Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-18 / 76. szám, szerda

Legyen már egyszer vége TÖBB TAKARMÁNYT A Sp. Nová Ves környéki szövetkezetesek olyan takarmányfajtá­kat termelnek, amelyeket e tájon a múltban egyáltalán nem ter­meltek. A Sp. Nová V'es-i járásban 25 hektáron takarmánysárgaré­pát, a smižani meg a hodkovcei szövetkezetben takarmánykáposztát termesztenek. M. S. '• 1111 íl 111111111 m 1111111 n 111 1 • 111111111 1111 in i n 111111111111111 (11111111111111111111111 • 11 1: íi 11111 1 • • i A JÓ ÖTLET sokat segít A tornaijai járási szövetkezeti kon­ferencián a beszámoló is, a felszó­lalók nagy része is bírálta, hogy a szövetkezetek döntő részében az ' alapszabályzat egyes pontjai még mindig nem érvényesülnek kellőkép­pen. Az alapszabályzatnak különösen a háztáji gazdaság nagyságát meg­határozó cikkelyét nem tartják be a szövetkezetesek. A konferencia résztvevői eme elmarasztalandó je­lenség okait többféleképpen próbái­tik megmagyarázni, de végérvénye­sen a legtöbben oda lyukadtak ki, hogy A HIBÁK GYÖKEREIT NAGY RÉSZBEN MAGUKBAN AZ EMBEREKBEN, a szövetkezeti tagokban, s egyes esetekben a falusi funkcionáriusok­ban kell keresni. A szövetkezeti ta­gok nagy része még mindig helyte­lenül értelmezi a szövetkezést, még mindig nem tudatosították azt, hogy jövedelmük fő forrásának a szövet­kezetet tekintsék. A túlméretezett háztáji gazdaságokkal különösen a kezdő, illetve gyengébben gazdálkodó szövetkezetben találkozhatunk. Ese­tenként azonban a közepesen gaz­dálkodó szövetkezetekben is előfor­dulnak ilyen esetek, különösen akkor, ha maguk a helyi vezetők, a falusi pártszervezetek tagjai, a HNB válasz­tott tagjai nem lépnek fel erélyesen a rendbontókkal szemben és még in­kább akkor, ha ők maguk is részesei az alapszabályzat megsértésének. A sajőgömöri EFSZ például szlo­vákiai méretben a közepesen gazdál­kodók közé tartozik, DE NÁLUK SINCS MINDEN RENDBEN A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK KÖRÜL. A beszámoló is megállapította, hogy ezen a téren Sajógömörön is bőven van még tennivaló, annak ellenére, hogy a szövetkezet, illetve a község vezetői emiatt már több esetben bírá­latot kaptak. A szövetkezetben több mint 40 tagnak a megengedettnél jóval több a háztáji földje. Hogy mindmáig miért nem tudták érvényre juttatni a szövetkezeti alapszabály­zat erre vonatkozó cikkelyét, anni'c talán az a legfőbb oka, hogy egyes vezetők ezt maguk sem szorgalmaz­zák. Brezina Bélának, a HNB elnö­kének szintén több mint 1 hektár föld van a tulajdonában „háztáji" néven. Tehát Brezina Béla akarva, nem akarva az alapszabályzat meg­sértőinek malmára hajtja a $izet. Nézd csak, Pali, nem jól van ez így. Miért bontod meg á rendet? Aligha, mert először a saját portá­ján kellene, hogy rendet teremtsen. A gyengébben gazdálkodó szövet­kezetekben még kiütközőbben dívik az alapszabályzat e pontjának meg­sértése. Hogy csak egy példát említ­sünk. A jénei szövetkezetben például egyes szövetkezeti tag személyes tulajdonában egész falka sertés van. Sáfrányi Sándor például két kocát és 20 különböző nagyságú sertést tart. Nem célunk most a példák tömke­legét felsorolni, bár ezt is megtehet­nénk, inkább arra szeretnénk rámu­tatni, hogy a túlméretezett háztáji gazdaságok mily károsan befolyásol­ják a mezőgazdasági, illetve a szövet­kezeti termelést. A túlméretezett háztáji gazdálko­dás nagymértékben leköti a szövet­kezeteseket, s ennek következtében NEM MÜVELIK KELLŐKÉPPEN A KÖZÖS FÖLDET. Elhanyagolják a közös állattenyésztés minőségi és számbeli fejlesztését. A tornaijai járásban van jőnéhány szövetkezet, ahol a háztáji gazdálko­dással kapcsolatos problémákat már úgy-ahogy rendezték s ez a közös gazdaság termelési színvonalában is visszatükröződik. A szövetkezetek na­gyobb részében azonban még mindig fönnáll az a veszély, hogy a közös gazdálkodás mellett kialakul az egyé­ni gazdálkodás is. Ez az áldatlan helyzet az egész járásra rányomja bélyegét. A mun­kaegységek értékének járási átlaga alig 9 és fél korona. Hogy miért csak ennyi ? Azért, mert A ROSSZUL MŰVELT FÖLD GYENGÉN TERMETT. A nem termelt takarmánnyal nem lehet jószágot nevelni, illetve hizlal­ni. A járási tervhez mérten gabona­félékből majdnem hárommillió korona értékűvel termeltek, illetve adtak el kevesebbet az államnak. Szemesta­karmányokból a feltételezettel szem­ben majdnem annyival termeltek ke­vesebbet, amiből közel 6 ezer disznót tudtak volna 100 kilósra hizlalni. Ez hozzávetőleges számítás szerint is közel 8 millió koronát jelentett volna a szövetkezeteknek, és ha csak e két terméknél elérik a feltételezett szin­tet, a munkaegységek értéke legalább 6 — 7 koronával lett volna nagyobb. A baj megtörtént, ezen most már segíteni nem lehet, de a jövőre vo­natkozólag határozott intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a szövetke­zeti törvényeket maradéktalanul be­tartsák. Itt meg kell említeni azt is, hogy a túlméretezett háztáji gazda­ság nemcsak a közös gazdaság ter­melési színvonala emelkedésének a kerékkötője, 1 deMnég azt is nagyban befolyásolja, hogy a megtermett ter­ményből mennyi került az állami rak­tárakba. Közismert dolog, hogy a jó­szágot takarmányozni kell. De mit tesznek az olyan szövetkezeti tagok, akiknek mondjuk két-három szarvas­marha és 20-22 disznó van az istálló­jukban ? Magától értetődik, hogy minden úton-módon a szükséges ta­karmány megteremtésére törekednek, többek között mindent elkövetnek azért, hogy a lehető legmagasabbra srófolják a munkaegységek után járó természetbenieket. Arra is elég gya­korlati példa szolgál, hogy egyes szövetkezetekben LAZÍTJÁK A TERMELÉSI NORMÁKAT; csak azért — habár ily módon csök­ken is a munkaegységek tervezett értéke — hogy minél több munka­egységet szerezhessenek, mivel a munkaegységek száma dönti el, hogy mennyi gabonát kapnak majd. Ezt úgy kell érteni, hogy ha például ere­detileg egy munkaegység után két kiló gabonát terveznek, nem mindegy, hogy valaki 500 vagy 700 munkaegy­séget ér el. Meg kell mondani úgy, ahogy van, a járás gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetesei jövedelmük fő forrását nem a közösben, de az egyéni gaz­dálkodásban látták. Ezt elősegítette az is, hogy a begyűjtő-üzem a járási nemzeti bizottság beleegyezésével szerződést kötött a szövetkezeti ta­gokkal, hogy a háztáji gazdaságban nevelt, illetve hizlalt jószágot állami felvásárlási áron átveszi, sőt e célra abraktakarmányt is kiutal. Ez a mód­szer már oly méretben terjedt el, hogy még azok a szövetkezeti tagok is, akik néhány ár földdel léptek a szövetkezetbe, és a múltban jófor­mán nem is tartottak állatot, ma hat-hét disznót hizlalnak és a közös­be csak úgy tessék-lássék járnak dolgozni. Ahogyan a CSKP KB legutóbbi ülé­sén Krutina elvtárs is mondta, az eddig fennálló begyűjtési, illetve ál­latni felvásárlási árak a jól gazdál­kodó szövetkezeteket már nem ösz­tönözték magasabb terméshozamok elérésére, de hátráltatták a gyengéb­ben gazdálkodó szövetkezetek fejlő­oését. Az újabb és általában gyen­gébben gazdálkodó szövetkezetek pillanatnyilag nem tudták a termelés színvonalát olyan magasra emelni, hogy a kötelező beadáson felül még a jóval magasabb állami felvásárlási áron is tudjanak termékeket értéke­síteni Ez kedvetlenséget, közömbös­séget váltott ki a közös gazdálkodás­sal szemben, és egyre jobban a ház­tájira terelte a tagok figyelmét, mi­vel az Onnan eredő termékeket magas áron értékesíthették, s így bevételük fő forrásának is ezt tekin­tették. Az új begyűjtési árak a jövőre vonatkozólag úgy lesznek megszabva, hogy azok a már jól gazdálkodó ,szö~ vetkezeteket a termelési eredmények növelése meHett , * ** ÄÓÍ A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE ÖSZTÖNÖZZÉK, éš a kezdő, gyengébben gazdálkodó szövetkezeteket elősegítsék a fejlő­désben, s olyan körülményeket te­remtsenek, hogy a ma még háztáji gazdálkodásra építő szövetkezeti ta­gok a közösben lássák fő jövedelmi forrásukat. SZARKA ISTVÁN Ján Petroš az érsekújvári traktoť­állomás műhelyében mint asztalos már több mint 9 éve dolgozik. Jozef Bálán kerékgyártóval együtt készíti és javít­ja a kerekeket. A vetógépek és egyéb erőgépek fakerekei egyre-másra töre­deznek. A nehéz munkát a kerekek átlagban mindössze egy évig bírják. Mindketten sokat törték fejüket, mit lehetne tenni, hogy meghosszabbítsák a kerekek élettartamát. Jó ötletük tá­madt, ami kisegítette őket zavarukból. A küllőket akácfából készítették s ez­által öt évvel meghosszabbították a ke­rekek élettartamát. — Ez már csak azért is jő ötlet volt - mondotta Jozef Balcm - mert más­képpen nem győztük volna a kerekeket gyártani. December óta már több mint 150 darabot készítettünk. Azonban nemcsak ők ketten, hanem az érsekújvári traktorállomás többi dolgozója is rendes munkát végzett e télen. — Hiszen a tavasz idestova beköszönt és a gépeket rendbe kell hoznunk, — mondotta Balázs István, az üzem igaz­gatója a traktorállomás dolgozóinak. Azonban egy más ok is sürgette a dol­gozókat, hogy a karbantartást jól és idejében elvégezzék. Idejében azért, mert a gépek és a gépberendezés ja­varészét a közeljövőben az EFSZ-ek veszik át. — Eddig — mondotta többek között az üzem igazgatója — 16 brigádköz­pontból 18 egységes földművesszövet­kezetet láttunk el gépekkel. Egyes szö­vetkezetek a legközelebbi napokban komplett gépesítésre vesznek át gépe­ket, vagyis átvesznek egy egész bri­gádközpontot. Már hat község szövet­kezetei számára készítettük el á gé­peket és a felszerelést. Ezenkívül a szímöl EFSZ két gabonakombájnt is át­A Zsigárdi Állami Gazdaság dolgo­zóit a népünk életszínvonalának to­vábbi emeléséről szóló párthatározat további odaadó munkára lelkesíti. Teljes igyekezetükkel a tavaszi mun­kák jó elvégzésére törekednek, hogy biztosítsák az SZLKP KB legutóbbi gyűlésén említett hiányosságok pót­lását, és a kitűzött feladatok teljesí­tését. A takarmánytermesztés növe­vesz. A gépeket és berendezést a leg­nagyobb rendben adtjuk át. Jozef Vančák főgépész és Vojtech Kundelrlík műhelyvezető értenek mun­kájukhoz. Ennek legjobb bizonyítéka a munkaszervezés, a fegyelem és a rend a munkahelyeken. Közölték, hogy a traktorjavítások tervét 100 százalékra teljesítették. A felszerelést is rendbe­hozták. Jelenleg gabonakombájnokat, kévekötöző gépeket, silókombájnokat és cséplőgépeket -javítanak. Számításuk szerint a javításokat május végéig be­fejezik. A legjobb javító-munkaegyüttesek közé tartozik a Kiss Ferenc és Juhász György tapasztalt mechanikusok veze­tése alatt ,álló javítócsoport, amely a traktorok javítását végzi. Ez a csoport feladatát folyamatosan 100 százalékra teljesíti, mégpedig mind a mennyisé­get, mind a minőséget illetőleg. A to­vábbi dolgozók is példás munkával bi­zonyítják, hogyan kell értelmezni' a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. Nem lehet mindannyiokat felsorolni. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ma, amikor az egységes földművesszö­vetkezetek IV. országos kongresszusá­nak előkészületei jegyében . élünk, amely szövetkezeti gazdálkodásunknak megmutatja a hozamok fokozására ve­zető utat, gyárimunkásaink arra tö­rekszenek, hogy szövetkezeteink tag­jainak segítségére legyenek fokozott feladataik biztosításában. Ez főképp a mezőgazdasági gépek gyártásának és javításának szakaszán nyilvánul meg, amely gépek nélkül a mezőgazdasági termelés fokozása nem lenne elérhető. Az érsekújvári traktorosok példás munkája a legnagyobb bizonyíték arra, hogy szövetkezeti tagjaink elérik a ho­zamok fokozását. J. S. lését többek között azzal akarják elérni, hogy 20 hektár lucernát trá­gyalével megöntöztek. Szép kötele­zettségvállalást tettek a lófogatoknál dolgozó munkások is, akik kitűzött feladataik 50 százalékkal való túltel­jesítését vállalták a tavaszi, nyári és őszi munkálatok idején. Deák István, Zsigárd mokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átnövésérei • * * A XI. kötet befejező része Gott­wald elvtársnak a felszabadított te­rületen elhangzott beszédeit tartal­mazza. Ezek közül talán a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén, 1945. április 5-én elmondott beszéde a legfonto­sabb, amelyen az új kormány nevében mintegy kinyilatkoztatta a szlovák nép „magna chartáját". (467. oldal.) A szlovák nemzetnek ebben a közjogi alapokmányában következetesen érvé­nyesülnek az előbbi két esztendő számos vitájában kialakult és kikris­tályosodott helyes elvek a csehek és a szlovákok nemzeti viszonyát illető­leg az új Csehszlovák Köztársaság­ban, ami később a népi demokra­tikus köztársaság konszolidálásának fontos pillérét jelentette. * * * Éppen a napokban volt húsz éve annak, hogy a szlovák klerofasiszták elszakadtak a csehszlovák államtól és kikiáltották az úgynevezett „szlovák autonóm államot". Egy nappal később, 1939. március 15-én Hitler fasiszta csapatai megszállták a cseh és morva országrészeket, míg Horthy csapatai Kárpát-Ukrajnát. Mindennek követ­kezményeképpen népeink a legsú­lyosabb veszélyek közepette átvészel­ték a fasizmus hat évig tartó bar­barizmusát. E szomorú emlékű 20 éves évfor­duló arra kötelez minket, hogy erőt merítsünk a kommunista párt hősi küzdelmeiből, dicső tradíciójából, a párt vezette gigászi építőmunkából és tanulmányozzuk Gottwald elvtárs mű­vét, mely felverte z minket a háborúé gyújtogatok elleni harcra, a további örömteljes munkára a szocializmus befejezéséért hazánkban. Róják Megjelent Klement Gottwald Műveinek XI. kötete magyar nyelven |p napokban jelent meg Eu Szlovákia Kommunista Pártja Párttörténeti Intézete szerkesztésében Klement Gott­wald Műveinek XI. kötete ma­gyar nyelven. A kötet népünk nemzeti fel­szabadító küzdelmének utolsó, legmozgalmasabb, de egyben legfontosabb szakaszát öleli fel 1945 februárjától 1945. má­jus 9-ig. Tartalmazza Gottwald elvtárs moszkvai rádiókommen­tárjain kívül számos írását és beszédét, amelyet részben még a Szovjetunióban, részben pedig a fokozatosan felszabaduló ha­zában odahaza tartott. Az a végzetes vereség, amelyet a hitleri fasiszta hadsereg Sztálingrád­nál, majd Kurszknál elszenvedett, végleges fordulatot jelentett a Nagy Honvédő Háborúban. Ettől kezdve a szovjet hadsereg szüntelenül maga előtt hajtotta egész Európa fasiszta hadseregeit, kiűzte őket a Szovjetunió területéről és volt még elég ereje számos elnyomott európai és ázsiai nép felszabadítására. A német fasiszták végleges veresé­gének távlata buzdítóan hatott a megszállt területek népeire és fo­kozta ellenállásukat, felszabadító harcukat. Lengyelország, Jugoszlávia, Görögország. Franciaország és más országok területén egyre jobban ki­terjedt és erősödött a fegyveres par­tizánharc. Pártunk moszkvai vezetősége, ab­ból a tényből kiindulva, hogy a fel­szabadító harc súlypontja egyre in­kább hazánk területére tolódik át, munkájának döntő részét a fegyveres partizánalakulatok megszervezésére, és irányítására fordította. Gottwald elvtárs tevékenyen részt vett ebben a munkában. Ugyanakkor elméleti sí­kon foglalkozott a nemzeti demokra­tikus forradalom kérdéseinek megol­dásával, annak jövőbeli gyakorlati megvalósításával a felszabaduló ha­zában. Műveinek XI. kötetében talál­ható beszédei, cikkei ezért rendkívül nagy jelentőségűek Csehszlovákia Kommunista Pártja stratégiájának és taktikájának tanulmányozása szem­pontjából ebben a döntő időszakban. A keleti fronton elszenvedett óriási ember- és anyagveszteségek arra késztették a hitleri hadvezetőséget, hogy a sztálingrádi csata másnapján úgynevezett „totális mozgósítást" rendeljen el, amely kiterjedt nemcsak a németek lakta területekre, hanem Európa számos hitleri csizma alatt nyögő népére. Klement Gottwald 1943. február 10-i beszédében leleplezte a totális mozgósítás jelentőségét és ve­szélyét: „Tudjátok, miről van szó. Arról, hogy valamennyi 16 — 60 év kö­zötti cseh'férfit és 17-45 év közötti cseh nőt rabszolgamunkára kell haj­tani a német gépezet számára ..." (31. oldal). A hazai ellenállási mozgalomra ab­ban az időben nagy és felelősségtel­jes feladat hárult. Gottwald elvtárs rádióbeszédeiben és kommentárjaiban ellenállásra buzdította a népet, arra, térjen ki, bújjon el a totális mozgó­sítás elöl. Tanába szerint ennek leg­jobb módja a falvakra, a nagy erdő­ségekbe, a hegyek közé való mene­külés, kis harci csoportok, fegyveres partizánalakulatok alakítása. Gottwald elvtárs rámutatott arra, hogy a to­tális mozgósítással szemben az ellen­állás szükségszerűen a fegyveres harc kiszélesítéséhez vezet: „Nemzetünk­nek fel kell készülnie arra, hogy vég­leg leszámolhasson a megszállókkal, hogy kiűzhesse őket országunkból, hogy — amint az alkalmas pillanat elérkezik — készen legyen a nemzeti felkelés megindítására" (104. oldal). Míg Klement Gottwald elvtárs és a párt moszkvai vezetősége a felszaba­dító harg fősúlyát a megszállók elleni partizánharcban, a tömeges fegyveres felkelésben látta, addig a londoni burzsoá emigráns csoport fékezni igyekezett a partizán-csopor­tok szervezését, a fasisztaellenes ha­zai mozgalmat. A londoni polgári emigráció tudatában volt annak, hogy ez a széleskörű népmozgalam számá­ra milyen veszélyt jelent. A londoni csoport azt a maszlagot terjesztette, hogy az erőket nem szabad szétfor­gácsolni korai és apró partizánhar­cokban, hanem várni kell, míg a hely­zet megérik a felkelésre. Ezt a kon­cepciót átvették Husák, Novomeský és az általuk befolyásolt egész bur­zsoá nacionalista csoport. Az az erőfeszítés, amelyet a párt Központi Bizottsága Gottwald elv­társsal az élén Csehszlovákia népének a fasiszta megszállók elleni mozgósí­tásában kifejtett, nem volt hiábavaló. A „Nemzeti felszabadító háború Szlovákiában" című cikkében Gott­wald elvtárs a szlovák nemzeti fel­kelés nagy katonai, politikai és er­kölcsi jelentőségéről számol be. A szovjet hadsereg győzelmes elő­nyomulása, határainkhoz való közele­dése révén felvetődött az a fontos kérdés, hogyan rendezzük be új éle­tünket a felszabadított köztársaság­ban. Az új köztársaság jellegét ille­tőleg a párt abból az igen tanulságos történelmi tapasztalatból indult ki, amelyet az 1918 —1920-as években szer­zett az első burzsoá Csehszlovák Köz­társaság megalakításakor. Gottwald elvtárs számos cikkében és beszédé­ben kifejtette a párt álláspontját ebben a kérdésben A csehek és a szlovákok végérvényesen és vissza­vonhatatlanul utat választottak. Ez a Szovjetunióhoz fűződő legszorosabb barátság, együttműködés és hűség útja." (327. oldal.) Gottwald elvtárs pártunk állás­pontját kifejtve megállapítja, hogy az új köztársaságnak a legszilárdabb és legőszintébb barátság szellemében kell épülnie a Szovjetunió iránt. En­nek szellemében írták alá 1943. de­cember 12-én Moszkvában a Szov­jetunió és Csehszlovákia közötti szövetségi szerződést, amely biztosí­totta Csehszlovákia jövőjét és lehe­tővé tette, hogy majdan a felszaba­duló nép minden erejét az új élet építésére összpontosíthassa. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának vezetői, Gottwald elvtárssal az élü­kön, 1945 őszén Benessel is tárgyal­tak Moszkvában. Előterjesztették a köztársaság akkori elnökének azokat a javaslatokat, amelyek azután a kassai kormányprogram alapjául szolgáltak. Beneš ekkor ezeket az elveket elfogadta. A párt moszkvai vezetőségének a Iondoni pártcsoport­hoz küldött levele foglalkozik ezzel kapcsolatban a nemzeti demokratikus forradalom alapelveivel, meghatározza a forradalom jellegét és hangsúlyozza, hogy a kormányprogram következetes teljesítése a felszabadult hazában biztos feltételt teremt a nemzeti de­. . Í. T5P^"FľT,JW.U'.H ' A*1 Teljesítik a páftfotärozatot „ ÜJ SZÖ 5 * 1959. március í*,

Next

/
Thumbnails
Contents