Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-26 / 56. szám, csütörtök

Világ broktdrfal, egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 26. csütörtök 30 fillér XII. évfolyam, 56. szám A béke legfőbb ereje Négy évtizeddel ezelőtt a Szov jetunió nemzetközi helyzete minde­nekelőtt arra a tényre támaszkodott, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán a politikai és gazdasági hatalmat a dolgozók vették kezükbe. Ez volt az az alap, amelyből az intervenciósok elleni harcban a szovjet nép nagyszerű hősiessége fakadt és ezen az alapon szilárdult meg a munkásosztály nemzetközi szolidaritása az első munkás-paraszt állammal. Az 1917. esztendő óta azon­ban sok minden megváltozott. Ki­alakult a szovjet nép erkölcsi-poli­tikai egysége, a népek szövetségének olyan egysége, amelyhez fogható << világ egyetlen kapitalista államában sem található. Számbelileg állandóan növekszik a nemzetközi munkásosz­tály és élcsapatai — a kommunista és munkáspártok tagjainak száma És ami a legfontosabb, soha nem lá­tott ütemben fejlődik a Szovjetunió gazdasági hatalma. Győzedelmeskedik a szovjet külpolitika békés irányza­ta és állandóan erősödik a Szovjet­unió nemzetközi helyzete. A marxiz­mus termőtalajából kisarjad a mai szovjet tudomány világraszóló ered­ményessége és elsősége. Legyőzhe­tetlenek a Szovjetunió dicső fegyve­res erői. Mindennek természetesen kihatás­sal kellett lennie a nemzetközi hely­zet alakulására is. A XXI. kongresszus meghatározott történelmi időszakban érzékeltette a Szovjetunió mindenirányú rohamos fejlődését, úgy, mint ahogy például a lökhajtásos repülőgép röptét érzé­keli az emberi szem pályájának meg­határozott pontján. De a repülőgép a következő szempillantásban már ki­lométerekkel maga mögött hagyta az előbbi pontot s a Szovjetunió is min­den nap gyors ütemben halad előre, amit ma a világ csodál, holnap már túlszárnyalja, s holnapután még előbbre lesz. A szovjet gazdaság hatalmas sike­rei, melyek egyedülállóak a történe­lemben, megingathatatlan, szilárd alapját képezik a Szovjeunió mai nemzetközi helyzetének. Az emberi­ség óriási gazdasági versengés szem­tanúja a Szovjetunió és az USA kö­zött, tekintet nélkül arra, hogy ezt a versenyt a Nyugat akarja-e vagy sem. A Szovjetunió szilárd nemzetközi helyzete kedvezően befolyásolja a többi szocialista ország minden irá­nyú gyors előrehaladását. Mennyivel előnyösebb helyzetben vannak ma a szocialista államok, mint annakidején a Szovjetunió volt. A szocialista tár­sadalom építésében a szocialista or­szágokkal való kölcsönös együttmű­ködésre, nagy segítségére támasz­kodhatnak, sokkal nagyobb biztonság­gal láthatnak hozzá az építőmunka gigantikus feladatainak valóra vál­tásához annak tudatában, hogy soha, a legnehezebb pillanatban sem ma­radnak egyedül, kitéve a nemzetközi reakció bósz támadásainak. Szem léltető bizonyítéka volt ennek a Ma­gyar Népköztársaságnak nyújtott szovjet segítség az ellenforradalom leverésében. A szocialista világrendszer orszá­gaiban ma az egész emberiség több mint egyharmada él és a világ ipari termelésének több mint egyharmadát állítja elő. Már ebben a helyzetben kijelenthette Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán, hogy a Szovjetuniónak és a szocializmus le­győzhetetlen táborának minden fel­tétele megvan az agresszió leveré­séhez és ezért a békének és a nem­zetek biztonságának hatalmas védő­pajzsa. S a további előrehaladás még erősebbé, még hatalmasabbá teszi. A Szovjetunió népgazdaságfejlesztése hétéves tervének teljesítéséve'. il­letve túlszárnyalásával és a népi demokratikus országok népgazdasá­gának gyors fejlődésével a szocialista világrendszer a világ ipari termelé­sének felét fogja produkálni. S éppen erre a tényre támaszko­dik az SZKP XXI. kongresszusának az a megállapítása, hogy a nemzet­közi erőviszonyok eltolódása a szo­cializmus javára „reális lehetőséget teremt arra, hogy a háború ne le­hessen többé a nemzetközi kérdések megoldásának eszköze." És ez lehe­tővé válik már abban az időszakban, amikor a világ egy részén még fenn­áll a kapitalizmus. A Szovjetunió gazdasági erejének fejlődése kétségtelenül nagyon fon­tos, azonban korántsem egyedüli tényezője nemzetközi befolyása nö­vekedésének. Óriási szerepe van eb­ben a békét és a nemzetek szabad­ságát következetesen védelmező politikájának. S a Szovjetunió nem­csak szószólója a békeszerető nem­zeteknek, hanem akaratukat, kíván­ságukat a gyakorlatban is követke­zetesen megvalósítja. Mennyi tény bizonyítja a békeszerető államok konkrét politikai és erkölcsi segítsé­gét az agresszorok elleni harcban. A szovjet és a kínai kezdeményezés segítette elő a háború befejezését Koreában és Vietnamban. Mindenek­előtt a Szovjetunió közbelépése kény­szerítette meghátrálásra az Egyiptom elleni hármas agresszió részvevőit, a Szovjetunió támogatása fogta le az agresszorok Szíria és Irak felé nyúló kezét, s fiaskóval végződött Libanon amerikai megszállása is. Az utóbbi napokban a Szovjetunió ismét óva intette az imperialistákat meggon­dolatlan lépésektől a berlini kérdés­ben, amelyből egyes békebontók fegyveres konfliktust szeretnének kirobbantani. Hasonlóképpen a tények sokaságát sorolhatnánk fel arról a nagyjelen­tőségű gazdasági együttműködésről és segítségről, amelyet a Szovjetunió a békeszerető nemzeteknek nyújt, melyek szabadságukat és független­ségüket védelmezik a volt gyarma­tosítók ellen. A nem szocialista rendszerű országoknak is lehetősége van arra, hogy a szocialista nagyha­talommal az egyenjogúság alapján együttműködjenek és feltételektől mentes segítséget nyerjenek, olyan segítséget, amelyet a nyugati kapi­talista országokkal való kapcsolatuk­ban soha nem Ismertek. India, az Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia és egész sor békeszerető állam nagy­ra értékeli a Szovjetunió segítségét, mely elősegíti nemzeti iparuk gyors fejlesztését. Eleve kudarcra vannak ítélve a nyugati propaganda aljas kísérletei, amely minden lehető módon aláásni igyekszik ezt az együttműködést, mely a függetlenségük megszilárdítá­sáért küzdő nemzetek legjobban fel­fogott érdekéből ered. Nem is lehet ez másként, hiszen ä hazug propa­ganda és a való tények összehason­lítása csak a hazugságok légvárának összeomlásával végződhet. Ez az ösz­szehasonlítás világméretekben folyó átértékelő folyamatot von maga után s e folyamat alól nem kivétel a Nyu­gat imperialista államai sem. Ebben a folyamatban születik és fejlődik a nemzetközi kapcsolatok normalizá­lását óhajtó kívánság, a szabadság és függetlenségi harc ereje és ebből születnek az új, önálló államok. Eb­ben a folyamatban, melynek egyik megnyilvánulása az amerikai külpo­litika bírálata a világban és magában az USA-ban is, a Szovjetuniónak új barátai, az emberiség érdekét szem előtt tartó politikájának új védelme­zői lépnek fel. Az imperialisták és a gyarmatosí­tók uralma egyre jobban recseg, a nemzeti felszabadító mozgalom napról napra jobban aláássa. Állandóan erő­södik Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeteinek igazságos harca. És mi történik a kapitalista Nyugat orszá­gaiban? Az USA-ban, az imperializ­mus bástyájában erősödik,a béke­mozgalom, Angliában a szocialista vi­lággal való kereskedelem kiszélesíté­sét kívánják, a nyugat-európai álla­mokban tüntetések folynak a dolgo­zók gazdasági követeléseinek telje­sítéséért, Nyugat-Németországban harc folyik a militarizmus ellen és az ország békés egyesítéséért. Nincs a világon olyan erő, mely megállíthatná ezt a folyamatot. El­lenkezőleg, a Szovjetunió hétéves tervének teljesítése a béke erőit még legyőzhetetlenebbé teszi. Mi, cseh­szlovákiai dolgozók a büszkeség ér­zéséve) fogadtuk az SZKP XXI. kongresszusának eredményeit, örü­lünk a Szovjetunió szilárd nemzetközi helyzetének, amely hazánk függet­lenségét, szabadságát minden eddi­ginél jobban biztosítja. Országépító munkánkkal a világbéke megőrzésé­hez és az emberiség haladásához mi is erőnk teljéből hozzájárulunk. Hruscsov beszéde választói előtt: A szovjet kormány kész barátsági és megnemtámadási szerződést kötni Nagy-Británniával Moszkva, február 24. (TASZSZ) - Mint ismeretes, az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának március elsején sorra kerülő megválasztásával kap­csolatban a moszkvai Kalinyin választókerület Hruscsovot jelölte küldöt­tének, mint már tegnapi számunkban közöltük, Hruscsov a Kremlben kedden találkozott a kerület választóival. A választök nevében a bizal­miak, az ifjúság nevében a „Kompresszor"-gyár egy munkásnője szólalt fel. A bizalmiak hangsúlyozták, hogy Nyikita Hruscsov a párt és a nép hü fia, akit lankadatlan energia jellemez. Igen fontos intézkedéseket kezdeményezett a szovjet szocialista állam erejének gyarapítására. A felszólalók kérték a választókat, adják szavazatukat Nyikita Hruscsov­ra. Az egybegyűltek viharos tapsától kísérve Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Megköszönte jelölését és kijelentette, minden igyekezetével azon lesz, hogy méltó legyen a bizalomra. A Szovjetunió belpolitikájáról szól­va, Hruscsov kijelentette: A szovjet nép legfőbb feladata ma az, hogy megvalósítsa a kommunizmus építé­sének a XXI. kongresszuson kidol­gozott nagyszerű programját. Hruscsov megállapította: a kong­resszus határozatai országszerte újabb nagy lendületet adtak a lel­kes munkának, s hangsúlyozta, az egész szovjet nép úgy fogadta a hétéves tervet, mint saját ügyét, mint harci akcióprogramot. A szónok ezután a helyi tanácsok jelentőségével foglalkozott, s meg­állapította: a helyi tanácsok jelen­tősége az ország kormányzásában állandóan növekszik. Hruscsov rámutatott: Az SZjCP XXI. kongresszusán ki­tűzött irányvonalak szerint az állam több funkcióját átadja a társadalmi szervezeteknek. Ezt az irányvonalat maga az élet diktálta — állapította meg Hruscsov, s megjegyezte, hogy ebben az esz­tendőben több mint 1800 000 küldött kerül be a helyi tanácsokba. Ez ha­talmas népi erő lesz. Hazánkban a nép a gazda — je­lentette ki Hruscsov, s leleplezte az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és más kapitalista országokban állítólag uralkodó „né­pi kapitalizmus"-ról terjesztett le­gendát. De bármilyen szép köntös­be burkolják is a kapitalista rendet, lényegét meg nem változtatják, s e rendben változatlanul nyomor és tö­meges munkanélküliség uralkodik. Hruscsov megállapította: a Szov­jetunió belső és nemzetközi helyzete ma jobb, mint korábban bármikor. „Harcolni fogunk, hogy megtisztít­suk a nemzetközi légkört a háború veszélyétől, s tovább küzdünk, hogy megvalósuljon a különböző társadal­mi rendszerű államok békés együtt­élésének elve" — hangsúlyozta Hruscsov. A szónok foglalkozott azokkal a válaszokkal, amelyeket az Egyesült (Folytatás a 4. oldalon) ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• i Negyven kollektíva A szocialista munkabrigád címért! VERSENYE A žilinai kerületben jelenleg 40 munkacsoport és kollektíva versenyez a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért. A IV. szakszervezeti kongresz­szus tisztelétére a kerület dolgozói számos kötelezettség­vállalást tettek. Felajánlásuk értéke meghaladja a 45 millió koronát. J. Veselá rekordja A bukovicei VEBA textilgyár szö­vőrészlegén a dolgozók a IV. szak­szervezeti kongresszus tiszteletére felajánlást tettek, hogy jelentős mértékben növelik a damaszt mihő­íégét. E céljuk elérésében jelentős segítséget nyújt az ún. „százas moz­galom", amelybe az üzem minden szövőnője már több éve bekapcsoló­dott. Ebben az üzemben nem tarto­zik a különlegességek közé, ha a szövőnők 300, vagy több vég da­maszttal többet gyártanak. Az üzem legjobb szövőnője Jarmila Veselá, aki 1633 darab 1. minőségi osztályba tartozó damasztot szőtt. Ez a szö­vött mennyiség jóval meghaladja a 100 km-t. Ezen eredmény elérése A postás érkezése a szerkesztő­érdekében 8 gépen négy éven át ségbe nem tartozik éppen a rendkí­állandőan a legjobb minőségű mun- vüli események közé. A tegnap be­kát kellett végeznie. lépő kézbesítő azonban, aki egy táv­Ott is el akarja mondani... Az apátfalva! textilgyár húsz fiatal m unkásndje Telek János és Juraj Švihla mesterek vezetésével elhatározta, hogy csoportjaik elnyerik a szocialista munka­brigád címét. Az e célból tett felajánlásukban megígérik, hogy'7 százalékkal növelik a munkatermelékenységet és terven íeliil 1500 méter szövetet gyártanak. Képünkön Telek mestert és Marková szövőnőt láthatjuk. M. Vojtek (CTK) fetv. Távirati jelentés Vágsellyéről Öt esztendeje dolgnzik a kö­zösben. Alig volt tizennigy esz­tendős, amikor édesapja, a so­kat szenvedett, az élet sújtotta földnélküli mun­kás arra az út­ra lépett, amely a jobb, az új élet felé viszi nemcsak a bo­gyaiakat, hanem az ország sok­sok földművesét, dolgozóját. Apjával együtt eljároga­tott a szövetkezetbe és addig-addig könyörgött édesapjának, hogy beszél­je meg a vezetőséggel: ha fiatal is, tagja akar lenni a közösségnek. Ak­koriban még nehezen ment a dolog, sokan még „gúnyolták" is, hogy mit akar ez a gyereklány a szövet­kezetben. De később? A fiatal Kelemen Etelt hamarosan megszerették a szövetkezetben. Nem­csak azért, mert munkáját felnőtt módra lelkiismeretesen végezte, ha­nem azért is, mert eszével is „dol­gozott."" Ez úgy értendő, hogy szá­molgatni, tervezgetni kezdett, miként lehetne gazdaságosabbá tenni a ba­romfitenyésztést. Jórészben ennek kö­szönhette, hogy a szövetkezet őt küldte el a tízhónapos baromfite­nyésztői tanfolyamra, ahonnan a múlt év júniusában tért vissza. S azóta? Mennyi új gondolat, mennyi jobb született meg az agyában. Persze ehhez még inkább hozzásegítette az iskolában elsajátított elméleti tudá­sa. Es hogy beszélt ez a tizenkilenc­éves szövetkezeti tag a konferencián. Nem túlzás, ha azt állítjuk, amikor a baromfitenyésztés új módszereiről beszélt, úgy hitte az ember, mintha közgazdász állna a szónoki emelvé­nyen. Felszólalását viharos taps kö­vette, hiszen oly meggyőzően, értel­mesen, de egyébként egyszerűen be­szélt, hogy abból sokat, sok tanul­ságot vihettek haza a szövetkezetek küldöttei. S most mi a vágya? Ott a kong amely ^ • J "»VU. I... u i. ujjyu . VI, u rvv,<ny- a resszuson is el akarja majd mondani, § hogy a fiatalok ne meneküljenek a v faluból, hiszen a szövetkezetben is méltó építői lehetnek az új társa­dalomnak. Azt is tanácsolja majd a fiataloknak, hogy menjenek szívesen tanfolyamra, mezőgazdasági iskolába, mert a tudás olyan kincs, mindennél többet ér. Igaza van Kelemen Ételnek. Ta­nulás nélkül talán 5 sem jutott volna odáig, hogy felszólalását, melyben a baromfitenyésztés módozatairól be­szélt, oly siker koronázza. Mert úgy beszélt, hogy mindenki megértse, mert a nagy számokon kívül nem fektetett papírra egyetlenegy szót sem. S a nagy számok? Miről is be­szélnek? Arról, hogy a bogyai szö­vetkezet a kacsák gyorstenyésztésével — háromszáz kacsát két és fél hó­nap alatt a piacra tud adni két és fél kilós súlyban — több mint hat­van ezer korona tiszta jövedelmet ért el. Mit tervez a jövőben ez a fiatal szövetkezeti tag, aki már nemcsak a fizikai munkában látja a jobb ered­mények elérését, hanem a tudomány­ban és a mezőgazdaság új módszerei­ben is? A jövő terveiről is beszélni akar majd a kongresszuson. Az a terve, hogy szövetkezetükben minél hamarabb bevezessék a ketreces tyúktenyésztést. S mi ennek az elő­nye? Ugyancsak az, mint az előbbi­nek. Kevesebb költséggel, kisebb erő­feszítéssel többet termelni, hogy ol­csóbban vehesse meg a tojást a vá­rosi dolgozó. Kell-e szebb elgondo­lás, mint ezen fáradozni, szorgoskod­ni. Kelemen Etel minden gondolatá­val, minden tettével a közösséget szolgálja, és ki ne örülne annak, hogy ma már ilyen ügyes fiatalok vannak falvainkon, szövetkezeteinkben. (m-f.) ÍSSSSSSfSffSSSSSSSSSfSSSSSSSSŕSŕSSfSS.WArSSfSSfŕSSSfSfS/SSSSSfSSSSSSSSSSSrSSSWSSSMSMSMfSSfSSfSSS*? iratot hozott magéval, igen öröm­teljes eseményről tájékoztatta az Oj Szó munkatársait. Darázs elvtárs táviratában röviden ez áll: - Vágkirályfán 74 kis- és közép­paraszt 336 hektár 1 tagsági földdel kérte felvételét a szövetkezetbe s ezzel a község szocialista faluvá ala­kult. Deákin 64 egyénileg gazdál­kodó döntött a szövetkezeti gazdál­kodás mellett és 310 hektárral gya­rapította az EFSZ földterületét. Vág­hosszúfalurt 57-efi Írták alá a be­lépési nyilatkozatot és 198 hékiár tagsági földet vittek a szövetkezet­be. Pereden 48-an választották a közös utat. Ennyi tehát a távirat szövege, s ezek után elmondhatjuk, hogy a já­rás dolgozó parasztságának ez a legszebb ajándéka a IV. szövetkezeti kongresszus tiszteletére, melyet to­vábbi hatékony termelő münkának kell követnie. A gépesítés 60159 építőmunkás) helyettesit Harmadik ötéves tervünk végén építészetünkben a munkatermelé­kenység 1957-teI szemben előrelát­hatólag 112 százalékkal növekszik. A munkatermelékenység eme nagy­arányú növekedését elsősorban az építőmunkák gépesítése teszi lehe­tővé. Az előzetes számítások szerint 1965-ben egy munkásra 14172 ko­rona értékű gépi berendezés és gép jut. A legnagyobb mértékben a föld­munkákat gépesítik. Ezen a szaka­szon 1957-tel szemben 116,9 száza­lékkal növekszik a munkatermelé­kenység. A betonozásnál ez a szám 62,2 százalékot tesz majd ki. Az Építészeti Minisztérium számításai alapján feltételezhető, hogy 1965­ben a gépek annyi munkát fejtenek ki az építészetben, amelynek elvég­zésére 60159 építőmunkásra lenne szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents