Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-01 / 31. szám, vasárnap

i Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa ***»»«»-»•»•» * *** **** ** *** ** ** A***** ********* ****** «f* ** * ** *** ** **** ** * ***** *** ** ** ** *** ************ ** ***** ** ** ******* *** **' (Folytatás a 5. oldalról) Ennek ellenére azonban számos újság és folyóirat jelenlegi eszmei és irodalmi szín­vonala ki nem elégítő. Egyes újságokban sok az unalmas és tartalom nélküli cikk és levél. Kiadunk számos felesleges és unalmas köny­vet, valamint folyóiratot is. A nyomtatott szó szerepét és tekintélyét nö­velnünk kell. Sajtónk, szóbeli propagandánk és agitáciönk jelenlegi fő feladata tudato­sítani minden dolgozónkkal a hétéves terv politikai, gazdasági és kulturális feladatainak nagyságát, országunk naqvszerű távlatait, mozgósítaniok és szervezniök kell népünk akaratát, képességeit és kezdeményezését a kommunizmusért folytatott harcban azon in­tézkedések megvalósítása érdekében, amelye­ket a párt dolgozott ki. szem előtt tartva a népgazdaság további fellendítését, a fémek, a gépek, a kőolaj, a szén, a villany, a gabo­nanpműek, a hús, a tej. a ruházati cikkek, a lábbeli termelésének növelését és a lakás­építés kiterjesztését. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesz­tési terve a kommunizmus felé vezető egye­nes, világos utat jelenti. A Szovjetunió a hétéves terv megvalósításával még erősebb lesz, megszilárdul a szocializmus tábora. A terv teljesítése jótékony hatást gyakorol a világ társadalmi fejlődésére, az egész embe­riség sorsára. Ez méq szemléltetőbben be­bizonyítja a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött, még jobban meg­erősíti a békét és csökkenti a háború veszé­lyét, amellyel az imperialista hatalmak fe­nyegetnek. A Szovjetunióval vállvetve, biztos léptek­kel haladnak a szocializmus felé a Kínai Népköztársaság és a szocializmus hatalmas táborát képező további országok, amelyek mind nagyobb győzelmeket érnek el. A két világrendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer erőviszonya alapjában változik meg a szocializmus javára. A világ területének kb. 26%-át és egész lakosságának hozzávetőlegesen 35°/o-át fel­ölelő szocialista országok a hétéves terv tel­jesítése és túlszárnyalása után, valamint an­nak következtében, hogy sikeresen fellendül minden egyes szocialista állam gazdasága is, a közgazdászok számítása szerint többet fog­nak termelni mint az összes többi állam. Ez pedig a szocializmusnak olyan qyőzelme lesz, amely megrendíti az egész kapitalista rend­szert. (Viharos taps.) A szocialista világrendszer sikerei megszi­lárdítják azon országok függetlenségét is, amelyek nem régen szabadultak a gyarmati rabszolgasorból. Ezek a sikerek hozzájárulnak a gyarmati és a függő országok nemzeti fel­szabadító harcának kibontakozásához, a gyar­mati rendszer bomlási folyamatának qyorsulá­sához. Hétéves tervünk és a többi szocialista ál­lam sikere nagy erkölcsi támogatást nyújt a kapitalista országok munkás és kommunista mozgalmának, amely a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957. évi moszkvai tárgyalásai óta új sikereket ért el a reakció­val szemben vívott kérlelhetetlen harcban. A moszkvai tárgyalások deklarációjának mar­xi-lenini elvei alapján megszilárdult a kom­munista- és munkáspártok tömörsége