Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-17 / 75. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA 1959 március 17. kedd 30 fillér XII. évfolyam, 75. szám Váäjck tetté az öröm Alig egy héttel ezelőtt köszöntött be az árleszállítás napja, amely mindenkit örömmel töltött el. És azóta nincs olyan üzem, munkahely, ahol az emberek ne mondták volna ki, hogy ezentúl még jobban fognak dolgozni, még értékeset^ felajánlá­sokat tesznek, még jobban teljesítik feladataikat. Nemcsak a hála, a kö­szönet diktálja ezt az elhatározást és a nyomon követő tetteket. Első­sorban arról van sző dolgozóink megértették, hogy jobb életünk lét­rehozói ők maguk, hogy minden si­kerünk forrása az alkotó munka. Hiába i'.igta a Szabad Európa éve­ken keresztül napról napra, hogy nálunk mindig csak a munkáról van szó, hiába állította azt, hogy tevé­kenységünknek, áldozatkészségünk­nek nem lesz semmiféle foganatja, életünk egy jottányit sem javul. Ma már egyetlen józan gondolkodású ember sem fogadja komolyan az ilyen acsarkodást, az ilyen rágalmazó szót, mert maga az élet, saját ta­pasztalata megtanította arra, hogy igenis: mánk és jövőnk csakis tő­lünk függ. Egyszóval a kutya ugat, a karaván halad. Ez az egyik legfontosabb magya­rázata annak, hogy az árleszállítást követő öröm szinte azonnal tetté változik. És ez rendkívül fontos do­log. Kétségtelen tény ugyanis az, hogy a munkások, a műszaki dolgo­zók, a vezető gazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok és minden egyes dolgozó munkássága dönti el azt, milyen időn belül érjük utől a leg­fejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben és a fo­gyasztásban, vagyis az életszínvonal­ban is. Minél előbb elérjük ezt a célkitűzésünket, annál hamarább kö­szönt be az egész világon a tartós, a senki által meg nem zavarható béke. Kulcsfontosságú szerepe van tehát a termelésnek. A dolgozók kezdeményezésének széleskörű kibontakozása különösen tavaly és a népgazdaság irányításá­nak új módszere megteremtette a feltételét annak, hogy második öt­éves tervünk feladatait különösen az iparban határidő előtt teljesít­sük. 1960-ig 54,4 százalékkal kell ­növelnünk az ipari termelést. Három év alatt már több mint 34 száza­lékkal gyarapítottuk. Ez annyit je­lent, hogyha alapul vesszük az évi 10 százalékos emelkedést, akkor 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyít­va iparunk 62 százalékkal többet fog termelni, vagyis lényegesen túlszár­nyaljuk terveinket. Az ilyen iramú fejlődés alapvető feltétele továbbra i^ a dolgozók kezdeményezésének széleskörű fej­lesztése. Nagy gondot kell fordíta­nunk a műszaki haladásra, amely lehetővé teszi a munkatermelékeny­ség gyors emelését. Márpedig éppen tavaly láthattuk, hogy a munkater­melékenység növeiése milyen ked­vező módon tükröződött vissza a népgazdaság általános mennyiségi és minőségi eredményében. További rendkívül fontos feladatunk a be­ruházási építkezés tervének teljesí­tése. Ez egyik feltétele annak, hogy az elkövetkezendő években hiány­talanul és maradéktalanul teljesítsük mind nagyobb terveinket. Kormányunk az elmúlt napokban megvitatta harmadik ötéves tervünk első változatát. E terv teljesítése után 1965-ben gyakorlatilag utolér­jük és megelőzzük a legfejlettebb tőkés államok mai termelési és fo­gyasztási színvonalát egy lakosra számítva. A harmadik ötéves terv kidolgozásában már most bekapcso­lódnak a dolgozók széles tömegei is. Minden bizonnyal gyümölcsöző lesz ennek a kollektív bölcsességnek az eredménye. Pártunk elsősorban mezőgazdasá­gunk dolgozóitól vár sokat. Hiszen a mezőgazdaság fejlődésétől függ elsősorban a dolgozók életszínvona­lának további emelése. A szövetke­zetek küszöbön álló kongresszusa egész biztosan ösztönzőleg fog hatni a mezőgazdaság dolgozóinak kezde­ményezésére. Annál inkább hisszük ezt, mivel a CSKP KB márciusi ülésének határozatai megteremtik ehhez a feltételeket. Kedvvel lássunk neki tehát a mun­kának. örülünk annak, hogy éppen a kedvben, munkalelkesedésben nincs nálunk hiány. Most már csak azzal kell törődnünk, hogy ez a neki­buzdulás anyagi erővé, konkrét tet­tekké váljék. Ebben az esetben biz­tosak lehetünk benne, hogy céljain­kat a tervezettnél előbb érjük el. így az elkövetkezendő években nem­csak befejezzük a szocializmus épí­tését, hanem a Szovjetunió és a többi szocialista országokkal együtt, vállvetve haladva rálépünk a kom­munista társadalom széleskörű épí­tésének útjára. A francia Községi választások másodi k fordulója után A Francia Kommunista Párt további győzelme Vasárnap Franciaországban lezajlott a községi tanácsok választásainak második fordulója összefoglaló eredményeket eddig ugyan még nem tet­tek közzé, de a városok nagy részéből érkező hírek arról tanúskodnak, hogy épp úgy, mint március 8-án a választások első menetében a Fran­cia Kommunista Párt jelöltjeire adták ismét a legnagyobb szavazatszá­mot és a francia kommunisták nemcsak megtartották, hanem sok helyen ki is szélesítették eddigi pozícióikat. A választások második fordulója is Seine megye főtanácsába, amelyet vasárnap a párizsi elővárosokban tartottak, nagy választási győzelmet hozott a kommunista pártnak. E ta­nácsnak az elővárosokra eső 60 tagja közül 30 kommunista lesz. A kom­munista párt így pozícióit két hellyel bővítette. De Gaulle választási törvényének azonban ez a „biztosítéka" sem volt elegendő. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint kommunisták fognak dönteni legalább annyi községben, mint ahányban az utóbbi községi vá­lasztások után döntöttek. Ezenfelül az új választási törvény, amely arra irányult, hogy kiszorítsa a kommunis­tákat a községi tanácsokból, számos községben azok ellen fordult, akiket szolgálnia kellett volna. Az új törvény alapján ugyanis a községi tanácsban a többség oldalán nem foglal helyet már semmilyen kisebbség, úgy hogy a községi tanácsokból nagy részt a kommunisták helyett a reakciósok esnek ki. A vasárnapi választások jelentős ténye volt az, hogy a haladó erők sok városban és községben közös köztársasági jelölőlistával léptek fel. (Folytatás a 2. oldalon) Jelentős siker a baldoldali és de­mokratikus erők egységének növe­kedése is. Számos községben közös jelölőlistán szerepeltek a kommunis­ták, szocialisták, valamint a különféle baloldai csoportok tagjai s együtte­sen okoztak vereséget a reakciós koalíció jelöltjeinek. A francia reakció a községi válasz­tások második menetétől azt remélte, hogy a kommunistákat kiszorítja a községi tanácsokból főképp ott, ahol eddig többségben voltak A választá­sok eredményét a reakció a maga ja­vára akarta „biztosítani" a? ún. több­ségi választási törvénnyel, amelynek alapján a jelöltnek a második menet­ben ahhoz, hogy megválasszák ele­gendő a puszta szavazattöbbség. Emellett a jobboldal arra spekulált, hogy valamennyi burzsoá párt szük­ség szerint tömböket alakít, míg a baloldali mozgalom nem egységes. A nagymegyeri járás szövetkezetei, állami gazdaságai A TERMELÉS NÖVELÉSÉVEL válaszolnak az árleszállításra A nagymegyeri járás szövetkezetei, állami gazdaságai szintén nagy örömmel jogadták pártunk és kormányunk újabb intézkedéseit a kis­kereskedelmi árak csökkentésével kapcsolatban. Ez a nagy jelentőségű határozat újabb tanúbizonyságát adta népünk szorgalmának, a terme­lésben elért nagyszerű sikereknek, de egyben jigyelmeztett is arra, hogy a mezőgazdaság még mindig nem tart lépést a fejlődéssel. Megér­tették, hogy az árleszállítás szoros összefüggésben áll a termelés nö­vekedésével, ezért csupán a járás szövetkezetesei több mint 6 millió korona értékű mezőgazdasági termék terven felüli előállítására tettek kötelezettségvállalást. KOLOZSNÉMA A kolozsnémai kommunisták szö­vetkezetük felvirágoztatása érdeké­ben már igen sokat tettek. Az eddig elért eredmények a pártmunkában és a termelésben szerzett tapasztalatok­ból kiindulva azonban arra a megál­lapításra jutottak, hogy még mindig kevesen vannak azok a kommunisták, akik közvetlenül részt vesznek a szö­vetkezeti termelésben. Ezért elhatá­rozták, hogy a párttagság sorait az idén legalább 8 olyan szövetkezeti fiatallal bővítik, akik eddigi munká­jukkal rászolgáltak a párttagságra. A szövetkezet a kommunisták kez­deményezésére kötelezettséget vál­lalt, hogy a második ötéves terv fel­adatait már az idén teljesíti. Ennek értelmében teljes mértékben érvény­re juttatják a jutalmazás szocialista elvét. Az idén már 90 kg marhahúst, 112 kg sertéshúst termelnek egy-egy hektáron. A malacok elválasztási át­lagát 14-re emelik és egy-egy hek­táron 4 baromfit tartanak. Bevezetik a víziszárnyasok tenyésztését is. A szükséges építkezéseket pedig túl­nyomó részben saját erejükből vég­zik el. A NAGY HIZLALDA DOLGOZÖI A termelés lényeges növelésének elsőrendű alapkövetelményeit abban látják, hogy a legfontosabb munka­szakaszokon kommunisták állanak. Ezért elhatározták, hogy a legjobb dolgozók soraiból feltöltik a párt tagságát, de emellett nagy súlyt fek­tetnek a dolgozók ideológiai nevelé­sére is. A pártoktatás keretén belül iparkodnak nevelni a dolgozókat. A nagy hizlalda, illetv^ a hozzá tar­tozó gazdaságok dolgozói igen jelen­tős sikereket értek el már eddig is. Egy hektáron több mint 800 liter te­jet, 68 és félkiló marhahúst és 257 kiló sertéshúst termeltek. Szilárd elhatározásuk azonban, hogy a termelés minden ágazatában még az idén lényeges javulást érnek el, s a második ötéves terv feladataiból eredően a velük szemben támasztott kötelezettségeket már az idén telje­sítik. EGY ISKOLAGAZDASÄGBAN Az Izsapi Mezőgazdasági Iskolában új szakembereket képeznek a mező­gazdaság számára. Az iskola hallgatói az elméleti oktatás mellett a tanulta­kat már az iskola gazdaságában gyakorlatilag is érvényesítik, s hozzá kell tenni, hogy jól érvényesítik. Az iskola vezetője szerint különösen jő eredményeket érnek el azóta, hogy az iskola sorsával a kommunisták be­hatóan foglalkoznak. Meggyőződésük, hogy a második ötéves tervből rájuk háruló feladatokat már az idén telje­sítik. Ezt az állításukat alátámasztja, hogy cukorrépából már csak 40 má­zsás hektáronkénti emelkedést kell elérni, hogy teljesítsék az 1960-ra ter­vezett termelési feladatot. Már az idén 225 kg sertéshúst és 825 liter tejet termelnek egy-egy hektáron. A tervezett 12 malac helyett 14-et választottak el egy-egy kocától, ár­pából egyes parcellákon a múlt. évben A bratislavai J. Dimitrov Vegyiüzem 26 ifjúsági kollektívája közül a legjobb eredményeket a Ladislav Halmó vezette javítócsoport éri el. Ez a csoport felajánlásai teljesítése alapján el akarja nyerni a szocia­lista munkabrigád címet. Felajánlásuk szerint az első negyedévben lerövidítik a generáljavítások idejét, úgyhogy ezzel lehetővé teszik 30 ezer korona értékű áru terven felüli előállítását. Képünkön a csoport tagjait láthatjuk egy gép javítása közben. I. Gašparík (ČTK) felv. Vasárnap is dolgoztak a tavasziak gyors elvetése érdekében (ČTK) — A nyitrai kerület valameny­nyi járásában vasárnap, március 15-én ls kimentek a mezőre az emberek a pépekkel, hogy becsületesen teljesít­sék az EFSZ-ek IV. kongresszusa tisz­teletére tett kötelezettségvállalásukat és befejezzék a tavaszi mezőgazdasági munkák első szakaszát. Sok helyen a fiatalság is munkába állt, hogy rend­kívüli műszakokban rendbehozza a ré­teket és legelőket. A párkányi járásban az egységes földmüvesszövetkezetek földjein vala­mennyi brigádközpont és traktorállo­más traktorosai dolgoztak. E járásban vasárnapig befejezték a tavaszi árpa vetését és megkezdték a hektárak százainak előkészítését a cukorrépa és a kukorica elá. Az EFSZ-ek határában vasárnap a zselízi járásban is Intenzíven dolgoz­tak. A kis- és nagysárói, a garamda­másdi és B nagysallói szövetkezetek tagjai a gép- és traktorállomásoktól vett saját traktorokkal és vontatott felszereléssel vetettek. A többi föld­müvesszövetkezetben, így pl. Zselízen, Garamvezekényen, Hontfüzesgyarma­ton, Tergenyén és másutt a gép- és traktoráliomások brigádközpontjainak traktorosai dolgoztak a földeken. Az előzetes adatok szerint a zselízi já­rásban vasárnap további 700 hektárnyi tavaszit vetettek be. A nyitrai kerületben a szövetkezeti tagok, valamint az állami gazdaságok dolgozói a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése óta csaknem 50 ezer hektárnyi területen vetették el a ta­vasziakat. A nyitrai kerület földműve­sei e tavasszal a többi között több mint 83 ezer hektár árpát, 69 319 hek­tár kukoricát és több mint 24 500 hektár cukorrépát, 1306 hektár lent vetnek be, továbbá 70 ezer hektár ré­tet és legelőt trágyáznak meg. Ezért minden alkalmas időt felhasználnak arra, hogy még intenzivebben dolgoz­zanak a tavaszi munkák gyors befe­íezésén még az agrotechnikai határ­idők előtt. 42 mázsás terméshozamot értek el, A termelés növekedése mellett az önköltség csökkentésére is nagy súlyt helyeznek. Tavaly már több mint 350 ezer koronával csökkentették a ter­melési költségeket, az idén még ol­csóbbá akarják tenni. AHOL KOMMUNISTA ÁLL AZ ÉLEN Nagy Sándor, mint munkás, később mint fejő dolgozott az újmajor! gaz­daságban. Szorgalmával kitűnt, s a többi dolgozó és az elvtársak is mél­tónak tartották, hogy felvegyék a párt soraiba. Később magánúton el­végezte a felső mezőgazdasági iskolát és ma vezetője a gazdaságnak. Irá­nyítása mellett rohamosan növekedik a termelés. Hogy állításunkat igazol­juk is, néhány számadatot említünk. A termelés színvonala 1956-től a múlt évvel összehasonlítva a következőkép­pen emelkedett. 1956-ban a napi fe­jési átlag 7 liter volt, a múlt évben már 10 és fél és az idén az eddigi eredmények 12 litert mutatnak. A növendékállatoknál a napi súlygya­rapodás 44 dekáról 67 dekára emel­kedett. Sertéseknél az elválasztási átlag ma már majdnem 14. A növény­termesztésben szintén kimutatható a fejlődés. Búzából pl. az idén 2 má­zsával termeltek többet hektáronként, mint 1956-ban. A kukorica hektárho­zama 27 mázsáról 47 mázsára, a cu­korrépáé pedig 190 mázsáról 335 mázsára emelkedett. Eredetileg arra vállaltak kötele­zettséget, hogy a második ötéves terv feladatait már az idén teljesítik, de az árleszállítás alkalmából újból elemzés alá vették a lehetőségeket és elhatározták, hogy eredeti felajánlá­sukon felül 770 ezer korona értékű terményt, illetve terméket állítanak elő. A BEGYŰJTÉSI-VÁLLALAT KOMMUNISTÁI A Nagymegyeri Begyűjtési-vállalat dolgozói az árleszállítás alkalmából nyilvános gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy amennyire erejük­ből telik, a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megsegítésére sietnek, hogy minél előbb és minél jobb ered­ményeket érhessenek el a gazdálko­dás minden ágazatában. Kötelezett­ségvállalásuk a szakmai és szervezési segítség mellett komposzttrágya ké­szítésére is vonatkozik. AZ APÄCASZAKÄLLASIAK Az apácaszakállasi szövetkezet a járás közepesen gazdálkodó szövet­kezetei közé tartozik. Az árleszál­lítás alkalmából ígéretet tettek, hogy a XI. pártkongresszus határozatait határidő előtt teljesítik. Ennek érde­kében az idén már 150 hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást. Szarka István Teljesítették a negyedévi tervet (ČTK) — A Slovenská Lupča-i Biotika dolgozói a technológiai problémák megol­dásával és szorgalmas munkájukkal 16 nappal a határidő előtt teljefítették aj aureovit antibiotikum termelésének ne­gyedévi tervét. Az új antibiotikumot az Auerovit 12-t előírt mennyiségben használják takarmá­nyozásra. Ennek az antibiotikumnak rend­kívUl kedvező hatása van a háziállatok sú­lyának gyarapítására. Az első negyedév végéig a Slovenská Lupča-1 Biotika terven felül még 500 kg aureovitot gyárt. A vállalat már ez idén fedezi ezen készítmény országos szükség­letét. » Wssss/sss/ssssssss/sssssssrsssssssss*sss/ssss//ssssss/sssssss.'/s/ssssss/sssj?s/ss/sss/s////sy///s/ssss/ji A Banská Bystrica-i Slovenka tex­tilüzem dolgozói számos újfajta áru­cikket készítetlek a tavaszra. Külö­nösen gyermekruhákban lesz bő vá­laszték. Képünkön a Dáša nevű gyermekpulóvert mutatjuk be. V. Pŕibyl (ČTK) felv.

Next

/
Thumbnails
Contents