Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-05 / 35. szám, csütörtök

II Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa rtn F. R. Koslov elvtárs beszéde Elvtársak; A Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű sikerei a szocialista gazdaság fejlesztésében a szovjet nép áldozatos alkotó munkásságának és a következetesen lenini vezérvonalat megvalósító kommunista párt hatalmas politikai és szervező tevékenységének köszönhetőek. Csak a szocialista társadalomban, ahol a termelőeszközök nincsenek magántulajdonban, ahol a technika fejlesztésében nem a monopóliumok harácsoló érdekei szabják meg az irányt, hanem a legszélesebb népi tömegek érdekei, lehetséges a tudomány és technika igazi felvirágzása. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a Szovjetunió tudományos és művészi fejlődéséről hozzak fel néhány, utóbbi időből vett adatot. Hazánk az emberiségnek utat tört a világűrbe. Átadtuk rendeltetésének 600 ezer kW kapacitású atomvillanyművünk első részét. Vízre bocsátottuk atomerővel hajtott flottánk első hajóját — az atomjégtörőt. A világ leggyorsabb lökhajtásos és turboreaktiv személyszállító repülőgépeit gyártjuk. A világ legnagyobb vízierőműve, a volgai V. I. Lenin Villanymü áramot ad a városoknak, az üzemeknek és az építkezéseknek. Még nagyobb művünk, a sztálingrádi vízierőmű első gépcsoportjai már szintén működnek. Mind gyorsabb ütemben építjük a nagy erőműveket. Most szerelnek egy 200 ezer kilowatt teljesítményű turbogenerátort és építenek egy további, 300 ezer kilowatt teljesítményűt. Rendkívül hatékony fúróberendezést szerkesztettünk, amely lehetővé teszi a kőolaj és a földgáz termelésének lényeges növelését különösen a keleti országrészekben. Technikánk új számológépekkel gazdagodott. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és más gazdasági ágazatok számára csupán 1958-ban több mint 1600 új korszerű gépet, berendezést és gépi szerkezetet gyártottunk. Az irányszámok tervezete alapján a beruházási építkezés nagy programját valósítjuk meg. A beruházások jelentős részét az eddigi üzemek kibővítésére az átépítésére, a régi berendezés hatékonyabbal való helyettesítésére fordítjuk. A terv értelmében jelentősen bővítjük a magnitogorszki és a kuznyeci kohókombinátot, a kujbisevi cementgyárat, a sztalinogorszkij, voszkreszenszki és rubezsanszki vegyikombinátot, a jaroszlavszki gumiabroncsgyárat és sok más üzemet. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb beruházással jelentős mértékben növeljük a termelési kapacitást. Így például a magnitogorszki kohókombinát termelési kapacitásának bővítésé 2 milliárd rubellel kevesebbe kerül az államnak, mint egy ugyanilyen kapacitású új üzem felépítése. A hétéves terv értelmében a népgazdaság valamennyi ágazatában bevezetjük az új technikát, a komplex gépesítést, a termelési folyamatok automatizálását, a szakosítást és a kooperációt. Ugyanakkor szem előtt tartjuk azt, hogy nemcsak az egyes termelési folyamatokat fogjuk gépesíteni és automatizálni, hanem sok-' kaí átfogóbb intézkedéseket teszünk e téren. Hét éven belül az iparban teljesen megszüntetjük a fáradságo^kétkezi munkát. Ez a szovjet nép nagy sikere. Ennek segítségével számos segédmunkás feleslegessé válik és így megszüntetjük azt a természetellenes helyzetet, hogy az ilyen segédmunkálatokban több ember dolgozik mint a fő termelésben. A elkövetkezendő években nagy méretekben megszervezzük az automatikus eszközök rendkívül specializált termelését, hogy így komplex módon gépesíthessük a népgazdaság valamennyi ágazatát. A munkatermelékenység hét esztendőre tervezett növekedésének több mint 50 százalékát az új technika bevezetésével kell elérnünk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy hét év alatt megvalósítjuk a népgazdaság valamennyi ágazatának műszaki átépítését és ennek az átépítésnek számos esetben műszaki forradalom jellege lesz. A népgazdaság különböző ágazatai műszaki átépítésében rendkívül nagy szerep hárul gépiparunkra. A gépipar fejlesztésében főleg a következőkből kell kiindulnunk: a nehéz és a sok munkát igénylő munkafolyamatok gépesítésének befejezése érdekében különféle gépeket és berendezéseket kell szerkesztenünk, nagyobb hatékonyságú és takarékosabban dolgozó főleg automatikus gépeket és gépcsoportokat kell gyártanunk és intenzívebbé kell tennünk a technológiai folyamatokat, fejlesztenünk és tökéletesítenünk kell a termelés szakosítását és kooperálását, ugyanakkor csökkentenünk a fémfogyasztást. Annak érdekében, hogy a hétéves tervben megvalósítsuk a gépipar komplex automatizálását, amint ismeretes mintegy 1500 automatikus és félautomatikus szalag-rendszert vezetünk be, ezenkívül pedig a fémmegmunkáló gépek sorozatgyártását. Nagy figyelmet érdemel a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának kérdése a kovácsmunkában is, ahol mind ez ideig nagyon sok a kézzel végzett munkafolyamat. Nagy népgazdasági jelentősége van a gépi berendezések korszerűsítésének. Számos üzem tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szerszámgépek teljesítményét ennek segítségével 2030 százalékkal, sőt egyes esetekben kétszeresére, vagy még ennél is többre növelhetjük aránylag csekély költséggel. így például a moszkvai Frezer-üzemben a szerszámgépek korszerűsítésével teljesítményüket kétszeresére, sőt négyszeresére növelték. Hét év alatt hozzávetőlegesen 400 ezer szerszámgépet akarunk modernizálni. Hacsak 25 százalékkal emelkedik ennek következményeképpen teljesítményük, a megtakarítás 7 esztendő alatt mintegy 10 milliárd rubelt tesz ki. Ugyanakkor a korszerűsítésre fordított kiadások körülbelül csak 2,8 milliárd rubelt emésztenek fel. A termelést lényegesen növelhetjük a folyamatos termelési módszerek széleskörű bevezetésével is. Ez a módszer, amint ismeretes, lehetővé teszi a termelési terület berendezésének tökéletesebb kihasználását, az egyenletes termelést és a munkaráfordítás csökkentését. A folyamatos munkamódszert a legnagyobb sikerrel a gépkocsi gyárakban, a a minőség tökéletesítését és az ipari termelés önköltségének csökkentését. Elvtársak! A kommunista párt mindig szem előtt tartotta Lenin azon szavait, hogy a kapitalizmussal folytatott gazdasági versengésben a győzelem múlhatalan feltétele a társadalmi munkatermelékenység állandó növelése. Hazánk a munkatermelékenység növekedésének ütemében jelentősen megelőzte a kapitalista államokat. Míg iparunk munkatermelékenysége évente 6 — 7 százalékkal emelkedik, addig az USA, a legfejlettebb kapitalista ország iparában csak 1,5 — 2 százalékkal. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a Szovjetunió eddig lemaradt az USA mögött a J. A. Furceva, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja kongresszusi küldöttekkel beszélget traktorüzemekben, a golyóscsapágy és szerszámgépgyárakban, valamint a nagy tömegben, sorozatokban gyártó más üzemekben alkalmazzák. Ezen módszer érvényesítésében jó eredményeket értek el a Krasznij Proletarij Uzem-ben. Az új módszer bevezetése után az üzemben a munkatermelékenység 45 —5P százalékkal emelkedett. A gépipari munkások fontos ..feladata érvényesíteni a haladó technológiát, tökéletesíteni a berendezést, és