Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-19 / 77. szám, csütörtök

Folytatódik a LEMP III. kongresszusának vitája Varsó (RP). - A LEMP III. kong­resszusának hetedik napján folyta­tódott a négy beszámolóról megin­dult vita. A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták meg Z. Nowaknak, a LEMP KB tagjának, a miniszternács elnök­helyettesének felszólalását. A szónok hangsúlyozta az SZKP XX. konqresz­szusának történelmi jelentőségét a világ munkásmozgalma szempontjá­ból és felidézte azt az időszakot, amikor Lengyelországban a reakció és a revizionisták támadták a LEMP­et beszennvezve mindent, ami egy kommunista számára a legszentebb. Igaz. hogy Lengyelországban nem volt sok revizionista, viszont iqen nagvhangűak voltak, — mondotta a szónok. A revizionisták a LEMP VIII. teljes ülésének helyes határozatait oly színben Igyekeztek feltüntetni, mint annak a korszaknak a kezdetét. mely nézeteik érvényesülését, a kapi­talizmus helyreállítását eredménye­zik. A revizionisták alkalmazkodtak a VIII. teljes ülés határozataihoz, és ez sok becsületes és párthű elvtár­sat megtévesztett. Sokaknál ez a dogmatikus -» szektás nézetek el­mélyülését okozta. A VIII. teljes ülés e határozatainak valóra váltásáért folytatott küzdelemben egybe tömö­rítette az egészséges erőket, azokat, akik erős, egységes, a marxizmus­leninizmus elveit szem előtt tartő pártot akarnak. A harc aktivizálta az egész pártot és növelte tekintélyét a dolqozók körében. A CSKP KB KÜLDÖTTSÉGE A VARSÓI MUNKASOK KÖRÉBEN. A CSKP KB küldöttsége a keddi órákban ellátogatott a varsói M. No­wotka Gépgyárba. A küldöttség tag­jai megtekintettek néhány üzemrész­leget és a gépeknél elbeszélgettek a munkásokkal. Fegyveres összecsapások Nyaszaföldön Bnatyre (CTK) - Nyaszaföldön to­vábbra is rendkívül feszült a helyzet. A Reuter ügynökség jelentése sze­rint hétfőn 79 afrikait tartóztattak le. A gyarmati csapatok Fort Man­ning , település környékén további 50 egyént tartóztattak le. A néger la­kosság itt nemrégen viharos tünte­téseket rendezett. A gyarmati csapatok Minszuk hegység vidékén tüzet nyitottak az afrikaiak tömegére. Az incidens so­rán egy afrikai meghalt, két további pedig megsérült. A Times közli, hogy a nyaszaföldi Fort Hill vidékén a gyarmati egysé­gek a légierők aktív segítségéve! nagy akciót indítottak az afrikaiak ellen, akiknek a lap jelentése szerint nincs más fegyverük, mint lándzsa Nehru ellenzi a Malediva-szigetek angol megszállását Delhi (ČTK) — Nehru Indiai miniszter­elnök március 15-ér. a képviselőházban ellenezte brit fegyveres csapatok elhelye­zését a Malediva szigeteken. Kijelentette: ..Nem helyeseljük a támaszpontok bárhol történő építésének politikáját. Csak annyit mondhatunk, hogy végeredményben az Ille­tő ország népének kellene erről döntenie. Semmit sem szabad rákényszeríteni a nép­re." Az indiai miniszterelnök határozottan ta­gadta, hogy a maledivi brit támaszpont India védelmét szolgálná. Világosan kijelen­tette: „Nem óhajtunk ilyen védelmet." és Íj, és ennek ellenére kitartóan harcolnak, 500 állig felfegyverzett katona és rendőr ellen. A sajtó­ügynökségek jelentéseiből kitűnik, hogy Fort Hill aránylag kis területe Nyaszaföld népének harci központ­jává vált a gyarmati uralom ellen vívott küzdelmében. A dél-rhodésiai hivatalok „bizony­talan időre" betiltották az afrikai lakosság gyűléseit és összejöveteleit, hogy megakadályozzák a nemzeti fel­szabadító mozgalom terjedését. Lord Perth gyarmatügyi állammi­niszter megérkezése napján Lusaká­ban Rhodésia és Nyaszaföld eme részének fővárosában az afrikai la­kosság ismét tüntetett. A gyarmati rendőrség beavatkozása során két afrikait megölt A Bangvéolo-tó kö­zepén fekvő Csilubi szigeten is za­vargások törtek ki. Erős rendőr­osztagok 20 percen belül 60 afrikait tartóztattak le. A rendőrség és a katonaság készenlétben áll. Oj el járás a szövetek megjelölésénél A Német Demokratikus Köztársa­ságban a kereskedelem javaslatára olyan készülékek gyártását kezdték meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a szövetek szélére centiméteres mér­tékbeosztást nyomhassanak. A „mér­cével" ellátott szövetek eladása lé­nyegesen gyorsabb, könnyebb és ameliett, hogy megkönnyíti a bolti dolgozók munkáját, sok félreértést, visszaélést és reklamációt küszöböl ki. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepségei A Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett ülésszak második nap­ján N. I. Satagin professzor, a moszk­vai Marxizmus-Leninizmus Intézet helyettes vezetője / előadást tartott „V. I. Lenin, a magyar proletárfor­radalom tapasztalatainak történelmi jelentőségéről" címmel. A Magvar Tanácsköztársaság hősi­es 133 napos harca az egész világ proletariátusának csodálatát kivívta - mondotta N. I. Satagin előadása befejező részében. — Lenin mélyen bízott a magyar proletariátus forra­dalmi erejében. Sokszor hangsúlyoz­Az 19Í9. évi harcok csehszlovák veteránjai Budapesten Budapest (CTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt meghívására szerdán a Magyar Tanácsköztársaság oldalán az 1919. évi harcokban részt vett csehszlovák vörösgárdisták 10 tagú küldöttsége érkezett Magyaror­szágra. A csehszlovák küldöttséget Keleti­páiyaudvarcn az MSZMP KB képvise­lője és dr. Julius Viktory, csehszlo­vák nagykövet üdvözölte a nagykö­vetség tagjaival. A csehszlovák vete­ránok küldöttsége részt vesz a Ma­gyar Tanácsköztársaság 40. évfordu­lójának ünnepségein és 14 napos magyarországi tartózkodása során el­látogat iparüzemekbe, termelőszövet­kezetekbe és megtekinti Magyaror­szág emlékhelyeit. ta, hogy az első elbukott proletár­köztársaság után jön a győztes má­sodik. A történelem ismét igazolta a lenini előrelátás helyességét. Szántó Rezső, a Tanácsköztársaság harcainak egyik részvevője, a ma­gyar vöröshadsereg nemzetközi ala­kulatairól tartott előadást. Hangsú­lyozta; a proletár nemzetköziség szel­leme hatotta át a nemzetközi ezre­dek harcosait. Liptai Ervin alezredes, a Hadtör­ténelmi Levéltár és Múzeum munka­társa előadásában a Magyar Tanács­köztársaság katonai stratégiájának néhány kérdésével foglalkozott. Vietor Márton, a bratislavai Komen­ský Egyetem Jogtudományi karának docense tartott ezután előadást „A Magyar Tanácsköztársaság se­gítsége a proletárdiktatúra megvaló­sításának kísérletéhez Csehszlovákiá­ban" címmel. Rámutatott: a magyar forradalmi proletariátus segítsége, amelyet az internacionalizmus szellemében nyúj­tott a Szlovák Tanácsköztársaság ki­kiáltása feltételeinek megteremtése idején 1919 júniusában érte el csúcs­pontját. A továbbiakban a szlovákiai tanácshatatom megvalósításával, erő­feszítéseivel foglalkozott és szólt ar­ról a segítségről, amelyet a szlovák proletariátus nyújtott a Magyar Ta­nácsköztársaság védelmének. — A Szlovák Tanácsköztársaság a csehszlovák dolgozó nép fontos for­radalmi hagyományai közé tartozik s értékes hagyománya a csehszlovák és a magyar proletariátus szocialista, jobb jövőjéért folytatott közös osz­tályharcának — mondotta befejezé­sül Vietor Márton. A koreai nők aktívan részt vesz­nek a szocializmus építésében. Egyre növekszik a fog­lalkoztatott nök száma, akik a ko­reai dolgozók 89 százalékát képezik. Sok koreai nő tu­dományos munkát végez. A képen Kim Dong Jun asszisztensei se­gítségével fűszer­növényeket ele­mez. (Foto Koreai Sajtóiroda). Amiről nem beszélnek A VÉLETLEN játéka folytán éppen akt kor került a kezembe egy hivatalos bro-; súra a Belga-Kongó egészségügyéről, ami­kor a legelrettentőbb hírek érkeztek a belga katonaságnak ezen a gyarmaton el* követett rémtetteiről. A brosúrát a brüsz­szeli világkiállítás alkalmából azzal a cél­lal adták ki, hogy bebizonyítsák, milyen kiválóan gondoskodnak Belga-Kongó lakosságának egészségéről. A füzet valóban szép kiállításban je­lent meg. A fedőlapon színes fénykép, amely gyermekét ötében tartó mosolygó néger anyát ábrázol. Az egészségügyi viszonyok leírása a következőképpen kez-. dödik: „Belga-Kongó lakosságának egész­ségéről való gondoskodás Belgium érdek­lődésének középpontjában állott már Af­rikában való tevékenységük kezdetének kezdetén". (Egész ügyes ez a „tevé­kenység" -kifejezés mindarra, amit a belga gyarmatosítók éveken át itt elkö­vettek). A továbbiakból kitűnik, hogy a gyarmatosítóknak tulajdonképpen min­dig fő célja volt a lakosság egészség­védelme. Hiszen már 1876-ban a jó Ili Leopold király utasítást adott egy kór­ház alapítására. A későbbi évek folya mán a lakosság egészségéről való gon­doskodás még fokozódott. Nemcsak az állam, hanem különféle vallási missziók, emberbaráti intézmények, söt maguk ö vállalkozók is szívükön viselték alkalma­zottaik egészségének kérdését és állítólag díjtalan orvosi ellátásban részesítették őket. És az eredmény? Idézzük a brosúrát: 1956-ban Belga-Kongónak 13 millió la­kosa volt. A születési arányszám 35/1000 (ezer lakosra 35 születés), a halálozás 21,6/1000, amellett a lakosság 40 száza­léka gyermek, 15 é»es korig. A csecse­mőhalandóságról nem írnak semmit, és et érthető, hiszen nemrégen még elképzelhe­tetlenül magas volt, a gyermekeknek kb. 50 százaléka halt meg egyéves koráig. 1956-ban ezer lakosra 5,6 kórházi ágy esett, az orvosok száma 643 volt, ami azt jelenti, hogy 20 000 lakosra esett egy ori vos! Arról viszont nincs szó a brosúrá­ban, hogy az orvosok és a kórházak milyen mértékben szolgálják a bennszü-. lőtteket. Ugyancsak más forrásból tud­juk, hogy hatalmas területek vannak tel­jesen orvosok nélkül, akik akár a kórhá­zak, a városokban vannak összpontosítva és főleg a fehér lakosság egészségét védik. Az országban a legszörnyűbb fer­tőző betegségek dühöngenek, mint, álom­kór, malária, lepra, tuberkulózis stb. A rossz táplálkozás, ivóvízhiány, a bor­zalmas lakásviszonyok következtében rend­kívül magas a megbetegedések és elhalá­lozások száma. Ezek az eredményei tehát annak a „nemes" törekvésnek, amelyet a kormány 80 évvel ezelőtt, a megszállás óta maga elé tűzött. Beismeri ezt a hivatalos bro­súra is. Magyarázatként a szociális és gazdasági fejlődés elmaradottságát, a la­kosság alacsony kulturális színvonalát említi. De hogy miért ilyen elmaradot­tak, arról inkább nem beszélnek. —vá. Hazánk történelmének egyik legmegalázóbb eseménye 20. évfor­dulójáról emlékeztünk meg március 15-én. Nincs Csehszlovákiában úgy­szólván olyan ember, akit ne fűzne valamilyen borzalmas emlék a sötét nácikorszaknak ehhez az évforduló­jához s ami utána következett. Hisz többé-kevésbé hazánk valamennyi lakosát közvetlenül érintette a bar­naingesek uralma. De a visszaemlé­kezések során egy érzés uralkodik mindannyiunkban: a Szovjetunióhoz fűző szövetségünk a sziklaszilárd biztosítéka annak, hogy 1939. március 15-e nálunk már soha többé nem ismétlődhetik meg. Hazánknak a náci hadsereg ál­tal való megszállása 20. évfordulójá­nak napjaiban a közvélemény foko­zott figyelmének középpontjában is­mét a német kérdés jelenlegi fejlő­dése áll. Hogy ez mily nagy jelentő­ségű a mi számunkra s általában, valamennyi európai nemzet biztonsá­ga szempontjából mennyire fontos e bonyolult kérdés megoldása, ezt új­ból aláhúzta az az emlékirat, ame­lyet történelmünk tragikus esemé­nyének évfordulója alkalmából kor­mányunk kidolgozott és a volt Hitler ellenes koalíció 41 államához eljut­tatott. Ez az emlékirat megcáfolha­tatlan tények alapján nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amellyel a Német Szövetségi Köz­társaságban növekvő német milita­rizmus újból fenyegeti a világot. Az a német imperializmus és militariz­mus, amely az USA agresszív impe­rialista erőinek segítségével a pots­dami egyezménynek a nyugati ha­talmak által való durva megsértése következtében egyre jobban és me­részebben üti fel fejét. Ma azonban már mindenki előtt világos, hogy a müncheni egyezmény és a Csehszlovák Köztársaság fa­siszta megszállása óta alapjaiban megváltoztak a világ erőviszonyai. Ma már hatalmas szocialista tábor áll fenn a Szovjetunióval az élen s e tábor elszakíthatatlan részét alkotja a Német Demokratikus Köztársaság Egvhét és a Csehszlovák Köztársaság is. Csehszlovákia ma már nem válhat az imperialista hatalmak tehetetlen já­tékszerévé. A Német Demokratikus Köztársaság a béke szilárd bástyája lett magában Németországban. Abban a helyzetben, amikor a Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy a német imperializmus és militarizmus bár­milyen támadását a Német Demokra­tikus Köztársaság vagy Csehszlovákia ellen a Szovjetunió elleni támadásnak minősítené, a támadók — ha egyál­talán addig merészkednének — el­kerülhetetlenül teljes vereséget szenvednének. Ez az a tanulság amelyet a nyugati országok uralkodó köreinek le kell vonniok a Csehszlovák Köz­társaság fasiszta megszállása 20. év­fordulóján. A tanulság egyértelmű: valamennyi európai nemzet legfőbb érdeke megfékezni a Nyugat-Német­országban újjáéledt imperializmust és militarizmust. És az ehhez vezető utak megmutatják és egyengetik a szovjet javaslatok, amelyeknek meg­valósítása új korszakot nyitnak az európai nemzetek békés együttműkö­désében. Az utóbbi napok nemzetközi ese­ményei azt mutatják, hogy a nyugati nagyhatalmak is kénytelenek a német kérdés valamilyen megoldását keres­ni. A szovjet kezdeményezés, amelyet hazánk kormánya és dolgozói telje­sen támogatnak, ma már oly erős és a nemzetek — a szocialista világ­rendszeren kívül is — oly nagy egyetértéssel támogatják, hogy a nyugati nagyhatalmak e javaslato­kat nem merészelik mereven eluta­sítani. Erre vall a Moszkvából visszatért Macmillan körutazása Párizson, Bon­non, Ottaván keresztül Washington­ba, ahova éppen ma érkezik az Eiserihowerrel való, moszkvai tár­i gyalásainak további sorsára bizonyá­1 ra döntően kiható megbeszélésre. Az amerikai imperialista politika Mac­millan megérkezését megelőző na­pokban legnehezebb ágyúit vonultat­ta fel: a múlt hét végén Taylor, az Egyesült Államok szárazföldi hadse­regének vezérkari főnöke tartott Hit­lerre emlékeztető, bizonyos vonatko­zásokban még rajta is túltevő, mert atombombával fenyegetőző „berlini beszédét". Hétfőn este Eisenhower elnök előre beharangozott televíziós fellépésén ugyan már mérsékeltebb hangot használt, de ö is abban látja az Egyesült Államok álláspontjának lényegét, hogy „Berlin és a német kérdés megoldásánál semmibe sem megy bele, ami akár csak egy haj­száljai is gyöngítené az Egyesült Ál­lamok európai pozícióit. Hogy a köz­véleményt megnyugtassa, esetleges nyári legmagasabb síkon való össze­jövetel lehetőségét csillogtatta meg, persze csak akkor, ha „annak minden feltétele előzetesen megvalósul". Franciaország az elmúlt hét vé­gén két tekintetben is kellemetlenül meglepte a nyugati világ reakciós köreit. Az egyik De Gaulle azon be­jelentése, hogy a Földközi-tengeri francia hadiflottát kivonja a közös NATO-főparancsnokság alól. Az aránylag csekély francia flottával való tüntetés nem nagy jelentőségű, mert a hajóhadak ideje — különösen aránylag kis terjddelmű zárt tenge­rekben, mint amilyen a Földközi­tenger — bizony már lejárt, mégis megrökönyödést keltett, főleg Wa­shingtonban, de Gaulle bejelentése. A New York Herald Tribúne azt emle­geti, hogy ez a bejelentés „a lehető legrosszabbkor jött, mert most van éppen a legnagyobb szükség a NATO egységes katonai hatalmának de­monstrálására". Ismeretesek de Gaul­le és a francia monopolista körök ambíciói nagyobb mérvű érvényesü­lésre a világpolitikában, vezető szerepre a NATO-ban. A Frankfurter Zeitung szerint de Gaulle domenstrá­cióját az váltotta ki, hogy az Egye­sült Államok megtagadták atomreak­torok szállítását francia tenegeralatt­járők részére, amit pedig Angliának megadtak. Erre a vádra washingtoni körök azt válaszolták, hogy nem ad­hatják ki Franciaországnak ezt a rendkívül értékes katonai „titkot", miután Franciaország „továbbra is át van hatva kommunistákkal." Hát így a reakciós körök az Atlan­ti-óceán mindkét oldalán m|ris de Gaulle orra alá dörgölték március 8-i vereségének következményeit. Ezt a vereséget azután március 15-e, a községi választások második fordulója még jobban elmélyítette. Még a Le Monde is, a francia kor­mány félhivatalosa, részletes térképet hoz a Párizs körüli vörös övezetről, a peremvárosokban bekövetkezett ha­talmas kommunista és baloldali győ­zelemről. Itt tulajdonképpen a reak­ció fegyvere fordult annak kitervezői ellen, mert a Párizs-környéki váro­sokban a többségi szavazati rendszer alapján számos helyen tiszta kommu­nista városi tanácsot választottak meg, míg. a múltbeli választási rendszer alapján a kommunistáknak csak többségük volt s lett volna most is. De Gaulle tehát személyesen, még jobban azonban rendszere, rövid né­hány hőnap alatt levitézlett. Ezen görcsös ragaszkodása a francia nép legrosszabb „szövetségeséhez" a né­met ágyúgyárosok politikai exponen­séhez, Adenauerhez. amelyeknek ágyúi nem egészen egy évszázad alatt háromszor tették tönkre Fran­ciaországot, sem tud segíteni, sőt. Moszkvában iraki gazdasági kül­döttség járt és eredményes tárgya­lásokat folyatott a Szovjetunióval, így a Szovjetunió mindkét vezető arab államot gazdaságilag támogatja függetlenségének gazdasági kiépíté­sében. Politikailag is támogatná az arab államok ismperiaiista-ellenes harcát, amennyiben az Egyesült Arab Köztársaság vezető politikai tényezői nem folytatnának újabban ebben a tekintetben téves, rossz úton járó po­litkát. A kommunistáknak üldözése nem alkalmas arra, hogy a gazda­ságilag még meg nem erősödött Egyesült Arab Köztársaság igazi po­litikai függetlenségének ügyét szol­gálja, nem alkamas arra, hogy az imperializmus elleni eredményes küzdelmét elősegítse, hiszen e népek szabadságáért küzdő legjobb szövet­ségeséről, a kommunisták együttmű­ködéséről mond le. Ezért reméljük, hogy az imperialista intrikák, a bag­dadi szövetség összeomlása követ­keztében keletkezett ellensakkhúzá­sok csődöt mondanak és valamennyi fiatal arab nemzeti állam egyhamar rájön ^rra, hol van az igazi ellensége és hol vannak igazi barátai. A bagdadi szövetséget pótolni hivatott három katonai szerződés, amit az Egyesült Államok Irt alá minap Törökországgal, Iránnal és Pa­kisztánnal, máris súlyos további bo­nyodalmakra vezet, miután Pakisztán, amint az várható volt, a kapott ame­rikai fegyvereket India elleni kas­míri „igényeinek" kielégítésére akar­ja felhasználni, sőt részben már fel is használja. Ogy látszik, hiába je­lentette ki Dulles Nehrunak, hogy ezek a fegyverszállítmányok „kizáró­lag a nemzetközi kommunizmus elleni harcra szolgálnak". Annál nagyobb lelkesedéssel fogadták Indiában az e napokban ottjáról szovjet küldöttsé­get, amelynek megbeszélései és láto­gatásai alapján tovább mélyül a vi­lág második és harmadik legnépesebb államának barátsága. -cs-n. ÜJ SZÖ 4 * 1959. március í*,

Next

/
Thumbnails
Contents