Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-01 / 31. szám, vasárnap

II Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás a 7. oldalról) wgyüttműküués terén még ľ955 elején szerény számjegy — több tízmillió rubel jellemezte. Ma a folyósított hosszúlejáratú hitelek összesen több milliárd rubelt tesznek ki. A szovjet hitelnyújtás nagyon előnyös. A szovjet hiteleket alacsony kamatlábra folyósítják és rendszerint nemzeti valutában, vagy a szóbanforgó országok szokásos kiviteli árucikkében törleszthetők. A szovjet államnak és a többi szocialista országoknak ez a politikája abból a lelkes törekvésükből ered, hogy segítsék a keleti népek önálló gazdasági fejlődését. A gazdasági együttműködés jellegzetes vonása a Szovjetunió segítsége, vállalatok, elsősorban nehézipari vállalatok építésében. Szemléltető például szolgálhatnak kölcsönös kapcsolataink Indiával, az EAK-val és Afganisztánnal.. A Szovjetunió gazdasági egyezményeket kötött még Jemennel, Burmával, Indonéziával, Ceylonnal, Irakkal, Ethiópiával, Kambodzsával és más országokkal. A kevésbé fejlett országoknak nyújtott segítségünk lehetőségei nemcsak az ipari fejlődés körére korlátozódnak. A Szovjetunió lényegesen elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztése sürgős feladatainak, a korszerű egészségügyi rendszer megszervezésének, a nemzeti káderek nevelésének, a népgazdaság tervezésének és sok más feladatnak megoldását. A Szovjetuniónak a gazdaságilag fejletlen országokkal ápolt baráti kapcsolatai óriási segítséget jelentenek függetlenségük megőrzésében az imperialista agresszióval szemben. A Szovjetunió határozottan támogatta az arab nép harcát az 1956-ban Egyiptom ellen intézett brit-francia-izraeli agresszió idején, 1957-ben a Szíria ellen folytatott politikai, fenyegető és katonai kampány idején, 1958-ban Libanonban és Jordániában az amerikai-brit beavatkozás idején. A gyarmaturalom végső bukása és a nemzeti felszabadító mozgalom teljes győzelme elkerülhetetlen, de Kelet népeinek ébereknek kell lenniök, nem szabad megfeledkezniök az imperialisták cselszövéseiről. Az imperialisták soha nem adják fel törekvéseiket, hogy visszaállítsák uralmukat az ázsiai és afrikai országokban. A Szovjetunió és a szocialista országok mindig hü barátai voltak s ma is hű barátai a keleti népeknek. A szovjet emberek, akik megtették az évszázados elmaradottság leküzdéséért folytatott harc nehéz útját, megértik és teljes mértékben osztják a keleti népek vágyait, testvérileg szívük mélyéből sikert kívánnák új életük építésének nehéz- és nagy müvében, teljes politikai szabadságuk, nemzeti függetlenségük kivívásában, felvirágzásuk és boldogságuk elérésében. Elvtársak! Hazánk több mint 200 millió lakosa, annak a nagy családnak fiai és leányai, melyet a megbonthatatlan barátság, nézet és akciőegység tömörít eggyé. Ebben rejlik a szovjet állam erejének forrása, a kommunizmus győzelmének záloga! Dicsőség drága Kommunista Pártunknak — a népek megbonthatatlan barátsága és testvérisége nagy szülőjének! (Viharos szűnni nem akaró taps.) J. Cedenbal elvtárs üdvözlő beszéde Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a XXI. kongresszust. Küldöttségünk nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehet a kommunizmus építőinek e történelmi kongresszusán — mondotta. — Kongresszusuk munkáját nemcsak a szovjetország népei figyelik nagy örömmel, ebben az érzésben osztozik a világ valamennyi dolgozója is. A Szovjetunió gigászi munkával készült fel az új ugrásra a kommunizmus építésének tudományosan meghatározott útján. Cedenbal -hangsúlyozta, hogy Hruscsov beszámolója jelentősen gyarapítja a marxizmus-lenirjizmus kincsestárát. A kongresszuson megvitatásra kerülő ellenőrzőszámok a marxizmus—leninizmus tanítását testesítik meg, s bizonyítják a szocializmus vitathatatlan fölényét a kapitalizmus felett. Beszéde végén Cedenbal éltette a béke, a haladás és a demokrácia táborát vezető nagy Szovjetunióit, a kommunista és munkáspártok egységét, a világ békéjét. D. Aidit elvtárs üdvözlő beszéde D. Aidit, Indonézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a XXI. kongresszust a kommunista párt és az indonéz dolgozók nevében és sikereket kívánt munkájához. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével nagy sikereket ért el az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány fejlesztésében, a dolgozók jólétének és életszínvonalának emelésében, valamint a nemzetközi porondon. Ezek a sikerek -- mondotta Aidit — növelik a Szovjetunió és valamennyi ország munkásosztályának tekintélyét. Önök feladatul tűzték ki - mondotta hogy az egy főre jutó termelésben utolérjék és túlszárnyalják a fejlett kapitalista országokat. Figyelembe véve a szovjet nép tapasztalatait, amelyeket a szovjet állam fejlesztése és erősítése közben szerzett, elmonhatjuk, hogy nagy sikerek várnak önökre. Sikerük záloga odaadásuk a marxizmusleninizmus iránt, az *a támogatás, amelyben a szovjet nép részesíti a hétéves tervet, és a világ dolgozóinak szolidaritása. Aidit hangoztatta, hogy hét esztendő, s még inkább 15 év múlva a világon nagy és gyökeres átalakulások mennek végbe. Hangsúlyozta, hogy Indonéziában egyre jobban tömörülnek a demokratikus és hazafias erők, mintj határozottabban kitűzik a célt: megszabadítani hazájukat az imperialisták gazdasági befolyásától. Aidit ezzel fejezte be beszédét: „Előre a kommunizmusért!" Ville Pessi elvtárs üdvözlő beszéde Ville Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a finn dolgozók nagy érdeklődéssel kísérik a szomszédos hatalmas ország gyors haladását. Finnországban — mondotta — már másfél éve tart a túltermelésből eredő válság, sok iparvállalat be van zárva vagy csak részben dolgozik, a munkanélküliség rekordot ért el. Ilyen körülmények között Finnország számára a legnagyobb mértékben szükséges volna fejleszteni kereskedelmét, valamint gazdasági együttműködését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Finnországban azonban vannak olyan befolyásos körök, amelyek ezt nem őlhajtják. Finnország Kommunista Pártja — mondotta Ville Pessi — a városok és falvak dolgozói sürgetően követelik, hogy az új agrárpárti kormány azonnali intézkedéseket tegyen a munkanélküliség megoldására és a dolgozók életszínvonalának süllyedése ellen. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok bővítését követeli a népünk érdekeinek megfelelő barátság alapján. Mi, a tőkés országok kommunista pártjainak képviselői — jelentette ki Ville Pessi — büszkék vagyunk rá, hogy részt vehetünk a szocializmus első országa tapasztalt és győzelmes testvérpártjának kongresszusán. E kongresszus határozatai, valamint a szovjet népnek a kommunizmus építésében elért további sikerei nekünk, a tőkés országok kommunistáinak még nagyobb lehetőséget adnak a marxizmus-leninizmus nagy eszmeinek győzelméért vívott harcban. Dolores Ibmuri elvtársnő üdvözlő beszéde Ezután Dolores Ibarurri, a spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára mondott üdvözlő beszédet. A XXI. kongresszushoz intézett lelkes testvéri üdvözletünkben az egész dolgozó és haladó Spanyolország érzéseit fejezzük ki, amely a szovjet nép nagy szociális, politikai, technikai és tudományos sikereiben saját jövőjét, valamennyi nemzet szabad és boldog jövőjét látja. Dolores Ibarruri ezután népének a Francodiktatúra elleni harcáról beszélt. Ez a harc rendkívül nehéz és veszélyes, az emberek szabadságukat, sőt néha életüket is kockáztatják. A spanyol börtönökben még mindig a politikai foglyok ezrei sínylődnek, akiknek 90 százaléka kommunista. Engedjék meg drága elvtársak — jelentette ki Dolores Ibarruri megindult hangon —, hogy újból megismételjem, minden történelmi győzelem a kommunizmus építésében felbecsülhetetlen segítséget jelent népünk harcának a Spanyolország demokratizálásáért. Engedjék meg, hogy elmondjam, mily nagy érdeklődéssel, örömmel és lelkesedéssel kísérte egész népünk a Föld szovjet mesterséges holdjainak útját, ami a szovjet tudomány és technika pompás sikerét jelenti s újabb bizonyítékát a szocialista rend fölényének a kapitalizmus felett. Büszkék vagyunk rá, hogy a világűrbe első ízben szovjet rakétát bocsátottak fel. A Szovjetunió nevét elviszi a világűr fel nem kutatott útjain és ma, amikor bámulatba ejtette az emberiséget a csillagoknak a szovjet emberekről, a szovjet népről beszél, amely elsőnek — s ebben rejlik soha el nem múló dicsősége — bátran a kommunizmus építésének ki nem próbált útjára lépett! // LDégre nekem is íel vtrra m/ // A téli hónapok alatt nagy leheSl tőségünk van minden községben, minden pártszervezetben és minden szövetkezetben alaposan megvitatni pártunk levelét a nép jólétének további növeléséről, valamint azt az anyagot, amely a szövetkezetek IV. konferenciája előtt került megtárgyalásra. Szálánchután ezt az anyagot már részletesen megtárgyalták, de a vitának még nincsen vége. Nem is lehet, hiszen ezek mind olyan kérdések, amelyekhez midennap újra és újra vissza lehet térni. Így tértünk vissza ehhez az anyaghoz idős Csopnyák András 65 éves szövetkezeti taggal is, aki az egész szövetkezeti gondolatot és pártunk levelét a következőképpen kezdte magyarázni: „Mindent megtettem volna, amikor A rudňanyi bányászok köszöntése (ČTK). - A rudňanyi bányának, köztársaságunk legnagyobb ércbányájának dolgozói lelkes üdvözletüket küldték a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának azzal a kötelezettségvállalással, hogy terven felül több mint egy és fél SiilUé. korona értékű ércet termelnen. Kötelezték magukat, hogy terven felül 7 ezer tonna, 780 ezer korona értékű nyers szideritet adnak gazdaságunknak. A vasércfejtés tervét — bár ez idén 11 %-kal magasabb — december 24-ig teljesítik. Az érc minőségének javításával 450 ezer koronával emelik az érc értékét és fokozott gazdaságossággal több mint 14 ezer koronát takarítanak meg. Az üzem akkumulációját a tervvel szemben 480 ezer koronával javítják. nálunk megalakult a szövetkezet, hogy ezt a gondolatot letiporjam és elfojtsam. Haragosan és gúnyosan néztem még arra is, aki csak egy jó szót szólt a szövetkezetre, kerestem mindenféle lehetőséget kibújni a szövetkezetből. Hála legyen az égnek — ez nem sikerült. Bizony most már szégyellem magam ezekért a gondolatokért. A két világ közötti különbséget lássuk egy kicsit közelebbről. A mai ember és a fiatalság most más életet él, mint mi, akik ötven évvel ezelőtt keservesen tengettük életünket. Akkor nem volt munka, nem volt kenyér, nagy nyomorban éltünk. Rozoga kis viskókban, amelyeket a szél is majd feldöntött, a kuckón aludtunk. Éheztünk, hideg volt, csupaszon, mezítláb jártunk. Ma mindenkinek megvan a kereseti lehetősége a községben vagy a városban, mindenki családi házat épít, de még nem is akármilyent, valóságos kastélyokat. Ma a gyermek még nincs is a világon, de a gyermekkocsi már várja a legifjobbat, az öltözködésről nem is beszélve. Nem volt nekünk vasárnap arra gondunk, melyik ruhát vegyük 'fel, hiszen csak egy volt, de ma — melyiket, a fehéret, a bársonyt vagy a selymet, vékonyat vagy vastagot, szilont vagy nylont. Ma már senkit sem látni, még nyáron sem mezítláb járni. Azelőtt még dolgozni se tudtunk rendesen, földjeinket se tudtuk rendesen megművelni, csaltuk a földet, gyéren trágyáztuk, ahová 3 mázsa műtrágyát kellett volna adni, csak egy mázsát adtunk, s ezért kicsinyek voltak a hektárhozamok. Hja, most más a világ. Az ember csak felül a traktorra, kaszálóra, vagy éppen a kombájnra és míg ő ül, addig a gép dolgozik. Milyen nehezen barátkoztam meg mindezekkel az újdonságokkal. Emlékszem rá, a fiam egyszer azt mondta: — Apa, lekaszálom a lóherét kaszálóval. Az anyád ..., tönkre akarod tenni a földemet meg a takarmányomat — mondom neki —. Hagyj neki békét, majd lekaszálom kézzel. K

