Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-01 / 31. szám, vasárnap

i Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa ***»»«»-»•»•» * ***

**** ** ***

**

** A***** ********* ****** «f* **

*

**

***

**

****

**

*

*****

***

**

**

**

***

************

**

*****

**

**

******* ***

**' (Folytatás a 5. oldalról) Ennek ellenére azonban számos újság és folyóirat jelenlegi eszmei és irodalmi színvonala ki nem elégítő. Egyes újságokban sok az unalmas és tartalom nélküli cikk és levél. Kiadunk számos felesleges és unalmas könyvet, valamint folyóiratot is. A nyomtatott szó szerepét és tekintélyét növelnünk kell. Sajtónk, szóbeli propagandánk és agitáciönk jelenlegi fő feladata tudatosítani minden dolgozónkkal a hétéves terv politikai, gazdasági és kulturális feladatainak nagyságát, országunk naqvszerű távlatait, mozgósítaniok és szervezniök kell népünk akaratát, képességeit és kezdeményezését a kommunizmusért folytatott harcban azon intézkedések megvalósítása érdekében, amelyeket a párt dolgozott ki. szem előtt tartva a népgazdaság további fellendítését, a fémek, a gépek, a kőolaj, a szén, a villany, a gabonanpműek, a hús, a tej. a ruházati cikkek, a lábbeli termelésének növelését és a lakásépítés kiterjesztését. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési terve a kommunizmus felé vezető egyenes, világos utat jelenti. A Szovjetunió a hétéves terv megvalósításával még erősebb lesz, megszilárdul a szocializmus tábora. A terv teljesítése jótékony hatást gyakorol a világ társadalmi fejlődésére, az egész emberiség sorsára. Ez méq szemléltetőbben bebizonyítja a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött, még jobban megerősíti a békét és csökkenti a háború veszélyét, amellyel az imperialista hatalmak fenyegetnek. A Szovjetunióval vállvetve, biztos léptekkel haladnak a szocializmus felé a Kínai Népköztársaság és a szocializmus hatalmas táborát képező további országok, amelyek mind nagyobb győzelmeket érnek el. A két világrendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer erőviszonya alapjában változik meg a szocializmus javára. A világ területének kb. 26%-át és egész lakosságának hozzávetőlegesen 35°/o-át felölelő szocialista országok a hétéves terv teljesítése és túlszárnyalása után, valamint annak következtében, hogy sikeresen fellendül minden egyes szocialista állam gazdasága is, a közgazdászok számítása szerint többet fognak termelni mint az összes többi állam. Ez pedig a szocializmusnak olyan qyőzelme lesz, amely megrendíti az egész kapitalista rendszert. (Viharos taps.) A szocialista világrendszer sikerei megszilárdítják azon országok függetlenségét is, amelyek nem régen szabadultak a gyarmati rabszolgasorból. Ezek a sikerek hozzájárulnak a gyarmati és a függő országok nemzeti felszabadító harcának kibontakozásához, a gyarmati rendszer bomlási folyamatának qyorsulásához. Hétéves tervünk és a többi szocialista állam sikere nagy erkölcsi támogatást nyújt a kapitalista országok munkás és kommunista mozgalmának, amely a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. évi moszkvai tárgyalásai óta új sikereket ért el a reakcióval szemben vívott kérlelhetetlen harcban. A moszkvai tárgyalások deklarációjának marxi-lenini elvei alapján megszilárdult a kommunista- és munkáspártok tömörsége és testvéri, internacionális kapcsolata. Hatalmas csapásokat mértünk a revizionistákra, akik bomlasztani akarják a szocialista tábor és a nemzetközi munkás, valamint kommunista mozgalmat, hogy ezzel szolgálják a szocializmus ellenségeit. Az imperialisták és lakájaik meg akarják akadályozni a népek győzedelmes előretörését a szocializmus felé. Ezek a kísérletek azonban csődre vannak ítélve. A reakciós erők hiába akarják megakadályozni a nemzetek előretörését a demokrácia, a szooializmus és a békés élet felé. Ez éppen olyan hiábavaló, mint a természet erői elleni harc. A megrettent reakció általi üldözés és terror a reformista és revizionista vezérek átkozódása sem tudja megállítani a haladó irányzatú történelmi fejlődést. A kapitalizmus mind nehezebben tartja fenn a fejét a víz fölött és kétségtelenül nincs messze az a nap. amikor az emberiségen elkövetett gaztetteinek súlya a mélybe húzza, 3 helyébe az igazán haladó társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus kerül. (Viharos taps.) Elvtársak! Kommunista pártunk egységesen, ereje teljében jött el a XXI. kongreszszusra. A XX. és XXI. kongresszus közötti időszakban megszilárdította kapcsolatát a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség széles tömegeivel, s ma még inkább élvezi az egész szovjet nép határtalan szeretetét. mint bármikor azelőtt. A párt felújította a pártépítés lenini elveit és valamennyi szervezetének nagy, alkotó jellegű fellendülésének és felmérhetetlen aktivitásának légköréb« él és hat. A párt szétverte és elvetette magától MaIenkov, Kaqanovics. Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely szembehelyezkedett a Központi Bizottság lenini politikájával. a szovjet nép életbevágó érdekeivel. Ä párt így még szilárdabban tömöritette sorait, hatalmas erődöt képez, amelyet nem vehet be a szocializmus és a marxizmusleninizmus semmiféle ellenséqe. (Taps.) Valójában hatalmas pártunk tekintélye nemzetközi viszonylatban is. A párt szavát fiqyelemmel követi az egész viláq. Nem véletlen az, hogy kongresszusunk ma az egész világközvélemény érdeklődésének központjában áll. Miben rejlik pártunk, a szovjet nép élenjáró, vezető osztagának fő ereje? Abban, hogy felvértezte magát a marxizmus-leninizmus diadalmas tanításával, abban, hoqy mindig hű ehhez a tanításhoz, amelyet a gyakorlat útján állandóan gazdagít. A párt XXI. kongresszusának e tanításon alapuló határozatai új korszakot nyitnak az emberiség történetében — a kommunizmus széleskörű építésének korszakát. A kongreszszusi határozatokkal felfegyverzett párt még magasabbra emeli a marxizmus-leninizmus zászlaját s szilárd lenini léptekkel az eqésr szovjet népet elvezeti a kommunizmus teljes győzelméhez hazánkban. (Viharos, hoszszan tartó taps.) ÍV. A. Muhitgyinov elvtárs beszéde Elvtársak! N. Sz. Hruscsov elvtárs kongresszusunkon ' mondott beszámolójában értékelte azokat a világtörténelmi jelentőségű sikereket, melyeket a szovjet nép a XX. pártkongresszus óta elért, mélyrehatóan tudományosan feldolgozott programját adta a kommunizmus nagyszabású építésének és tovább fejlesztette a marx-lenini elméletet. A pártunk által kidolgozott hétéves terv teljesítése újból bebizonyítja a szocialista rendszer kétségtelen fölényét a kapitalista rendszer fölött, a világtörtértelem porondján még jobban a szocializmus javára változtatja meg az erők arányát és döntő fontossága lesz annak biztosításában, hogy a Szovjetunió győzelmet arasson a legfejlettebb kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben. Az olyan sok nemzetű országban, mint hazánk, a nemzetiségi politika következetes érvényesítése a kommunizmus győzelméért vívott sikeres harc legfontosabb feltétele. Köszönetet mondunk Vlagyimir Iljics Lenin lángeszének, pártunk s a hatalmas orosz nép titáni munkájának azért, hogy hazánkban harmonikusan fejlődnek a nemzetiségi kapcsolatok valamennyi nemzet nagy közösségének, a szovjet állam e szilárd alapjának elvei szerint. Hazánkban nem ismerjük a nemzetek megoszlását elnyomó és elnyomott, kizsákmányoló és kizsákmányolt, elmaradt és fejlett, „történelmi" és „nem történelmi" nemzetekre. A Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nemzetiség egyenjogú, vállvetve dolgozik mint a szovjet nemzetek egységes, hatalmas családjának tagja. Pártunknak a legutóbbi öt év folyamán a hazánk élete és a nemzetközi élet valamennyi szakaszára vonatkozó intézkedései mind jobban gazdagították a lenini nemzetiségi politika elméletét és gyakorlatát. Pártunk XXI. . kongresszusa új történelmi jelentőségű határkő a soknemzetiségű szovjet állam fejlődésében. Engedjék meg, hogy megemlítsem a nemzetiségi politika néhány kérdését belpolitikai és nemzetközi jelentőségük szempontjából. A bolsevik párt az Októberi Forradalom elé következetes internacionalista nemzetiségi programmal indult, melyet Vlagyimir Iljics Lenin dolgozott ki és amelyet pártunk már a szovjet hatalom első napjaitól kezdve érvényesített. Ez elsősorban a Szovjetunióban élő nemzetek nemzeti államainak létrehozásában és ezek államiságának fejlesztésében nyilvánult meg. Kitűztük azon állapot megszüntetésének programját, hogy a nemzeteknek valóban nem volt egyenjogúságuk, ami a régi rendszer öröksége volt. E program alapján a nemzeti köztársaságokban ipar létesült és fejlődött, többek közöt nehéz ipar is, Sor került a mezőgazdaságnak szocialista alapokon történő átépítésére, kulturális forradalom valósult meg, és nagyszámú kádereket készítettünk elő a munkásosztály és a nemzeti értelmiség soI raiból. Ha pártunk visszatekint megtett útjára, büszkén állíthatjuk, hogy becsülettel teljesítette Lenin örökét, hogy elérte a teljes kölcsönös bizalom légkörének kialakulását, a Szovjetunió nemzeteinek egymáshoz közeledését, igazi testvériségét, erkölcsi politikai egységük megszilárdítását. Pártunk segítséget nyújtott hazánk valamennyi nemzetének abban, hogy nemzeti állama legyen és történelmileg rövid idő alatt megszüntesse gazdasági és • kulturális elmaradottságát, biztosította hatalmas korszerű ipar felépítését, valamint azt, hogy az elmaradott nemzetiségi peremterületek fejlett ipari kolhoz-köztársaságokká változzanak. Vonatkozik ez mind a 15 köztársaságra, azonban a legkifejezőbben hazánk keleti részében levő köztársaságokban látható, ahol a dolgozók tömegei a patriarchális hűbéres kapcsolatokból és a gyarmati rabszolgaságból hatalmasat ugrottak a szocializmus felé, anélkül, hogy a tőkés fejlődési szakaszon is keresztül kellett volna menniök. Az ipari nyerstermelés 1958-ban az 1913-ban elért eredményekkel összehasonlítva a következőképpen növekedett: Üzbegisztánban 17-szeresére, Kazahsztánban 44-szeresére, Grúziában 35-szeresére, Azerbajdzsánban 14-szeresére, Kirgíziában 50szeresére, Tádzsikisztánban 31-szeresére, az örmény SZSZK-ban 55-szeresére és a Türkmen SZSZK-ban 20-szorosára. Kifejezésteljes sikereket értünk el a kulturális fejlődés terén is. Közép-Ázsia, TávolKelet és Oroszország más peremterületeinek számos nemzete 1917-ig túlnyomó többségben írástudatlan volt. A szovjet hatalom évei alatt több mint 40 nemzetiség — a kirgizek, a kabarok, a nyenyecek, az adigok és a többiek kialakították saját irodalmukat és gazdagították nemzeti nyelvüket. Valamennyi köztársaságban szüntelenül növekszik az iskolák, a főiskolák, a tudományos és kutató intézetek száma, tudományos akadémiák létesültek, mindenütt írók, művészek és zeneszerzők nagyszámú káderei fejlődtek, színházak létesültek, és a nemzeti sajtó jelentős sikereket ért el. A keleti köztársaságok gazdaságának és kultúrájának fejlesztése terén az orosz, az ukrán nemzet, valamint hazánk más nemzetei igen nagy érdemeket szereztek. Az ivanovi textildolgozók segítségben részesítették az üzbégeket, a grúzokat, a tadzsikokat és más testvéri nemzeteket abban, hogy kiépítsék saját textiliparukat. A donbaszi és a kuzbaszi bányászok a kazahoknak, a kirgizeknek és az üzbégeknek nyújtottak segítséget saját széniparuk kiépítésében. Az, uráli és az ukrajnai kohászok kivették részüket a Kaukázuson-túli és a közép-ázsiai kohászati üzemek felépítésében s üzembe helyezésében, megtanították a közép-ázsiai és kazahsztáni munkásokat az acélolvasztásra. A hazánk közép és déli területeiről érkezett gépipari dolgozók személyesen vettek részt a nemzetiségi köztársaságok gépiparának kiépítésében. A moszkvai, leningrádi, szverdlovszki, kijevi, harkovi főiskolák, valamint az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság és Ukrajna területén levő más főiskolák nagy segítséget nyújtottak a keleti köztársaságoknak egyetemnek, intézetek, valamint egyéb fő- és középiskolák létesítésében, ók voltak és ma is ők a nagy szakképzettségű nemzeti káderek forrásai. Partunk és kormányunk az SZKP XX. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatokat megvalósítva, számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy tovább bővüljön a szövetségi köztársaságokban a helyi, párt- és szovjet szervek jogköre, az ipar, az építészet, az igazságszolgáltatás, a népművelés, a tudomány, a kultúra, a pénzügy, valamint a gazdasági és kulturális építés egyéb kérdéseinek irányításában. Megújult a balkarok, a kalmükök, csecsencek, és a hegyi tatárok nemzetiségi állami alakulata. Mindez hozzájárult a Szovjetunió valamennyi nemzetének és nemzetiségének még nagyobb mérvű gazdasági és kulturális felvirágoztatásához, a szövetségi köztársaságok szuverenitásának kibontakoztatásához, valamint ahhoz, hogy nagyobb szerepet töltsenek be a népgazdaság alapvető fontosságú kérdéseinek megoldásában, hozzájárult a nemzetek közötti kölcsönös bizalom még nagyobb elmélyítéséhez, a tömegek alkotó kezdeményezésének és aktivitásának fokozódásához. A pártellenes csoport felszámolása, melyben megnyilvánultak a sovinizmus elemei és amely nem bízott a nemzeti köztársaságok kádereinek azon képességében, hogy megoldhat országos jelentőségű feladatokat, még jobban megszilárdította a nemzetek között a barátságot és hozzájárult ahhoz, hogy még szorosabban sorakoztak fel pártunk köré. A legutóbbi idők jelentős eseményének kell tekintenünk, hogy pártunk és államunk vezető személyiségei lényegesen elmélyítették közvetlen kapcsolatukat a nemzeti köztársaságok dolgozóival. Az SZKP KB elnökségének tagjai látogatást tettek a legtöbb szövetségi köztársaságban. Külön fel kell hívnunk a figyelmet Nyikita Szergcjevics Hruscsov nagy szerepére és kezdeményezésére. Hruscsov elvtárs megismerkedik a közép-ázsiai köztársaságok, a balti köztársaságok, Kazahsztán, Ukrajna, Beloruszia életével, nézetcserét folytat a helyi káderekkel és állandó kapcsolatokat tart fenn a néppel, s így mindig meg tudja találni a legfontosabb pontot, melynek megragadásával biztosítani lehet a gazdaság és a kultúra további fellendülését. Kazahsztán és a keleti területek számára ily kulcsfontosságú kérdés volt például a szűzföldek termékennyé tétele, valamint a legfontosabb ipari ágazatok jelentős fejlesztése. Kazahsztán régebbi vezető dolgozói közül egyesek nem értették meg teljesen, mily hatalmas lehetőségei vannak e köztársaságnak a gabonatermesztés fejlesztésében. Most minden szovjet ember látja azon intézkedés helyességét és megfontoltságát, mely hozzájárult a gabonatermesztés rohamos növeléséhez és az egész Kazah gazdaság jelentős fellendítéséhez. Számos köztársaságban egyes helyi vezető dolgozók hibáinak és helytelen nézeteinek rovására írhatók, hogy a gyapottermesztés terén még nemrég elmaradottság, konzervativizmus nyilvánult meg, ami fékezte a gyapott termelésének további növelését. A legutóbbi kéthárom évben az élenjáró kolhozok és szovhozok tapasztalatai alapján foganatosított határozott intézkedések értelmében a gyapottermesztésben már kezdtek haladó módszereket alkalmazni. A gyapottermesztők 1958-ban gazdag termést takarítottak be és az államnak 4 millió 400 ezer tonna gyapotot adtak el. Az elért sikereikre büszke gyapottermesztők hálájukat és elismerésüket fejezik ki a hatalmas szovjet népnek, a párt Központi Bizottságának és a szövetségi kormánynak, melynek élén N. Sz. Hruscsov elvtárs áll. (Taps.) Valamennyi köztársaságban nagy műveltségű káderek fejlődtek, akiket a proletár nemzetköziség szellemében neveltek, akik hűségesek a kommunizmus ügyéhez, és megvan a rátermettségük ahhoz, hogy a gazdaságot mint államférfiak igazgassák. A lenini nemzetiségi politika új megnyilvánulása a hétéves terv, mely szerint minden köztársaságban elsősorban azokat a gazdasági ágazatokat fogják fejleszteni, melyekre megvannak a legkedvezőbb természeti és gazdasági feltételek. Ez lehetővé teszi a köztársaságok forrásainak eddiginél hathatósabb kihasználását, valamint a helyi és össz-szövetségi érdekek kellő egybekapcsolásának biztosítását. Ennek alapján számos különleges vonása alakul ki a hétéves tervnek különösen az ország keleti területeinek szempontjából. Miben rejlenek ezek a sajátosságok? Az első sajátosság az, hogy a keleti területek termelőerői növekedésének üteme legyen gyorsabb mint az egész Szovjetunióban.. Ezekre a területekre esik minden beruházási tevékenység több mint 40 százaléka. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a keleti területek lényegesen nagyobb mértékben vesznek részt a legfontosabb termelési fajták össz-szövetségi termelésében. A második sajátosság az, hogy a hétéves terv éveiben a nyugati területek gazdaságában minőségi változásokra került sor, mégpedig az energetikai teljesítőképességek bővítésében és a legfontosabb ipari ágazatok jelentős fejlesztésében. Kazahsztánban, mely nagymértékben termel színes és ritka fémeket, bevezetik a nyersvas termelését; az acélöntés tizenötszörösére, a mürostok gyártása tízszeresére emelkedik. Uzbégisztán a Szovjetunióban az első helyek egyikén áll a gáztermelő ipar fejlesztésében. A gáz termelését itt az 1959. évre tervezett 172 millió köbméterről 1965-ben 18 milliárd 300 millió köbméterre, azaz 106szorosára növelik. A buharai türkmén és karadagszki gázlelőhelyek kihasználásával betetőzzük a legfontosabb ipari üzemek gázellátását, és ezekből a forrásokból kell kielégítenünk a lakosság szükségleteit Közép-Ázsia, a Kaukázuson túli területeken levő köztársaságok, Kazahsztán déli és központi területei városaiban. A Buhara—Cseljabinszk. 2100 km hosszúságú és a Gazli —Szverdlovszk 2300 km hosszúságú gázvezeték 1963-tól kezdve évente 20 milliárd köbméter gázt fog adni az Uraividék számára. A harmadik sajátosság abban áll, hogy a hétéves terv éveiben sor kerül valamennyi köztársaságban a mezőgazdaság lényeges fejlesztésére és további szakosítására .<\ középázsiai köztársaságokban, Azerbajdzsánban és Örményországban a legközelebbi években befejezik a gyapottermesztés valamennyi folyamatának komplex gépesítését, kiterjedt öntözőrendszert építenek és az öntözőhálózatot ellátják műszaki építményekkel. Nagy jelentőségű az élenjáró kolhozok és szovhozok azon javaslata, hogy gyökeresen változtassuk meg a gyapottermékek begyűjtésének rendszerét. Eddig nyersgyapotot gyűjtöttünk be. Ez addig volt helyes, amíg a kolhozok és szovhozok csekély kiterjedésűek és gyöngék voltak. Ma már nagykiterjedésűek és több szektoros gazdasággal rendelkeznek. Traktorok és egyéb gépek vannak tulajdonukban. Ma már célszerű, hogy a kolhozok és szovhozok maguk mentesítsék a magoktól és szárítsák a gyapotot, és ezért a legközelebbi 3 — 4 év folyamán ki kell építenünk az ehhez szükséges anyagi és termelési alapot. Az állami szervek áttérnek a gyapotfonál begyűjtésére. Ezek az intézkedések lehetővé teszik a hektárhozamok lényeges növelését, a gyapot minőségének javítását és önköltségének csökkentését. A hétéves terv tehát teljes mértékben megfelel pártunk azon program követelményének, hogy biztosítsuk a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, hogy hazánk valamennyi szocialista nemzete egyenletesen haladjon a kommunizmus felé. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója tartalmazza a párt nemzetiségi politikája tudományos és elméleti alapjainak kidolgozását a kommunizmus fejlett építés- időszi,:<ára. A marxi-lenini irodalomban a fő programtézisek mellett olvashatjuk a nemzet legjellegzetesebb jellemzésének definícióját. A nemzet jellemzése jelenleg új tartalommal, új sajátosságokkal gazdagodott, melyek a Szovjetunió valamennyi nemzetét egyetlen szocialista családdá fűzik egybe. E sajátosságok közé tartozik az, hogy a Szovjetunió nemzetei a gazdasági életben legszorosabb egységben élnek, ami megnyilvánul a szocialista termelési viszonyok egységében, a termelőeszközök társadalmi tulajdo(Folytatás a 7. oldalon) ŰJ SZÖ 6 * 1959. február 1.