Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-18 / 76. szám, szerda

Legyen már egyszer vége TÖBB TAKARMÁNYT A Sp. Nová Ves környéki szövetkezetesek olyan takarmányfajtákat termelnek, amelyeket e tájon a múltban egyáltalán nem termeltek. A Sp. Nová V'es-i járásban 25 hektáron takarmánysárgarépát, a smižani meg a hodkovcei szövetkezetben takarmánykáposztát termesztenek. M. S. '• 1111 íl 111111111 m 1111111 n 111

1 • 111111111

1111 in i n 111111111111111 (11111111111111111111111 • 11

1: íi 11111

1 • • i A JÓ ÖTLET sokat segít A tornaijai járási szövetkezeti konferencián a beszámoló is, a felszólalók nagy része is bírálta, hogy a szövetkezetek döntő részében az ' alapszabályzat egyes pontjai még mindig nem érvényesülnek kellőképpen. Az alapszabályzatnak különösen a háztáji gazdaság nagyságát meghatározó cikkelyét nem tartják be a szövetkezetesek. A konferencia résztvevői eme elmarasztalandó jelenség okait többféleképpen próbáitik megmagyarázni, de végérvényesen a legtöbben oda lyukadtak ki, hogy A HIBÁK GYÖKEREIT NAGY RÉSZBEN MAGUKBAN AZ EMBEREKBEN, a szövetkezeti tagokban, s egyes esetekben a falusi funkcionáriusokban kell keresni. A szövetkezeti tagok nagy része még mindig helytelenül értelmezi a szövetkezést, még mindig nem tudatosították azt, hogy jövedelmük fő forrásának a szövetkezetet tekintsék. A túlméretezett háztáji gazdaságokkal különösen a kezdő, illetve gyengébben gazdálkodó szövetkezetben találkozhatunk. Esetenként azonban a közepesen gazdálkodó szövetkezetekben is előfordulnak ilyen esetek, különösen akkor, ha maguk a helyi vezetők, a falusi pártszervezetek tagjai, a HNB választott tagjai nem lépnek fel erélyesen a rendbontókkal szemben és még inkább akkor, ha ők maguk is részesei az alapszabályzat megsértésének. A sajőgömöri EFSZ például szlovákiai méretben a közepesen gazdálkodók közé tartozik, DE NÁLUK SINCS MINDEN RENDBEN A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK KÖRÜL. A beszámoló is megállapította, hogy ezen a téren Sajógömörön is bőven van még tennivaló, annak ellenére, hogy a szövetkezet, illetve a község vezetői emiatt már több esetben bírálatot kaptak. A szövetkezetben több mint 40 tagnak a megengedettnél jóval több a háztáji földje. Hogy mindmáig miért nem tudták érvényre juttatni a szövetkezeti alapszabályzat erre vonatkozó cikkelyét, anni'c talán az a legfőbb oka, hogy egyes vezetők ezt maguk sem szorgalmazzák. Brezina Bélának, a HNB elnökének szintén több mint 1 hektár föld van a tulajdonában „háztáji" néven. Tehát Brezina Béla akarva, nem akarva az alapszabályzat megsértőinek malmára hajtja a $izet. Nézd csak, Pali, nem jól van ez így. Miért bontod meg á rendet? Aligha, mert először a saját portáján kellene, hogy rendet teremtsen. A gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben még kiütközőbben dívik az alapszabályzat e pontjának megsértése. Hogy csak egy példát említsünk. A jénei szövetkezetben például egyes szövetkezeti tag személyes tulajdonában egész falka sertés van. Sáfrányi Sándor például két kocát és 20 különböző nagyságú sertést tart. Nem célunk most a példák tömkelegét felsorolni, bár ezt is megtehetnénk, inkább arra szeretnénk rámutatni, hogy a túlméretezett háztáji gazdaságok mily károsan befolyásolják a mezőgazdasági, illetve a szövetkezeti termelést. A túlméretezett háztáji gazdálkodás nagymértékben leköti a szövetkezeteseket, s ennek következtében NEM MÜVELIK KELLŐKÉPPEN A KÖZÖS FÖLDET. Elhanyagolják a közös állattenyésztés minőségi és számbeli fejlesztését. A tornaijai járásban van jőnéhány szövetkezet, ahol a háztáji gazdálkodással kapcsolatos problémákat már úgy-ahogy rendezték s ez a közös gazdaság termelési színvonalában is visszatükröződik. A szövetkezetek nagyobb részében azonban még mindig fönnáll az a veszély, hogy a közös gazdálkodás mellett kialakul az egyéni gazdálkodás is. Ez