l De a fiam nem hallgatott rám. Egy reggel hazajön s azt mondja: — Apa, lekaszáltam a , lóherét, tessék megnézni. imegyek, s látom, hogy a géppel a földig lekaszálta. Magamban örültem, de azért a fiam előtt mutattam még a dühömet. Neki volt igaza, jól kaszált a gép. Később azt mondja a fiam: — Apa, én beállok a szövetkezetbe. Sehova se állsz — mondom neki —. Nyugodj úgy, ahogy vagy és dolgozz úgy, ahogy én dolgoztam. De túljárt az eszemen. Egy este hazajön és azt mondja, hogy beállt a szövetkezetbe. Ha beátltál, hát beálltai. Most dolgozz, de rám ne számíts. Már csak azon gondolkoztam minduntalan, mi lesz velünk. Es ahogy lassan haladt az idő, úgy nőtt a szövetkezet is, úgy kezdett az én hajnalom is pirkadni. És örömmel mondhatom, végre nekem is felvirradt. Felvirradt, mert a hosszú, keserves évek után életem utolsó éveit nyugalomban és jólétben tölthetem el. Különösen annak örülök, hogy gyermekeim és unokáim egész életüket jó sorban fogják élni. A mostani élet a régi élethez viszonyítva aranyélet. De ez még, úgy látszik, nem az utolsó fok, hiszen most meg arról van sió, hogy a mezőgazdasági termelést tovább kell növelni. Sajnálom, hogy nem lehetek soká részese a nagy mü felépítésének, de mindenkinek azt tanácsolom, a legnagyob szorgalommal dolgozzék a munkahelyen s akkor mindannyiunk vágya teljesülni fog. Igaz, Csopnyák bácsi a kenyere * javát már megette, de nincs miért búsulnia, hiszen még sokáig közöttünk élvezheti becsületes munkájának gyümölcsét, sokáig hasznára lehet a szalánchutai szövetkezetnek jó tanácsaival s munkakészségével példaképe tehet a fiatalságnak. Iván Sándor, Kassa A képen a gorkiji autógyár új gyártmányai. Baloldalt a hétszemélyes kényelmes Csajka személyautó. 195 lóerős motorral 160 km-es óránkénti sebességet ér el. Automatikus gyorsaságváltó szekrénye, önműködő fékje és belső gumi nélküli kerekei vannak. Jobboldalt a GAZ-52 új teherautó. 75 lóerős motorral 75 km-es óránkénti sebességet ér el,teherbíróképesség 2 és fél tonna. Télen fűtik a gépkocsivezető kényelmes fülkéjét. Nagy ablakai biztosítják a jó kilátást. (TASZSZ felvétel). Készülnek a tervek A királyhelmeci járás minden szövetkezetében megvitatták a normák kérdését. Amíg az előző években nem minden szövetkezetben volt ez így, addig 1958-ban már javult a helyzet. A tagság által választott bizottságok alaposan felülvizsgálták a normákat és megismertették a tagsággal. A normák ismertetése és jóváhagyása után hozzáláttak a tervek kidolgozásához. Szőlőskén a részlegtervek már elkészültek, most a fő terven dolgoznak. A szövetkezetek negyedik országos kongresszusa előtti viták során elhatározták, hogy megszilárdítják a normákat. Járásunkban 1959-ben ily módon 110 ezer munkaegységet takarítanak meg. Bevezetik a jutalmazási rendszert is mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A természetbeniek kiosztásánál szövetkezeteink a beadási kötelezettség teljesítését, a vetőmag- és takarmányalap biztosítását helyezik előtérbe. A kiskövesdi szövetkezetesek elhatározták, hogy az oszthatatlan alapot 9 százalékra, a szociális alapot 3 százalékra, a kulturális alapot 1 százalékra töltik fel, az élő és holt leltár kifizetésére 2 százalékot juttatnak. A szövetkezet úgy tervezte, hogy a szántóterület 30 százalékán évelő takarmányokat és kapás takarmányokat termel. A szövetkezetesek több kollektív és egyéni vállalást is tettek. A dobrai szövetkezet vállalta, hogy felszánt 31 hektár kevés hozamú rétet és legelőt, a szántóterület 30 százalékán takarmányt termel. A cukorrépa hektárhozamát 250 mázsáról 350 mázsára emelik. Ilyen értelemben készülnek a tervek a királyhelmeci járásban. Az 1959-es termelési tervek kidolgozásába a leleszi mezőgazdasági főiskola növendékei, tanítói is bekapcsolódnak. Rőth János, Királyhelmec ý J SZÖ 8 * 1959. február