Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-23 / 53. szám, hétfő

A tervnek nemcsak egy mutatója van Dolgozóink lelkes alkotó kedve, — túlteljesíteni az előirányzott ter­melési mutatókat, leginkább az országos jellegű akciók és a szocialista munkaverseny eredményeiben mutatkozik meg. Napjainkban egyre többet hallunk a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért jolyó versenyről. A kollektíva, a munkacsoport, mely birtokába jut e megtisztelő elnevezés­nek, már nemcsak a termelésben kell. hogy kiváló legyen, hanem a min­dennapi élet valamennyi szakaszán is. Éppen ezért a versenyző csoportok munkája sokoldalú elbírálásnak van alávetve. A Diószegi Cukorgyárban fejlődő hagyomány a szocialista munkaver­seny. Rendszeres, szép sikerei ked­vező módon hatnak a gyár tervtelje­sítésére. Az eredményes munkaver­seny, mely a dolgozók teljes létszá­mát felöleli, mindenekelőtt a jó szer­vezőmunkának köszönhető A verseny felett természetesen hathatós ellen­őrzést, irányítást gyakorol az üzemi pártbizottság'és a szakszervezet. A Diószegi Cukorgyárban ínost nem készítenek cukrot, mivel mar decem­ber 28-án befejezték a múlt évi gyártási idényt, A cukorrépa felvá­sárlási tervét 119,3 százalékra telje­sítették, a termelési tervet pedig a cukorrépa eléggé kicsiny cukortar­talma miatt csak 100.04 százalékra. Az idénytermelésnek 3 nappal határ­idő előtt való befejezését a munkák jó megszervezése, a berendezés kifo­gástalan működése és a kötelezett­ségvállalások teljesítése tette lehe­tővé. Figyelemre méltók az egyes rész­leges mutatók is, melyek elérését mindenekelőtt a dolgozóknak a mun­kaversenyben való aktív bekapcsoló­dása tette a vártnál nagyobbakká. Az elmúlt idény előtti karbantartási költ­ségeket 11,4, a cukor veszteségét pe­dig 28 százalékkal csökkentették a tervekkel szemben. A vállalt fel­ajánlásokat összesítve 202 százalékra teljesítették, ami 2192 600 korona többletterméket és 2 406 000 korona önköltségcsökkentést jelentett a cu­korgyárnak az elmúlt évben. Amint látjuk tehát, az adatok elfo­gadhatóan bizonyítják a szocialista munkaverseny eredményességét eme üzemben. S vajon miben rejlik e mun­kaverseny meggyőző sikere? Hogyan jutottak el eddig s mit terveznek to­vább? A napjainkban lefolyó szervező munka rövid ismertetésével igyek­szünk megfelelő választ adni az előb­bi kérdésekre. Az elmúlt hetekben a Palma n. v. Nové Mesto-i üzeme általános felhí­vással fordult az élelmiszeripari vál­lalatokhoz, melyben versenyre szólít egy-egy legjobb kollektívát a szocia­lista munkabrigád cím elnyeréséért. A Diószegi Cukorgyárban tudják, milyenek a válasz megadásához szükséges feltételek és ezért most fokozottabb gonddal szervezik, irá­nyítják a munkacsoportok tevé­kenységét. Munkacsoportokat az üzem vala­mennyi részlegében találunk, sőt még az eddig nem említett hét gazdasági udvarban is, melyek szintén az üzemi vezetőség felügyelete alá tartoznak s eredményeik tükrében nem kisebbek, mint maga a cukorgyár. Az egész vállalatban tehát általános a jobb eredményekért folyó csoportos küz­delem. Érdemes magát az értékelést is megemlíteni. Pontozási rendszert használnak s a legjobb munkacsoport vagy egyéni versenyző teljesítményét a pont-mennyiség fejezi ki mérv­adóan. S ami szintén fontos: értékelik a termékek minőségét, a munkabiz­tonsági és az egészségügyi előírá­sok betartását, valamint a munká­sok fegyelmezettségét is. Az elmúlt hónapban például Anton Hrkány lett az egyéni verseny győz­tese, aki a termelési részleg javító­munkálatainak kitűnő elvégzéséért és többi feladatainak példás teljesítésé­ért 118 pontot szerzett. A mezőgazda­sági udvarok