az áldatlan helyzet az egész járásra rányomja bélyegét. A munkaegységek értékének járási átlaga alig 9 és fél korona. Hogy miért csak ennyi ? Azért, mert A ROSSZUL MŰVELT FÖLD GYENGÉN TERMETT. A nem termelt takarmánnyal nem lehet jószágot nevelni, illetve hizlalni. A járási tervhez mérten gabonafélékből majdnem hárommillió korona értékűvel termeltek, illetve adtak el kevesebbet az államnak. Szemestakarmányokból a feltételezettel szemben majdnem annyival termeltek kevesebbet, amiből közel 6 ezer disznót tudtak volna 100 kilósra hizlalni. Ez hozzávetőleges számítás szerint is közel 8 millió koronát jelentett volna a szövetkezeteknek, és ha csak e két terméknél elérik a feltételezett szintet, a munkaegységek értéke legalább 6 — 7 koronával lett volna nagyobb. A baj megtörtént, ezen most már segíteni nem lehet, de a jövőre vonatkozólag határozott intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a szövetkezeti törvényeket maradéktalanul betartsák. Itt meg kell említeni azt is, hogy a túlméretezett háztáji gazdaság nemcsak a közös gazdaság termelési színvonala emelkedésének a kerékkötője,

1 deMnég azt is nagyban befolyásolja, hogy a megtermett terményből mennyi került az állami raktárakba. Közismert dolog, hogy a jószágot takarmányozni kell. De mit tesznek az olyan szövetkezeti tagok, akiknek mondjuk két-három szarvasmarha és 20-22 disznó van az istállójukban ? Magától értetődik, hogy minden úton-módon a szükséges takarmány megteremtésére törekednek, többek között mindent elkövetnek azért, hogy a lehető legmagasabbra srófolják a munkaegységek után járó természetbenieket. Arra is elég gyakorlati példa szolgál, hogy egyes szövetkezetekben LAZÍTJÁK A TERMELÉSI NORMÁKAT; csak azért — habár ily módon csökken is a munkaegységek tervezett értéke — hogy minél több munkaegységet szerezhessenek, mivel a munkaegységek száma dönti el, hogy mennyi gabonát kapnak majd. Ezt úgy kell érteni, hogy ha például eredetileg egy munkaegység után két kiló gabonát terveznek, nem mindegy, hogy valaki 500 vagy 700 munkaegységet ér el. Meg kell mondani úgy, ahogy van, a járás gyengébben gazdálkodó szövetkezetesei jövedelmük fő forrását nem a közösben, de az egyéni gazdálkodásban látták. Ezt elősegítette az is, hogy a begyűjtő-üzem a járási nemzeti bizottság beleegyezésével szerződést kötött a szövetkezeti tagokkal, hogy a háztáji gazdaságban nevelt, illetve hizlalt jószágot állami felvásárlási áron átveszi, sőt e célra abraktakarmányt is kiutal. Ez a módszer már oly méretben terjedt el, hogy még azok a szövetkezeti tagok is, akik néhány ár földdel léptek a szövetkezetbe, és a múltban jóformán nem is tartottak állatot, ma hat-hét disznót hizlalnak és a közösbe csak úgy tessék-lássék járnak dolgozni. Ahogyan a CSKP KB legutóbbi ülésén Krutina elvtárs is mondta, az eddig fennálló begyűjtési, illetve állatni felvásárlási árak a jól gazdálkodó szövetkezeteket már nem ösztönözték magasabb terméshozamok elérésére, de hátráltatták a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek fejlőoését. Az újabb és általában gyengébben gazdálkodó szövetkezetek pillanatnyilag nem tudták a termelés színvonalát olyan magasra emelni, hogy a kötelező beadáson felül még a jóval magasabb állami felvásárlási áron is tudjanak termékeket értékesíteni Ez kedvetlenséget, közömbösséget váltott ki a közös gazdálkodással szemben, és egyre jobban a háztájira terelte a tagok figyelmét, mivel az Onnan eredő termékeket magas áron értékesíthették, s így bevételük fő forrásának is ezt tekintették. Az új begyűjtési árak a jövőre vonatkozólag úgy lesznek megszabva, hogy azok a már jól gazdálkodó ,szö~ vetkezeteket a termelési eredmények növelése meHett , * ** ÄÓÍ A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE ÖSZTÖNÖZZÉK, éš a kezdő, gyengébben gazdálkodó szövetkezeteket elősegítsék a fejlődésben, s olyan körülményeket