megjavítani a gépek szerkezetét, lényegesen csökkenteni az alkatrészek megmunkálása során a fémveszteséget. Nem titok az, hogy évente fémhulladék formájában 4,5 millió tonna fém kerül ki a gépipari üzemekből, amelyek ennek következtében kb. 25 milliárd rubelt veszítenek. Vajon csökkenthetjük-e lényegesen ezt a fémveszteséget? Kétségtelenül. A korszerű gépipar fejlesztésének egyik fontos feltétele az elektronika és a rádiótechnika széleskörű bevezetése a termelésben. Enélkül nem lehet sikeresen fejleszteni a termelés automatizálását és komplex gépesítését. A rádióelektronika jelentősége különösen a félvezetők alkalmazásával kapcsolatban nőtt meg. A félvezetős szerkezetek fejlesztésének nagy népgazdasági jelentőségére való tekintettel a hétéves terv előírja az ezzel kapcsolatos iparág eddigi üzemeinek lényeges bővítését és új üzemek építését. A gyors számológépek óriási mértékben lehetővé teszik hatalmas számítási műveletek automatizálását a termelési folyamatok hatékonyabb irányítása érdekében. A tudományos és kísérleti szervezetek ennek segítségével rövid időn belül megoldhatják a tudomány és technika legbonyolultabb feladatait. így pl. az űrrakéták és szputnyikok pályáját csak gyors számológépek bevezetésével lehet kiszámítani. A Földön végzett mérésekkel nyert adatok alapján ezek a gépek egy és félkét óra alatt kiszámítják azt a pályát, amelynek megtételéhez az űrrakétának néhányszor tíz órára van szüksége. A hétéves terv számít a tudományos és kutatómunkák gazdag programjára, a tudományos és kísérleti intézetek hálózatának bővítésére különösen az ország keleti rész'eiben. Csupán 1959-ben 27,3 milliárd rubelt fordítunk a tudomány fejlesztésére. A tudományos és kísérleti munkák ezen terjedelme biztosítja a további műszaki előrelendülés gyors ütemét. A kőolaj- és a földgázipar fejlesztése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű a villanymüvek gőzturbináinak gázturbinákkal való helyettesítése. E probléma fontosságára rámutatott N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója is. Ezen a téren intenzívebbé kell tenni a munkát és sokoldalú segítséget kell nyújtanunk tudósainknak, konstruktőreinknek és tervezőinknek, hogy meggyorsítsák a hatékony gázturbinák tervezését és termelésbe való bevezetését mind a nagy hőerőművekben, mindpedig a népgazdaság más ágazataiban. Még sok más adatot is felsorolhatnánk. Miről tanúskodnak ezek a tények? Elsősorban arról, hogy gazdaságunknak nagy tartalékai vannak, amelyeknek kiaknázása lehetővé teszi számunkra a hétéves terv feladatainak gyorsabb teljesítését, sok millió tonna fém megtakarítását, a munkatermelékenység emelését, munkatermelékenység szintjét tekintve. Még sokat kell tennünk annak érdekében, hogy ezen a téren utolérjük és megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat. Hét év alatt az iparban a munkatermelékenységnek egy főre számítva 45 — 50 százalékkal kell emelkednie. Annak érdekében, hogy ezt a feladatot sikerrel megoldjuk, törekvésünket az új technika, a termelési folyamatok komplex automatizálása és gépesítése, a berendezés korszerűsítése, a technológiai folyamatok tökéletesítése, az üzemek szakosítása programjának teljesítésére, a munkaszervezés javítására kell összpontosítanunk, amint feladatul tűzi ki a párt programja. A munkatermelékenység növelésének egyik döntő tényezője a munkások és az ipari értelmiség szakképzettségének és műszaki ismereteinek tökéletesítése. Országunkban a szovjet hatalom éveiben nagyszerű szakemberek fejlődtek, kik mély ügyismerettel oldják meg a legbonyolultabb termelési, t gazdasági