Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-03 / 33. szám, kedd

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás a 5. oldalról) vábbi tökéletesítésének irányításában, ha­nem a kohászati termelés olyan fontos kér­déseinek feldolgozásában is, mint amilyen a vas kivonása ércekből, a folyamatos koksz­gyártás, vasércek dúsítása, a nyersvas to­vábbi feldolgozása a szennyezet kivonásával. A nyersanyag- és ércalap elmaradása ma lassítja a kohászat fejlődését. Ha kohászati üzemeink tökéletesen el lennének látva elő­készített érccel és az érc vastartalma más­fél-két százalékkal növekednék, több mint kétmillió tonna nyersvassal többet termel­hetnénk az eddigi nagyolvasztókban. Az irányszámok tervezete ezért felsorolja azo­kat az intézkedéseket, amelyek lehetővé te­szik az előny-nyerést az ércfeldolgozó ipar fejlesztésében. Lényegesen növelnünk kell a feiszíni fejtésnek, mint a leggazdaságosabb és legtermékenyebb fejtési módszernek na­gyobb szabású alkalmazásával, továbbá az eddigi ércbányaüzemek kibővítésével és új nagy lelőhelyek feltárásával az érc, a vas, és a színes fémek fejtését. A kohászati aggregátok termelékenységé­nek fokozása érdekében nagy figyelmet szentelünk az érc előkészítésének s nagy ércelőkészítő kombinátokat és dúsítómüveket építünk. A jelenlegi hétéves tervben lényegesen tovább kell fokozódnia a munka termelé­kenységének. E téren minden energiánkat vessük latba, mozgósítsuk a pártot és a né­pet, használjuk ki gazdaságunk összes tar­talékait. Bányászaink ez irányban sokat te­hetnek és kell ts sokat tenniök. Ha figyelemmel kísérjük az amerikai ko­hászati üzemek munkáját, meggyőződünk ró­la, hogy a kohászati aggregátok, főként a nagyolvasztók és Martin-kemencék kihaszná­lásának színvonala nálunk 25-30 százalékkal magasabb, viszont az aggregátokat kezelő munkások száma körülbelül azonos. Ügy tűnnék, hogy üzemeink munkaterme­lékenységének is magasabbnak kell lennie, mint az amerikaiaké. Ha összehasonlítjuk egy káderbeli kohómunkás munkatermelé­kenységének mutatóit, látjuk, hogy nálunk kisebbek. Ennek az az oka, hogy üzemeink­ben sok munkás, különféle segédmüveletek­kel, javításokkal és segédmunkálatokkal foglalkozik. Nagy munkát kell még végeznünk a ter­melés gépesítésének és automatizálásának be­vezetésében, az üzemek szakosításának és ko­operálásának további megjavításában. A nagy gazdasági területeken célszerű lesz szakosított pótberendezés-, szerszám- és pótalkatrész­gyártó üzemek, továbbá kohászati, aggregát­javító vállalatok építése a mai, minden üzem­ben dolgozó kis javító szolgálatok helyett. Foglalkoznunk kell kohászatunk olyan fon­tos tartalékaival is, amilyen a kohászati agg­regátok kihasználásának további javítása. Ma például ismeretes, hogy kohászati üzemeink­ben a nagyolvasztók hasznos térfogata ki­használásának koefficiense a nagyolvasztók­nál 0,77, a Martin-kemencék garatjának min­den négyzteméterére jutó acélgyártás 7,55 tonna. A háború előtt, 1940-ben a nagyol­vasztó hasznos térfogata kihasználásának koefficiense 1,19 volt, az acélgyártás pedig 4,37 tonnát tett ki. Mint látjuk, a kohászatnak sikerült jelentős lépést elérnie a nagyolvasz­tók és Martin-kemencék hatékonyabb kihasz­nálásában. Az olyan vezető vállalatok, mint a Magni­togorszkij, Nyizsnyetagili kohászati kombinát, a Dzerzsinszkij-üzem és a Záporozssztál tapasztalatai igazolják, hogy a kohászok to­vábbi lépést tehetnek a kohászati aggregá­tok jobb kihasználása terén. Teljesen reális ma a nagyolvasztók kihasz­nálása átlagos 0,70 koefficiense, a Martin­kemence garatjának minden négyzetméterére eső legalább 8,7 tonna acélgyártás elérése. Megjegyzendő, hogy azok az üzemek, amelyek jól előkészített nyersanyaggal rendelkeznek s bevezették az oxigén és a gáz alkalmazását, a nagyolvasztók kihasználásának legalább 0,60-as koefficiensét és legalább 10 tonna acélgyártást érhetnek el. Mit jelent a nagyolvasztók és