Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-27 / 57. szám, péntek

Világ broletárjai, egyesülletek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 27. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 57. szám A lakásépítés feladatai és a nemzeti bizottságok Sok az olyan család, amelyet ilyen vagy amolyan formában a lakásprob­léma megoldásának ügye közelről érint. Ez az oka annak, hogy a CSKP KB legutóbbi leveléről folyó orszá­gos vitában ez a kérdés tartozott a legvitatottabbak közé. A vitában be­bizonyosodott, mennyire égető és fontos feladat a lakáskérdés 1970­ig való megoldása. A leghatározottabban el kell uta­sítani az olyan nézeteket, amelyek szerint a felszabadulás óta nem tet­tünk eleget a lakáskérdés megoldá­sa érdekében. Erre a tények adják meg a legjobb választ: 1948 óta ha­zánkban 450 ezer lakás épült fel, amelyekben ma már eqy és negyed millió ember lakik. Ennek ellenére azonban még 360 ezer lakáskérvény vár elintézésre. A lakásépítés eddigi üteme a jövő szempontjából nem felel meg. A? elkövetkező 12 esztendőben 1 mi 200 ezer lakást kell építeni, ami azt jelenti, hogy kb. kétszeresére ke'! növelnünk az elmúlt évek építkezési ütemét. A lakásépítkezés ilyen ha­talmas arányai óriási összegeket emésztenek fel — kb. 100 milliárd koronára lesz szükséq megvalósítá­sukhoz. Ennek eredménye azonban az lesz, hogy az elkövetkező 12 év­ben átlagosan minden negyedik csa­ládnak új lakás jut. A közeljövőben azonban az építé­szet iparosítása, az építőmunkák qé­pesltése méq nem foqia elérni azt a színvonalat, hoov teljesíthesse ezt a naqy iramot. Ezért pártunk a lakos­ság, a dolgozók kezdeményezésének növelésére számít, amely lehetővé teszi a lakásépítés terén fennálló feladatai teljesítését. Már ebben az évben a lakásépítés 99 százalékát — gvakorlatilaq tehát az egész lakásépítkezést — a nem­zeti bizottságoknak kell biztosítaniok. A fő beruházó alakulatok és a ter­vező intézetek már a nemzeti bi­zottságok hatáskörébe tartoznak és ez év elejétől a kerületi nemzeti bi­zottságok tanácsai irányítják az épí­tészeti vállalatok szövetségeit is a kerületben. A CSKP KB leveléről szóló vitában számos dolgozó figyelmeztetett arra, hogy a járásokban naqy lehetőségek nyílnak az épületanyagok termelé­sére és az építészetben használható helyi nyersanyaqok fejtésére. A nem­zeti bizottságoknak elsősorban eze­ket a javaslatokat kellene kihasznál­niok. Sok helyütt a nemzeti bizott­ságok ezt a munkát már meg is kezdték. Nem egy járásunkban olyan kő- és homokbányákat tártak fel, amelyek 1970-ig biztosíthatják a nyersanyagszükségletet a járás épít­kezései számára. Ebben az időszakban, amikor a soha nem látott naoyarányú építő feladatok előtt állunk, a dolgozók kezdeményezésének különösen naqy jelentősége van. Ez a helyi kezde­ményezés nemcsak hozzájárul az alapvető nyersanyaqok szükséqleté­nek fedezéséhez és az építkezési költségek csökkentéséhez, hanem jelentős mértékben segít közlekedé­sünknek is. Hiszen a helyi nyers­anyagok kihasználása tízezernyi vas­úti kocsi és több ezer vonat indítá­sát takarítja meg. Ezeket a vonato­kat vasutasaink más módon használ­hatják ki. Mindeddig hazánkban a lakásépít­kezést két szakaszra oszthattuk. Az egyik az állami, a másik a magán­építkezés volt. Az építkezések ilyen formáival nem tudnánk megbirkóz­ni az évi százezer lakás felépítését célzó feladattal. Hiszen építőválla­lataink nemcsak lakásokat építenek, hanem sok más fontos objektumot is. A lakásépítési terv teljesítéséhez ezért hozzá kell járulnia a szövetke­zeti és vállalati építkezéseknek U. Ezen a téren jelentős tartalékok tár­hatók fel, ami a költségek csökke­nését és az építkezések meggyorsí­tását Illeti. Egyik lárási nemzeti bí­zottságunk eqy aktívát kezdemé­nyezett, amelyein részt vettek a járás vállalatainak Iqazqatói is. Ezen az aktíván tisztázták a járás szükséq­leteit a lakásépítés terén. Az aktíva eredménye azonban nemcsak ez volt. Megmutatta azt is, hoqy a nemzeti bizottság mily módon segíthet az építkezés meggyorsításában. Ez a segítség Iqen sokoldalú lehet. Je­lentős segítséget nyújthatnak a járás vállalatai, íqv pl. a vállalatok az épít­kezések számára rendelkezésre bo­csáthatnak technikusokat, szakembe­reket, iparosokat, karbantartókat, qépkocsikat stb. Igen helyénvaló kezdeményezés, amit több járásunkban már alkal­maznak, hogy az építőosztályok mel­lett olyan bizottságokat szerveznek, amelyek az építkezéseknek segítsé­get nyújtanak. így pl. e bizottság feladata, hogy egybehangolja az egyes magánépítkezéseket. Egy épít­kezőnek pl. igen sok pénzébe ke­rülne és egyáltalán ki sem fizetődne egy kotrógép kibérelése, amely az alapokat ásná. A járásban azonban több építkezés folyik egyszerre. Ha 10-en, 20-an, 25-en összefognak, már kifizetődik égy autóra szerelt kotrógép használata. Az építkezéseknek ilyen egybehangolását végzi az építőosz­tály mellett működő bizottság. A nemzeti bizottságok mai hatás­körük keretében igen sokat tehetnek a lakásépítés tervének teljesítésé­ben. Különösen a lakásépítkezésben nyílnak lehetőségek az építészet iparosítására. Ez azonban nem függ csupán az építővállalatoktól. Az, hogy kihasználhatják-e a gépesítés adta lehetőségeket, sokban a terve­zőktől függ. Ha a tervezők hozzá­járulnak az építkezések tipizálásá­hoz, könnyebben lehetővé teszik az építkezések iparosítását is. És itt figyelmeztetni kell arra, hogy a ter­veket a kerületi nemzeti bizottságok hagyják jóvá. Az ő feladatuk elvetni az olyan terveket, amelyek zavarólag hathatnak az országos építkezési terv teljesítésére. A lakásépítkezés ma mindnyájunk feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakossággal csak mint munkaerővel számolunk e feladat teljesítésénél, hanem elsőSorban azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok­nak az eddiginél sokkal jobban kell megszervezniök e feladatok teljesí­tésének ellenőrzését,' megismertetni a nyilvánosságot az eredményekkel és szükségletekkel. A siker ugyanis attól függ, milyen tökéletesen és egybehangolóan fog dolgozni min­denki, aki ilyen vagy amolyan mér­tékben a lakásépítéssel kapcsolatban tevékenykedik. Ez az egybehangolás az, amiben a nemzeti bizottságok a dolgozók kezdeményezésének kihasz­nálásával a legtöbbet tehetik. Medzilaborcén új gyár épül (ČTK) Medzilaborcén alig fél évvel ezelőtt kezdődött a közlekedési esz­közök korszerű gyárának, a Trans­portának építése. Azóta már dere­kas munkát végeztek itt. A földmun­kákra, az útépítésre, a csatornázás­ra, a vízvezetékre és az iparvágány­ra már több mint 1 millió 170 ezer toronát fordítottak. Ez idén az épí­tésre 12 millió 785 ezer koronát irá­nyoztak elő, amiből 7 millió koronát csaknem 15 ezer négyzetméternyi te­rületen a főépület építésére használ­nak fel. Ez az épület 8 egyenként 15 méter széles csarnokból fog állani. A dolgozók minden törekvésükkel oda hatnak, hogy az üzem építését 1961 első felében befejezzék. Az év első hónapja sikeres volt Á z ipar januári tervét 100,4 °/o-ra teljesítette Az Állami Statisztikai Hivatal 15 623 televíziós készüléket gyártót­jelentése szerint az ipar januári tak 48,1 %-kal többet, mint 1958 ja­tervét 100.4 %-ra teljesítette, nuárjában. A személyautógyártás ti Hruscsov elvtársat meghívták a skandináv államokba A nyerstermelés a múlt év azo­nos Időszakához viszonyítva 11,2 %-kal növekedett. A villanyáramfejlesztés 11,8 %-kal, a kőszéntermelés 6,6 %-kal, a barna­szénfejtés 2,2 %-kal, a nyers vas ter 17,1 %-kal, a traktorgyártás 16,4 %­kal, a hűtőszekrények gyártása 42,4 %-kal, a villanymosőgépek gyár­tása 6,4%-kal nőtt. Ezek a számadatok arra rrtutatnak, hogy az év első hónapja általában i melése 11,6 %-kal, az acéltermelés s'keres volt. A mennyiségi feladatok 13,7 %-kal, a cementgyártás 16,8 kal, a téglagyártás 28,4 %-kal foko­zódott. A termelés jelentős fokozása kö­vetkezett be a további készítmények egész soránál. így például januárban mellett a figyelmet a hibák kiküszö­bölésére és a terv minőségi mutatói­ra kell irányítani. Moszkva (CTK) - N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke meg­hívást kapott Dánia Norvégia és Svédország - a skandináv államok meglátogatására. A nyugati sajtóügynökségek je­lentése szerint a látogatásra vonatkozó hivatalos meghívást a nevezett országok diplomá­ciai képviselői szerdán adták át Gromiko szovjet külügymi­niszternek. Május 8—13-ig Stockholmban összeül a Béke-Világtanács Több véget kell vetni a hidegháborúnak százezer koronás megtakarítás A IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek mozgalmához csatlakoztak a sninai Vihorlát gépgyár dolgozói is. Az üzem munkásai 36 kollektív és 61 egyéni kötelezettségvállalás alapján az első negyedév feladatait a nyers termelésben és az árutermelésben 100.5%-ra teljesítik. Műszaki-szer­vezési intézkedésekkel az üzem dol­gozói az első negyedévben az anya­gon 192 882 koronát és az újítási javaslatok realizálásával további 140 ezer koronát takarítanak meg. Az önköltséget az első negyedévben 200 ezer koronával csökkentik. A Béke-Világtanács elnökségének sajtóértekezlete MOSZKVA (TASZSZ) - A BÉKE VILÄGTANÄCS ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉ­NEK BEFEJEZÉSE ALKALMÁBÓL FEBRUÁR 26-ÁN A MOSZKVA SZÁL­LÓBAN KÉTÓRÁS SAJTÓÉRTEKEZ­LET VOLT, AMELYEN A BÉKE VI­LÄGTANÄCS ELNÖKSÉGÉNEK KlVÁ­Lö TAGJAI VETTEK RÉSZT. Az értekezletet E. ď Astier de la Vigerie francia küldött nyitotta meg. Beszéde bevezető részében rö­vid jelentést tett az éppen befeje­zett ülésszak lefolyásáról A sajtóértekezleten felolvasták az elnökség azon határozatát, amely szerint a békevédők világmozgalma keletkezésének 10. évfordulója alkal­mából május 8-13-ra összehívják a Mint már közöltük, Ľudovít Benada, az SZNT elnöke a napokban fo­gadta Rosa Thälmannt, Ernst Thälmann özvegyét, aki csehszlovákiai lá­togatásra jött. A fogadáson jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökségének tagjai, a Csehszlovákiai Nőbizottság képviselői, valamint a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság képviselői. Š. PETRÄŠ (CTK) felv. Béke Világtanács ülését Stockholm­ba. A Béke Világtanács február 25-én jóváhagyott határozata, amely „Vé­get kell vetni a hidegháborúnak!" címet viseli, a többi között így hangzik: „Készek vagyunk fenntartás nél­kül támogatni mindazok erőfeszíté­sét, akik tevékenységükkel bármi­képpen is a békéért küzdenek, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ha az emberiséget meg akarjuk sza­badítani a háború veszedelmétől, úgy ezen közös célra ícell irányulni valamennyiünk erőfeszítésének. Már régen elérkezett az ideje an­nak, hogy a tanácskozas útjára lép­jünk és megrendezzük a csúcsérte­kezletet, amely megoldaná a vitás kérdéseket." A sajtóértekezleten válaszoltak az újságírók kérdéseire. A fő figyelem N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és a Béke Világtanács elnöksége ülésének résztvevői között folytatott beszél­getésre irányult. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke kétórás beszélgetés során készségesen vála­szolt az ülés résztvevőinek a fontos nemzetközi problémákat érintő vala­mennyi kérdésre. A bányaépítők felajánlása A Suchá Üzem dolgozói az ostravai bányakörzetben február 25-én külön aktíván emlékeztek meg a februári események 11. évfordulójáról. Ez al­kalommal üzemi kötelezettségválla­lást tettek, amely szerint ez év első negyedének tervét 103,6 %-ra telje­sítik és a Suchá Bányában a fontos épületek felépítését még ez évben befejezik. Egyúttal meggyorsítják a Klement Gottwald Bánya jav <ó mun­kálatait. Kongresszus előtti jelentés a kékkői járásból: Valamennyien az új, járhatóbb úton Még néhány év előtt a kékkői járásra legjellemzőbb a lakosságnak a kapi­talizmus idejéből .örökölt súlyos visszamaradottsággal folytatott elszánt küz­delme volt. A volt azonban nem jelenti azt, hogy ma már ellankadt, erejét vesztett lenne a harc, ellenkezőleg, napjainkban az utolsó fejezetében az eddi­gi példás sikerektől áthatva egyre ésszerűbben, gyümölcsözőbben folyik. Beigazolódott tény, hogy a maradiság ellen folytatott reménytkeltő csatá­ban mind a gazdasági, mind a politikai és kulturális szakaszokon rendkívül jelentős -segítőtársként az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti jól megszerve­zett viták szerepeltek. A kongresszust üdvözölve A falvak szocialista átépítése az idén már befejeződik. A kezdet jól sikerült, a jól szervezett meggyőző agitációs munka eredmé­nyeként csupán januárban egyszer­re öt falu földművesei határozták el, hogy azonnal egész falusi kö­zöst alakítanak a szövetkezetek közelgő kongresszusa tiszteletére. Az öt községen kívül az év eleje óta még mintegy tíz faluban összesen 402 személy 3052 hektár földdel gya­rapította a szövetkezeteket. A szövet­kezetesítés tehát sikeresen halad elő­re. A tavalyi sikerek ez idén nagyobbakra ösztönöznek A tavalyi szárazságnak a kékkői já­rásban sok helyütt igen érezhető kö­vetkezményei voltak. Elsősorban a gabonatermésben okozott jelentős károkat, úgyhogy némely szövetke­zetben a hektárhozamok bizony elég­gé megcsappantak. Az állattenyész­tésben már más volt a helyzet, és ezért a szövetkezetek évi bevétele tavaly is tovább növekedett. Jó volt a cukorrépatermés is, néhol az 500 mázsát is meghaladta. Az 58-as év folyamán járási viszony­latban így csaknem 15 millió korona értékű mezőgazdasági terméket si­került beadni terven felül, és emel­lett a munkaegységek értéke elérte a 20-25 koronát is. Az %lismerésre késztető eredmények természetesen az egyéni földműve­sekre gyakorolták a legnagyobb ha­tást, akik a belépési nyilatkozatot fő­leg e beszédes eredmények hatására írták alá. A megnövekedett bevételt látva, változások történtek a szövet­kezetekben is, éspedig olyan értelem­ben, hogy átlag 9 százalékkal növe­kedett az oszthatatlan alap, de több helyen a mutatót 10 százalék felett, így Nagyszellőn 16,5 százalékban ál­lapították meg. A kongresszusi viták eredményei az említetteken kívül is kiválók. Ez különösen a résztvevők és felszólalók számában mutatkozik meg, mivel az előbbiek száma csaknem 15 000, az utóbbiaké pedig több, mint ezer volt. Ha csupán a viták lefolyása alapján kellene véleményt mondani a kékkői járás lakosságának törekvő igyeke­zetéről, akkor is csak dicsérőleg szólhatunk róla. Maga az a tény, hogy a legtöbb fel­szólaló a harmadik vitaanyaggal kapcsolatban fejtette ki nézetét, a kulturális fejlődés iránti nagy ér­deklődésre vall. Behatóan foglalkoztak azonban a szövetkezeti gazdálkodás eredménye­sebbé tételével is s közös vélemény­ként megállapították, hogy a szövet­kezetekben szakszerűbben kell dol­gozni. A viták alkalmával és a kékkői já­rás szövetkezetesei között jól meg­szervezett szocialista munkaverseny keretében több mint 87 kollektíva és számos egyéni kötelezettségvállalás szüle­tett a szövetkezeti kongresszus tiszteletére. A felajánlások összértéke csaknem 12 millió korona. A múlt évi felajánlá­sok túlteljesítése, amit a terven fe­lül beadott termékek mennyisége kellóképpen bizonyít, bíztató ígéretet ad a szövetkezeti mozgalom eredmé­nyes továbbfejlődésére ez évben is a kékkői járásban. (szó)

Next

/
Thumbnails
Contents