásáról van szó, hanem a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséről. Hiszen az a család is kap gyermekpótlékot, amelynek a családfő keresete bizto­sít teljes ellátást, akkor is, ha egyáltalán nem szociális esetről van szó. Éppúgy a tanulóknak az iskolák­ban, vagy a dolgozóknak az üzemi étkezdékben való étkezése sem szo­ciális szükséglet. Az anyagi és kulturális javak el­osztásánál mindinkább a szükséglet szerinti elosztás szempontja nyilvá­nul meg, bár magától értetődően az elosztás fő módszere még sokáig a szocialista elvek szerinti bérezés lesz. Ennek óriási jelentősége van. A további intézkedésekben, amelyeket a társadalmi fogyasztás terén foko­zatosan megvalósítunk, mindinkább előtérbe kerülnek az anyagi és kul­turális javak elosztásának újszerű, kollektivista elvei. Ennek első jelei már ma is megmutatkoznak. S ez egy felette jelentős minőségi változás kezdete, amelyről már ma — s ez maga is óriási dolog —, a dolgozó nép hatalma 11. esztendejében jelen­tést adhatunk. Ül ISKOLA ÉPÜL ZSELIZEN A lévai Magas­építészeti Vállalat dolgozói tavaly áprilisban kezdték meg a zseíízi új tizenegyéves isko­la építését. A be­ruházási költség 3 millió 791 ezer ko­ronát tett- ki. Az építkezést végző dolgozók megér­tették, milyen nagyfontosságú követelmény az is­kolák idejében va­ló felépítése és kezdeményező munkaversenyt fejlesztettek az építkezés idejében történő befejezé­sére. Ma már minden előfeltétel megvan arra, hogy a zseíízi tizenegy­éves iskolát az év végéig befejezzék Megkezdődött az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa Csütörtökön délután két órakor a prágai kongresszusi palotában megkezdődött az EFSZ-ek IV. kongresszusa. Az ünnepi harsonák hangjai mellett V. Krutina elvtárs, a CSKP KB titkára, Ľubomír Štrougal mező- és erdő­gazdasági miniszter, a kormány további tagjai és a Nemzeti Front képviselői foglaltak helyet az elnök­ségben. Egyidejűleg megteltek a díszemelvény helyei, a külföldi vendégek és a kitüntetett mezőgazdasági dolgozók szintén elfoglalták helyeiket. Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát a csehszlovák államhimnusz­szál nyitották meg. A bevezető beszédet Josef Nepomucký, a mező- és erdőgazdasági miniszter helyettese mondotta, üdvözölte a küldötteket, a csehszlovákiai vendégeket, valamint a népi demokratikus országok, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Románia mezőgazdasági dol­gozóinak képviselőit. Egyidejűleg üdvözölte a Szovjetunió küldöttségét, melyet J. Sz. Volcsenko, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének első helyettese vezet. A kongresszuson részt vesz a franciaországi földműve­sek küldöttsége is. A kongresszus résztvevői viharos lelkesedései fogadták az összes külföldi küldöttségeket, különösen a szovjet küldöttséget. Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának küldöttei három napig fognak tárgyalni a mezőgazdasági termelés növeléséről. Az új arculatú falu képviselői már a kong­resszusi palotához vezető úton megtekintették az új mezőgazdasági gépeket, a legkorszerűbb betakarító saj­tológépeket, rakodógépeket, kévekötöket, a Mar 90 jel­zésű cséplőgépeket — munkásaink és gépszerkesztőink termékeit, melyekkel a legközelebbi években el fogjuk látni mezőgazdaságunkat. A terem homlokfala bíborvörös bársonnyal van be­fedve, melyen a kongresszus hatalmas jelvénye és alat­ta következő jelszó látható: „A második ötéves terv feladatainak teljesítésével és túlteljesítésével előre a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés győ­zelméért". A jelszót jobbról és balról a csehszlovák és szovjet állami lobogók övezik. A munkaelnökség, a javasló- és a jelölőbizottság megválasztása után a kongresszusi főbeszámolót Ľu­bomír Štrougal mező- és erdőgazdasági miniszter mon­dotta. L. Štrougal miniszter beszéde után megnyitották a vi­tát. Csehszlovák párt- és kormány­küldöttség utazott Magyarországra (ČTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormányának meghívására csütörtökön, március 19-én a délelőtti órákban Budapest­re utazott a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, mely részt vesz a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tása 40. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget Václav Kopecký elv­társ, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes vezeti. A küldöttség további tagjai: Čenék Hruška altábornagy, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége Központi Hár omszoro sára növelik a panel családi házak gyártását (ČTK) — A kassai és prešovi .kerület legkeletibb járásaiban a FTrebišov melletti Čechovi Prefa k tufabeton, formatégla és panel­'gyár járul hozzá a családi házak | építéséhez. Bár az üzemet még teljesen nem építették fel, a (gyár dolgozói már tavaly 30 csa­ládi lakóház formatégláit készítet­Iték el. Ez idén a formatéglagyár­. tást háromszorosára akarják /emelni. A formatéglagyártást kmárcius elején kezdték meg. Mi­' helyt az idő engedi, 8-órás mű­iszak alatt 8000 darabot akarnak készíteni, ami több mint három 1 családi ház felépítésére elegendő. Bizottságának elnöke és Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára, a CSKP KB tagja. A küldöttségtől elutazása előtt Jiŕí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a CSKP KB titkára, Gustáv Souček, a CSKP KB nemzet­közi osztályának vezetője. Karol Po­láček általános gépipari miniszter és dr. Antonín Gregor, a külügy­miniszter első helyettese búcsúzott. A búcsúzásnál jelen volt Gábor Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe is. Néhány tégla­gyár, kavics- és homokkitermelő vállalat, mészkő­és építőkőbánya egyesítésével ez év január 1-én Prágában új építö­anyagtermelő nem­zeti vállalat léte­sült. Az új válla­lat főleg a Prágá­ban és környékén épülő lakások, va­lamint ipari épüle­tek építkezéseit fogja építőanyag­gal ellátni. Képün­kön: Télen is rendszeresen szál­lítják a bányából a mészkövet a ji­nonicei mészégető­be. (B. Krejči­ČTK f elv.) > 0 Uj gépeket a mezőgazdaságnak A Slovenská Lupča-i Prototyp üzem dolgozói az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül komplett kor­szerű gépberendezést gyártanak a Topoľníkyi Nemesítő Állomás számára a hybrid- és kukorica­vetőmag szárítására és osztályo­zására. A lupčai konstruktőrök a vető­magszárító- és osztályozó-gépbe­rendezést a Magyar Népköztársa­ságban szerzett tapasztalatok alapján szerkesztették. 4 TÖBB ACÉLT AZ IPARNAK 0 Tíz tonna vashulladék harminc tonna vasércet jelent. Ahhoz, hogy bányászaink 30 tonna vasércet fejtsenek, több mint 200 órát kell a föld alatt és a felszínen dolgozni ok. nem számítva még az elszállítást, az olvasztást. A nyersacél termelésénél az olvasztókemencékbe ada­golt nyersanyag 50 százaléka vashulladék. Hogy a megnövekedett szükségletet fedezni tudjuk, nemcsak a kohóműveknek kell növelniök a termelést, de ehhez a vashulladék szállítását is növelnünk kell. és átadják rendeltetésének. Képün­kön az épülő iskolát láthatjuk. K. Cích (ČTK) felv. A PODBREZOVAI ŠVERMA VASMŰVEK dolgozói kötelezettséget vállaltak, hegy kétezer tonna nyersacélt ter­melnek terven felül. Ígéretüket azon­ban csak akkor teljesíthetik, ha ele­gendő vashulladékot kapnak. Kül­földről évente sok ezer tonna vashul­ladékot hozunk be, amelyért kemény valutával fizetünk. A valutáért pedig, jól tudjuk, sok értékes gépet kell külföldre küldenünk, amelyeket — ha a vashulladékgyűjtés eredménye­sebb lenne —, szövetkezeteink számára is felhasználhatnánk. Üze­meink dolgozói, a szövetkezeti tagok, CSISZ-tagok, gyakran figyelmen kívül hagyják a vashulladékqyűjtés jelen­tőségét. Az építkezéseken, szövetke­zetekben, üzemek, udvarain, s néha még az utcákon is még ma is annyi vashulladék, használt alkatrész, kise­lejtezett gép hever kihasználatlanul, hogyha mindezt összegyűjtenénk és elküldenénk kohóműveinkbe, úqv pár évig nem lenne szükség külföldi be­hozatalra. Nemrég a kohó- és ércbányászati alkalmazottak, valamint a gépipari alkalmazottak szakszervezeti szövet­ségei FELHÍVÁST INTÉZTEK hazánk dolgozóihoz, amelyben többek között terven felül százezer tonna fémhulladék szállítását tűzték ki feladatul népgazdaságunk állandóan növekvő szükségletének fedezésére. Még jobban megértjük azt, hogy mennyire szükséges a fémhulladék iparunk számára, ha figvelembe vesz­szük, hogy gépiparunk tervének 1 százalékos túlteljesítése - csupán hengerelt anyagból — 13 ezer ton­nával nagyobb fogyasztást jelent. Az idén pedig jelentős feszültség jött létre az anyagszükséglet és az anyag­források között, mivel az ipar idei termelési feladatai csaknem 5 és fél milliárd koronával magasabbak a má­sodik ötéves terv irányelveiben fel­tételezettnél. Ezért szükséges minden lehetőséget kihasználni az anyagta­karékőskodásra és a fémhulladék gyűjtésére. A FÉMHULLADÉKGYÜJTÉS AKCIÓJÁBA már sok ifjúsági kollektíva, üzem, szövetkezet kapcsolódott be. A sninai Vihorlát dolgozói például kötelezett­séget vállaltak, hogy koháműveink­nek ezer tonna vashulladékot szállí­tanak terven felül az első félévben A gottwaldovi gépgyár ifjúsági kol­lektívája máig 260 tonna fémhulla­dékot gyűjtött. A fémhulladék gyűj­tése a. bratislavai kerületben is jó halad, ahol a szövetkezetek „Több fémhulladékot a kohóknak — több gépet a szövetkezeteknek" jelsző aiatt kapcsolódtak be a gyűjtési ak­cióba. A Kovošrot vállalat itt a fém­hulladék gyűjtésében a legjobb ered­ményt elérő szövetkezetek számára még külön jutalmat, televíziós ké­szüléket, rádiót is juttat. A komáro­mi hajógyár dolgozói is kihasználnak minden alkalmat színesfém és vas­hulladék gyűjtésére. A fiatalok kez­deményezéséből elhatározták, hogy 5-6 métermázsa színes fémhulladé­kot és 50 métermázsa vashulladékot adnak át a felvásárló vállalatnak. Felsorolhatnánk még több példát is, követendő példa elég akad. De em­líthetnénk olyan üzemeket, traktorál­lomásokat, építkezéseket is. melyek­nek udvarán tonna számra hever a vashulladék, mert nincs aki össze­gyűjtse és átadja. E téren tehát SOK MÉG A TENNIVALÓ, különönsen a CSISZ-szervezetekben mert leginkább az ifjúság kezdemé­nyezésétől várjuk, hogy még széle­sebb mértékben meginduljon a fém­hulladék gyűjtése. A XI. pártkongresszus által kitű­zött feladatok teljesítésében nagv jelentősége van az anyagellátásnak is. Hogy 1965-ig megelőzhessük a legfejlettebb tőkés államokat az egy főre eső ipari termelés terjedelmé­ben, amint ezt a XI. pártkongresz­szus számunkra kitűzte, mindenkinek ki kell vennie részét e feladat tel­iesítéséből. A kitűzött feladatnak igen jelentős része épp az anvaqel­látás, az anyagtakarékoskodás és a fémhulladék gyűjtése, az, hoav ko­hóiparunk tervének túlteljesítéséhez elegendő jő minőségű nversar,,anoil rendelkezzenek. H . S.

Next

/
Thumbnails
Contents