és tudományos-műszaki feladatokat. A népgazdaságban több mint 7 millió főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Rendkívül nagy mértékben emelkedett a munkásosztály kulturális és műszaki színvonala. A munkásosztály tanúbizonyságát adta annak, hogy irányítani tudja a korszerű géptípusokat, berendezéseket, a bonyolult termelési folyamatokat. A szocialista termelés újítóinak százezreivel előrelendítik a műszaki haladást. Természetesen örülünk annak, hogy hatalmas szovjet népünk ma vezető helyre került korunk tudományának és technikájának számos fontos ágazatában. A szovjet emberek alkotó géniusza és munkaszeretete záloga további gyors előrehaladásunknak, biztosítéka annak, hogy a tudomány és a technika terén kivívjuk a világelsőséget, (taps). Régen elmúltak azok az idők, amikor a nagybirtokosok és a tőkések által kegyetlenül kizsákmányolt orosz dolgozó ember fárasztó munkája közben a Dubinuska dalt énekelte. Amint emlékeznek ebben a dalban szó van arról, hogy a „tanult angol" egyik gépet a másik után találta fel, míg orosz muzsikunk „amikor már nem tudott ' megbirkózni munkájával", szeretett Dubinuskáját" énekelte. Ennek a dalnak annakidején mély társadalmi mondanivalója volt. Benne volt a forradalom előtti Oroszország műszaki elmaradottsága és az orosz emberek elképzelhetetlenül nehéz munkafeltételei. A távoli múlt hangja csendül fel ebben a dalban. És hazánk milyen messzire jutott el ezektől az időktől! Ma már nem a „tanult angol", hanem a mi szovjet emberünk ejtette csodálatba alkotó géniuszával az egész világot, amikor elsőként létrehozta a Föld mesterséges holdjait és a naprendszer mesterséges bolygóját. (Taps). Ma már a tudomány és a technika számos fontos ágazatában magunk mögött hagytuk nemcsak Angliát, hanem az Amerikai Egyesült Államoknak is a Szovjetunió utolérésére kel! törekednie. A termelés és a munkatermelékenység szintjét tekintve megelőztük NagyBritanniát és elhatároztuk, hogy a közeljövőben utolérjük és megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat is. A népgazdaság valamennyi ágazata műszaki átépítésének nagyszerű távlatai, — amelyekről N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója szólt — lehetővé teszik a kapitalizmusnál magasabb munkatermelékenység elérését, a termékbőség biztosítását. Ugyanakkor a tőkés államoktól eltérően, ahol a munka súlyos teherként nehezedik a munkás vállára, a mi hazánkban az emberek életszükségletévé válik. Kétségtelen, hogy a munkatermelékenység növelésében jelentős sikereket értünk el. De nem ezekről a sikerekről van szó, hanem arról, hogy előre kell tekintenünk, szem előtt kell tartanunk: a hétéves tervben új hatalmas lépést kell tennünk a munkatermelékenység növelése érdekében. Hiszen ennek alapján az ipari termelés fokozásának háromnegyedét kell biztosítanunk. Nem elégedhetünk meg a munkatermelékenység növekedésének átlagával, hanem arra kell törekednünk, hogy minden üzemben, szovhozban, műhelyben, minden szakaszon és munkahelyen növekedjék a munka termelékenysége. Az e téren magunk elé tűzött feladatok teljesítését elsősorban a termelés műszaki színvonalának tökéletesítésére irányuló jelentős intézkedésekkel érjük el. Ezért ezeket a feladatokat minimálisaknak kell tekintenünk. Számos üzem munkájának tapasztalata azt bizonyítja, hogy gazdaságunknak nagy lehetőségei vannak a munkatermelékenység további lényeges emelésében. Ebben a vonatkozásban is jelentős tartalékaink vannak. A munkatermelékenység növeléséről beszélve hangsúlyoznunk kell azt, hogy az irányszámok a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének nagy emelkedését szabják, meg éspedig hét esztendő alatt egy főre számítva átlagban 40 százalékkal. Ezt a bérek, a nyugdíjak és a társadalmi segélyek emelésével, valamint a közétkeztetési árak további csökkentésével érjük el. A munkatermelékenység növelése és a dolgozók életszínvonalának emelése szempontjából nagy jelentőségű a párt által elénk tűzött az a feladat, hogy rendet teremtsünk a munkások és alkalmazottak bérezésében, a népgazdaság valamennyi ágazatában. Ez a folyamat már az SZKP XX. kongresszusa után megkezdődött. Ennek segítségével kiküszöböljük nemcsak a munka normázásában és jutalmazásában lévő számos fogyatékosságot, amelyek az ipar és az építészet azelőtti reszortszerű irányításának következtében jöttek létre, hanem elérjük a munkások és az, alkalmazottak alacsony átlagbéreinek lényeges emelését és így az alacsony és az átlagos fizetéssel rendelkeződ valamint a magas fizetésű dolgozók munkájának jutalmazása közötti nagy különbséget csökkentjük. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja mint a szovjet állam vezető ereje a nép élén áll a kommunizmus széleskörű építése nagy feladatainak sikeres teljesítéséért folytatott harcban. Ezért különösképpen fontos tökéletesítenünk a párt szervező tevékenységét a tömegek körében. Pártunk XX. kongresszusa kidolgozta hazánk további előretörésének nagyszerű programját. A pártellenes csoport meg akarta akadályozni az SZKP XX. kongresszusa határozatainak megvalósítását, szembehelyezkedett a legfontosabb és legsürgetőbb intézkedésekkel, mint a szűzföldek és a hosszú ideje parlagon heverő földek termékennyé tételével, a népgazdaság tervezésének átszervezésével különösen a mezőgazdasági termelés szakaszán, az ipar és az építészet irányításának átszervezésével, a szövetségi köztársaságok, a helyi párt és szovjet szervek jogkörének bővítésével. A szánalmas szakadárok még azzal is szembehelyezkedtek, hogy a kolhozparasztok, a munkások és az alkalmazottak háztáji gazdaságát felszabadítsuk a kötelező beadás alól és a dolgozók életszínvonalának további emelését célzó intézkedések ellen is' harcoltak. Mindezeket az intézkedéseket N. Sz. Hruscsov elvtárs kezdeményezésére hajtottuk végre, aki a pártellenes csoport ellenállása ellenére egész pártunk és népünk támogatásával következetesen és bátran megvalósította őket. (Taps.) A pártellenes csoport ténykedésének lényegét az a körülmény magyarázza, hogy tagjaikat fogva tartották a régi elképzelések és módszírek, elszakadtak a párt és az ország életétől, nem látták az új körülményeket és új helyzetet, konzervatívak voltak, konokyl alkalmazták a munka régi formáit és módszereit, amelyek nem állnak összhangban a kommunizmus felé haladás érdekével, elvetették azt, ami közvetlenül az életben született, ami a szovjet társadalom fejlődésének érdekéből, az egész szocialista társadalom érdekéből eredt. Pártunk szétverte a pártütők és szakadárok maroknyi csoportját, még szilárdabbá tette sorait, még magasabbra emelte a marxizmus-leninizmus nagy zászlaját. Hazánk munkásosztálya. lenini pártja vezetésével ezen dicső és győzedelmes lobogó alatt 1917 októberében megnyitotta a világtörténelem új korszakát, nagy történelmi győzelmeket aratott. Ezen zászló alatt lépünk ma hazánk fejlődésének új, rendkívül fontos korszakába, a kommunista társadalom széleskörű építésének időszakéba. A marxizmus-leninizmus zászlaja alatt biztos és szilárd léptekkel haladunk előre, utat törünk az egész emberiségnek örömteli és nagy jövője, a kommunizmus győzelme felé. (Viharos, hosszan tartó taps.) tJJ SZÖ 2 * 1959. február 12.