Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)
1959-02-03 / 33. szám, kedd
ü Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) létrehozta a világ első szocialista államát, megszilárdította a szocializmus végleges győzelmét és most elsőnek lép a kommunizmus széleskörű felépítésének időszakába. Marx megénekelte a párizsi kommün hőseinek és mártírjainak halhatatlan győzelmeit, amelyeket „az ég ostromlásának" nevezett. A kommunizmus építői, a szovjet hazafiak, a párizsi kommunárdok eszmei örökösei, a lánglelkű internacionalisták nemcsak az eget ostromolják a szó szoros és átvitt értelmében, hanem földi dolgokkal is foglalkoznak. Pártunk jól emlékezik Lenin tételére, hogy a forradalmi elméletnek összhangban kell állnia a forradalmi gyakorlattal. Azok a nagyszerű sikerek, amelyeket pártunk az utóbbi években, a Központi Bizottság 1953 szeptemberi ülése óta elért, jelentős mértékben annak köszönhetők, hogy áthidaltuk az elmélet és a gyakorlat között Sztálin életének utolsó éveiben keletkezett veszélyes szakadékot. Az elmélet kezdett gyakorlattá válni, a gyakorlatot gazdagította, tanulmányozni és általánosítani kezdtük a gyakorlati tapasztalatokat, bátran támogattuk a tömegek, az élenjáró kolhozok és üzemek, a legjobb pártszervezetek alkotó kezdeményezését, megmozgattuk a szocialista társadalmi rendszer óriási tartalékait. Nyíltan meg kell mondanunk, elvtársa^ hogy ebben a nagy politikai, szervező és eí méleti munkásságban, amelyet lenini Központi Bizottságunk az élet minden szakaszán megvalósít, kezdve a legbonyolultabb és a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldásától a békéért és a háború elhárításáért folytatott fáradhatatlan harctól, a mezőgazdaság és a kolhozrendszer fejlesztése- fontos kérdéseinek megoldásától, az ipar és az építészet irányításának átszervezésétől egészen a tudomány, az irodalom és a művészet kérdéséig, az iskola élettel való kapcsolata megszilárdításának kérdéséig — jelentős szerepet töltött be Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs kezdeményezése, gazdag politikai tapasztalata és fáradhatatlan energiája. (Viharos taps!) A népgazdaság fejlesztésének a párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány által kidolgozott hétéves terve a kommunizmus hazánkban való építése lenini eszméinek élő megtestesülését és továbbfejlesztését jelenti. Ezen nagyszerű terv megvalósítása az egész emberiség előtt feltárja a kommunista társadalom gyönyörű, ragyogó távlatait, hatalmas mértékben ösztönzi majd valamennyi szocialista ország általános fellendülését és a legjobban agitál majd a marxizmus-leninizmus, a kommunizmus ügye mellett. Éljen a marxizmus-leninizmus nagy, le-* győzhetetlen lobogója! (Viharos, hosszantartó taps.) A. H. Arisstov elvtárs beszéde Elvtársak! Pártunk, a szovjet nép és külföldi barátaink feszült figyelemmel követik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tárgyalását. Hruscsov elvtárs beszámolója „Á Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztésének irányszámairól" élénk visszhangot váltott ki a Szovjetunió minden részében, és világ minden országában. E történelmi jelentőségű dokumentum kiemeli a kongresszus előtt elért kiváló sikereinket, még nagyobb távlatokat nyit, feladatokat tűz ki az új időszakra, mélyen és sokoldalúan alátámasztja a kommunista építés niagy pártprogramját. E program életereje és realitása abban rejlik, hogy az egész nép részvételével ama gazdag tapasztalatok alapján dolgoztuk ki, melyeket a párt az új társadalom megteremtéséért vivott dicső harcának számos évében szerzett. Rendkívül értékes a beszámoló azért is, mert egyszerűen és világosan, bolsevik lelkesedéssel, találó érvekkel, megcáfolhatatlan gazdasági számadatokkal és ragyogó optimizmussal győz meg bennünket a kommunizmus közeljövőben történő felépítésének lehetőségéről. A kommunistáklat gyakran nevezik álmodozóknak. Helyes is. Lenin maga is szívesen álmodozott hazánk jövőjéről. Ő mondotta: „Álmodnunk kell!" EHenségeink nevettek ezen — ködben, nyomorban és elmaradottságban szerették volna látni Oroszországot. Lehet, hogy egyesek ma is visszagondolnak Herbert Wellsre és Hruscsov elvtárs beszámolójának olvasásakor Hruscsov elvtársat és bennünket, e kongresszuson résztvevő kommunistáklat új kremli álmodozóknak neveznek. Ám elmondhatjuk, hogy nagy terveinket nem a kü'lföldi szkeptikusok és rosszakaratú emberek számára, hanem népünk számára tűzzük ki, mely a fényes jövőről álmodott legmerészebb álmokat is reális valósággá változtatja és építi az új társadalmat. (Taps.) Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója megindokolja a Szovjetunió népgazdaságfejlesztésének a legközelebbi hétéves tervre vonatkozó irányszámait és fényszóróként világítja be a nagy messzeségeket, melyekben már szemmelláthatóan kirajzolódnak a kommunizmus pompás épületének körvonlalai. A beszámoló a marxi-lenini elmélet kérdéseinek egész sorát veti fel, s konkréten alkalmazza jelenünkre. Példát mutat a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméinek alkotó módon való fejlesztésére és levonja azt la fontos következtetést, hogy a szocializmus nálunk teljesen és véglegesen győzött. Ezzel bizony a külföldi burzsoá politikusoknak is számolniok kell. A hétéves terv riadalmat okozott az egész tőkés világban, nagy aggodalmat keltett a tőkések körében a szocializmus erőinek növekedése milatt. Nem véletlen, hogy egyesek közülük háborúval fenyegetődznek, mások viszont meg akarják nyerni barátságunkat. Többségük mégis amellett van, hogy érjen véget „a hidegháború" és hogy széleskörű gazdiasági és kulturális kapcsolatok bontakozzanak ki a Nyugat- és Kelet között. Elvtársak! Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója nagy figyelmet szentel a Szovjetunió és a kapitalizmus fő országa, iaz Amerikai Egyesült Államok közti békés gazdasági verseny távlatainak és azt is megmutatja, mi'ly döntő szerepet játszik e versenyben az ipari termelés növekedésének üteme. Szeretnék részletesebben foglalkozni e kérdéssel. Ismert tény, hogy iparunk növekedésének átlagos évi üteme a szovjet hatalom fennállásának egész ideje alatt átlagban 3 —5-szörösen múlja felül a tőkés országok ipari fejlődésének ütemét. Ez mutatja, milyen óriási energiát helyezett a szocialista rendszerbe az Októberi Forradalom, mely életre keltette népünk csodákra képes hatalmas erőit. Hazánk új gazdasági útra lépett azon emlékezetes idők óta, amikor az első világháború és a polgárháború következtében szembekerültünk az éhínséggel és a gazdasági visszaeséssel, amikor az ellenforradalom erőinek maradványai ostromoltak bennünket és imperialista államok vették körül országunkat. 1920-ban csak egyötödét termeltük annak, amennyit a cári Oroszország ipara 1913-ban termelt. A termelés háború előtti színvonalát csak 1926. végén értük el újra. Ez alatt az idő alatt az USA már mintegy a felével szárnyalta túl az 1913. évi színvonalat. Pártunk 1925-ben tartott XIV. kongreszszusán Lenin örökének értelmében egyöntetűen irányt vett az ország iparosítására. A Szovjetunió következetesen teljesítette ezt az irányelvet, már az első ötéves tervekben óriási ugrást ért el és 1940-ben 1913-hoz viszonyítva 8 és félszerte növelte ipari termelését. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanazon idő alatt nem egészen kétszerte növekedett az ipari termelés. Háború előtti ütemünk tehát már több mint négyszerte szárnyalta túl az amerikailak ütemét. Az 1941-ben hazánkra nehezedő újabb, még súlyosabb háború meggátolta békés szocialista építésünk folytatását. Ez sok évre visszavetett bennünket az ipari termelésben. Csak 1948-bían szárnyaltuk túl a háború előtti színvonalat, de az USA ipara ekkor már a felével volt nagyobb az 1940. évi termelésnél. Ez teljesen érthető is. Az USA gazdasága nem ment át háborús megpróbáltatásokon, az amerikai üzemekre nem hullottak ellenséges bombák és la fegyverszállítások óriási hasznot eredményeztek a tőkéseknek. Ám rövid idő telt el és hazánk ipari termelésének terjedelme 1950-ben 1913-hoz viszonyítva mintegy 15-szörte bővült, míg az USA-ban csupán 3,2-szerte. Látjuk tehát, hogyha tekintetbe vesszük a háború időszakát, ipari termelésünk növekedésének üteme nem kisebb, hanem nagyobb, mint azelőtt. A Szovjetunió és az USA ipari fejlődésének üteme közötti különbség az ezután következő években hazánk javára még jobban fokozódik. A Szovjetunió 1955-ben 1913-hoz viszonyítva 27-szerte, az USA nem egész 4-szerte növelte ipari termelését. A Szovjetunió 1958-ban — mint Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója feltünteti — az ipari nyerstermelés 1913. évi színvonalát 36-szorta múlta felül, míg az USA nem egészen 4-szerte emelte ipari termelését. Ebből az következik, hogy ha az 1913. évi színvonalat vesszük az összehasonlítás alapjául, .növekedésünk üteme a hétéves terv küszöbén 9 és félszerte múlta felül az amerikai ütemet. A hétéves terv számadatai igazolják, hogy növekedésünk üteme 1965 végén 1913-ihoz viszonyítva körülbelül 13-szorta lesz nagyobb, mint az USA-ban. Mint látják, elvtársak, az amerikai monopolistáknak van miért nyugtalankodniok. Ezek az adatok világosan igazolják, hogyan növekszenek szakadatlanul szocialista rendszerünk hősi erői, hogyan bontakozódik ki egyre jobbian és nagyvonalúbban fölénye a tőkés rendszerrel szemben. Mit érnek a monopŕ^umokat szolgáló egyes burzsoá közgazdászok fecsegése! fejlődésünk állítólagos lassuló üteméről! A burzsoá ideológusok ezzel a hazug propagandával kísérlik meg országaik dolgozói előtt elkenni a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeni előnyeit, lebecsülni és elferdítem az egyszerű emberek tudatában hazánk kommunista építése sikereinek nagy jelentőségét. De a közmondás szerint a hazug embert könnyebb utóiérni, mint a sánta kutyát, nem rejtőzhet el, nem menekülhet el az igazság elől. A tények és számok igazsága önmagában tianúskodik. Mi biztosítja a szovjet gazdaság fejlődésének gyors ütemét? Elsősorban szocialista rendszerünk, a párt helyes lenini politikája, •amely a nehéziparnak — a népgazdaságfejlesztés fő alapjának, az ország szilárd védelmi képessége és az anyagi életszínvonal emelése fő alapjának — elsődleges fejlesztésére irányul. Oly fontos tényező, mint a nép fokozódó politikai és munkaaktivitása is biztosítja fejlődésünk gyors ütemét. De biztosítják számbelileg tekintélyes szakképzett kádereink és hazánk kimeríthetetlen természeti kincsei is. Gazdagabbak vagyunk, mint a világ bármely más országa. Nemcsak a hasznos ásványok gazdagságára, hanem nagyfokúan termelékeny mezőgazdasági földterületeink végeláthatatlan tábláira is gondolok. Hfezánk földalatti kincseinek további kutatásával újabb és újabb, valóban mesebeli kincseket fedezünk fel, különösen Szibériában és a Távol-Keleten. Nem csalódunk, ha kijelentjük, hogy e területek évszázadokon át fő ellátóbázisok, a társadalmi anyagi termelés fejlesztésének legfontosabb forrásai maradnak. Hazánk természeti gazdagsága la tőkés világtól való függetlenségünk jelentős feltétele. Közismert dolog, hogy az USA a természeti kincsek készletei terén sokkal kedvezőbb feltételekkel rendelkezik, mint a többi tőkés ország. Ám még az USA természeti gazdagsága sem hasonlítható össze hazánk természeti kincseivel. Hla például a 16 legfontosabb ásvány világkészleteit nézzük, látjuk, hogy közülük 13-ban a Szovjetunió első helyen áll. Feladatunk egyre nagyvonalúbban, gazdaságosabban és a lehető legelőnyösebben kihasználni a természet eme ajándékait. Lenin rámutatott arra, hogy hazánk keleti területein óriási hasznos ásványkészletek vannak, melyek a szovjet gazdaság szolgálatába állítandók. „A szovjethatalom soronlevő feladatai" című müvében a következőket Irta: „E természeti kincseknek a legmodernebb technikai eljárásokkal való kitermelése a termelőerők soha nem látott fejlődése számára teremti meg az alapot." (Lenin Művei, 27. kötet. 252 oldal. Szikra kiadás.) Eljött most az az idő, amikor nagyszabású intézkedéseket teszünk keleti területeink gazdagságának kiaknázására. A hétéves terv beruházásainak több mint 40 százaléka irányul erre a célra. így válik valóra Lenin nagy álma Szibéria és a Távol-Kelet óriási természeti kincsforrásainak kihasználásáról. A legnagyobb előnyt azonban a szovjet emberek, kádereink jelentik, akikről oly nagy szeretettel és szívélyességgel beszélt beszámolójában Nyikita Szergejevics Hruscsov. A szakképzett munkások, a mezőgazdasági termelés mesterei, a szakemberek, tudósok, gazdasági és pártmunkások. Olyan emberek, akiket a párt a kommunizmus iránti forró odaadás szellemében nevelt. Nagytudású, kezdeményező és győzni akaró emberek, olyan emberek, akik képesek a haza által kitűzött bárrrtilyen feladatok megoldására. Ma olyan az idő, hogy a tudomány és a technika számos ágában nem egyéneknek, nem egyes tehetséges tudósoknak és feltalálóknak van döntő részük az új felfedezésekben, noha csakúgy tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, mint azelőtt és nevük ékíti az emberiséget. Nálunk a Szovjetunióban rendkívül nagyra becsülik az ilyen egyéneket. De a tudomány és a technika nagy problémáit ma csak egész munkaközösségek, sőt kollektívák csoportjai oldhatják meg és egyes problémákat országos méretben csupán az egész nép törekvése oldhat meg. A kommunista párt nevelte kitűnő tudósaink, mérnökeink és munkásaink óriási hőstettet hajtottak végre azzal, hogy összeállították és felbocsátották a Föld első mesterséges holdjait és az űrrakétát. E nagy vívmányok népünknek, a szocialista társadalmi rendszernek diadala. (Hosszan tartó taps.) A Szovjetunió az űrrakéta kilövésével megnyitotta a bolygóközi térség kifürkészésének útját. Folytatjuk ezt az utat. A természet nagy titkainak további megfejtésére, a feneketlen mélységek átkutatására éppen a mi szocialista rendszerünk képes. Érjenek utol bennünket a tisztelt kapitalisták! Ez is jó módszere a versenynek. Elvtársak! Szovjet embereink hőn szeretik hazájukat. Az oroszok mindig szerették és ünnepelték dicső hazájukat, ezért tekint vissza történelmünk oly hősies múltra. És mi büszkék vagyunk rá. De még szebbé és drágábbá vált számunkra hazánk most, amikor látjuk, hogy térségein napról napra új városok, új iparvállalatok nőnek fel, amikor egyre jobban erősödnek és virágoznak kolhozaink és szovhozaink, amikor napról napra jobb és szebb a szovjet emberek élete, amikor hazánk — ahogyan Gogol álmodozott róla, amikor az orosz trojkához hasonlította — valóban előreröpül, a nap felé, a kommunizmus felé és arra kényszeríti a tőkés országokat „térjenek ki útjából". (Viharos taps.) Szilárd meggyőződésünk, hogy olyan nép, amilyen a mi hős szovjet népünk, győz a kapitalizmussal folytatott versenyben, hogy a győzelem a miénk lesz! Ám e győzelem meggyorsítása érdekében jől kell ismernünk és vizsgálnunk fő versenytársunknak, az USAnak és az imperialista rendszernek erős és gyenge oldalait. Józanul megértjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok igen fejlett ipari ország, hogy Amerika nagy sikereket ért el a tudomány és a technika fejlesztésében. Az ,USA-val folytatott történelmi versenyben nem hasonlíthatunk ahhoz a hebehurgya lovashoz, aki rosszul számította ki lova erejét és így valamelyik fordulóban utolérheti ellenfelét, de a végső hajrában nem bírja erővel és lemarad. Ezt szeretnék ellenségeink is, de várhatnak. Erőink évről évre egyre inkább növekszenek és szilárdulnak. A Pravda tegnap egy USA-ból érkezett hírről számolt be, mely szerint a New York Times „Az USA gazdasági növekedésének lassú üteme feljogosít annak feltételezésére, hogy a szovjetek megnyerik a versenyt" cí a mű cikket közölt. A cikkíró ezt az ütemet „a teknősbéka és a nyúl futóversenyéhez" hasonlítja s Amerikának tudja