Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-16 / 74. szám, hétfő

A német imperializmus aljas aknamunkája a Csehszlovák Köztársaság ellen Emberek, legyetek éberek! A prágai Vár Lobkovic-palotájának nyolc helyiségében szerdán nyílt meg a vádoló okiratok és okmányok időszerű kiállítása, mely teljes meztelenségében leplezi le ország-világ előtt a német imperializmus hazánk ellen a közelmúltban folytatott aljas aknamunkáját, a háború utáni nyugatnémet revansizmus egyes jelenlegi módszereit és a Kelet ellen irányuló háborús kaland propagandáját. A KIÄLLlTÄS olyan, nagyobbrészt i lenes politikájuk a burzsoázia érdekeit eddig nyilvánosságra nem hozott ere­deti anyagot mutat be, amely rávilá­gít arra, hogy a második világháború kitörése előtt, közvetlen szomszédsá­gunkban milyen felforgató tevékeny­ség folyt hazánk és azon belül a cseh és szlovák nép elten a nemzetközi különösen a német imperializmus, va­lamint az akkor uralmon levő cseh és szlovák burzsoázia sötét erői ré­széről. Mindez szükségszerűen ön­állóságunk elvesztéséhez, München­hez és 1939. március 14-. és 15-éhez vezetett. A kiállítás első része az 1933—1939-es évek anyagával foglalkozik. Ekkor ké­szítették elő hazánk megszállását. Bizo­nyítékokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a burzsoá köztársaság benesi Kül­ügyminisztériuma közvetlenül azután, hogy a nácizmus uralomra került Németország­ban, tehát már 1933-ban, tárgyalásokat folytatott a Gestapo és a csehszlovák rendőrség együttműködéséről, természe­tesen a kommunista mozgalom ellen. A náci kémeknek szinte szabad bejárásuk volt köztársaságunkba. A Gestapo ügy­nökei ekkor gyilkolták meg hazánk terü­letén Lessing tanárt és Formis mérnököt, a két ismert német antifasiszta tudóst. Roppant figyelemre méltóak az ötödik hadoszlop tevékenységérőt szóló új bizo­nyítékok. Az ötödik hadoszlop nem riadt vissza a terrortól, szabotázstól, kémte­vékenységtől. Különösen beszédesek a Henlein Szudétanémet Pártja és egyéb nacionalista szudéta szervezetek államel­lenes tevékenységét elénk táró hivatalos jelentések. Az 1939. március 15-1 megszállás a csehszlovák burzsoá kormány számára nem volt meglepetés. A katonai hírszer­ző-szolgálat részéről már 1939. március 11-én pontos értesülése volt a köztársa­ság megszállásának időpontjáról. Az ak­kori burzsoá kormány azonnal „intézke­dett". 1939. március 13-án határozatot ho­zott, hogy határaink átlépése esetén sem fejt ki ellenállást. Ekkor árulta el örök­re Csehszlovákia népét. A TOVÁBBIAKBAN a kiállítás (1939— 1945) a náci megszállás és népünknek a kommunista párt vezetése alatti felsza­badítás! harcának az időszakát eleveníti fel. A csehsz'"vák töke és a fasiszta pár­tok képviselői Hitlertől tanulják a náci ideológiát és a gazdasági vezetés mód­szereit. íme, ki hitte volna: — Benes a háború alatt az árulö Háchät'äl folytat le­velezést. Még a legnagyobb tragédia ide­jén sem tagadták meg magukat: népel­szolgálja. A fasiszta megszállók állatlas­ságának számláját több új bizonyíték ter­heli. Készek a tervek a cseh nép kiirtá­sára. Lidice csupán egyetlen állomás. Hazánk népe pártunk vezetésével aktív harcot folytatott a megszállók ellen. Né­pünk szabadság utáni vágya sztrájkok, szabotázsok, partizánharc formájában öl­tött valóságot. KÜLÖN HELYISÉGBEN csoportosították az ún. Szlovák Államra vonatkozó adatgyűj­teményt. Hlinka Szlovák Néppártja elárul­ta a szlovák népet. 1939. március 13-án Tiso Berlinben személyesen vette át Hit­ler utasítását Szlovákia • leszakltására a köztársaság testéről. Március 14-én Hit­ler támogatásával kikiáltották az ún. ön­álló Szlovák Államot. Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az egyetlen politikai párt, amely ellensze­gült. Betiltása után befolyása csak fo­kozódott a nép árulói ellen folytatott ki­tartó, veszélyes és áldozatos harcában. Megérkeztek a náci gazdasági „szak­értők". Céljuk: Szlovákia teljes kifosz­tása. A szlovák hlrszerzőszolgálat híven szekundált a náci katonai hatóságoknak. 1944 augusztusában a német, szlovák és magyar katonai hlrszerzőszolgálat Kassán megállapodott, hogy együttesen lépnek fel a partizánmozgalom ellen. Magyar rész­ről a megállapodást Tölgyessé és Gérecz ezredesek és Gas Oszkár százados írták alá. A magas egyházi hierarchia pásztor­leveleivel, a hívek „buzdításával" támo­gatta a partizánok elleni harcot és min­den befolyását latba vetette a Szlovák Nemzeti Felkelés letöréséért. így mutat­kozott meg a gyakorlatban a szlovák ..ön­állóság". Ä Hlinka-gárda rohamosztagai a békés állampolgárokat az SS-legényeket megszégyenítő kegyetlenséggel gyilkolták. Szlovákia népe a kommunista párt ve­zetésével céltudatosan harcolt a német és ludák-fasizmus ellen. A kiállításon vi­szontlátjuk az annyira szivünkhöz nőtt illegllis sajtótermékeket, röplapokat, a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés legfénye­sebb állomásalt, a Pobjeda-partizáncsoport törzsét: Aszmolov szovjet ezredes- és Jegorov szovjet őrnagy fényképelt, par­tizántáborokat stb. A felkelés a szlovák nép felszabadulási törekvéseinek betel­jesülése. Lerántja a leplet a kiállítás a nyu­gatnémet és amerikai kémközpontok mai tevékenységéről is. Ezeknek van szükségük Nyugat-Berlinre, Nyugat­Németországra. Ez a bázisa kémte­I vékenységüknek. 1945. óta napjain kig. Sokan még emlékeznek rá, mi­I lyen gangszter módon, köztársasá­A jégkorong-világbajnokságot is kémkedésre használták fel Biztonsági szerveink letartóztatták az amerikai kémszolgálat ügynökeit (ČXK) - A csehszlovák újság­' írók prágai klubjában szombaton, | március 14-én sajtóértekezletet tartottak, melyen csehszlovákiai | és külföldi újságíróknak bemutat­tak két nőt, a Német Szövetségi ) Köztársaság lakosait. Mind a ket­ten március 9-én érkeztek hazánk­iba abból a célból, hogy további .nyugat-németországi turistákkal 1 részt vegyenek a jégkorong-világ­. bajnokságon. A két nő neve: Ľudmila Vogel és Cora Strauch. Mindketten müncheni lakosok. A jégkorong-világbajnokság megtekintését egyúttal arra használ­ták fel, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban működő amerikai kémszolgálat utasításai szerint kém­tevékenységet fejtsenek ki hazánk­ban. Mind a két hölgy fontos utasítá­sokat kapott erre az őket irányító amerikai szervektől. Cora StraucU szül. Dicke van Westland mint fordító dolgozik. München VIII. kör­zetében a Haldenstrasse 6. szám alatt la­kik. Az amerikai kémszolgálattal a múlt év folyamán lénett kapcsolatba. Irányító­ja Viktor Robinson amerikai lakos, aki a München peremén levő Perlacher Forst nevű amerikai negyedben lakik, ö küld­te ki Csehszlovákiába kémfeladatok tel­jesítése céljából, ő fedezte útiköltségét és adta át neki a kémkedéshez szükséges segédeszközöket­Ľudmila Vogel szül. Gaske a müncheni Schnellcég hivatalnoknője. München-Daim­ban az Agnes Bernauerstrasse 129. szám alatt lakik. Már hosszabb Ideje dolgozik az amerikai kémszolgálat számára. Előbb néhány amerikai kémügynökkel működött együtt, s végül az amerikai kémszolgálat (müncheni központjának) egyik tisztjével vette fel a kapcsolatot, aki Jenn néven szerepel. Ľudmila Vogelnek az volt a fel­adata, hogy Csehszlovákiában turista kör­útja alkalmával számos kémkedést hajt­son végre. Főleg katonai jellegű híreket kellett szereznie, — részletes adatokat a Prága környékén állomásozó katonai helyőrségekről. Ľudmila Vogel azonos se­géd- és pénzeszközöket kapott e célra, mint Cora Strauch. Egymással — közlésük szerint — csak útközben, a Csehszlová­kiába Induló autóbuszban ismerkedtek meg, s azután egy szobában laktak a prá­gai Floraszállóban. Feladatuk is azonos volt. éspedig hogy a Német Szövetségi Köztársaságban működő amerikai kém­szolgálat egyik álcímére képeslevelezőla­pokat küldjenek, olyan szövegű üdvözle­tekkel, melyek tudatták volna, hogy sze­rencsésen megérkeztek Csehszlovákiába. El voltak látva Exakta védjegyű fényké­pezőgépekkel, melyeket Cora Strauch vett át eredeti jegyzetfüzettel a kémhlrek fel­jegyzésére, melyek lehetővé tették titkos írás alkalmazását. Amikor letartóztatták őket, a jegyzetfüzetben már néhány kém kedési adat volt feltüntetve. Amit Strauchné és Vogelné közöl­tek az említett sajtóértekezleten, to­vábbi bizonyítéka annak, hogy az amerikai kémszolgálát Nyugat-Né­metország és Nyugat-Berlin területé ről miként szervezi a Csehszlovákia ellen irányuló aknamunkát és kém­tevékenységet. Míg Csehszlovákia turistaforgalom növelésére törekszik, mivel ebben a nemzetek egymáshoz közeledésének egyik fontos eszközét látja, a Német Szövetségi Köztársa­ság területén működő kémközpontok a szomszédos országok polgárainak kölcsönös látogatását kémkedésre használják fel. Strauchné és Vogelné esete ezt ismét megerősíti. Az illetékes csehszlovák hivatalok elhatározták, hogy a két nyugatné met nőt nem büntetik meg a bünte­tőtörvény alapján, hanem tekintettel teljes és őszinte vallomásukra, vala­mint családi és személyes viszo­nyaikra, kiutasítják őket hazánkból és visszaküldik a Német Szövetségi Köztársaság terliletére. Otthonukba visszatérve ugyanolyan nyíltsággal és őszinteséggel mint Csehszlovákiában a szombaton rendezett sajtóértekez­leten ismerjék be bűntevékenységü­ket, tolmácsolják a nyugatnémet és amerikai kémhivataloknak, melyek vizsgálatot Indítanak ellenük, hogy népünk és közbiztonsági szerveink éberek, fel vannak készülve minden imperialista fondorlat ellen, és gyor­san ártalmatlanná tudnak tenni min­den kémet, akit hazánk területére küldenek. gunk szuverenitásának súlyos meg­sértésével rabolták el az SS által az amerikaiknak átadott és jelentős kompromittáló anyagpt tartalmazó štéchovicei irattárat 1946 februárjá­ban. Ezáltal az amerikai kémszolgá­lat kezére került a nácik egész há­ború alatti kémhálózata, amit elle­nünk használnak fel. Megelégedéssel fogadjuk és köszönjük kiváló köz­biztonsági szerveiknek a Nyugatról jövő terroristákkal, diverzánsokkal és ügynökökkel folytatott erélyes harcának eredményeit. A letartózta­tott személyektől elkobzott tárgyak szemléltetően bizonyítják, hogy az 1938-1939-es eseményekből ma is sokat kell még tanulni. A nyugat­németországi 62 kémközpontból va­lók, külön vitrinekben kiállított fegyverek, drótvágó ollók, hamis okmányok, titkos íráshoz szükséges vegyszerek, miniatűr (öngyújtóba szerelt) fényképezőgépek, leadóállo­mások, mikrofilmek és egyéb felsze­relési tárgyak. Ott a Dunán átúszott békaember felszerelése is. Látjuk, miképpen kísérlik meg a kémek je­lentéseik külföldre juttatását. A Belügyminisztérium által a köz­társaság hitleri megszállásának 20. évfordulójára rendezett közel 25 év eseményeit felölelő gazdag, tanulsá­gos kiállítást százezreknek kell meg­tekintenie. Valóságos iskolája ez a forradalmi éberségnek. Dolgozóink­nak csírájában kell felismernlök és le kell Ieplezniök ellenségeink — különösen a nyugatnémet és ameri­kai imperializmus — minden csel­szövését, ármányát. Köztársaságunk akkor a szocializmus országainak a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen táborára támaszkodva egyre erősebb, szebb, boldogabb és gazdagabb lesz. A kiállítás május végéig marad nyitva. SZILY IMRE 0 csehszlovák-lengyel sze ződés megkötésének 12. évfordulóra (ČTK) - A Csehszlovák Köz­társaság és a Lengyel Népköztár­j saság közötti baráti és kölcsönös i segélynyújtási szerződés aláírásá­énak 12. évfordulója alkalmából a (Szlovák Nemzeti Front Közporti i Bizottsága megrendezte március i 14-én Bratislavában a „Szabad I város" című lengyel film ünnepi ! előadását. Az előadáson megjelentek a szlo­vák politikai, köz- és kulturális élet képviselői. Jelen voltak a bratisla­vai konzuli testület tagjai is. A szerződés jelentőségéről, mely új lehetőségeket nyújtott életünk valamennyi szakaszán a testvéri kap­csolatok felvételére és a szoros együttműködésre, Sámuel Takáč épí­tészeti megbízott mondott beszédet. Azután Adolf Kitta, a Lengyel Nép­köztársaság bratislavai főkonzula mondott beszédet. Tolmácsolta Szlo­vákia dolgozóinak a lengyel dolgozók szíből jövő üdvözleteit és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két or­szág szilárd egységben és a többi szocialista országgal együttműködve a jövőben még nagyobb sikereket ér el a szocializmus felépítéséért és a békéért vívott harcban. Megjelent a Pártélet 5. száma A Pártélet 5. száma „A járási pártkon­ferenciák fontos feladatai" elmü vezércikke hangsúlyozza, hogy a járási pártkonferen­ciákon résztvevőknek mely legfontosabb kérdésekre kell összpontosltanfok figyelmü­ket, hogy a helyi érdekeknek megfelelően sikeresen folytathassák a harcot a terme­lés hatékonyságénak növeléséért, a legna­gyobb fokú gazdaságosság eléréséért ipa­runkban és mezőgazdaságunkban. Figyel­meztet ezenkívül a kultúrforradalom terén megoldásra váró nagy feladatokra, melyek teljesítésétől függ elősorban az Ifjú nem­zedék előkészítése a kommunista társada­lomban való életre. „A kádermunka elválaszthatatlan része az irányításnak" című további cikk hang­súlyozza a káderek ellenőrzésének, politi­kai és szakmai rátermettségének, valamint céltudatos pártos nevelésének fontosságát. Pavel Relman „Pártunk és a Kommunista Internacionálé" című igen tartalmas cikké­ben történelmi áttekintést nyújt a negyven évvel ezelőtt megalapított Kommunista In­ternacionále tevékenységéről — különös tekintettel a hazánkban e téren végbement fejleményekre, — és a nemzetközi munkás­mozgalomra gyakorolt hatásáról. Ladislav Brabec belkereskedelmi miniszter a CSKP prágai városi bizottsága irodájának tagja „A kereskedelemnek a fogyasztót kell szol­gálnia" elm alatt a belkereskedelmünkben elért örvendetes eredményekről Ir, összefog­lalóan felvázolja a legközelebbi évekre ter­vezett módosításokat és azokat az új fe­ladatokat, melyek hazánk lakossága élet­színvonalának egyre magasabbra emelését fogják eredményezni. A Pártélet 5. száma tovább érdekes, szín­vonalas cikkekben a nemzetközi nőnappal, a munkások bérrendszere átszervezésének kérdésével, a pártszervezetek elnökeinek feladataival, az üzemekben és a falvakon folyó pártmunkával stb. foglalkozik. Az időszerű elméleti, politikai és gazdasági kérdések című rovatban mélyrehatóan elemzi a ludák klerofasizmus Ideológiáját, burzsoá nacionalizmusát, szeparatizmusát, vallási, faji és szociális demagógiáját. Egy­ben hangsúlyozza az ezzel kapcsolatosan még létező csökevények elleni harc múl­hatatlan szükségességét. Számos rövidebb cikk a szocialista rendszer fölényével, az új munkamódszerek bevezetésének kérdésével, a mai fiatalok gondolatvilágával, az üzemek munkája komplex gazdasági elemzésének fontosságával és egyébb érdekes kérdés elemzésével foglalkozik. AZ IPOLYSÁGI JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁRÖL Nagyobb gondot kell fordítani a nevelő munkára SZEMMELLÁTHATÖ öröm tükörző­dött az ipolysági járási pártkonfe­rencia küldötteinek arcáról, amint a konferencia üléstermében gyülekez­tek. Érthető ez, hiszen sz újságok éppen a konferencia napján adták hírül a lakosságnak pártunknak a nép életszínvonala emelése érdeké­ben hozott határozatait és az árle­szállítást. A konferencia beszámolója átfogó képet nyújtott a járás eredményeiről és a dolgozók hatalmas erőfeszíté­séről, melyet a szocializmus építé­sének befejezése érdekében folytat­nak A beszámoló sokrétűen megvi­lágította a pártmunka hatékonyságát, a kommunisták részvételét a munka­szakaszokon és az irányításban egy­aránt. A járás legnagyobb üzemében, az Építkezési Vállalatban dolgozó kommunisták érdeme, hogy tavaly az építkezés tervét 107 százalékra teljesítették. Az Építkezési Vállalat az EFSZ-ek mezőgazdasági épületei­nek felépítését nagy gondossággal végezte, a beruházási építkezések tervét 103 százalékon felül teljesí­tette, s eredményével az egész Banská Bystrica-i kerületben az el­ső helyre került. Kevésbé beszélhetünk azonban a kisebb üzemek, például az ipolysági közüzemek sikereiről, amelyek ter­vüket csupán 97 százalékra teljesí­tették és sokban maradtak adósai a lakosságnak nyújtott különféle szolgáltatások bevezetésében. Bírálni kell a Járási Utak Igazgatóságát is, mely kevés súlyt fektetett az út­hálózat karbantartására. Az erre a célra előirányzott 2 millió korona összegnek csupán 60 százalékát me­rítették ki. Ped.j több útszakasz megjavítását hajthatták volna végre a fel nem használt pénz befekte­tésével. Többek között az Inám köz­ségen keresztül vezető utat is, mely csapadékos, kedvezőtlen időjárás esetén szinte járhatatlan. AZ A TÉNY, hogy ma már a já­rás minden községében szövetkezeti gazdálkodás folyik, nagymértékben dicséri a járás pártszervezeteinek, kommunistáinak tevékenységét, a XI. pártkongresszus irányelveinek követ­kezetes megvalósítására irányuló tö­rekvésüket. A falu szocialista át­építésének eredményei azonban nem­csak a szövetkezetek építésében, hanem a járás lakossága életszínvo­nalának emelkedésében is megnyil­vánulnak. Tíz év leforgása alatt mint­egy 800 új családi ház épült a járás területén és főleg szövetkezeti ta­gok az új házak tulajdonosai. Az a tény viszont, hogy a múlt évvel szemben továDb emelkedett a mun­kaegység értéke, egyúttal a terme­lés fokozását is igazolja. Nagyon helyes, hogy a pártszervezetek egy­re inkább a belterjes gazdálkodás megszervezését szorgalmazzák. En­nek tulajdonítható, hogy a szövet­kezetekben jó színvonalon mozog az állattenyésztés, melynek bevételei az 1957-es évvel szemben több mint 400 ezer koronával növekedtek. Az állami terv a következő évékre az ipolysági járásban búzából 27, árpából 28 mázsával számol és az egy hektárra eső hústermelést 184 kilogramban, 752 liter tejben és 527 tojásban állapítja meg. E mutató­számok teljesítése még nagyobb kö­vetelményeket támaszt a pártszer­vezetek munkájával szemben. Arról van szó főleg, hogy arra irányítsák a szövetkezetek vezetőségeinek fi­gyelmét, hogy továbbb bővítsék a szántóterületeket és a takarmány­termesztést. A feladatok teljesítése elsősorban is az embereken, a szövetkezetek