januárj élmunkásai Sladka tehéngondozó és Blažej ser­tésetető, akik 12,93 liter napi tejho­zamot, illetve a hízósertéseknél 1,07 kg-os napi súlygyarapodást értek el. Ilyen munkasikerek mellett termé­szeretesen megvannak a lehetőségek a szocialista munkabrigád cím elnye­résére. Az üzemi szakszervezeti bi­zottság azonban úgy határozott, hogy elsőként mégis az üzem tanoncai körében kialakult munkakollektívák közül javasolja a legjobbat eme ér­demes címre. A fiatalok kiváló teljesítményt nyúj­tanak az üzem konzervkészítő rész­legében, a tanulásban és nevelőik min­taképes gondozása mellett az üzem és az iskolán kívül is igyekszenek valóra váltani a szocialista életformát. A tanoncok szabadidejük legjelentő­í sebb részét szakkörökben, politikai előadásokon és kulturális szórakozá­sokban töltik. Szaktudásbeli és szel­lemi fejlődésük tehát sokoldalúan van biztosítva. A fiatalok munkacsoportjai így mintegy példaként szolgálnak majd az üzem többi munkacsoportja számára. Természetesen a példa jelentősége nagyon elenyésző volna, ha ez utób­biak részére is nem teremtenék meg a sokoldalú fejlődés és a munkáké- ' pesség teljes kibontakozásának lehe­tőségeit. Az üzemben ezt szem előtt < tartják, mert tudják, hogy a szocia- i' lista munkabrigádok száma, s ezzel párhuzamosan idei tevékenységük si­kere is elsősorban ettől függ. A szakszervezet szervező jnunkájá­nak nagy sikere, hogy felkeltette és eddig jól irányította a gyár dolgozói­nak érdeklődését a szocialista munka­verseny iránt. Az elkövetkező idő­szakban, mivel most már a szocialista munkaverseny további, felsőbb szaka­szát igyekszünk megvalósítani, szük­séges, hogy az eddig kifejtett szer­vező munka fokozódjék, s ennek eredményessége nemcsak a dolgozók által elért tervteljesités­ben mutatkozzék meg, hanem a ter­melés valamennyi további mutató­jában és a szocialista életmód mi­előbbi meghonosításában is. Szabó Géza A prágai CKD-üzeinben egy új típusú villamos bányamozdonyt szer­kesztettek. Az új bányamozdony kiválóan beválhat az újonnan épült bányákban. Különlegessége az, hogy motorja félvezetős (germániumos) egyenirányítóval van ellátva, s így az általánosan használt ipari vál­tóáramhálózatra is bekapcsolható. Ezzel elesik az igen költséges egyenirá­nyító állomások építése az új bányaüzemek mellett. Képünkön az új TLD-2-es bányamozdonyt láthatjuk próba közben. V. Lomoz (ČTK) felv. ľ¥apí friss kenyerünk Hova gurultak el a koronák? Most folytak le EFSZ-eink évzáró taggyűlései. Szövetkezeteink számot adtak arról, milyen eredményeket értek el mind a mezőgazdasági ter­melés, mind az állattenyésztés terén. A nagymegyeri járásban a csicsói szövetkezet is megtartotta évzáró gyűlését. Örömmel vettem részt ezen az évzáró gyűlésen, mivel az előző évi évzáró gvülésen is ott voltam s most lemérhettem, hogy a szövet­kezet milyen eredményeket ért el az 1958-as évben. Várakozásomban csalatkoztam. A derűs, víg kedélyű szövetkezeti tagság helyett egymást meg nem értő, torzsalkodó tagság állt előttem. így tiszta képet kaptam arrói, mi okozta, hogy a szövetkezet az 1958-as évben egy helyben topo­gott, sőt nem tévedek, ha azt mon­dom, hogy némi visszaesés tapasztal­ható. Nézzünk mélyebben a hibák gyökerére, hogy a jövőben tanulság legytn ez a szövetkezeti tagság ré­szére. A csicsói szövetkezet jó ter­mőföldön gazdálkodik. Jó az állat­tenyésztése is. Az alapfeltétel adva van, hogy a legjobb szövetkezetek közé kerüljön. A hibák a szervezés­ben és irányításban mutatkoznak. Mi is történt a múlt évben? A szö­vetkezet vezetősége ahelyett, hogy kezében tartotta volna az irányítást, minden egyes vezetőségi tag okos­kodásokkal vélte megoldani a fel­adatokat. A civakodás aztán ráragadt a tagságra is, mint valami ragályos betegség, ami aztán a munka rovásá­ra ment. így történt meg. hogy a szövetkezet gyönyörű lentefmése, amely megállapítás szerint majd fél­millió koronával növelte volna a tag­ság jövedelmét — kárba veszett. Ez mindenesetre a szövetkezeti tagság közömbösségének is tulajdonítható. Hogy történhetett meg, hogy az át­lagos napi 6 literes tejhozam hirtelen 1,9 l-re csökkent. Itt vannak azok a hibák, amely k a szövetkezetet megállították fejlődésrben. A szövetkezet vezetőségének sok­kal jobban kell ragaszkodnia a szö­vetkezeti alapszabályzathoz. Megen­gedhetetlen, hogy maholnap a szö­vetkezetnek nincs szalmája az almo­zásra, egyes szövetkezeti tagok udvarán pedig 2—3 szekér szalma is van. Rá kell mutatni még egy fogya­tékosságra, amely az évzáró taggyű­lésen érezhető volt. A munkás-pa­raszt szövetség kérdése. Kell, hogy minden egyes szövetkezeti tag test­véri egyetértésben dolgozzon a szö­vetkszet felemelkedéséért. Ha a csi­csói szövetkezeti tagság ezen fogya­tékosságokat eltávolítja, a vezetőség és a tagság között meglesz a szoros együttműködés, ha a szövetkezet tag­gyűléseit pontosan megtartja és a személyi önzés helyébe a kollektív munka lép, akkor az elkövetkezendő év eredményei sokkal sikeresebbek lesznek. Fél Miklós KÜLÖNÖS érzés fogja el az em­bert, ha csaknem három évtized utári viszontlátja egykori munkahelyét Különösen azt a munkahelyet, amely akkor bérharcok, sztrájkok színhelye volt. Azt, ahol maga is mint szenvedő alany a nagy gazdasági válság idején a tőkés tulajdonosok jóvoltából sa­vanyú arccai vette át a felmondást Határtalan volt a kizsákmányolás eb­ben az üzemben, de annál gyorsab­ban teltek meg a nagy malom és ke­nyérgyár tulajdonosainak páncélszek­rényei a munkásokból kisajtolt nye­reséggel. Ki ne ismerné a bratisvalai Feb­ruári Győzelem úton fekvő ún. Jed­la gőzmalmot és péküzemet? Itt van a Malmok és Péküzemek nemzeti vállalatának igazgatósága, s néhány száz méterre tőle a nagy kenyérgyár, amely csak úgy ontja magából a né­hány vagonra való mindennapi friss kenyerünket. A vállalathoz 27 sütő­dp, 3 nagy gőzmalom, 22 vámmalom és Bratislaván kívül a szenei és ma­lackyi járási sütödék tartoznak. A felszabadulás után nagy harcok folytak az üzemek államosításáért s csupán 1948 februárja után vehette őket a nép birtokába. A vállalat bratislavai üzemeinek pártszervezete évzáró taggyűlésén megtárgyalták az üzemek különféle problémáit, értékelték a pártbizott­ság és a szervezet munkáját. Amikor az új tagjelöltek felvéte­léről volt szö. felemelkedtek a karok, felszólaltak a jótállók, s munkatár­sak, akik javasolták felvételüket. Két jó munkásnőről: Koženková és Hra­bovská elvtársnőkről volt szó. Érde­kes, hogy négy év őta először vettek fel nőket a pártszervezetbe. Külön­ben itt, ahol aránylag sok nő van alkalmazva, a párttagok kiűzött csak 9 százalékot tesznek ki a nők. Sok az idősebb párttag. Sajnálatos, hogy nem sikerült egy fiatal munkást sem ajánlani a tagjelöltek sorába. A SZOKÁSHOZ híven főképpen a vállalat gazdasági eredményeivel fog­lalkozott a beszámoló. A gazdasági mutatók teljesítése a múlt évben elég jó eredményekről ad számot, A nyerstermelés tervét 102,4 száza­lékra. a termelékenység tervét 103,4 százalékra^ teljesítették. Ami a fel­halmozást illeti, terven felül 1560 000 koronával többet szolgáitattak be. A hatékonyság felülvizsgálásánál megállapították, hogy 1959-ben tech­nikai-szervezési intézkedések végre­hajtásával 189 ezer koronát tudnak megtakarítani. A CSKP KB levelével több gyűlésen foglalkoztak, melyeken 206 dolgozó vett részt