Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-10 / 40. szám, kedd

ÍJ j nagyváros születik A napisajtó már ismételten foglalkozott azzal az örvendetes ténnyel, hogy Kassa városa közelében rövidesen megkezdik az óriási méretű Keletszlovákiai Kohómü építését. A városi és a kerületi nemzeti bizottság tagjaival és felelős osztályvezetőivel folytatott megbeszélések alapján tájékoztatjuk olvasóinkat, mi mindent tervez a kohómü építésével összefüggően a városi és a kerületi nemzeti bizottság már 1959-ben, illetve az elkövetkezendő években. Nemcsak Kassa és környékének az ipara épül, hanem ennek megfelelően —sót ha jól csináljuk — azt időben megelőzve fejlődik maga a város is, rohamosan szaporodnak az új lakások, a megfelelő teljesítőképességű közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézmények. | ielőtt azonban a város fejlődését ismertetnők, röviden öszszefoglaljuk, milyen gazdasági — elsősorban ipari - termelőtelepek épülnek ki a városban és határában. A Keletszlovákiai Kohómü HaniskaSaca-Nagyida térségében épül, nem messze attól a helytől, ahol évekkel ezelőtt a Hukot eredetileg tervezték. A hatalmas ipartelep építése megkívánja a fennálló építőipari kapacitás lényeges bővítését, sőt új, részben speciális építőipari üzemek létrehozását. Előzetesen meg kell oldani közeli, olcsó üzemű mész és cementgyártó telepek építését, mert mindkét anyagbői óriási szükséglet lép fel mind az ipartelepek, mind pedig a lakótelepek építésénél. Már előrehaladott állapotban van a Kassa város közvetlen közelében levő magnezitbánya hatalmas méretű bővítése, több millió tonna magnezitnyerskő kibányászására való előkészítése. A bányanyitási munkálatok méreteit jellemzi, hogy a közeljövőben négyszerannyi bányászt foglalkoztatnak a legkorszerűbb gépesítés mellett is, mint jelenleg. Pedig már manapság is háromszor annyi ember dolgozik a kassai magnezitbányákban, mint a háború előtt. A város déli részén hatalmas telep a Keletszlovákiai Gépgyáré. A legközelebbi időben azonban két további hatalmas csarnok építését kezdik meg. Ennek befejezésével a gépgyárban is megkétszereződik a termelés. A város területén 1960-ban új, korszerű tejfeldolgozó üzem épül napi 100 ezer liter tej feldolgozására. Átépítik, bővítik a péküzemet is. A város vérható fejlődése megkívánja egy korszerű húsfeldolgozó üzem és konzervgyár építését is, ami szintén tervbe van véve. A lényegesen megnövekedett számú dolgozók részére több mint 10 000 lakásegység építését tervezik. A lakások egy része magában Kassa városában, másik része pedig a kohómü közelében, Sacán épül. Az idén megkezdik a panelházak építését is, ami lényegesen meggyorsítja és — reméljük — olcsóbbá is teszi a lakásépítést. városbővítési tervek természetesen nem feledkeznek meg a kulturális és egészségügyi intézményekről sem. Még az idén két új iskolaépület készül el, míg a legközelebbi években közel 300 tanterem gyarapítja Kassa iskolavárosi hírnevét. Ugyanakkor a kohómüvek körzetébe eső falvakban az iskolák 250 tanteremmel gyarapodnak. Kassán folytatják az egyetemi városnegyed kiépítését. Még az 1959. év folyamán Kassa területén két új mozi építését kezdik meg. 1963-ra elkészül a szakszervezeti kultúrház, amelyben 800 személyt Skoda-autókkal Afrikán keresztül A Mladá Bole- MMXMMM! slav-i autógyárban újabb autótípusok gyártását kezdték meg, a Skoda Octáviát és az Octa: via-Supert. E két autótípus Jránt kül-. földön is rendkívül nagy az érdeklődés. Jelenleg naponta 120—130 darabot gyártanak belőlük. E két autó az idén reklámutat tesz Európán és Afrikán keresztül, egészen Fok városig. Az