tagjain múlik. Azokban az EFSZ-ek­ben,ahol a kádernevelés kérdésével, a szövetkezeti tagok szakmai kép­zésével foglalkoznak, nem marad el a siker. Meg kell azonban állapíta­nunk, hogy a járás területén 23 szö­vetkezeti munkaiskolába mindössze 897 hallgató jár rendszeresen. A kommunistáknak itt is jó példával kellene elől járniok. örvendetes jelenség, hogy a járás szövetkezeteiben egyre több fiatal keresi és találja meg számításait, hiszen több mint 500 ifjú talált ott­honra a mezőgazdaságban, akik kö­zül a legtöbben a viski, palásti és az egyházfnaróti EFSZ-ben dolgoznak. A fiatalság nagymértékben elősegí­tette a nevezett szövetkezetek gaz­dasági eredményeit, mert ők azok, akik bátran alkalmazzák az új ter­melési módszereket és a gépesítést. A SZÖVETKEZETEK jó eredmé­nyei ellenére a járási pártkonferen­cia számos fogyatékosságra mutatott rá. Az egegi kommunisták például igen keveset tettek annak érdeké­ben, hogy szövetkezetük kilábaljon a gyermekbetegségből, pem .töre­kedtek a túlméretezett háztáji gaz­dálkodás felszámolására. A bírálat­és az önbírálat még mindig nem vált a falusi pártszervezet munkája meg­javításának eszközévé és gyakran helytelenül értelmezik ezt. Márpedig a bírálat és az önbírálat fejlesztésé­ben döntő jelentőségű feladat hárul a pártbizottságokra. Nekik kell ügyelniök arra, hogy a bíráló meg­jegyzésekből a kommunisták levon­ják a helyes következtetéseket. A viski falusi pártszervezet bizott­sága is helytelenül értelmezte a bí­rálat kérdését. A múlt évben egy bizottsági ülésen sem foglalkozott például Bartal Lajosnak, a szövetke­zet elnökének munkájában felmerülő fogyatékosságokkal, nem figyelmez­tették őt az itt-ott megnyilvánuló helytelen magatartására sem. Ami­kor azonban elérkezett az EFSZ év­záró taggyűlésének ideje, a pártbi­zottság egyszerre, lavinaszerűen ol­vasta a hibákat Bartal elvtárs fe­jére. Véleményünk szerint sokkal többet segítettek volna azzal, ha a bírálatot, mint a munka megjavítá­sának eszközét használták volna és a szövetkezet elnökét idejében fi­gyelmezeteti a munkájában előfor­duló fogyatékosságokra. A pártszervezetek sikeres tevé­kenysége feltétlenül megköveteli, hogy munkájuk tervszerű legyen és következetesen ellenőrizzék a ha­tározatok teljesítését. Ehhez feltét­lenül szükséges a tagsági gyűlések rendszeres megtartása és azokon a tagok részvétele. A falusi pártszer­vezetek tagsági gyűlései az a leg-< magasabb fórum, ahol a kommunis­ták megvitatják a pártszervezet és a község legfontosabb feladatait. Több helyen azonban mint például Sudcovcén és másutt elhanyagolták a taggyűlések megtartását. A PÄRTMUNKÄBAN felmerülő fo­gyatékosságok rámutatnak arra, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a párttagok kommunista nevelésére, eszmei fel­készültségük és szakmai tudásuk tö­kéletesítésére. Nagy szerepe van itt a pártoktatásnak. Sajnos a kon­ferencia beszámolója egy szóval sem említette meg, hogyan folyik a já­rás pártszervezeteiben a pártoktatás. Márpedig számos jelenség arra mu­tat, hogy ezen a téren sok javítani való akad. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt a tényt sem, hogy az EFSZ-ekben lassan halad a párt­csoportok megalakítása. Ilymódon a szövetkezetekben nincs megfelelően biztosítva a párt vezető szerepének érvényesítése. Pártunk Központi Bi­zottságának a falusi pátszervezetek munkájával kapcsolatos határozatá­nak teljesítésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a járás pártszervezeteinek. Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 2 * 1959. március 16.

Next

/
Thumbnails
Contents