és test­véri, internacionális kapcsolata. Hatalmas csa­pásokat mértünk a revizionistákra, akik bom­lasztani akarják a szocialista tábor és a nem­zetközi munkás, valamint kommunista moz­galmat, hogy ezzel szolgálják a szocializmus ellenségeit. Az imperialisták és lakájaik meg akarják akadályozni a népek győzedelmes előretörését a szocializmus felé. Ezek a kísérletek azon­ban csődre vannak ítélve. A reakciós erők hiába akarják megakadályozni a nemzetek előretörését a demokrácia, a szooializmus és a békés élet felé. Ez éppen olyan hiábavaló, mint a természet erői elleni harc. A meg­rettent reakció általi üldözés és terror a re­formista és revizionista vezérek átkozódása sem tudja megállítani a haladó irányzatú történelmi fejlődést. A kapitalizmus mind ne­hezebben tartja fenn a fejét a víz fölött és kétségtelenül nincs messze az a nap. amikor az emberiségen elkövetett gaztetteinek súlya a mélybe húzza, 3 helyébe az igazán haladó társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus kerül. (Viharos taps.) Elvtársak! Kommunista pártunk egysége­sen, ereje teljében jött el a XXI. kongresz­szusra. A XX. és XXI. kongresszus közötti időszakban megszilárdította kapcsolatát a munkások, a kolhozparasztok és az értelmi­ség széles tömegeivel, s ma még inkább él­vezi az egész szovjet nép határtalan szerete­tét. mint bármikor azelőtt. A párt felújította a pártépítés lenini elveit és valamennyi szer­vezetének nagy, alkotó jellegű fellendülésének és felmérhetetlen aktivitásának légköréb« él és hat. A párt szétverte és elvetette magától Ma­Ienkov, Kaqanovics. Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely szem­behelyezkedett a Központi Bizottság lenini po­litikájával. a szovjet nép életbevágó érdekei­vel. Ä párt így még szilárdabban tömöritette sorait, hatalmas erődöt képez, amelyet nem vehet be a szocializmus és a marxizmus­leninizmus semmiféle ellenséqe. (Taps.) Valójában hatalmas pártunk tekintélye nem­zetközi viszonylatban is. A párt szavát fi­qyelemmel követi az egész viláq. Nem vélet­len az, hogy kongresszusunk ma az egész világközvélemény érdeklődésének központjá­ban áll. Miben rejlik pártunk, a szovjet nép élen­járó, vezető osztagának fő ereje? Abban, hogy felvértezte magát a marxizmus-leniniz­mus diadalmas tanításával, abban, hoqy min­dig hű ehhez a tanításhoz, amelyet a gyakor­lat útján állandóan gazdagít. A párt XXI. kongresszusának e tanításon alapuló határozatai új korszakot nyitnak az emberiség történetében — a kommunizmus széleskörű építésének korszakát. A kongresz­szusi határozatokkal felfegyverzett párt még magasabbra emeli a marxizmus-leninizmus zászlaját s szilárd lenini léptekkel az eqésr szovjet népet elvezeti a kommunizmus tel­jes győzelméhez hazánkban. (Viharos, hosz­szan tartó taps.) ÍV. A. Muhitgyinov elvtárs beszéde Elvtársak! N. Sz. Hruscsov elvtárs kongresszusunkon ' mondott beszámolójában értékelte azokat a vi­lágtörténelmi jelentőségű sikereket, melyeket a szovjet nép a XX. pártkongresszus óta el­ért, mélyrehatóan tudományosan feldolgozott programját adta a kommunizmus nagyszabású építésének és tovább fejlesztette a marx-le­nini elméletet. A pártunk által kidolgozott hétéves terv teljesítése újból bebizonyítja a szocialista rendszer kétségtelen fölényét a ka­pitalista rendszer fölött, a világtörtértelem po­rondján még jobban a