Martin-ke­mencék jobb kihasználása? Ez számokkal igazolható. A nagyolvasztók hasznos térfoga­tának kihasználását jellemző együtthatónak a tervezett színvonalhoz viszonyítva legalább egy századdal való javulása 1965-ben pél­dául lehetővé teszi, hogy úgyszólván egy­millió tonnával több nyersvasat gyártsunk. A Martin-kemence garatjának minden négy­zetméterére jutó acélgyártásnak legalább egytized tonnával való növelése az acél­gyártásnak több mint 800 ezer tonnával va­ló évi növekedését biztosítja. Mint látják elvtársak, van miért küzdenünk. óriásiak a kohászati termelés és az egész népgazdaság fejlesztésének feladatai. Nem­csak a termelés nagy növekedésére kell tö­rekednünk, hanem a kohászati termelés mi­nőségi részét is javítanunk kell. Ezt a fel­adatot a kohászok csak az építő, gép- és elektrotechnikai ipar dolgozóival, a műszer­gyártóipar és a tervező konstrukciós és ku­tató szervezetek dolgozóival egyetemben old­hatják meg sikerrel. Fontos, hogy a kohá­szattal egybekötött kérdések állandóan a népgazdasági tanácsok és a helyi pártszervek érdeklődésének központjában legyenek. A kohászati ipar fejlesztése kitűzött prog­ramjának teljesítése új, magasabb színvonal­ra emeli ezt az ágat, biztosítja műszaki átszervezését és lehetővé teszi a népgazda­ság va.;- és színes fém szükségletének tö­kéletesebb kielégítését. Elvtársak! A hétéves tervben .visszatükrö­ződnek pártunknak és népünknek a szocia­lista építésben szerzett sok éves tapasztala­tai. Ragyogó távlatok nyílnak előttünk a gazdasági és kulturális építésben. Mindnyá­junkra nagy és érdekes munka vár a gran­diózus politikai terv teljesítésében. E mun­ka bizonnyára felkelti a szovjet nép alkotó­erejének új fellendülését, további nagy tet­tekre fogja népünket lelkesíteni. Elsősor­ban nagyszerű szovjet embereink — a mun­kásosztály, a kolhozparasztság és az értel­miség, akik munkahősiességükkel nemegy­szer érdemet szereztek hazánknak, biztosíté­kát adják annak, hogy a kitűzött terveket nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyal­juk. Nagy öröm tölti el a szovjet embereket, hogy abban a megtiszteltetésben részesültek: a világtörténelemben elsőkként állíthatják fel a kommunizmus gyönyörű épületét. (Taps.) Hazánk a hétéves terv teljesítésével még gazdagabbá és hatalmasabbá válik, ami lehe­tővé teszi népünk anyagi- és szellemi szük­ségleteinek tökéletesebb kielégítését. Nálunk lesz az egész világon a legrövidebb munka­nap és a legrövidebb munkahét. Nemcsak mi, hanem a testvéri kommu­nista és munkáspártok, a szocialista tfbor országainak dolgozói és a világ haladó em­berei is örülnek mindennek. Hétéves ter­vünkben a szocialista gazdaság gigászi nö­vekedését, a szocialista világrendszer további szilárdulását, a Szovjetunió határozott előre­haladását látják a kommunizmus felé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa jelentős esemény a párt és a nép életében. Hazánk a hétéves terv telje­sítésének jegyében nagy alkotómunka idősza­kába lép. A kongresszus rendkívül nagy történelmi jelentősége abban is van, hogy a marxi-lenini tudomány kincstárát nagymértékben gazda­gítja,' hazánk kommunista építésének újabb tapasztalataival gyarapítja. Pártunk a marxizmus-leninizmus alkotó módon való fejlesztésének fontos bizonyíté­kát, az elmélet és a gyakorlat sikeres kap­csolatának példáját látja Hruscsov elvtárs beszámolójában. Ez a beszámoló általánosítja és tudományosan megindokolja az olyan ko­moly kérdéseket, amilyen a szocializmus tel­jes és végleges győzelmének kérdése ha­zánkban, a kommunizmusba való fokozatos átmenet útjainak, a párt irányító szerepének, a dolgozók kommunista nevelésének, az ál­lam és a szocialista országok kölcsönös kap­csolatai továbbfejlesztésének kérdése. Mind­ezek a létfontosságú elméleti és gyakorlati kérdések nagy jelentőséggel bírnak mind pártunk, mind a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Az SZKP történelmi jelentőségű