be a teknősbéka gyorsaságát. Igen, megelőzzük Amerikát, mint a teknősbékát, de csak saját ipari lovunkon és éppen azon laz állomáson, amelyről Nyikita Szerge-i jevics Hruscsov beszélt. (Taps.) A Szovjetunió az USA-t utóiéri, majd meg is előzi, és pedig legkésőbb 1970-ben a fő ipari és mezőgazdasági termékek termelésében mind a termelés összterjedelmében, mind az egy lakosra jutó termelésben. Ebben az időben életszínvonalunk már a legmagasabb lesz és technikánk színvonala magasabb lesz, mint bármelyik tőkés országé. Minden feltételt megteremtünk az ember általános, harmonikus fejlődésére. Ekkor a világ dolgozóiban minden kétely eloszlik majd afelől, melyik társadalmi rendszer a tökéletesebb. A nagy Lenin már 1920-ban megmondta: „Biztos vagyok abban, hogy a szovjethatalom utóiéri és túlszárnyalja a tőkéseket és ebből nemcsak tisztán gazdasági hasznunk szármiazik." (Lenin Művei, 31. kötet, 471-472 oldal. Szikra kiadás.) Elvtársak! Mi mindnyájan boldog emberek vagyunk, mert abban az időben élünk, amikor Lenin legmerészebb álmai szemünk előtt vál* nak valóra. Elvtársak! Népünk óriási sikereinek fényében kicsinyeknek és szánalmasoknak tűnnek Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov, akik megkísérelték, hogy az új körülmények közepette fékezzék hazánk fejlő-* dését és meghiúsítsák az SZKP XX. kongreszszusa határozatainak megvalósítását. A Kommunista Párt és Központi Bizottság'a általánosítják a gazdasági és kulturális építés tapasztalatait és bátran, forradalmi módon szétzúzzák az irányítás régi, elavult formáit s a kommunizmus felé vezető utunkon felmerülő, összehasonlíthatatlanul nagyobb feladatoknak megfelelő újabb, rugaK masabb formákat teremtenek. Konkrét tényekkel szeretném alátámasztani, milyen helyesen oldotta meg a párt az ipar és az építészet irányítása átszervezésének kérdését, a termelés irányításának lefelé az egyes helyekre, gazdhsági területekre való átruházását, a népgazdasági tanácsok létrehozásának kérdését, amit a pártellenes csoport bőszen, nagyon bőszen ellenezett. A népgazdasági tanácsok a helyi pártszervezetek segítségével fennállásuk másfél éve alatt sokat tettek az ipar és építészet irányításának megjavításáért, a meglevő tartalékok kihasználásáért, az új technika bevezetéséért, a gyárak, üzemek, bányák és építkezések berendezéseinek korszerűsítéséért. Csak néhány példát említek az OSZSZSZK népgazdasági tanácsainak tevékenységéről. A Cseljábinszki Népgazdasági Tanács felülvizsgálta a lehetőségeket és gyakorlati intézkedéseket dolgozott ki, melyek a meglevő üzemek bővítésével, átépítésével és korszerűsítésével biztosítják a vas, acél és hengereltáru termelésének lényeges, több mint a felével való növekedését. Az SZKP KB Elnöksége és la kormány megtárgyalta és jóváhagyta ezeket az intézkedéseket, melyek most megvalósulnak. Ez a népgazdasági tanács nagy erőfeszítéseket tesz a csőgyártás bővítésében és az elektromos fémkohászat fejlesztésében. A Szverdlovszki Népgazdasági Tanács üze* meiben fontos intézkedéseket tettek a nagyolvasztók számára készült dúsított érctermelés fokozására. Ennek tartalma a kohótöltésben az utóbbi évek alatt 50 százalékkal növekedett, ami lehetővé teszi a vasgyártás lényeges növelését a meglevő nagyolvasztókban. E népgazdasági tanács ipari üzemei 1956-1958-ban körülbelül 500 újfajta gép és műszer sorozatgyártását vezették be. A Leningrádi Népgazdasági Tanács üzemei ez alatt az idő alatt a korszerű tudomány és technika követelményeinek megfelelő 677 új gép- és műszertípus sorozatgyártását kezdték meg. Az eltelt másfél év alatt meggyőződtünk róla, hogy a népgazdasági tanácsok ügyesen kezelik a nagy gyakorlati feladatokat s tárgyismerettel, gyorsan és szakszerűen oldják meg őket. Az egész OSZSZSZK népgazdasági ágai 1958-ban sikeresen teljesítették a tervfeladatokat. Az ipar évi tervét 104 százalékra ' (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZŐ 3 * 1959. február 2.