szocializmus javára változtatja meg az erők arányát és döntő fontossága lesz annak biztosításában, hogy a Szovjetunió győzelmet arasson a legfejlettebb kapitalista országokkal folytatott békés gaz­dasági versenyben. Az olyan sok nemzetű országban, mint ha­zánk, a nemzetiségi politika következetes ér­vényesítése a kommunizmus győzelméért ví­vott sikeres harc legfontosabb feltétele. Kö­szönetet mondunk Vlagyimir Iljics Lenin lángeszének, pártunk s a hatalmas orosz nép titáni munkájának azért, hogy hazánkban har­monikusan fejlődnek a nemzetiségi kapcsola­tok valamennyi nemzet nagy közösségének, a szovjet állam e szilárd alapjának elvei szerint. Hazánkban nem ismerjük a nemzetek megosz­lását elnyomó és elnyomott, kizsákmányoló és kizsákmányolt, elmaradt és fejlett, „történel­mi" és „nem történelmi" nemzetekre. A Szov­jetunióban élő több mint száz nemzet és nem­zetiség egyenjogú, vállvetve dolgozik mint a szovjet nemzetek egységes, hatalmas család­jának tagja. Pártunknak a legutóbbi öt év folyamán a hazánk élete és a nemzetközi élet valamennyi szakaszára vonatkozó intézkedései mind job­ban gazdagították a lenini nemzetiségi poli­tika elméletét és gyakorlatát. Pártunk XXI. . kongresszusa új történelmi jelentőségű határ­kő a soknemzetiségű szovjet állam fejlődésé­ben. Engedjék meg, hogy megemlítsem a nem­zetiségi politika néhány kérdését belpolitikai és nemzetközi jelentőségük szempontjából. A bolsevik párt az Októberi Forradalom elé következetes internacionalista nemzetiségi programmal indult, melyet Vlagyimir Iljics Lenin dolgozott ki és amelyet pártunk már a szovjet hatalom első napjaitól kezdve érvé­nyesített. Ez elsősorban a Szovjetunióban élő nemzetek nemzeti államainak létrehozásában és ezek államiságának fejlesztésében nyilvá­nult meg. Kitűztük azon állapot megszünteté­sének programját, hogy a nemzeteknek való­ban nem volt egyenjogúságuk, ami a régi rendszer öröksége volt. E program alapján a nemzeti köztársaságokban ipar létesült és fej­lődött, többek közöt nehéz ipar is, Sor került a mezőgazdaságnak szocialista alapokon törté­nő átépítésére, kulturális forradalom valósult meg, és nagyszámú kádereket készítettünk elő a munkásosztály és a nemzeti értelmiség so­I raiból. Ha pártunk visszatekint megtett útjára, büszkén állíthatjuk, hogy becsülettel teljesí­tette Lenin örökét, hogy elérte a teljes köl­csönös bizalom légkörének kialakulását, a Szovjetunió nemzeteinek egymáshoz közeledé­sét, igazi testvériségét, erkölcsi politikai egységük megszilárdítását. Pártunk segítséget nyújtott hazánk valamennyi nemzetének ab­ban, hogy nemzeti állama legyen és történel­mileg rövid idő alatt megszüntesse gazdasági és • kulturális elmaradottságát, biztosította hatalmas korszerű ipar felépítését, valamint azt, hogy az elmaradott nemzetiségi perem­területek fejlett ipari kolhoz-köztársaságokká változzanak. Vonatkozik ez mind a 15 köztársaságra, azonban a legkifejezőbben hazánk keleti ré­szében levő köztársaságokban látható, ahol a dolgozók tömegei a patriarchális hűbéres kap­csolatokból és a gyarmati rabszolgaságból ha­talmasat ugrottak a szocializmus felé, anélkül, hogy a tőkés fejlődési szakaszon is keresztül kellett volna menniök. Az ipari nyersterme­lés 1958-ban az 1913-ban elért eredmények­kel összehasonlítva a következőképpen növe­kedett: Üzbegisztánban 