XXI. kong­resszusa a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretével vértezi fel pártunkat, fokozza harcképességét és a kommunista építés nagyvonalú programjának teljesítésére moz­gósítja. (Taps.) Pártunk a marxizmus-leninizmus nagy zászlaja alatt megjárta a harc • és a győ­zelem dicső útját. E megpróbáltatásokat átvészelt győzelmes zSszló alatt vezeti a szovjet népet a kommunizmus felé. (Viharos, hosszan tartó taps.) l llllf Moszkva a kongresszus napjaiban A vasárnapi szünet után hétfőn, február 2-án újból összegyűltek a XXI. kongresszus küldöttei, hogy foly­tassák a tárgyalást hazájuk népgaz­daságának nagyszabású fejlesztéséről, arról a döntő hétmérföldes lépésről, amellyel a szovjet nép a kommuniz­mus kapujában terem. A hétéves terv, amelynek során az ipari termelés ter­jedelme átlagosan éppen annyival nö­vekszik, mint amennyivel az elmúlt húsz év alatt növekedett, lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésének befejezését. Már ma, amikor a kongresszus ta­nácskozásai még tartanak, amikor még mérlegelik a feladatokat, a párt, az ország és a nép erejét, már ma, amikor az irányszámok élő tartalmat kapnak a szovjet emberek szorgalmas erőfeszítései és kötelezettségei által, már ma nyilvánvaló, hogy a hétéves tervet bármennyire is tiszteletet éb­resztő nagy célokat tűz ki, egy évvel hamarabb, egyes ágazatokban pedig két, söt három évvel korábban fogják teljesíteni. A kongresszus ülése alatt hányszor közölték a szovjet napila­pok a Szovjetunió népgazdasága kü­lönböző ágazatai dolgozóinak leveleit, amelyek értékes kötelezettségeket tartalmaznak mind a tervezett határ­idő lerövidítésére, mindpedig a ter­mékek minőségének megjavítására, a technika és technológia tökéletesíté­sére! A kötelezettségvállalások és a ver­seny mozgalmába elsősorban a fiatal nemzedék jelentkezett. A lenini Kom­szomol, a párt hűséges és bevált se­gítőtársa a termelés valamennyi ága­zatában munkatörekvéseinek megsok­szorozásával válaszol. Egyre több komszomol- és ifjúsági brigád hatá­rozza el, hogy versenybe lép a „kom­munista munka brigádja" megtisztelő címért, versenyezni fog azért, hogy minden tagja kommunista módon él­jen és dolgozzék! Ez a lelkesedés, a kommunista hol­nap közeli távlatának tudatából fa­kadó munkalendület érthetően erőtel­jesen tükröződik a nagy Szovjetunió szívének, Moszkvának életében, a moszkvai üzemek és vállalatok mun­kájában. A Sarló és Kalapács Üzem komszomolistái, akik a 300-as számú hengersoron dolgoznak, ajándékképp az SZKP XXI. kongresszusára 400 ton­na fémet hengereltek terven felül. A Lihacsev Autógyárban a komszo­mol-brigádok feladatukon kívül 80 teher- és 50 személyautó szerelését végezték el. A Lihacsev autógyár azon üzemek köze tartozik, amelyekben mielőbb be akarják vezetni a termelés gépesítését és automatizálását és a nyert tapasztalatok alapján ugyan­ezeket az intézkedéseket másutt t is alkalmazzák. A fiatalok e téren is előljárnak: Az üzemrészleg átszerve­zésének és a feltételezett 143 auto­matikus vonal bekapcsolásának ter­vein nemcsak fiatal technikusok és rajzolók dolgoznák, hanem munkások is, akiknek gyakorlati ismeretei eb­ben az újító munkában valóban fel­becsülhetetlen segítséget jelentenek annak érdekében, hogy mielőbb tel­jesítsék a hétéves terv feladatát ­a ráfordított munka 30-40 százalék­kal való csökkentését és az autógyár­tás 50 százalékos növelését. Segít­ségre jelentkezett számos diák is, akik diploma-munkájuk tárgyköréül éppen azokat az intézkedéseket vagy berendezéseket választják, amelyeket a gyakorlatban ki kell próbálni. A fiatal murikások, komszomolisták és az SZKP üzemi szervezeteinek tag­jai élénk propaganda-tevékenységet fejtenek ki. A műhelyek kollektíváit megismertetik a kongresszus tárgya­lásaival, megvitatják azokat a beszé­deket, amelyek az ő munkájukra vo­natkoznak, villámújságokat adnák ki és a faliújságokon felhívják a figyel­met mindarra, ami