és 78-an felszólaltak. A bérrendszer átépítése folyamatban van. Az évzáró taggyűlésen többen bí­rálták, hogy a párt és a kormány azon törekvését, miszerint az élelmi­szerüzemekben mindenütt érvénye­sítsék a minőségre és higiéniára vo­natkozó szigorú rendszabályokat, sajnos, nem mindenütt támogatják. Elég gyakoriak még a reklamációk a kenyér váltakozó súlya miatt is. Ahogy a szakemberek mondták, a nagy kenyérgyár automata-mérlegén gyakran 5 százalékos eltérések is észlelhetők. Ezt a hibát igyekeznek eltávolítani. A fehér sütemény szál­lítására a drótkosarakat pedig sok­szor piszkos állapotban használják. Előfordul az is, hogy idegen tárgya­kat találnak a kenyérbe vagy süte­ménybe sütve. A régi kis pékmú­helyekben, ahol a liszt szitálását nem tudták annyira megvalósítani, ez elő­fordulhatott, de újabban a II. sz. üzembe összpontosították az egész fehérsütemény gyártását két műszak­ban és a kis műhelyek nagy részét feloszlatták. A minőségi eltéréseket, ahogy megfogadták, a jövőben igye­keznek teljesen kiküszöbölni. Ami a pártszervezet munkáját il­leti, mondható, hogy a pártszervezet él a termelés ellenőrzésének jogával. A pártbizottság rendszeresen ülése­zett, a taggyűléseken 70 százalékos volt a részvétel. Annál kevesebbet törődött a pártbizottság az üzemi szakszervezeti bizottság és a tömeg­szervezetek munkájával, illetve azok ellenőrzésével. A párttagdíjak besze­désénél is nagyobb összeget tesz kl a hiány. Ugyanis sokan nem a jöve­delmük szerint fizették a tagdíjakat. A pártcsoportok és a pártoktatás csoportjai értékelésekor a nagy ke­nyérgyár aratta a legtöbb babért. A legjobb kör, a Pláteník elvtárs ve­zette II. sz. politikai gazdaságtani kör kapott dicséretet, melynek átlagos látogatottsága 80 százalékos. A párt­tagság és a pártonkívüliek ideológiai színvonala általában növekedett, csak az ifjúság nem részesült oktatásban. A pártbizottság és az ifjúsági szer­vezetek funkcionáriusai elhanyagolták feladataikat. ÄLTALÄBAN elmondható, hogy az akciókkal csak egyszer foglalkoznak, ahelyett, hogy ismételten visszatér­nének hozzájuk és ellenőriznék he­lyes keresztülvitelüket. Az új pártbi­zottságnak sokat kell majd a kam­pányszerűség megszüntetése érdeké­benn tennie. El kell érni, hogy a bírálat és önbírálat merész hangja mélyebbre hasson, mint eddig. (8-k) Kétszer a% alkoholról Levél és önbírálat Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném röviden leírni egy iga­zolatlan mulasztás történetét, amely­nek magam voltam az okozója. Re­mélem, mások is tanulnak majd be­lőle, mert a közmondás ls azt mond­ja, hogy más kárán tanul az okos. December 22-ét írtuk, amikor a karácsonyi hangulat már körülvette az embereket. Reggel barátommal be­ugrottunk egy féldecire, nehogy a munkába menet megfázzunk. Az egy féldeciből — amint az már lenni szo­kott - számos féldeci lett. Végül annyira belejöttünk a „dologba", hogy még a munkáról is megfeledkeztem. Hisz a munka nem szalad el — gon­doltam akkor jókedvemben. így telt el az egész nap az alkohol bódító és kellemes mámorában. A sok deci után mély álomba szenderültem. Any­nyira mély volt ez az álom, hogy másnap az ébresztőóra sem tudta szememből elkergetni. 11 óra körül azonban nehéz fejjel valahogy mégis csak felébredtem és bementem a munkahelyemre. Itt kellemetlen meg­lepetés ért. mivel a tegnapi és a mai nap igazolatlan mulasztásként volt feltüntetve. A hónap végén kellemet­ilen meglepetésben volt részem. A két ' napi mulasztást levonták a béremből 's ezenkívül még 9 százalék prémiu­mot is. Az alkohol tehát 300 koroná­val lopta meg családomat. Otthon a feleségem megkérdezte, miért kap­tam kevesebb fizetést. — Tudod, nem volt prémium — mondtam akkor ne­ki. Hogy miért, ez hivatalos titok. A terv ... stb. így hát háromszáz ko­ronával károsult családom, amin ru­hát, élelmet vehettem volna. Nép­gazdaságunknak is kárt okoztam, mert két napig nem dolgoztam a termelésben. És hány ilyen két nap van az egész országban? A csernői állomás kiváló gazdasági eredmé­nyeiért engem is javasoltak kitünte­tésre és pénzjutalomra. De itt me­gint jött a „stop" a kétnapos mu­lasztásért. Tisztelt Szerkesztőség! Azt hiszem, bogy jó tanulság ez nemcsak szá­momra, hanem valamennyi munkás és dolgozó számára, akik még ma is hódolnak az alkoholnak. Ha tudunk rendesen, becsületesen dolgozni, úgy tudnunk kell elbánni egyéni hibáink­kal is, mert a terv sikeres teljesí­tésétől, a munkaerkölcs betartásától függ életszínvonalunk emelése is. Ezért ígértem meg, hogy máskor már én is jobban vigyázok, ha újra az alkohollal kerülök szembe. Kálnási J., a csernői vasúti gócpont dolgozója Érdemesnek tartottuk az önbíráló levelet — Kálnási elvtárs beleegye­zésével — közölni, hogy a példából mások is tanuljanak. Állandóan hangoztatjuk, hogy az alkohol mér­téktelen és esztelen fogyasztása mennyi baleset előidézője, mennyi kárt és veszteséget jelent népgazda­ságunknak. Az igazolatlan mulasztá­sok százai hátterében ott áll dolgo­zóink ellensége, az alkohol. Érdemes mindenkinek elgondolkoznia Kálnási elvtárs levele felett, hogy mit jelent az alkohol mértéktelen fogyasztása, az igazolatlan mulasztás családja, önmaga számára. És hogy van ebből kiút, azt már sok esetben bebizo­nyítottuk. A tömegszervezetek, az üzemek vezetőségei komolyan veszik az alkohol elleni harcot. Jövőre a tervhivatal jelentésében bizonyosan megelégedéssel olvashatjuk majd, hogy az alkoholfogyasztás tovább csökkent. Az ötletes igazgató Az egyik üzem igazgatójához olajos munkaruhás ember nyitott be. Ille­delmesen köszönt, majd átvett az igazgatótól egy tablettát, s szó nél­kül megitta egy pohár vízzel. Mikor eltávozott, megkérdeztük ez igazgatót beteg-e ez az ember. — A legjobb munkásaink egyike — kezdte elmondani a munkás törté­netét. — Csakhogy gyakran ivott és fizetéséből eqy garast sem vitt ha­za családjának. Elküldtük elvonó-kú­rára. Amikor hazajött, eqy ideiq tar­tózkodott az alkohol fogyasztásától. Egy alkalommal azonban újra vissza­esett. A kórházban kapott tablettá­kat eldobta, családjával — része­gen — durván bánt. Bántott a dolog, mert egyik legjobb munkásunkról volt szó, aki ha józan voltj két em­ber helyett is tudott dolgozni. Behi­vattam egyszer és elbeszélgettem ve­le. Szégyellte a dolgot és becsület­szavát adta, hogy többet nem iszik. Elhittem, de szavát hamarosan meg­szegte. Ekkor másként próbálkoztam. Behozattam a tablettákat és most mindennap én adok neki eqyet, ame­lyet előttem vesz be. Elhihetik ne­kem, hogy már egy féléve úgy un­dorodik az italtól, mint gyerek a ri­cinustól. Kissé mulatságosnak tűnt fel az eset, amikor az igazgató befejezte, de később, amikor újra elgondolkoz­tam a dolog felett, beláttam, hogy bizony ebben az esetben nagyon is komoly dologról van szó. Az igazgató ötletesen járt el, mert segített egy embernek, eqy jó munkásának talp­raállni. Azt hisszük, hogy ezt a pél­dát többen is követhetnék. Hisz a vezetők autoritásának segítségével sok embert lehetne talpraállítani, akik népgazdaságunk, társadalmunk számára sokat jelentenek. Az alkohol elleni harcnak sokféle módja van. A termelési terv teljesítése érdeké­ben és a családi viszonyok rendezése érdekében ezen a vonalon mindent el kell követni, amit csak lehet. Horváth Sándor ÜJ SZÖ '2 * 1959- február 23.

Next

/
Thumbnails
Contents