17-szeresére, Kazah­sztánban 44-szeresére, Grúziában 35-szeresére, Azerbajdzsánban 14-szeresére, Kirgíziában 50­szeresére, Tádzsikisztánban 31-szeresére, az örmény SZSZK-ban 55-szeresére és a Türk­men SZSZK-ban 20-szorosára. Kifejezésteljes sikereket értünk el a kultu­rális fejlődés terén is. Közép-Ázsia, Távol­Kelet és Oroszország más peremterületeinek számos nemzete 1917-ig túlnyomó többség­ben írástudatlan volt. A szovjet hatalom évei alatt több mint 40 nemzetiség — a kirgizek, a kabarok, a nyenyecek, az adigok és a töb­biek kialakították saját irodalmukat és gaz­dagították nemzeti nyelvüket. Valamennyi köz­társaságban szüntelenül növekszik az iskolák, a főiskolák, a tudományos és kutató intézetek száma, tudományos akadémiák létesültek, mindenütt írók, művészek és zeneszerzők nagyszámú káderei fejlődtek, színházak léte­sültek, és a nemzeti sajtó jelentős sikereket ért el. A keleti köztársaságok gazdaságának és kul­túrájának fejlesztése terén az orosz, az uk­rán nemzet, valamint hazánk más nemzetei igen nagy érdemeket szereztek. Az ivanovi textildolgozók segítségben részesítették az üzbégeket, a grúzokat, a tadzsikokat és más testvéri nemzeteket abban, hogy kiépítsék sa­ját textiliparukat. A donbaszi és a kuzbaszi bányászok a kazahoknak, a kirgizeknek és az üzbégeknek nyújtottak segítséget saját szén­iparuk kiépítésében. Az, uráli és az ukrajnai kohászok kivették részüket a Kaukázuson-túli és a közép-ázsiai kohászati üzemek felépíté­sében s üzembe helyezésében, megtanították a közép-ázsiai és kazahsztáni munkásokat az acélolvasztásra. A hazánk közép és déli terü­leteiről érkezett gépipari dolgozók személye­sen vettek részt a nemzetiségi köztársaságok gépiparának kiépítésében. A moszkvai, lenin­grádi, szverdlovszki, kijevi, harkovi főiskolák, valamint az Orosz Szovjet Szocialista Köztár­saság és Ukrajna területén levő más főiskolák nagy segítséget nyújtottak a keleti köztársa­ságoknak egyetemnek, intézetek, valamint egyéb fő- és középiskolák létesítésében, ók voltak és ma is ők a nagy szakképzettségű nemzeti káderek forrásai. Partunk és kormá­nyunk az SZKP XX. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatokat megvaló­sítva, számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy tovább bővüljön a szövetségi köztársaságokban a helyi, párt- és szovjet szervek jogköre, az ipar, az építészet, az igazságszolgáltatás, a népművelés, a tudomány, a kultúra, a pénzügy, valamint a gazdasági és kulturális építés egyéb kérdéseinek irányítá­sában. Megújult a balkarok, a kalmükök, cse­csencek, és a hegyi tatárok nemzetiségi állami alakulata. Mindez hozzájárult a Szovjetunió valamennyi nemzetének és nemzetiségének még nagyobb mérvű gazdasági és kulturális felvirágoztatásához, a szövetségi köztársasá­gok szuverenitásának kibontakoztatásához, valamint ahhoz, hogy nagyobb szerepet tölt­senek be a népgazdaság alapvető fontosságú kérdéseinek megoldásában, hozzájárult a nem­zetek közötti kölcsönös bizalom még nagyobb elmélyítéséhez, a tömegek alkotó kezdeménye­zésének és aktivitásának fokozódásához. A pártellenes csoport felszámolása, melyben megnyilvánultak a sovinizmus elemei és amely nem bízott a nemzeti köztársaságok káderei­nek azon képességében, hogy megoldhat or­szágos jelentőségű feladatokat, még jobban megszilárdította a nemzetek között a barát­ságot és hozzájárult ahhoz, hogy még szoro­sabban sorakoztak fel pártunk köré. A legutóbbi idők jelentős eseményének kell tekintenünk, hogy pártunk és államunk vezető személyiségei lényegesen elmélyítették köz­vetlen kapcsolatukat a nemzeti köztársaságok dolgozóival. Az SZKP KB elnökségének tagjai látogatást tettek a legtöbb szövetségi köztár­saságban. Külön fel kell hívnunk a figyelmet Nyikita Szergcjevics Hruscsov nagy szerepére és kezdeményezésére. Hruscsov elvtárs meg­ismerkedik a közép-ázsiai köztársaságok, a balti köztársaságok, Kazahsztán, Ukrajna, Beloruszia életével, nézetcserét folytat a helyi káderekkel és állandó kapcsolatokat tart fenn a néppel, s így mindig meg tudja találni a legfontosabb pontot, melynek megragadásával biztosítani lehet a gazdaság és a kultúra to­vábbi fellendülését. Kazahsztán és a keleti területek számára ily kulcsfontosságú kérdés volt például a szűzföldek termékennyé tétele, valamint a legfontosabb ipari ágazatok jelen­tős fejlesztése. Kazahsztán régebbi vezető dolgozói közül egyesek nem értették meg teljesen, mily ha­talmas lehetőségei vannak e köztársaságnak a gabonatermesztés fejlesztésében. Most min­den szovjet ember látja azon intézkedés he­lyességét és megfontoltságát, mely hozzájárult a gabonatermesztés rohamos növeléséhez és az egész Kazah gazdaság jelentős fellendí­téséhez. Számos köztársaságban egyes helyi vezető dolgozók hibáinak és helytelen nézeteinek ro­vására írhatók, hogy a gyapottermesztés terén még nemrég elmaradottság, konzervativizmus nyilvánult meg, ami fékezte a gyapott terme­lésének további növelését. A legutóbbi két­három évben az élenjáró kolhozok és szov­hozok tapasztalatai alapján foganatosított ha­tározott intézkedések értelmében a gyapotter­mesztésben már kezdtek haladó módszereket alkalmazni. A gyapottermesztők 1958-ban gaz­dag termést takarítottak be és az államnak 4 millió 400 ezer tonna gyapotot adtak el. Az elért sikereikre büszke gyapottermesztők hálájukat és elismerésüket fejezik ki a hatal­mas szovjet népnek, a párt Központi Bizott­ságának és a szövetségi kormánynak, melynek élén N. Sz. Hruscsov elvtárs áll. (Taps.) Valamennyi köztársaságban nagy műveltsé­gű káderek fejlődtek, akiket a proletár nem­zetköziség szellemében neveltek, akik hűsé­gesek a kommunizmus ügyéhez, és megvan a rátermettségük ahhoz, hogy a gazdaságot mint államférfiak igazgassák. A lenini nemzetiségi politika új megnyilvá­nulása a hétéves terv, mely szerint minden köztársaságban elsősorban azokat a gazdasági ágazatokat fogják fejleszteni, melyekre meg­vannak a legkedvezőbb természeti és gazda­sági feltételek. Ez lehetővé teszi a köztársa­ságok forrásainak eddiginél hathatósabb kihasználását, valamint a helyi és össz-szövet­ségi érdekek kellő egybekapcsolásának bizto­sítását. Ennek alapján számos különleges vo­nása alakul ki a hétéves tervnek különösen az ország keleti területeinek szempontjából. Mi­ben rejlenek ezek a sajátosságok? Az első sajátosság az, hogy a keleti terü­letek termelőerői növekedésének üteme legyen gyorsabb mint az egész Szovjetunióban.. Ezek­re a területekre esik minden beruházási te­vékenység több mint 40 százaléka. Ez hozzá­járul ahhoz, hogy a keleti területek lényege­sen nagyobb mértékben vesznek részt a leg­fontosabb termelési fajták össz-szövetségi termelésében. A második sajátosság az, hogy a hétéves terv éveiben a nyugati területek gazdaságában minőségi változásokra került sor, mégpedig az energetikai teljesítőképességek bővítésében és a legfontosabb ipari ágazatok jelentős fejlesz­tésében. Kazahsztánban, mely nagymértékben termel színes és ritka fémeket, bevezetik a nyersvas termelését; az acélöntés tizenöt­szörösére, a mürostok gyártása tízszeresére emelkedik. Uzbégisztán a Szovjetunióban az első helyek egyikén áll a gáztermelő ipar fejlesztésében. A gáz termelését itt az 1959. évre tervezett 172 millió köbméterről 1965-ben 18 milliárd 300 millió köbméterre, azaz 106­szorosára növelik. A buharai türkmén és ka­radagszki gázlelőhelyek kihasználásával bete­tőzzük a legfontosabb ipari üzemek gázellátá­sát, és ezekből a forrásokból kell kielégíte­nünk a lakosság szükségleteit Közép-Ázsia, a Kaukázuson túli területeken levő köztársasá­gok, Kazahsztán déli és központi területei vá­rosaiban. A Buhara—Cseljabinszk. 2100 km hosszúságú és a Gazli —Szverdlovszk 2300 km hosszúságú gázvezeték 1963-tól kezdve évente 20 milliárd köbméter gázt fog adni az Urai­vidék számára. A harmadik sajátosság abban áll, hogy a hétéves terv éveiben sor kerül valamennyi köztársaságban a mezőgazdaság lényeges fej­lesztésére és további szakosítására .<\ közép­ázsiai köztársaságokban, Azerbajdzsánban és Örményországban a legközelebbi években be­fejezik a gyapottermesztés valamennyi folya­matának komplex gépesítését, kiterjedt öntö­zőrendszert építenek és az öntözőhálózatot el­látják műszaki építményekkel. Nagy jelentőségű az élenjáró kolhozok és szovhozok azon javaslata, hogy gyökeresen vál­toztassuk meg a gyapottermékek begyűjtésé­nek rendszerét. Eddig nyersgyapotot gyűjtöt­tünk be. Ez addig volt helyes, amíg a kol­hozok és szovhozok csekély kiterjedésűek és gyöngék voltak. Ma már nagykiterjedésűek és több szektoros gazdasággal rendelkeznek. Traktorok és egyéb gépek vannak tulajdonuk­ban. Ma már célszerű, hogy a kolhozok és szovhozok maguk mentesítsék a magoktól és szárítsák a gyapotot, és ezért a legközelebbi 3 — 4 év folyamán ki kell építenünk az ehhez szükséges anyagi és termelési alapot. Az ál­lami szervek áttérnek a gyapotfonál begyűj­tésére. Ezek az intézkedések lehetővé teszik a hektárhozamok lényeges növelését, a gyapot minőségének javítását és önköltségének csök­kentését. A hétéves terv tehát teljes mértékben meg­felel pártunk azon program követelményének, hogy biztosítsuk a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, hogy hazánk valamennyi szocialista nemzete egyenletesen haladjon a kommunizmus felé. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója tartal­mazza a párt nemzetiségi politikája tudomá­nyos és elméleti alapjainak kidolgozását a kommunizmus fejlett építés- időszi,:<ára. A marxi-lenini irodalomban a fő programtézi­sek mellett olvashatjuk a nemzet legjelleg­zetesebb jellemzésének definícióját. A nemzet jellemzése jelenleg új tartalommal, új sajá­tosságokkal gazdagodott, melyek a Szovjet­unió valamennyi nemzetét egyetlen szocialista családdá fűzik egybe. E sajátosságok közé tartozik az, hogy a Szovjetunió nemzetei a gazdasági életben leg­szorosabb egységben élnek, ami megnyilvá­nul a szocialista termelési viszonyok egysé­gében, a termelőeszközök társadalmi tulajdo­(Folytatás a 7. oldalon) ŰJ SZÖ 6 * 1959. február 1.

Next

/
Thumbnails
Contents