a munkát megja­víthatja, ami új és kívánatos. Csaknem valamennyi moszkvai kör­zetben vitaesteket rendeznek külön­féle tárgykörökről, amelyekről a kongresszus éppen tárgyal: a lakás­építésről, a kommunista erkölcsről, a termelés növelésének jelentőségéről az életszínvonal emelése szempontjából stb. E nagyon élénk és érdekes beszél­getések szervezői túlnyomó részt fia­tal emberek, főképp komszomolisták, a helyi ipari üzemekből. Nem kevésbé tevékenyek az építészeti dolgozók is. Moszkva, amely még mindig lakáshiányban szenved, ja­nuár 31-ig,az ígért 150 ezer négyzet­méter lakóterület helyett 166 900 négyzetmétert kapott. Ez annál is örvendetesebb, mert ehhez az ered­ményhez 47 'építkezési vállalat járult hozzá, tehát nemcsak néhány élen­járó vállalat érdeme. Válóban nem szűkölködnek azokban a bizonyítékokban, amelyek azt tanú­sítják, hogy a tervek, amelyekről a párt XXI. kongresszusa tárgyal reáli­sak s teljesíthetők, sót túl is szár­nyaihatók. Nemcsak a kongresszus szónoki emelvényéről, hanem az or­szág valamennyi részéből magabiztos szavak hangzanak el, hogy a hétéves tervet teljesítik és e szavakat már ma tettekkel támasztják alá, ame­lyek még meggyőzőbb nyelven beszél­nek. / Moszkvában hull a hó. Sűrűn, kitar­tóan és csendesen befedi a Kreml tornyainak kupoláit, a Kremlben pe­dig a Szovjetunió lenini Kommunista Pártjának küldöttei a beköszöntő ta­vaszról, a szovjetek tágas nagy orszá­gának virulásáról tárgyalnak. És a hó alatt már új élet csírázik, a gazdag termés és az örömteli aratás alapja. Hétfőn, február 2-án, 16. évforduló­ján annak a napnak, amelyen a né­met fasiszta hordákat megsemmisí­tették Sztálingrád alatt, az SZKP XXI. kongresszusa, a kommunizmus építői­nek kongresszusa folytatja munkáját. És a sztálingrádi villanyművek építői azt ígérik a kongresszusnak, hogy a sztálingrádi GES-t a kitűzött határ­idő előtt, 1960-ban üzembe helyezik. Éppúgy, mint 16 esztendővel ezelőtt a sztálingrádiák hangja ma is szilárd, nyugodt és hatalmas. Éppúgy, mint 16 esztendővel ezelőtt, a szovjet nép el­szántan és áldozatkészen tudott har­colni a fasiszta vadállat ellen, ma a kapitalizmussal folyó békés verseny­ben minden erejét a békés munka és a boldog kommunista jövő biztosítása győzelmének szenteli. AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA Negyven éves a Csehszlovák Vöröskereszt Február 1-én telt el nagyven év a Csehszlovák Vöröskereszt megalapí­tása óta. A Csehszlovák Vöröskereszt szervezetébe ma több mint 13 ezer alapcsoport és csaknem 900 ezer tag tömörül. A tagok száma előrelátha­tóan ez év végéig meg fogja haladni az egymillió főt. A Csehszlovák Vö­röskereszt lakosságunk legszélesebb tömegeinek egészségügyi oktatását szervezi. Tanfolyamain a múlt év végéig több mint egymillió lakos ré­szesült oktatásban. A Csehszlovák Vöröskereszt ezenkívül sikeresen vett részt valamennyi egészségügyi akció­ban, különösen a gümőkór elleni tö­meges oltásban. A Csehszlovák Vö­röskereszt több mint 35 ezer önkén­tes tagja segédkezett a gyermekbé­nulás elleni oltás végrehajtásában. (Folytatás az 1. oldalról) termeltek, mint az egész cári Orosz­ország 1913-ban. Ezután Baskiria ipa­rának és mezőgazdaságának a követ­kező hét évben bekövetkező nagy fejlődéséről beszélt. N. M. Svernyik, a párt ellenőrző bizottságának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a párt következete­sen megvalósítja a nehézipar elsőd­leges fejlesztésének fő irányvonalát. Emellett az utóbbi öt év folyamán a párt Központi Bizottsága óriási erő­feszítést tett a szovjet mezőgazdaság fellendítésére. Nagy harc volt ez a gabonáért, amely pompás eredmé­nyeket hozott. A szocializmus építésének elmélete a gyakorlattal gazdagodott s tovább fejlődött. Ez nagy jelentőségű nem­csak a szovjetország szempontjából, hanem a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erőinek további tö­mörülésére is a szocializmus és béke zászlaja alatt. A