teremtsenek, hogy a ma még háztáji gazdálkodásra építő szövetkezeti tagok a közösben lássák fő jövedelmi forrásukat. SZARKA ISTVÁN Ján Petroš az érsekújvári traktoťállomás műhelyében mint asztalos már több mint 9 éve dolgozik. Jozef Bálán kerékgyártóval együtt készíti és javítja a kerekeket. A vetógépek és egyéb erőgépek fakerekei egyre-másra töredeznek. A nehéz munkát a kerekek átlagban mindössze egy évig bírják. Mindketten sokat törték fejüket, mit lehetne tenni, hogy meghosszabbítsák a kerekek élettartamát. Jó ötletük támadt, ami kisegítette őket zavarukból. A küllőket akácfából készítették s ezáltal öt évvel meghosszabbították a kerekek élettartamát. — Ez már csak azért is jő ötlet volt - mondotta Jozef Balcm - mert másképpen nem győztük volna a kerekeket gyártani. December óta már több mint 150 darabot készítettünk. Azonban nemcsak ők ketten, hanem az érsekújvári traktorállomás többi dolgozója is rendes munkát végzett e télen. — Hiszen a tavasz idestova beköszönt és a gépeket rendbe kell hoznunk, — mondotta Balázs István, az üzem igazgatója a traktorállomás dolgozóinak. Azonban egy más ok is sürgette a dolgozókat, hogy a karbantartást jól és idejében elvégezzék. Idejében azért, mert a gépek és a gépberendezés javarészét a közeljövőben az EFSZ-ek veszik át. — Eddig — mondotta többek között az üzem igazgatója — 16 brigádközpontból 18 egységes földművesszövetkezetet láttunk el gépekkel. Egyes szövetkezetek a legközelebbi napokban komplett gépesítésre vesznek át gépeket, vagyis átvesznek egy egész brigádközpontot. Már hat község szövetkezetei számára készítettük el á gépeket és a felszerelést. Ezenkívül a szímöl EFSZ két gabonakombájnt is átA Zsigárdi Állami Gazdaság dolgozóit a népünk életszínvonalának további emeléséről szóló párthatározat további odaadó munkára lelkesíti. Teljes igyekezetükkel a tavaszi munkák jó elvégzésére törekednek, hogy biztosítsák az SZLKP KB legutóbbi gyűlésén említett hiányosságok pótlását, és a kitűzött feladatok teljesítését. A takarmánytermesztés növevesz. A gépeket és berendezést a legnagyobb rendben adtjuk át. Jozef Vančák főgépész és Vojtech Kundelrlík műhelyvezető értenek munkájukhoz. Ennek legjobb bizonyítéka a munkaszervezés, a fegyelem és a rend a munkahelyeken. Közölték, hogy a traktorjavítások tervét 100 százalékra teljesítették. A felszerelést is rendbehozták. Jelenleg gabonakombájnokat, kévekötöző gépeket, silókombájnokat és cséplőgépeket -javítanak. Számításuk szerint a javításokat május végéig befejezik. A legjobb javító-munkaegyüttesek közé tartozik a Kiss Ferenc és Juhász György tapasztalt mechanikusok vezetése alatt ,álló javítócsoport, amely a traktorok javítását végzi. Ez a csoport feladatát folyamatosan 100 százalékra teljesíti, mégpedig mind a mennyiséget, mind a minőséget illetőleg. A további dolgozók is példás munkával bizonyítják, hogyan kell értelmezni' a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. Nem lehet mindannyiokat felsorolni. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ma, amikor az egységes földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusának előkészületei jegyében . élünk, amely szövetkezeti gazdálkodásunknak megmutatja a hozamok fokozására vezető utat, gyárimunkásaink arra törekszenek, hogy szövetkezeteink tagjainak segítségére legyenek fokozott feladataik biztosításában. Ez főképp a mezőgazdasági gépek gyártásának és javításának szakaszán nyilvánul meg, amely gépek nélkül a mezőgazdasági termelés fokozása nem lenne elérhető. Az érsekújvári traktorosok példás munkája a legnagyobb bizonyíték arra, hogy szövetkezeti tagjaink elérik a hozamok fokozását. J. S. lését többek között azzal akarják elérni, hogy 20 hektár lucernát trágyalével megöntöztek. Szép kötelezettségvállalást tettek a lófogatoknál dolgozó munkások is, akik kitűzött feladataik 50 százalékkal való túlteljesítését vállalták a tavaszi, nyári és őszi munkálatok idején. Deák István, Zsigárd mokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átnövésérei • * * A XI. kötet befejező része Gottwald elvtársnak a felszabadított területen elhangzott beszédeit tartalmazza. Ezek közül talán a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén, 1945. április 5-én elmondott beszéde a legfontosabb, amelyen az új kormány nevében mintegy kinyilatkoztatta a szlovák nép „magna chartáját". (467. oldal.) A szlovák nemzetnek ebben a közjogi alapokmányában következetesen érvényesülnek az előbbi két esztendő számos vitájában kialakult és kikristályosodott helyes elvek a csehek és a szlovákok nemzeti viszonyát illetőleg az új Csehszlovák Köztársaságban, ami később a népi demokratikus köztársaság konszolidálásának fontos pillérét jelentette. * * * Éppen a napokban volt húsz éve annak, hogy a szlovák klerofasiszták elszakadtak a csehszlovák államtól és kikiáltották az úgynevezett „szlovák autonóm államot". Egy nappal később, 1939. március 15-én Hitler fasiszta csapatai megszállták a cseh és morva országrészeket, míg Horthy csapatai Kárpát-Ukrajnát. Mindennek következményeképpen népeink a legsúlyosabb veszélyek közepette átvészelték a fasizmus hat évig tartó barbarizmusát. E szomorú emlékű 20 éves évforduló arra kötelez minket, hogy erőt merítsünk a kommunista párt hősi küzdelmeiből, dicső tradíciójából, a párt vezette gigászi építőmunkából és tanulmányozzuk Gottwald elvtárs művét, mely felverte z minket a háborúé gyújtogatok elleni harcra, a további örömteljes munkára a szocializmus befejezéséért hazánkban. Róják Megjelent Klement Gottwald Műveinek XI. kötete magyar nyelven |p napokban jelent meg Eu Szlovákia Kommunista Pártja Párttörténeti Intézete szerkesztésében Klement Gottwald Műveinek XI. kötete magyar nyelven. A kötet népünk nemzeti felszabadító küzdelmének utolsó, legmozgalmasabb, de egyben legfontosabb szakaszát öleli fel 1945 februárjától 1945. május 9-ig. Tartalmazza Gottwald elvtárs moszkvai rádiókommentárjain kívül számos írását és beszédét, amelyet részben még a Szovjetunióban, részben pedig a fokozatosan felszabaduló hazában odahaza tartott. Az a végzetes vereség, amelyet a hitleri fasiszta hadsereg Sztálingrádnál, majd Kurszknál elszenvedett, végleges fordulatot jelentett a Nagy Honvédő Háborúban. Ettől kezdve a szovjet hadsereg szüntelenül maga előtt hajtotta egész Európa fasiszta hadseregeit, kiűzte őket a Szovjetunió területéről és volt még elég ereje számos elnyomott európai és ázsiai nép felszabadítására. A német fasiszták végleges vereségének távlata buzdítóan hatott a megszállt területek népeire és fokozta ellenállásukat, felszabadító harcukat. Lengyelország, Jugoszlávia, Görögország. Franciaország és más országok területén egyre jobban kiterjedt és erősödött a fegyveres partizánharc. Pártunk moszkvai vezetősége, abból a tényből kiindulva, hogy a felszabadító harc súlypontja egyre inkább hazánk területére tolódik át, munkájának döntő részét a fegyveres partizánalakulatok megszervezésére, és irányítására fordította. Gottwald elvtárs tevékenyen részt vett ebben a munkában. Ugyanakkor elméleti síkon foglalkozott a nemzeti demokratikus forradalom kérdéseinek megoldásával, annak jövőbeli gyakorlati megvalósításával a felszabaduló hazában. Műveinek XI. kötetében található beszédei, cikkei ezért rendkívül nagy jelentőségűek Csehszlovákia Kommunista Pártja stratégiájának és taktikájának tanulmányozása szempontjából ebben a döntő időszakban. A keleti fronton elszenvedett óriási ember- és anyagveszteségek arra késztették a hitleri hadvezetőséget, hogy a sztálingrádi csata másnapján úgynevezett „totális mozgósítást" rendeljen el, amely kiterjedt nemcsak a németek lakta területekre, hanem Európa számos hitleri csizma alatt nyögő népére. Klement Gottwald 1943. február 10-i beszédében leleplezte a totális mozgósítás jelentőségét és veszélyét: „Tudjátok, miről van szó. Arról, hogy valamennyi 16 — 60 év közötti cseh'férfit és 17-45 év közötti cseh nőt rabszolgamunkára kell hajtani a német gépezet számára ..." (31. oldal). A hazai ellenállási mozgalomra abban az időben nagy és felelősségteljes feladat hárult. Gottwald elvtárs rádióbeszédeiben és kommentárjaiban ellenállásra buzdította a népet, arra, térjen ki, bújjon el a totális mozgósítás elöl. Tanába szerint ennek legjobb módja a falvakra, a nagy erdőségekbe, a hegyek közé való menekülés, kis harci csoportok, fegyveres partizánalakulatok alakítása. Gottwald elvtárs rámutatott arra, hogy a totális mozgósítással szemben az ellenállás szükségszerűen a fegyveres harc kiszélesítéséhez vezet: „Nemzetünknek fel kell készülnie arra, hogy végleg leszámolhasson a megszállókkal, hogy kiűzhesse őket országunkból, hogy — amint az alkalmas pillanat elérkezik — készen legyen a nemzeti felkelés megindítására" (104. oldal). Míg Klement Gottwald elvtárs és a párt moszkvai vezetősége a felszabadító harg fősúlyát a megszállók elleni partizánharcban, a tömeges fegyveres felkelésben látta, addig a londoni burzsoá emigráns csoport fékezni igyekezett a partizán-csoportok szervezését, a fasisztaellenes hazai mozgalmat. A londoni polgári emigráció tudatában volt annak, hogy ez a széleskörű népmozgalam számára milyen veszélyt jelent. A londoni csoport azt a maszlagot terjesztette, hogy az erőket nem szabad szétforgácsolni korai és apró partizánharcokban, hanem várni kell, míg a helyzet megérik a felkelésre. Ezt a koncepciót átvették Husák, Novomeský és az általuk befolyásolt egész burzsoá nacionalista csoport. Az az erőfeszítés, amelyet a párt Központi Bizottsága Gottwald elvtárssal az élén Csehszlovákia népének a fasiszta megszállók elleni mozgósításában kifejtett, nem volt hiábavaló. A „Nemzeti felszabadító háború Szlovákiában" című cikkében Gottwald elvtárs a szlovák nemzeti felkelés nagy katonai, politikai és erkölcsi jelentőségéről számol be. A szovjet hadsereg győzelmes előnyomulása, határainkhoz való közeledése révén felvetődött az a fontos kérdés, hogyan rendezzük be új életünket a felszabadított köztársaságban. Az új köztársaság jellegét illetőleg a párt abból az igen tanulságos történelmi tapasztalatból indult ki, amelyet az 1918 —1920-as években szerzett az első burzsoá Csehszlovák Köztársaság megalakításakor. Gottwald elvtárs számos cikkében és beszédében kifejtette a párt álláspontját ebben a kérdésben A csehek és a szlovákok végérvényesen és visszavonhatatlanul utat választottak. Ez a Szovjetunióhoz fűződő legszorosabb barátság, együttműködés és hűség útja." (327. oldal.) Gottwald elvtárs pártunk álláspontját kifejtve megállapítja, hogy az új köztársaságnak a legszilárdabb és legőszintébb barátság szellemében kell épülnie a Szovjetunió iránt. Ennek szellemében írták alá 1943. december 12-én Moszkvában a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti szövetségi szerződést, amely biztosította Csehszlovákia jövőjét és lehetővé tette, hogy majdan a felszabaduló nép minden erejét az új élet építésére összpontosíthassa. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetői, Gottwald elvtárssal az élükön, 1945 őszén Benessel is tárgyaltak Moszkvában. Előterjesztették a köztársaság akkori elnökének azokat a javaslatokat, amelyek azután a kassai kormányprogram alapjául szolgáltak. Beneš ekkor ezeket az elveket elfogadta. A párt moszkvai vezetőségének a Iondoni pártcsoporthoz küldött levele foglalkozik ezzel kapcsolatban a nemzeti demokratikus forradalom alapelveivel, meghatározza a forradalom jellegét és hangsúlyozza, hogy a kormányprogram következetes teljesítése a felszabadult hazában biztos feltételt teremt a nemzeti de. . Í. T5P^"FľT,JW.U'.H ' A*1 Teljesítik a páftfotärozatot „ ÜJ SZÖ 5 * 1959. március í*,