út hossza 46 000 km. A körút alkalmával az autók utasai néhány filmet is készítenek, amelyeket filmszínházainkban vagy a televízióban mutatnak majd be. E két említett autót, a közismert Spartak kocsik gyártásának a beszüntetése után kezdték készíteni. Az emSzerelik a Škoda-Octavia újrendszerű műszertábláját. (CTK felv.) lített Spartak kocsiból 1957 óta több mint 70 000 darabot gyártottak, amelyek autóiparunknak 65 országban jó hírnevet szereztek. V. H. befogadó színház, 900 férőhelyes esztrádterem és 400 férőhelyes bábszínház lesz. Jövőre elkészül az átépítés alatt álló, a város igényeinek megfelelő hangversenyterem is. Még az idén teljesen befejezik a nyári szabadtéri színház munkálatalt és több gyermekjátszótér építését. Az opáckai úton új helyi kultúrház létesül. A Csermely-völgyben folytatják a sportcsarnok és a sportstadión építését. A ügeti műjégpályát még az idén, valószínűleg a februári győzelem évfordulóján megnyitják. 1961-re befejezik a fedett úszoda építését. A jelenlegi ismert Pestl-úti kerületi kórházat, amely már így is egy egész kis város, további 270 ággyal bővítik, de felépül egészen külön új, 850 ágyas kórháztelep is. Ez év második felében veszi kezdetét a már sokszor emlegetett űj 800 ágyas szállónak az építése. Tovább folynak 1959-ben a városrendezési munkálatok. Ezek legmarkánsabb része a Komenský utca rendezése, amely a múzeumtői 24 méteres széles bulvárszerű utcává épül ki, mint a város főutcájának, a Lenin utcának méltó folytatása. A várostervezők természetesen nem feledkeztek meg a kereskedelmi hálózat megfelelő fejlesztéséről sem. Kassa széles vidék bevásárló központja, igy teljesen indokolt, hogy még 1959. folyamán 15 egészen korszerű üzlethelyiséget helyeznek forgalomba. M

indez csupán száraz felsorolása a tényeknek és a terveknek. Számok, adatok, határidők ... Oj nagyváros születik Kelet-Szlovákiában és ez talán mégsem olyan száraz tény. Mózes Sándor Divatújdonságok a Tatrasvit üzemeiben (ČTK) — A Tatrasvit textilgyár sviti és kassai üzemeiben az év kezdetétől fogva gyapot és gyapjú pulóverek különféle fajtáit készítik a nők és gyermekek számára. A Tatrasvit kassai üzemébertkülönféle színű gyapjú és gyapot pulóvereket készítenek négy új fazoijban, hosszú ujjal. Eladásra kerülnek vékony gyapot pulóverek is háromnegyedes ujjal. A Tatrasvit textilgyár sviti üzemében préselt müselyemplüssböl készült pulóverek új fajtáit és a nők körében népszerűségnek örvendő plüsskabátokat gyártják. A 6 éven aluli gyermekek számára egyszínű és csíkos pulóverek és kabátkák új fajtáit, továbbá préselt müselyemplüss mellénykéket, ízléses szoknyácskákat a lánykák és nadrágokat a kisfiúk számára. Az egyszínű krepszilon zoknik fokozott gyártásán kívül a férfiak számára rövid és térden aluli harisnyák új fajtáit kezdték gyártani hagyományos mintával. m tüsző Hasznos újítás Ismeretes, mennyire előnyös a meglevő munkaeszközök további tökéletesítése, egyes munkamenetek újszerű megoldása. Az elmúlt napokban hasznos újítási kísérletet hajtottak végre az Ismert Tatra -111-es jelzésű tehergépkocsin. Panôček újító, a bratislavai Stavoindustria n. v. dolgozója javaslatot dolgozott ki az említett tehergépkocsi oldalajtóinak automatikus kinyitására, miáltal a gépkocsivezető a kormányüléstől el sem mozdulva gombnyomásra intézheti el a főid, homok, kavics, stb., kirakását a teherautóból. Az újítás nagyban hozzájárul tehergépkocsijaink jobb kihasználásához és az építkezések meggyorsításához is. Mikuláš Máťašeje, Bratislava. Sok még a tennivaló A bési szövetkezet az elmúlt napokban tartotta meg évzáró közgyűlését. Meg kell mondani, nem nagyon lehet dicsekedni a szövetkezet gazdálkodásával. Az egyes termelési ágakban a tervezett bevételnek csak a felét sikerült elérni. A hiba ott volt, hogy nem egy szövetkezetes nem tartotta magáénak a közös munkát. Maguknak termeltek, inkább a háztájuk körül foglalatoskodtak. Nem gondoltak arra, hogy a közösből van a nagyobb jövedelem. A szövetkezet vezetősége élére új emberek kerültek, s így a tagság most az új vezetőséggel együtt felszámolhatja az elmúlt évben elkövetett hibákat és nagyobb gazdasági eredményt érhet el. Csatlós István, Bés. ELÉRKEZETT AZ 1DO Bizony elérkezett az idS, amikor mi is a rozsnyói bányásztanonciskola 111. osztályának a növendékei, azt mondhatjuk: befejeztük az iskolát. E lépéssel természetesen kikerültünk az életbe, ahol a munkánk már felelősségteljesebb, mint az iskolában volt. Ki-ki beáll a számára kijeölt munkahelyre, s igyekszik a lehető legtökéletesebben érvényesíteni az iskolában szerzett elméleti tudását és képességeit a munkában szerzett tapasztalatokkal gyarapítani. A lll. C osztály növendékei ezúton ls megköszönik államunknak a gondoskodását, nevelőiknek a fáradozását, mellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a tanülók hasznos, jó szakképzettségű dolgozókká váljanak. Lőrincz János, Rozsnyó Indulásra készen A Csallőközaranyosi Állami Gazdaságban Szabados Imre műhelyvezető munkacsoportja 28 nappal a határidő előtt végezte el a tervezett qcneráljavitásokat hat kerekes- és három lánctalpas traktoron. A munkáknál Bognár István, Molnár Ferenc, Német Imre és Susik Béla tüntették ki magukat. Velük egyidőben a lakatosok is - Mikus László és Csépi József munkacsoportja — 10 nappal a tervezett határidő előtt kijavították az összes vetőgépeket, fogasokat, aggregátokat és műtrágyaszórókat. Most már jöhet a tavasz, teljes készenlétben várják a gépek a munka megkezdését. Czimer Lajos, Csallőközaranyos, GÉPESÍTÉSSEL a nagyobb munkatermelékenységért Ha figyelembe vesszük, hogy a harmadik ötéves terv folyamán teherautóállományunk kétszeresére, a személyautók száma pedig háromszorosára növekszik, megállapíthatjuk, hogy ez komoly megterhelést jelent autójavító üzemeinknek - is. Mindazt jól tudják a bratislavai Regena n. v. dolgozói is és éppen ezért elhatározták, hogy a lehető legtöbb munkát gépesítik javítóműhelyeikben. Az üzem újdonságának számít a gépesített hulladékvasraktár, a szétszerelő központ és a modern raktár, melyet saját eszközeikből nem is két hónap alatt építettek. Mai felszerelésével az üzem alkalmas arra, hogy a gépjármüvek valamennyi fajtáján elvégezi a szükséges javításoka.t. A korszerű berendezésnek köszönhetően a Regena dolgozói túlteljesítik feladataikat. Az üzemben javul a dolgozók egészségügyi viszonyairól való gondoskodás is. Nem egy munkafolyamatot megváltoztattak, s így a munkások nem kerülnek közvetlen érintkezésbe a különféle kémiai festőanyagokkal, ólommal, stb. A gépesítésben elért eddigi eredmények azonban még nem elégítik ki az üzem dolgozóit, s új modern gépekkel igyekszenek a javításokat a lehető legrövidebb időn belül a legjobban elvégezni. Valamennyiük előtt ismeretes, hogy a gépesítés a munkatermelékenység növelésének egyik alapforrása. Ondrejkovič Aladár, a Regena n. v. dolgozója. Példás gépkocsivezetők A Termostav nemzeti vállalatban nemcsak a kőművesek és kéményépítők' érnek el kiváló sikereket, hanem az üzemi teherautőforgalmi osztály dolgozói is. Az osztály már több százezer kilométernél nagyobb távolságot megjárt gépkocsivezetőkre alapozza munkasikereit. Reisenaur László nemcsak a baleset nélküli vezetésért kapót pénzjutalmat, hanem rendkívüli prémiumban is részesült a gépkocsi jó karbantartásáért, gondozásáért. Az üzem további kitűnő gépkocsivezetői: Ján Pravda, Gustáv Vrška és Bugár Wolfgang. Moravitz László, Bratislava átlagos átlagos munkabér fizetés 1954 9330 10 980 1955 10 000 11930 1956 10 900 13 440 Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy az átlagbérek és az átlagfizetések összege — bár emelkedett — nem érte el a létfenntartási költségek emelkedésének mértékét, ami magyarul annyit jelent, hogy a dolgozók életszínvonala tényleg sülylyed. Ezzel összefüggésben megvizsgálhatjuk a jugoszláv és számos tőkés lapnak azt az állítását, miszerint az összes „kommunista" államok közül Jugoszláviában — ismételjük az ő állításukat: éppen a revizionizmus vívmányainak eredményeképpen — a legmagasabb az életszínvonal. Az alábbiakban felsoroljuk — megint csak hivatalos jugoszláv statisztikai adatok alapján — egyes fontos élelmiszerek és iparcikkek árát. Az olvasó könnyen kiszámíthatja, hogy a jugoszláv munkás vagy tisztviselő átlagos havi béréből hány kiló húst, vajat vagy lisztet, esetleg hány darab inget, cipőt vagy harisnyát vehet és ugyanazt kiszámíthatja saját fizetése és a mi átlagos áraink alapján. Természetesen sokkal helyesebb lesz a képe, ha a jugoszláv adatokhoz hasonlóan nálunk is az átlagos havi munkabért veszi alapul, ami az iparban foglalkoztatottaknál jelenleg kb. 1300 korona. Nos, 1958 szeptemberében Jugoszláviában a fő közsükségleti cikkek ára dinárban a következő volt: 1 kg marhahús 250, 1 kg sertéshús 310, 4 kg zsír 340, 1 tojás 20, 1 kg vaj 600, 1 kg liszt 54 dinár. Férfiing 1240, női szilonharisnya 990, női félcipő 2381, 1 pár olcsó pamut rövidharisnya 300, konfekciós férfiöltöny 9000 -16 000, női szvetter 4000, olcsó hálószoba 86 000, rádióvevő 38 000, kerékpár 27 000 dinár. Mindezek az árak a belföldi termékekre vonatkoznak, mert például egy külföldről behozott televíziós készülék 185 000 dinár. De bizonyítható a lényegesen alacsonyabb életszínvonal Jugoszláviában más módon is. Hasonlítsuk össze mindkét oldalról vett hivatalos adatok alapján a Csehszlovákiában és Jugoszláviában az egy főre eső fogyasztást a legfontosabb élelmiszerekben. Jugoszlávia Csehszlovákia cukor 14 kg 33,5 kg hús 20,75 kg 51 kg zsír 15 kg 174,4 kg tej 74 1 133,7 1 tojás 72 drb 174 drb Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár. Tekintettel a tartós közszükségleti cikkek horribilis árára és az alacsony átlagos keresetekre, Juhoszláviában már évek óta igen nagy mértékben el van terjedve a részlethitel, amelynek az összege például 1958 júniusában hajszál híján 60 milliárd dinárt tett ki. Ennek az összegnek a nagyságát jellemzi az a tény, hogy ugyanakkor az összes bankbetétek összege egész Juhoszláviában nem egész 40 milliárd dinárra rúgott. Az egyik jugoszláv közgazdasági l^p megállapítja, hogy pl. 1957-ben a részlethitelek az egész kiskereskedelmi forgalomnak 10 százalékát tették ki. Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha meggondoljuk, hogy egy átlagos férfiöltöny vételára jóval meghaladja a dolgozók átlagos havi keresetét, tehát a vásárolni szándékozót a legtöbb esetben hitel igénybevételére kényszeríti. Egyes tartós közszükségleti cikkeket, pl. bútort és hasonlókat a jugoszláv dolgozók 80 százalékban hitelre kénytelenek vásárolni. A fenti adatok alapján összefoglalva elmondhatjuk, hogy mind a kiskereskedelmi árak emelkedése, mind pedig a létfenntartási költségek az előbbi tényezőből következő szükségszerű és állandó növekedése, valamint az a körülmény, hogy a bérek és fizetések átlagos emelkedése nem tart lépést az előbbi két tényező emelkedésével, világosan bizonyítja, hogy a jugoszláv dolgozók reálbére vagy csökken, vagy legjobb esetben is csak egy helyben topog. Az egy főre eső fogyasztás fentebb feltüntetett néhány jellemző adata kötetek helyett és mindennemű tetszetős álelméletek helyett világosan beszél s azt mutatja, hogy például Csehszlovákiában lényegesen nagyobb a lakosság egy főre eső élelmiszerfogyasztása — az iparcikkekről nem is beszélve — mint Jugoszláviában. De ugyanerre az eredményre juthatnak a jugoszláviai „közgazdászok" akkor is, ha például hasonló adatokat a velük közvetlenül szomszédos és Jugoszláviánál felével kisebb lakosságú, tíz évvel ezelőtt iparilag még jobban elmaradott Bulgária dolgozóinak életszínvonalával hasonlítják össze. Végül megemlíthetjük, hogy éppen az 1958-as esztendő a napnál világosabban meghozta a tetszetős, de minden reális alapot nélkülöző „társadalmi önkormányzati rendszernek" az összeomlását. A múlt év tavaszán ugyanis Jugoszláviában — a tényleg szocializmust építő, népi demokratikus országokkal ellentétben — rendeletet kellett kiadni az árak ellenőrzéséről és nyilvántartásáról. A rendelet lényege az volt, hogy az anarchisztikusán, de folytonosan megnyilvánuló, sokszor önkényes, sőt spekulatív jellegű áremelkedések megakadályozására — ugyanúgy, mint bármilyen más tőkés államban — megtiltották az árak önkényes emelését, ami természetesen a „szabad árképződés elméletének" a végét jelentette. Tehát a jugoszláviai nemzeti vállalatok közötti és a jelentős mezőgazdasági és kisipari magánszektorban lefolyó és annyira dicsőített szabad verseny az elmélettel ellentétben, de az egyéb tőkés gyakorlatnak megfelelően, szükségszerűen nem az árak csökkenéséhez, hanem ellenkezőleg, állandó emelkedésükhöz vezetett. Ezt próbálta az elmúlt esztendőben megállítani a jugoszláv államnak a maximális árakról szóló adminisztratív rendelkezése, amely vészesen hasonlít a háborús idők folyamán a tőkés államokban általában bevezetett „maximális árakra", amelyeknek „áldásos hatására" az idősebbek bizonyára még emlékeznek az első és második világháború idejéhőL Miután a jugoszláv állam 1958 tavaszán az említett módon „stoppolta" az árak alakulását, az önköltségnek a legtöbb vállalatban azóta bekövetkezett emelkedése miatt kénytelen volt ugyanazon év őszén október 1-i hatállyal általános áremelést engedélyezni. Ezen áremelések teljes öszszege 18 milliárd dinár. Természetesen ilyen őriásimérvű áremelés — ha nem jár a bérek és a fizetések párhuzamos és megfelelő emelésével — az életszínvonalra csökkentő hatással van. Az igazságnak megfelelően azt is megírjuk, hogy a jugoszláv kormány az áremelkedésekkel egyidejűleg megfelelően emelte a béreket és a fizetéseket, mégpedig az ottani viszonyoknak megfelelően a fizetéseket lényegesen nagyobb mértékben, mint a béreket. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a társadalmi önkormányzat rendszere nem az önköltségek és így a kiskereskedelmi árak csökkenéséhez, hanem ellenkezőleg, azok szüntelen, semmilyen adminisztratív intézkedéssel tartósan vissza nem fojtható emelkedéséhez vezet. A fentiekből kitűnik, hogy a reformizmusból fakadó gazdasági elméletek nem alkalmasak a dolgozók reálbérének és tényleges életszínvonalának állandó emelésére. Ezért utasítja vissza dolgozó népünk s vele együtt a többi szocializmust és kommunizmust építő ország a revizionizmus mákonyát akármilyen tetszetős kapitalista érdekek és körök sugallta „elméletekbe" vannak is becsomagolva. ' .'»'.» i ÜJ SZÓ 5 £ 195S. fcb.ruir \*>