XX. kongresszus felhívta a pár­tot, hogy maradék nélkül orvosolja a forradalmi szocialista törvényesség ellen elkövetett túlkapásokat, ame­lyek a személyi kultusz negatív kö­vetkezményeinek hatására hosszú időn át felhalmozódtak. Rehabilitáltak és újból felvettek a pártba olyan kommunistákat, akiket a múltban az SZKP-bőI állítólagos nagyon súlyos politikai bűntettek miatt kizártak. Indokolatlanul zártak ki a pártból elsősorban párt-, gazdasági, katonai és más vezető kádereket. Azon em­berek aktái, akiket a bíróság rehabi­litált, megerősítették, hogy üldözé­sükre nem volt semmilyen ok és hogy a szocialista törvényesség dur­va megsértéséről volt szó, amelyet a személyi kultusz és annak követ­kezményei idéztek elő. Azokat, akik megsértették a szocialista törvényes­séget, pártvonalon vonták és vonják felelősségre. MATYUSKIN elvtárs, a kraszno­jarszki kerület küldötte, az SZKP te­rületi bizottságának titkára Kubán népgazdaságának a hétéves terv fo­lyamán való fejlesztéséről beszélt. Kubánban 200 új üzemet építenek, il­letve újjáépítenek. Kubán a Szovjet­unió egyik első helyére kerül a gá2 kitermelésében. Széles mértékben bontakozik itt ki a vegyiipar és cu­korgyártás. A kongresszuson üdvözlő beszé­det mondott SALAM ADIL, Irak Kom­munista Pártjának titkára. Arról be­szélt, mily nagy jelentőségűek Irak Kommunista Pártja számára a Szov­jetunió Kommunista Pártjának ta­pasztalatai. Az imperializmus ügynö­kei Irak területét hídfővé akarták változtatni a Szovjetunió ellen. A kommunisták azonban mindig hit­tek Irak lakosságának a Szovjet­unióhoz fűződő baráti kapcsolataiban. Mihelyt győzött a forradalom, az ira­ki kormány azonnal baráti kapcsolat­ba lépett a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a szocialista tábor többi országaival. A felszólaló hangsúlyozta az iraki nép mély há­láját a Szovjetunió iránt azért a tá­mogatásért, melyben a súlyos idők­ben részesítette. Most az imperialis­ták mesterkedéseiket folytatva ha­zugságokat terjesztenek a kommu­nista veszélyről, hogy megfélemlít­senek más arab országokat is. Köz­társaságunk az arab szolidaritás megerősítésére, az Egyesült Arab Köztársasággal való közeledésre tö­rekszik. A felszólaló továbbá kijelen­tette, hogy minden kommunistaelle­nes fellépés gyengíti a nemzeti fel­szabadító mozgalmat az imperializ­mus elleni harcban. Irak Kommunista Pártja harcolni fog az arab mozga­lomban levő reakciós elemek ellen. Az imperialista csapatok partra­szállítása Jordániában és Libanonban veszélyeztette az Iraki Köztársasá­got. Ue hála a szocialista tábor Or­szágai segítségének, az iraki nép megvédelmezte függetlenségét. Né­pünk hűséges marad barátaihoz, akik segítették őt a nehéz időkben. Min­den fellépés a kommunista moz­galom ellen bármely arab országban gyengíti a nemzeti mozgalmat az illető országban és más arab or­szágokban is és árt az arabok szo­lidaritásának. A XXI. kongresszus a széles nép­tömegeknek világszerte segítségük­re van abban, hogy összehasonlítsák a haldokló kapitalizmust a győzel­mes szocializmussal. A Szovjetunió hétéves terve a béke biztos záloga az egész világon. A délelőtti ülés utolsó szónoka T. Marquez, Venezuela Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja volt. Üdvözlő be­szédében hangsúlyozta a Szovjetunió sikereinek nagy jelentőségét a ve­nezuelai nép szempontjából. Beszélt továbbá a nemzeti felszabadító moz­galom kibontakozásáról Latin-Ameri­kában. Venezuela népe megdöntötte Perez rendszerét, már háromszor meg tud­ta hiúsítani az amerikai monopóliu­mok által előkészített katonai fordu­latot s elhárította azt a veszélyt, hogy az amerikai tengerészeti gya­logság betörjön az országba. A délelőtti ülés végén közölték, hogy a kongresszushoz üdvözlet ér­kezett az Olasz Szocialista Párttól. Ezzel a kongresszus hatodik nap­jának délelőtti ülése véget ért. ÜJ SZŐ 6 * 1959- február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents