Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-15 / 73. szám, vasárnap

Felelősségük tudatában Az árulás betetőzése A Csehszlovák Köztársaság feldarabolásának 20. évfordulója Még alig száradtak meg a szégyenletes müncheni egyezmény okmányán az aláírások, a fasiszta Németország hitszegő urai máris újabb akciót készítettek elő Csehszlovákia teljes leigázására. Hitler utasítására Keitel tábornok, a fasiszta „Wehrmacht" vezérkari főnöke dolgozta ki a katonai terveket Cseh- és Morvaország gyors megszállására, valamint Szlovákiának a köztársaságtól valő elszakítására. Már 1939 februárjában Hitler kívánságára a Beran-féle bábkormány minimális 30 000 főre csökkentette a csehszlovák hadsereget, hogy ezzel is megakadályozzák az esetleges ellenállást. A német hadsereg március elején tavaszi hadgyakorlatok ürügye alatt a határra összpontosította 17 gépesített hadosztályát, valamint további SS, SA és rendőrkötelékeket. Tízszeres túlerő állott szemben a gyenge csehszlovák hadsereggel. Már 1939 februárjában Berlinben Gőring megígérte a ludák Pružinskynek és Ďurčánskynak, hogy Németország támogatást nyújt nekik Szlovákiának a Csehszlovák Köztársaságtól való elszakadása esetén. Ugyanakkor Tiso Bratislavában és Bruck a. d. Leithá-ban tárgyalt az osztrák nácisták vezérével, SeyssInquarttal. A ludák összeesküvés hírére a prágai kormány március 10-én katonai közbelépésre készült Szlovákiában. Ebbe látszólag hitlerék is beleegyeztek, ami taktikai lépésnek bizonyult. Ezáltal felbőszítették az ingadozó szlovák nacionalistákat is, a belső ellentéteket még jobban felszították, hogy ezáltal Csehszlovákia további fennállásának lehetetlenségét bizonyíthassák. A nácista hadosztályok előkészületeiről Beran kormánya tudott. Azt is tudta, hogy Jihlaván és Brnóban provokációra készülnek, mégpedig úgy, hogy tüntetéseket rendeznek Németország ellen, ami alkalmat adna a beavatkozásra. Ismeretes volt Henleinék ama tilalma is a német kisebbség számára, hogy ne költözzenek eí a Csehszlovák Köztársaság területéről, mert március 15-e körül fontos események történnek. TISO HITLERNÉL Március 10-én Ďurčansky átszökött Bécsbe, ahonnan memorandumot küldött Hitlernek, melyben védelmet kért az önálló szlovák állam és kormánya részére. Tizenkettedikén Tisohoz Bánovcébe futárt küldött sürgős levéllel, melyben felhívta, hogy Németországgal közös akciót hajtsanak végre, ellenkező esetben, ha passzívan viselkednének, minden veszve volna. Közben Tisot meghívták Berlinbe, aminek március 13-án eleget tett. Ďurčanskyval együtt Berlinbe érkezett, ahol Hitlerrel megbeszélték Szlovákia elszakítását. Az események gyorsan peregtek. Másnapra összehívták az ún. szlovák nemzetgyűlést, ahol kihirdették az elszakadást. Ugyanebben az időben Hácha, az akkori csonka Csehszlovák Köztársaság elnöke, kérte, hogy Hitler fogadja őt. Háchának egészen március 14éig kellett várnia a válaszra. Ekkor már köztudomású volt Szlovákia elszakadása. MEGINDUL A LAVINA. Abban a pillanatban, amikor Hácha vonata elindult a határ felé, az első nácista katonai egységek átlépték a csehszlovák államhatárt és benyomultak az ostravai szénvidékre. Ezzel megkezdődött a cseh-morva területek megszállása. Hitler másnap fogadta Háchát és bejelentette, hogy reggel 6 őra óta a náci hadsereg átlépte a határokat. Ultimátumszerűén felszólította Háchát, gondoskodjék a megszállás zavartalan lefolyásáról. Ez meg is történt. Az akkori hadügyminiszter — az áruló Syrový tábornok — parancsára a cseh katonaságnak megtiltottak minden ellenállást. Egyedül Frýdekben és Místekben a sziléziai gyalogezred egységei fejtettek ki ellenállást az utolsó töltényig. 1939. március 15-én 9 órakor bevonult a náci hadsereg Prágába. Megjelentek a kétnyelvű falragaszok, megkezdődtek a letartóztatások. A NYUGAT ÄRULÄSA így folytatódott a Csehszlovák Köztársaság tragédiája, amely a müncheni árulással kezdődött. A köztársaság hat évre eltűnt Európa térképéről anélkül, hogy ez a nyugati hatalmak körében komolyabb tiltakozást váltott volna ki. A Nyugatnak ez a politikája azt követte, hogy a fasiszta államok eszközül szolgáljanak a forradalmi mozgalmak elnyomására, de főképpen arra, hogy a kapitalizmus faltörő kosként használja fel őket a Szovjetunió ellen. A nyugati hatalmak burzsoáziája igyekezett a fasiszta támadást Kelet felé irányítani, hogy így elterelje a támadó figyelmét a nyugati országok gyarmatairól, amelyekre a fasiszta államoknak fájt a foguk. Politikájuknak az volt a célja, hogy a tőkés államok közötti versengésből eredő ellentéteket a harmadik, szerintük „gyengébb" fél — értsd a Szovjetunió - kárára oldják meg. Csehszlovákia a München előtti időkben gazdaságilag és politikailag egyaránt jelentős szerepet játszott a világpolitikában. Az, hogy Csehszlovákia a fasiszták számára Németország hatalmába került, stratégiai, katonai, gazdasági és politikai szempontból egyaránt igen jelentős tény volt. A feldarabolt Csehszlovákia lett tehát az ugródeszka a hitleri „Drang nach dem Osten" világhódító tervek számára. 1938-ban még Csehszlovákia katonai és ipari potenciálja érintetlen volt, úgyhogy a sikeres ellenállásnak megvoltak a feltételei. A csehszlovák nép hajlandó volt megvédeni hazáiát a Szovjetunióval valő szövetségben és a Nyugat demokratikus erőinek támogatásával. Határozott ellenállás esetén a demokratikus és békeszerető erőknek akkor Jelentős fejlődés — további nagy feladatok Falvaink egészségügyi problémáiról Ismertem egy falusi bácsit jó két és fél évtizeddel ezelőtt, aki hosszú betegeskedés után anélkül halt meg. hogy orvos egyszer is komolyan megvizsgálta volna. S hány ezer és ezer ember távozott el így falvainkban az élők sorából időnek előtte, pedig életüket orvosi beavatkozással meg lehetett volna hosszabbítani. Drága volt az orvos, még drágább a patika. Tízszer is meggondolta akkor a falusi földművelő ember, kivált ha öregebb betegről volt szó, elhívja-e az orvost, vagy nem. Hová lettek már ezek az idők a falvakon. Az egészségügyi gondoskodás kiterjedt a városról a falura is, elmélyült és egyre tovább tökéletesedik. Nemrégen jártam egy falusi házban, ahol elmondták, hogy egy öregasszony betegágya mellett másfél év alatt hetenként többször is megjelent az orvos, állapotának súlyosabbra fordultával, pedig úgyszólván mindennap ott volt. Az egészségügyi gondoskodás terén alapvető változások történtek nálunk az utőbbi évtized folyamán. Hazánk az ingyenes gyógykezelést ma már a lakosság döntő többségére kiterjesztette, nagymértékben növekedett az ovrosok, az egészségügyi személyzet s az egészségügyi intézmények hálózata nemcsak a városok ban. de a vidéken is. A nemzetgyűlés költségvetési beszámolójából ismeretes, hogy a lakosság 90 százaléka nálunk ingyenes egészségügyi gondoskodást élvez. Az 1959. évre az egészségügyre fordított kiadások 6 milliárd korona hatalmas összeget tesznek ki és jóval több mint egymilliárd koronát fordítanak az ingyenes gyógyszerekre. Ezenkívül csaknem 7 milliárd koronát kitevő összeget irányzott elő a költségvetés a betegbiztosítási kiadások fedezésére, beleszámítva a családi pótlékot is. Ezeknek a juttatásoknak óriási előnyei még inkább kidomborodnak ha összehasonlítjuk azzal a ténnyel, hogy például a legfejlettebb tőkés államban, az Amerikai Egyesült Államokban a lakoság évi jövedelmének átlagosan 6 százalékát kénytelen gyógykezelésre és gyógyszerekre költeni. Ma már minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy hazánk az emberek' egészségérői való gondoskodásban a világon a legelső helyek egyikére került és évről évre nagyobb összegeket fordítunk az egészségügyi kiadások fedezésére. így például ez idén ii 212 millió koronával többet számítunk az egészségügyi gondoskodásra, mint tavaly, s jövőre minden bizonnyal újből emelkedni fog ez az Összeg. Látnunk kel! azonban azt is, hogy egészségügyi gondoskodásunk nem fejlődik teljesen egyenletesen minden téren. Bár a falvakon, a vidéken is sokat váltosikerült volna a Szovjetunió segítségével gátat vetni a fasiszta terjeszkedési vágynak. A PÄRT NEM ALKUSZIK A CSKP Központi Bizottsága előtt már 1938 októberében világos volt, hogy hitlerék nem fognak megelégedni az eddigi zsákmánnyal, hanem előbb-utóbb tovább fognak menni. Világos volt, hogy a közeljövő elkeseredett harcokat hoz az egész népre. A kommunisták feladata volt a két nemzetet lelkesíteni, hogy ne adja meg magát, hanem tovább harcoljon. Fel kellett készülni az illegális munkára, a legnehezebb harcra. A Központi Bizottság megtette a szükséges előkészületeket. Egy része emigrációba ment, másik része itthon maradt a harc folytatására. A párt vonala kezdettől fogva világos volt: megalkuvás nélküli harc a német fasizmus és hazai kiszolgálói ellen. Benes és a londoni kormány továbbra is fenntartotta kapcsolatát Háchával és a többi kollaboránssal, akiket ideiglenes „helytartóinak" tekintett. Ezzel szemben a moszkvai pártvezetőség hangsúlyozta, hogy nincs és nem lehet szó semmiféle megalkuvásról a gyáva áruló rendszerrel, amely aláássa a nép erkölcsi erejét és harci kedvét. A kommunisták figyelmeztették a népet Hitlernek egész Csehszlovákia megszállására vonatkozó terveire. Figyelmeztették a szlovák népet is, hogy Tiso, Tuka, Mach és a többiek árulók, Hitler eszközei. Sajnos, beteljesedett a kommunisták jóslata. 1939. március 14. és 15., ez a két baljós, ködös nap, örökre belevésődött a csehszlovák nép emlékezetébe. Csehszlovákia feldarabolása és leigázása valósággá vált. Ha a cseh és szlovák burzsoázia bele is nyugodott alárendelt helyzetébe, a nép nem helyeselte uralkodó osztályának ezt a gyalázatos eljárását. A cseh és szlovák nép földalatti ellenállást fejtett ki a megszállók rendszere, a fasiszta Németország ellen. A megszállt cseh országrészek nem bizonyultak Hitler megbízható hátországának, a Szlovák Nemzeti Felkelés pedig végleg megfosztotta a nácistákat attól az illúziótól, mintha az egész szlovák nép behódolt volna nekik. A cseh és a szlovák nép hősi harcával tanújelét adta annak, hogy nem vállal közösséget az árulókkal. Grek Imre Jelentős tanácskozás A Központi Szakszervezeti Tanács pénteken, jelentős tanácskozást tartott. Meghívta 56 üzem képviselőit, szakszervezeti és CSISZ funkcionáriusokat, hogy cseréljék ki tapasztalataikat, melyeket a szocialista munkaverseny szervezése és fejlesztése terén szereztek és kölcsönösen megismerkedjenek a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére törekvő kollektívák első tapasztalataival. zott a helyzet az egészségügyi gondoskodás terén, színvonala mégis jelentősen lemarad a városok színvonala mögött. Természetes, hogy mi ezt a különbséget a lehető leggyorsabban ki akarjuk küszöbölni. A vidék egészségügyi színvonalának további gyors emelkedése nem oldható meg csupán az orvosok, a kórházak, egészségügyi központok számának növelésével. Összetett, sok problémából álló folyamatról van itt szó, melyeknek megoldásához a legnagyobb körültekintéssel, megfontoltsággal kell hozzálátnunk. Erről a kérdésről tanácskozott nemrégen a Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága, s határozatában konkréten, részletesen kitűzte a falvak egészségügyi színvonalának gyors emelésével kapcsolatos feladatok megoldásának útját. A vidék egészségügyi problémáit elemezve mindenekelőtt rá kell mutatnunk, hogy pártunk és kormányunk gondoskodása az elmúlt évek során itt is kifejezően megnyilvánult az egészségügyi gondoskodás terén, a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedésével egyidejűleg jelentős fejlődés állt be ezen a fontos szakaszon is. Míg például az 1945-1948-as években 467 egészségügyi körzet volt a falvakon, számuk 1958. véaéig 674-re emelkedett. Az egészségügyi körzetek számbeli növekedésével egyidejűleg A királyhelmeci járási pártkonferencia megtárgyalta a falusi és üzemi pártszervezetek eddigi munkáját ég jövőbeni feladatait. A járási pártbizottság beszámolójában ismertette, mit tettek a járási pártbizottság, az üzemi és falusi pártszervezetek a CSKP XI. kongresszusa határozatainak szellemében a mezőgazdaság, közlekedés és helyi gazdálkodás fejlesztésében. A járásban nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is hatalmas fejlődés ment végbe. A kommunisták feladata most, hogy minden faluban biztosítsák a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megerősödését és végleges győzelmét. Az állami gazdaságokban, EFSZ-ekben és a helyi gazdálkodásban becsülettel teljesítik feladataikat a dolgozók. Sokat javult a munkaerkölcs és a munkához való viszony. A CSKP XI. kongresszusa határozatából most az a nagy feladat vár minden falusi pártszervezetre, hogy tegyenek meg mindent a mezőgazdasági termelés belterjessége és a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Ezen a téren mint minden járásban, a királyhelmeci járásban is sok tartalék van. A járásban ezért egyik legfontosabb feladat a meglevő földalap kihasználása, a szántóterület bővítése, a kevésbé termékeny legelők felszántása. A múlt évben az EFSZ-ek 751 hektár legelőt és rétet szántottak fel. A tervezett hektárhozamot cukorrépából 8 százalékkal, szemeskukoricából 9 százalékkal teljesítették túl. Az előző évhez viszonyítva 9 ezer köbméter silótakarmánnyal termeltek többet az EFSZ-ek. Nem kielégítő azonban az évelőtakarmányok, mint lóhere és lucerna termesztése. Az állatállomány gyarapodása, a takarmányalap bebiztosítása szükségszerűvé teszi, hogy a jövőben a szántóterület 20 százalékán évelőtakarmányféléket termeljenek. A múlt évhez viszonyítva 100 hektár mezőgazdasági területre számítva a szarvasmarha-állomány sűrűsége 8-al (ČTK) — A Hivatalos Közlönyben megjelent a Pénzügyminisztérium 1959 február 16-i 43 sz. hirdetménye a Kárpát-Ukrajna területén hagyott vagyon kárpótlására támasztott igényeknek a 42/1958 Gyűjt. sz. törvény értelmében való bejelentéséről. A hirdetmény értelmében azok a kérvényezők, akik igényt tartanak az ilyen vagyon kárpótlására, azt (az előírásos nyomtatványon) bejelenthetik a pénzintézetek és vállalatok központi felszámolójánál: Prága I., Malá Strana, Dražického nám. 7 szám alatt. A Szlovákiában lakó kérvényezők csökken az egy körzetre eső lakosság átlagos száma, mely 1954-ben, 4478, 1958-ban már csak 4185 volt. Ez lehetővé teszi az egyes körzetekben az egészségügyi szervek munkájának állandó javulását. A szakorvosok helyes széthelyezésének eredményeként ma már minden járásra jut nő- és gyermekorvos. Több mint 320 körzet mentőautóval van felszerelvé. 860 tanácsadó működik vidéken a nők és gyermekek számára. Az utóbbi években új kórházak építésével 1400 Sggyal bővült ezek befogadóképessége, 8 új kórház pedig épülőfélben van, építésüket ez idén és 1961-ben fejezik be. Több mint 40 járási-egészségügyi központ ma már poliklinikai módszerrel dolgozik. Sokkal sűrűbb lett a gyógyszertárak száma, 368 gyógyszertár közül 161 a falvakon (nem járási székhelyeken) műkjdik, ezenkívül 216 gyógyszerkiadó tevékenykedik a falvakon. 1955-től 6 körzeti egészségügyi központ létesült a beruházási építkezés keretében, további öt- építését pedig ez idén fejezik be. E nagy fejlődés ellenére az egészségügyi gondoskodás mégsem éri el vidéken a nagyobb városok és ipari központok színvonalát. Mint már fentebb említettük, ez a kérdés szorosan összefügg számos fontos probléma megoldásával, amint az a Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága tanácskozásának anyagából és a képviselők hozzászólásaiból is kitűnik. A vidék egészségügyének legfontosabb problémái közé tartozik elegendő egészséges ivóvíz biztosítása és a mai követelményeknek megfelelő lakáskultúra megteremtése. Mindkét probléma alap- i vető oka az előző kizsákmányoló rend- i szerek átkos örökségeként maradt ránk, | emelkedett. Az EFSZ-ek közös állománya ugyanezen idő alatt 2186 állattal növekedett. A sertésállomány 100 hektár szántóterületre. eső sűrűsége 8,6-al növekedett. Egy év alatt a tejhozam egy tehén után 26 literrel emelkedett, ezen a téren a legjobb eredményeket a lelesziek, perbenyíkiek, és kistárkányiak érték el 2300-2352 liter tej termelésével. A járási pártkonferencia küldöttei közt a régi szövetkezeti tagokon kívül már ott voltak a fiatal párttagok is. Igen élénk volt a vita s a felszólalók a tavaszi munkára való felkészülésről, a múltban a nagyüzemi gazdálkodásra gátlólag hatő szőlőterületek összpontosításáról és a termelésben lemaradt szövetkezetek munkájának megjavításáról beszéltek. Palágyi János, a leleszi EFSZ elnöke visszatekintett az elmúlt tíz évre. — Büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden kommunistát az a hatalmas változás — mondotta —, ami a járás falvaiban végbe ment. ' A tíz évvel ezelőtt megindítottt nagyüzemi gazdálkodás nemcsak Leleszen, hanem a járás többi községeiben is több milliós értékű közös vagyont eredményezett. A közös gazdálkodás továbbfejlesztése érdekében a terv mutatószámainak ellenőrzését, az intenzívebb gazdálkodást, a talajjavítást, a gépek jobb kihasználását ajánlotta. Bodnár elvtárs Kövesdről, Ferenc elvtárs Szentesről, valamint a zétényi és bodrogszerdahelyi falusi pártszervezetek küldöttei a falujukban legaktuálisabb kérdésről, a szőlő összpontosításáról, a túlméretezett háztáji gazdálkodás megszüntetéséről, a tej, tojás begyűjtésének biztosításáról beszéltek. A felszólalásokból érezhető volt a falusi és üzemi pártszervezetek felelősségérzete a gazdasági és kulturális fejlődésért. Megmutatkozott, hogy a feladatok megoldását nem a járástól várják, hanem a helyi viszonyokhoz mérten saját maguk akarják megoldani őket. Mózes Sándor igényeiket a körzeti felszámolónál: Bratislava, ul. Červenej Armády 1 sz. alatt jelentik be. A jelentkezési íveket 1959. június 30-ig kell benyújtani. A Pénzügyminisztérium figyelmezteti az érdekelt feleket, hogy a Kárpát-Ukrajna területén hagyott vagyon összeírására a 8/1947. Gyűjt. sz. kormányrendelet értelmében 1947< mýrcius 31-ig a Belügyminisztériumhoz benyújtott jelentkezések pótolják a fenti hirdetmény értelmében benyújtandó jelentkezéseket. melyeket ez ideig még nem tudtuk kellően megoldani. Hazánkban például az egy lakosra eső átlagos lakóterület 11,8 négyzetmétert tesz ki. Ezzel szemben Csallóköz 19 községében a bratislavai kerületi higiéniai intézet által végzett kutatás szerint az egy lakosra eső átlagos lakóterület 2,8— 7,56 négyzetmétert tesz ki. Ha ehhez még tekintetbe vesszük azt is, hogy a régi házak és sok esetben az újabbak is nélkülözik a szükséges egészségügyi követelményeket, akkor fogalmat alkothatunk arról, milyen sokoldalú gondoskodásra és nagy erőfeszítésre van szükség e probléma megoldásához falvainkon. A lakások építésénél még mindig sok hiba fordul elő a vidéken. Az építkezők nagy része nem gondol az egészségügyi követelmények betartására, és az is nagy hiba, hogy az építkezések területi elhelyezését nem irányítják kellőképpen. Falvaink nagy többségében azt látjuk, hogy főként a forgalmas utak mellett építkeznek, aminek következménye az új települések levegőjének fokozott szenynyeződése, másrészt észre kell vennünk, hogy az új építkezésekkel egyidejűleg nem veszik tekintetbe a központosított kanalizáció és vízellátás lehetőségét. Az egyéni lakásépítésnél sok esetben fürdőszoba nélkül épülnek a lakások. Mindezek a fogyatékosságok egyrészt a higiéniai és járványmegelőző szolgálat munkájának elégtelenségét mutatják, másrészt azt, hogy az építkezni akaró lakosság számára még ma sem dolgozták ki a megfelelő lakástípusok tervezeteit, melyek közül a vidék jellegének és saját szükségleteinek megfelelő típust kiválaszthatnák, s mely teljes mértékben fedné az egészségügyi követelményeket és a vidéki élet szükségleteit. E hiány pótlása a tervező szervek egyik nagyon fontos feladata. Pártunk Központi Bírósága legutóbbi határozatában " kitűzte, hazánkban a lakásproblémának lényegében 1970-ig történő megoldását. E feladat következetes teljesítése lehetővé teszi, hogy a legközelebbi évekl«tn falvakon A A Pénzügyminisztérium közleménye JJJ SZÖ 4 * 1959. március 12.